A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Átírás

1 A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és működési szabályzata Készítette: Pogonyi-Simon Edit intézményvezető Készült:

2 2 Bevezetés A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységek összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogának gyakorlása mellett. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat az oktatási székhelyintézményre vonatkozik, a kollégiumra vonatkozó SZMSZ szel együtt érvényes az intézményre. A Szervezeti és Működési Szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges és határozatlan időre szól. Jogszabályok évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: köznevelési törvény) évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

3 3 I. rész Az Alapdokumentumban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások

4 4

5 5

6 6 II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

7 7 1. A működés rendje, ezen belül a nyitva tartás és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje 1.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az Intézményi tanács, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját A pedagógusok munkarendje Az intézmény pedagógusai az órarendjük szerinti első tanítási órájuk előtt 10 perccel kötelesek megjelenni az iskolában. Ha bármely ok miatt a pedagógus nem tud munkát végezni, haladéktalanul köteles az intézmény vezetőjét vagy valamelyik intézményvezető-helyettest erről értesíteni, és a helyettesítéséhez szükséges információkat megadni. A tanári ügyeleti beosztást minden tanév elején az intézményvezető által megbízott intézményvezető-helyettes készíti el és az intézmény vezetője hagyja jóvá A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben, azaz tanítási napokon reggel 5 30 órától a tanórák, egyéb foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A hivatali munkaidő munkanapokon 7 00 órától ig tart, (pénteken ig).

8 A belépés és a benntartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje: Azok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak az iskola épületeiben. Az épületekbe belépő szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A látogató köteles megnevezni a keresett személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Tanítási időben a biztonsági szolgálat munkatársa meggyőződik arról, hogy a keresett személy elérhető-e, s a keresett személyhez vezeti a látogatót. Ha a keresett személy órán van, az idegen a földszinten várhatja meg a tanóra végét. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti a vendéglátót. Tanítási időn kívül a portás feladata az idegenek irányítása. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét a portaszolgálat is biztosítja A vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. A vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Reggel a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután a vezető távozása után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Halaszthatatlan intézkedést követelő ügyekben értesíteni kell az intézményvezetőt vagy valamelyik helyettesét. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés további célja a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás-látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

9 9 Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzése - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön megelőző szerepe A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 3.1. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézményvezetőnek az tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és a tagintézmény-vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartás során köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntései miatt illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,

10 10 - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelő súlyt kapjon. A tagintézmény vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezetőnek. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az intézményvezető és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a különböző értekezletek, megbeszélések. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az emlékeztető jegyzőkönyvet egy kijelölt személy vezeti, az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések határozat formában kerülnek az intézmény iktatott iratanyagába. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része /többnyire az azonos szakterületen dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten. Ezen fórumok időpontját az iskolai éves munkaterv határozza meg. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon valamint írásbeli tájékoztatókkal értesítik a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy közvetlen vezetőjük útján közölhetik az intézményvezetővel. A szakmai munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok, legalább öt fő, a közös minőségi és szakmai munka tervezésére, szervezésére, elvégzésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. Ezek száma intézményi szinten maximum 10.

11 11 A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az intézményvezető bízza meg legfeljebb öt évre. Munkájáért munkaközösségvezetői pótlék illeti meg. A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, és a mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják. 1. értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes igazgatóhelyettes ellenőrzési terve alapján a tanárkollégák órarendjéhez igazítva a munkaközösségvezető készít el, s az igazgató intézményvezető hagy jóvá. 2. értekezlet: félév utáni, elemző-értékelő. 3. értekezlet tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi beszámoló mellékletét képezi. Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerülhet sor, melyet az intézményvezető (vagy helyettese) vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezhet. (Pl. tankönyvrendelés, javaslatok kitüntetésre, jutalmazásra, tantárgyfelosztás stb.) A területileg illetékes intézményvezető-helyettes napi kapcsolatban áll a munkaközösség-vezetőkkel. Az aktuális feladatokról szóban, a nevelőszobai hirdetőtáblán vagy írásban tájékoztatja őket. A szakmai munkaközösségek feladatai: a szakmai, módszertani kérdésekben egymás és az iskolavezetés munkájának segítése, az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének szervezése, az önképzés elősegítése, a belső vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati tételsorainak összeállítása, ellenőrzése, az eredmények értékelése, a vizsgajegyzőkönyvek és ellenőrző látogatások észrevételeinek feldolgozása, a megfelelő tankönyvek, taneszközök kiválasztása,

12 12 segítségnyújtás a pályakezdő pedagógusok napi munkájában, a belső dokumentumok megismerésében és a gyakornoki követelmények teljesítésében, a munkaközösség munkájáról készülő értékelések, elemzések, beszámolók elkészítésének segítése, a munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A munkaközösség-vezetők feladatai és jogai: képviseli a munkaközösséget az intézményben és az intézményen kívül, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez, az ellenőrzési terv alapján a meglátogatott órákról a területileg illetékes intézményvezető-helyettes jelenlétében elemzést, értékelést végez, s javaslatot tesz az esetleges hibák, hiányosságok javítására, illetve pótlására, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, évente elemzi szakterületének tevékenységét, arról írásos beszámolót készít, a szakszerűség szem előtt tartásával szervezi a helyettesítéseket, probléma esetén a területileg illetékes igazgatóhelyettes segítségét kérve, a tanulmányi vizsgaszabályzat alapján részt vesz az osztályozóvizsgák és javítóvizsgák előkészítésében, lebonyolításában. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az eseményekről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az iskolai diákönkormányzat ülésén és a diákközgyűlésen valamint az osztályfőnökök által és az iskolai hirdetőtáblán tájékoztatja a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és az ellenőrző útján írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a

13 13 tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 97. (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. (1) alapján január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 4 tanéven keresztül kell elvégezni (9-12. évfolyamon). A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn, amely munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás is, majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálatot maximum 5 fős csoportokba osztva végezhetik a tanulók alkalmanként 1-3 órás időkeretben. Egy óra alatt 60 percet értünk, amelybe az utazási idő nem számítható bele. A tanulónak jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a megvalósítás helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát is. A tanulónak a szolgálat teljesítése során naplót kell vezetnie, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott, mentora aláírásával fogja ezt érvényesíteni. Az osztályfőnök a tanítási naplóban havonta, a törzslapban év végén dokumentálja, hogy a tanuló mennyi órát teljesített közösségi szolgálatban. Más iskolába történő átjelentkezés esetén az iskola igazolást állít ki két példányban a szolgálat teljesítéséről, amelyből egy példány a tanulóé, egy pedig az intézménynél marad. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék) való részvétel is lehetséges. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az intézményvezető a szülői szervezet ülésén, évfolyam - szülői értekezleten, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

14 14 szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben és levél útján, halaszthatatlan problémák esetén, telefonon való tájékoztatás. A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnökök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény tanévenként 4 fogadóórát tart, melyek időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A szülői fogadóórákon az intézmény pedagógusai egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulókról az ellenőrző könyvben. A tanuló köteles az ellenőrző könyvbe minden érdemjegyet beírni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Így értesülhetnek a szülők gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Ily módon tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet eseményeiről, az aktuális információkról. 4. A diákönkormányzati szerv és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása. Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként, osztályonként történik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat saját tagjai közül vezetőt választ. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzatot vezető diák illetve a diákönkormányzat tevékenységét segítő felnőtt személy folyamatosan kapcsolatot tart az intézményvezető-helyettesekkel, szükség esetén az intézményvezetővel. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény intézményvezetőjével. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásakor. A diákönkormányzat előzetes bejelentés alapján térítésmentesen használhatja az iskola valamennyi helyiségét, berendezéseit. A helyiségek takarításáról az iskola gondoskodik.

15 15 Az intézmény tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az intézményi diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok érvényesüléséről, helyzetéről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 5. A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi és az egyeztető eljárás rendje a köznevelésről szóló évi CXC. törvény 58. és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján készült. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

16 16 e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Tanköteles tanulóval szemben eltiltás vagy kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola vezetője a tanuló átvételéről a másik iskola vezetőjével megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén 6 hónapnál, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén 12 hónapnál. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti A fegyelmi eljárás rendje: A fegyelmi eljárás megindításáról az indok megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell.

17 17 Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő különkülön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. A fegyelmi eljárást a megindításától számított 30 napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, vagy a tanuló mellett szól. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené, vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb 8 nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított 3 hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy

18 18 e) nem bizonyítható, hogy kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőnek. Megrovás és szigorú megrovás esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozathozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani, aki a kérelmet, valamint az ügy minden iratát az ügyre vonatkozó véleményével ellátva, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül továbbítja a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az intézmény vezetője megállapítja a kizárási ok fennállását. 6. A vezetők közötti feladatmegosztás 6.1. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Köznevelési törvény, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint

19 19 végzi. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Megbízása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Vezetők: általános intézményvezető-helyettes tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes kommunikációs intézményvezető-helyettes Az intézményvezető közvetlen munkatársai: általános intézményvezető-helyettes tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes kommunikációs intézményvezető-helyettes A kollégium vezetését tagintézmény-vezető látja el, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. Az intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács segíti Az igazgatótanács működésének szabályai Iskolánk közös igazgatású közoktatási intézmény, intézményegységei az iskola és a kollégium. Az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti, mely az intézményegységek azonos számú képviselőiből áll Az igazgatótanács tagjai: - a kollégium részéről: a szakmai munkaközösség vezetője a tagintézmény-vezető - az iskola részéről: az intézményvezető az általános intézményvezető-helyettes Az ülésezés rendje Az igazgatótanács félévente legalább egyszer ülésezik, illetve bármelyik fél kezdeményezésére rendkívüli ülést tart Határozatképesség

20 20 Az igazgatótanács határozatképes, ha a tagok közül legalább 3 fő részt vesz az ülésen A döntéshozatal rendje Az igazgatótanács elé kerülő ügyekben a szavazás nyíltan, egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az igazgató intézményvezető szavazata dönt. Az intézményvezető munkáját segítő választott tisztségviselők: - a közalkalmazotti tanács elnöke, - az érdekképviseleti szerv titkára, - a diákönkormányzat vezetője, - a szülői szervezet elnöke. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 7. A helyettesítés rendje a vezetők akadályoztatása esetén Az intézményvezetőt távollétében az azonnali döntést nem igénylő, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távollétében gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben, az intézményvezető helyettesítését az általános intézményvezető-helyettes látja el. Az intézményvezető és az általános igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén a helyettesítést a tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes látja el. Az intézményvezető és közvetlen munkatársai hivatalos megbeszéléseiről a munkatervben rögzített időpontokban emlékeztető készül. Rendkívüli értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek, és a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme Ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, az intézményvezető által kijelölt