ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY"

Átírás

1 B U D A P E S T I Ü G Y V É D I K A M A R A ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A ben készült azonos nevű tanulmány aktualizált verziója a Budapesti Ügyvédi Kamara részére február 3.

2 2 / 95 Dokumentum kontroll Projekt név: Dokumentum: Budapesti Ügyvédi Kamara Arhitel projekt Arhitel projekt megvalósíthatósági tanulmány Verziókövetés Ver. szám Ver. Dátum Módosította Leírás File név v AAM Projektrésztvevői véleményezésre átadott verzió v Dr. Réti László Észrevételeket, módosítási javaslatokat tartalmazó verzió v AAM Dr. Réti László észrevételeinek átvezetése Arhitel_megvaltan_v1.0 Arhitel_megvalositasi tan_v1.0 RLcommented tracked Arhitel_megvaltan_v1.1 v Dr. Homoki Péter Észrevételeket, módosítási javaslatokat tartalmazó verzió _Arhitel_megval osithatosagi_tanulmany _v_1_1_hp v AAM Megrendelői észrevételeket tartalmazó verzió, frissített költségtáblákkal v AAM Megrendelői észrevételeket tartalmazó verzió v AAM A ben készült tanulmány aktualizált verziója v AAM Belső minőségbiztosítás módosítási, kiegészítési javaslatainak átvezetése. Arhitel_megvaltan_v1.2 Arhitel_megvaltan_v1.3 _KP_eszrevetelekkel Arhitel_megvaltan_v2.0 _v01 Arhitel_megvaltan_v2.1

3 3 / 95 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Hagyományos ügyvédi értékek és feladatok a kor igényeihez igazítva A tervezett fejlesztések célja A tanulmány célja A rendszer kialakításának alapelvei, a kamara elvárásai A tervezett fejlesztéssel elérhető eredmények A kialakítani tervezett megoldás felépítése Az operatív továbblépéshez szükséges teendők, döntési pontok Bevonandó érdekeltek, kommunikációs igény Bevételek és kiadások elemzése Veszélyek, kockázatok Továbbfejlesztés irányai, kiterjeszthetőség lehetősége BEVEZETÉS Előzmények Iratbiztonsággal kapcsolatos problémák A tervezett fejlesztések célja A tervezett fejlesztések modellje, jövőképe Miért szükséges a biztonsági címke? A megvalósíthatósági elemzés célja A megvalósíthatósági elemzés szakmai megközelítésmódja, a dokumentum áttekintése Helyzetfelmérés Megvalósítási alternatívák elemzése HELYZETFELMÉRÉS Külső tényezők vizsgálata Jogi szabályozási környezet A biztonsági címke május 1-étől történő használatában érintett jogügyletek Irányadó jogszabályok Iratok biztonsági címkézési kötelezettségének tárgyi hatálya Mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanok Mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanok tulajdonjogát érintő jogügyletek A mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanok használatát érintő jogügyletek A mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanok tulajdonjogával kapcsolatos jogügyletek lehetséges alanyai Az érintett jogügyletek során elkészülő okiratok bejegyzéshez szükséges okirati kellékek elemzése A jogszabályi környezettel kapcsolatos módosítási, pontosítási javaslatok A biztonsági címke január 1-étől történő használatában érintett jogügyletek Hazai környezetben működő releváns megoldások Nemzetközi kitekintés Belső tényezők vizsgálata Az ügyvédek száma Az ügyvédi kamarák szervezete 66

4 4 / Érintett ügyek, iratok és ezek számossága A jogügyletbiztonság jelenlegi ügyvédi eszközei és támogató informatikai rendszerek Az ügyvédek általánosan elvárható informatikai erőforrásai Kamarai elvárások, igények, követelmények Működéssel kapcsolatos elvárások Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások A MEGVALÓSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE A JAVASOLT MŰKÖDÉSI MEGOLDÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A szolgáltatás működési környezetének kialakításával, a szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal kapcsolatosan javasolt megoldás A javasolt informatikai támogatás A rendszer belső moduláris felépítése Rendszerkapcsolatok Technológiai alapvetések A biztonsági címkével kapcsolatos megoldási javaslatok BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK, FINANSZÍROZÁSI IGÉNY ELEMZÉSE Megtérülésszámítás 91 MELLÉKLETEK NEMZETKÖZI FELMÉRÉS RÉSZLETES EREDMÉNYEI 94 JOGI FIGYELMEZTETÉS 95

5 5 / VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 HAGYOMÁNYOS ÜGYVÉDI ÉRTÉKEK ÉS FELADATOK A KOR IGÉNYEIHEZ IGAZÍTVA Az ügyvédséget világszerte, így Magyarországon is, számtalan régi-új kérdés foglalkoztatja. Összeegyeztethetőek-e az évezredes ügyvédi működés alapelvei a modern, internet-alapú világgal? Hogyan járulhat hozzá az ügyvéd a jogbiztonság erősödéséhez? Vannak-e új területek, amelyek hozzásegítenek az egyre szűkülő ügyvédi piac bővítéséhez? A kérdésekre már számtalan elvi jellegű válasz született, jelen javaslat azonban gyakorlati választ kíván adni a maga szerény eszközeivel arra, hogy milyen kitörési pontokat érdemes keresnie az ügyvédségnek. Az okiratkészítés évszázados-évezredes ügyvédi feladat. Abban a világban, amelyben a világhálón végtelen mennyiségű információ elérhető, akár a jogügyletekhez szükséges okiratokkal kapcsolatban is, beleértve okirat-mintákat is, úgy a jogkereső közönség, mind a jogbiztonságért felelős szervek joggal várhatják el azt, hogy az ügyvéd általi okiratszerkesztés többlet adjon és jelentsen, mint pusztán a felek szerződési akaratának írásba foglalását. Az ügyvédi ellenjegyzés, mint számos esetben kötelező kellék, már ilyen, a jogbiztonsághoz hozzájáruló többletet jelent, hiszen az ellenjegyzés tanúsítja, hogy az okiratot szakember készítette az okirat készítésével kapcsolatos jogszabályok betartása mellett. Kérdés, hogy az ügyvéd hogyan adhat további többletet a jogbiztonság elősegítéséhez. A hivatásrendként szervezett ügyvédség képes ilyen további többlet biztosítására. A kamarák által regisztrált és felügyelt, folyamatos képzésben részesített és felelősségbiztosítással rendelkező ügyvéd garanciát jelent a jogbiztonság-okiratbiztonság fokozásához, ezáltal növelve az jogkereső közönség bizalmát az ügyvédekben, és csökkentve az állami adminisztráció terheit a jogbiztonság biztosítása végett. Ha ezt a lehetőséget kihasználja a kamara, új területet hódíthat meg az ügyvédség számára. Természetesen az új területek birtokba vételekor is biztosítani kell az ügyvédi alapértékek érvényesülését. Az ügyvédi titoktartás érdekében az új okirat-biztonsági rendszerben annak ellenére, hogy mind a biztonsági címkeaktiválás nyilvántartásba vételére, mind az okirat elektronikusan archiválására sor kerül, azonban ezeket az adatokat senki más, mind a biztonsági címkét elhelyező és elektronikusan archiváló 1 ügyvéd tudja csak az általa felvett megbízással, és ezáltal magával az ügyféllel összekapcsolni. A biztonságicímkeaktiválást nyilvántartó kamarai rendszer sem tudja az okiratszerkesztő ügyvéd nélkül a címkét az okirat konkrét tartalmához, illetve a megbízó ügyfél személyéhez kapcsolni. Természeten az is köztudomású tény, hogy sem az ügyfelek jelentős további kiadásokkal, sem az ügyvédek további jelentős adminisztratív és pénzügyi kötelezettségekkel nem terhelhetőek, még akkor sem, ha ezért cserébe - mint az javasolt rendszerben megnövelt értékű okirat-biztonsági szolgáltatásokat kapnak. Éppen ezért az új rendszer a megnövelt jogbiztonság-okiratbiztonság rendkívül olcsó, minden lehetséges állami megoldásnak olcsóbb, rendszerét nyújtja, amely okiratonként forint körüli áron megnövelt bizonyító erejű okiratot biztosít. A kamara pedig az ügyvédek számára ingyen biztosítja, a tevékenység megkezdéséhez szükséges eszközöket és szoftvert, amely szoftver úgy kerül kifejlesztésre, hogy gyakorlatilag az ügyvéd helyett minden adminisztrációs feladatot elvégezzen, illetve az ilyen feladatok sorrendjén az ügyvédet végigvigye. A rendkívül egyszerű rendszer és a folyamatos kamarai támogatás együttesen fogja biztosítani, hogy a rendszer bevezetése az ügyvédek számára okiratonként csak néhány percet vegyen igénybe. 1 A MÜK szabályzat szerint kötelező lesz az iratok elektronikus archiválása, de ez nem a tervezett fejlesztése részeként, hanem az ügyvéd által választott szolgáltató által, illetve szabadon választott módon valósul meg.

6 6 / 95 A javasolt rendszer alapoz a jogi hivatásrendek az okiratszerkesztés terén Magyarországon tapasztalható példaértékű profil-tisztaságára. A kötött létszámú közjegyzőség csak közokiratot, a nyílt létszámú ügyvédség csak magánokiratot állíthat elő. Ugyanakkor okiratszerkesztés során képviseletet, és ezáltal jogi tanácsadást kizárólag csak ügyvéd láthat el, a közjegyző csak kioktat. Az új kamarai okiratbiztonsági rendszer tehát igyekszik minden feltételnek eleget tenni. Általa az ügyvédek új, megnövelt értékű okiratszerkesztési-okiratbiztonsági tevékenységet képesek végezni, jelentős mértékű többletdíj és többletadminisztráció bevezetése nélkül, állami feladatokat is kiváltva, a hagyományos ügyvédi alapértékek sérelme nélkül. 1.2 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJA Magyarországon évente több tízmillió magánokirat készül. A jogalanyok vagyoni viszonyait közvetlenül érintő jelentős ügytípusokban (biztosítéki ügyletek, bérletek, ügyféli jognyilatkozatokat tartalmazó periratok, végintézkedések), a jogalkotó nem ír elő sem ügyvéd- sem köz- vagy minősített magánokirati kényszert és nem is működik közre ügyvéd. A formai okiratbiztonságot biztosító szárazbélyegző csak az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban felhasznált okiratoknál kötelező. Az állampolgárok és a gazdaság szereplői részéről viszont láthatóan növekszik az igény a fokozott biztonságú magánokiratok iránt. Várhatóan az ilyen iratok jelentősége a szabad bizonyításon alapuló jogvitás eljárásokban is megnövekszik. Az ügyvédek által jelenleg készített egyszerű okiratok többsége ezen igényeknek nem felel meg, mivel védelmi elemek híján, nem zárja ki az okirat utólagos manipulálásának lehetőségét ségét. Az állami oldal láthatóan egyre növekvő jogügylet-biztonsági elvárásokat támaszt az ügyfelazonosítási, antikorrupciós, pénzmosás elleni és más jogügylet-biztonsági vonatkozásokban is. Az iratbiztonság növelésével kapcsolatos kiemelt jogalkotói elvárás 2014-ben a korábban megkötött és később dátummal ellátott, földadásvételekhez kapcsolódó ún. zsebszerződések utólagos legalizálásának a megakadályozása. Az új szabályozás, és az iratbiztonság-növelési célú fejlesztések (földátruházáshoz kapcsolódó biztonsági papír, biztonsági címke) következtében ugyanis a zsebszerződések a földszerzési moratórium lejártát követően nem lesznek alkalmasak a föld tulajdonjogának átruházására, illetve annak utólagos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Ezzel összhangban jelent meg konkrét iratbiztonság-növeléssel növeléssel kapcsolatos k elvárásként az ügyvédi törvény módosításában a biztonsági címke alkalmazásának kötelezettsége első körben május1-től kezdődően dően a termőföld tulajdonjogát érintő okiratok esetében, második körben, január 1-től 1 kezdődő hatállyal h az összes ügyvédi ellenjegyzéssel készülő iratra és a meghatalmazásokra vonatkozóan a biztonsági alkalmazá- sának, és a biztonsági címkévelcímkével ellátott iratok központi nyilvántartásban történő rögzítésének köte- lezettsége. A jogkereső közönség és az állami igazgatás elvárásai olyan megoldást igényelnek, amely az okiratszerkesztőkkel szemben támasztott közbizalomnak eleget tud tenni, és ezt az igényt először kiszolgálni kívánó jogi hivatásrend feladatainak növekedését eredményezi. Úgy látjuk, hogy ezt a feladatot szabályozási, kulturális és bizalmi okokból legjobb és az ügyfelek érdekét leginkább biztosító eséllyel az ügyvédség láthatja el, ha egyaránt képes lesz eleget tenni a növekvő ügyféloldali és állami elvárásoknak. Az Arhitel projekt keretében tervezett fejlesztés az ügyvédi törvény rendelkezéseivel összhangban az ügyvédek által készített egyes iratok hitelességét biztosító új, korszerű, magas szintű védelmi elemekkel rendelkező eszköz és ehhez kapcsolódó informatikai rendszer bevezetését, valamit a fejlesztések működtetéséhez

7 7 / 95 szükséges szervezeti háttér kialakítását célozza. A kezdeményezés részben válasz az EU különböző szervezeteiben az új európai közokirati direktíva (Authentic Act) kapcsán folyó vitákra. A tervezett fejlesztések legfontosabb célja az ügyvéd által nyújtott okirat-szerkesztési jogi szolgáltatások biztonságának növelése, ennek keretében az ügyvédi közreműködéssel készülő egyes iratok biztonságának (jogszerűség, hitelesség, hamisíthatatlanság) növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések számának visszaszorítása; az ügyvéd jogosultságának kötelező, folyamatba épített ellenőrzésével a jogosulatlan iratkészítés visszaszorítása; fentieken keresztül az ügyvédi közreműködéssel folyó jogügyletek általános biztonságának, az ügyfelek (hatóság) biztonságérzetének javítása; és az ügyvédek közbizalmi szerepének erősítése. A tervezett fejlesztések célja továbbá, hogy a jogbiztonságba, visszaforgatandó, tehát az ügyfelekhez visszajutó forrásokat biztosítson az alábbi ügyfélvédelmi célok és feladatok megvalósítása révén: valódi ügyfélfedezet, biztosíték az ügyfelek esetleges kárigényeinek jobb kielégítésére (ügyvédi szakmai felelősségbiztosítási célok és központi ügyfélvédelmi alap létrehozásának támogatása); okirat-, adat- és jogügyletbiztonság (kamarai személyi és irodai nyilvántartások, irattárak, elektronikus és papíralapú ügyvédi archívumok, titok- és adatbiztonság, az ehhez kapcsolódó informatikai rendszerek és alkalmazások fejlesztése, fenntartása); az ügyféltitkokat jobban megóvó ügyvédi adatbiztonság támogatása; tudáskarbantartás és fejlesztés (jog- és tudás tartalmakhoz való hozzáférés, folyamatos szakmai továbbképzések, konferenciák, jelölt- és asszisztensoktatások, tanulmányi és kutatási ösztöndíjak, monitoring, ügyvédi önismeret, felmérés, mintavétel); az ügyvédek piaci helyzetének megerősítése, versenyképességük javítása; szolidaritás erősítése (joghoz való hozzáférés, szegényjogi perlés támogatása, kirendelésidíjoptimalizálás, pro bono, hivatásrenden belüli szociális támogatás). 1.3 A TANULMÁNY CÉLJA A ben készült megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálata e fejlesztések előkészítésének fontos lépése, melynek célja: a tervezett beruházás céljának, terjedelmének pontos meghatározása, a lehetséges megvalósíthatósági alternatívák elemzése, és a fejlesztés műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait figyelembe véve a megvalósítási alternatívák közötti választáshoz kapcsolódó vezetői döntések megalapozása. A megvalósíthatósági tanulmány dokumentum nem része a fejlesztés tervezési szakaszának, és nem várható el tőle, hogy a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás működtetésére kialakítandó hatékony új ügyvédi kamarai szervezet ( Ügynökség ) felépítését, működését, illetve a megvalósítandó rendszerrel szemben támasztott követelményeket vagy adatköröket teljes mélységben leírja. Ez a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatával párhuzamosan elvégzendő működéstervezés, beszerzés-előkészítés és informatikai tervezés feladatok keretében valósul meg.

8 8 / A RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELVEI, A KAMARA ELVÁRÁSAI A megvalósíthatósági elemzés kereteit az alábbi alapelvek határozták meg: Kiemelt szempont az információbiztonság, különös tekintettel a nyilvántartásba vett iratadatok megváltoztathatatlansága; Ügyvédnek a bevezetés után ne keletkezzen vállalhatatlan többlet költsége; A kialakítandó megoldás biztosítson forrást a jogügylet biztonság magasabb szintjének eléréséhez, ezzel emelve az ügyfélbiztonság szintjét; biztosítsa az ügyvédségen kívüli hazai jogi szolgáltatók, valamint az EU-s jogi szolgáltatók irányába történő kiterjesztés lehetőségét; a megnövelt jogügylet-biztonság széles körben elérhető és ellenőrizhető legyen az elektronikus ügyintézéssel nem rendelkező ügyfelek számára is, a papíralapú dokumentumokon elhelyezett biztonsági elem önmagában is emelje az iratbiztonság jelenlegi szintjét; a rendszer, a rendszert működtető új kamarai szervezet, valamint a pénzügyi elszámolás az ügyvédek és az ügyvédi kamarák számára transzparens és átlátható működést biztosítson; minden biztonsági címkével ellátott iratnak a kialakítandó szabályozásnak megfelelő módon elektronikusan archiváltnak kell lennie. 1.5 A TERVEZETT FEJLESZTÉSSEL ELÉRHETŐ EREDMÉNYEK A tervezett fejlesztés elvégzésével elérhető eredményeket az alábbi eszközök biztosítják. I. A megnövelt t jogügylet-biztonsághoz kapcsolódó komplex szolgáltatások (direkt eszközök): a területi kamarák (Ügynökség) által ügyvéden keresztül az ügyfélnek nyújtott szolgáltatások, amelynek célja az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatás keretében elkészített iratokkal kapcsolatos biztonság növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések kockázatának fizikai iratbiztonsági és informatikai eszközökkel történő csökkentése. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás részei: az irat hamisítását jelentősen megnehezítő biztonsági címke és a címke biztonságos eljuttatása a felhasználás helyére; a biztonsági címkével ellátott irathoz kapcsolódó informatikai ai nyilvántartás vezetése és ehhez széles körben elérhető ellenőrző lekérdezések biztosítása. II. A megnövelt jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó szolgáltatások indirekt eszközei: a területi kamarák által az ügyvédeknek nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek célja közvetetten az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogügyletbiztonság növelése. Ezeknek az eszközöknek a forrását a biztonsági címke díjából befolyt célhoz kötött pénzeszközök teremtik meg. Az ügyfél és jogügyletbiztonság indirekt eszközei az alábbiak: Emelt szintű ügyvédi felelősségbiztosítás és ügyfélvédelmi alap; Tudáskarbantartás és fejlesztés; Emelt szintű okirat-, adat- és jogügyletbiztonság (pl. ügyvédi és kamarai irattárazás támogatása).

9 9 / A KIALAKÍTANI TERVEZETT MEGOLDÁS FELÉPÍTÉSE A kialakított megoldás az érintett ügykörökben a papír alapú és az elektronikus dokumentumok biztonsági szintjét egyaránt növeli, az alábbi fő komponensek alkalmazásának eredményeként: Az alkalmazott biztonsági címke: A biztonsági címke a célul kitűzött megnövelt jogügylet-biztonság központi eleme. Ennek megfelelően legyártása, a szükséges mennyiség rendelkezésre állásának folyamatos biztosítása, a címkék időben történő megrendelése és az ügyvédekhez történő biztonságos kiszállítása, valamint a címkék pontos nyomon követése kritikus jelentőséggel bír. A papíralapú iratok biztonságának növelését célzó fejlesztések nem érintik az összes ügyvédi közreműködéssel készülő iratot. Az iratbiztonság növelését a jogszabályok azoknál az iratoknál írják elő, amelyeknél: az irathoz erős ügyféli vagy hatósági bizalmi várakozás kapcsolódik a visszaélés kockázatai nagyobbak, vagy továbbgyűrűzőek, illetve a kapcsolódó tranzakciók értékénél fogva a legnagyobb a jelentős károkozás kockázata. A jogszabályi változások alapján a következő irattípusokat kell biztonsági címkével ellátni: május 1-től kezdődően a termőföld tulajdonjogát érintő ügyvédi ellenjegyzéssel készülő iratokat; január 1-től kezdődően: o o o o ügyvédi meghatalmazások; jelenleg is ügyvédi ellenjegyzést, szárazbélyegzőzést igénylő iratok cégeljárás (létesítő okirat és egyéb iratok) ingatlannyilvántartási eljárások iratai nem kötelezően ellenjegyzett szerződések bizonyos hatósági eljárások (pl. papír alapú irat átalakítását igénylő e-perek) érdemi iratai. A kapcsolódó jogszabályok szerint biztonsági címkézési kötelezettségben érintett irat minden példányát el kell látni biztonsági címkévelcímkével. Az ügyvédnél maradó főpéldányon elhelyezett biztonsági címke és a másodlati példányokon elhelyezett biztonsági címke védelmi elemeinek mindenben meg kell egyezni. 2 Az érintett ügyek és irattípusok jövőben várható számát a megvalósíthatósági elemzést megelőzően ügystatisztikai adatok és kiegészítő becslések felhasználásával állapítottuk meg. A becslési eredmények összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza. A részletes iratszámbecslést az elemzés Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Hiba! A hivatkozási forrás nem található. melléklete tartalmazza. Meghatalmazás (db) Érdemi irat (db) Várható iratszám (db) Termőföld tulajdonjogát érintő iratok ( hó) Az egyértelmű megkülönböztetés és az egyszerűség érdekében a továbbiakban az ügyvédnél maradó eredeti példányon elhelyezettől különböző iratpéldányon elhelyezett biztonsági címkére a másodlati biztonsági címke fogalommal utalunk.

10 10 / 95 Termőföld tulajdonjogát érintő (2014) Összes irat (2015-) Összes irat meghatalmazásokkal együtt (2015-) A biztonsági címke gyártójának kiválasztása, a gyártóval való szerződéskötés, a biztonsági címke megterveztetése és legyártatása az Ügynökség felelőssége. A biztonsági címkének a készletéről és felhasználásáról szigorú nyilvántartást szükséges vezetni (minden példányával minden időpillanatban el kell tudni számolni, a különböző szereplők közötti átadás-átvételt dokumentálni kell, stb.). A biztonsági címke újszerűsége a nehezebben hamisítható védelmi elemek és biztonságos címkekezelésben rejlik. Biztonsági címkével ellátott ügyvédi iratok elektronikus nyilvántartása: Az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatások nagy részénél iratok készülnek, ezek közül a fokozott iratbiztonságban érintett típusba tartozókat az ügyvédnek biztonsági címkével kell ellátni. Az ügyvéd az irat elkészítését és kinyomtatását követően a dokumentumot biztonsági címkével látja el, majd: az irat meghatározott jellemző adatait (a felhasznált biztonsági címke sorszámát, a felhasználás (aktiválás) időpontját, a biztonsági címkét felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát tartalmazza, valamint január 1-től kezdődően a biztonsági címkével ellátott okirat megjelölését (meghatalmazás, ellenjegyzett okirat) az Ügynökségnél vezetett Arhitel iratnyilvántartásába feltölti, azaz a biztonsági címkét aktiválja; az iratról annak digitalizált képét tartalmazó elektronikus másolatot készít (PDF dokumentum, szkennelt másolat, stb.) az elektronikus irat hosszú távú elérhetőségének biztosítása érdekében (az elektronikus archiválást az ügyvéd végezheti akár saját eszközei útján, akár archiválási szolgáltató útján, beleértve a minősített archiválási szolgáltató igénybevételének lehetőségét). 3 Az iratnyilvántartási feladatokat és lekérdezéseket támogató informatikai rendszer: Megfelel a Magyarországon és külföldön is széles körben elfogadott nemzetközi informatikai szabványoknak, annak érdekében, hogy a rendszer hasonló, szabványos magyarországi vagy külföldi (bírósági és más hatósági) rendszerekhez való kapcsolódása és földrajzi kiterjeszthetősége biztosított legyen. Fokozott biztonságú informatikai biztonsági megoldások használatával védi az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban lévő adatokat. 3 A korábbi megvalósíthatósági tanulmányban az iratbiztonság-növelést érintő fejlesztések része volt az iratok kötelező elektronikus archiválása minősített vagy nem minősített elektronikusa archiválási szolgáltató útján. A minősített vagy nem minősített elektronikus archiválási szolgáltató útján történő kötelező elektronikus archiválás a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálata során elsősorban az ügyvédi titok kezelésével kapcsolatos jogi aggályok miatt elvetésre került, így a tervezett fejlesztések nem támogatják azt.

11 11 / 95 Magyarországon kívül is használható, és például az Európai Igazságügyi Portálhoz (e-justice Portal) a jövőben hozzáigazítható, ennek megfelelően: o o egyrészt a megvalósíthatósági elemzés olyan architektúrára és informatikai eszközökre tesz javaslatot, amelyek koncepcionálisan alkalmasak arra, hogy megfelelően méretezett informatikai háttér esetén más uniós országokban felmerülő hasonló igényeket is kiszolgáljanak; másrészt a javasolt megoldások nemzetközileg elfogadott szabványokra épülnek, és a jelenleg előrelátható informatikai ismeretek és trendek mellett jövőbemutató, korszerű megoldásoknak minősülnek. Az Ügynökség nyilvántartásába iratot csak olyan személy vehet nyilvántartásba 4, aki a feltöltés időpontjában a területi kamara nyilvántartása szerint érvényes ügyvédi jogosultsággal rendelkezik (ennek ellenőrzése a rendszerbe való bejelentkezés (authentikáció) során és az irat feltöltésekor is megtörténik). A rendszer újszerűsége az egységes és biztonságos nyilvántartás létrehozásában, és a kapcsolódó ellenőrzési lehetőségek biztosításában rejlik. A szolgáltatás szervezeti, működési háttere: A biztonsági címke által képviselt komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtása akkor lehet zökkenőmentes, ha a technológiai feltételeken túl a szolgáltatásnyújtás szervezeti-működési háttere is biztosított. A tervezett fejlesztések kiemelt területe ezért a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételek biztosításáért felelős szervezet, az Ügynökség létrehozása és hatékony működtetése. Az Ügynökség működési környezetével, szervezeti-társasági formájával, irányítási, tulajdonosi szerkezetével, működési folyamataival, szervezeti felépítésével, valamint döntési hatásköreivel kapcsolatos részletes elemzés elvégzése, ennek keretében a döntési alternatívák vizsgálata és az Ügynökség létrehozásához kapcsolódó döntések meghozása jelenleg is folyamatban van. A szervezet létrehozására rendelkezésre álló idő szűkössége miatt a döntések meghozásával párhuzamosan a számviteli és adójogi szabályokra, a magas színvonalú, egységes és költséghatékony szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogalkotói, kamarai és felhasználói elvárásokra, valamint a működéssel kapcsolatosan időközben meghozott kamarai döntésekre tekintettel folyamatban van az Ügynökség működésének részletes tervezése. A részletes tervezés az alábbi alapvetések, feltételezések, elvárások figyelembe vételével készül: A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtása az ügyvédeknek a területi ügyvédi kamarák feladata. Ezzel együtt, a szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására a területi kamarák és a MÜK külön központi szervezetet hoznak létre. Az Ügynökség a területi kamarák nevében az Üt. alapján eljáró szakmai tevékenységirányító és szolgáltatásközvetítő szervezetként kerül létrehozásra. Az Ügynökség szolgáltatásnyújtással kapcsolatos legfontosabb feladatai az alábbiak lesznek: a biztonsági címke beszerzése és folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása logisztikai folyamatokon keresztül; a szolgáltatásnyújtás szabályainak betartatása, a szabályok betartásának ellenőrzése; 4 Az irat nyilvántartásba vételre történő előkészítését végezheti az ügyvéd erre feljogosított alkalmazottja is

12 12 / 95 a szolgáltatásnyújtásból származó kiadások és bevételek elszámolása; a kapcsolódó informatikai rendszer fenntartása és a hozzáférés biztosítása a felhasználóknak, a felhasználók támogatásának megszervezése. A szolgáltatást nyújtó szervezet a kamarai alapfeladatok és gazdasági jellegű tevékenységek számviteli és adójogi szempontból célszerű szétválasztása miatt a területi kamarák nevében nyújtó kamaraközi szervezet gazdasági társasként fog létrejönni. Az Ügynökség tulajdonosi és irányítási struktúrájában biztosítani kell a területi ügyvédi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara irányítási garanciáinak és felelősségének érvényesülését. Ennek megfelelően a gazdasági társaság tagjai (tulajdonosai) a területi kamara, és a MÜK lesznek. Az Ügynökség működési környezetével, szervezeti-társasági formájával, irányítási, tulajdonosi szerkezetével, működési folyamataival, szervezeti felépítésével, valamint döntési hatásköreivel kapcsolatos részletes elemzés eddigi eredményeit a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához dokumentum tartalmazza. 1.7 AZ OPERATÍV TOVÁBBLÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES TEENDŐK, DÖNTÉSI PONTOK A szolgáltatás törvény által meghatározott határidőre történő elindítása érdekében, a megvalósításra rendelkezésre álló idő korlátozottsága következtében a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatával párhuzamosan folyamatban van a megvalósítás előkészítése, a szolgáltatás működési, informatikai hátterének részletes tervezése, valamint a biztonsági címke beszerzése. A feltételek határidőre történő biztosításához azonban számos döntés meg kell még hozni, ezek közül a legfontosabbakat az alábbi felsorolásba is kiemeltük 5 : Döntés az Ügynökség létrehozásának szervezeti kereteiről: a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálat készítésével párhuzamosan zajlik a működés koncepcionális és részletes tervezése, és ennek keretében a szolgáltatás tágabb működési környezetével, a szolgáltatást nyújtó szervezet helyével (kamarán belül, kívül) és működési formájával (gazdasági társaság vagy sem), társasági formájával kapcsolatos döntések vizsgáláata és előkészítése. A vizsgált szervezeti formák közül az eddigi vizsgálati eredmények alapján az Ügynökség gazdasági társaságként (Zrt-ként) történő létrehozása felel meg leginkább a kamara és a szabályozási környezet elvárásainak, ezért a szakmai egyeztetések lefolytatása alapján az elemzés erre teszt javaslatot. Döntés az Ügynökség és a szolgáltatás nyújtásában résztvevő egyéb szervezetek közötti munka- megosztás pontos rendjéről: a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatának készítésével párhuzamosan zajlik a működés koncepcionális és részletes tervezése, ennek keretében az Ügynökség és szolgáltatásnyújtásban érintett egyéb szervezetek közötti feladatmegosztás részletes tervezése. A döntés szorosan összefügg az Ügynökségnél emberi erőforrás és kompetenciaigényével, valamint a beruházási kiadásokkal és fenntartás költségekkel. A feladatmegosztás befolyásolhatja az Ügynökség által igénybe vett szolgáltatások sok körét is. Döntés a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásának részletes szabályairól: tervezetként elkészült már a szolgáltatással kapcsolatos részletes szabályokat meghatározó MÜK szabályzat. Mivel a részletes szabályok a működési folyamatok mellett az informatikai rendszer kialakítását is befolyásolhatják mielőbbi döntés szükséges ennek elfogadásáról. 5 A döntések részletes alternatíváit, az egyes döntési lehetőségek részletes elemzését külön dokumentumok tartalmazzák (lásd 4 A Megvalósítási lehetőségek elemzése fejezet).

13 13 / 95 Döntés az induló i beruházás költségeinek biztosításáról áról: a bevételi és kiadási pénzáramok elemzése (részletesen lásd külön dokumentumban) tartalmazza a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez és kezdeti fenntartásához, valamint a szükséges beruházások finanszírozásához kapcsolódó finanszírozási igény becslését is. A finanszírozási igény biztosításának módjáról (MÜK, BÜK finanszírozás, külső finanszírozás) még nincs végleges döntés. A biztonsági címke szállítójának kiválasztása: a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálat készítésével párhuzamosan zajlik a biztonsági címke beszerzési eljárás. Az ajánlatok értékelését követően ki kell választani a törvényben meghatározott céloknak leginkább megfelelő biztonsági címkét és ezzel együtt véglegesíteni kell a biztonsági címke arculatával kapcsolatos elvárásokat. A biztonsági címkének a törvényben meghatározott indulási időpontig a végfelhasználó ügyvédekhez, ügyvédi irodákhoz is el kell jutni. Informatikai rendszer fejlesztőjének és az infrastruktúraelemek szállítójának kiválasztása: a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálat készítésével párhuzamosan megtörtént a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás nyújtásához szükséges informatikai rendszer részletes tervezése. A szolgáltatás határidőre történő elindítása érdekében kritikus a rendszerfejlesztő és az infrastruktúra egyes elemeit (pl. hardver, kommunikációs eszközök, stb.) biztosító szállítók, szolgáltatók mielőbbi kiválasztása. Alkalmazandó szervezeti modellel összhangban álló számviteli és adójogi kérdések véglegesítése, szükség esetén feltételes adómegállapítási eljárás lefolytatása. A kialakítandó modell részletes számviteli, adójogi elemzésével kapcsolatos megállapításokat a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum vonatkozó fejezete tartalmazza.. Döntés a komplex jogügylet-biztonság biztonsági i szolgáltatás bevezetésének részletes ütemezéséről: döntés szükséges a végrehajtás részfeladatai és azok ütemezéséről (oktatások, kommunikáció, emberi erőforrások biztosítása, alapítási feladatok, informatikai rendszer fejlesztésének és bevezetésének feladatai, stb.). 1.8 BEVONANDÓ ÉRDEKELTEK, KOMMUNIKÁCIÓS IGÉNY A tervezett fejlesztések jelentős változást eredményeznek a jelenlegi ügyvédi iratok biztonsági szintjében és egyben jelentős változásokat jelentenek az iratkezelés és iratbiztonság jelenlegi gyakorlatában. Ezek a jelentős változások megkövetelik a változás folyamatos, lépcsőzetesen egymásra épülő és valamennyi érintettre kiterjedő testreszabott és proaktív kommunikációját, oktatását. A bevezetendő rendszer által érintettek közül a legtöbb és legjelentősebb változást az ügyvédek fogják érzékelni. A különböző régiókban működő szolgáltatók eltérő piaci helyzetére tekintettel eltérő módon fogják értékelni és megítélni a tervezett fejlesztést. Ennek megfelelően ebből a körből szükséges a legtöbb támogatót megnyerni és ennek a körnek szükséges már a projekt korai fázisában testreszabott információs fórumokat teremteni. Megnyerésük a projekt sikerének alapfeltétele és egyik legkritikusabb sikertényezője. A változások részleteiben kevésbé érintettek, azonban számosságuk tekintetében messze a legnagyobb érintetti kört az ügyfelek jelentik. Motiváltságuk és informáltságuk tekintetében a legkevésbé homogén célcsoport, ezért a megfelelő kommunikáció kialakítása a projekt megvalósíthatóságának, a kialakítandó Arhitel rendszer elfogadásának elengedhetetlen feltétele. A fenti körön túl azon politikusok, szakmai szervezetek képviselői, jelenlegi szolgáltatók és társszervezetek (MOKK, külföldi szervezetek) felé történő kommunikációt és támogatást tervezni szükséges, akik akár sza-

14 14 / 95 bályozás, akár megvalósítás, akár működtetési szempontból a kialakítandó rendszer elfogadását, vagy elutasítását véleményükkel, ráhatásukkal érdemben befolyásolhatják. 1.9 BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK ELEMZÉSE A megvalósítandó működési alternatívához kapcsolódó bevételi és kiadási pénzáramok elemzésről a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatának keretében külön dokumentum készült Bevételi és kiadási k pénzáramok elemzése az Arhitel projektben kialakított szolgáltatások nyújtásában érintett, az ügyvédi i kamaa- rák tulajdonában álló, illetve általuk létrehozni tervezett gazdasági társaságok vonatkozásában címmel. Tekintettel arra, hogy a működéssel kapcsolatos végleges döntések az elemzés időpontjáig még nem születtek meg, az elemzés az összefoglaló dokumentumban meghatározott feltételezésekkel, az eddigi elemzési eredmények, a megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatban már meghozott kamarai döntések, illetve megfogalmazott elvárások figyelembe vételével készült (lásd külön dokumentumban, illetve az 5 A javasolt működési megoldás összefoglalása fejezetben). A megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatos végleges döntések a megvalósítás részleteit, és ezzel a bevételi és kiadási pénzáramok elemzésének következtetéseit, eredményeit akár jelentősen is befolyásolhatják, ennek megfelelően jelen fejezet felülvizsgálatát és frissítését a végleges döntések meghozását követően el kell végezni. A bevételi és kiadási pénzáramokkal, valamint a működés finanszírozási igényével kapcsolatos részletes megállapítások ismétlésétől a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatában eltekintünk, ehelyett az alábbiakban egy felső szintű összefoglalást csatolunk. A bevételi és kiadási pénzáramok elemzése alapján az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak nagyságrendjét, valamint a működés finanszírozási igényét az alábbi táblázat tartalmazza 6 : 6 A részletes elemzési eredményeket lásd a Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése az Arhitel projektben kialakított szolgáltatások nyújtásában érintett, az ügyvédi kamarák tulajdonában álló, illetve általuk létrehozni tervezett gazdasági társaságok vonatkozásában címmel készített külön dokumentumban

15 15 / 95 Kiadások/ Bevételek Működési bevételek Működési költségek Változó költségek (nettó) Fix költségek (bérköltség) Fix költségek (szolgáltatások) Beruházási kiadások Finanszírozási igény VESZÉLYEK, KOCKÁZATOK A kialakított modell megfelelő működése szempontjából biztonsági rést potenciális kockázatot jelent, ha: az ügyvéd / kamara / Ügynökség / gyártó nem megfelelő biztonsági követelmények között tárolja a biztonsági címkéket, mert ekkor a biztonsági címke által nyújtott iratbiztonsági szint jelentősen csökken; az ügyvéd nem aktiválja a biztonsági címkét a dokumentum ellenjegyzésekor (az erre rendelkezésre álló, szabályzatban meghatározott időkereten belül), mert ebben az esetben a papíralapú és az elektronikus nyilvántartás inkonzisztenssé válik (időlegesen) ezzel rontva a rendszer egészének hatásfokát; IT rendszer nem elérhető a biztonsági címke felhasználás időpontjában (illetve az aktiválásra rendelkezésre álló, szabályzatban meghatározott időkereten belül) és emiatt a felhasználás és az aktiválás időben elválik egymástól; az elveszett biztonsági címkék érvénytelenítésére szolgáló folyamat elhúzódik, mert ekkor a fizikai iratbiztonságot jelentő biztonsági címkével visszaélés történhet; a felhasználók a felhasználás alkalmával nem ellenőrzik a nyilvántartás adattartalmát csak a biztonsági címke fizikai meglétére támaszkodnak, mert ekkor esetlegesen érvénytelenített biztonsági címkékkel ellátott papíralapú iratot a fogadó hitelesként fogad el; a projekt megvalósításával együtt járó többlet adminisztráció, technikai ügyintézés, időráfordítás mértéke az egyes ügyvédeknél nem áll összhangban a rendszer által nyújtott plusz biztonsággal; a lekérdezési és adathozzáférési szabályok pontos meghatározásának hiánya miatt az ügyvédi titkot képező és ügyforgalmi adatokkal kapcsolatos felhasználói aggályok nehezítik a rendszer bevezetését; a projekt megvalósításával együtt járó jelentős többlet adminisztráció, technikai ügyintézés, időráfordítás mértéke az ügyvédi kamaráknál nem áll összhangban a rendszer által nyújtott plusz biztonsággal; az irat információtartalmának időbélyegzővel és elektronikus aláírással igazolt aktiváláskori állapotát az ügyvéd nem tárolja, ezért a rendszer biztonsági szintje csökken, mert pusztán a metaadatok tárolása az irat valós adattartalmának hiteles igazolására nem lesz alkalmas.

16 16 / TOVÁBBFEJLESZTÉS IRÁNYAI, KITERJESZTHETŐSÉG LEHETŐSÉGE Az Arhitel rendszer továbbfejlesztésének, hazai és nemzetközi kiterjesztésének lehetőségei az alábbiak: Egységes országos ügyvédi portál kialakítása: A központi infrastruktúra és az annak részeként létrejövő egységes megjelenítési, adminisztrációs, authentikációs és archiválási megoldások lehetőséget teremtenek további szolgáltatások (elektronikus eljárások, panaszkezelés, teljeskörű JÜB lekérdezések, letétkezelés, joganyag, jogtár hozzáférések, e-learning, ügyvédi információs felületek stb), Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai támogatáshoz hasonló egységes kialakítására az ügyvédség részére. Egységes letéti nyilvántartás beillesztése: január 1-től az Ütv. 30. (1) bekezdésben meghatározottak szerint a kamarák letétnyilvántartási szolgáltatást is nyújtanak az ügyvédeknek. Az egységes letéti nyilvántartás kialakítása számos, az Arhitelben alkalmazandóhoz nagyon hasonló, vagy azzal megegyező funkcionalitást és infrastruktúrát igényel. Az Arhitel tervezett infrastruktúrája alkalmas az egységes letéti nyilvántartás kialakításának alapjaként szolgálni, így költséghatékonyabb módon párhuzamos infrastruktúra és rendszerfejlesztés nélkül teremt lehetőséget a letéti nyilvántartás létrehozására. Mérlegbeszámoló elektronikus letétbe helyezése e szolgáltatás illesztése: január 1-jétől az ügyvédeknek elektronikusan kell beküldeni a kamarákhoz a számviteli beszámolóikat. Ennek az elektronikus benyújtásnak és letétbehelyezésnek a feltételeit a kamarák elektronikus szolgáltatással fogják biztosítani. A szolgáltatást támogató informatikai rendszer kialakítása számos, az Arhitelben alkalmazandóhoz nagyon hasonló, vagy azzal megegyező funkcionalitást és infrastruktúrát igényel. Az Arhitel tervezett infrastruktúrája ennek megfelelően alkalmas lesz arra, hogy a mérlegbeszámoló szolgáltatás alapjául szolgáljon, így költséghatékonyabb módon párhuzamos infrastruktúra és rendszerfejlesztés nélkül teremt lehetőséget a mérlegbeszámoló szolgáltatás létrehozására. Tisztán elektronikus iratbiztonság megteremtése: Az elektronikus szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségével és a papír alapú ügyintézés elektronikus ügyintézéssel szembeni visszaszorulásával és a biztonsági címke által reprezentált de jelentős részben már az elektronikus nyilvántartásokon alapuló biztonság napi gyakorlatba való beépülésével megvizsgálható a biztonsági címke (és annak kezelésével kapcsolatos logisztikai tevékenységek) kiváltása tisztán az elektronikus biztonsági megoldásokra alapozott megoldásokkal. Nemzetközi bevezetés, u.n. roll-out out lehetősége: A hazai gyakorlat megteremtésével akár a rendszer rolloutja, akár külföldi kamarák számára nyújtott szolgáltatások létrehozása reális továbblépési irány.

17 17 / BEVEZETÉS 2.1 ELŐZMÉNYEK A Magyar Ügyvédi Kamara (továbbiakban: MÜK) 2011 őszén az ügyvédek közreműködésével készülő okiratok és az ügyvédek közreműködésével zajló jogügyletek biztonságának növelését, és ezzel együtt az ügyvédi szakma közbizalmi szerepének erősítését célzó projekt (továbbiakban: Arhitel projekt) indításáról döntött. A projekt előkészítését a Budapesti Ügyvédi Kamara (továbbiakban: BÜK) vállalta fel. A projekt előkészítése a megvalósítási lehetőségek jogi, műszaki, pénzügyi elemzését célzó megvalósíthatósági elemzésével fordulóján elkezdődött őszén döntés (és törvénymódosítás) született arról, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő, ügyvédi ellenjegyzéssel készülő okiratokat biztonsági címkévelcímkével (biztonsági címkével) kell ellátni, és a biztonsági címkévelcímkével ellátott okiratokat nyilvántartásba kell venni május 1-től kezdődően. Döntés született arról is, hogy január 1-től további ügyvédi ellenjegyzéssel készülő papír alapú okiratokat és a meghatalmazásokat is el kell látni biztonsági címkével. A projekt keretében a kapcsolódó jogszabályok, szabályozói elvárások és szándékok figyelembevételével be kell szerezni a tervezetten alkalmazandó biztonsági címkét, továbbfejleszthető módon ki kell alakítani a címke nyilvántartásba vételét biztosító informatikai rendszert, meg kell határozni és ki kell alakítani a címke logisztikáját, aktiválását és elszámolását biztosító szolgáltatást és annak működését. (A feladatellátást biztosító tevékenységek összességét a továbbiakban komplex jogügylet biztonsági szolgáltatásként (vagy KJÜB szolgáltatásként) hivatkozzuk.) Jelen megvalósíthatósági tanulmány frissítésének célja, hogy a fejlesztési célok megvalósítását, a létrehozott fejlesztések működését befolyásoló 2012 óta felmerült változásokat számba vegye, és azonosítsa, hogy ezek milyen hatással vannak a fejlesztési célokra. A megvalósíthatósági elemzés alapvető céljai ezzel együtt változatlanok (lásd 2.5 fejezet). 2.2 IRATBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A jogi ügyekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tisztességtelen gyakorlat és közbizalom elleni bűncselekmények egyre inkább tömegesnek tekinthetők Magyarországon. Nagy mennyiségben és értékben fordulnak elő közokirat- és magánokirat-hamisítási esetek, okiratokkal kapcsolatos egyéb visszaélések, terjednek a hozzá nem értők által végzett zugírászat, zugtanácsadás és egyéb az ügyfelek jogbiztonságát és érdekeit veszélyeztető szolgáltatási gyakorlatok. A tervezett fejlesztések célja ezeknek a visszaéléseknek a visszaszorítása, és ezzel a közbizalom, azaz a társadalom tagjainak az okirati szabályszerűségbe, az okirati tények valóságába, a magánokiratok valódiságába vetett hitének erősítése, egyben a jogkövetők és az ország gazdasági versenyképességének erősítése. A projekt keretében tervezett fejlesztéseket az ügyvédek közreműködésével nyújtott szolgáltatásoknál jelentkező alábbi problémák indokolják: Okiratokkal kapcsolatos visszaélések (hamisítások): Büntető Törvénykönyvben a közrend elleni, azon belül a közbizalom elleni bűncselekmények körében az okiratokkal kapcsolatos bűncselekmények három bűncselekmény-kategóriába sorolhatók: o a közokirat-hamisítás,

18 18 / 95 o o a magánokirat-hamisítás és a visszaélés okirattal elnevezésű cselekmények. A közrend elleni bűncselekmények sajátossága, hogy többségükben a polgári jogi, gazdasági jogi területeken általában nem meghatározott személyek jogait sértik vagy veszélyeztetik, a hatások a személyek kisebb - nagyobb csoportjait érintik. A hamisított okirat hamisságát igen nehéz laikusként felismerni, így sokszor csak az okirat felhasználásakor, vagy egy jogvitában derül ki hamisítás. Még rombolóbb, amikor az okirat hamissága nem bizonyítható, de az érintettek tudják, hogy saját maguk, vagy ellenfelük hamis, hamisított okirattal manipulálva érte el célját. A magánokirat hamisítás tipikusan eszköz cselekmény, jellemzően csalásokhoz, gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódik. Közbizalom elleni bűncselekményként a közbizalom gyengülését okozzák, ezzel a társadalom tagjainak az okirati szabályszerűségbe, az okirati tények valóságába, a magánokiratok valódiságába és a közbizalmi szereplők megbízhatóságába vetett hite rendül meg. A rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy e bűncselekményi kategóriában 7 az ismertté vált bűncselekmények számát tekintve jelentős az okirat-hamisítási esetek száma. A felderített magánokirat-hamisítások száma az 1989-ben mérthez képest 2012-re kb. a négyszeresére (3767 képest re), a közokirat-hamisítások száma kb. a hétszeresére (1532-ről re), az okirattal történő visszaélések száma kb. a 36-szorosára (2367-ről re) emelkedett 89. Különösen az utóbbinál figyelhető meg jelentős emelkedés ben a fenti három típusba tartozó bűncselekmények száma az összes regisztrált bűncselekmény 23%-át tette ki. A tervezett fejlesztések szempontjából a hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú magánokiratok bírnak jelentőséggel. Termőföld tulajdonjogát érintő iratokkal kapcsolatos visszaélések 2014-től alapvetően módosulnak a termőföld tulajdonjogának megszerzését szabályozó jogszabályok (módosulnak a tulajdonjog megszerzésének feltételei, meghatározott feltételekkel lehetőség nyílik külföldi állampolgárok tulajdonszerzésére is, stb.). Ez külön jelentőséget ad a földtulajdonnal kapcsolatos különös tekintettel a föld tulajdonjogára és annak használatára vonatkozó ún. zsebszerződésekhez kapcsolódó visszaélések visszaszorításának. Ennek megfelelően az okiratbiztonság erősítése (biztonsági címkévelcímkével, nyilvántartással) első körben, 2014 májusától kezdődően ezekre az okiratokra terjed ki. Zugírászat: A jogbiztonságot és az ügyfelek érdekeit súlyosan sértő gazdasági gyakorlat a zugírászat és zugtanácsadás. Zugírászatot az követ el, aki anélkül, hogy gyakorló ügyvéd lenne, bíróságok vagy hatóságok előtt ügyfelek képviseletét, illetve okiratok szerkesztését és a jogi tanácsadást üzletszerűen folytatja. A zugírászat keretében készülő iratok esetében értelemszerűen nem garantálható a szakszerűség, jogszerűség, és mivel az irat nem jogszerű körülmények között készült, az elkészült irathoz tartozó joghatás sem biztos. Ezen kívül megzavarja, torzítja a szolgáltatók közötti versenyt a jogi szolgáltatásoknak kijelölt (ügyvédi) versenypiacon. 7 A magánokirat-hamisítások lehetnek gépjármű adásvételi szerződésekkel, orvosi igazolásokkal, receptekkel, horgászjegyekkel, utazási bérlettel, horgászengedéllyel, fiktív szerződésekkel kapcsolatosak, a belső arányra statisztikai adatgyűjtés azonban nem folyik. 8 Forrás: Dr. Kacziba Antal: A magyarországi összbűnözés alakulása a XX-XXI. század fordulóján ( ) 1. számú előtanulmány az átfogó rendészeti stratégia társadalmi vitájához Budapest, Forrás: Tájékoztató a évi bűnözésről (Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, Legfőbb Ügyészség

19 19 / 95 Kárértéknél alacsonyabb felelősségbiztosítás: Közvetetten iratbiztonsági probléma, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás összege nem mindig éri el az okozott kár értékét, így egy esetlegesen ügyvéd gondatlansága által okozott káresetkor a kár értéke az ügyfélnek teljes körűen nem téríthető meg. Ha pedig igen, akkor az ügyvédek korlátlan felelőssége folytán az ügyvéd teljes magánvagyona enyészhet el. Az iratbiztonságot növelné, ha a felelősségbiztosítás összege a jogi szolgáltatások ügyértékével összhangba kerülne, ez azonban a felelősségbiztosítási díjak az ügyvédek bizonyos része által már nem finanszírozható emelését vonná maga után. 2.3 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJA A fenti problémák megoldásával összhangban a tervezett fejlesztések legfontosabb célja az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatások biztonságának fokozása, ennek keretében az ügyvédi közreműködéssel készülő egyes iratok biztonságának (jogszerűség, hitelesség, hamisíthatatlanság) növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések számának visszaszorítása (a fejlesztések első időszakában különös tekintettel a termőföld tulajdonszerzéssel kapcsolatos okiratokra); az ügyvéd jogosultságának kötelező, folyamatba épített ellenőrzésével a jogosulatlan iratkészítés visszaszorítása; fentieken keresztül az ügyvédi közreműködéssel folyó jogügyletek általános biztonságának, az ügyfelek (hatóság) biztonságérzetének javítása; és előbbi célok teljesülésével az ügyvédek közbizalmi szerepének erősítése. A tervezett fejlesztések, és az ezek megvalósulásával biztosított források a következő pontok szerinti további ügyfélvédelmi célokat is támogatják: valódi ügyfélfedezet, biztosíték az ügyfelek esetleges kárigényeinek jobb kielégítésére; a papíralapú és elektronikus ügyvédi okiratok biztonságosabb megőrzésének támogatása, az ügyféltitkokat jobban megóvó ügyvédi adatbiztonság támogatása; ügyvédek tudáshoz való hozzájutásának javítása, folyamatos továbbképzésének biztosítása; az ügyvédek piaci helyzetének megerősítése, versenyképességük javítása; a joghoz való társadalmi hozzáférés javítása (kirendelt védői és népügyvédi jogi segítségnyújtásban való esetleges közreműködés). A tervezett fejlesztések keretében kialakított korszerű infrastruktúra és erre épülő ügyfélvédelmi intézmények révén az ügyvédi hivatás az igazságszolgáltatási szerepkörébe a jelenleginél jobban integrálódik, ezáltal társadalmi haszna, önállósága láthatóbbá válik. Azt valószínűsítjük, hogy a Kamara által a kötelezően címkézendőként nem azonosított iratok körén kívül az ügyvédi önvédelem illetve az ügyféloldali piaci nyomás spontán módon elterjeszti a biztonsági címke használatát. Emellett, a fejlesztések a kamarákat is fontos jogbiztonsági és ügyfélvédelmi szerephez juttatják: az ügyvédek a kamarákon keresztül kizárólagosan maguk felügyelik a rendszer működését, valamint gondoskodnak fejlesztéseket követően befolyó bevételek célhoz kötött felhasználásáról.

20 20 / A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MODELLJE, JÖVŐKÉPE Az Arhitel projekt keretében tervezett fejlesztések az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogügyletbiztonság javítását célozzák. A fejlesztések lényeges elemei: az iratok hitelességét, hamisíthatatlanságát biztosító, a szárazbélyegzőnél korszerűbb, kibővített védelmi elemeket biztosító eszköz (biztonsági címke), a biztonsági címkével ellátott iratok nyilvántartása, ehhez ellenőrzési célú lekérdezések biztosítása. Az ügyvéd meghatározott típusba eső jogi iratokon sorszámozott biztonsági címkét helyez el. A biztonsági címkét az illetékes területi kamarák (illetve a jogszabály felhatalmazása alapján a nevükben eljáró külön szervezet) szerzi be és értékesíti az ügyvédek számára. Az ügyvéd a biztonsági címke elhelyezésével egyidejűleg köteles a biztonsági címkét egy erre a célra kialakított központi informatikai rendszerben aktiválni, azaz saját azonosítását követően a biztonsági címkével ellátott irat jellemző adatait és az iraton elhelyezett biztonsági címke sorszámát rögzíteni. A biztonsági címke felragasztását megelőző kötelező ellenőrzések, szigorú eljárásrendek és az iratokkal kapcsolatos biztonsági követelmények a szárazbélyegzőhöz képest magasabb biztonságot, fokozottabb ügyfélvédelmet nyújtanának, lehetővé téve az ügyvéd jogosultságának folyamatba épített, kötelező hatósági ellenőrzését is. A biztonsági címkék beszerzése, szétosztása, a rendszer működtetése, a kötelezően lefolytatandó ellenőrzések, a szigorú biztonsági követelmények betartása természetesen folyamatos költségekkel is jár. Ennek megfelelően a fejlesztések célja olyan fenntartható finanszírozási megoldás kialakítása is, amely nem csak az itt vázolt rendszer kiépítésének költségét fedezi, hanem általánosságban forrást biztosít az ügyfelek védelmével kapcsolatos társadalmi igények legmagasabb szintű kielégítéséhez is MIÉRT SZÜKSÉGES A BIZTONSÁGI CÍMKE? A tervezett fejlesztések tárgyának meghatározását megelőzően (2011-ben) számos alternatív lehetőség felvetődött az ügyvédi iratokkal kapcsolatos iratbiztonsági problémák kezelésére. Ezek közül több a magas szintű védelmi elemekkel ellátott biztonsági címke helyett más iratbiztonság-növelési megoldások megvalósítását (pl. nyomtatott iratazonosító iratokon való elhelyezését és ehhez kapcsolódó elektronikus nyilvántartás kialakítását) javasolta. A kamarai munkacsoport az alternatív lehetőségek vizsgálatát követően azokat elvetette, és a biztonsági címkén alapuló megoldás megvalósíthatóságának további elemzése mellett döntött. A döntést alátámasztó legfontosabb érveket az alábbi felsorolásban gyűjtöttük össze: Egy megfelelő védelemmel ellátott biztonsági címke védelmi elemei önmagukban garantálják a címke hamisíthatatlanságát és irattól való elválaszthatatlanságát. Egy szárazbélyegzett irat, illetve egy egyszerű nyomtatott azonosító, iratszám vagy sorszám könnyen hamisítható, reprodukálható, azaz ezt a biztonságot önmagában nem tudja garantálni. A biztonsági címke elválaszthatatlanul kapcsolódik az irat lapjaihoz, megakadályozva a lapok kicserélésével kapcsolatos visszaéléseket. Az irat hamisításához a biztonsági címkével ellátott összefűzött irat szövegében kell törléssel vagy hozzáírással módosítani, ami jelentősen bonyolítja az irathamisítás folyamatát, csökkentve a hamisítás esélyét.

21 21 / 95 Egy biztonsági címkézett irat nem másolható úgy, hogy a biztonsági címke a másolaton is hordozza a vizuális védelmi elemeket, így annak eredetisége szemrevételezéssel (a vizuális biztonsági elemek ismerete esetén) megállapítható. Kézzelfoghatósága és vizuális elemei miatt a biztonsági címke iratbiztonság-növelő hatása könnyen kommunikálhatók az ügyfelek irányába. Ennek következtében egy biztonsági címkével ellátott irathoz az ügyfelek nagyobb biztonságérzete is társul (nem mellesleg a nagyobb iratbiztonság megnövelt költségei is könnyebben érvényesíthetők az ügyfeleknél). (Feltételezve, hogy a biztonsági címkék illetéktelen kezekbe nem kerülnek) a biztonsági címke és annak elektronikus nyilvántartása együtt bizonyítja, hogy az iratot ügyvéd állította ki, illetve egyértelműen azonosítja a kiállító ügyvédet is. Egy nem biztonsági címkézett irat esetében az iratbiztonság és hamisítás elleni védelem csak úgy növelhető, ha az irat tartalmának az irat jellemző adatain, tartalmi lenyomatán vagy szkennelt képén keresztül történő ellenőrzését egy hiteles elektronikus nyilvántartáshoz való széleskörű hozzáféréssel biztosítjuk. Ez azonban azon túl, hogy személyesadat-kezelési, ügyvédititok-kezelési aggályokat vet fel (a tervezés során a munkacsoport is emiatt vetette el ennek alkalmazhatóságát), egy hasonló elektronikus szolgáltatáshoz való széleskörű hozzáférést feltételez. Az elektronikus szolgáltatásokhoz való széleskörű hozzáférés azonban az ügyfelek körében jellemző elektronikus írástudatlanság magas szintje miatt egyelőre nem realitás A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS CÉLJA A megvalósíthatósági elemzés egy fejlesztés előkészítésének alapvető lépése. Alapvető célja a tervezett beruházás céljának, terjedelmének pontos meghatározása, a lehetséges megvalósíthatósági alternatívák elemzése, és a fejlesztés műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait figyelembe véve annak a vezetői döntésnek a megalapozása, hogy melyik alternatíva megvalósítása indokolt és célszerű. A megvalósíthatósági elemzés további céljai a fejlesztés relevanciájának és fenntarthatóságának értékelése; a fejlesztés költségeinek és bevételtermelő képességének számítása, a beruházás megtérülésének vizsgálata; a fejlesztéssel kapcsolatos kockázatok azonosítása; a fejlesztés peremfeltételeinek és kritikus sikertényezőinek, felsőszintű ütemezésének és erőforrástervének meghatározása; a tervezett iratbiztonsági fejlesztések megvalósításából adódó jogi következményeket elemzése és a szükséges jogszabályi vagy kamarai szabályzatokat érintő módosítások számbavétele, meghatározása. 10 Az aktuális kutatási adatok alapján az internetpenetráció a következők szerint alakult 2013-ban: évesek: kb. 90 százalék; évesek: kb. 80%, évesek: kb. 70%; évesek: kb. 35%; 70 felettiek: kb. 5%.

22 22 / 95 A megvalósíthatósági elemzés eredményeképpen előálló megvalósíthatósági tanulmány dokumentum nem része a fejlesztés tervezési szakaszának, és nem várható el tőle, hogy a kialakítandó szervezet felépítését, működését, illetve a megvalósítandó rendszerrel szemben támasztott követelményeket vagy adatköröket teljes mélységben leírja. Ez a feladat a fejlesztési projekt keretében elvégzendő szervezetfejlesztés, illetve a rendszerfejlesztéshez kapcsolódó részletes követelményspecifikációs szakaszban, külön dokumentumokban valósul meg. 2.6 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS SZAKMAI MEGKÖZELÍTÉSMÓDJA, A DOKUMENTUM ÁTTEKINTÉSE A fejlesztések eredményes végrehajtásának feltétele a fejlesztések megfelelő előkészítése. A megvalósíthatósági tanulmány az a dokumentum, amelyen keresztül a döntéshozók számára objektív módon be lehet mutatni a megoldani kívánt problémát, a lehetséges megoldások körét, az ajánlott megoldást megvalósító projekt terjedelmét, a megvalósításhoz szükséges becsült erőforrások nagyságát, valamint a projekt kockázatát. A megvalósíthatósági tanulmány alapján megalapozott döntés hozható a megvalósítási projekt elindításáról. A megvalósíthatósági elemzés szakaszait a következő fejezetek tekintik át.

23 23 / 95

24 24 / 95 Helyzetfelmérés frissítése 1. Hazai és EU jogi szabályozás; adatkezelési, adatvédelmi szempontok, feltételek; 2. Hazai és nemzetközi környezetben működő biztonsági címkés megoldások és támogató informatikai rendszerek; 1. Érintett ügyek, iratok és ezek számossága 2. Az iratbiztonság elemei és jelenlegi ügyvédi eszközei 3. Technológiai és infrastrukturális környezet (ügyvédek, kamarák) 1. Működéssel, folyamatokkal, szervezeti struktúrával kapcsolatos elvárások 2. Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások 3. Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások Megvalósítás elıkészítése Szolgáltatás tágabb értelemben vett működési környezetével kapcsolatos lehetőségek Szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával kapcsolatos lehetőségek Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal kapcsolatos lehetőségek Mőködési koncepció kidolgozása, mőködési folyamatok meghatározása Informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek Rendszerkoncepció tervezése, architektúratervezés, logikai rendszertervezés Biztonsági címke alkalmazásának módjával, a címke kiválasztásával kapcsolatos lehetőségek Biztonságicímkespecifikáció, beszerzés lebonyolítása Kiválasztott megvalósítási javaslat pénzügyi elemzése A megvalósítási lehetőségek vizsgálatának eredményeképpen kiválasztott komplex megvalósítási javaslat bevételi és kiadási pénzáramainak, finanszírozási igényének részletes elemzése Megvalósítás 1. ábra A megvalósíthatósági elemzés munkamódszere

25 25 / HELYZETFELMÉRÉS A megvalósíthatóság elemzésének szükséges feltétele, hogy a tanulmány legyen összhangban a fejlesztések külső és belső környezetével. Ez azt jelenti, hogy a megvalósíthatósági tanulmány kiindulópontjaként fel kell tárni mindazokat a körülményeket, feltételeket, követelményeket, célokat, adottságokat és lehetőségeket, amelyek befolyásolhatják és meghatározhatják a fejlesztések megvalósíthatóságát. E tényezők azonosítása és feltárása alapozza meg a későbbiekben a kidolgozásra kerülő megoldási alternatívákat. Módszertanunknak megfelelően a helyzetfelmérés keretében a következő külső/belső környezeti befolyásoló tényezőket vizsgáljuk: Külső tényezők vizsgálata 1. Hazai és EU jogi szabályozás; adatkezelési, adatvédelmi szempontok, feltételek; 2. Hazai és nemzetközi környezetben működő biztonsági címkés megoldások és támogató informatikai rendszerek; Belső tényezők vizsgálata 1. Érintett ügyek, iratok és ezek számossága 2. Az iratbiztonság elemei és jelenlegi ügyvédi eszközei; 3. Technológiai és infrastrukturális környezet (ügyvédek, kamarák); Kamarai elvárások, igények, követelmények: 1. Működéssel, folyamatokkal, szervezeti struktúrával kapcsolatos elvárások; 2. Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások (IT biztonság, szabványok, minősítések, hardver architektúra, szoftver architektúra, felhasználók azonosítása; hiteles, nem meghamisítható adattárolás; 3. Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások MEGVALÓSÍTÁSI ALTERNATÍVÁK ELEMZÉSE A szakmai, üzleti, technológiai és jogi környezet elemzése, a kívánatos és a jelenlegi állapot közötti eltérések megállapítását követően azonosítjuk a lehetséges megoldási irányokat. Az egyes megoldási irányok lényegében eltérő működési modelleket és eltérő technológiai megvalósítási lehetőségeket jelentenek. A megvalósítási alternatívák meghatározását és elemzését a következő fő területek mentén végezzük el: 1. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás tágabb értelemben vett működési környezetével kapcsolatos alternatívák vizsgálata (központi vagy decentralizált szolgáltatásnyújtás, működési egységek kialakításával kapcsolatos alternatívák); 2. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata (kamarán belül vagy azon kívül, gazdasági társaság társasági formája, tulajdonlás, irányítás módja);

26 26 / Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal kapcsolatos lehetőségek vizsgálata (biztonsági címke árazásával kapcsolatos lehetőségek, címkelogisztikával kapcsolatos lehetőségek, elszámolás, fizetés módjával kapcsolatos lehetőségek, stb.); 4. Informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek vizsgálata, elemzése (infrastruktúra beszerzés vagy bérlés, rendszertámogatás terjedelmével kapcsolatos lehetőségek, stb.); 5. Biztonsági címke alkalmazásának módjával, a címke kiválasztásával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy a megvalósításra rendelkezésre álló idő korlátozott, a megvalósítási alternatívák meghatározása és vizsgálata a működés koncepcionális és részletes tervezésével együtt történik. Ennek megfelelően a megvalósítási lehetőségek fenti szempontok szerinti vizsgálata az ábrán látható koncepcionális, illetve részletes tervezési feladatok keretében történik: Működési koncepció kidolgozása, működési folyamatok meghatározása keretében: fenti 1-3. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata. Rendszerkoncepció tervezése, architektúra tervezés, logikai rendszertervezés keretében: fenti 4. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata. Biztonságicímke-specifikáció és ajánlattételi felhívás készítése, beszerzés előkészítése és lebonyolítása keretében: fenti 5. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata.

27 27 / HELYZETFELMÉRÉS 3.1 KÜLSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET A projekt szempontjából jelentőséggel bíró, ezért a megvalósíthatósági elemzésnél figyelembe vett EU-s és magyar jogszabályokat, illetve belső kamarai szabályzatokat a következő felsorolás tartalmazza. A jogszabály száma. EU joganyagok A jogszabály címe Rövidítés EGK Tanácsának 91/308/EGK sz. irányelve EK Tanácsának 2001/97/EK sz. irányelve a 91/308/EGK sz. irányelv módosításáról Európa Parlament és Tanács 2005/60/EK sz. irányelve Magyar jogszabályok a Pénzügyi rendszer pénzmosás céljára történő felhasználásának megakadályozásáról a személyi hatály kiterjesztése többek között az ügyvédekre a Pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről a 91/308/EGK sz. irányelv hatályon kívül helyezése évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról évi LXIV. törvény a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról évi IV. törvény a gazdasági társaságokról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról évi CI. törvény a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, november 8-án kelt Egyezmény kihirdetéséről évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról évi XIX. törvény a büntetőeljárásról évi XI. törvény az ügyvédekről évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag

28 28 / 95 A jogszabály száma. A jogszabály címe Rövidítés védelméről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLI. törvény a közjegyzőkről évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről évi III. törvény a polgári perrendtartásról 13/2008. (VI. 24.) IRM rendelet 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 54/2007.(XII.21.) IRM rendelet az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványáról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről a digitális archiválás szabályairól Magyar jogszabályok termőföldet érintő jogszabályok a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzett személyazonosság- és igazolványellenőrzés részletes szabályairól 1959.évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Ptk évi LV. törvény a termőföldről Tft évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról Inytv évi XI. törvény az ügyvédekről Üt évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXXIII. törvény a kisajátításról évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről Tftv évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról Evt évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról Földforgalmi törvény 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 55/2006. (VII. 27.) FVM rendelet 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő igazgatási szolgáltatási díjról a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól Ket. Iny. vhr

29 29 / 95 A jogszabály száma. 1085/2012. (III. 30.) Korm. határozat Törvényjavaslatok A jogszabály címe a termőföld tulajdonjogának megszerzését korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felszámolásáról Rövidítés T/11187 számú törvényjavaslat T/ számú törvényjavaslat T/12824/13. számú módosító javaslat T/13052 számú törvényjavaslat T/ számú törvényjavaslat T/ számú törvényjavaslat Belső szabályzatok 1/2009. (IV. 27.) MÜK szabályzat 3/2008. (X. 27.) MÜK szabályzat 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 5/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága módosító javaslata az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslathoz A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvénnyel öszszefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény módosításáról egyes törvényeknek agrár és környezetügyi tárgyban történő módosításáról a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzatának módosításáról a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról 4/1999 (III.1.) MÜK szabályzat az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről sorszám nélküli/1994. (VI. 1.) MÜK szabályzat V. 2/2008. MÜK Elnöki határozat az ügyvédi szervek iratai és az ügyvédi iratok irattári kezeléséről és selejtezéséről az elektronikus archiválásról

30 30 / A BIZTONSÁGI CÍMKE MÁJUS 1-ÉTŐL TÖRTÉNŐ HASZNÁLATÁBAN ÉRINTETT JOGÜGYLETEK Az ügyvédekről szóló évi XI. törvény (a továbbiakban Üt.) új 25/A. -sal egészült ki. Eszerint, a területi kamara az ügyvéd által készített mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő jogügyletet magában foglaló okiratokhoz fűződő ügyfélbizalom növelése, valamint a hamisított okiratokkal szembeni fokozottabb védelem érdekében május 1-jétől az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sor- számozott biztonsági címkét bocsát az ügyvédek rendelkezésére. Tekintettel a földadásvételt érintő jogügyletekben született okiratok biztonsági címkével történő ellátásának kiemelt jelentőségére, a 2014 májusától hatályos biztonságicímke-használati kötelezettségben érintett jog- ügyletekről a megvalósíthatósági elemzés keretében külön részletes elemzés készült. Az összefoglaló elemzés alapvető célja, hogy egyértelműsítse a biztonsági címke alkalmazásának kötelezettségét, ennek keretében tisztázza a használat tárgyi hatályát, azaz hogy milyen ingatlanokra, milyen jogügyletekre, és ezek keretében létrehozott milyen okiratokra vonatkozik a biztonsági jel felhasználásának kötelezettsége. A dokumentum a fentieken túl áttekintést ad a kapcsolódó jogszabályokról; azok legfontosabb, kihirdetett vagy ma már megismerhető módosításairól és a módosítások hatálybalépéséről; a termőföld tulajdonjogának lehetséges alanyairól; az érintett jogügyletek során elkészülő okiratok kötelező tartalmi elemeiről; támogatja az érintett ügyszámok és iratszámok meghatározását és ezzel a kapcsolódó fejlesztések méretezését IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK Az elemzésben figyelembe vett jogszabályokat, törvényjavaslatokat, illetve módosítási javaslatokat a fejezet tartalmazza. A május 1-én életbe lépő biztonsági címkézési kötelezettség szempontjából releváns szabályozások hatálybalépési időpontját az alábbi ábra mutatja be:

31 31 / IRATOK BIZTONSÁGI CÍMKÉZÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TÁRGYI HATÁLYA A termőföld tulajdonjogát érintő jogügyletekhez kapcsolódó okiratok vonatkozásában a jogalkotók több különböző jogügyletbiztonságot javító védelmi elem bevezetését tervezik 2014-ben. A Földforgalmi tv. a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó szabályokat állapítja meg. A törvény március 1-jén 1 hatályba lépő 8. szerint a föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik. Az Üt. és az Inytv. módosítása május 1-jétől bevezeti a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő jogügyleteket érintően az ügyfélbizalom növelése érdekében a biztonsági címke alkalmazásának kötelezettségét. Az ügyvédek biztonsági elemekkel ellátott, biztonsági címke használati kötelezettsége tehát a mező- és er- e dőgazdasági hasznosítású földekkel kapcsolatos jogügyletekre terjednek ki. Az iratok biztonsági címkével történő ellátási kötelezettségének tárgyi hatálya kapcsán azt vizsgáltuk, hogy mely ingatlanok vonatkozásában és milyen jogügyletekre terjed majd ki a biztonsági címke felhasználási kötelezettsége az Üt. kapcsolódó módosításának tervezett május 1-i hatálybalépését követően MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ INGATLANOK A Földforgalmi tv pontja szerint mező-,, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. A törvény fenti értelmező rendelkezése december 15-én lép hatályba.

32 32 / 95 A törvény földszerzési jogosultságra vonatkozó rendelkezése, valamint az átruházás és az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés szabályai május 1-jén lépnek hatályba. A termőföldre és ennek különböző típusaira a kapcsolódó jogszabályokban számos egyéb, a Földforgalmi törvény definíciójával nem pontosan vagy csak több szakasz együttes értelmezésével egyező definíció is megtalálható: A Tft. szerint termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok kivételével alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. A Tfvt pontja szerint termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül. Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.- ben meghatározott erdőnek minősül. (A törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.) Az Tfvt. módosításáról szóló évi CLXIX. törvény pontosította a termőföld, a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld fogalmát és a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével kiterjesztette a mező-,, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre valamint zártkerti ingatlaa- nokra is, ha a zártkerti ingatlan annak ingatlannyilvántartási adatai alapján megfelel az e tör- vényben meghatározott termőföld fogalmának is. (A zártkert megjelölés egyébként a Tft. hatálybalépésével megszűnt, azonban mint megjelölés továbbra is használatos a Tft. hatálybalépése előtt zártkertinek minősülő ingatlanok esetében). Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6. (1) bekezdése szerint erdő az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló T/ számú törvényjavaslat december 15-étől hatályba lépő 3. -ában a Földforgalmi törvény hatályát kiterjeszti arra a földrészletre is, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és a földrészlet annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott föld, illetve tanya fogalmának. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlan művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését. A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő e és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet. Az ingatlan-nyilvántartásról nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet meghatározza az egyes művelési ágakat.

33 33 / 95 Amennyiben az érintett jogszabályi körben nem történik változás december 15-től a termőföldre re és ehhez közvetlenül kapcsolódó fogalmakra több nem pontosan egyező fogalmi meghatározás egymás mellett fog létezni, ami a jogalkalmazóktól fokozott körültekintést igényel. Véleményünk szerint a tárgyi hatály a Földforgalmi törvény december 15-én hatályba lépő értelmező rendelkezései szerint értelmezendő zendő..

34 34 / MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ INGATLANOK TULAJDONJOGÁT ÉRINTŐ JOGÜGYLETEK Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy termőföld tulajdonjogát milyen ügyleteken keresztül lehet megszerezni, hogy melyik ügylet esetében milyen okiraton vagy jogi aktuson alapul a tulajdonjog megszerzése és hogyan alakul az ügyvédi ellenjegyzési kötelem, valamint melyek a Biztonsági címkével ellátandó iratok számát befolyásoló releváns szabályok. Tulajdonjogot érintő jogügyletek Tulajdonjog megszerzé- sét megalapozó okirat o Ügyvédi ellenjegyz jegyzési kötelem,, ha az okira- tot ügyvéd készíti k Ellenjegyzésben érintett okirat(ok) Biztonsági címkével ellátandó iratok számát befo- lyásoló szabályok Hatósági határozattal történő tulaj- donszerzés Eredeti tulajdonszerzési módok Hatósági határozat Nincs Nincs Nincs Árveréssel történő tulajdon szerzés Hatósági határozat Nincs Nincs Nincs Elbirtoklással történő tulajdonszerzés Bírósági ítéleten alapuló elbir- toklás A tulajdonos elismerésén alapu- ló Kisajátítás (ide nem értve a kisajátí- tást megelőzős adásvételt) Bírósági ítélet Nincs Nincs Nincs Megállapodás Kötelező Megállapodás Inytv. bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt. Hatósági határozat Nincs Nincs Nincs Ráépítés Írásbeli megállapodás Kötelező Megállapodás Inytv. bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Származékos tulajdonszerzési módok Átruházás

35 35 / 95 Tulajdonjogot érintő jogügyletek Tulajdonjog megszerzé- sét megalapozó okirat o Ügyvédi ellenjegyz jegyzési kötelem,, ha az okira- tot ügyvéd készíti k Ellenjegyzésben érintett okirat(ok) Biztonsági címkével ellátandó iratok számát befo- lyásoló szabályok Adásvétellel történő tulajdonszerzés Adásvételi szerződés (Adásvételi előszerződés) Kötelező Adásvételi szerződés Inytv. bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt. Földforgalmi tv. 21. (1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. T/ számú törvényjavaslat - a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. -a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie. Bejegyzési engedély amennyiben külön okirat 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt

36 36 / 95 Tulajdonjogot érintő jogügyletek Tulajdonjog megszerzé- sét megalapozó okirat o Ügyvédi ellenjegyz jegyzési kötelem,, ha az okira- tot ügyvéd készíti k Ellenjegyzésben érintett okirat(ok) Biztonsági címkével ellátandó iratok számát befo- lyásoló szabályok Elővásárlási jog jogosultjának elfogadó vagy lemondó nyilatkozata Földforgalmi törvény 21. (5) bek. Szerzési jogosultsági nyilatkozatok amennyiben külön okirat Földforgalmi törvény 33. (4). bek május 1- től a szükséges nyilatkozatok, ha nem a szerződésben, hanem külön teszi a vevő (3 db) Ingatlannyilvántartási kérelem módosítása, visszavonása Inytv. 26. (9) és T/ számú törvényjavaslat Cserével történő tulajdonszerzés (és Birtokösszevonási célú önkéntes földcserével történő tulajdonszerzés) Csereszerződés Kötelező Csereszerződés Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Bejegyzési engedély amennyiben külön okirat Szerzési jogosultsági nyilatkozatok amennyiben külön okirat Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Földforgalmi törvény 33. (4). bek május 1- től a szükséges nyilatkozatok, ha nem a szerződésben, hanem külön teszi a vevő (3 db)

37 37 / 95 Tulajdonjogot érintő jogügyletek Tulajdonjog megszerzé- sét megalapozó okirat o Ügyvédi ellenjegyz jegyzési kötelem,, ha az okira- tot ügyvéd készíti k Ellenjegyzésben érintett okirat(ok) Biztonsági címkével ellátandó iratok számát befo- lyásoló szabályok Ajándékozással történő tulajdonszer- zés Házastársi vagyonjogi szerződés, vagyonközösség megszüntetése szerződéssel Ajándékozási szerződés Kötelező Ajándékozási szerződés; Megállapodás, egyezségi okirat Ingatlan esetében kötelező Öröklés Bejegyzési engedély amennyiben külön okirat Szerzési jogosultsági nyilatkozatok amennyiben külön okirat Megállapodás Bejegyzési engedély amennyiben külön okirat Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Földforgalmi törvény 33. (4). bek május 1- től a szükséges nyilatkozatok, ha nem a szerződésben, hanem külön teszi a vevő (3 db) Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Tulajdonszerzés végintézkedéssel történő ténő örökléssel Tulajdonszerzés s tartási, életjáradéki szerződéssel Végrendelet, Hagyatéki végzés Tartási, vagy életjáradéki szerződés Nincs Nincs Nincs Ingatlan esetében kötelező Szerződés Bejegyzési engedély amennyiben külön okirat Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt

38 38 / 95 Tulajdonjogot érintő jogügyletek Tulajdonjog megszerzé- sét megalapozó okirat o Ügyvédi ellenjegyz jegyzési kötelem,, ha az okira- tot ügyvéd készíti k Ellenjegyzésben érintett okirat(ok) Biztonsági címkével ellátandó iratok számát befo- lyásoló szabályok Egyéb tulajdonjog változást eredményezhető járulékos ügyletek Jelzálogjog alapítása Megállapodás Ingatlan esetében kötelező Vételi jog alapítása Megállapodás Ingatlan esetében kötelező Haszonélvezeti jog alapítása Megállapodás Ingatlan esetében kötelező Elővásárlási jog alapítása Megállapodás Ingatlan esetében kötelező az alap okiraton Megállapodás az alap okiraton az alap okiraton Nincs Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt Nincs Nincs

39 39 / 95 Az ingatlanok esetében eredeti és származékos szerzési módokat különböztethetünk meg. Az ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai (a jogszerzés mások jogára tekintet nélkül következik be): hatósági határozat; árverés; elbirtoklás; kisajátítás beépítés ráépítés; növedék; Az ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai (a jogszerzés az előző tulajdonos jogára épül): átruházás (adásvétel, csere, ajándékozás; öröklés (hagyomány, meghagyás, halál esetére szóló ajándékozás) jogutódlás. Hatósági határozat A hatósági határozat hatósági úton történő kényszereladás (pl. elkobzás, büntető eljárásban a végrehajtási határozat). Az államigazgatási határozat jogerőre emelkedésével a jóhiszemű szerzőre a tulajdonjog átszáll, nincs szükség a dolog Ptk (2) bekezdése szerinti átadására vagy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre a 117. (3) bekezdése szerint - az utóbbi esetben az új tulajdonos a Ptk (1) bekezdése szerint igényelheti tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését. Árverés A hatósági érverés lényege az ingatlan tulajdonjogának hatósági úton vagy bírósági végrehajtás keretében történő átruházása a legtöbbet ígérő vevőre. Az árverési vétel ténye önmagában nem, csak az ingatlannyilvántartási bejegyzés keletkeztet tulajdonjogot. Elbirtoklás A polgári jog az időmúláshoz különböző jogkövetkezményeket fűz, így az idő elteltével a jogosultnak a tulajdonjoga megszűnik, és az elbirtoklással új tulajdonjog keletkezik, a régi tulajdon korlátaira tekintet nélkül. Az elbirtoklás általános feltételei: a) tizenöt év eltelte ingatlanoknál; b) sajátjaként való birtoklás; c) szakadatlan birtoklás; d) a dolog birtokához való jutás nem történhet bűncselekménnyel vagy erőszakos vagy alattomos úton. Az elbirtoklásnak bárki jogszerző alanya lehet, nemcsak természetes személy, hanem jogi személy is. Az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzési mód, az ingatlan-nyilvántartáson kívül következik be, ezért az ingatlannak elbirtoklás útján történő megszerzéséhez nincs szükség a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Az új tulajdonos igényt tarthat arra, hogy a bejegyzett tulajdonos adjon a részére r ingat- lan-nyilvántartási nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratot, illetőleg tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megálla- pító ítélete alapján jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

40 40 / 95 Ptk Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Kisajátítás A kisajátítás a magántulajdon tárgyainak állami tulajdonba vételét jelenti közérdekű célra, aminek következtében az ingatlan állami vagy önkormányzati tulajdonba kerül kártalanítás ellenében, kisajátítási (közigazgatási) eljárás keretében. A tulajdonjog közérdekből történő megszűnését jelenti és egyben tulajdonszerzést az állam vagy önkormányzat részéről. Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, évi CXXIII. törvényben meghatározott közérdekű célból, jól körülírt feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A földtulajdonos azonban a jogtalanul épített épület tulajdonjogának megszerzése helyett kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze a ráépítőt a földnek, illetőleg ha a föld megosztható a föld megfelelő részének a megvásárlására. A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes megszerzésére kerül sor. Átruházás Ingatlan tulajdonjogának átruházással történő tulajdonszerzés esetén két feltételnek kell megvalósulnia: a) érvényes szerződés vagy más jogcím, b) a tulajdonosváltozásnak, illetve az új tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése. A Tft. 9. -a konkretizálta először az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez szükséges ügyvédi ellenjegyzést, illetve a közjegyzői okiratba foglalást. A szerződéskötés önmagában nem hozza létre a tulajdonjog átszállását, hanem csupán kötelmi jogcímet teremt az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés hozza létre. Tartási, életjáradéki szerződés A tartási (életjáradéki) szerződéssel az eltartott vagyontárgyának tulajdonjogát még életében átruházza az eltartóra. Ingyenesen és visszterhesen is köthető. Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. A Ptk (1) bekezdése szerint, ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. Csere Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.

41 41 / 95 Ajándékozás Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Növedék A föld tulajdonosa megszerzi mindazokon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). A növedék az alkotórész egy sajátos esete, hogy egy állandóan meglévő fődologhoz, a földhöz utólag kapcsolódik, ilyenek az épületek, építmények, fák, cserjék, növényzet, ültetvény. A növedék sajátos alkotórésze a földnek, mint fődolognak (Ptk. 95. ), olyan alkotórész, amely utólagosan kapcsolódik a fődologhoz vagy természeti úton (vadon növő fa) vagy mesterségesen. Ezekre a fődolog tulajdonjoga automatikusan kiterjed, azaz a földtulajdonos a növedék tulajdonosa lesz. A szigetképződés (vízből történő földkiemelkedés), illetve az elhagyott folyómeder a évi CXCVI. törvény szerint kizárólagos tárgya az állami tulajdonnak, és mint ilyen, forgalomképtelen. Beépítés Beépítés az, ha valaki idegen anyaggal a saját földjére vagy a használatában álló földre épít. A beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. A szabály indoka az, hogy ingatlanok esetében nem kívánatos a közös tulajdon keletkezése, különösen idegen személyek között. Annak ellenére, hogy a beépítés az egyesítés egy sajátos formájaként fogható fel, a Ptk. mégis külön jogkövetkezményeket fűz hozzá; így beépítés következtében nem keletkezik közös tulajdon, és nem kell vizsgálnia a bíróságnak azt sem, hogy a beépítő jóhiszeműen járt-e el. Ráépítés Ráépítés az, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult volna, idegen földre épít. A ráépítés eredeti tulajdonszerzési mód, vagyis az építéssel a ráépítő más személy jogára tekintet nélkül szerez tulajdonjogot. A ráépítés jogkövetkezményei annak függvényében alakulnak, hogy a felek között volt-e megállapodás. A Ptk aiban meghatározott jogkövetkezményeket nem lehet alkalmazni, ha a felek a ráépítéssel kapcsolatban a tulajdon rendezése kérdésében eltérően állapodnak meg (PK 7. számú állásfoglalás). Ha a felek között ilyen megállapodás nem jön létre, akkor a Ptk. szabályai az irányadók. A legfontosabb rendező elv a törvényi jogkövetkezmények körében, az épület értéke, illetve az, hogy a ráépítő rosszhiszeműen járt-e el. A Ptk. rendelkezései alapján a ráépítésnek a következő törvényi jogkövetkezményei lehetnek jóhiszemű ráépítés esetén: az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg; a föld és az épület tulajdonjogát is a ráépítő szerzi meg (Ha az épület értéke a föld vagy a föld megfelelő részének az értékét lényegesen meghaladja, a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonát, amennyiben a földtulajdonos kérelme alapján eljárt bíróság nem állapítja meg, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg); a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerzi meg; közös tulajdon jön létre (A( Ptk (3) bekezdésének második mondata szerint a ráépítő (hozzáépítő) tulajdoni hányadát az egész ingatlanból a hozzáépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. Nem indokolt azonban tulajdonjogot keletkeztető hatást fűzni az egész ingatlan használhatósága és értéke szempontjából lényegtelen építkezéshez. Nem eredményezhet közös tulajdont az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási vagy más építési munka elvégzése). Ha a Ptk (3) bekezdése alapján keletkezik a volt tulajdonosok és a ráépí-

42 42 / 95 tők között közös tulajdon, annak arányát oly módon kell meghatározni, hogy a ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani, így a föld tekintetében is megfelelő hányadú tulajdonjogot szerez. A ráépítés útján keletkező tulajdonjog az átruházáson alapuló tulajdonjoggal szemben nem az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel jön létre. A bejegyzésnek ebben az esetben csak deklaratív hatálya van. Ingatlannyilvántartási eljárásban a ráépítés tényét hatósági határozattal (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély stb.) kell igazolni. Nem illeti meg tulajdoni igény a ráépítőt, ha az emelt építményre csupán ideiglenes fennmaradási engedélyt kapott (BH ). Ha a ráépítő nem az egész földet szerzi meg, hanem annak csak egy részét, a telek megosztásra kerül. Ebben az esetben a fentieken kívül a bejegyzéshez szükséges az építésügyi hatóság telekalakítási engedélye is. Öröklés Törvényes öröklés Az örökös az örökhagyó vagyonát és ebben ingatlanait a halál pillanatában, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül szerzi meg. Az örökös megörökli az ingatlannal kapcsolatos jogosultságokkal együtt annak terheit is. A tulajdonjog bejegyzését jelenleg a hagyatéki eljárásban hozott közjegyzői végzés alapján teljesíti az ingatlanügyi hatóság. Végrendeleti öröklés Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg, és csak végintézkedés hiányában irányadók az öröklés rendjére a Ptk. szabályai. A hagyomány az örökhagyó akaratától függő juttatás, csak végintézkedésen alapulhat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hagyományrendelés - a tartalmi feltételek mellett - csak alakilag hibátlan végintézkedésben érvényes. A Földforgalmi törvény 34. -ának alkalmazásában, a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése esetén a közjegyző a végintézkedés megküldése nélkül is megkeresheti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A Földforgalmi törvény 34. -ának alkalmazásában a Földforgalmi törvény 34. (3) bekezdésében meghatározottak mellett a mezőgazdasági igazgatási szerv azt is vizsgálja, hogy a hagyaték átszállása nem eredményezné-e a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. Szerződéses öröklés Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik formája. Kétoldalú jogügylet, szerződés az örökhagyó tartás vagy életjáradék fejében teszi örökösévé a másik felet, az örökhagyó az öröklési szerződéshez kötve van, attól egyoldalúan, a másik fél hozzájárulása nélkül nem térhet el és arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A tartási elem teljesen hiánya esetén színlelt szerződésnek minősül. A ingatlan tulajdonjoga az örökhagyó halálával száll át a szerződéses örökösre. Öröklési szerződéssel csak annak az ingatlannak a tulajdonjoga, illetve az a tulajdoni illetőség szerezhető meg, amit az örökhagyó halálakor a vele szerződő fél mint a hagyatékba tartozó vagyontárgyat megörökölhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyóval szerződő fél javára az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Általános birtokrendezés A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. A külön törvény hatálybalépéséig a célok megvalósítása érdekében

43 43 / 95 birtokösszevonási célú, önkéntes földcsere kezdeményezhető ményezhető. A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges értékkiegyenlítést, a birtokbaadásra vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a cserepartnerek között létrejött megállapodásokat. Házastársi vagyonjogi szerződés, vagyonközösség megszüntetése szerződéssel Házassági vagyonjogi szerződésnek az a megállapodás tekinthető, amelyben a házasfelek a házasság fennállásának idejére szabályozzák a Csjt. rendelkezéseitől eltérően vagyoni viszonyaikat, ennek közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzet magánokiratba foglalása szükséges, eredményezhet tulajdonjogi változást. Mellékkötelmek Jelzálog A Ptk (1) bekezdése szerint ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Jelzálogjogot ingatlanra az ingatlant terhelő átruházható jogra, valamint jelzálogjoggal biztosított átruházható követelésre és önálló jelzálogjogra lehet az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. Vételi jog A vételi jogot (opciót) engedő szerződés alapján a jogosult a szerződés hatálya alatt, az abban meghatározott vételár ellenében a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja, függetlenül a tulajdonos szerződési szándékától. A felek közötti jogviszonyra a jelen szakaszban nem szabályozott kérdésekben a visszavásárlási jogra, és ezen keresztül az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az opciós megállapodás érvényességi feltétele az írásbeli forma, a szerződésnek pedig minimális taralmi kelléke az opcióval terhelt dolog, a vételár és a jogosult személyének meghatározása. Időbeli hatályát tekintve határozott vagy határozatlan időre szólhat, a határozatlan időre kikötött vételi jog azonban 6 hónap elteltével megszűnik, a maximális időtartam 5 év, ennél hosszabb időre nem lehet érvényesen opciót engedni. Az ingatlanra kikötött vételi jog kérelemre az ingatlan-nyilvántartásba nyilvántartásba bejegyezhető, ha a szerződést közokiratba vagy ügyvéd (jog- tanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A vételi jog a tulajdonoshoz címzett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolható, ingatlan esetében azonban a nyilatkozat önmagában még nem eredményezi a tulajdonjog átszállását, csak kötelmi jogosultságot a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. A vételi jog átruházása semmis. Elővásárlási jog Az elővásárlási joggal rendelkező személy a tulajdonosnak a dolog eladására irányuló szándéka esetén az ingatlan tulajdonjogát az ajánlat szerinti feltételekkel megszerzi meg. Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy a felek szerződésén. A szerződéssel alapított elővásárlási jog érvényességi kelléke annak írásba foglalása. A felek megállapodása szerint az elővásárlási jog határozott vagy határozatlan időre egyaránt szólhat. A jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval történt közlésével az adásvételi szerződés létrejön, mégpedig az ajánlatban meghatározott tartalommal, az eladó és az elővételi joggal rendelkező személy között. Az elővásárlási jog önmagában nem forgalomképes, átruházása csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén megengedett, és a jogosult halála esetén sem száll át az örökösökre. Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

44 44 / 95 Haszonélvezeti jog Az ingatlan egyes részeinek természetben meghatározott részére vonatkozó haszonélvezeti jog létrehozása tipikusan szerződéssel történik, de öröklés folytán keletkezhet. A haszonélvezeti jog személyhez kötött, a haszonélvező a haszonélvezeti jogot sem szerződéssel, sem végintézkedéssel másra nem ruházhatja át, de nincs helye megterhelésnek elzálogosításnak, végrehajtási árverésnek sem. A haszonélvezet időtartamát az Iny. vhr ának (2) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. Amennyiben a szerződés az időtartamot nem jelöli meg, ez a bejegyzésnek nem akadálya: az ingatlan-nyilvántartásban azt kell feltüntetni, hogy a haszonélvezet a haszonélvező haláláig tart. Ha a haszonélvezetet a felek ingatlan átruházására irányuló szerződésben alapították, azt a tulajdonjog bejegyzésével együtt, külön kérelem nélkül is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ingatlannyilvántartási bejegyzése átruházására irányuló szerződés alapján és a bejegyzési engedély ügyvédi ellenjegyzéshez kötött. Tu- lajdonjog változást nem eredményez, azonban mivel korlátozza a tulajdonosi rendelkezési jogosultságot, közvetett kapcsolat kimutatható. Telki szolgal s zolgalom om Szolgalom a törvény rendelkezése, a felek szerződése és a bíróság határozata alapján keletkezhet. A telki szolgalom létesítésére irányuló szerződés alapján a szolgáló telek tulajdonosának kötelezettsége keletkezik a szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének engedélyezésére. E kötelezettségét ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat kiadásával teljesítheti. A tulajdonjogot nem érinti, azonban az ingatlannyilvántartási bejegyzése telki szolgalom létesítésére irányuló szerződés alapján és a bejegyzési engedély ügyvédi ellenjegyzéshez kötött. Tulajdonjog változást nem eredményez, azonban mivel korlátozza a tulajdonosi rendelkezési jogosultságot, közvetett kapcsolat kimutatható. tó. A termőföldre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása A Földforgalmi törvény 18. (1) bekezdése szerint a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében; a földet használó olyan földművest, o o o aki helyben lakó szomszédnak minősül, aki helyben lakónak minősül, vagy akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti

45 45 / 95 település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Az elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel, a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel, a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel, ha a földet a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezi meg A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Az adásvételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell az előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adásvételi szerződéshez csatolni kell. Ezek: vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása pályakezdő gazdálkodó a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít és mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. E nyilatkozatokat az átruházásáról szóló szerződésbe, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló T/ számú törvényjavaslat május 1-jétől a földek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó rendelkezések várhatóan kiegészülnek az egyes tulajdonszerzési formákra vonatkozó szabályok részletesebb kifejtésével és az elővásárlás szabályozására vonatkozó rendelkezésekkel A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ INGATLANOK HASZNÁLATÁT ÉRINTŐ JOGÜGYLETEK Az Üt. 27. (1) szerint az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel.

46 46 / 95 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló T/ számú törvényjavaslat az adás-vételi szerződések kötelező formai és tartalmi elemeivel azonos módon a földhasználati szerződések esetében is meghatározni javasolja a formai és tartalmi követelményeket vagyis, hogy azokat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánok- iratba kell foglalni. A javaslat szerint a földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési adatlaphoz csatolni kell a) a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződés esetén a szerződésnek a jóváhagyó záradékával ellátott egyik eredeti példányát vagy annak a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve a közjegyző által hitelesített másolatát, b) a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetén a szerződés eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, c) közös tulajdonban álló föld használata esetén a 71. -ban meghatározott használati megosztásról szóló megállapodás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, vagy a 76. -ban meghatározott sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv eredeti vagy hitelesített másolatát és az ezekhez szükség esetén csatolt térképi kimutatást. Az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződés és a bejelentési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba. A T/ számú törvényjavaslat tehát a földhasználati szerződések esetében is előírja január 1-től 1 a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalási kötelezettséget. Ez az előírás feltehetően növelni fogja az ügyvéd által készített és ellenjegyzett iratok számát. A már hivatkozott Üt. módosítási javaslat szerint a biztonsági címke használati kötelezettsége május 1-jétől csak abban az esetben áll fenn, ha az okiratban foglalt jogügylet tárgya mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érinti A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ INGATLANOK TULAJDONJOGÁVAL KAPCSOLATOS JOGÜGYLETEK LEHETSÉGES ALANYAI A föld tulajdonjogát május 1-jétől a Földforgalmi tv-ben meghatározott módon, és mértékben természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével más célra nem hasznosítja. Termőföld tulajdonjogát a Földforgalmi törvényben szereplő szabályok, kivételek alkalmazásával az alábbi táblázatban szereplő alanyok szerezhetik meg. Tulajdonjog alanya Természetes személy Földforgalmi i tv-ben foglal szabályok, s kivételek a törvény méretkorlátok figyelembevételével

47 47 / 95 Tulajdonjog alanya Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Magyar Állam Á lam Az z államon kívüli más állam, illetve annak valaamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve Települési Önkormányzat Közalapítvány Egyházi jogi személy Jelzáloghitel-intézet intézet Jogutód Külföldi természetes személy Földforgalmi i tv-ben foglal szabályok, s kivételek a törvényi kivételekkel a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára A bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel A jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét - a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg

48 48 / 95 Tulajdonjog alanya Tagállami állampolgár Földforgalmi i tv-ben foglal szabályok, s kivételek A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. Külföldi jogi személy AZ ÉRINTETT JOGÜGYLETEK SORÁN ELKÉSZÜLŐ OKIRATOK BEJEGYZÉSHEZ SZÜKSÉGES OKIRATI KELLÉKEK ELEMZÉSE Ahhoz, hogy az okirat az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson az Inytv-ben és a végrehajtási rendeletében előírt tartalmi és formai követelményeknek meg kell, hogy feleljen. A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről: Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik; kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át; Tartalmi követelmények Inytv (1) Az okiratnak ahhoz, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson tartalmaznia kell: az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát, az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, a jog vagy tény pontos megjelölését, a jogváltozás jogcímét, az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát,

49 49 / 95 a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát. Formai követelmények A belföldön kiállított okirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy az okiratot a közjegyző készítette, vagy az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták, több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el, a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza. Az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket (pl. eladó, vevő, haszonélvező stb.). A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett lenjegyzett magánokirat alapján van helye. Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az ellenjegyzem megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyoma- ta. Az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználhatósága tekintetében az ügyvéd által belföldön készített és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályozás az irányadó. Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a több lapból álló okirat esetén előírtakat. Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlannyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati példányon is. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabályon alapuló elővásárlási jog esetén szüksége továbbá a jogosult nyilatkozata arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) kell igazolni. Amennyiben a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a

50 50 / 95 bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket. Az egyes törvényeknek agrár és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat 23. (1) bekezdése szerint az Inytv. 32. (4) bekezdése helyébe május 1-jétől a következő rendelkezés lép: (4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az ellenjegyzem megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. Az ügyvédi ellenjegyzésnek az ügyvédekről szóló törvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági címkét is tartalmaznia kell, ha az okiratban foglalt jogügylet tárgya mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érinti január 1-jétől pedig az Inytv. 32. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az ellenjegyzem megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzésnek tartalmaznia kell továbbá az ügyvédekről szóló tör- vényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági címkét. Azaz május 1-től, ha az okiratban foglalt jogügylet tárgya mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érinti, akkor a szárazbélyegző mellett a biztonsági címkével is el kell látni az okiratot január 1-től 1 pedig az összes,, bejegyzés alapjául szolgáló,, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiraton az aktivált biztonsági címkét kell elhelyezni a szárazbélyegző használata helyett. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról T/ számú törvényjavaslat szintén módosítani javasolja az Inytv-t, e szakasz miután többes számban használja a kötelező biztonsági kellékeket, ezért a már korábban szabályozott biztonsági papír mellett a biztonsági címke (címke) is beleértendő. A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSI, PONTOSÍTÁSI JAVASLATOK A Földforgalmi törvény 8. szerint a föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik, ennek részletszabályai még hiányoznak. T/ számú törvényjavaslat 17. (1) bekezdése szerint március 1-jétől az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvény 21. (1) bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. -a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell

51 51 / 95 lennie. A korábbi ajánlat helyett a szerződést kell megküldeni az új szabályok szerint az elővásárláss- ra jogosultaknak, ami a biztonsági címkével ellátandó iratok számát befolyásolhatja. Az Inytv. 32. (3). bekezdése szerint a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. A haszonélvezeti jog és telki szolgalom, vételi jog, jelzálogjog alapítása tulajdonjog változást nem eredményez, azonban mivel korlátozza a tulajdonosi rendelkezési jogosultságot, közvetett kapcsolat kimutatható, így indokolt lehet a biztonsági címke alkalmazása. Meggondolandó a jogügyleti körbe történő bevonásuk. A Földforgalmi törvény 21. (1) bekezdése szerinti egységes okirat fogalmát a T/ számú törvényjavaslat pontosítja. Egységes okirat alatt az olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, így feltehetően a szükséges nyilatkozatokat is, ami a biztonsági címkével ellátandó iratok számát befolyásolhatja. A T/ számú törvényjavaslat a földhasználati szerződések esetében is előírja január 1- től a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalási kötelezettséget célszerű lenne megvizsgálni a biztonsági címke alkalmazási kötelezettség kiterjeszthetőségét a földhasználati lati szerződésekre is, azonban annak határidejénél a biztonsági címke rendelkezésre állásának lehet- séges időpontjára is figyelemmel kell lenni. ni. A T/ számú törvényjavaslat 23. -a szerint az ügyvédi ellenjegyzésnek az ügyvédekről szóló törvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági címkét is tartalmaznia kell. A biztonsági címke felhasználása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jelenleg megismerhető szabályozások vagy tervezetek az ingatlannyilvántartási szerv részére a biztonsági címke aktivált állapotának ellenőrzé- sére kötelezettséget nem írnak elő. Az ügyvédi adminisztratív terhek (pl. nyilatkozat az aktiválásról) elkerülése érdekében szabályozás kiegészítés szükséges a feladat ingatlannyilvántartási szervhez történő telepítése érdekében A BIZTONSÁGI CÍMKE JANUÁR 1-ÉTŐL TÖRTÉNŐ HASZNÁLATÁBAN ÉRINTETT JOGÜGYLETEK Az Üt. kapcsolódó módosítása január 1-jét követően a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő jogügyletekről a használatot kiterjeszti valamennyi ügyvédi ellenjegyzést igénylő okiratokra, valamint a meghatalmazásokra. Az érintett jogügyleteket a biztonsági címkézendő ügyszám és iratszám becslésekor a becslésről készült összefoglaló táblázat összegyűjtötte (lásd a Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése dokumentum és összefoglaló táblázat Biztonsagi_címke_iratszámok munkalapja) ÜGYVÉDI TITOK, ADATKEZELŐI, ADATFELDOLGOZÓI FELELŐSSÉG Az Arhitel rendszer megvalósulását követően az ügyvédek a területi kamarák által fenntartott szervezeti egység javaslatunk szerint az Ügynökség által működtetett informatikai rendszerbe az elkészített iratokkal kapcsolatban adatokat fognak rögzíteni. Az adatszolgáltatás köre azonban csak az Ütv-ben a nyilvántartás adattartalmaként talmaként meghatározott adatokra fog kiterjedni, így nem érinti az ügyfél személyes adatait, illetve

52 52 / 95 nem érint ügyvédi titoknak minősülő adatot. Mivel a nyilvántartás nem fog az ügyvédi titok körébe tartozó adatot tárolni (sem az irat elektronikus másolatát), továbbra is az ügyvéd kizárólagos felelőssége marad az irat biztonsági címkével ellátott példányának megőrzése, tárolása, és ennek megfelelően az ügyvédi titok csak az ügyvéden keresztül lesz megismerhető. Az Üt-ben meghatározott nyilvántartásban kezelt adatokkal kapcsolatban el fog különülni az adatkezelői és adatfeldolgozói felelősség. Ennek megfelelően, a nyilvántartásban kezelt adatokkal kapcsolatos adatkezelői felelősséget a törvény értelmében jogilag a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák fogják viselni, azaz jogilag az ő felelősségük lesz az adatok gyűjtése, tárolása, rendszerezése, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, törlése és megsemmisítése, továbbá az adatkezelés végrehajtásának ellenőrzése. Az adatkezelő kamarák az adatkezeléshez szükséges technikai feltételek biztosításával és az ehhez kapcsolódó technikai adatfeldolgozási feladatok elvégzésével várhatóan külön szervezetet, az Ügynökséget fogják megbízni HAZAI KÖRNYEZETBEN MŰKÖDŐ RELEVÁNS MEGOLDÁSOK A kialakítandó rendszer legfontosabb alapelemei az irat biztonsági címke és a kapcsolódó elektronikus nyilvántartás. Jelen fejezet a hazai gyakorlatban elérhető hasonló biztonsági megoldásokat foglalja össze BIZTONSÁGI CÍMKÉS MEGOLDÁSOK ÉS EZEK ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ INFORMATIKAI REND- SZEREK A különböző védelmi szintekkel rendelkező biztonsági címkék használata elterjedt a magyar közigazgatásban. A következő felsorolás különböző biztonsági szintű, elsősorban a közigazgatásban használatos biztonsági címkéket és ezekhez kapcsolódó informatikai rendszereket mutat be. A fejezet célja, hogy a jelenleg is működő hazai gyakorlat megismerését követően sor kerülhessen a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos követelmények pontosítására. 1. Hiteles tulajdoni lap: Védelmi elemek A Földhivatalok a visszaélések lehetőségének csökkentése érdekében 2002-től különböző biztonsági elemekkel ellátott hiteles tulajdonilap-szolgáltatást vezettek be. A hiteles tulajdoni lap minden oldalát A/4 méretű, speciális alapanyagú, pozícionált vízjellel ellátott papírra nyomtatják. A biztonsági papír ezen kívül tartalmaz UV-fényben látható úgynevezett pelyhezőket, valamint felülete vegyvédelemmel is el van látva. A biztonsági papír használatával nehezebbé vált a papírra nyomtatott adatok esetleges megváltoztatása vagy eltávolítása, ezzel jelentősen növekedett a dokumentum adatbiztonsága. A hiteles tulajdoni lapot átpántoló címke is védi. A címke legfelső rétegén elhelyezett pozícionált és speciálisan szerkesztett, hullámsávban futó átlátszó lakkréteg tovább nehezíti a címke hamisításának lehetőségét. Az illetékes felügyelő minisztérium munkatársaitól kapott szóbeli tájékoztatás szerint e biztonsági matrica bevezetése gyakorlatilag megszün-

53 53 / 95 tette a korábban igen elterjedt tulajdoni lap hamisításokat. Számolni lehet tehát a lélektani hatás jogbiztonsági jelentőségével. Az öntapadós címkét akkor alkalmazzák, ha a tulajdoni lap több oldalból áll. Ilyenkor az összetűző kapcsot leragasztó átpántoló címke még külön is összefogja a lapokat. A tulajdoni lap oldalait csak a címke roncsolásával lehet szétválasztani, így alkalmazása megnehezíti az összefűzött oldalak utólagos cseréjét. Az ügyintézőnek ezután is alá kell írnia, és le kell bélyegeznie a tulajdoni lapot, majd a biztonsági pecsétcímkét is fel kell ragasztania, ami egy térbeli hatást keltő hologram címke és 11 jegyből álló kódolt sorszámot is tartalmaz. A sorszámmal utólag is azonosítható a kiadott tulajdonilap-másolat. A címke biztonsági funkciója elsősorban abban nyilvánul meg, hogy mindössze egyszer használatos, a papírról csak roncsolással távolítható el, feltépése esetén a hologram felülete darabjaira esik szét. Az ügyintézőket szigorú számadási kötelezettség terheli, naponta el kell számolniuk a felvett papírokkal, átpántolókkal és pecsétcímkékkel. Nyilvántartás, informatikai rendszer A tulajdoni lapokat a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai alapján állítják ki. Az egységes nyilvántartást informatikai rendszerben vezetik. Ma már bármelyik ingatlan tulajdoni lapja bármelyik ügyvédi irodából is elérhető a TakarNet rendszeren keresztül. A tulajdoni lap másolatokat hitelesítő átpántoló matrica szigorú számadású, ennek megfelelően a matricákról a Földhivatal logisztikai nyilvántartást vezet, a matricák átvételét, elveszett, rontott stb. matricaállapotokat ebben követik. A földhivatali informatikai rendszerekben a kiadott tulajdoni lap és ráragasztott biztonsági címke összerendelését nem tartják nyilván. 2. Diákigazolvány-matrica Védelmi elemek A diákigazolvány igazolja az oktatási intézménnyel a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását, az utazási, kulturális és egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosultságát, azok esetében, akik számára az első személyi igazolvány még nem került kiállításra, a személyazonosságot. A diákigazolványok érvényesítését a kiadó intézmény végzi a hologramos érvényesítő matrica felragasztásával. Az érvényesítő matrica tartalmazza érvényességének időtartamát, valamint a közoktatásban a matrica sorszámát, felsőoktatásban a matrica sorszámát és az intézmény/kar betűkódját.

54 54 / 95 Nyilvántartás, informatikai rendszer A 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet meghatározza a diákigazolványokról vezetett nyilvántartás adattartalmát. Ez alapján az adatkezelő külön nyilvántartást vezet, amely többek között tartalmazza a személyes adatokat, a kiadó intézmények adatait, diákigazolvány sorszámát, az igénylések beérkezésének tényét és idejét, az adatfeldolgozás és előállítás során végrehajtott valamennyi művelet tényét és idejét, az érvényesítő matricák megrendelésére, és a megrendelések teljesítésére vonatkozó adatokat, a kiadott, bevont és érvénytelenített diákigazolványok sorszámát. A kiadó intézmény külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tanuló, hallgató részére átadott és általa leadott diákigazolvány igénylőlap sorszámát, az igénylőlap elküldésének tényét és idejét, a diákigazolvány megérkezésének tényét és idejét, a kiadott diákigazolvány sorszámát, az átvétel napját és az átvevő aláírását, az érvényesítő matricák megrendelésének tényét és idejét, a megrendelt érvényesítő matricák megérkezésének tényét és idejét, a diákigazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a diákigazolvány bevonásának, elvesztésének, megsemmisülésének tényét és idejét, a felsőoktatási diákigazolvány esetében a chip sorszámát (CSN szám). A diákigazolvány-matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus. 3. Termékjelölő biztonsági címkék és záró szalagok: Védelmi elemek A termékjelölő biztonsági címke értékes alkatrészek, fődarabok eredetiségét igazoló címke. Öntapadó hátoldalú matt felületű papírra nyomtatott biztonsági grafikával. A grafika guilloche mintázatot tartalmaz. A kizárólag a címke gyártója által alkalmazható gyártó specifikus hologram az egyik fő eleme a védelemnek. A sorszámozás a kibocsátó által átadott adatbázis szerint történik. A címke roncsolás mentes eltávolítását és újrafelhasználását védő ritzelés akadályozza meg. Általa levételkor a címke, a belső területén, több helyen is beszakad. A záró-szalagok védett eredetű termékek (például borok) eredetét hivatottak bizonyítani. A záró-szalag bor esetén a palack nyakát fogja át. Alapanyaga kizárólag a szalag gyártója által alkalmazható gyártó specifikus összetételű vízjeles biztonsági papír. A biztonsági grafika guilloche mintázatot tartalmaz. Az alkalmazott hologram szintén gyártó specifikus. A címke sorszámozása folyamatos rendszerű. 4. Adó és zárjegyek Védelmi elemek

55 55 / 95 A cigaretta adójegyeket és a szeszesital zárjegyeket Magyar Állam állíttatja elő, és a NAV bocsátja a kereskedők rendelkezésére. Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható, és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön. Az adójegy a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány), a dohánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab, kilogramm), az egyedi fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát és az adójegy sorszámát tartalmazza. Az adó. és zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen színek használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a Szeszes ital zárjegy és az Adózott termék felirat sötétkék, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található. A zárjegy jobb oldali szélén 5 mm szélességben kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramcsík van elhelyezve. Nyomtatás négy színnel történik, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló. Anyaga speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel, valamint speciális, csak erre a célra legyártott hologramcsíkkal van ellátva. A zárjegyek egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és nyolc számból álló sorszámmal (XXX XX0), valamint a sorszámot CODE 128 formában megjelenítő, vonalakból álló vonalkóddal vannak ellátva. 5. CX-THERMO Adatvédı biztonsági címke Védelmi elemek A CX-THERMO adatvédı biztonsági címke alkalmazható eredeti dokumentumok adatainak, aláírásának védelmére, különösen jogi szerzıdéseken. A címkét nem lehet roncsolásmentesen feltépni, az eltávolítási kisérletnek szemmel látható nyoma marad. A CX-THERMO címke hı- és fagyálló, melegítésre vagy freongázzal történı manipulációra is rezisztens. A guilloche mintázat és a hıre változó (ideiglenesen eltőnı) festék alkalmazása könnyen felismerhetıvé teszi eredetiségét. Egyedi méretben és grafikával is megrendelhetı. 6. Rendszám érvényesítő matrica Védelmi elemek A rendszám érvényesítő matrica a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. Két részből áll, a rendszámtábla érvényesítő címkéből és a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csíkból. Az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica személygépjármű, tehergépjármű, autóbusz és vontató járműnyilvántartásba történő

56 56 / 95 vételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A regisztrációs matrica gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság matricával történő ellátása a KEKKH, az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Nyilvántartás, informatikai rendszer A rendszám érvényesítő matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus. 7. Vízumbélyeg Védelmi elemek Az Európai Unió Tanácsának május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumát határozza meg a tagállamokban. A vízumbélyeg egy optikailag változó jelként (kinegramm vagy ezzel egyenértékű jel) jelenik meg. A vízumbélyegen a látószögtől függően 12 csillag, az E betű és egy földgolyó válik láthatóvá különböző méretekben és színekben. A vízumbélyeg tartalmazza a 9 jegyű, előnyomott nemzeti számot. A bélyeg tartalmazza a géppel leolvasható úti okmányokról szóló sz. ICAO dokumentumban meghatározott, a kiállító tagállamra utaló hárombetűs országkódot. További biztonsági elem, hogy a bélyeg kiállításához különleges betűtípust alkalmaznak. Nyilvántartás, informatikai rendszer A kiadott vízumok, vízummatricák adatait az egységes uniós központi vízumnyilvántartó rendszer (VIS) és az ehhez kapcsolódó, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által működtetett Központi Nemzeti Vízum Rendszer (KNVR) tartja nyilván.

57 57 / 95 A vízummatrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus. 8. NAV nyomtatványokon használt vonalkód v onalkódok ok Védelmi elemek A különböző cégeknél indult fejlesztésekből az elmúlt két-három évtizedben mintegy harminc-negyven különböző vonalkód született. A kétdimenziós kódoknál az információt a kódrészlet magassága és szélessége együttesen tartalmazza. Napjainkban a 2D kódok találhatók például a NAV ABEV nyomtatványkitöltő programja segítségével készült különböző nyomtatványokon. A 2D pontkódban a nyomtatvány adatai laponként összegyűjtve, tömörítve és darabolva kerülnek tárolásra. Előállításához a PDF417-es technológiát használja a program. A 2D pontkódok azokat az adatokat tartalmazzák, amelyeket a felhasználó adott meg vagy a program számolt ki a nyomtatvány kitöltése során. Tartalmazza továbbá a visszaállításhoz szükséges infor- mációkat. A vonalkódok hátránya, hogy viszonylag kevés adatot képesek hordozni és speciális eszköz szük- séges az olvasásukhoz.

58 58 / 95 Biztonsági címke értéke- lési szempontjai Hiteles tulajdoni lap átpán- toló matrica és biztonsági pecsét Diákigazolvány érvényesí- tő címke Termékjelölő biztonsági címke és záró szalag Adójegyek és zárjegyek CX-THERMO adatvédő biztonsági címke Gépjármű regisztrációs matrica Vízumbélyeg NAV ABEV Nyomtatvány kitöltő 2D vonalkód Biztonsági címke jellemzői Funkciója Dokumentumra történő felvitel módja Tulajdoni lap másolat hitelesítése, ami vizuális úton, bárki számára egyértelmű és jól látható módon megállapítható hiteles dokumentum. Ráragasztás illetve átpántolás Az iskola által kiadott, a diákigazolvány érvényesség időszakát jelző érvényesítő bélyeg. A termékjelölő biztonsági címke értékes alkatrészek, fődarabok eredetiségét igazolja, a záró-szalagok védett eredetű termékek (például borok) eredetét jelzik. A termék hitelesítésére szolgáló, információkat tartalmazó tanúsítvány. Az eredeti dokumentumok adatainak, aláírásának védelmére, különösen jogi szerződéseken. A jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. A harmadik országbeli személyek tagállamokban történő beutazásának engedélyezése. A bevallások és módosítási bejelentések adattartalmának azonosítása és rekonstruálása. Ráragasztás Ragasztás Ráragasztás Ráragasztás Ráragasztás Ráragasztás ABEV Nyomtatványkitöltő program. Előállításához a PDF417-es technológiát használja. A pdf fájl előállítása során kerül az iratra nyomtatással Típusa 2 db-ból álló matrica 1 db-ból álló matrica 1 db-ból álló matrica 1 db-ból álló matrica 1 db-ból álló matrica 2 db-ból álló matrica garnitúra Mérete Az átpántoló címke 50x50 20x12,5 mm A megrendelő igénye szerint 73x18 mm (de lehet mm, a biztonsági pecsétcímke egyedi egyedi is) 22x22 mm Anyaga Hologramos Hologramos Öntapadó matt papír, gyártó specifikus hologram/gyártó specifikus biztonsági papír, gyártó specifikus hologram Milyen felületre ragasztható Speciális alapanyagú, pozícionált vízjellel ellátott papír Adójegy: Dohánytermék függő Zárjegyek: mm: 0,02 0,5 liter között mm: 0,2 1,00 liter között mm: 1,5 litertől Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel, valamint speciális, csak erre a célra legyártott hologramcsíkkal van ellátva. PVC kártya Papír, műanyag Adójegy: papír, műanyag fólia Zárjegy: üveg, műanyag (amelyben az alkoholtermék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül) Mivel ragasztható Öntapadós Öntapadós Öntapadós védőritzeléssel/ a zárjegyfelhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy, sérülés nélküli eltávolítását kizárja. Az adó-, illetve zárjegy felhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja. A rendszámtábla érvényesítő címke 28 mm átmérőjű, a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csík mérete 8x35 mm Öntapadó papír Öntapadó biztonsági alapanyag Papír A rendszámtábla érvényesítő címke fémre, a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csík okmányvédelmi tervben rögzített biztonsági elemekkel védett belső oldala 1 db-ból álló matrica 2D pontkód Kb. 50X80 mm, pontos információ nem elérhető Hologramos biztonsági papír Az útlevélnek az okmányvédelmi tervben rögzített biztonsági elemekkel védett belső oldala Öntapadós Öntapadós Öntapadós - Kb. 20x30 mm Kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatófesték Kereskedelmi forgalomban kapható A/4-es fénymásoló/nyomtató papír

59 59 / 95 Biztonsági címke jellemzői Biztonsági címke értéke- lési szempontjai Hiteles tulajdoni lap átpán- toló matrica és biztonsági pecsét Diákigazolvány érvényesí- tő címke Termékjelölő biztonsági címke és záró szalag Adójegyek és zárjegyek CX-THERMO adatvédő biztonsági címke Gépjármű regisztrációs matrica Vízumbélyeg NAV ABEV Nyomtatvány kitöltő 2D vonalkód Okmányvédelmi besorolása Nincs B Nincs Nincs Nincs A A Nincs Védelmi jegyei Az átpántoló címke grafikája négyszer tartalmazza a földügy logóját, a négyzet oldalaival párhuzamosan elhelyezve. A címke alapszíne arany. Felületén hullámvonalban átlátszó réteg fut. A biztonsági pecsétcímke háromdimenziós hologram címke. Eltávolíthatósága A felragasztást követő 24 órát követően a papírról csak roncsolással távolítható el. Narancsszínű biztonsági grafikát, mikro írást ("ÁLLAMINYRT" felirattal) valamint hologramot tartalmaz. A feliratok és a mikro írás sötétebb narancsszínűek, alatta szabad szemmel nem látható, UV fény hatására kék színnel világító körvonalas "D" betű látható. Az egyes főbb alkatrészeit kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív módszerek differenciáltan védik a teljes vagy részleges hamisítás ellen. Egyedi biztonsági grafika, gyártó specifikus hologram, záró-szalagnál gyártó specifikus összetételű biztonsági papír, kékes, illetve barnás színhatás, UV sugárzásra változónak látszó elemek Csak roncsolódással A termékjelölő roncsolással távolítható el/ zárószalag eltávolítható Az adó- és zárjegyeket hamisítás elleni védelemmel kell ellátni. A védelem kialakításánál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakvéleményét is figyelembe kell venni. Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló. A felragasztott felületről eltávolítható Egyedi biztonsági grafika speciális elemekkel, bélyegkerettel. Speciális festékek, hőre változó (ideiglenesen eltűnő) festék alkalmazása, UV sugárzásra változónak látszó elemek. A címke hő- és fagyálló, melegítésre vagy freongázzal történő manipulációra is rezisztens Egyedi biztonsági grafika, mikroírás, speciális biztonsági festékek, UV sugárzásra változónak látszó elemek Az okmány minden alkatrészét a teljes, illetve részleges hamisítás ellen kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív eljárásokkal együttesen védik. Egy optikailag változó jel (kinegram vagy ezzel egyenértékű jel Csak roncsolással Csak roncsolással Csak roncsolással - A 2 D pontkód a nyomtatvány adatai laponként öszszegyűjtve, tömörítve és darabolva rögzíti Okmányvédelem Okmányvédelmi tervvel rendelkezik-e Nem Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Nem Nem Nem Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Hamisítási jellemzők Nehezen Gyakori Előfordulhat Nehezen Könnyen Nehezen Nehezen - Hamisítással, visszaéléssel megszerezhető előny, haszon Felhasználás során történő ellenőrzés Egyedi azonosító van-e Ingatlan tulajdonjogának megszerzése, lakásmaffia tevékenység, hitelfelvételnél a magas ingatlan árak miatt jelentős hason származhat Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható A biztonsági pecsétcímke egy sorszámot tartalmaz, a sorszám egy 11 karakterből álló kódolt számsorozat. Közlekedési és egyéb kedvezmények jogosulatlan igénybevétele Nem szakértő közlekedési vállalati dolgozók vizuális szemrevételezéssel Hamis termék leplezése Termékek adómentes forgalomba-hozatala Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható Igen sorszám, vonalkód A sorszámot CODE 128 formában megjelenítő, vonalakból álló jel. Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és nyolc számból álló sorszám Dokumentumok aláírásának hamisítása Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható Valós gépjármű állapot leplezése Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható Nehezen hamisítható, EU schengeni határvédelem miatt jelentős előny származhat az illegális beutazásból Határrendészeti szakértői ellenőrzés. A vízumbirtokos személyazonosságát és a vízum eredetiségét kizárólag az ujjlenyomatok ellenőrzése erősítheti meg teljes bizonyossággal, ezért kétség esetén a vízumbélyeg sorszámát és az újlenyomatot együtt kell lekérdezni a rendszerből. sorszám sorszám Igen - Nem Nem jellemző Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható

60 60 / 95 Biztonsági címke jellemzői Biztonsági címke értéke- lési szempontjai Hiteles tulajdoni lap átpán- toló matrica és biztonsági pecsét Diákigazolvány érvényesí- tő címke Termékjelölő biztonsági címke és záró szalag Adójegyek és zárjegyek CX-THERMO adatvédő biztonsági címke Gépjármű regisztrációs matrica Vízumbélyeg NAV ABEV Nyomtatvány kitöltő 2D vonalkód Támogató IT rendszer A biztonsági elemeket, egyedi azonosítót nyilvántartja-e IT rendszer Milyen adatkörökkel (XXX XX0). Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen, vis (vízuminformációs-rendszer) Nincs róla elérhető információ. Az érvényesítő matrica tartalmazza érvényességének időtartamát, valamint a közoktatásban a matrica sorszámát, felsőoktatásban a matrica sorszámát és az intézmény/kar betűkódját. Egyedi felhasználástól függően. Nincs róla elérhető információ. Egyedi felhasználástól függően. A rendszám érvényesítő matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus. A vízumbélyeg okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus. Megrendelő VFH KIM Termékgyártók NAV Jogászok KEKKH BM NAV - Azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a felhasználó adott meg vagy a program számolt ki a nyomtatvány kitöltése során, az elektronikus felületen. Tartalmazza továbbá a visszaállításhoz szükséges információkat Gyártási információk Gyártó Hozzávetőlegesen menynyit fizet a megrendelő Ft/ db Codex Értékpapírnyomda Zrt. Állami Nyomda Nyrt. Állami Nyomda Nyrt. Állami Nyomda Nyrt., Pénzjegynyomda Zrt. konz. Hitec Kft. Állami Nyomda Nyrt. Pénzjegynyomda Zrt. Pillér Kft. 14,5 Ft + ÁFA 11 Nincs információ Nincs információ Nincs információ Ft/db Nincs információ Nincs információ Nincs információ 11 A FÖMI honlapján elérhető üvegzseb menüpont évi beszerzései alapján: db 3D hologramos biztonsági pecsétcímke beszerzésének szerződéses ellenértéke Ft + ÁFA.

61 61 / NEMZETKÖZI KITEKINTÉS BIZTONSÁGI CÍMKÉS MEGOLDÁSOK Biztonsági szálakkal ellátott biztonsági címke Az UNIGRAPHICA AG (LI) által gyártott biztonsági szálakkal és oxigénre aktiválódó biztonsági festékkel gyártott többrétegű hologramos biztonsági zárócímkét egyrészt a termékeredet bizonyítására, termékhamisítás elleni védelemre, másrészt a csomagolás/köteg bontatlanságának igazolására alkalmazzák. A címke átvágása után a címke belső légkamrái kinyílnak, az oxigén hatására a biztonsági festék aktiválódik, láthatóvá válik. A hologram és a grafika tetszőlegesen megadható. Ultravékony biztonsági címke A Trautwein GmbH & Co (D) által gyártott ultravékony biztonsági címke segédréteggel (szendvicsszerkezet) vihető fel a dokumentumra, majd ennek leválasztása után a címke a dokumentumról sérülésmentesen nem választható le. A biztonsági grafika választható, guilloche elemeket, mikroírást tartalmaz, termoreaktív, illetve fluoreszcens festékkel nyomtatott. Termofestéket tartalmazó biztonsági címke Az Petrel Security. (Fr) által gyártott hologramos biztonsági címkéket olyan biztonsági festékkel nyomtatják, amely 900 nm hullámhossz körüli infravörös sugárzással történő megvilágítás esetén a spektrum látható tartományában zöld színnel fluoreszkáló összetevőt tartalmaz. A hatás speciális eszközzel figyelhető meg. A biztonsági festék jelenlétét egy ilyen eszköz segítségével például hang és zöldszínű led-fény jelezheti, illetve infra-red lézersugárzással megvilágítva láthatóvá válnak az ezzel a festékkel nyomtatott elemek. A biztonsági grafika választható, guilloche elemeket, mikroírást tartalmaz, termo-, illetve fluoreszcens festékkel nyomtatott.

62 62 / 95 Kétrétegű biztonsági zárócímke A Security Labels International (UK) által gyártott kétrétegű biztonsági zárócimke a dokumentum, dokumentum köteg vagy csomagolás bontatlanságát hivatott bizonyítani. Eltávolításakor a címke helyén az opened felirat jelenik meg, az illetéktelen hozzáférés bizonyítható. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható. Gravírozott hologramos biztonsági zárócímke A Security Labels International (UK) által gyártott gravírozott hologramos biztonsági zárócimkét termékeredet bizonyítására, termékhamisítás elleni védelemre alkalmazzák. Mind a hologram mind a gravírozott felirat a termékgyártó specifikus.

63 63 / 95 Elváló rétegű biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott szétváló biztonsági címke az igen erős tapadást biztosító ragasztó és az elváló festékréteg miatt csak jelentős mennyiségű maradvány hátrahagyásával vehető le a dokumentumról, áttétele, más dokumentumon való használata lehetetlen. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható. Roncsolódó alapanyagú biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott roncsolódó alapanyagú biztonsági címke gyenge kötődéssel rendelkező alapanyagra igen erős erős tapadást biztosító ragasztóréteggel felhordva került kialakításra. A dokumentumról történő levétele sérülésmentesen nem lehetséges, a címke alapanyaga darabokban válik le a ragasztórétegről. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható. Hologramos biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott hologramos biztonsági címke roncsolásos leválasztást biztosító kivitelben is elkészíthető, illetve 3D hologram változata tovább növeli a biztonságot. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Kétrétegű változata PVC ill. vinil alapanyagú.

64 64 / 95 Szétváló hologramos biztonsági címke A Marevick Label (USA) által gyártott hologramos biztonsági címke hologram rétege kettéválik a felűletről való eltávolítási kísérletre. Személyre szabott biztonsági grafikájú változata brand-építő jellegű. Áttetsző kivitelben is megrendelhető ÜGYVÉDI IRATBIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A megvalósíthatósági elemzéshez kapcsolódó helyzetelemzés részeként felmértük a fejlesztés tárgyához kapcsolódó nemzetközi gyakorlatot. A kiküldött kérdőívekre 6 országból kaptunk válaszokat. A válaszok alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: Az ügyvédek jogi szolgáltatások elvégzésére való jogosultságának igazolása a válaszadó országok nagy részében igazolvánnyal vagy egyéb személyazonosságot és ügyvédi jogosultságot igazoló irattal vagy okmánnyal történik. Az igazolványok különböző okmányvédelmi elemekkel vannak ellátva (a

65 65 / 95 fénykép és aláírás, a kamara vagy valamilyen minisztérium pecsétje általános, de több helyen chipkártyával emelt szintű szolgáltatás is kapcsolódik az igazolványhoz). Németországban és Ausztriában nincs szükség arra, hogy jogi szolgáltatás nyújtásához az ügyvéd igazolja magát, ezzel együtt Ausztriában az ügyvéd kérelmére a kamara kiállít ügyvédi igazolványt. Az ügyvédi jogosultság minden válaszadó országban egy központi nyilvántartáshoz való elektronikus hozzáféréssel ellenőrizhető (legtöbbször az illetékes kamara honlapján keresztül). Egy válaszadó ország kivételével minden országban működik valamilyen hatóságok és ügyfelek/ügyvédek közötti elektronikus ügyintézést, kommunikációt támogató rendszer, 4 országban kimondottan jogi ügyintézést, kommunikációt támogató rendszer is működik (pl. ügyvéd és bíróság közötti kommunikációt támogató rendszer). Ezekben a rendszerekben az ügyvédek elektronikus aláírással azonosítják magukat. Az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokkal kapcsolatban elkészült iratokat az országok nagy részében csak az ügyvéd aláírása és pecsétje védi, csak Dániában használnak speciális ügyvédi papírt az iratbiztonság növelésére. Ausztriában az iratok biztonsági szintjét azzal növelik, hogy meghatározott jogi iratokat a központi elektronikus archívumban (Archivium) elektronikusan archiválni kell. A nemzetközi felmérés kérdőívét és eredményeit részletesen a 1. sz. melléklet tartalmazza.

66 66 / BELSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AZ ÜGYVÉDEK SZÁMA A megvalósíthatósági elemzés szempontjából, elsősorban a tervezett informatikai rendszer méretezése, a bevezetéshez szükséges oktatási, tájékoztatási feladatok nagyságrendjének meghatározása, valamint a logisztikai feladatok felmérése miatt kiemelt jelentősége van a potenciális felhasználók számának. Felhasználóként az (aktiválásra kizárólagosan jogosult) ügyvédeken és EU közösségi jogászokon kívül figyelembe kell venni a következő érintetti csoportokat is: ügyvédjelöltek; alkalmazott ügyvédek; alkalmazott EU közösségi jogászok; ügyvédasszisztensek; egyéb feljogosított (feljogosítható) személyek. Utóbbi két érintetti csoportról nincsenek a megvalósíthatósági elemzéshez felhasználható megbízható adatok, így ezekkel a csoportokkal kapcsolatban csak becslésekkel tudtunk élni. Az ügyvédek, ügyvédi irodák, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek számával kapcsolatban a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett létszámstatisztikát vettük alapul. A Magyar Ügyvédi Kamara ma Magyarországon fő bejegyzett ügyvédet 12 tart nyilván 13. Az ügyvédek egy része inaktív, tevékenységét szünetelteti, az aktív ügyvédek száma így kevesebb, fő 14. A megvalósíthatósági elemzés szempontjából potenciális felhasználóként figyelembe vett egyéb érintetti csoportok: ügyvédi irodák száma (5.041 db); a szünetelő ügyvédek (1.859 fő); az alkalmazott ügyvédek 15 (447 fő); az ügyvédjelöltek (2.168 fő) AZ ÜGYVÉDI KAMARÁK SZERVEZETE Ügyvédi tevékenységet kizárólag az végezhet, aki valamelyik területi ügyvédi kamara tagja. Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat ellátó köztestület. Tevékenysége során a következő legfontosabb feladatokat látja el: 12 Beleértve a bejegyzett EU közösségi jogászokat is 13 Az adatok a MÜK összesített létszámadatainak i állapotát mutatják. 14 Beleértve a bejegyzett EU közösségi jogászokat is 15 Beleértve az alkalmazott EU közösségi jogászokat is

67 67 / 95 gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, szervezi a szakmai továbbképzésüket, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot, dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről, vezeti az ügyvédek névjegyzékét, ügyvédi levéltárat működtet és tart fenn. A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik. A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák. A területi ügyvédi kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik. Működési területe a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területével azonos. A területi kamara szervei a közgyűlés, a területi kamara elnöksége, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság és az ellenőrző bizottság. Ezen túlmenően az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó szabályzatoknál. Ez a rendelkezés azért szükséges, mert az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek nem kamarai tagok, így képviseletük a kamara egyéb szerveiben nem jelenik meg. A területi kamara alapszabálya más bizottság választását is engedélyezheti. A Magyar Ügyvédi Kamara szervei a teljes ülés, az elnökség, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, a választási bizottság, az ellenőrző bizottság. A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének, elnökségének hatáskörét az Ügyvédi törvény, egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg. A területi kamara a Ket. szerinti kamarai hatósági ügyekben (pl. felvétel kamarába, tagság megszüntetése, szüneteltetése, felvétel névjegyzékbe, e-nyilvántartásba, hatósági ellenőrzés, stb.) közigazgatási hatóságként jár el. Az Üt (5) bekezdés értelmében a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatással és a letétkezeléssel kapcsolatos törvényben meghatározott feladatok ellátására gazdasági társaságot hozhatnak létre (a gazdasági társaság tagja kizárólag területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara lehet) ÉRINTETT ÜGYEK, IRATOK ÉS EZEK SZÁMOSSÁGA A megvalósíthatósági elemzés egyik legfontosabb inputja a biztonsági címke használatában érintett ügyek és iratok várható száma. Ezek az adatok alapvetően meghatározzák a működési folyamatokat, a biztonsági címke beszerzési költségeit, és a kialakítandó szervezet és informatikai rendszer méretezését. Az iratbiztonság növelését célzó fejlesztések nem érintik az összes ügyvédi közreműködéssel készülő iratot. Az iratbiztonság növelése azoknál az iratoknál szükséges, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb visszaélés tapasztalható, illetve amelyek esetében a kapcsolódó tranzakciók értékénél fogva a legnagyobb a jelentős károkozás kockázata. A fenti alapelvnek és ezzel összhangban az Üt-ben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően a következő irattípusokat kell majd biztonsági címkével ellátni:

68 68 / A fejlesztés 1. fázisában, május 1-től kezdődően: a termőföld tulajdonjogát érintő ügyvédi ellenjegyzéssel készülő ügyek, iratok esetében. Az érintett ügyekről és iratokról (azaz a biztonsági címke használati kötelezettség pontosabb tárgyi hatályáról) a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. sz. melléklet tartalmaz részletes elemzést. 2. A fejlesztés 2. fázisában, január 1-től kezdődően: ügyvédi meghatalmazások; jelenleg is ügyvédi ellenjegyzést, szárazbélyegzőzést igénylő iratok o o cégeljárás (létesítő okirat és egyéb iratok) ingatlan nyilvántartási eljárások iratai nem kötelezően ellenjegyzett szerződések bizonyos hatósági eljárások (pl. papír alapú iratok átalakítást igénylő e-perek) érdemi iratai. Az érintett ügytípusba, irattípusba tartozó iratok a jogi szolgáltatás során jellemzően több példányban készülnek. Az ügyvéd az Üt. 25/A. szerinti okiratok ellenjegyzésekor, illetve a meghatalmazások elfogadásakor köteles a biztonsági címkétcímkét az okirat példányain elhelyezni. Ha az ellenjegyzett okirat meghatalmazást is, vagy más egyébként ellenjegyzést igénylő nyilatkozatot, pl. bejegyzési engedélyt is tartalmaz, az ügyvéd nem köteles a meghatalmazás vagy nyilatkozat miatt az ellenjegyzett okiraton további biztonsági címkétcímkét elhelyezni. Biztonsági címkével érintett irat minden példányát el kell látni biztonsági címkévelcímkével, a jogi szolgáltatást nyújtó ügyvéd felelőssége, hogy az összes példány a biztonsági címkével ellátott példányénak megfelelő tartalommal készüljön el. Az ügyvédnél maradó főpéldányon elhelyezett biztonsági címke és a másodlati példányokon elhelyezett biztonsági címke védelmi elemeiben mindenben megegyezik. 16 Az érintett ügyek és irattípusok jövőben várható számát a megvalósíthatósági elemzést megelőzően ügystatisztikai adatok és kiegészítő becslések felhasználásával állapítottuk meg. A becslési eredmények összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza. A részletes iratszámbecslést az elemzés Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Hiba! A hivatkozási forrás nem található. melléklete tartalmazza. Várható ügy- szám (db) Várható irat- szám (db) Meghatalmazás (db) Érdemi irat (db) Termőföld tulajdonjogát érintő iratok ( hó, 8 hónapra arányosítva) Termőföld tulajdonjogát érintő (2014) Az egyértelmű megkülönböztetés és az egyszerűség érdekében a továbbiakban az ügyvédnél maradó eredeti példányon elhelyezettől különböző iratpéldányon elhelyezett biztonsági címkére a másodlati biztonsági címke fogalommal utalunk.

69 69 / 95 Várható ügy- szám (db) Várható irat- szám (db) Meghatalmazás (db) Érdemi irat (db) Összes irat (2015-) Összes irat meghatalmazásokkal együtt (2015-) A JOGÜGYLETBIZTONSÁG JELENLEGI ÜGYVÉDI ESZKÖZEI ÉS TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK A jogügyletek biztonságos lebonyolításához teljesülnie kell az alapvető jogügylet- és iratbiztonsági feltételeknek: Biztosítani kell, hogy az ügyfeleket a jogügyletben kompetens, a megfelelő szaktudással bíró ügyvéd képviselje. Ezt az ügyvédek utánpótlásának szakmai minőségbiztosítása és a folyamatos továbbképzések mellett az ügyvédek jogosultságának nyilvántartása és a jogosultságok ellenőrizhetősége biztosítja. Iratbiztonságra lefordítva, biztosítani kell, hogy az iratot csak az arra jogosult készíthesse és jegyezhesse ellen, ezzel biztosítva az irat szakszerűségét és jogszabályoknak való megfelelését. Biztosítani kell a jogügylet során készülő iratok hitelességét, azaz azt, hogy o o az iratban foglaltak a valósággal megegyeznek, valamint azt, hogy az irat tartalma elkészítését követően nem másítható meg, azaz az irat nem hamisítható. Biztosítani kell, hogy egy jogügylet részletei és a kapcsolódó iratok tartalma arra nem jogosultak számára ne legyen megismerhető meg (bizalmasság, titkosság). A következő táblázat összefoglalja a fenti iratbiztonsági feltételek teljesülését biztosító jelenlegi ügyvédi eszközöket: Iratok biztonságának elemei Mi biztosítja jelenleg? 1 Jogosultság (szakszerűség) - Ügyvédi igazolvány; - Szárazbélyegző; 2 Hitelesség - JÜB személyazonosság-ellenőrzés (nem kötelező); - TakarNet ellenőrzés; - Pénzmosás megelőzéséhez kapcsolódó ellenőrzés; Papír alapon: - Aláírás egyedisége; - Szárazbélyegző egyedisége; Elektronikusan: - Elektronikus aláírás, időbélyeg;

70 70 / 95 Iratok biztonságának elemei Mi biztosítja jelenleg? 3 Bizalmasság, titkosság Papír alapon: - Iratok fizikai védelme (biztonságos irattár); - Küldés biztonságos szolgáltatón keresztül; Elektronikusan: - irat elektronikus titkosítása; A következő pontok a jogügyletek és iratok biztonságnak olyan jelenlegi ügyvédi eszközeit mutatja be, amelyek a fenti feltételek teljesülését segítik elő. Szabályozás 2. ábra A jogügyletbiztonság jelenlegi ügyvédi eszközei A kapcsolódó jogszabályok és belső kamarai szabályzatok felsorolását a Jogi szabályozási környezet fejezet tartalmazza. Ügyvédek nyilvántartása Az ügyvédi ügyekkel kapcsolatos jogügyletbiztonság alapvető feltétele az ügyvédek és egyéb kapcsolódó szerepkörök naprakész nyilvántartása és pontos nyomonkövetése, frissítése.

71 71 / 95 A területi ügyvédi kamara dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről, és vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák névjegyzékét, nyilvántartását. A területi ügyvédi kamara a Ket. szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben: felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése, felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből, az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése, felvétel az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba, valamint törlés e nyilvántartásból, felvétel az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba és törlés e nyilvántartásból. Az ügyvédek (és egyéb kapcsolódó szerepkörök) nyilvántartásához a BÜK a területi ügyvédi kamarák számára központi informatikai támogatást biztosít (e-lexiosz rendszer). Ügyvédi igazolvány és nyilvántartása Az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványáról szóló 13/2008. (VI. 24.) IRM rendelet alapján a névjegyzéket vezető területi ügyvédi kamara az ügyvédet, az alkalmazott ügyvédet, az ügyvédjelöltet, a külföldi jogi tanácsadót és az európai közösségi jogászt igazolvánnyal látja el. Az igazolvány biztonsági okmányként kerül kiadásra. Az igazolvány egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat. A MÜK látja el a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat, továbbá hiteles, központi nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról és az igazolványok birtokosairól (Ügyvédi törvény 116. (1) és (7) bekezdés alapján). Az ügyvéd köteles az igazolványt megőrizni és tevékenysége gyakorlása során magánál tartani. Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el. A MÜK honlapján Ügyvédi igazolvány ellenőrző programot működtet, ezzel biztosítva az és hatóságok számára az ügyvédi jogosultság fennállásának ellenőrzését. Ügyvédek azonosítása az ügyvédi kártyán lévő authentikációs tanúsítvány segítségével A kamara által nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevételéhez a felhasználóknak ügyfélkapus regisztrációval vagy authentikációs kártyával (illetve nem ügyvéd felhasználóknak felhasználónév és jelszó alapú azonosítással) kell rendelkezni. Authentikációs tanúsítványt jelenleg két szolgáltató biztosít a felhasználóknak (NetLock, Microsec). A tanúsítvánnyal történő belépés a kamarai szolgáltatások igénybevételéhez jelenleg a Microsec e-szignó által kiadott elektronikus aláírást használók számára érhető csak el az aláíró kártyán lévő autentikációs tanúsítvány segítségével. A Netlock által kiadott tanúsítványokat használók számára a kártyával történő belépés lehetősége jelenleg még nem elérhető.

72 72 / 95 Ügyvédek azonosítása az Ügyfélkapun keresztül A közigazgatás elektronikus szolgáltatásai a Kormányzati Portálon, az Ügyfélkapun keresztül érhetők el. Ahhoz, hogy az ügyvéd használni tudja az Ügyfélkaput, létre kell hoznia személyes ügyfélkapus azonosítóját. A személyes ügyfélkapus azonosító létrehozása egy regisztrációs eljárás, amelyet bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten lehet kezdeményezni. Az ügyvédek számra több állami ügyfélbiztonságot szolgáló szolgáltatás, így a JÜB rendszer is az Ügyfélkapun keresztül érhető el. A közigazgatás elektronikus szolgáltatásainak ügyvédként történő eléréséhez az ügyfélkapus bejelentkezést követően az ügyvédnek a személyes ügyvédi authentikációs tanúsítványával is azonosítani kell magát. JÜB rendszer (Személyi adat és okmány ellenőrzés) A Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer (JÜB) a KEKKH kezelésében lévő olyan szolgáltatói keretrendszer, amely az ügyvédek számára a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében a jogügyleti törvényben meghatározott személyi- és okmány-nyilvántartásokból, valamint a járműnyilvántartásból -- elektronikus úton szolgáltat adatokat a személyazonosság-, illetve okmányvalódiság megállapításához, a jármű- illetve az arra vonatkozó tulajdonosi adatok megállapításához, továbbá a lakcímtudakozódáshoz. A JÜB keretrendszer célja a lakásmaffia-tevékenység, az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések, a cégügyletekkel kapcsolatos jogsértések visszaszorítása. A JÜB keretrendszer az Ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyvéd az ügyfél személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, az útiokmánynyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságot. Mivel használata nem kötelező, a szolgáltatást az ügyvédek kis számban, az ellenjegyzett dokumentumok elhanyagolható részénél veszik igénybe (2011-ben összesen esetben). TakarNet rendszer Az okiratszerkesztő ügyvéd ingatlanra vonatkozó szerződést csak harminc napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat birtokában készíthet el. Ezen tulajdoni lappal egyenértékű az okiratszerkesztő ügyvéd vagy irodája által a TakarNet programról lehívott tulajdoni lap másolat. Az ügyvédek egy része közvetlen online hozzáféréssel rendelkezik az országos ingatlan-nyilvántartási TakarNet rendszerhez. A TakarNet országos földhivatali számítógépes hálózat használata, zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít az ügyvédek számára is, akik védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait és használatával fokozzák az ügyfélbiztonságot. Pénzmosás megelőzése A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény és az annak alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet szabályozza az ügyvéd pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségeit. Az ügyfélátvilágítási kötelezettség valamennyi, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára kötelező, amennyiben a szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott tevékenységet végez. Az ügyvéd akkor köteles az ügyfél átvilágítására, ha pénzmosás elleni szabályozással érintett tevékenységet lát el. Az ügyvéd számára az azonosítás és bejelentés kötelezettség csak akkor kötelező, ha pénz- és értéktárgy letéti kezelést, gazdasági társaságban vagyonrész(esedés) vételében, eladásában, ingatlan vételében, el-

73 73 / 95 adásában, továbbá gazdasági társaság alapításában, működtetésében, megszüntetésében részt vesz. Az ügyfél-átvilágítás folyamata során az ügyvéd az ügyfelet és amennyiben van a tényleges tulajdonost azonosítja, elvégzi a személyazonosság igazoló ellenőrzését, és figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot és szükség esetén rögzíti az adatváltozásokat. Szárazbélyegző január 1-jétől az ügyvédek csak a kamara által szigorú számadásúként nyilvántartott, egységes, ún. szárazbélyegzőt használhatnak az okiratok ellenjegyzéséhez. A papír alapú iratbiztonsággal kapcsolatos követelményeket jelenleg elsősorban és kizárólag az ügyvédi ellenjegyzés és a szárazbélyegző használata biztosítja. Az ügyvédnek a működéséhez szükséges egy szárazbélyegzőn felül további egy, összesen maximum kettő bélyegzője akkor lehet, ha érvényesen nyilvántartott alirodával rendelkezik. Ügyvédi ellenjegyzés, szárazbélyegző használat kizárólag ügyvéd által személyesen gyakorolható ügyvédi tevékenységek, azok alkalmazott ügyvédi, ügyvédjelölti helyettes útján nem végezhetők. Az ügyvédi szárazbélyegzőn az ügyvéd neve, ügyvédi mivolta, az ügyvédi kamara neve és jelvénye, továbbá az ügyvéd kamarai anyakönyvi lapszáma tüntethető fel. Az ingatlannyilvántartásba és úszólétesítmények lajstromába való bejegyzés alapjául szolgáló okiratok esetében az ügyvéd köteles az általa készített és az eredeti aláírásokkal ellátott okirati példányokon a kamara által nyilvántartott szárazbélyegzőjét használni. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy mely ügyvédi tevékenységek igénylik az elektronikus aláírást és a szárazbélyegző használatát: Ügyvédi tevékenységek A tevékenység végzésének lehetősége Csak ha rendelkezik elektroni- Csak ha rendelkezik szárazbé- kus aláírással lyegzővel Ingatlan-nyilvántartási eljárás - x Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képviselet ellátása x x Okirat egyéb jogszabály által előírt ellenjegyzése - x Egyéb ügyek - - A szárazbélyegzőt azokban a nem kötelező esetekben is alkalmazzák a gyakorlatban, amikor a hagyományos festékes bélyegzési eljárásoknál nagyobb biztonság, vagy az exkluzivitás egyedi elérése a cél, vagy amikor a bíróság vagy hatóság bírói vagy ügyintézői tévedés miatt jogszabályi előírás híján is gyakran igényli a szárazbélyegző meglétét (pl. kötelező jogi képviselet vagy meghatalmazások esetén). Valamivel nehezebben hamísítható, mint a hagyományos bélyegző, nem könnyű másolni. Házilag nem készíthető el és a bélyegzőkészítők mindegyike sem tud ilyet gyártani, festék felhasználás hiányában költséghatékony, az iratok biztonságát azonban csak közepes mértékben fokozza. A szárazbélyegző a papír alapú dokumentumok eredetiségét, továbbá a bélyegzőn feltüntetett azonosító segítségével a létrehozó ügyvéd személyét képes azonosítani. Hiányossága, hogy a technológia fejlődésével egyre könnyebben gyártható, így az előállítást tulajdonképpen csak szabályozási úton lehet korlátozni, amely szándékos visszaélések esetén

74 74 / 95 könnyen megkerülhető, a védelmi megoldás zárt rendszert nem alkot, így kellő védelmet nem biztosít. Ráadásul, a 3D nyomtatás elterjedésével a szárazbélyegző nyújtotta védelem hatástalanná és eredménytelenné válik. A szárazbélyegzővel történő visszaélés leggyakrabban a lakáshiteleknél fordult elő, amikor hamis APEH jövedelemigazolásokat nyújtottak be a pénzintézetnek. A hamis igazolások az esetek többségében egy ténylegesen kiadott, létező igazolás alapján, de hamis adatokkal, aláírással, és szárazbélyegzővel ellátva vagy előre szárazbélyegzett papírok felhasználásával készültek. Az adóhatóság adatai szerint 2005-ben 368, 2006-ban 204, 2007 első felében pedig 37 esetben tettek feljelentést visszaélés miatt. Már 2006-ban a J/ számú parlamenti beszámolóban (az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. (VI. 4.) OGY határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről) megfogalmazódott, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara e célból megalkotott szabályzatában részletesen rögzíteni kell azokat az előírásokat, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szárazbélyegző használata az okirat-hamisítás ellen megfelelő védelmet nyújtson. Nagymértékben megnehezítheti a szárazbélyegzőkkel történő visszaélést a bélyegző olyan egyedi azonosító jellel történő ellátása, amely titkos, és amelyről a területi ügyvédi kamara nyilvántartást vezet, ezért ennek a feltételeit is meg kell teremteni. Rögzíteni kell továbbá a bélyegző őrzésének alapvető szabályait és az elvesztése (esetleges megtalálása) esetén követendő eljárást. Garanciális jelleggel szükséges kimondani azt, hogy szárazbélyegző elkészítésére kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamarával szerződött gazdálkodó szervezet jogosult. Jelenleg ugyan van a szárazbélyegzőkön titkos, egyedi jel, de nyilvántartásuk a gyártónál történik. A Magyar Közjegyző Kamarával ellentétben a Magyar Ügyvédi Kamara azt sem nem írta elő, hogy csak a kamarával szerződött gazdálkodó szervezet jogosult a szárazbélyegző elkészítésére. A szárazbélyegző lenyomata nem reprodukálható fénymásolóval vagy fax-szal, ezért leginkább a dokumentum eredeti és másolati példányának megkülönböztethetőség szolgálja, az iratból viszont eltávolítható valamilyen fém eszközzel vagy vasalással. A szárazbélyegző ügyvédhez van rendelve és kamaránként nyilvántartva a felhasználás preventív / a folyamatba épített ellenőrzése azonban nem megoldott csak utólag fegyelmi eljárás keretében történik ellenőrzés. A szárazbélyegző használata figyelembe véve a hamisíthatóságot is - a fentiek miatt nem jelent valós védelmet a papír alapú dokumentumok iratbiztonságának területén. Ügyvédi minősített elektronikus aláírás Míg a papír alapú dokumentumok esetén a dokumentum hitelességét a rajta szereplő kézzel írott aláírás, esetenként a szárazbélyegző biztosítja, az elektronikus dokumentumokat elektronikus aláírással hitelesíthetik. Az elektronikus aláírás hitelességét jogszabály ismeri el. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat. Az elektronikus aláírásról szóló EU direktíva szerint a minősített elektronikus aláírást a kézzel írott aláírással egyenértékűnek ismerik el a tagállamok, és ami valamely EU tagállam szabályai értelmében minősített aláírás, azt a többi EU tagállamban is minősített aláírásnak kell tekinteni. Ha egy dokumentumon elektronikus aláírás és időbélyeg egyaránt szerepel, akkor nemcsak az bizonyítható, hogy a dokumentumot az a személy írta alá, akinek a tanúsítványa az aláírásban szerepel, hanem az is, hogy a dokumentumot az időbélyegben szereplő időpont előtt írta alá, és azóta nem változtatta meg.

75 75 / 95 Az ügyvédi tevékenység végzése során csak minősített elektronikus aláírás használható. A hitelesítésszolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad. A területi kamara kezdeményezheti a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását. Az ügyvéd csak akkor végezheti az okirat jogszabály által előírt ellenjegyzését, cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képviselet ellátását és ezekkel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését, ha rendelkezik elektronikus aláírással és a megfelelő technikai feltételekkel, és a területi kamara az ügyvédnek az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató megnevezését nyilvántartásba vette. A Kamara információi alapján jelenleg országosan az ügyvédek kb. háromnegyede rendelkezik minősített elektronikus aláírással. Elektronikus archiválás Az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályait a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet határozza meg. A rendelet értelmében, ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettséget elektronikus úton úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védje az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Ezen kívül biztosítani kell, hogy az őrzött elektronikus dokumentumok értelmezhetősége (olvashatósága) a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon. A fenti védelmi követelmények fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok esetében az utólagos módosítás lehetőségének kizárását biztosító saját megőrzéssel, vagy az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény szerinti elektronikus archiválás szolgáltató igénybevételével valósíthatók meg. Azaz nincsen szabályozva hogy a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket az ügyvéd saját maga teljesíti vagy külső szolgáltatót vesz igénybe. Az elektronikus cégeljárás kötelező alkalmazása szükségessé teszi a Cégbírósághoz beküldött elektronikus akták ügyvédi vagy szolgáltatói archiválását. Ez a kötelezettség július 1-e után benyújtott valamennyi elektronikus aktára érvényes. A napi gyakorlat alapján kétséges, hogy az ügyvédek mely irataikkal kapcsolatos megőrzési kötelezettségüknek és mennyire megfelelő színvonalon tesznek eleget. Ez egyértelműen nem szolgálja megfelelően az ügyfélbiztonsági érdekeket. Az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény, a 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ajánlása pontosan meghatározza, hogy az elektronikus archiválást nyújtó szolgáltatóknak milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Az archiválási szolgáltatók nyilvántartásának vezetését és működésének ellenőrzését az NMHH végzi. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, melyek azok a területek, ahol az ügyfelek és az ügyvédi iratok biztonsága érdekében lépéseket kell tenni, jövőbeli akciókat kell megfogalmazni.

76 76 / 95 Eszköz megnevezése Hiányosság Megoldási javaslat Tervezett fejlesztések hatása JÜB rendszer Az JÜB rendszer használata megfelelően szolgálja az ügyfél biztonságot azonban a szolgáltatást az ügyvédek kis számban, az ellenjegyzett dokumentumok elhanyagolható részénél veszik igénybe. A jelenleg nem kötelező szolgáltatás igénybevételét kötelezővé kell tenni a magasabb ügyfél és jogügyleti biztonság érdekében. Magasabb szintű védelmet jelent, ha a tervezett nyilvántartás a kapcsolatot automatikusan kezeli 17. Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendszerben nyilatkozni kell arról, hogy a JÜB ellenőrzést az Ügyvéd elvégezte. Rendszertámogatás esetén az ellenőrzés automatikusan egy gombnyomással futtatható lenne a rögzített adatok alapján (amennyiben később az ügyfél személyes adatait a nyilvántartás tartalmazhatja) 18. TakarNet rendszer Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendszerben kikényszeríthető, hogy nyilatkozni kelljel arról, hogy a TakarNet ellenőrzést az ügyvéd elvégezte. 19 Pénzmosás megelőzése A pénzmosás megelőzését szolgáló ügyvédi vizsgálatok az ügyfél biztonságot szolgálják, azonban sok esetben formális az ügyvédi vizsgálat. Az ügyfélbiztonság belső oktatással, gyakorlatias módszertani útmutatóval emelhető. Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendszerben kikényszeríthető, hogy nyilatkozni kelljen arról, hogy a pénzmosáshoz kapcsolódó ellenőrzést az ügyvéd elvégezte. 20 Szárazbélyegző A szárazbélyegző lenyomata nem reprodukálható fénymásolóval vagy faxszal, az iratból eltávolítható fém eszközzel vagy vasalással, viszonylag könnyen Az ügyvédi szárazbélyegzőre épített papír alapú iratbiztonsági követelményeket új, átfogó biztonsági követelményrendszerrel szükséges felváltan, A megvalósítandó fejlesztések eredményeképpen a jövőben a szárazbélyegzőt magas szintű védelmi elemekkel bíró biztonsági 17 Ennek kialakítása nem része a jelenleg tervezett fejlesztéseknek, de hosszabb távon továbbfejlesztési lehetőségként felmerülhet. 18 A nyilvántartás a jelenlegi szabályok szerint semmilyen ügyféladatot nem tárol. 19 Ennek kialakítása nem része a jelenleg tervezett fejlesztéseknek, de hosszabb távon továbbfejlesztési lehetőségként felmerülhet. 20 Ennek kialakítása nem része a jelenleg tervezett fejlesztéseknek, de hosszabb távon továbbfejlesztési lehetőségként felmerülhet. Arhitel_megvaltan_v2 1_TELJIG

77 77 / 95 Eszköz megnevezése Hiányosság Megoldási javaslat Tervezett fejlesztések hatása hamisítható, ellopható. A szárazbélyegző gyártása csak szabályzati úton limitált, az utángyártásnak, hamisításnak technológiai akadálya nincs. A 3D nyomtatás lehetősége széles körben lehetővé teszi ennek hamisíthatóságát. A szárazbélyegző használata nem jelent valós védelmet a papír alapú dokumentumok iratbiztonságának területén. ahol nem csak az irat, hanem annak mögöttes elektronikus nyilvántartása is elősegíti az iratbiztonságot. címke és az ahhoz kapcsolódó elektronikus eljárások és nyilvántartás fogja kiváltani / kiegészíteni. Elektronikus aláírás Az elektronikus nyilvántartásba vétel az elektronikus aláírás és időbélyeg elhelyezését is jelenti az irat adatain. Ez e tervezett fejlesztésekkel megvalósul. Elektronikus archiválás Nem egységes az elektronikus archiválási kötelezettségek teljesítésének színvonala (van, aki minősített archiválási szolgáltatónál archivál, van, aki maga, van, aki sehogyan sem.) Meg kell oldani az ügyvédi iratok egységes színvonalú archiválását. A kapcsolódó MÜK szabályzat tartalmazni fogja, hogy az ügyvédnek a biztonsági címkévelcímkével védeni kívánt okirat első példányáról elektronikus másolatot kell készíteni, és gondoskodnia kell az elektronikus másolat megbízható, elektronikus formában történő megőrzéséről (így különösen saját eszközeivel történő megőrzés vagy elektronikus archiválási szolgáltató igénybevétele útján). A tervezett fejlesztések egyelőre nem tartalmazzák az elektronikus archiválás lehetőségének kialakítását. Arhitel_megvaltan_v2 1_TELJIG

78 78 / AZ ÜGYVÉDEK ÁLTALÁNOSAN ELVÁRHATÓ INFORMATIKAI ERŐFORRÁSAI Az ügyvédek általánosan elvárható informatikai erőforrásai A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK SZABÁLYZAT 25. pontja rögzíti, hogy az ügyvédeknek/ügyvédi irodának az elektronikus aláírás használatához, az adatellenőrzéshez, illetve az okiratszerkesztés és ellenjegyzés végzéséhez mely eszközökkel és szolgáltatásokkal kell rendelkeznie: a) USB csatlakozóval ellátott számítógéppel, b) internetkapcsolattal, c) állandó, névhez kötött, nem ingyenes címmel, d) a papíralapú dokumentumok digitalizálására alkalmas lapolvasó berendezéssel (scannerrel), e) a Magyar Ügyvédi Kamara által kiválasztott időpecsét, illetve valósidejű tanúsítványállapotszolgáltatást (OCSP szolgáltatás) adó Minősített Hitelesítésszolgáltató Szervezet által kiállított aláírási tanúsítvánnyal, f) minősített aláírás létrehozó-alkalmazással (programmal), amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott követelményeknek való megfelelés alapján a Magyar Ügyvédi Kamara jóváhagyott. 3.3 KAMARAI ELVÁRÁSOK, IGÉNYEK, KÖVETELMÉNYEK Az alábbi fejezetek a BÜK által a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban meghatározott elvárásokat foglalják össze. A megvalósíthatósági tanulmány ben készült verziójakor megfogalmazott elvárások a 2013-ban indul megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálat során pontosodtak, kiegészültek, módosultak. A megvalósíthatósági elemzés megvalósíthatósági alternatívákat leíró részénél természetesen már az elemzés felülvizsgálat során módosított elvárásokat vettük figyelembe MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK A Kamara a fejlesztési terveket megalapozó Projektötletben 21 négy egymásra épülő működési modellt vázolt fel: 1. Az Arhitel rendszerben az ügyvéd azonosítását követően csak a biztonsági címke sorszáma és a rögzítés időpontja rögzül. 2. Az Arhitel rendszerben az ügyvéd azonosítását követően a biztonsági címke sorszámán és a rögzítés időpontján kívül más metaadatok rögzítése is megtörténik. 21 Az "Arhitel" koncepciója (egy jogügylet-biztonsági célú matricával kapcsolatos projektötlet leírása tárgyú feljegyzés

79 79 / Az Arhitel rendszerben archiválási szolgáltatás is működik, azaz a metaadatok rögzítésén túl az ügyvéd feltölti a papíralapú dokumentum szkennelt képét is, és / vagy a biztonsági címkével ellátott okirat információtartalmával tökéletesen megegyező elektronikusan hitelesített állományt. 4. Az Arhitel rendszerben kézbesítési (közzétételi) szolgáltatás is működik, azaz pontosan megadható, hogy ki, milyen jogosultságokkal fér hozzá egy-egy irathoz A megvalósíthatósági elemzési projekthez kapcsolódó ajánlatkérésben a Kamara a fejlesztések 2. sz. modell m szerinti elemzésére kért ajánlatot. Az elvárások pontosítását, véglegesítését célzó megbeszéléseken a Kamara elvárásai annyiban módosultak, hogy a 2. számú modell mellett a 3. számú modell szerinti fejlesztések megvalósíthatóságát is kérte vizsgálni (a módosított kamarai elvárásoknak megfelelő 3 működési modell részletes leírását lásd a 4 A Megvalósítási lehetőségek elemzése fejezetben). A megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálata során az igényekben a jogszabály-módosításokban megfogalmazott jogalkotói elvárásokkal összhangban további változások történtek. Ennek megfelelően, a fejlesztések konkrét előkészítésének 2013-as kezdetén ismét a 2. sz. modell képezte az elemzés hatókörét. 22 A megvalósíthatósági elemzésnek egy a következő leírásban foglalt jogszabályi és kamarai elvárásoknak, működési elképzelésekkel összhangban kell történni: Az elvárt működési modell legfontosabb szereplői Ügynökség: a biztonsági címkék beszerzéséért és terjesztéséért felelős szervezet / szervezeti egység, amelynek feladata a megnövekedett iratbiztonságért felszámolt díjak területi kamarák és ügyvédek közötti elszámolások kezelése, a biztonsági címkék aktiválásakor megadott adatokat tartalmazó nyilvántartás biztosítása az ügyvédek számára. Ügyvéd: a biztonsági címkével érintett ügyletben ügyvédként közreműködik (tanácsot ad, iratot szerkeszt, benyújt, JÜB ellenőrzést elvégzi stb.), a biztonsági címkéket igényli, a biztonsági címkéket az Ügynökségnél aktiválja, az aktiváláskor a szükséges nyilvántartási adatokat az Ügynökség nyilvántartásában rögzíti, elszámol az Ügynökséggel. Magyar Ügyvédi Kamara: felel a biztonsági címék beszerzésével, felhasználásával, kezelésével, valamint a biztonsági címkéből származó bevétel (eredmény) felhasználásával kapcsolatos szabályok megalkotásáért és betartásáért. Területi kamara: névlegesen feladata a biztonsági címkék biztosítás az ügyvédek számára és a nyilvántartás biztosítása, ezekben a feladataiban az Ügynökség jár el helyette. Részt vesz a biztonsági címke logisztikájában, kezelésének ellenőrzésében, a szabályok betartatásában, irányítja és ellenőrzi az Ügynökség működését. Ügyfél: A jogi szolgáltatással az ügyvédet megbízza, a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás végső igénybevevője. Az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban az irattal kapcsolatban meghatározott adatokat ellenőrizhet. 22 Az Ütv. 25/B. (3) bekezdése szerint a felhasznált biztonsági címkék nyilvántartás a a) a felhasznált biztonsági jel sorszámát, b) a felhasználás (aktiválás) időpontját, c) a biztonsági címkét felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát tartalmazza. illetve től c) a biztonsági címkét felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát, valamint a biztonsági címkévelcímkével ellátott okirat megjelölését (meghatalmazás, ellenjegyzett okirat) tartalmazza.

80 80 / 95 Hatóság, bíróság vagy más állami feladatot ellátó szerv: A biztonsági címkével ellátott irattal kapcsolatban az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban meghatározott adatokat ellenőrizhet. A működés elvárt folyamata Az Ügynökség megvásárolja a szükséges számú biztonsági címkét a gyártó(k)tól, majd ezeket teríti az ügyvédekhez. Az Ügynökség logisztikai nyilvántartást vezet az egyes biztonsági címkék sorszámáról. A követelmények pontosításánál lehetséges opcióként merült fel az ügyvédek címkegyártó általi közvetlen ellátása is. Meghatározott, fokozott iratbiztonságot igénylő ügyekben az ügyvéd a papír alapú iratot biztonsági címkével látja el. A biztonsági címkét ezzel együtt az Ügynökség nyilvántartásában aktiválja, azaz a nyilvántartásban a biztonsági címke sorszámához rögzíti az irat legfontosabb leíró adatait (pl. keletkezésének dátumát, az ügy típusát, tárgyát, stb.). Az ügyfél vagy hatóság az irat nyilvántartásba vételét követően az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban ellenőrizheti az irattal kapcsolatos legfontosabb adatokat (pl. a biztonsági címke érvényes-e, aktiválva van-e, az ellenjegyző ügyvéd és az aktiváló ügyvéd azonos-e, és az irat kiállításának (ellenjegyzésének) időpontjában az ügyvéd jogosult volt-e jogi szolgáltatás nyújtására, stb.) INFORMATIKAI RENDSZERREL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Az ajánlati folyamat és a helyzetfelmérés során a tervezett fejlesztések keretében kialakítandó informatikai rendszerrel kapcsolatban a következő általános elvárások fogalmazódtak meg: A rendszer kialakítása feleljen meg a Magyarországon és külföldön is széles körben elfogadott nemzetközi informatikai szabványoknak, annak érdekében, hogy a rendszer hasonló, szabványos magyarországi vagy külföldi rendszerekhez való kapcsolódása és földrajzi kiterjeszthetősége biztosított legyen. Annak érdekében, hogy a nyilvántartás használata ne okozza az ügyvédekre háruló adminisztratív teher jelentős növekedését, fokozott figyelmet kell fordítani a rendszer kezelőfelületeinek ergonomikus kialakítására (a rendszer rögzítő és lekérdező felületeinek ügyfélbarátnak, egyszerűnek, áttekinthetőnek és gyorsan kezelhetőnek kell lenni). A javasolt megoldás Magyarországon kívül is használható legyen, és az Európai Bizottság által fenntartott Európai Igazságügyi Portálhoz (e-justice Portal) a jövőben hozzáigazítható legyen 23, ennek megfelelően o egyrészt a megvalósíthatósági elemzés olyan architektúrára és informatikai eszközökre tegyen javaslatot, amelyek koncepcionálisan alkalmasak arra, hogy megfelelően méretezett informatikai háttér esetén más uniós országokban felmerülő hasonló igényeket is kiszolgáljanak (nem egy egységes, centralizált adattárolással, hanem országonként önálló vagy kisebb országok közös infrastruktúráján); 23 Tekintettel arra, hogy az e-justice portálhoz való kapcsolódás tartalma egyelőre nem tisztázott, valamint, hogy az esetleges kapcsolódást érintő elvárások, műszaki feltételek az elemzés jelenlegi fázisában nem megismerhetők, a fenti elvárást az elemzésben általános elvárásként vettük figyelembe. Javasoljuk, hogy a kapcsolódás konkrét tartalmának meghatározását és a csatlakozás pontos műszaki feltételeinek megismerését követően kerüljön sor a tanulmány kiegészítésére.

81 81 / 95 o másrészt a javasolt megoldások épüljenek nemzetközileg elfogadott szabványokra, és a jelenleg előrelátható informatikai ismeretek és trendek mellett jövőbemutató, korszerű megoldásoknak minősüljenek BIZTONSÁGI CÍMKÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK A papír alapú iratok eredetét, valódiságát bizonyító biztonsági címkék előállításával kapcsolatosan két alapvető kérdés figyelembe vétele szükséges. Az egyik az, hogy a biztonsági címke, mint termék, rendelkezik-e a megfelelő tulajdonságokkal funkciója betöltéséhez, a másik pedig az, hogy a termék előállításának körülményei mind technológiai, azaz a minőségi és mennyiségi teljesítés területén, illetve üzemellenőrzés szempontjából biztonságosak-e, azaz a biztonsági címkék a kívánt mennyiségben és minőségben elkészülhetnek-e, illetve kerülhetnek-e illetéktelen kézbe. A Kamara igényei alapján a matricának az alábbi technikai követelményeknek kell megfelelnie: A másolt változatot az ügyfél megkülönböztethesse az eredetitől, akár színes másolás esetén (pl. csillogó hologram); Minden biztonsági címke legyen folyamatosan sorszámozott, a sorszám megismétlődése legyen belátható időtávon belül kizárt. A biztonsági címkén szereplő sorszám a másolt, szkennelt változaton is olvasható maradjon;. A biztonsági címkén szereplő sorszám a humán leolvasás mellett támogassa a gépi beolvasást is (sorszám kódolása vonal- vagy mátrixkódos formában); A sorszám átírása, biztonsági címke felsértése egyértelműen észlelhető legyen; A biztonsági címke csak egyszer legyen felhasználható, és eltávolítás után ne lehessen másra felragasztani, az ilyen másra ragasztást az ügyfél is könnyen észlelhesse. (Az eltávolítást azonban nem szükséges külön technikai eszközzel megakadályozni.) A gyártási körülményekre vonatkozóan a minőségi garancia ISO 9001, ISO és ISO szabványoknak történő megfelelés mellett fontos, hogy a gyártó mennyiségi garanciát, folyamatos szállítást vállaljon. A gyártó rendelkezzen olyan korszerű grafikai és reprotechnikai berendezésekkel, nyomó- és kikészítő eszközökkel, illetve megfelelő tárolási, csomagolási és expediálási lehetőségekkel és technológiai-szervezeti rendszerrel, amelyek a szigorú elszámolású és értékcikként funkcionáló címkék zárt rendszerű előállítását és gyártását lehetővé teszik.

82 82 / A MEGVALÓSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE A megvalósítási alternatívák meghatározását és elemzését a következő fő területek mentén végeztük el: 1. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás tágabb értelemben vett működési környezetével kapcsolatos alternatívák vizsgálata. Ennek keretében az alábbi megvalósítási alternatívák kerültek azonosításra: Központi vagy decentralizált szolgáltatásnyújtás: a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás (és ezzel együtt az országos kamarai szolgáltatások) végezhető(k) központosított vagy decentralizált formában. A kapcsolódó vizsgálat eredményét a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum fejezete tartalmazza. Működési egységek kialakításával kapcsolatos alternatívák: a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó feladatok működési egységekhez történő rendelésével kapcsolatban több lehetőség is felmerült (szolgáltatásonként külön működési egységek létrehozása, egy működési egység létrehozása az országos szolgáltatásokra, a támogató kamarai szolgáltatások külön működési egységbe rendezése). A kapcsolódó vizsgálat eredményét a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum fejezete tartalmazza. 2. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. Ennek keretében az alábbi megvalósítási alternatívák kerültek azonosításra: A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást nyújtó működési egység kamarán belül (a köztestület egy szervezeti egységeként) vagy a kamarán kívül történő létrehozása; A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást nyújtó működési egység (és támogató, kiszolgáló funkciókat végző működési egység) működési formájával kapcsolatos alternatívák: gazdasági társaságként vagy nem gazdasági társasági formában (pl. köztestületi költségvetési szervként), gazdasági társaság esetén részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként. A kapcsolódó vizsgálat eredményét a Rendszerkoncepció, Architektúraterv és Logikai rendszerterv dokumentumok keretében Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum fejezete tartalmazza. 3. Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. A működési folyamatok részletes tervezése és a szabályozások kialakítása során több lehetőséget is megvizsgáltunk az alábbi működési elemek tekintetében: biztonsági címke árazásával kapcsolatos lehetőségek, elszámolás, fizetés módjával kapcsolatos lehetőségek (egységes vagy diverzifikált árképzés, fizetés ideje: átvételkor, aktiváláskor, havi elszámolás után, ingyenes címkekészlet és havi utólagos elszámolású készletek, stb.); címkelogisztikával kapcsolatos lehetőségek (csak személyes átvétel, személyes átvétel és postai kiszállítás, stb.).

83 83 / 95 A kapcsolódó vizsgálat eredményét a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum 4.2. fejezete tartalmazza. 4. Informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek vizsgálata, elemzése. A ben készült megvalósíthatósági tanulmány informatikai megvalósítási alternatívái az elektronikus archiválás módjában különböztek egymástól. Tekintettel arra, hogy az elektronikus archiválás központi informatikai támogatását a tervezett fejlesztések nem tartalmazzák, a korábbi informatikai megvalósítási alternatívák további elemzésétől a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatában eltekintettünk. Ehelyett az informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek vizsgálata, elemzése keretében az alábbi fő megvalósítási lehetőségeket vizsgáltuk: A rendszer indításához szükséges infrastruktúra beszerzése (megvásárlása) vagy bérlése. A kialakítandó rendszer terjedelme kapcsán: saját authentikációs modul kialakítása vagy a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó authentikációs funkciók integrálása, Authentikáció modulonként (szolgáltatásonként) vagy authentikációt követően az összes funkció használata külön authentikáció nélkül. A kapcsolódó vizsgálatok eredményét a Rendszerkoncepció, valamint a Logikai rendszerterv dokumentumok tartalmazzák. 5. Biztonsági címke alkalmazásának módjával, a címke kiválasztásával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. A biztonsági címke megoldási lehetőségeinek vizsgálata részben a beszerzési folyamat megkezdését megelőzően, részben a beszerzési folyamat során történt, illetve a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatának időpontjában is folyamatban van. A biztonsági címkével kapcsolatban a következő megoldási lehetőségek kerültek (kerülnek) megvizsgálásra: A címke okiraton történő alkalmazásának lehetőségei; A címke védelmi szintjével, védelmi elemeivel kapcsolatos lehetőségek vizsgálata; A címke arculati elemeivel kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. A kiválasztás eddigi eredményei alapján kijelenthető, hogy a kiválasztott biztonsági címke meg fog felelni a Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások fejezetben meghatározott technikai és védelmi elvárásoknak, a biztonsági címke gyártója pedig a biztonságos gyártással és tárolással kapcsolatos követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a megvalósításra rendelkezésre álló idő korlátozott, a megvalósítási alternatívák meg- határozása és vizsgálata a működés koncepcionális és részletes tervezésével együtt történik ik. Ennek megfelelően a megvalósítási lehetőségek fenti szempontok szerinti vizsgálata a következő részletes tervezési feladatok keretében történik: Működési koncepció kidolgozása, működési folyamatok meghatározása keretében: fenti 1-3. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata. Rendszerkoncepció tervezése, architektúra tervezés, logikai rendszertervezés keretében: fenti 4. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata. Biztonságicímke-specifikáció és ajánlattételi felhívás készítése, beszerzés előkészítése és lebonyolítása keretében: fenti 5. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata.

84 84 / 95 A megvalósíthatósági lehetőségek vizsgálatát, illetve ennek eredményét tartalmazó dokumentumok külön termékként rendelkezésre állnak, így ezek részletes megállapításainak megismétlésétől a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatában eltekintünk.

85 85 / A JAVASOLT MŰKÖDÉSI MEGOLDÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A megvalósítási lehetőségek elemzésének eredményeképpen elfogadott javasolt működési megoldást, azaz a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás tágabb értelemben vett működési környezetének kialakításával, a szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal, az informatikai rendszer kialakításával, valamint a biztonsági címkével kapcsolatos döntéseket a megrendelő által elfogadott részletes tervezési dokumentumok tartalmazzák, illetve fogják tartalmazni. Ennek megfelelően, az alábbi fejezetekbena megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatában a javasolt mű-m ködési megoldást az eddigi elemzési eredmények,a megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatban an már megho- zott kamarai döntések, illetve megfogalmazott elvárások fényében foglaljuk össze. A megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatos végleges döntések a megvalósítás részleteit akár jelentősen is befolyásolhatják, ennek megfelelően jelen fejezet felülvizsgálatát és frissítését a végleges döntések meghozását követően el kell végezni. 5.1 A SZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETÉNEK KIALAKÍTÁSÁVAL, A SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK HELYÉVEL, SZERVEZETI FORMÁJÁVAL ÉS A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ MŰKÖDÉSI FOLYAMATOKKAL, RÉSZLETES SZABÁLYOKKAL KAPCSOLATOSAN JAVASOLT MEGOLDÁS Az eddigi elemzések alapján javasolt működési megoldást, illetve az ezzel kapcsolatos feltételezéseket, alapvetéseket az alábbiakban foglaltuk össze. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtása az ügyvédeknek a területi ügyvédi kamarák feladata. Ezzel együtt, a szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására a területi kamarák és a MÜK a vizsgálatok jelenlegi állása szerint külön szervezetet hoznak létre. A komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás kamarai alapfeladatoktól való szétválasztását elsősorban a vizsgált számviteli és adójogi szempontok indokolják. A szolgáltatást nyújtó szervezet a területi kamarák nevében szolgáltatást nyújtó kamaraközi szervezet gazdasági társasként fog létrejönni 24 (Ügynökség), a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást ennek keretében gazdasági tevékenységként fogja végezni. A gazdasági társaság tagjai (tulajdonosai) a területi kamara, és a MÜK lesznek. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás kamaráktól elkülönülten létrehozott gazdasági társaságban történő végzését a szolgáltatás kamarai alapfeladatoktól való szétválasztásának szükségessége és ezzel együtt a vizsgált számviteli és adójogi szempontok indokolják. 24 Összhangban a MÜK elnökség január 20-i döntésével

86 86 / 95 Az elvégzett elemzések alapján a gazdasági társaságot zártkörűen működő részvénytársaság formájában látszik célszerűnek létrehozni. A gazdasági társaságnak várhatóan mindegyik területi ügyvédi kamara és a MÜK is részvényese lesz. Az Ügynökség operatív irányítására várhatóan igazgatóság jön létre, amelyben a területi kamarák és a MÜK is részt vállal. Az igazgatóságba a MÜK egy, a területi kamarák régiónként 1-1 tagot delegálnak. Az igazgatóság elnökét a legnagyobb szolgáltatási bevételt adó területi kamara delegálja. A napi operatív vezetési feladatokat az Ügynökségnél munkaviszonyban álló vezérigazgató látja el. Alapelvárás olyan szervezeti és működési keretek kialakítása, amely minimalizálja a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyvédeket és területi kamarákat érintő adminisztratív terheket; A MÜK szabályzatban rendelkezik a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás eredményeinek felhasználásával kapcsolatos elvekről. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás eredményének felhasználásánál elsődlegességet élvez a működési és beruházási költségek megtérítése (ezen költségek megtérítéséig nem lehet a kijelölt minőségbiztosítási, minőségfejlesztési célokra költeni). Az Ügynökség a területi kamarák nevében az Üt. alapján eljáró szakmai tevékenységirányító és szolgáltatásközvetítő szervezetként kerül létrehozásra, amely magában foglalja az Arhitelhez, Depo itívhoz, Jogtudorhoz (Tudás) és Számviteli beszámoló beküldéséhez (Mérleg) kapcsolódó szolgáltatásokat. Az Ügynökségnél realizálódnak a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevételek, és hozzá kerülnek az általa nyújtott szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó eszközök, beruházások. Az Ügynökség kiszolgáló tevékenységeinek ellátását várhatóan egy gazdasági társaságként létrehozott ún. Szolgáltató központ fogja végezni. A Szolgáltató központ magába foglalja a kamarai és ügynökségi (cégcsoporti), kiszolgáló funkciókat (tagnyilvántartási, pénzügyi, számviteli, létesítménygazdálkodási, informatikai és felhasználó támogatási tevékenységek), a fejlesztési projektek koordinációját, irányítását, valamint döntéstől függő egyéb feladatok ellátását. A Szolgáltató központhoz kerül az érintett kiszolgáló tevékenységeket jelenleg a BÜK-ben ellátó emberierőforrás-állomány, valamint a kiszolgáló feladatokhoz kapcsolódó szoftverek, műszaki berendezések. A Szolgáltató szolgáltatási díjat számláz ki az Ügynökségnek, a BÜK-nek és a TÜKöknek az elvégezett kiszolgáló tevékenységek után. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó folyamatok a MÜK szabályzattervezetével összhangban, a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához dokumentumban meghatározott módon fognak működni. (A folyamatok, részletes szabályok megismétlésétől eltekintünk.) 5.2 A JAVASOLT INFORMATIKAI TÁMOGATÁS A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódó informatikai támogatás legfontosabb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze.

87 87 / A RENDSZER BELSŐ MODULÁRIS FELÉPÍTÉSE A rendszer moduláris felépítésének áttekintését az alábbi ábra tartalmazza. 3. ábra - A rendszer moduláris felépítése A logisztikai nyilvántartás feladata a matricák igénylés, gyártás, szállítás, átvétel, átadás, érvényesítés folyamatainak támogatása. Az iratadat adat nyilvántartás lehetőséget ad előre meghatározott irattípusokhoz (pl. ellenjegyzett okirat, meghatalmazás) kapcsolódó ellenjegyzési tranzakciók rögzítésére, módosítására, matrica összerendelések megadására, karbantartására. A nyilvántartási modult úgy szükséges megtervezni, hogy az a későbbiekben lehetőséget biztosítson további tranzakcióhoz kapcsolódó adatok (pl. irat adatok, iratkép) tárolására is. A letét nyilvántartás és mérlegbeszámoló rögzítési modul kialakítására későbbi fázisokban kerülhet sor, azok részletes tervezése nem képezi jelen logikai rendszerterv szkópját. Az Arhitelben a II. fázis bevezetése során elektronikus számlázási és fizetési megoldást is szükséges bevezetni. Az e-számlázás megvalósítása egy külső modul segítségével történik, ehhez az Arhitelnek integrálódnia szükséges. Az e-fizetés megvalósításához kártyás fizetési szolgáltatáshoz szükséges integrálódni (pl. banki megoldások), illetve egy a pénzügyi nyilvántartások segítségével kialakított virtuális egyenleg szolgáltatáshoz is kapcsolódni szükséges. A nyilvántartási funkciók egységes megvalósítását, működését, a modulok együttműködését, illetve a kapcsolódó egyéb szolgáltatások (pl. egységes kódszótár, naplózás, munkafolyamat támogatás) egy erre a célra kialakított keretrendszer retrendszernek szükséges biztosítania. A keretrendszernek egységes törzsadatkezelést is biztosítania kell a modulok számára. Ehhez interfészeket szükséges kialakítani az IDM és azon keresztül az e-lexiosz alkalmazások fele, illetve a kapcsolódó adatszinkronizáció onizációs mechanizmusokat is biztosítani kell. A modulokban elvégzett műveletekről üzleti és technikai szintű naplóbejegyzéseket szükséges vezetni. Ezt a funkcionalitást egy a keretrendszer részét képező naplózási modul biztosítja a nyilvántartások számára. Az Arhitel tartalmaz egy publikus és egy belső riport modult.

ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY a Budapesti Ügyvédi Kamara részére 2012. február verzió: 1.3 Testületi döntést előkészítő bizalmas anyag, üzleti titok! 2 / 167 Dokumentum kontroll Projekt

Részletesebben

"Arhitel" a bizalom biztonsága. Ügyvédként megmaradni - a biztonsági matrica alapú ügyvédi szakokirati rendszer ésszerősége

Arhitel a bizalom biztonsága. Ügyvédként megmaradni - a biztonsági matrica alapú ügyvédi szakokirati rendszer ésszerősége "Arhitel" a bizalom biztonsága Ügyvédként megmaradni - a biztonsági matrica alapú ügyvédi szakokirati rendszer ésszerősége Réti László ügyvéd Kecskemét, 2011. november 11. 2015.03.03. ARHITEL - a bizalom

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere. dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó

Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere. dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó 1 Az előadás célja A jogi alapok áttekintése és rendszerezése Az ELO Iratkezelő Modul - magyarországi jogszabályi

Részletesebben

HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND

HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA 1053 Budapest, Veres Pálné utca 9. I/2. Budapesti Ügyvédi Kamara 2291 HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND Kiadás dátuma 2015. február 20. 1 TARTALOM 1. A másolatkészítési rend

Részletesebben

Arhitel projekt. előterjesztés a BÜK elnöksége részére. az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetése esetére. 2013. november 4.

Arhitel projekt. előterjesztés a BÜK elnöksége részére. az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetése esetére. 2013. november 4. BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA Arhitel projekt előterjesztés a BÜK elnöksége részére az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetése esetére 2013. november 4. Budapesti Ügyvédi Kamara www.bpbar.hu A

Részletesebben

MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND

MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND Gyollai Ügyvédi Iroda Irodavezető: Dr. Gyollai János ügyvéd Székhely: H-1126 Budapest, Ugocsa u. 4/b Tel.: (+36 1) 487-8715 Fax: (+36 1) 487-8701 E-mail: iroda@gyollai.hu Készítés

Részletesebben

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri

Részletesebben

Arhitel projekt újraütemezés

Arhitel projekt újraütemezés BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA Arhitel projekt újraütemezés 2014. március 4. Budapesti Ügyvédi Kamara www.bpbar.hu A projekt szükségessége Az Üt. 2014. november 1. és 2015. január 1. között hatályba lépő új

Részletesebben

A DALNET24 projekt aktualitásai

A DALNET24 projekt aktualitásai GISopen 2015. Székesfehérvár 2015. március 27. Doroszlai Tamás FÖMI-FFÜO ov Földmérési és Távérzékelési Intézet Digitális földhivatal Földhivatali elektronikus dokumentum kezelés Az elektronikus dokumentum

Részletesebben

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt.

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Ügyfélfogadás rendje és panaszkezelésre vonatkozó szabályzat Verzió Hatályos Döntés száma 1. 2012. április 26. 7/2012.(04.26) vezérigazgatói határozat 2. 2014. július

Részletesebben

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező Szerződő partner neve Immobi-Rat Kft. Zámbori Péter Kommunikációs és Stratégiai Tanácsadó Kft. Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő Szerződéses dátum a pályázati

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal A Polgármesteri Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

Tájékoztató. Regisztráció

Tájékoztató. Regisztráció Tájékoztató A nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a akban: Hbnytv.) és a nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a akban: Hbnyr.) rendelkezései

Részletesebben

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban Előadó: Rabatin József Üzleti stratégia igények Cél? IT és IT biztonsági stratégia Mit? Felmérés, Feladatok, Felelősség Minőségbiztosítás Mennyiért? Hogyan?

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Dr. Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó Informatikai biztonsági felügyelő Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Alsózsolca Város képviselő-testülete, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

1. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT

1. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 1. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót A kifizetési igénylés a(z) Időközi kifizetési igény Záró kifizetési igény elválaszthatatlan részét képezi. 1.

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Elektronikus cégeljárás

Elektronikus cégeljárás Elektronikus cégeljárás Szilágyi Károly Szilágyi Ügyvédi Iroda Elektronikus cégeljárás XI. Infokommunikációs Szakmai Nap - Elektronikus eljárások PTE ÁJK, 2010.04.16. Áttekintő Jogszabályi háttér Cégnyilvántartás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

NEA működési támogatások (2014)

NEA működési támogatások (2014) NEA működési támogatások (2014) Budapest, 2013. november www.emet.gov.hu Nemzeti Együttműködési Alap Civil szervezetek működési célú támogatása NEA-14-M Alapvető információk Alapkezelő: Emberi Erőforrás

Részletesebben

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez 16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez I. A járművek származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok 1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ Alkalmazandó 2014. július 1-jétől A bejelentési űrlap kitöltése előtt kérjük, figyelmesen olvassa el a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett,

Részletesebben

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként három országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ

PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ Tartalom Határidők a projekt megvalósításában Záró elszámolási csomag benyújtása Záró elszámolási csomag ellenőrzése Kötelező tevékenységek

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem PIK felépítése Pályázati és Projekt Csoport Egyetemi pályázatok és kutatási megbízások Technológia és Tudástranszfer Csoport Egyetemi eredmények

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Hejőkürt Község Önkormányzata mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

Andrews Kft. A technológia megoldás szállító.

Andrews Kft. A technológia megoldás szállító. <zambo.marcell@andrews.hu> Andrews Kft. A technológia megoldás szállító. Az Andrews bemutatása. 1999 derekán alakult az ALF tűzfal fejlesztésére. Csak magyar tulajdonosok. Tulajdonosok zömében mérnökök

Részletesebben

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Saád Tamás, Dr. Peredi Katalin Szervezetfejlesztési

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Tisztelt Ajánlattevő! Ajánlatkérő ezúton kéri fel ajánlattételre a Tisztelt Ajánlattevőt (a továbbiakban: Ajánlattevő) a jelen ajánlattételi felhívásban meghatározott feladat elvégzésére

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. KÉRELEM ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével, ÁNYK űrlap benyújtás

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok 2015 Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok TransferPricingServices Komplex transzferár szolgáltatások

Részletesebben

1. SZÁMÚ IDŐSZAKOS BESZÁMOLÓ

1. SZÁMÚ IDŐSZAKOS BESZÁMOLÓ A (fő)kedvezményezett neve: 1. SZÁMÚ IDŐSZAKOS BESZÁMOLÓ 1. Beszámoló azonosító adatai: Beszámoló kitöltéséért felelős személy: Bereczk Balázs Telefon: +36 (85) 501035 Fax: +36 (85) 501055 Email: bereczk.balazs@marcali.hu

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós projektek könyvvizsgálói ellenőrzése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós projektek könyvvizsgálói ellenőrzése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós projektek könyvvizsgálói ellenőrzése A vizsgálat elsősorban nem a tulajdonos és a hitelezők, hanem a forrást biztosító támogató érdekében történik.

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek:

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek: INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített 14207 számú, az önkormányzatok vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése Budapest Főváros IV. kerület Újpest című jelentéshez. Az ellenőrzés

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10591. számú törvényjavaslat a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2013.

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

dr. Fenyér Éva iratkezelési jogi tanácsadó Opál Média és Kommunikáció Bt. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.hu

dr. Fenyér Éva iratkezelési jogi tanácsadó Opál Média és Kommunikáció Bt. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.hu Miért az ELOoffice iratkezelő rendszer mellett döntöttünk? dr. Fenyér Éva iratkezelési jogi tanácsadó Opál Média és Kommunikáció Bt. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.hu A céges adminisztráció

Részletesebben

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 18. SZÁMÚ AJÁNLÁS Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján Verzió: 1.0 Budapest 2003. 1 / 12. oldal Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Panaszkezelési szabályzat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII.23.) MNB rendelete (a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról) szerint előírt kötelező szabályokkal egységes

Részletesebben

4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE

4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM Az államháztartáson kívüli forrás átadásárólátvételéről 2. oldal 6/2015. (VII. 1.) önkormányzati rendelet 2015. július 1.

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

Biztosításközvetítés elektronikus felületen

Biztosításközvetítés elektronikus felületen Biztosításközvetítés elektronikus felületen Az MNB 5/2015. (V.5.). számú ajánlásának átültetése a gyakorlatba Elméleti és gyakorlati kihívások Sebestyén László vezérigazgató (Netrisk.hu Zrt.) online szekció

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

4. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót

4. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót 4. számú KIFIZETÉSI IGÉNYLÉS Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az útmutatót A kifizetési igénylés a(z) Időközi kifizetési igény Záró kifizetési igény elválaszthatatlan részét képezi. 1.

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése: az első két év tapasztalatai

A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése: az első két év tapasztalatai A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése: az első két év tapasztalatai Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve Herceghalom, 2014. május 8. K+F minősítési rendszer

Részletesebben

BESZERZÉSI FELHÍVÁS- pályázatfigyelési és pályázatírói feladatok ellátására

BESZERZÉSI FELHÍVÁS- pályázatfigyelési és pályázatírói feladatok ellátására BESZERZÉSI FELHÍVÁS- pályázatfigyelési és pályázatírói feladatok ellátására A beszerzési felhívást Zsámbék Város Önkormányzata közzétevő intézmény Címe: 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Email: hivatal@zsambek.hu

Részletesebben

Azonosító VAU10035 Cím Jogvédelem-biztosítási termékek rendszere és a károk rendezése Verzió 4.0

Azonosító VAU10035 Cím Jogvédelem-biztosítási termékek rendszere és a károk rendezése Verzió 4.0 Azonosító VAU10035 Cím Jogvédelem-biztosítási termékek rendszere és a károk rendezése Verzió 4.0 1. Célkitűzés 1.1. A biztosító és ügyfelei között esetlegesen felmerülő érdekösszeütközések elkerülése érdekében

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA

A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár 2014. november 06. Közpolitikai cél: közigazgatás hatékonyságának növelése E-közigazgatási szolgáltatások körének

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 03 0100 52 01 Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 03 0100 52 01 Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben