Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 16/2000. (VI.23.) sz. rendelete (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A szabályozás területi hatálya

Átírás

1 16/2000.(VI.23.) sz. rendelet Hatályos: november 02-től Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 16/2000. (VI.23.) sz. rendelete a Budapest, IX. ker. Illatos út - MÁV-vasútvonal - Határ út - Gyáli út (M5 bevezető szakasza) által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról 1 (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. 6. (1) és a 7. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK), a 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ) előírásai alapján az alábbi rendeletet alkotja: 2 A szabályozás területi hatálya 1. 1) A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) hatálya a Bp. IX. ker. Illatos út (38232 hrsz.), MÁV-vasútvonal (38230/41 hrsz.), Határ út (38219 hrsz.), Gyáli út (38243/2 hrsz.) által határolt, a szabályozási terven megjelölt területre terjed ki. 2) A HÉSZ csak a szabályozási tervvel együtt érvényes. 3) A szabályozási terv hatálybalépésével az (1) bekezdésben meghatározott területre a HÉSZben rendelettel jóváhagyott előírások vonatkoznak. Az előírások alkalmazása 2. 1) Az 1. (1) bekezdésében meghatározott területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), a 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. 2) Az 1. (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos jogszabályoknak, a szabályozási tervnek és a jelen rendeletnek megfelelően szabad. 1 A címet módosította a 23/2000.(XI.02.) sz. Ö.K: rendelet 1. (1) bekezdése, hatályos XI. 02-től. 2 A bevezető rendelkezést módosította a 24/2000.(XI.02.) sz. Ö.K: rendelet 1. (2) bekezdése, hatályos XI. 02-től.

2 3) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - a beépített illetve beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határvonalát, - a keretövezetek, építési övezetek és övezetek határvonalát és jellemzőit, - a szabályozási vonalat, - az építési hely határát, - a minimális telekméretet, - a beépítés kötelező elemeit: a beépítés maximális mértékét, az építmény maximális magasságát, a szintterület maximális mértékét, a kötelező megszüntetést, - a zöldfelület kialakításának minimális mértékét. 4) A kötelező érvényű szabályozási elemek módosítása csak szabályozási terv keretében lehetséges. 5) A 2. (3) bekezdésében nem említett elemek irányadóak, ezért azok jelen rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók. Telekalakítás 3. 1) A javasolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza. További telkek a minimális telekméret betartásával alakíthatók ki. 2) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül az övezeti jellemzők szerint meghatározott maximális telekméretig összevonhatók. 3) A telkek további megosztása valamint egyesítése esetén a telekhatárokkal összhangban változhat az építési hely határa. A telekhatár változást és az új építési hely határát - jelen szabályozási terv elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó méreteinek figyelembe vételével - elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, a kerületi főépítész állásfoglalása alapján. Övezeti előírások 4. 1) Az 1. (1) bekezdésében meghatározott terület *M-jelű Munkahelyi terület, - KL-VA-jelű célzott terület felhasználási módú Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület, valamint E-VE célzott terület-felhasználási módú Védelmi, véderdő terület keretövezetbe tartozik. 2) Az M-jelű munkahelyi terület M-IX/1 és M-IX/2 építési övezetre, a KL-VA-jelű vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület KL-VA/1 övezetre, a E-VE-jelű védelmi, véderdő E-VE-IX/1 övezetre tagolódik. A hatályos BVKSZ szerint: az M-jelű keretövezet területe elsősorban: a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, b) egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál. A keretövezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint

3 16/2000.(VI.23.) sz. rendelet Hatályos: november 02-től a) a kereskedelem építményei b) ellátó szolgáltató építmények, c) a kutatás, fejlesztés építményei, d) parkolóházak, e) üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. A KL-VA-jelű keretövezetben - kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett- a tevékenységhez tartozó raktárak, szolgálati intézmények, szolgálati lakó- és szállásépületek, szolgálati irodák, vendéglátási és maximum 1000 m 2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó építmények helyezhetők el. Az E-VE-jelű keretövezetben - terület fenntartásához szükséges építmények (a szolgálati lakóépületek kivételével), - a biztonsági okból szükséges őrházak, - közlekedési építmények, - távvezetékek helyezhetők el. * a BVKSZ-ből átvett szövegrészek Általános előírások 5. 1) A tervezési területen az épületek homlokzattagolási lehetőségének érdekében lépcsők, bejáratok, előtetők, egyéb motívumok max. 10 m 2 -ig az építési hely határvonalától - telekhatáron belül - kiugorhatnak. 2) Magastető létesítése esetén annak hajlásszöge fok között lehet. 3) A szabályozási terv hatálya alá eső területen az épületek tetőszerkezetén, valamint építménytől független, különálló reklámok nem helyezhetők el. 4) Az épületek utcai homlokzatán cégfeliratok, reklámtáblák, fényreklámok építési engedély alapján úgy helyezhetők el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy a tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival, s együttes felületük nem haladhatja meg a teljes homlokzat felületének 10 %-át. 5) Utcafrontos épület-elhelyezkedés esetén a falsíkra merőleges cégéreket, reklámtáblát, fényreklámot elhelyezni nem lehet. 6) Kerítésen a felület 20 %-ának mértékéig - építési engedély alapján - egységes méretrendszerű reklámok helyezhetők el. 3

4 M-IX/1 és M-IX/2 építési övezetek előírásai 6. (1) Az M-IX/1 és M-IX/2 építési övezetben a BVKSZ-ben meghatározott funkciók közül nem létesíthetők: - kereskedelmi célú üzemanyagtöltő állomás - élelmiszeripari termelés és élelmiszer kereskedelem - aszeptikus termékek előállításának létesítményei. (2) Az építési övezetekben az építési hely határát új építmények és épületek elhelyezése esetén kell figyelembe venni. Az építési helyen kívüli, meglévő és a szabályozási terven megmaradóként jelölt építmények és épületek felújíthatók, de nem bővíthetők. (3) Az Illatos út mentén a szabályozási terven jelölt előkert minimális mértéke 5 és 10 m, de amennyiben technológiai kötöttségek ezt lehetővé teszik, új építmény az Illatos úttól legalább 10 m-re helyezhető el. (4) Az építési övezetekben épületre, építményre építési engedély csak a fejlesztések ismeretében, az építési engedélyezési terv részeként készített beépítési terv alapján adható, amely tartalmazza az építmények területi elhelyezésén túl, a szabályozási tervben meghatározott nagyságú zöldfelületek és parkolók területi elhelyezkedését is. Építési engedélyt csak a beépítési terv kerületi főépítész általi elfogadó nyilatkozata után szabad kiadni. (5) Az Illatos út mentén a városkép javítását célzó sövénykerítést és/vagy esztétikus kialakítású és rendszeresen karbantartott tömör kerítést kell létesíteni. A kerítés legnagyobb magassága: 2,5 m. (6) Az M-IX/1 és M-IX/2 építési övezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: - az egyes telkek legalább 25%-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani, a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, - a telkek zöldfelülettel borított területébe a gyephézagos burkolat nem számítható be, - az Illatos út mentén az előkertben többszintű fák alattuk cserjék növénysáv telepítendő, - a feltáró utak mentén kétoldali fasorok telepítendők, - a parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő. (7) Az M-IX/1 és M-IX/2 építési övezetekben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, telepíthetők át más telephelyekről, amelyek során a levegőtisztaság védelmi szempontból védett I. kategóriájú területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek. (8) Az építési övezetekben környezetben érzékelhető bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók, technológiák nem telepíthetők. (9) A szabadtéren alapanyagok, ill. kész termékek csak diffúz légszennyezést nem okozó módon tárolhatók. (10) Szabadtéren alapanyagok, ill. késztermékek csak a talajt, ill. a talajvizeket nem szennyező módon tárolhatók. (11) A szennyezett talajvizű térségek kiterjedésének megakadályozására intézkedési tervet kell

5 16/2000.(VI.23.) sz. rendelet készíteni. Hatályos: november 02-től (12) A további talajvíz-szennyeződések megakadályozása érdekében: - a távlatban is működő üzemrészek térségében intézkedési terv készítendő a talaj szennyeződés lokalizálására (pl.: szerves A üzem, olvasztó és desztilláló tartálypark, klórcseppfolyosító és töltő), - más telephelyről, vagy a telephelyen belül technológiák áttelepítése esetén biztosítani kell, hogy az új helyen talajszennyezés veszélye ne állhasson fenn, - kizárólag talajt, talajvizet nem szennyező és veszélyeztető új technológák telepíthetők, - új épületek építése előtt talajmechanikai szakvéleményben kell meghatározni a szennyezettség mértékét, s intézkedni kell a tervezett építmény védelméről és a szennyezett föld kezeléséről. (13) A talajvíz-figyelőkutak karbantartásáról az adott telek tulajdonosának kötelessége gondoskodnia, a kutak használatát biztosítania kell. Erről az adás-vételi szerződésben rendelkezni kell. (14) A csatornarendszerbe csak veszélyes anyagokat nem tartalmazó szennyvizek vezethetők. A szennyvizek gyűjtésére, kezelésére vonatkozó további előírásokat a 9. (4) bekezdése tartalmazza. (15) A Budapesti Vegyiművek Rt. (továbbiakban: BV Rt.) telephelyén kialakuló újabb telephelyek, a szennyvizek minőségének ellenőrzési rendszerét úgy kell kiépíteni, hogy a BV Rt. tevékenységétől függetlenül egyértelműen megállapítható legyen az új telephely szennyvizeinek minősége. Az új telephelyekről nem kerülhet olyan szennyvíz a BV Rt. csatornarendszerébe, ill. a közcsatorna-hálózatba, amelyek a 33/1993. (XII.23.) és a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendeletekben rögzített határértékeket meghaladja. (16) Nem veszélyes termelési hulladékokat rendezett módon (pl.: kuka, konténer) kell gyűjteni, és a szükséges időközökben, rendszeresen a kijelölt hulladék-lerakóhelyre kell szállítani. (17) A többször módosított 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerint veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat az ártalmatlanításig átmeneti veszélyes hulladéktárolóban kell tárolni. (18)A különböző tulajdonságú veszélyes hulladékfajtákat elkülönítetten kell gyűjteni, és az elszállításig, ill. az ártalmatlanításig környezetszennyezés nélkül kell tárolni. A tároló edényeken fel kell tüntetni, hogy milyen anyag van bennük. (19) Az 1 éven túl tárolt veszélyes hulladékok ártalmatlanítására intézkedési tervet kell kidolgozni. (20) Tűz és robbanás veszélyes anyagok csak a tűzrendészeti szabályok betartásával tárolhatók. (21) A területen történő tulajdonos-változásokról és bérbeadásokról a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséget (továbbiakban: Felügyelőség) értesíteni kell. Az adásvételi és bérleti szerződések környezetvédelmi szövegrészeit a Felügyelőséggel előzetesen véleményeztetni kell. (22) Az M-IX/1 építési övezet építési telkeinek szabályozása: minimális telekméret: 3000 m 2 maximális telekméret:30000 m 2 a beépítés módja: szabadonálló és hézagosan zártsorú a maximális beépítés: 45 % a maximális szintterület mutató: 2,4 m 2 /m 2 építmény legnagyobb magassága: 18 m építmény legkisebb magassága: 4 m 5

6 minimális zöldfelület: 25 %. (23) A szabályozási terven jelölt minimális telekméretnél kisebb egyedi telek -a 38230/54 hrsz-ú telek megosztásával - kialakult helyzetnek megfelelően kialakítható. (24) A M-IX/2. építési övezet építési telkeinek szabályozása minimális telekméret: 6000 m 2 maximális telekméret: m 2 a beépítés módja: szabadonálló és hézagosan zártsorú a maximális beépítés: 40 % a maximális szintterület mutató: 2,4 m 2 /m 2 építmény legnagyobb magassága: az Illatos út mentén és általában 18 m, technológiai okokból 27 m építmény legkisebb magassága: 4 m minimális zöldfelület: 25 %. KL-VA-IX/1 övezet előírásai 7. (1)Az KL-VA-IX/1 övezetben a jóváhagyás időpontjában hatályban lévő BVKSZ-ben meghatározott funkciók elhelyezésére alkalmas létesítmények telepíthetők. (2) A KL-VA-IX/1 övezet építési telkeinek szabályozása: minimális telekméret: m 2 maximális telekméret: m 2 a beépítés módja: szabadonálló a maximális beépítés: 35 % a maximális szintterület mutató: 1,8 m 2 /m 2 építmény legnagyobb magassága: 18 m. építmény legkisebb magassága: 4 m minimális zöldfelület: 25 %. (3) Az övezetben a szabályozási terven jelölt helyen az építési hely kötelezően betartandó. (4) A KL-VA-IX/1 övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: - az egyes telkek legalább 25%-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani, - a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, - a telkek zöldfelülettel borított területébe a gyephézagos burkolat nem számítható be, - az egyes telkek telek határai mentén legalább 5 m széles sávban többszintű fák, alattuk cserjék növénysáv telepítendő, - a telkek zöldfelületi arányainak megállapításakor a terepszint alatti létesítmények felett a növényzettel talajszinten fedett területetek 1,5 m talajborítás esetén 100%-os zöldfelületként, 1,0-1,5 m közötti talajborítás esetén 50%-os, 0,5-1,0 m közötti talajborítás esetén 25%-os zöldfelületként vehetők figyelembe. - a feltáró utak mentén kétoldali fasorok telepítendők, az utak használatbavételi engedélye addig nem adható ki, ameddig a fasorok nem kerülnek elültetésre, - a parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő. (5) Az övezetben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a levegőtisztaság védelmi szempontból védett I. kategóriájú területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek. (6) Az övezetben diffúz légszennyezést, vagy kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

7 16/2000.(VI.23.) sz. rendelet Hatályos: november 02-től (7) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek csapadékvízelvezető-hálózatba, továbbá közcsatornába nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a 33/1993 (XII.23.) és a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendeletek előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. (8) Talajszennyezést okozó tevékenységek kizárólag vízzáró és ha a technológia szükségessé teszi, szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők. (9) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. (10) Feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát. (11) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. (12) Nem veszélyes hulladékokat rendezett módon (pl.: kuka, konténer) kell gyűjteni, és a szükséges időközökben, rendszeresen a kijelölt hulladék-lerakóhelyre kell szállítani. (13) Az egyes tevékenységek során keletkező, a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. (14) A tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet. (15) Tűz és robbanás veszélyes anyagok csak a tűzrendészeti szabályok betartásával tárolhatók. E-VE-IX/1 övezet előírásai 8. 1) Az E-VE-IX/1 övezetben a jóváhagyás időpontjában hatályban lévő BVKSZ-ben meghatározott funkciók elhelyezésére alkalmas létesítmények telepíthetők. 2) Az E-VE-IX/1 övezet építési telkeinek szabályozása a beépítés módja: szabadonálló építmény legnagyobb magassága: 4 m. építmény legkisebb magassága: 4 m 3) Az erdőterületek célzott terület-felhasználási módjuk szerint a védelmi erdők közé tartoznak. 4) Az erdőterületet tulajdonosai, ill. kezelője köteles olyan növényzettel betelepíteni, és az erdőterületet oly módon karbantartani, hogy rendeltetésének megfelelő feladatát biztosítani tudja és az, az Erdőterv szerinti és egyéb hatósági előírásoknak megfeleljen. 5) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) tulajdonosi hozzájárulása alapján a szabályozási terven jelölt, az övezet területén áthaladó feltáró út telke - a KVI feltételeinek 7

8 betartása mellett - külön megállapodás alapján kialakítható. Közlekedési területek és létesítmények 9. 1) A tervezési terület létesítményihez a helyi rendeletben meghatározott parkolási igényt telken belül kell kielégíteni. 2) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. 3) A közlekedési területre vonatkozó építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes útügyi hatóság előírásai szerint történhet. 4) A Határ út és a Gyáli út szabályozási szélessége a jelenleg érvényben lévő marad. 5) A terület belső feltáró útjainak építési területe a szabályozási tervlap szerinti, de minimum 12 méter. Közművek 10. 1) A szabályozással érintett terület beépített és beépítésre szánt területe összközműves, a további fejlesztések, valamint a beépítésre nem szánt területek fejlesztéseinek közműigényét a közműhálózatról kell kielégíteni, közműpótló berendezések ideiglenesen sem alkalmazhatók. 2) A közművezetékek fektetésénél be kell tartani a hatályos szabványok által előírt telepítési és védőtávolságokat. 3) Az Illatos út menti új telkek vízigényét az Illatos úti NA 200-as ivóvízvezetékről, a véderdő mellett kialakuló telkek vízigényét a Határ úti NA 400-as öv. vezetékről kell biztosítani. 4) A keletkező szennyvizeket a közcsatornába kell vezetni, a technológiai szennyvizek előkezelését biztosítani kell. Az Illatos út menti új telkek szennyvizeit az Illatos úti Ø 500- as szennyvíz és Ø 600-as egyesített rendszerű csatornahálózatba lehet bekötni. A véderdő melletti új építési telek szennyvizeit a BV Rt hálózatára lehet kötni, a szükséges szolgalmi jogokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni. A MÁV fejlesztési terület csatornázását a Határ úti Ø 40-es csatorna felhasználásával lehet megoldani. 5) A fejlesztések villamos energia biztosítását a Budapesti Vegyiművek Rt. illetve az ATEV Fehérjefeldolgozó területén lévő transzformátorokról lehet megoldani. 6) Az érintésvédelem kialakítását a hatályos szabványok előírásai szerint kell készíteni. 7) A villamos hálózat kiépítésénél a hatályos szabványok előírásait maradéktalanul be kell tartani. 8) A kábelfektetésnél az egyéb közművektől a hatályos szabványban előírt távolságokat be kell tartani. 9) A telkenkénti önálló áramszolgáltatói villamos fogyasztásmérést ki kell építeni. 10) A távbeszélő és egyéb kommunikációs hálózat kiépítésénél a vonatkozó előírásokat,

9 16/2000.(VI.23.) sz. rendelet szabványokat be kell tartani. Hatályos: november 02-től 11) Az Illatos út menti új telkek gázellátását az építés idején érvényben lévő közműnyilvántartás szerinti vezetékről lehet biztosítani. A Véderdő melletti építési telek gázellátása a Budapesti Vegyiművek Rt. gázfogadójából látható el a szolgalmi jogok biztosítása mellett. A MÁV Rt. fejlesztési terület gázellátását a Határ úti gázvezetékről lehet megoldani. 12) A közművek kivitelezését létesítési engedély alapján lehet megkezdeni. 13) A közművek megvalósításával, átépítésével kapcsolatos költségek az érdekelt tulajdonosokat, beruházókat terhelik. 14) Az üzembe helyezéshez üzemeltetői engedélyeket kell beszerezni. Egyéb rendelkezések 11. 1) Jelen rendelet a 6. 3) - 21), és 23), a 7. 3) - 15), a 8. 4) és 5), a 9 1) és 3), a 10. 1) - 14) bekezdésben előírtak végrehajtása a mindenkori beruházó, tulajdonos, kezelő feladata és költsége. Záró rendelkezések (1) A rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1996.(III.4.) sz. rendelete és a hozzá tartozó szabályozási terv a jelen terv területére vonatkozóan hatályát veszti. (2) A rendelet előírásait a kihirdetése napjától induló ügyekben kell alkalmazni Budapest, október Módosította a 23/2000.(XI.02.) sz. Ö.K: rendelet 1. (3) bekezdése, hatályos XI. 02-től. 9

10 + 2 db A3-as térképmelléklet, amely megtekinthető a Főépítészi Irodán