CIVIL IGEN EURÓPÁRA! Országos konferencia a Parlamentben

Átírás

1 C CIVIL E EURÓPA - C CIVIL M MAGYARORSZÁG Az Európa Ház idôszakos kiadványa CIVIL IGEN EURÓPÁRA! Országos konferencia a Parlamentben Az Európa Ház április 23-án elindított Civil Igen Európára! szakmai programsorozatának célja, hogy hazánk európai uniós tagságát támogatva széles körben adjon tájékoztatást civil szervezetek és állampolgárok számára az Európai Unióról, segítse felkészülésüket és szorgalmazza a június 13-i magyarországi európai parlamenti választásokon való részvételt. Dr. Vastagh Pál (középen); Bárdos Ferenc, Thomas Glaser, Dr. Lévai Katalin, Barabás Miklós, Garai István (balról jobbra) A programsorozat keretében május 14-én országos konferenciára került sor a Parlamentben. A közel 500 érdeklôdô részvételével megrendezett tanácskozás elsô elôadójaként Dr. Lévai Katalin esélyegyenlôségi tárca nélküli miniszter szólalt fel, ôt követte Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök, Thomas Glaser tanácsos, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének helyettes vezetôje, Dr. Vastagh Pál, az Európai Konvent tagja, az Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke, Bárdos Ferenc, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke és Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ügyvezetô elnöke. A tanácskozáson szó esett arról, hogy az Európai Unióban kiemelt jelentôségû a civil lét, olyan emberi jellemzôk és jogok kapnak valóságos tartalmat, mint a szolidaritás, a társadalmi esélyegyenlôség, a diszkrimináció minden fajtájának a tilalma. Az 1997-es Amszterdami Szerzôdés is külön fejezetben hívja fel a Közösség tagországainak figyelmét a jótékony célú alapítványokkal és egyesületekkel történô együttmûködésre és a párbeszéd folytatására. Az Európai Bizottság 2000 januárjában kiadott közleményének pedig már a címe is sokat mondó: A Bizottság és a nem kormányzati szervezetek szorosabb partneri kapcsolatának kiépítése a cél. Ugyancsak szó volt a konferencián az Európai Unió Alkotmányos Szerzôdésének tervezetérôl, melynek elfogadása esetén átláthatóbb lesz az EU tevékenysége, szélesebb lehetôséget biztosítanak a nyilvánosságnak, és az EU mûködésében egyre nagyobb figyelmet fordítanak és egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a civil társadalom szervezeteinek: külön fejezet rögzíti azt, hogy rendszeres és állandó dialógust kell folytatni a civil szervezetekkel, hogy biztosítani kell a szociális partnerek lehetôségeit, hogy az Unió fórumain kifejthessék álláspontjukat. A tanácskozáson szintén kiemelt hangsúlyt kapott a kormányzat civil stratégiája, valamint a tavaly június 23-án elfogadott Nemzeti Civil Alapprogram, melynek elsô pályázati kiírásai ez év május-június folyamán jelentek meg. ALAPÍTVÁNYOK EURÓPÁBAN Beszámoló az Európai Alapítvány Központ 15. közgyûlésérôl május június 1. között Athénban került sor az Európai Alapítványi Központ (EFC) éves közgyûlésére és konferenciájára. A helyválasztás nem véletlen: a görög fôvárosban lesz az olimpia augusztusban. Bár a két esemény között nincs kézzelfogható összefüggés, az EFC hagyományosan olyan országban tartja rendezvényét, amelyhez az adott évben valamilyen fontos esemény köthetô. A közgyûlés résztvevôi civil társadalmi programokat támogató alapítványok vezetôi, munkatársai nagy számban. A borsos részvételi díj (kb. 600 euró) nem szab különösebb gátat a részvételnek: 408 név szerepel a Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök: Ha Magyarország példát tud venni a civilekrôl és a civil társadalomról, akkor azt gondolom, hogy jó irányba fogunk menni. IRÁNY EURÓPA!,,Kulturális Karaván nemzetközi program 3. oldal TÁJÉKOZTATÓ NCA általános tájékoztató 4. oldal AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 6. oldal EURÓPA SZÁMÍT RÁD! Európai uniós tanulmányi kirándulás Bécsben 7.oldal KÖNYVAJÁNLÓ 8. old

2 Érdeklôdôk a magyar stand elôtt A konferencia egyik szakmai programjának résztvevôi További információ: részvételi listán. Ez tulajdonképpen érthetô is. Nem kis helyi szervezetek rendezvénye ez, hanem nagyobb pénzosztó alapítványoké. Az EFC legnagyobb, adományozással foglalkozó tagszervezeteirôl készített összeállítás tanúsága szerint az amerikai Ford Alapítvány például 500 millió eurót (ez testvérek között is 125 milliárd forint!) költött 2003-ban és ezzel az elsô helyet foglalja el. A listán harmadik a brit Önkéntes Szervezeteket Segélyezô Alap (CAF) 286 millió euróval (2003), de a dokumentumban utolsóként jegyzett Sigrid Rausing Trust is több mint 14 millió eurót költött 2002-ben. A rendezvény füzetében 38 különbözô hivatalos program van, ehhez jön hozzá a résztvevô szervezetek által meghirdetett 22 ún. kísérô rendezvény (satellite event). A korai kezdés (az elsô programok már 7.45-kor elkezdôdnek) elsô pillantásra elrettentônek tûnhet de, 1. a résztvevôk nagy számban laknak a konferencia helyszínéül amúgy az olimpia alatt majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fôhadiszállásaként szolgáló Hiltonban, tehát nem kell a városon átkutyagolni, csak a lifttel lejönni; 2. azok, akik valamilyen megfizethetôbb szálláshely után néztek hamar megtapasztalhatták az olcsóbb ágy hátrányait (pl. az Ilisia Hotelt a reggeli tekintetében csak a kifejezetten fogyókúrázni vágyóknak tudjuk ajánlani mennyiség és minôség tekintetében is) s mivel a korai programokon általában bôséges reggeli van, sok résztvevôben nem vetôdik fel komolyan a kérdés, hogy a késôbbi kelést vagy a reggelit válasszák. A programokon sok mindenrôl szó esik. Így az adományozás elveirôl, az alapítványok európai alkotmányáról, a Millenniumi Fejlesztési Célok ENSZ kezdeményezésrôl, a Balkán államok európai uniós tagságáról, az ifjúságról, regionális együttmûködésrôl, stb. Újító szándékú az EFC Európa a világban kezdeményezése, ami a világ kevésbé fejlett részeire juttatna több forrást úgy, hogy a nagy adományozók vállalják: az elkövetkezendô 5 évben támogatási összegük 5 százalékát Európán kívül költik el. De van egyéb érdekesség is. Például itt van egy angol számítógépes cég, aki saját fejlesztésû adomány-szoftverét népszerûsíti (pl. percek alatt lehet vele éves jelentést készíteni). Magyar színezete is van a közgyûlésnek, ugyanis jövôre Budapest ad otthont a rendezvénynek. Ezért a magyar házigazda-bizottság három tagja is jelen van: Köles Sándor (Kárpátok Alapítvány), Dr. Kemény Tamás (Ipar Mûszaki Fejlesztéséért Alapítvány), Barabás Miklós (Európa Ház). Legfôbb feladatuk természetesen a budapesti közgyûlés népszerûsítése és az elôzetes program tisztázása. Athénban, a rendezvény helyszínén magyar stand is mûködik, ami saját kiadvánnyal készült és konkrét dátummal figyelmezteti a 2005-ös naptárukat már megvásárolt résztvevôket: június 4-6. között Budapesten a helyük. A programot tanulmányutak színesítik, ahol testközelbôl lehet megismerkedni a görög civil társadalom helyzetével: bemutatkozik az alapítványi formában mûködô Gouldaris Természettudományi Múzeum, ami 2001 óta környezetvédelmi centrumot is mûködtet; de el lehet menni az Eugenides Alapítvány által mûködtetett új digitális planetáriumba is. A rendezvény alatt a résztvevô szervezetek az erre rendszeresített asztalokra tehetik ki kiadványaikat. A legnépszerûbb kiadvány-fajta az éves jelentés. Töménytelen mennyiségû van belôle a legváltozatosabb formában, stílusban és alakban. A pálmát azonban külalakra és súlyra is egy sienai székhelyû olasz alapítvány mûvészeti albuma viszi. Gyönyörû és 3 kiló (ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy bôröndünk nem lesz könnyebb a visszaúton). A sokfajta ember, cél, érdek és gondolkodás között egy nyugalmasabb pillanatban megpróbáljuk a lehetetlent: kategorizálni a résztvevôket (ami nem szép dolog, de intellektuális kihívást jelent). Három fô résztvevô-típust sikerül beazonosítani. 1. Azok a vezetô tisztségviselôk, elnökök, igazgatók, a nemzetközi civil élet tapasztalt rókái, akik szinte megközelíthetetlenek a kívülálló számára (vagy alapesetben leginkább nem merjük ôket megszólítani). 2. Ôket a különbözô szervezetek középszintû vezetôi, beosztottai, munkatársai követik, akik szintén rutinos résztvevôi a közgyûlésnek. 3. És vannak azok, akik valószínûleg elôször csöppentek bele az EFC forgatagába és van négy napjuk, hogy eldöntsék, hogy érdemes volt-e kifizetni a borsos részvételi díjat. Picit kilóg a sorból a Pekingi Kommunista Egyetem küldötte, aki mosolyog és tanszékén civil társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Útját az amerikai Ford Alapítvány fizette, amit a hosszú távú, magas kockázatú befektetés klasszikus példájaként jegyzünk fel. A rendezôk gondoltak a hozzátartozókra, feleségekre, barátnôkre is. Tartalmas idôtöltésüket nem csak az a Hilton uszodája, de többek között a Delphibe és az Akropoliszra szervezett túrák is szolgálják. Távozóban még meg akarjuk kérdezni a résztvevôk véleményét az EFC megújult és a közgyûlés alatt átadott honlapjáról. De sokan már mással vannak elfoglalva: csomagolnak és a térképet böngészik azt tervezgetve, hogy a görög szigetvilág melyik zugában fogják kiheverni a 15. EFC közgyûlés fáradalmait. 2

3 IRÁNY EURÓPA! EGYÜTT PÁRBESZÉDBEN Kulturális Karaván nemzetközi program Magyarország május 1-én az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Történelmi pillanat volt ez, melyet mi is igyekeztünk emlékezetessé tenni. Ezért az Európa Ház és a bécsi székhelyû The Association of the Cultural Caravan of Communication Sopron város önkormányzatának támogatásával kulturális programsorozatot szervezett. A program az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának támogatásával valósult meg. A plakátkiállítást Dr. Andreas Zins, a bécsi szervezet vezetôje és Barabás Miklós az Európa Ház igazgatója nyitotta meg A május 1-2-án Sopronban megrendezett programon a nemzetközi együttmûködés jegyében a magyarországi civil szervezetek közel negyven képviselôje és 35 külföldi diák vett részt, valamint helyi érdeklôdôk is jelentôs számban kísérték figyelemmel a rendezvényeket. A programsorozat nyitó eseménye a soproni Liszt Ferenc Kulturális Központban Kulturális sokszínûség Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában címmel megrendezett kiállítás volt, melynek keretében a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem diákjai által készített, az öt ország legfontosabb kulturális jellemzôit bemutató plakátokat tekinthették meg az érdeklôdôk. Délután ugyanitt nemzetközi vitafórumot rendeztek Irány Európa! Együtt párbeszédben címmel Európa kulturális sokszínûségérôl, melynek mintegy száz magyar és külföldi résztvevôjét Kalmár István, Sopron város alpolgármestere üdvözölte. A panelvitán többek között az alábbi témákról esett szó: Sopron, a kulturális sokszínûség városa; határ-menti együttmûködés, testvérkapcsolatok a kultúrában; ahol egyenrangúak vagyunk: a kultúra; kultúrpolitika, kulturális sokszínûség az Európai Unióban. A rövid vitaindítókat nyilvános eszmecsere követte. A rendezvénysorozat másnapján, ugyancsak az együttmûködést szimbolizálva színvonalas koncertre került sor a soproni Plaza parkolójában felállított színpadon. Ugyanitt az ismét felállított plakátkiállítást is megtekinthette a közönség. A panelvita elôadói: Thomas Glaser, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának tanácsosa; dr. Fáyiné dr. Péter Emese, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanszékvezetôje; Wilfing Ferenc, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának nemzetközi együttmûködésért felelôs képviselôje; Szilágyi Maya, a budapesti Benczúr Ház igazgatója és Rádler Józsefné, a soproni Horvát Kisebbségi Kulturális Egyesület képviselôje (balról jobbra) KIBÔVÜLT EGSZB A 10 új uniós tagállamának delegáltjai részvételével nyitotta meg plenáris ülését az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) június 1-én. Ezután Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia képviselô rendes tagként vehetnek részt a testület munkájában, melynek fô feladata, hogy - elsôsorban gazdasági, foglalkoztatáspolitikai és szociális kérdésekben - ajánlásokat fogalmazzon meg az Európai Unió más, döntéshozó intézményeinek, elsôsorban az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak. A testület összlétszáma 95-el növekedett a bôvítés következtében, most 317 fôbôl áll. Magyarország 12 fôvel van jelen a testületben: négyen a munkáltatói szervezeteket (EGSZB I. Csoport), négyen a munkavállalókat (EGSZB II. Csoport), négyen pedig civil szervezeteket képviselnek (EGSZB III. Csoport). A munka legnagyobb része különbözô, elsôsorban az Európai Parlament és az Európai Bizottság által készített munkaanyagok véleményezésébôl áll, melyet a különbözô szekciókban tárgyalnak (angolul: Sections). Egy tag általában két szekcióban vállal munkát. Az EGSZB-nek emellett természetesen saját állásfoglalásai is vannak. Az anyagiakról csak annyit, hogy eltérôen az európai parlamenti képviselôktôl, az EGSZBtagok munkájukért nem kapnak fizetést. A 181 eurós napidíjból kell fedezni szállás, étkezés, A cikk folytatása a 7. oldalon Magyar képviselôk az EGSZB III. Csoportjában: Barabás Miklós, Európa Ház Garai István, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Herczog Mária, Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Szervezet Tóth János, Ipari Parkok Egyesület 3

4 TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) mûködésével kapcsolatos néhány kérdésrôl Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvényt június 23-án fogadta el az Országgyûlés. Az NCA mûködésének fô célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történô támogatásával azok mûködésének megerôsítése, a civil szektor fejlôdésének elôsegítése. Az NCA rendszerének elvi irányító testülete a 17 tagú Tanács. Tagjai között 12 civil szervezeti képviselô van (ôket civilek választották 2 évre), hármat a kormányzat, kettôt pedig az Országgyûlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága jelölt. A civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) pénzügyi támogatása kérdésében a döntést a Tanács irányításával mûködô Kollégiumok hozzák. A 7 regionális Kollégium mellett külön Kollégiuma van az országos jelleggel, vagyis legalább 7 megyében mûködô szervezeteknek és ezzel párhuzamosan 3 szakmai kollégium (szolgáltató, civil együttmûködés, nemzetközi és EU integráció) is mûködik. Ezekben a testületekben az 1 kormányzati képviselô kivételével választott civil képviselôk ülnek. Vagyis gyakorlatilag civil oszt pénzt civilnek. Ez új helyzet. Támogatást pályázat útján lehet elnyerni. A rendelkezésre álló összeg az idén megközelítheti a 7 milliárd forintot. (Pontos összege csak ôsszel lesz ismert; ez megegyezik az állampolgárok által idén felajánlott 1%-os felajánlással.) Az összeg 65%-át a 7+1 (országos) Kollégium által kiírt pályázatok alapján mûködési költségek fedezésére lehet fordítani. Mi számít mûködési költségnek? Mûködési költségként, illetve a civil szervezet mûködéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzésként a regionális kollégiumok és az országos hatókörû szervezetek kollégiuma az alábbi kiadásokat, ráfordításokat támogatják: 1) a szervezet mûködéséhez szükséges adminisztrációs, ügyintézési és egyéb bérek és bérjellegû kifizetések, ezek járulékai, valamint ilyen tevékenységekrôl számlák, munkavédelmi kiadások stb. 2) székhely, mûködési hely fenntartásával és mûködtetésével kapcsolatos költségek (ingatlan bérleti és fenntartási díja, ezzel kapcsolatos közmûdíjak, irodaszer stb.) 3) irodai gépek (számítógép, monitor, nyomtató, scanner, szoftver, másoló, írógép, telefon, faxkészülék stb.), eszközök és tartozékaik beszerzése, bérlése, karbantartása 4) kommunikációs költségek (posta, telefon, internet, CD jogtár, honlap szerkesztése és fenntartása stb.), kiadványok beszerzése 5) a szervezet testületi üléseivel (közgyûlés, vezetô és ellenôrzô szervek, bizottságok) kapcsolatos kiadások (pl. terembér, mûszaki infrastruktúra, útiköltség) 6) tagsági és partner-kiadványok (pl. hírlevél, tagkártya) elôállítási költsége (elôkészítés, nyomdaköltség) 7) közjegyzôi és egyéb eljárási díjak, bankköltség 8) tagság, önkéntesek, partnerek, munkatársak, segítôk és a vezetôk, alkalmazottak kapcsolattartását szolgáló belföldi utazások útiköltsége 9) hazai szövetségi tagsági díjak 10) a szervezet bemutatását és tevékenységének megismertetését célzó általános propaganda (hazai bemutatkozási fórumokon való részvételt is beleértve), marketing költségek (benne például az SZJA 1%-os kampány költsége) 11) kizárólag a szervezet munkatársait, önkénteseit, tagjait, vezetôit érintô a létesítô okiratba foglalt cél szerinti tevékenység eredményesebb folytatásához szükséges képzés költsége 12) önkéntesek fogadásának és foglalkoztatásának költségei. A maradék összegbôl a 3 szakmai jellegû kollégium gazdálkodik és ebbôl fizetendô a kezelô szerv (Magyar Államkincstár), valamint a Tanács és a Kollégiumok mûködési költsége. Mûködési költségre minden olyan Magyarországon bejegyzett civil szervezet adhat be pályázatot, melyet a bíróság január 1. elôtt nyilvántartásba vett. A 3 szakmai kollégiumhoz benyújtandó pályázat formai feltétele, hogy a szervezet közhasznú vagy kiemelten közhasznú legyen. Egy szervezet egy évben összesen 18 millió forint támogatást kaphat az NCA-ból; ebbôl maximum 7 millió forint lehet a mûködési költség. A többi (11 millió forint) a 3 szakmai kollégiumnál pályázható meg. Fontos és kedvezô elv, hogy az adott évre szóló mûködési támogatás terhére a naptári év folyamán bármikor teljesített kifizetések elszámolhatók (függetlenül a támogatási szerzôdés aláírásának idôpontjától). Ugyancsak kedvezô fejlemény, hogy a támogatási szerzôdés aláírását követôen a szervezet az elnyert összeg 80%-át megkapja; a maradék 20%-hoz elszámolása jóváhagyását követôen jut hozzá. 4

5 Mûködési támogatásra az alábbi sávos rendszerben lehet pályázni: A szervezet elôzô évi összes költsége (ráfordítás*) eft 500 eft - 3 mft 3 mft - 10 mft 10 mft - Megpályázható összeg 300 eft 300 eft + az 500 eft fölötti rész 36%-a eft + a 3 mft fölötti rész 25%-a 3 mft + a 10 mft fölötti rész 20%-a A pályázati adatlapot érdemes gondosan kitölteni és a kért mellékleteket hiánytalanul csatolni, mivel hiánypótlásra nincs lehetôség! * Az összes költség összegét csökkenteni kell a szervezet által az év során nyújtott támogatás összegével. A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM NEMZETKÖZI CIVIL KAPCSOLATOK ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KOLLÉGIUMA A CIVIL SZERVEZETEK NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁSÁNAK ERÔSÍTÉSÉRE, NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSÁRA PÁLYÁZATOT HIRDET. A Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. Törvény 5. (1) bekezdése értelmében pályázatot hirdet az alábbi kategóriákban: A.) B.) A magyarországi civil szervezetek nemzetközi jelenlétének segítése. A nemzetközi szervezetekben való jelenlét, együttmûködés és cserekapcsolatok támogatása. Nemzetközi szervezetekben való tagság tagdíjához való hozzájárulás. Nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztésének, átadásának segítése, tapasztalatcsere. Nemzetközi tevékenységet segítô ismeretbôvítés és képzés támogatása. C.) Határmenti és határokon átnyúló civil kapcsolatok támogatása. D.) Az EU döntéshozatali folyamatában való civil részvétel elôsegítése. E.) Az EU és más nemzetközi együttmûködési és pályázati lehetôségek megismertetése, pályázati tanácsadás és segítségnyújtás. Az EU-s és nagyobb nemzetközi pályázatok elôkészítésének támogatása. PÁLYÁZATOT NYÚJTHATNAK BE: január 1-e elôtt Magyarországon bejegyzett, közhasznú és kiemelkedôen közhasznú civil szervezetek, amelyek megfelelnek a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. Törvény 3. -ában foglalt feltételeknek. A TÁMOGATÁSRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS: 580 MILLIÓ FT. A TÁMOGATÁS FORMÁJA ÉS FELHASZNÁLHATÓ IDÔTARTAMA: a.) Támogatást a pályázó szeptember 1. és május 31. napja között megvalósuló programokhoz kaphat. b.) A benyújtott programok megvalósításához a Kollégium vissza nem térítendô támogatást nyújt. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: JÚLIUS 1. HELYE: MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR TÁMOGATÁSOKAT KEZELÔ FÔOSZTÁLY 1054 Budapest, Hold u. 4. A pályázattal kapcsolatosan további információ kérhetô a galanits.gyongyi@allamkincstar.gov.hu címen, valamint a as zöld számon. A RÉSZLETES PÁLYÁZATI ANYAGOK BESZEREZHETÔK: A részletes PÁLYÁZATI KIÍRÁS, valamint az ADATLAP és a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ elektronikus úton letölthetô a valamint a honlapokról. A részletes pályázati anyagokat a Magyar Államkincstár Támogatásokat Kezelô Fôosztálya kérés esetén postai úton eljuttatja az érdeklôdô civil szervezetek számára. NCA NEMZETKÖZI CIVIL KAPCSOLATOK ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KOLLÉGIUMA 5

6 AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Az európai parlamenti választás mind a 25 EU-tagállamban június között zajlott. A szavazásra több mint nyolcmillió magyar választópolgár volt jogosult; az EU összes választópolgárának száma 338 millió. Európa-szerte a jobbközép pártok arattak nagyobb sikert, és beigazolódott az a jóslat is, hogy az európai választók a kormányon lévô pártok ellen szavaznak. Az Európai Parlamentrôl röviden Az 1957 óta mûködô Európai Parlament (EP) az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlôdô intézménye. Elôdje, a Szén- és Acélközösség (ESZAK) 1952-ben létrehozott közgyûlése, kizárólag konzultatív fórumként mûködött. Ennek funkcióit vette át a Római Szerzôdésben is rögzített intézmény, mely azonban továbbra is csak vitafórumként szolgált a tagállamok számára, jogalkotói hatáskörrel nem rendelkezett óta vált komolyabbá a szerepe, ettôl kezdôdôen a közösségi költségvetést kizárólag az Európai Parlament jóváhagyásával lehet elfogadni. Tovább erôsítette az intézményt az az 1979-ben hozott döntés, melynek értelmében tagjait arányos rendszerben, demokratikus elvek alapján, közvetlenül az állampolgárok választják a helyi választási szabályoknak megfelelôen. Minden felnôtt korú uniós állampolgár választhat és választható. Így kerülhetett sor Magyarországon is arra, hogy a csatlakozást követôen, június 13-án a magyar állampolgárok dönthessenek arról, kiket szeretnének látni a képviselôi székekben a következô öt éves ( ) idôszakban. A legitimitás magasabb szintje egyúttal azt a lehetôséget is megteremtette, hogy a Parlament egyre több jog- és hatáskört szerezzen magának, s ez a folyamat napjainkban is tart. Az Egységes Európai Okmány és mind a Maastrichti, az Amszterdami és a Nizzai Szerzôdés apránként bôvítette jogkörét. Az EU-s törvények mintegy 80%-a mára egyszerûen meg sem születhet az EP valamilyen szintû egyetértése nélkül. Mindezek ellenére az EP-t még ma sem tekinthetjük a nemzeti parlamentekkel egyenrangú szervezetnek. Magyar képviselôk az Európai Parlamentben Az elôzetes adatok szerint a Fidesz a leadott voksok 47,41 százalékát, az MSZP 34,31 százalékát, az SZDSZ 7,72 százalékát, az MDF pedig és 5,33 százalékát szerezte meg. Várhatóan így a következô képviselôk lesznek az Európai Parlament tagjai: Fidesz-MPSZ: Barsiné Pataky Etelka, Becsey Zsolt László, Gál Kinga, Glattfelder Béla, Gyürk András, Járóka Lívia, Ôry Csaba, Pálfi István, Schmitt Pál, Schöpflin György, Surján László, Szájer József Magyar Szocialista Párt: Dobolyi Alexandra, Fazakas Szabolcs, Gurmai Zita, Harangozó Gábor, Hegyi Gyula, Herczog Edit, Kósáné Kovács Magda, Lévai Katalin, Tabajdi Csaba Szabad Demokraták Szövetsége: Demszky Gábor, Szent- Iványi István Magyar Demokrata Fórum: Olajos Péter Az Európai Parlament összetétele A 2004-es bôvítés után a Parlament összetétele és mérete jelentôsen megváltozott: tízzel több nemzet képviselteti magát a testületben, ezzel együtt tagjainak száma 626 fôrôl 732-re nôtt. Az egyes tagországok mandátumainak számát a Nizzai Szerzôdésben, illetve az azt módosító csatlakozási szerzôdésekben rögzítették. Ennek értelmében Magyarország 24 képviselôi helyet kapott. A Parlamenten belül azonban nem származási ország szerint tömörülnek a tagok, hanem a hagyományokhoz híven megmaradt a nemzetközi politikai csoportok szerint történô besorolás, így a 24 magyar képviselô a következôképpen csatlakozik a korábban kialakult frakciókhoz: Politikai csoport Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselôcsoportja (PPE-DE) Az Európai Parlament Szocialista Képviselôcsoportja (PSE) A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselôcsoport (ALDE) A Zöldek és az Európai Szabad Szövetség Képviselôcsoportja (Verts/ALE) Az Egységes Európai Baloldal és az Északi Zöld Baloldal Képviselôcsoportja (GUE/NGL) A Függetlenség/Demokrácia Képviselôcsoport (IND/DEM) A Nemzetek Európájáért Unió Képviselôcsoportja (UEN) Független képviselôk (NI) Összesen: Képviselôk száma Magyar képviselôk száma 13 (Fidesz-MPSZ és MDF) 9 (MSZP) 2 (SZDSZ) 24 6

7 Kibôvült EGSZB folytatás az 3. oldalról helyi közlekedés, stb. költségeiket és természetesen megtérítik a repülôjegy árát is. A bôvítés okozott némi fejtörést az EGSZBben. A legfôbb gond szemmel láthatólag a többnyelvûség. Elvileg minden anyag elérhetô az EU mind a 20 hivatalos nyelvén. Az elméletet a gyakorlatba azonban nem mindig sikerül átültetni. A különbözô anyagok a legváltozatosabb fordításokban készülnek, de minden hivatalos nyelvre a legritkább esetben fordítanak le egy dokumentumot adott idôre. Új fejlemény, hogy az EGSZB egyébként az Európai Parlament tôszomszédságában, a Régiók Bizottságával szemben felhúzott új épületbe költözött július elején. A tolmácsolás azonban itt is gondot okoz, mivel a régi helyhez hasonlóan itt sincs elég tolmácskabin a teljesen új plenáris teremben. Magyar sikerként könyvelhetô el és a magyar civil társadalom elismerését is jelenti, hogy az EGSZB III., civil szervezeti képviselôket tömörítô csoportja kihelyezett ülést tartott július 9-én, elsôként egy új tagországban Magyarországon. További információk az EGSZB honlapján: EURÓPA SZÁMÍT RÁD! Európai uniós tanulmányi kirándulás Bécsben A tanulmányi kirándulás az Európa Ház és a Generation Europe Magyarország Alapítvány közös szervezésében június 17-én került megrendezésre, célja a résztvevô diákok és az ôket kísérô tanárok Európai Unióval kapcsolatos ismereteinek bôvítése, meglévô tudásuk gyakorlati tapasztalatokkal történô alátámasztása volt. Tájékoztató a bécsi Magyar Nagykövetségen Európai Kommunikációs Közalapítvány Gimikvíz az EU-ról címmel országos vetélkedôt szervezett az idei tanév folyamán. A verseny döntôjének két nyertes csapata (a Szentendrei Ferences Gimnázium, és a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium) jutalmul részt vehetett a szervezôk által felajánlott egynapos bécsi tanulmányúton. A Generation Europe Magyarország Alapítványtól további öt budapesti és vidéki iskola csapata nyerte el a kiránduláson való részvételt, akik az Alapítvány korábbi programjainak legaktívabb résztvevôi voltak. A 35 fôs társaság elsôként a bécsi Magyar Nagykövetségen tett látogatást, ahol Dr. Horváth István nagykövet úrtól színvonalas tájékoztatást kaphattak a képviselet munkájáról, és a Nagykövetség uniós csatlakozás utáni legfontosabb prioritásairól. A kiránduláson résztvevôk ezután az Európai Bizottság bécsi képviseletének tájékoztatási központjában szerezhettek további ismereteket az Európai Unióról, tájékoztató kiadványokat gyûjthettek, és kérdéseket tehettek fel Bernhard Kühr-nek, az információs központ munkatársának. Végül a program szakmai része az osztrák AIDS Help Vienna Központban zárult, melynek szakértôi és munkatársai európai szintû programok keretében tájékoztatják a fiatalokat a megelôzés fontosságáról és a betegség veszélyeinek felismerésérôl. A diákok a hivatalos látogatások fáradalmait a bécsi belvárosban vezethették le a délutáni szabad program során. Dr. Horváth István nagykövet úr Az AIDS Help Vienna Központban Frank Amort vezette körbe a társaságot 7

8 KÖNYVAJÁNLÓ EURÓPÁÉRT Mádl Ferenc elôszavával Robert Schuman Európa nem egy nap alatt, és nem is összeütközések nélkül jön majd létre. Semmilyen tartós dolog nem valósul meg könnyedén. Mégis, kialakulása máris megindult. A Szén-és Acélközösség kiegészült a Közös Piaccal és az Euratommal. De a legfontosabb, hogy az intézményeken túl, összhangban a népekben mélyen élô törekvéssel, az európai gondolat, a közösségi szolidaritás szelleme gyökeret eresztett. Európa keresi önmagát, tisztában van vele, hogy jövôje saját kezében van. Sohasem volt még ennyire közel a célhoz. Adja Isten, hogy ne szalassza el a sorsdöntô pillanatot, boldogulásának utolsó esélyét Robert Schuman PRO PANNONIA KIADÓI ALAPÍTVÁNY Pécs, 2004 ISBN oldal Ft AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA Bándi Gyula, Erdey György, Horváth Zsuzsanna, Pomázi István A kötet bemutatja a közösségi szervezet-és jogrendszer alapjait, a környezetpolitika alakulását, illetve mindezek várható tendenciáinak lehetôségeit (alkotmányozási folyamat, környezetpolitika 2010-ig, stb.). Részletesen foglalkozik az EU környezetjogának egyes részterületeivel: a horizontális szabályozással, a levegôtisztaság-, a víz-, és természetvédelemmel, a veszélyes vegyi anyagokkal és biotechnológiával, az ipari tevékenységbôl származó kockázatok kezelésével, a hulladékgazdálkodás kérdéseivel, a zajártalom elleni fellépéssel. Vázolja e szakterületi szabályozások rendszerét, alapintézményeit, meghatározó követelményeit. KJK KERSZÖV Budapest, 2004 KK-001P oldal Ft AZ EURÓPAI PARLAMENT Horváth Zoltán, Tar Gábor május 1.-i csatlakozásunkat követôen a legfontosabb eseményt a június 13-i európai parlamenti választás jelenti. E kötet választ kíván adni az Európai Parlamenttel kapcsolatban felmerülô minden fontos kérdésre, így bemutatja többek között intézményi fejlôdését, választási rendszerét, az európai pártokat, az Európai Parlament testületeit, mûködését, ülésezési rendjét, döntéshozatali eljárását. Hasznos útmutatóként szolgál az érdeklôdô laikusok és szakértôk számára egyaránt. FÖLDKÖR KIADÓ Budapest, ISBN oldal FT A FOGYATÉKOS EMBEREK EURÓPÁBA MENNEK Ignácz Beáta (szerk.) A kötet szerzôi az európai uniós csatlakozással várható változásokat, tennivalókat igyekeznek összefoglalni, bemutatva többek között az Európai Unió fogyatékosügyi politikáját, a fogyatékos emberek társadalmi megítélését hazánkban és az Unióban, a fogyatékossági nyugdíjrendszert, a Madridi Nyilatkozatot, a tagállamok törekvéseit a fogyatékkal élôk minél szélesebb körének bevonására a mûvészetekbe, a turizmusba és a sportba. A kötetet hasznos címek és információk egészítik ki. MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETEINEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Budapest, 2003 ISBN oldal 700 Ft A könyvek megrendelhetôk a Nonprofit Könyvesboltban: civil@hu.inter.net Internet: Civil Európa - Civil Magyarország Az Európa Ház idôszakos kiadványa Felelôs kiadó: Európa Ház Európa Ház Cím: 1016 Budapest, Dezsô u. 3. Levélcím: 1389 Budapest, 62., Pf Telefon: (1) Fax: (1) info@eucivil.hu, info@europeanhouse.hu Internet: Szerkesztô: Barabás Miklós Közremûködôk: Kiss Zsófia A kiadvány megjelenését az Európa Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága és a Szerencsejáték Rt. támogatja. Nyomdai munkák: Count Press Nyomda cpnyomda@chello.hu Internet: 12