C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag"

Átírás

1 C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

2 Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

3 Osztály - egység Önálló hatáskörrel rendelkez, adattípus melyben logikailag összetartozó elemek találhatóak: adatszer függvény szer

4 Osztály deklaráció attributes opt class-modiers opt partial opt class identier type-parameter-list opt class-base opt type-parameter-constraints-clauses opt class-body ; opt 1 class Pelda 2 { 3 }

5 Osztály módosítók Egy módosító csak egyszer szerepelhet! new public protected internal private abstract sealed static

6 Osztály elemei

7 Osztály elemei class-member-declaration: constant-declaration: állandó az osztályon belül eld-declaration: változó az osztályon belül method-declaration: metódus, függvény property-declaration: tulajdonság, kívülr l változónak látszik, de metódusok szolgálják ki. indexer-declaration: [] speciális tulajdonság constructor-declaration: kontruktor destructor-declaration: destruktor static-constructor-declaration: osztály szint konstruktor type-declaration: típus event-declaration (nem tananyag) operator-declaration ( nem tananyag)

8 Osztály elemeinek elnevezése Minden elemének azonosítója van. Adatszer elemek azonosítóinak különböznie kell az elemekt l: konstans, adattag, tulajdonság, esemény, típus. Metódus nevének különböznie kell a nem metódusok neveit l. Vannak foglalt nevek, amiket nem használhatunk automatikusan generált elemeknek: get_item, set_item, add_e, remove_e, get_xxx, set_xxx Finalize JAVA-sok vigyázat (ott az ilyen nevek divatosak)!

9 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

10 Adattag (eld) Deníciója: [módosítók] típusnév azonosítólista A típusnév valamelyik egyszer típus, tömb típus, vagy osztálynév lehet. A névlista elemeit vesz vel választjuk el, formájuk: azonosító[=inicializáló kifejezés] 1 class Pelda 2 { 3 private int _filed1; 4 private int _filed2 = 7; 5 }

11 Adattag (eld) II Az inicializáló kifejezésben csak el tte már deklarált adattagok használhatók. Az inicializáló kifejezés minden példányosítás esetén kiértékel dik. Nem inicializált adattag az alábbi (típustól függ ) default értékkel inicializálódik: boolean: false char: '\u0000' minden egész típus: 0 minden lebeg pontos típus: 0.0 osztály típus: null

12 Csak olvasható adattag readonly kulcsszó használata, Futási id ben állítható az értéke, de csak egyszer! Értékét akár fv. hívás visszatérési értéke is szolgáltathatja! értéke futásidej is lehet (konstans csak fordítási idej ) beállítása lehet deklaráció során vagy konstruktorba (kés bb megismerjük) vagy statikus konstruktorban (kés bb megismerjük) out vagy ref paraméter nem lehet (kés bb megismerjük)

13 Konstans Értéke fordítási id ben állítódik be, futási id ben értéke nem változtatható. Csak konstans értékét veheti fel. Alapértelmezett tárolási osztálya static. Nem kell példányosítani az osztályt ahhoz, hogy használjuk MSIL kódban lcd utasítás (load constant) tölti fel a stack-re.

14 Tulajdonság Kívülr l adattagnak látszik belülr l metódusok. Lehet csak írható, lehet csak olvasható. getter-ben kell legyen egy megfelel return setter-ben létezik egy csak olvasható value változó Nem lehet fv. bármilyen paramétere! Absztrakt osztály segítségével kikényszeríthet a léte! lehet automatikus: public int X { get; set; } public int X { get; private set; }

15 Tulajdonság váz [attributes] [modifers] <type> <property-name> { [ set { <accessor-body> } ] [ get { <accessor-body > } ] }

16 Tulajdonság példakód 1 public class Button: Control 2 { 3 private string caption; 4 public string Caption { 5 get { 6 return caption; 7 } 8 set { 9 if (caption!= value) { 10 caption = value; 11 Repaint(); 12 } 13 } 14 } 15 public override void Paint(Graphics g, Rectangle r) { 16 // Painting code goes here 17 } 18 }

17 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

18 Metódus Hasonló a C függvény deníciójához. Formája: [módosítók]típus név(paraméterlista)[... ] A módosítókkal és a [... ] helyén álló elemmel kés bb foglalkozunk. A többi ugyanaz, mint a C-ben, kivéve a tömb paramétereket (hiszen nincs pointer!)

19 Delegátum - esemény Függvényszer elemek függvényeket állíthatunk rá, küls metódusokra is "mutathat, használata szempontjából függvény hívásnak látszik, er s típusosság: kiköveteli a megfelel paramétereket és megfelel visszatérési értéket. kódban egy metódus hívás látszik, de hatására lehet, hogy több metódus hívódik meg.

20 Túlterhelt operátor b vagy (pl.: a + b, a++, ++a) konverziós operátorok (inplicit, explicit) A C# nyelv lehet séget nyújt arra, hogy a programozó által deniált típusokra az operátorok átértelmezhet k legyenek. A polimorzmus implementációja! Egy operátorjel operandusainak típusa határozza meg az operátorjel jelentését. A jelentést függvény denícióval (tagfüggvénnyel) írhatjuk le.

21 Tulajdonság Bár kívülr l adattagnak látszik, de a megvalósítása függvény szer. Kiszolgáló elemek speciális függvényszer elemek speciális nevük van (set get) nincs paraméter listája nincs visszatérési érték típusa [attributes] [modifers] <type> <property-name> { [ set { <accessor-body> } ] [ get { <accessor-body > } ] }

22 Indexer A [] operátor jelentésének átdeniálása. Osztályunk példányait tömbként használhatjuk. A tulajdonság és az operátor felüldeniálás keveréke. A paraméter lehet int vagy string. public Alapelem this[int index] { get { return (Alapelem)arElemek[index]; } set { arelemek.insert(index, value); } }

23 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

24 Osztály hatáskör Az egységbe zárás alapelvének implementálása: minden osztály saját hatáskörrel rendelkezik. Egy osztály minden eleme tehát lokális az osztályra nézve. Következmények: Különböz osztályokban használhatjuk ugyanazt az azonosítót eltér értelemben! Az osztályon belül az elemek egymásra a nevükkel hivatkozhatnak. A metódusok használhatják az adattagokat és a többi metódust.

25 Osztály hatáskör Hatáskörök osztály hatáskör: minden eleme az osztálynak az osztály bármely eleméb l használható metódus hatáskör: formális paraméter a metódus törzsében bárhol használható lokális változó: bevezetést l a metódus végéig. Ha a változót a metódus els sorában vezettük be, akkor megegyezik a formális paraméterével blokk hatáskör: kapcsos zárójelek közötti rész, metóduson belül

26 Egyszer példa 1 public class Komplex { 2 double _valosresz; 3 double _kepzetesresz; 4 public void Beallit(double valos, 5 double kepzetes) { 6 _valosresz = valos; 7 _kepzetesresz = kepzetes; 8 } 9 public double GetValosResz() { 10 return _valosresz; 11 } 12 }

27 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

28 Hozzáférési kategória Módosító public protected internal protected internal private Hozzáférési kategória nyilvános: bármely csomagban lev bármely osztályból elérhet. védett, bels : magyarázata majd az öröklésnél védett: magyarázata majd az öröklésnél bels : csak ebb l a szerelvényb l saját: csak ebb l a típusból

29 Alapértelmezett hozzáférési kategóriák Ha nem adunk meg, akkor attól függ, hogy milyen elemen belül deniáltuk: Minden névtér explicit publikus, és nem lehet megadni semmit Típus deklarálása szerelvényen belül csak public vagy internal lehet, az internal az alapértelmezett. Osztály elemei bármelyik lehet, a private az alapértelmezett. Struktúra, interfész, felsorolt típusoknak majd kés bb.

30 Hozzáférési kategória használata Az információrejtés alapelvének betartása érdekében minden elem kapja a lehet legsz kebb kategóriát. Szokásos konvenciók: Egy osztály csak akkor legyen public, ha általános használatra szántuk. Az adattagok private (esetleg protected) min sítést kapjanak. Ha szükséges, metódusokon keresztül legyenek elérhet k. A public adattag hiba! A metódusok közül csak a "külvilág" számára szükségesek (az osztály interface-ét jelent k) legyenek public min sítés ek.

31 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

32 this pszeudó változó Minden objektumhoz saját adattag-készlet tartozik az osztály összes objektumára közös a tagfüggvény-készlet. Kérdés: hogyan tud a tagfüggvény az aktuális objektum adattagjaira hivatkozni? Megoldás: Minden objektumhoz létezik az el redeniált this pszeudó változó, amely az adott objektumra hivatkozik. Ezen keresztül éri el az adattagot a tagfüggvény. A this pszeudó változó explicite is használható.

33 this pszeudó változó II public double get_valosresz() { return _valosresz; } tehát valójában így olvasandó: public double get_valosresz() { return this._valosresz; } A fordítóprogram természetesen az utóbbi formát is elfogadja.

34 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

35 Parciális (részleges) osztály Az osztály elemeit több forrás fájlban vezetjük be. A két deklarációt összefésüli, ezért Túl nagy osztály esetén Különböz felel sség esetén pl. Winforms alkalmazásnál a VS által generált kód külön fájl pl. ASP.NET-ben a saját kódunk is parciális osztályban van. ugyanolyan nev elemek nem lehetnek a különböz helyen, osztály módosító csak ugyanolyanok lehetnek.

36 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

37 Osztályon belül (mivel egy hatáskörben vannak): névvel formája: adattag = ertek vagy metodus(aktualis_aparameterek) metódusban a paraméterre nevévvel Ha a paraméter név megegyezik egy adattag nevével, akkor this.adattag = parameter használható (pl.: this.adat = adat)

38 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

39 Példányosítás Az osztály objektumok létrehozásához használható mintaként tekinthet. A C# programban az osztálynév típusként használható. Az objektum létrehozásának folyamata a példányosítás. Egy osztályból tetsz leges számú objektum példányosítható.

40 Példányosítás II A legegyszer bb mód egy osztály típusú változó deniálása. Formája: [módosítók] osztálynév azonosító = new osztálynév([paraméterek]) A () zárójelpár a paraméterek hiányában is kötelez. A folyamat: Lefoglalódik az objektumnak szükséges hely. Inicializálódik az objektum (a programozó befolyásolhatja az inicializálást). A lefoglalt memóriaterületre való hivatkozás kerül a változóba.

41 Példányosítás példa Az el z Komplex osztályt feltételezve Komplex z1 = new Komplex(); Ennek hatására létrejön egy Komplex objektum, z1 változó alkalmas lesz ennek elérésére.

42 Példányosítás példa II Ezek után a alábbi utasítások Komplex z2; // Másik változó ami nem hivatkozik semmire z2 = z1; // Az új változó ugyanarra az objektumra hivatkozik. hatására két különböz változó fog ugyanarra az objektumra hivatkozni (azaz a z1 == z2 értéke true).

43 Outline 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció Adatszer elemek Függvényszer tagok Osztály hatáskör Hozzáférési kategória this pszeudó változó Parciális (részleges) osztály Elemek használata 3 Létez osztály használata Példányosítás Hivatkozás

44 Hivatkozás Osztály típusú változó mindig hivatkozás, nem objektum! Hivatkozás típusú változó: értéke cím, amely egy objektumot címez meg, (ebben hasonlít a pointerre) vagy null, használata indirekció nélkül magát az objektumot jelenti a kifejezésekben, az értéke (a cím) a programozó számára hozzáférhetetlen (és szükségtelen is), értéke változhat, de az autómatikus.

45 Hivatkozás II Következmény: objektum csak futás közben, dinamikusan (a new operátor használatával) hozható létre. Hivatkozással végezhet m veletek: 1 Oszt refval,refval2; // definicio 2 refval = new Oszt(); // ertekadas uj objektummal 3 refval = rafval2; // ertekadas masik referenciaval 4 rafval = null; // ertekadas null-ra 5 if (refval2!= null) // viszgalat 6 refval2.hello();

46 Hivatkozás példa 1 // osztaly definicio 2 class Person { 3 String name = "Eric"; 4 int age = 25; 5 } // peldanyositas 9 Person p = new Person();

47 Hivatkozás diagramja

48 Hivatkozás diagramja II

49 Objektum elemeinek a használata Osztályon kívülr l (hivatkozáson keresztül) az objektum (egyes esetekben az osztály) nevével min sítve, a. (pont) operátorral. p.age = 32; Metódusra való hivatkozásnál aktuális paramétereket is kell adni, és a hivatkozás a metódus aktivizálását (meghívását) jelenti. p.refresh(name);

50 Hivatkozás az objektum elemeire példa Komplex z1 = new Komplex(); z1.valosresz = 5.0; // remeljuk property z1.beallit(1.0, 1.0); A fenti két hivatkozás azonban nem legális minden esetben. Az információrejtés alapelvének megvalósítása érdekében a C# korlátozza az objektumok tagjaira való hivatkozást.

51 OOP programozás alapelve

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

C# osztályok. Krizsán Zoltán

C# osztályok. Krizsán Zoltán C# osztályok Krizsán Zoltán Fogalma Önálló hatáskőrrel rendelkező, absztrakt adattípus, amely több, különböző elemet tartalmazhat. Minden esetben a heap-en jön létre! A programozó hozza létre, de a GC

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*; Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Web-technológia PHP-vel

Web-technológia PHP-vel Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request

Részletesebben

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:

Részletesebben

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 1. rész Osztályok és objektumok Mezık és metódusok Konstruktor és destruktor Névterek és hatókörök Láthatósági szintek Osztály szintő tagok Beágyazott osztályok

Részletesebben

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 25. 3. El adás User public class User { private String realname_; private String nickname_; private String password_; public User(String realname, String nickname)

Részletesebben

OOP és UML Áttekintés

OOP és UML Áttekintés OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok

Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik. Ismeretük szükséges,

Részletesebben

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti

Részletesebben

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07.

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/37 Bevezetés A

Részletesebben

Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben

Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP2 / 1 Az öröklődés s fogalma 1. Egy osztály deklarálható valamely más osztály(ok) leszármazottjaként. Az deklaráció

Részletesebben

Virtuális függvények (late binding)

Virtuális függvények (late binding) Virtuális függvények (late binding) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Virtuális függvények CPP5 / 1 Azonos nevű függvények megkülönböztetése paraméterszignatúra (függvény overloading) - egy

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Programozási alapismeretek 4.

Programozási alapismeretek 4. Programozási alapismeretek 4. Obejktum-Orientált Programozás Kis Balázs Bevezetés I. Az OO programozási szemlélet, egy merőben más szemlélet, az összes előző szemlélettel (strukturális, moduláris, stb.)

Részletesebben

Programozás II. labor

Programozás II. labor Programozás II. labor 1. rész Programozási tételek Öröklődés Interfészek Eseménykezelés Kivételkezelés Visszalépéses keresés Programozás II. Programozási tételek OOP alapok ismétlése Öröklődés Öröklődés

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 1. rész Osztályok és objektumok Mezık és metódusok Konstruktor és destruktor Láthatósági szintek Névterek és hatókörök Osztály szintő tagok Beágyazott osztályok

Részletesebben

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez Diplomamunka terve Készítette: Bátori Csaba programtervező matematikus hallgató Témavezető:

Részletesebben

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

III. OOP (objektumok, osztályok)

III. OOP (objektumok, osztályok) III. OOP (objektumok, osztályok) 1. Természetes emberi gondolkozás Az Objektumorientált paradigma alapelvei nagyon hasonlítanak az emberi gondolkozásra. Érdemes ezért elsőként az emberi gondolkozás elveit

Részletesebben

Osztály és objektum fogalma

Osztály és objektum fogalma Osztály és objektum fogalma A C++ programozási nyelv I. CPP1/ 1 Az osztály (class) class: adatok és módszerek (method) (függvények) együttese, amely absztrakt adattípusként működik. objektum: egy osztály

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni? A "java Villa -v" parancs jelentése: A java interpreter elindítja a Villa osztály statikus main metódusát, és átadja neki paraméterként a "-v" stringet. A java interpreter elindítja először a Villa osztály

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Programozás alapjai II. (4. ea) C++

Programozás alapjai II. (4. ea) C++ Programozás alapjai II. (4. ea) C++ konstruktor és értékadás, dinamikus szerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2011.03.01. -1-

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Öröklés és Polimorfizmus

Öröklés és Polimorfizmus Öröklés és Polimorfizmus Egy létező osztályból egy (vagy több) újat készítünk A létező osztályt ősnek, az újakat utódnak nevezzük Az utódok öröklik az ős minden tagját Az utódok az öröklött tagokat újakkal

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több

Részletesebben

Programozás I. Első ZH segédlet

Programozás I. Első ZH segédlet Programozás I. Első ZH segédlet Ezen az oldalon: kiírás az alapértelmezett (hiba) kimenetre, sztring konkatenáció, primitív típusok, osztály létrehozás, példányosítás, adattagok, metódusok Kiíratás alapértelmezett

Részletesebben

Kivételkezelés a C++ nyelvben Bevezetés

Kivételkezelés a C++ nyelvben Bevezetés Kivételkezelés a C++ nyelvben Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Kivételkezelés a C++ nyelvben CPP9 / 1 Hagyományos hibakezelés Függvény visszatérési értéke (paramétere) hátrányai:

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 6. Konstansok A C nyelvben konstansokat makróval is deklarálhatunk. Ebben az esetben mindenhol ahol a makró előfordul a fordító a definiált értéket behelyettesíti a makró helyére.

Részletesebben

A C++ szigorúbban kezeli a típuseltéréseket, mint a C nyelv Lehetséges típuskonverziók:

A C++ szigorúbban kezeli a típuseltéréseket, mint a C nyelv Lehetséges típuskonverziók: Típuskonverzió a C++ nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Típus konverzió a C++ nyelvben CPP3 / 1 Lehetséges konverziók A C++ szigorúbban kezeli a típuseltéréseket, mint a C nyelv Lehetséges

Részletesebben

ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++)

ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2015. február 12. Horváth Péter ISA szimulátor objektum-orientált

Részletesebben

TestLine - OO Programozás alapjai Minta feladatsor

TestLine - OO Programozás alapjai Minta feladatsor 2016.09.20. 18:46:36 Oktató: n/a Kérdések száma: 16 kérdés Kitöltési idő: 29:45 Szélsőséges pontok: -196 pont +672 pont z Óbudai gyetem Programozás III című tárgyának előkövetelményeként létező Programozás

Részletesebben

5. Gyakorlat. struct diak {

5. Gyakorlat. struct diak { Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Polimorfizmus, absztrakt osztályok, interfészek 2 Példa - Hengerprogram 3 Példa - Hengerprogram 4 Példa - Hengerprogram

Részletesebben

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 5. gyakorlat 1 Objektumorientáltság Egységbezárás és információ elrejtése (absztrakt adattípus) Adatok és rajtuk végzett műveletek egységbezárása (osztályok írása, múlt hét) Öröklődés Polimorfizmus

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Fájl/Adatbázis 3 4 Szerver 2 CGI

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 9. gyakorlat Sztringkezelés, mutatók Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 2, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben @Katona József Kővári Attila Lektorálta: Dr. Fauszt Tibor DOI:

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 3. rész Tulajdonságok Indexelők Kivételkezelés Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát

Részletesebben

Generikus Típusok, Kollekciók

Generikus Típusok, Kollekciók Generikus Típusok, Kollekciók Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Generikus Típusok, Kollekciók 2013 1 / 26 Tartalomjegyzék 1 Enumeráció 2 Generikus Típusok 3 Kollekciók System.Collections

Részletesebben

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein. Programozás C++ osztályok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 8. Csak bázisosztályként használt/értelmezhető

Részletesebben

Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet

Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet 1. Rendszerfejlesztés 0. lépés: Elemzés (analízis) 1. lépés: Tervezés a, technológia független rész b, technológia függő rész 2. lépés: Megvalósítás

Részletesebben

Programozás III. - NGB_IN001_3

Programozás III. - NGB_IN001_3 Programozás III. - az objektumorientált programozásba Varjasi Norbert Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék Programozás III. - 1. el adás institution-log Tartalom 1 El adások és gyakorlatok Zárthelyi

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Programozás I. - 11. gyakorlat

Programozás I. - 11. gyakorlat Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net ESEMÉNYVEZÉRELT PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 1. ELŐADÁS - C# ÁTTEKINTÉS - 1 2015 Bánsághi Anna 1 of 84 TEMATIKA I. C# ÁTTEKINTÉS II. WPF III. Modern UI 2015 Bánsághi Anna 2 of 84

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 3. rész Tulajdonságok Indexelık Kivételkezelés Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát

Részletesebben

1. Öröklés Rétegelés Nyilvános öröklés - isa reláció Korlátozó öröklődés - has-a reláció

1. Öröklés Rétegelés Nyilvános öröklés - isa reláció Korlátozó öröklődés - has-a reláció 1. Öröklés Az objektum orientált tervezés fontos sarkköve, az osztályok viszonyainak a megtervezése. 1.1. Rétegelés c l a s s Address {..... c l a s s Name {..... c l a s s P e r s o n { Name name ; Address

Részletesebben

Elemi Alkalmazások Fejlesztése II.

Elemi Alkalmazások Fejlesztése II. Elemi Alkalmazások Fejlesztése II. Osztályok közötti kapcsolatok öröklődés asszociáció aggregáció kompozíció 1. Feladat Készítsünk programot, amellyel testek térfogatát határozhatjuk meg, illetve megadhatjuk

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

Kivételek, kivételkezelés a C++ nyelvben

Kivételek, kivételkezelés a C++ nyelvben 2009. Kivételek, kivételkezelés a C++ nyelvben Haladó C++ programozás Kurucz Attila ELTE - IK 2009.06.09. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Mi a kivételkezelés?... 3 Alapfogalmak... 3 Kivétel... 3 Try

Részletesebben

Osztálytervezés és C++ implementációs ajánlások I.

Osztálytervezés és C++ implementációs ajánlások I. Osztálytervezés és C++ implementációs ajánlások I. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Osztálytervezés és implementációs kérdések I. OTERV1 / 1 Osztály tervezés Egy nyelv szabályrendszere számos

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/7

Programozás C++ -ban 2007/7 Programozás C++ -ban 2007/7 1. Másoló konstruktor Az egyik legnehezebben érthető fogalom C++ -ban a másoló konstruktor, vagy angolul "copy-constructor". Ez a konstruktor fontos szerepet játszik az argumentum

Részletesebben

Bevezetés a programozásba Előadás: A const

Bevezetés a programozásba Előadás: A const Bevezetés a programozásba 2 6. Előadás: A const ISMÉTLÉS Interface - Implementation struct Particle { int x,y; unsigned char r,g,b; void rajzol(); }; }; void Particle::rajzol() { gout

Részletesebben

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,

Részletesebben

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László Programozás módszertan II. p. Programozás módszertan II. Bevezetés, a C++ osztályok Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK

Részletesebben

Objective-C PPKE-ITK 2013. 02. 14.

Objective-C PPKE-ITK 2013. 02. 14. Objective-C PPKE-ITK 2013. 02. 14. Objective-C bevezetés "Objective-C is a superset of C" Header:.h, osztálydeklarációk Implementáció:.m, osztályok implementációja Objective-C++:.mm Framework: Cocoa Szintaxis

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés

Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Giachetta Roberto

Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Giachetta Roberto Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2015.

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Modul III 6. előadás Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus 2011.10.24. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. október 9. 5. El adás Interface-ek Korábban már említettem az interface-eket. Akkor úgy fogalmaztam, hogy valamilyen tulajdonságot adnak az osztályoknak. A lényegüket talán

Részletesebben

Emlékeztető: a fordítás lépései. Szimbólumtábla-kezelés. Információáramlás. Információáramlás. Információáramlás.

Emlékeztető: a fordítás lépései. Szimbólumtábla-kezelés. Információáramlás. Információáramlás. Információáramlás. Emlékeztető: a fordítás lépései Forrás-kezelő (source handler) Szimbólumtábla-kezelés Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Lexikális elemző (scanner) Szintaktikus elemző (parser) Szemantikus elemző

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

- 1 - Konstansok használata. Döntsük el, van-e fordítási idejű hiba az alábbi programrészletekben! a) const char * str="zh"; str[0]++;

- 1 - Konstansok használata. Döntsük el, van-e fordítási idejű hiba az alábbi programrészletekben! a) const char * str=zh; str[0]++; Az alábbi feladatokat a AUT.BME.HU tanszéki weboldalon fellelhető AUT C++ Példatárból másoltam ki. A feladatokat a Programozás alapjai 2. ZH-ra való felkészülés jegyében válogattam, a példák nagy részét

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus Programozás II gyakorlat 6. Polimorfizmus Típuskonverziók C-ben: void * ptr; int * ptr_i = (int*)ptr; Ez működik C++-ban is. Használjuk inkább ezt: int * ptr_i = static_cast(ptr); Csak egymással

Részletesebben

Típusok és konstansok

Típusok és konstansok Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2013. október 3. Szimbólumok Forráskód részei: szimbólumok (szintaktikai egységek, tokenek) fehér karakterek (összevonás, gyelmen kívül hagyás) Szimbólumok:

Részletesebben

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 Előszó xiii 1. Bevezetés 1 2. A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 2.1. A C és a C++ nyelv 3 2.1.1. Függvényparaméterek és visszatérési érték 3 2.1.2. A main függvény 4 2.1.3. A bool típus 4 2.1.4.

Részletesebben

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance Az objektum-orientált programozás (röviden OOP) a természetes gondolkodást, cselekvést közelítő programozási mód, amely a programozási nyelvek tervezésének természetes fejlődése következtében alakult ki.

Részletesebben