Számvitel 1. Gazdaságinformatikus alapképzési szak. 1. előadás. Számviteli törvény története. Gazdálkodás, vállalkozás

Átírás

1 Számvitel 1 Gazdaságinformatikus alapképzési szak Előadó: 1. előadás Szijártó Boglárka SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Gazdálkodás, vállalkozás tartalma A vállalkozások főbb sajátosságai és típusai Számvitel lényege, fogalma, feladata A vállalkozások eszközei és forrásai Az eszközök és források a mérlegben A mérleg fogalma, főbb jellemzői Az egyes mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok Gazdálkodás, vállalkozás A gazdálkodó szervezetek működéséről tájékoztatni kell a piaci szereplőket! Számviteli törvény története évi XVIII. törvény a számvitelről évi C. törvény a számvitelről Mi volt a törvényalkotás célja? Beszámoló - Miről? A piac szereplőinek tájékoztatása Vagyoni helyzet - MÉRLEG Jövedelmi helyzet - EREDMÉNYKIMUTATÁS Beszámoló készítéssel valósul meg! Pénzügyi helyzet CASH FLOW KIMUTATÁS 1

2 Ki(k)re vonatkoznak a számviteli törvény előírásai? /Ki tartozik a hatálya alá?/ 2. (2) GAZDÁLKODÓKRA Ki a gazdálkodó? A gazdálkodó olyan természetes és jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik. A gazdálkodók közé tartozik: a vállalkozó, vállalkozás, államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. Ki a vállalkozó? minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. Ez a vállalkozási tevékenység!!! Fontos megjegyzés! Számviteli szempontból nem gazdálkodó: 1. Egyéni vállalkozó 2. Polgári jogi társaság 3. Építőközösség 4. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete 5. EVA-s jogi személyiség nélküli társaság, ha azt választotta Az államháztartás szervezetei Az államháztartás szervezeteinek tekintjük azokat a szervezeteket, melyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály annak minősít. a központi költségvetési szervek helyi önkormányzatok társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira társadalombiztosítási költségvetési szervek elkülönített állami pénzalapok a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a Műsorszolgáltatási Alap, Egyéb szervezetek a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében létrejött szervezet, a víziközmű társulat, a befektetési alap és egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségés önsegélyező pénztár, a közraktár, külön jogszabályban meghatározott jogi személynek minősülő egyéb szervezet. 2

3 Meg kell ismernünk a vállalkozási tevékenység tartalmát, erőforrásigényét, célját és kockázatát, eredményét, befolyásoló tényezőit, szervezeti formáit. A vállalkozási tevékenység erőforrásigénye A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához TŐKE (vagyon) szükséges Megjelenhet: Pénz formában Nem pénz formában (apport) Arra már most gondolhatunk, hogy A vagyon nagysága mekkora és mi a megjelenése A vagyon honnan származik A számvitel szerepe A vállalkozási tevékenység megismeréséhez információk szükségesek. A számvitel arra vállalkozik, hogy a vállalkozási tevékenységről információt adjon. 15 Az információkat meg kell érteni KOMMUNIKÁCIÓ szükséges SZÁMVITEL = KOMMUNIKÁCIÓS NYELV Kik az információt igénylők és milyen jellegű információra van szükségük? Hitelezők Vevők/Szállítók Munkavállalók, érdekképviseleti szervek Kormányzati tényezők Befektetni szándékozók Közvélemény Tulajdonosok Vállalkozás vezetői, menedzserek 17 3

4 A számvitel fogalma, értelmezése, jellemzői A számvitel a gazdálkodás rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése és feljegyzése. A számvitel háromféle jelentéstartalma Számvitelként értelmezzük azt a gyakorlati tevékenységet, amelynek eredményeként a gazdasági szervezet folyamatairól, állapotáról valósághű képet nyerünk. azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összességét, amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek. azt a módszertant, amellyel a megfigyelés, mérés, a feljegyzés, az összesítés, valamint az információképzés és szolgáltatás történik. Számvitel jellemzői Megfigyelésének tárgya a gazdálkodó szervezet. Megfigyelései során a természetes és a pénzbeni mértékegységet egyaránt alkalmazza, de a pénz mértékegységnek ad prioritást. Folyamatos tevékenység. Speciális módszereit alkalmazva zárt rendszert alkot és ezáltal automatikus ellenőrzést biztosít. A számvitel területei Beszámoló rendszer: középpontjában az információ szolgáltatás áll. Önköltségszámítás: a termék, szolgáltatás önköltségének megállapítása a fő feladata. Könyvvitel: azokat a speciális eszközöket foglalja magába, amelyekkel a gazdasági események adatai feldolgozhatók. Bizonylati rend: az adatfeldolgozás alapja. A számvitel területei Az információ szolgáltatással való kapcsolata szerinti csoportosításnak megfelelően elkülöníthető: a pénzügyi számvitel, a vezetői számvitel, Pénzügyi számvitel A pénzügyi számvitel elsősorban a vállalkozáson kívüli gazdasági szereplők információs igényeit elégíti ki alapvetően azzal, hogy üzleti évenként a beszámoló elkészítésével átfogó képet nyújt a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. 4

5 Vezetői számvitel A vezetői számvitel a tevékenység részletes megfigyelésére szolgál, olyan információkat szolgáltat, amelyekkel a vállalkozási tevékenység irányítható, befolyásolható. A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA A vállalkozások eszközei és forrásai Az eszközök és források a mérlegben A mérleg fogalma, főbb jellemzői Az egyes mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok Erőforrásigény Erőforrásigény A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához TŐKE (vagyon) szükséges. A tőke megjelenhet: pénz formában nem pénz formában (apport) Felmerülő kérdéseink: A vagyon nagysága mekkora és mi a megjelenési formája? A vagyon honnan származik? A javak összességét vagyonnak nevezzük! Vagyon vizsgálata Látható, hogy kettős megfigyelés szükséges a vagyonrészről Az újtermelési folyamat mely szakaszában tartózkodnak, ott milyen szerepet töltenek be. Az egyes vagyonelemek honnét származnak. Kettős nyilvántartás vezetése Fajtájuk szerint Eredetük, származásuk szerint

6 FONTOS!!!! A kétféle nyilvántartás ugyanazon Halmazra (VAGYONRA) vonatkozik!!! A MÉRLEG Olyan vagyonkimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait (vállalkozás vagyonát) ÖSSZETÉTEL és EREDET szerint. 31 A vagyon ESZKÖZ és FORRÁS Összetétel szerint Eszköz = Eredet szerint Forrás Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint különböztetjük meg, akkor a vagyont ESZKÖZNEK nevezzük. Ha a vagyont eredet szerint mutatjuk ki, úgy FORRÁSRÓL beszélünk. 33 Általános tudnivalók a mérlegről MÉRLEG, (e Ft) Eszközök Budapest, április 30. Források XY ügyvezető előírt szerkezetét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza előző üzleti év adatait fel kell tüntetni MÉRLEG, 20XX A. Befektetett eszközök D. Saját tőke B. Forgóeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások 6

7 A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK MÉRLEG D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok általános ismertetés Eszközök A rendeltetésük, használatuk alapján megkülönböztetünk befektetett eszközöket, forgóeszközöket. Az eszközök között kell kimutatni az aktív időbeli elhatárolást is. Befektetett eszköz Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök csoportjai A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök Immateriális javak Olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét. Itt kerülnek kimutatásra az immateriális javakra adott előlegek és az értékhelyesbítés is. (Nem soroljuk ide az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat!) 7

8 Tárgyi eszközök Olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. Itt kerülnek kimutatásra az ezen eszközök beszerzésére adott előlegek és az értékhelyesbítés is. Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Forgóeszközök Forgóeszközöknek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig egy éven belül szolgálják. A forgóeszközök csoportjai B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök Készletek A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, (áruk) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés valamelyik fázisában vannak, vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak, (félkész és késztermékek) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak használni. (anyagok) (Ide tartoznak a készletekre adott előlegek is.) Követelések Különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tarozását még nem egyenlítette ki. 8

9 Értékpapírok A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Pénzeszközök Azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítéségével a vállalkozó az eszközök cseréjét elbonyolítja. A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK MÉRLEG D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK A források két csoportba sorolhatók: SAJÁT FORRÁS amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet, a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak, meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek, jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak. IDEGEN FORRÁS Az a vagyonrész, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel. Saját tőke a mérlegben D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény Jegyzett tőke A jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. Jegyzett tőkének minősül a cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett vállalkozónál a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott (ténylegesen átadott) tőke. 9

10 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke csökkenti a saját tőke összegét! Eredménytartalék Eredménytartalék általánosságban a cég gazdálkodásának hosszú távú eredményességét mutatja. Legfőbb alkotóeleme a vállalkozás korábbi években megtermelt mérleg szerinti eredménye. Eredménytartalék A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosít ásai Tárgyév D. Saját tőke ( ±67. sor) I. JEGYZETT TŐKE Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM II. FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK ( sorok) Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2.Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény a vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának hozzájárulása a vállalkozás saját tőkéjéhez, amelynek összege megegyezik az eredménykimutatásban szereplő mérleg szerinti eredmény összegével. A tétel megnevezése DSaját tőke. ( ±67. sor) Mérleg szerinti eredmény Előző év Előző év(ek) módosí tásai Tárgyév I. JEGYZETT TŐKE II. Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. 1.Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2.Valós értékelés értékelési tartaléka MÉRLEG SZERINTI VII. EREDMÉNY ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK ( sorok) Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módos ításai Tárgyé v I. Értékesítés nettó árbevétele ( ) II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03.±04) III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A. (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( ) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C.±D.) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XII.) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, 22 részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F ) Kötelezettségek Azok a különféle szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. 10

11 A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK MÉRLEG D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Gazdasági események Az eszközök és a források állandó mozgásban vannak!! Az újratermelési folyamatot úgy figyeljük meg, hogy alkotó elemeire bontjuk. Ezek a GAZDASÁGI MŰVELETEK/ESEMÉYNEK. Gazdasági események Alapvető (egyszerű) gazdasági események Hatása csak a vállalkozás vagyoni helyzetét érinti, nem gyakorol hatást annak jövedelmi viszonyaira. Összetett gazdasági események Hatása a vállalkozásnak mind a vagyoni, mind a jövedelmi helyzetét érinti. Nincs eredmény hatásuk (4db) Van eredmény hatása (4db) Alapvető gazdasági események 1 GE (E1) : Eszközkörforgás (egyik eszközből kevesebb lesz, a másikból több) 2 GE (E2) : Forráskörforgás (források összetétele változik) 3 GE (E3) : Tőkebevonás (Azonos összeggel nő az eszköz és a forrás oldal) 4 GE (E4) : Tőkekivonás (Azonos összeggel csökken az eszközök és források értéke) Összetett gazdasági események 1 GE (Ö1) : Eszköznövekedés (eszköz nő, eredmény nő) 2 GE (Ö2) : Eszközcsökkenés (eszköz csökken eredmény csökken) 3 GE (Ö3) : Forrás növekedés (forrás nő, eredmény csökken) 4 GE (Ö4) : Forrás csökkenés (forrás csökken, eredmény nő) 11

12 Hol tartunk??? Könyvviteli számlák Alapfogalmak Mérleg Gazdasági események A gazdasági események folyamatos nyilvántartására a mérleg nem alkalmas A mérleget fel kell bontani könyvviteli számlákra! 68 A könyvviteli számla fogalma A könyvviteli számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történő rögzítésének eszköze. Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál. A gazdasági események mindig változást okoznak (növekedést vagy csökkenést). A növekedéseket és a csökkenéseket nem egymás alatt, hanem egymással szemben célszerű elhelyezni. Ez a számla A gazdasági események az eszközökben és a forrásokban jelentenek változásokat, így vannak Az eszköz és a forrás számlákat úgy tekintjük, mint a mérleg egy-egy sorának, mérlegtételének részletezését, úgy hogy Eszköz számlák Forrás számlák 71 Minden egyes tételnek legalább egy főkönyvi számla felel meg, de a mérlegtétel tetszőlegesen részletezhető. A számla emellett azért is részletesebb, mert nemcsak állományi adatokat, hanem forgalmi (+ és -) adatokat is tartalmaz

13 Mi jellemzi az eszköz és a forrás számlákat? ESZKÖZ SZÁMLA Növekedés a T oldalon Csökkenés a K oldalon FORRÁS SZÁMLA Növekedés a K oldalon Csökkenés a T oldalon 73 A főkönyvi számlák adatállománya 1) Nyitóérték A nyitó mérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy nyitó állománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára Eszközöknél jellemzően a T oldalra Forrásoknál jellemzően a K oldalra. A nyitó összeg számlán történő feltüntetése = Nyitás 74 2) Forgalmi adat A gazdasági események hatását rögzítjük az érintett számlára. Ha a számla egy-egy oldalát összegezzük, úgy a forgalmat kapjuk meg. Megkülönböztetünk: TARTOZIK forgalmat KÖVETEL forgalmat 3) Főösszeg Ha a nyitó összeghez hozzáadjuk a forgalmi adatokat, úgy a főösszeget kapjuk. Megkülönböztetünk: TARTOZIK főösszeget KÖVETEL főösszeget ) Egyenleg Ha a számla két főösszegének a különbözetét számítjuk ki, az egyenleget kapjuk meg. Ha a TARTOZIK főösszeg a nagyobb, úgy a számlának TARTOZIK egyenlege van. Ha a KÖVETEL főösszeg a nagyobb, úgy a számlának KÖVETEL egyenlege van. 77 Mi jellemzi az eszközszámlákat? 1. A nyitóegyenleg mindig a T oldalra kerül 2. A növekedés mindig a T oldalon kerül rögzítésre 3. A csökkenés mindig a K oldalon kerül rögzítésre 4. Általában T egyenlege van 5. A számla zárásakor a záró egyenleget a K oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár

14 Mi jellemzi a forrás számlákat? 1. A nyitóegyenleg mindig a K oldalra kerül 2. A növekedés mindig a K oldalon kerül rögzítésre 3. A csökkenés mindig a T oldalon kerül rögzítésre 4. Általában K egyenlege van 5. A számla zárásakor a záró egyenleget a T oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. 79 Az összetett gazdasági események hatását már nem elégséges csak a mérlegszámlákon rögzíteni, vizsgálni kell az eredmény hatást is. Erre szolgálnak az EREDMÉNYSZÁMLÁK Költség, ráfordítás számlák számlák Bevétel 80 Költség, ráfordítás számlák jellemzői 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitó egyenlegük), hanem elővezetjük, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása 2. A költség, ráfordítás felmerülését (növekedését) a számla T oldalára könyveljük 3. A csökkenést a számla K oldalára könyveljük 4. Jellemzően T egyenlegük van 5. Időszak végé a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük. 81 Bevétel számlák jellemzői 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitó egyenlegük), hanem elővezetjük, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása 2. A bevétel felmerülését (növekedését) a számla K oldalára könyveljük 3. A csökkenést a számla T oldalára könyveljük 4. Jellemzően K egyenlegük van 5. Időszak végé a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük. 82 Négy számlasoros elmélet Mire szolgálnak a számlasorok? A számlák csoportosítása (számlasorok): a)eszközszámlák b)forrásszámlák c)költségszámlák d)eredményszámlák (ráfordítás és bevétel számlák) 83 Az első két számlasor (eszköz és forrás számlák) a vagyonmérleg összeállítását szolgálják. A harmadik számlasor (költségszámlák) az időszak költségeiről adnak tájékoztatást, vagyis a költségkimutatások összeállításához

15 A negyedik számlasor (eredményszámlák) az időszak eredményéről tájékoztat, vagyis arról, hogy mennyi a hozam és a ráfordítás összege/különbözete. Ez alapján állítható össze az eredménykimutatás. 85 Helyesbítő számlák Ezen számla más számla adatállományát helyesbíti, korrigálja. Jellemzően itt két vagy több számla együttesen bír gazdasági tartalommal. Eszköz helyesbítő számla Forrás helyesbítő számla 86 Technikai számlák Ezeknek a számlák nincs gazdasági tartalmuk, csak könyveléstechnikai szerepük. A gazdasági események rögzítése Főkönyvi kivonat 87 Mi jellemzi az elszámolást? Könyvelés a főkönyvi számlákon A számlasoros elszámolás azt jelenti, hogy könyvviteli számlákon rögzítjük a gazdasági esemény hatását. Az idősoros elszámolás azt jelenti, hogy idősorrendben rögzítjük a gazdasági eseményeket. Ennek az eszköze a napló. Minden gazdasági esemény az egyik számla T oldalát, ugyanakkor egy másik számla K oldalát is érinti. 15

16 A kettős könyvvitel azt jelenti, hogy a gazdasági eseményt az ESZKÖZ, a FORRÁS, a KÖLTSÉG/RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlák teljes halmazán egyszer az egyik számlán TARTOZIK és ugyanazt az összeget egyszer a másik számlán KÖVETEL összegként is könyveljük! Az elszámolás folyamata 1. Megnyitjuk a számlákat a nyitómérleg alapján a nyitómérleg számlával szemben! (csak a mérlegszámlákat) 2. Könyveljük a gazdasági eseményeket a főkönyvi számlákon és a naplóban is (nyitótételeket is) Az elszámolás folyamata II. 3. Időszak végén zárjuk a mérlegszámlákat a zárómérleg számlával szemben, illetve a költség és eredményszámlákat az adózott eredmény számlával szemben. 4. Elkészítjük a zárómérleget és az eredménykimutatást. Fontos a folyamat az ellenőrzés! Főkönyvi kivonat Alapvetően a formai hibák kiszűrésére szolgál (megsértésre kerül-e a kettős könyvvitel valamely szabálya?) A főkönyvi kivonat tartalma PRÓBAMÉRLEG a főkönyvi kivonat forgalom főösszegei NYERSMÉRLEG a főkönyvi kivonat egyenleg rovat párja Kötelező egyezőségek a főkönyvi kivonatban A T és a K főösszeg (forgalom) megegyezik. A főösszeg egyezik a napló egyező forgalomi főösszegével. A T és a K egyenleg megegyezik. A mérleg számlák összevont egyenlegének meg kell egyezni fordított előjellel az eredményszámlák egyenlegével előadás 95 16