SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA"

Átírás

1 SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA év BEVEZETÉS A SAVARIA Takarékszövetkezet ezúton tesz eleget a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007.(IX.4.) Korm. rendeletben foglalt kötelezettségének. A hitelintézet a nem lényeges információt, és a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A Hpt. szerint az olyan információ tekintendő a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A Takarékszövetkezet a következőkben bemutatja a szavatoló tőkéjével, tőkemegfelelésével és kockázatkezelésével kapcsolatosan nyilvánosságra hozandó lényeges információkat. A nyilvánosságra hozatali dokumentumban található adatok millió forintban szerepelnek. A közzétett adatok a december 31-i állapotot tükrözik és az éves auditált jelentésen alapulnak, melyet a Takarékszövetkezet Küldöttgyűlése május 23.-án hagyott jóvá. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK (Nyhkr.3. ) A SAVARIA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését. A kockázatok kezelésével a Takarékszövetkezet korlátozza a tőkéjére és eredményére nézve kedvezőtlen események hatását, a kockázati stratégia kialakításával és rendszeres felülvizsgálatával pedig meghatározza a kockázatkezelés szervezeti kereteit, elveit és módszereit, valamint a tevékenysége során vállalható kockázatok méreteit. Az alapelvek és módszerek az elmúlt egy évben nem változtak. Kockázat: Egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. Kitettség: Eszköz, vagy olyan mérlegen kívüli kötelezettség, amelyből eszköz keletkezik. (Hpt.III/A.12.pont) A magyar törvényi szabályozás a hitelintézetek tőkemegfelelésének vizsgálatát, szabályozását három pillérre bontja. 1. pillér: a HPT bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, deviza árfolyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a HPT, a Hkr., Pkr., Kkr. és a Mkr. által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. A fejlettebb módszereknél a módszer alkalmazásához a Felügyelet engedélye szükséges.

2 2.pillér: A HPT 76/K -ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt.145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükséglet a takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3.pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatairól rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr aiban, illetve a aiban meghatározott információkat. A Takarékszövetkezet a működése során az alábbiakban felsorolt kockázattípusokat vizsgálja: Az 1. pillérben fedezett kockázatok Hitelezési kockázat általában annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt; Működési kockázat a Hpt. 76/J (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a takarékszövetkezet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata; Piaci kockázatok: - Devizaárfolyam kockázat: annak kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri az árfolyamok változása miatt - Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri a piaci kamatlábak és árfolyamok változása kapcsán; Az 1. pillérben nem teljesen fedezett kockázat(ok): Reziduális kockázat - annak a kockázata, hogy a hitelintézet által alkalmazott elismert kockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak A 2. pillérben fedezett kockázatok: Koncentrációs kockázat - az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered; Országkockázat - Olyan veszteség felmerülését jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország kormánya által kontrollálható, a hitelező, vagy befektető által nem kontrollálható (gazdasági, politikai stb..) esemény generál; Kereskedési könyvön kívüli könyvi kamatlábkockázat azon jelenlegi és jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek a takarékszövetkezet jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak; Likviditási kockázat annak kockázata, hogy a takarékszövetkezet nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik; Egyéb kockázatok, így különösen: - Irányítási kockázat amely a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti; - Stratégiai kockázat a tőkét, vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik; - Reputációs kockázat a tőkét, vagy jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a takarékszövetkezetről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg; Külső tényezők kockázata a külső tényezők kockázata magában foglalja a gazdasági környezetből fakadó, valamint a szabályozói környezetből adódó kockázatot. 2

3 Kockázatkezelési alapelvek (Nyhkr. 3. (1)) 1. A számítások alapján meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. (Óvatosság elve) 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nemszámszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 7. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 8. A Takarékszövetkezet nem folytat számára tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott (Tiltott tevékenységek elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az INTÉZMÉNYVÉDELEM erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok (Nyhkr. 3. (1)) Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményekkel. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a standardizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. Gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os, illetve 90 %-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és 3

4 Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek, annak érdekében hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a MNB-nek küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. 7. A Takarékszövetkezet törekszik a szervezet kockázat-tudatosságának erősítésére, a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására, a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázat-kezelési célok - Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszer elfogadása - A fedezetértékelési szabályzat rendszeres felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen a tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek alkalmazását - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, az eredmények megfelelő nyilvántartása - Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének továbbfejlesztése - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése - A problémás hitelek részarányának csökkentése Működési kockázat kezelési célok - működési kockázati események gyűjtése, elemzése - működési kockázat mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással - intézkedések a külső és belső csalás megelőzése érdekében Devizaárfolyam-kockázat kezelési célok - A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései keretében devizaárfolyamát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5 %-át. Kamatkockázat kezelési célok - Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítani. - Limitrendszer kialakítása az arányosság elvét figyelembe véve - Átárazódási egyensúlyra való törekvés Koncentrációs kockázat kezelési célok - Túlzott koncentrációk csökkentése, - limitrendszer kialakítása, illetve továbbfejlesztése, - rendszeres kockázati jelentések készítése Likviditási kockázatkezelési célok - Lejárati összhang javítása - Éven túli aktív ügyleteknél 36 év maximális futamidő meghatározása - Passzív ügyleteknél a túlzott betétesi koncentráció figyelése Kockázatkezelési módszerek (Nyhkr.3. (1)) A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: - Hitelezési kockázat sztenderd módszer (SA) - Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer - Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere - Működési kockázat alapmutató módszer (BIA) 4

5 A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatokkal történő összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a kereskedési könyvi kockázatok, illetve a tevékenység egészében felmerülő árfolyam- és árukockázat szabályozás által megadott módszerekkel történő felmérését, a kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tőkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. Kockázatok kezelésére szolgáló stratégia és folyamatok (Nyhkr. 3. (2) a.) A SAVARIA Takarékszövetkezet kockázati stratégiával rendelkezik. A takarékszövetkezet a prudenciális előírásokat figyelembe véve a kockázatok alacsony szinten tartására törekedve, a mindenkori kockázatot biztonsággal lefedő tőke tartásának biztosítására alakította ki kockázatkezelési stratégiáját. Az alkalmazott kockázatkezelési elvek és szabályok összessége a mindenkori tőkemegfelelést, s így a takarékszövetkezet működési biztonságát szolgálják. Az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbiakra terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázati kultúra Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát a kockázatkezelő és a kontroller készíti el, és az Igazgatóság javaslata alapján a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a Takarékszövetkezet Igazgatósága az egész intézményen belül elvár. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A SAVARIA Takarékszövetkezet kockázati stratégiájának megfelelően elsősorban hazai fogyasztók számára nyújt hitelt. Portfoliójában jelentős részt képviselnek a mikro-, kis-és középvállalkozások, a lakosság valamint az önkormányzatok. A Takarékszövetkezet részt vesz konzorciális hitelezésben is. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen típusú és milyen mértékű kockázatot képes felvállalni, - a felvállalt kockázatból milyen mértékű megtérülés várható, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen felülvizsgálja. Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a.) Hpt.76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1.pillér) 120 %-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő a takarékszövetkezet számára. b.) Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, c.) Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege d) Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. 5

6 Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. Kockázati kultúra A kockázat a pénzügyi szervezetek tevékenységének szerves része. Ennek megfelelően a Takarékszövetkezet olyan integrált és az intézmény egészére kiterjedő kockázati kultúrát teremt, amely a kockázati étvágyával, kockázattűrési mértékével összhangban biztosítja a felmerülő kockázatok azonosítását, mérését és kezelését. Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A SAVARIA Takarékszövetkezet a kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy az hatékonyan, a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Felügyelet kapcsolódó ajánlásaiban, útmutatóiban foglaltaknak megfelelően biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. Gondoskodik arról, hogy folyamatosan megfeleljen a HPT 13/D -ában leírt kockázatkezelési követelményeknek. A Takarékszövetkezet prudens, hatékony, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelő működése, valamint a tulajdonosok és ügyfelek érdekeinek védelme, ezáltal a Takarékszövetkezet eredményes működése érdekében a SAVARIA Takarékszövetkezet belső védelmi vonalakat működtet, melyet egyrészről a felelős belső irányítás, másrészről a független (kockázatkezelés, belső ellenőrzés) belső kontroll funkciók alkotnak. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési és hitelezési tevékenységével kapcsolatos munkák szabályozási, irányítási és ellenőrzési feladatainak ellátására 3 fő kockázatkezelőt alkalmaz. Kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása (Nyhkr. 3. (2) b.) A SAVARIA Takarékszövetkezet szervezeti felépítése a kockázatok hatékony kezelését szem előtt tartva került kialakításra. Elkülönül az üzleti tevékenység és a kockázatkezelés irányítása és kontrollja. A belső ellenőrzés, a kockázatkezelés tevékenysége egymástól, valamint az egyéb szervezeti egységtől is elkülönül. Az Igazgatóság hagyja jóvá a kockázatkezelés módját meghatározó alapvető keretszabályokat, valamint a módszertanok irányelveit. A 2 fő belső ellenőr szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság végzi. A belső ellenőrzés tevékenységét önállóan, az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően látja el. A kockázatvállalásokat a belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az Ügyvezetést és beszámol a Felügyelő Bizottságnak. A Takarékszövetkezet a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére kockázatkezelő munkakört alakított ki, de a kockázatok előzetes kiszűrésében alapvetően az illetékes döntési szinteken lévő személyek is részt vesznek. Az ügyintéző szervezeten belül a 3 fő kockázatkezelő tevékenységét közvetlenül az elsőszámú ügyvezető (Elnök, első számú ügyvezető) irányítása alatt látja el. A kockázatkezelők fő feladatát képezi a kockázatok kontrollja, monitoringja ideértve a kockázatkezelés módszertanának kialakítását és folyamatos karbantartását, üzleti döntés kockázati véleményezését, rendszeres kockázati jelentések készítését -, a hitelezés közvetlen területén a preventálás, valamint a folyósítás előtt lévő hitelek kockázati elemzése mellett az utókezelés, a minősített hitelek kezelésének szakmai összefogása. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre (Nyhkr. 3. (2) c.) A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: 6

7 - a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; - amelyből származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, - a MNB a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők; a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, kiemelten kockázatosnak tekintett portfoliók és termékek. (különös tekintettel: a hitelezési feltételek fellazulása a lakossági szegmensben) A Takarékszövetkezet havonta megállapítja a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, melyet az MNB-nek küldött adatszolgáltatás is tartalmaz. Havonta számolja a szavatoló tőkét és a minimális tőkekövetelményt (hitelezési kockázatoknál kitettségi osztályonkénti bontásban). Havonta számolja a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét. A takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását az ügyvezetők, a kockázatkezelők is figyelemmel kísérik. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelőbizottságnak. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák és folyamatok (Nyhkr. 3. (2) d.) A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerződéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak/kikényszeríthetőnek kell lenniük. A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelező, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres időközönként esetenként helyszínen is ellenőrizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenőrzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke, forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptk-ban lefektetett joggal élni.) JAVADALMAZÁSI POLITIKA (Nyhkr. 3/A. ) Takarékszövetkezetünk Igazgatósága a Hpt évi CXII. törvény 69/B 69/E foglaltak alapján a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet valamint a PSZÁF Elnökének 3/2011. sz. ajánlását figyelembe véve megalkotta a javadalmazás elveit, amelyet a javadalmazási politikában összegzett. A Javadalmazási politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik el, az Igazgatóság fogadja el, végrehajtásáért a Felügyelő Bizottság a felelős. A belső ellenőrzés évente minimum egy alkalommal ellenőrizni köteles. A vonatkozó belső ellenőri jelentést az Igazgatóságon túl a Felügyelő Bizottság is megtárgyalja, szükség esetén javaslatot tesz a Javadalmazási politika módosítására és kidolgozza a megfelelő eljárásokat. 7

8 A Javadalmazási Politika alkalmazása során követendő alapelvek: Takarékszövetkezet üzleti céljainak és a munkavállalók céljainak hosszú távú összehangolása. Minden munkavállaló számára világos, átlátható, pontosan tervezhető juttatási rendszert biztosít. A Takarékszövetkezet speciális szabályokat alkot a hitelintézeti kockázatvállalásra legjelentősebb befolyással rendelkező munkavállalók javadalmazására vonatkozóan. A Javadalmazási Politika eszközrendszert biztosít ahhoz, hogy a munkavállalók folyamatosan törekedjenek a túlzott kockázatvállalás elkerülésére. Az arányosság elvének alkalmazhatóságát a SAVARIA Takarékszövetkezetre indokolják, hogy mérlegfőösszege elmarad a korm. rendeletben meghatározott 500 milliárd Ft-tól. Ezen túlmenően nincs olyan vezető tisztségviselője, vagy munkavállalója, akinek a takarékszövetkezettől származó éves jövedelme eléri a 300 millió Ft-ot. Ennek megfelelően a jogszabályban meghatározott teljesítményjavadalmazást amelynek személyi hatálya a négy ügyvezetőre (kiemelt személyek) terjed ki - kizárólag készpénzben nyújt, a takarékszövetkezet sajátosságaira figyelemmel semminemű más opciót (részvényvásárlás, kockázatokat hosszú távon jól tükröző értékpapírok, stb) nem biztosít. A szövetkezet javadalmazási politikájában meghatározta a kiemelt személyek javadalmazásának elemeit, melyek az alábbiak: - rögzített javadalmazás, - teljesítményjavadalmazás. Rögzített javadalmazás jogcímén a SAVARIA Takarékszövetkezet személyi alapbért, béren kívüli juttatásokat (Cafeteriát), gépjárműhasználatot, mobiltelefon használatot, kedvezményes dolgozói hitelt, oktatás és képzés finanszírozását, jutalmat, nyaralóhasználatot, valamint a tisztségviselők tiszteletdíját határoz meg. Teljesítményjavadalmazás jogcímén prémium, jutalék és jutalom kifizetése történhet. Prémium kifizetésre maximuma az éves kifizetett alapbér 50 %-a. A teljesítménymutatókat úgy határoztuk meg, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A prudens működést jellemző mutatók közé tartoznak az előzőekben felsorolt mutatók közül a következők: - a nem teljesítő hitelek részarányának változása, - a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke - a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, valamint - az elért adózás előtti eredmény A SAVARIA Takarékszövetkezet összesen a fenti kategóriákra több mint 20 mutatót dolgozott ki, melyekhez a Takarékszövetkezet adottságaihoz illeszkedő arányokat rendelt. A prémiumkörbe tartozó vezetők teljesítményét évente mérjük. Veszteséges gazdálkodás esetében prémium nem fizethető. A kiemelt személyek megszolgált prémiumának 40 %-át 3 éves időszakra, évenként azonos összeggel, halasztva kell kifizetni figyelemmel arra, hogy a Takarékszövetkezet kockázatai minél hatékonyabban értékelhetőek legyenek, valamint az üzleti döntések időközben felmerülő kockázatait és a bekövetkező eseményeket utólagosan értékelni lehessen. A halasztási időszak kezdő időpontja a teljesítményjavadalmazás azonnal kifizethető részének teljesítése, végső időpontja az ettől számított harmadik év halasztott teljesítményjavadalmazása utolsó részletének teljesítése. A halasztási időtartam adott évére vonatkozó prémium akkor fizethető ki, ha az aktuális üzleti év kockázati teljesítménymutatóinak a hitel-betét arány alakulása kivételével 60 %-a nem kedvezőtlenebbek az eredeti teljesítményjavadalmazásban meghatározottaknál, valamint a tárgyévi gazdálkodás nem veszteséges. A Takarékszövetkezet a kiemelt személyek halasztott időszakra vonatkozó teljesítményének értékelésére hét mutatót határozott meg évben a Javadalmazási politika rendelkezik a teljesítményjavadalmazás lehetőségéről, de évben sem azonnal kifizethető, sem halasztott prémium nem került megállapításra. Jutalékban részesülhet minden olyan takarékszövetkezeti munkavállaló, aki nem premizált munkakörben dolgozik. Feltétele: az egységszintű célfeladatok teljesítése. Valamennyi munkavállaló 8

9 jutalékfeladatának teljesülését az érintett egység tervfeladatai teljesítésének kiértékelését követően az adott fiókvezető javaslata alapján az elnök, első számú ügyvezető állapítja meg. A központban dolgozók jutalékát az egységben kifizetendő jutalék átlaga határozza meg. Jutalék feltételei 9 szempont alapján kerülnek meghatározásra. A jutalék maximum mértéke az e körbe vont munkavállalók kettő havi alapbére. Jutalom fizethető a munkavállalók részére a takarékszövetkezet eredményétől függően a célfeladatok teljesítésére, valamint egyéb jellegű ösztönzésekre. Jutalom mértékét az elnök, ügyvezető állapítja meg. Az igazgatóság döntése alapján egy havi bruttó bér adható. Kitüntetési Bizottság által elfogadott Kitüntetési Szabályzat határozza meg a takarékszövetkezetben alapított kitüntetések formáját, és azok odaítélésének feltételeit. A következőkben közöljük a kiemelt személyek (ügyvezetők) javadalmazásával kapcsolatos összesített információkat: az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás állandó részének összege 4 fő vonatkozásában 82,4 millió Ft volt. Teljesítményjavadalmazásban nem részesült senki. az üzleti év során új munkaszerződések megkötésére, ezáltal kifizetésekre, végkielégítésekre, nem került sor. Ki nem fizetett halasztott javadalmazás nem történt. Az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás nem volt. A PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A Nyhkr. 4. a Takarékszövetkezetre nem vonatkozik, mert a SAVARIA Takarékszövetkezet nem kötelezett számviteli konszolidációra és nem tartozik összevont alapú felügyelet alá. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK (Nyhkr. 5. ) a.) - alapvető tőke összege: 1456,625 millió Ft, - járulékos tőke összege: 137,653 millió Ft, - kiegészítő tőke elem nincs. b.) Az alapvető tőke - pozitív összetevői: 1494,595 millió Ft, - negatív összetevői: 37,970 millió Ft. c.) A járulékos tőke - pozitív összetevői: 137,653 millió Ft, - negatív összetevő nincs. d.) A Hpt. 5.sz. melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott - alapvető és járulékos tőke összege: 1594,278 millió Ft, - a Hpt. 5.sz. melléklet 14. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: 0 Ft. - A Hpt. 5.sz. melléklet 17. pontja szerinti érték: 0 millió Ft. A Hpt. 5.sz. melléklet 24. a.)pont: Járulékos tőke összege nem haladja meg az alapvető tőke összegének 100 %-át. b.)pont: A járulékos tőkeként figyelembe vehető tőkeelemek összegének aránya nem haladja meg az alapvető tőke 50 %-át. e.) A Hpt. 5.sz. melléklet 29. pontja szerinti érték: 769,670 millió Ft. A SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSE A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiája (Nyhkr. 6. a.) 9

10 A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés tekintetében az integrált takarékszövetkezetek MNB által jóváhagyott ICAAP módszertanát alkalmazza, egyedi limitek alkalmazásával. A Hpt. 76/K -a (2) szerint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezés és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak - termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik - a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket, melyhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A SAVARIA Takarékszövetkezetnél a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata kiterjed minden lényeges kockázatra, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, az 1. pillér alatti minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. A Hpt. 145/A. -ában leírt felügyeleti felülvizsgálat elvárásaira való felkészülés érdekében a Takarékszövetkezet évente egyszer kockázati önértékelést végez, melynek alapján meghatározza a minimálisan szükséges tőkepuffer értéket. A SAVARIA Takarékszövetkezet elvégezte belső tőkekövetelmény számítását. A kockázatok fedezésére 1097,707 m Ft tőkeszükségletet határozott meg. A hitelezési kockázatra tekintettel képzett tőkeszükséglet meghatározása a következő koncepció szerint történik: tőkeszükséglet = kockázattal súlyozott kitettség 8%-a. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározását a sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: - központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, - regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, - közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, - multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, - nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, - hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, - vállalkozással szembeni kitettség, - lakossággal szembeni kitettség, - ingatlannal fedezett kitettség, - késedelmes tétel, - fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, - értékpapírosítási pozíció, - kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy - egyéb tétel. A felsorolt kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII.30.) Korm. Rendeletben meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni. A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke: - eszköz esetén annak könyv szerinti értéke, - kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke, 10

11 - származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy - repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték. A Takarékszövetkezet tőkekövetelménye kitettségi osztályonként (Nyhkr. 6. b.) SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 622,129 Központi kormányok és központi bankok 0 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 0,811 Közszektorbeli intézmények 0 Multilaterális Intézmények - Nemzetközi szervezetek - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 9,386 Vállalkozások 95,609 Lakosság 193,983 Ingatlannal fedezett követelés 189,141 Késedelmes tételek 36,235 Fedezett kötvények - Kollektív befektetési értékpapírok - Egyéb tételek 96,964 HITELEZÉSI ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATOK (Nyhkr. 7. (1) Késedelmesnek minősített tételek Késedelmes tétel a kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tétel. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és az előző pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel 11

12 teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a Felügyeletnek a tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%- ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét 15 %- kal csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2.Ingatlan fedezetek romlása Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a lakóingatlannal fedezett kitettségek 5 %-át, az egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 15 %-át a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba. Az átsorolt lakóingatlannal fedezett állomány 1 %- át a lakossági, 4 %-át vállalkozói, az átsorolt egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 3 %-át lakossági, 12 %-át a vállalkozói kitettségek közé. 3.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek 2 %-át külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozása Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek Értékvesztés hányad növelés késedelmes kitettségekre 10 %. 5. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során nem kell portfolió minőség romlással számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a 0,01 %-át át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, 30 % értékvesztés elszámolását feltételezve. Nyhkr. 7. (1) a.) a késedelemnek és hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatban való megközelítése Kintlévőségek minősítése: A kintlévőségek minősítése, értékvesztés elszámolása és céltartalék képzés rendje a takarékszövetkezet Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzatában (továbbiakban monitoring szabályzat), az Eszközök, 12

13 források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzatában (továbbiakban értékelési szabályzat) és a Fedezetértékelési szabályzatban került rögzítésre. A ig hatályos 250/2000 (XII. 24) kormányrendelet előírásainak figyelembevételével és a Takarékbank Igazgatósága által elfogadott integrációs közvetett hatályú szabályzat implementálásával a takarékszövetkezet hatályba léptette, és már a december 31. fordulónapra vonatkozó minősítésében alkalmazta a monitoring szabályzat előírásait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások évben havonta, 2014 évtől negyedévente számolandók el. Ügyfélcsoportonként összesítve, az auditált szavatoló tőke 1%-kát (2013 évben Ft) meg nem haladó kintlévőségek, befektetések, követelések fejében kapott készletek vagy mérlegen kívül vállalt kötelezettség esetében a minősítési kategóriákba történő besorolása un. egyszerűsített minősítési eljárással történik. A fenti összeghatárt meghaladó kintlévőség, befektetés követelések fejében kapott készletek, vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek, az adott garanciák, a bankközi kihelyezések, befektetések a csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárások hatálya alá került ügyfelekkel szembeni kintlevőségek, a gazda kártya hitelek az egyedi minősítés hatálya alá tartoznak. Átstrukturált hitel (követelés): Az adós vagy a pénzügyi intézmény kezdeményezésére a követelést keletkeztető eredeti szerződés módosítása keretében újratárgyalt, átütemezett (prolongált), átstrukturált hitelek, kölcsönök, amelyek esetében: 1, a szerződésmódosításra a nem fizetés elkerülése érdekében azért került sor, mert az adós, pénzügyi pozíciójának, fizetőképességének jelentős romlása miatt, visszafizetési kötelezettségének az eredeti szerződéses feltételek szerinti nem tud eleget tenni és 2, a szerződésmódosítás az eredeti szerződés szerinti feltételeket az azonos típusú, azonos feltételekkel kötött szerződésekre vonatkozó piaci feltételektől eltérően, az ügyfél számára lényegesen kedvezőbb módon és jelentősen megváltoztatja. Az egyes szerződéses feltételeket lényegesnek és jelentősnek tekintjük ha: A hitel végső lejáratának meghosszabbítását, ha a futamidő hosszabbítás -az eredeti futamidőtől függően - az 1-3 évet meghaladja. A tőketörlesztés kamattörlesztés vonatkozásában az 1 évet meghaladó türelmi idő nyújtását. A kamat tőkésítését. A piaci kamat felett a kamatmarzs több mint 50 %-ának elengedését. Amennyiben a devizanem váltás alapvető célja a kamatszint csökkentése, mégpedig 35 %- nál nagyobb mértékben. A Fedezet kiengedés miatt a fedezeti pozíció legalább 20 %-kal történő romlását oly módon, hogy biztosítéki pozíció romlása mellett az adott adóssal szembeni tőkekövetelés nem csökken. A Szövetkezeti Hitelintézet jelentősnek tekinti az adós pénzügyi pozíciójának, fizetőképességének romlását, ha az adós pénzügyi, gazdálkodási nehézségei miatt törlesztési kötelezettségeinek teljesítésére kizárólag szerződésmódosítással képes. Az átstrukturált hitelek (követelések) minősítésénél alkalmazott feltételek: 13

14 1, A Szövetkezeti Hitelintézet az átstrukturált hiteleket (követeléseket) fő szabályként nem sorolja az átstrukturálást megelőzően érvényes besorolás szerinti minősítésnél jobb minősítési kategóriába. 2, Az átstrukturált hitelt (követelést) a Szövetkezeti Hitelintézet külön figyelendő minősítési kategóriába sorolja amennyiben a) az átstrukturálás eredményeképpen a késedelemben lévő tartozások törlesztésre kerültek vagy teljes mértékben fedezettel ellátottak és a jövőben esetlegesen várható - az átstrukturálás időpontjában még nem valószínűsíthető - veszteségek teljes mértékben fedezettek, így a korábban elszámolt értékvesztések fenntartása - teljes összegében - már nem indokolt, b) az adós az átstrukturálást követő száznyolcvan napon keresztül nem esik tizenöt napot meghaladó, illetve lakossági hitel esetén harminc napot meghaladó késedelembe, c) az adósnak a felülvizsgált, új törlesztési feltételek melletti jövőbeni tőke- és kamattörlesztési képessége megfelelő. 3. A Szövetkezeti Hitelintézet az átstrukturált hitelt (követelést) problémamentes kategóriába sorolja, amennyiben teljesülnek a fenti 2 pontjában foglalt feltételek és az adós az átstrukturálást követő háromszázhatvanöt napon keresztül nem esik tizenöt napot meghaladó, illetve lakossági hitel esetén harminc napot meghaladó késedelembe. Egyszerűsített minősítési eljárás: A minősítési kategóriát az ügyfél fizetési késedelme határozza meg: Minősítési kategória meghatározás: I. Problémamentes követelések Azon egyszerűsített eljárás alá tartozó kintlévőségek minősíthetők, ahol az adós ügyfél) tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a 15 napot, - lakossági hiteleknél a 30 napot nem haladja meg, II. Külön figyelendő követelések Azokat a kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyek esetében - az adós( ügyfél) tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a napig, - lakossági hiteleknél a napig terjed. III. Átlag alatti minősítésű követelések Azon követelések, amelyeknél a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme napig terjed. IV. Kétes minősítésű követelések Azon követelések, amelyeknél - a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme napig terjed. V. Rossz minősítésű követelések Azok a kintlévőségeit, amelyek esetében a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja; Egyedi minősítésekkel kapcsolatos értékelési szabályok: A takarékszövetkezet a minősítésnél a 250/2000 kormányrendelet 7. sz. mellékletében (továbbiakban) korm. rendelet meghatározott szabályok szerint jár el. 14

15 Az egyedi teljeskörű minősítés: A kockázatvállalások minősítése során - a kintlévőség jellegétől függően a takarékszövetkezet együttesen vizsgálja: a) az ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzetét, stabilitását, jövedelemtermelő képességét, és az ezekben bekövetkező változásokat, b) a törlesztési rend betartását c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázatot, és az abban bekövetkezett változást, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, hozzáférhetőségét és az ezekben bekövetkezett változást, e) a tétel továbbértékesíthetőségét, mobilizálhatóságát A lakossági ügyféllel szembeni, fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követelések esetén az a, b, és d pontok alapján határozza meg a követelés minősítését. A minősítéskor megállapításra kerül a várható veszteség összege, melyet csökkent(het) a követelésre jutó fedezetértékelési szabályzatban meghatározott fedezetek értéke. Az előbbi két tétel adja a nem fedezett várható veszteség értékét. A nem fedezett várható veszteség összegével megegyező értékvesztést számol el a takarékszövetkezet a könyveiben. Az elszámolt értékvesztés %-a meghatározza az ügylet kintlévőség minősítési kategóriáját, így a hitelminőségét is. Összegezve megállapítható, hogy a fizetési késedelem, az ügyféllel szembeni követelés hitelezői oldalról nézve- egyik legfontosabb tulajdonsága, amely a hitelező szabályzataiban, ügyvitelében több fontos kérdést így a követelés hitelminőségét is- alapvetően meghatározza. Nyhkr. 7. (1) b.) Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek. A céltartalék képzés és értékvesztés elszámolás során a takarékszövetkezet a évi C. sz. törvény, valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján jár el. A takarékszövetkezet a forgatási és befektetési célú értékpapírok után értékvesztést számol el, amennyiben a minősítés időpontjában a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartós és jelentős összegű különbözet mutatkozik, azaz veszteség keletkezése valószínűsíthető. A tulajdoni részesedést biztosító befektetések minősítése a társaság jövőbeni piaci helyzetének, az ágazatában elfoglalt helyének, az ágazat helyzetének, a perspektívájának figyelembevételével történik. A vizsgálat kiterjed még a részesedés mértékének, eladhatóságának megítélésére, továbbá a realizálható addicionális előnyök (banküzemi tevékenységre gyakorolt hatás, számlavezetési- és hitelkapcsolat) figyelembevételére is. A Takarékszövetkezet a Korrigált saját tőke alapú minősítési módszert alkalmazza. Az ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A takarékszövetkezet a Számviteli törvény és a 250/2000 Kormány rendelet értelmében értékvesztést számol el az átvett eszközök, a készletek és egyéb követelések után. A takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. 15

16 Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetően a követelés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során a takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - a veszteség keletkezésének valószínűsége és nagysága - a megtérülés valószínűsége - a megtérülés várható összege - az eszköz minősítési kategóriája - a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokra Ha a minősítés során az adott eszköz könyv szerinti értéke magasabb a várható megtérülésnél, illetve az adott eszköz piaci értékénél, úgy a takarékszövetkezet értékvesztést számol el. Befektetési és forgatási célú értékpapírok esetén a vártható piaci érték meghatározásakor a takarékszövetkezet a kibocsátó tartós piaci megítélést, ennek tendenciáját, a befektetés tőzsdei vagy tőzsdén kívüli árfolyamát, a jegyzett tőke/saját tőke arányát annak tendenciáját, illetve azt veszi figyelembe, hogy lejáratkor, beváltáskor a kibocsátó várhatóan megfizeti-e és milyen értékben az értékpapír névértékét. Ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet a bruttó könyv szerinti érték és a várható megtérülés arányát veszi figyelembe. Az arányok meghatározásához a devizaeszközök és a mérlegen kívüli tételek esetében a bruttó könyv szerinti értéket az értékeléskori a devizaeszközök értékeléséhez használt devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Amennyiben, a kettő arányában a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik, úgy értékvesztést számol el. Az ügyfélkövetelések várható megtérülésének megítélése során a várható veszteség megállapításakor - figyelembe kell venni, a rendelkezésre álló fedezetet (a fedezetértékelési szabályzatban részletesen rögzítésre került azon biztosítéki kör, amelynek a fedezetértékelési szabályzatban meghatározott értékét a takarékszövetkezet figyelembe veszi várható veszteségcsökkentő tételként.). Ez esetben az előbbiek figyelembevételével számított tényleges veszteség alapján kell az értékvesztés összegét meghatározni. A Takarékszövetkezet az általános kockázati céltartalék összegét az átvezetési adó mértékével csökkentett összegben december 31-i fordulónappal átvezette az eredménytartalékba, általános kockázati céltartalék december 31-t követően nem képez. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés/céltartalék nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a tőkekövetelés, vagy a bruttó könyv szerinti érték %-ban Külön figyelendő 5 % Átlag alatti 20 % Kétes 50 % Rossz 90% Az egyedileg minősített eszköztételek esetében minősítési kategóriánként az értékvesztést/céltartalékot úgy határozza meg a takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés/céltartalék állománya és a tőkekövetelés, vagy az eszköz bruttó könyv szerinti ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: Külön figyelendő: 1-10 % között Átlag alatti % között Kétes % között Rossz % között. 16

17 Nyhkr. 7. (1) c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázatmérséklés figyelembevétele előtti összege kitettségi osztályonként Kitettségi osztályok Bruttó kitettség Átlagos érték Központi kormányok és központi bankok 9 524,424 71,074 Regionális korm., vagy helyi önkormányzatok 55,881 11,176 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 7 274, ,685 Vállalkozások 1 596,456 22,987 Lakosság 3 950,409 0,323 Ingatlannal fedezett követelés 4 961,008 5,464 Késedelmes tételek 1 609,590 1,398 Egyéb tételek 1 376,273 0,084 Nyhkr. 7. (1) d.) Kitettségek országonkénti megbontásban A kitettségek között 2 db külföldi hitel szerepel, egyik fedezete magyar cég tulajdonában lévő Magyarország területén lévő ingatlan, a másik hitelé horvátországi ingatlanok. Bruttó kitettségek országonkénti megoszlása: Magyarország: ,937 millió Ft. Románia: 28,540 millió Ft Horvátország: 74,499 millió Ft Nyhkr 7. (1) e.) Kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása (Bruttó) Végleges kitettségi osztályok Ügyfélkategóriák Központi kormányzatok és központi bankok Hitelintézet és befekt. váll. Regionális kormányok, helyi önkormányzatok Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett Késedelmes tételek Egyéb tételek Központi kormányzat 9 524,424 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Helyi önkormányzat 0,000 55,881 0,000 0,000 0,000 43,008 0,000 0,000 Hitelintézetek 0,000 0, ,229 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Pénzügy kieg.tev.végzők 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Biztosítók,nyugdíjpénzt. 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 3,572 Jogi szem. Vállalkozás 0,000 0,000 0, , , , ,282 0,000 Nem jogi szem. Vállalkozás 0,000 0,000 0,000 16, , ,557 18,857 0,000 Háztartások-lakosság 0,000 0,000 0, , , , ,512 0,000 Háztartások-egyéni váll. 0,000 0,000 0,000 97, , ,659 29,916 0,000 Házt.segítő nonprofit int. 0,000 0,000 0,000 58, ,454 42,011 0,023 0,000 Külföld 0,000 0,000 0,000 74,551 0,000 28,772 0,000 0,000 Egyéb 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0, ,701 17

18 Nyhkr. 7. (1) f.) Kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (Bruttó) Hátralévő futamidő Végleges kitettségi osztályok 0-1 év 1-5 év 5 éven túl Központi kormányok és központi bankok 9 083, ,463 0,000 Reg.korm. vagy helyi önkormányzat 51,146 4,735 0,000 Hitelintézetek, befektetési vállalkozások 5 409, , ,956 Vállalkozással szembeni kitettség 964, , ,636 Lakossággal szembeni kitettség 1 859, , ,300 Ingatlannal fedezett kitettségek 1 218, , ,144 Késedelmes tételek 1 595,173 7,073 7,344 Egyéb tételek 169, , ,131 Nyhkr. 7. (1) g.) Kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása összesítve 1. a késedelmes és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek: Követelések ügyfél-kategóriánként Összeg (millió Ft) Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel 854,148 Háztartások - lakosságnak nyújtott hitel 863,094 Háztartások - egyéni vállalkozóknak ny.hitel 38,718 Egyéb belföldinek nyújtott hitel 0,012 Külföldieknek nyújtott hitel 0 Egyéb követelések 1, az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget. Értékvesztés alakulása Nyitó állomány Értékvesztés képzés Értékvesztés visszaírás Záró állomány Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel 596, , , ,094 Háztartások - lakosságnak nyújtott hitel 729, , , ,796 Háztartások - egyéni vállalkozóknak ny.hitel 40,080 6,262 17,326 29,016 Egyéb belföldinek nyújtott hitel 0,001 4,734 1,040 3,695 Külföldieknek nyújtott hitel 0,000 1,962 1,962 0,000 Egyéb követelések 2,058 0,000 0,071 1,987 18

19 Céltartalék alakulása Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel Háztartások - lakosságnak nyújtott hitel Nyitó állomány Értékveszt és képzés Értékvesztés visszaírás Záró állomány Háztartások - egyéni vállalkozók Hitelek- egyéb 0,000 1,098 0,014 1,084 Egyéb számviteli CT A kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalékra vonatkozó adatok ügyfél-kategóriánként Elszámolt Visszaírt Értékvesztés Nyitó Képzés Deviza árfolyam Felszaba dítás Deviza árfolyam Záró Jogi személyiségű 566, ,986 0, ,511 0, ,933 vállalkozások Nem jogi személyiségű 30,014 3,364 0,000 22,217 0,000 11,161 vállalkozások Egyéni vállalkozások 40,080 6,262 0,000 17,326 0,000 29,016 Lakosság 729, ,379 2, ,055 1, ,796 Önkormányzatok 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Non-profit szervezetek 0,001 4,728 0,006 1,040 0,000 3,695 Külföld 0,000 1,940 0,022 1,962 0,000 0,000 Céltartalék Függő és jövőbeni kötelezettségek után 0,000 1,098 0,000 0,014 0,000 1,084 Nyhkr. 7. (1) h.) hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek az elszámolt értékvesztésekkel és képzett céltartalékokkal csökkentve földrajzi legalább országonkénti bontásban. A Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem végzett, a 2 db külföldi hitel folyósítása Magyarországon történt a magyar jogszabályok szerint. A külföldiek részére nyújtott hitelek között nincs hitelminőség-romlást szenvedett kitettség. Hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettség értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett összege: Magyarország: 572,146 m Ft. SZTENDERD MÓDSZER Nyhkr. 8.. A SAVARIA Takarékszövetkezet a Felügyelet által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelkockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. 19

20 A kitettség besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.-ben foglaltakat, az MNB-nek szolgáltatandó adatokra vonatkozó rendelet előírásait, a Felügyeletnek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső minősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél az MNB által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS (Nyhkr (Nyhkr. 12. (1) a.) A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok főbb elvei A SAVARIA Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. Nyhkr. 12. (1) b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei A Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek fedezeti értékének számításának alapját - az értékbecslésben meghatározott érték, - a könyvszerinti érték, - járművek esetében az EUROTAX katalógus összehasonlító árai képezik. A Takarékszövetkezet az egyes fedezetcsoportokat - érvényesíthetősége, - értékállósága, - ellenőrizhetősége alapján alakította ki. A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt; a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. Nyhkr. 12. (1) c.) Az elismert biztosítékok fő típusai A biztosítékokra vonatkozó jogi és alkalmazási szabályokat a Takarékszövetkezet Fedezetértékelési Szabályzata tartalmazza. A Takarékszövetkezetnél elfogadott biztosíték típusok: a) Dologi biztosítékok 1./ Óvadék 2./ Zálogjog 2.1. ingatlant terhelő zálogjog 2.2. ingóságot terhelő zálogjog 2.3. ingó jelzálogjog 2.4. kézi zálogjog 3./ Opció 20

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012. év BEVEZETÉS A SAVARIA Takarékszövetkezet ezúton tesz eleget a hitelintézetekről

Részletesebben

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31. POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE 2013.12.31 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek...

Részletesebben

BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év. Kockázatkezelési elvek, módszerek

BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év. Kockázatkezelési elvek, módszerek BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi CXII. Tv. 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE Környe-Bokod Takarékszövetkezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE A 2013. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL Kelt: Környe, 2014. május 14. a Takarékszövetkezet vezetője A Környe-Bokod Takarékszövetkezet

Részletesebben

DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

Részletesebben

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala TISZAVASVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET... 4440 Tiszavasvári Kossuth út 1. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala 2011. december 31. Cg.:15-02-050265 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08 Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08 Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A -a és a 234/2007(IX.4.) Korm.rendeletnek megfelelően

Részletesebben

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala TISZAVASVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET... 4440 Tiszavasvári Kossuth út 1. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala 2009. Cg.:15-02-050265 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN

A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN A nyilvánosságra hozatal célja A Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezet a hitelintézetek

Részletesebben

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi 137/A, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján Központ: 8900 Zalaegerszeg Kossuth u. 62.64. Tel: 92/346-473; Fax: 92/350-754 email: szihhitelig@t-online.hu www.szih.hu Kockázatkezelési

Részletesebben

Nyilvánosságra hozott

Nyilvánosságra hozott HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2010. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről

Részletesebben

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2010. év I. BEVEZETÉS A SAVARIA Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996

Részletesebben

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján 2013.

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján 2013. Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján 2013. év Pannonhalma, Dózsa György u. 1. Tel/fax.: 96/470-097 www.phalmatksz.hu A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet

Részletesebben

A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2009. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYÉNEK TELJESÍTÉSE

A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2009. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYÉNEK TELJESÍTÉSE A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2009. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYÉNEK TELJESÍTÉSE I. A kockázatkezelési elvek, módszerek: A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban:

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. Kockázatkezelési elvek, módszerek

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. Kockázatkezelési elvek, módszerek NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010 A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet jelen dokumentummal a 2013. december 31- én hatályos a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)

Részletesebben

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése I. BEVEZETÉS A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996.

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal 2009. Kockázatkezelési elvek, módszerek

Nyilvánosságra hozatal 2009. Kockázatkezelési elvek, módszerek Nyilvánosságra hozatal 2009 A Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak

Részletesebben

Kockázati elvek, módszerek. Kockázati stratégia

Kockázati elvek, módszerek. Kockázati stratégia A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet a 234/2007. (IX.04) Kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése a 2013. december 31-i adatok alapján. Kockázati elvek, módszerek Kockázati

Részletesebben

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2012. év

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2012. év Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2012. év A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.

Részletesebben

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak

Részletesebben

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. 3200 Gyöngyös, Magyar u. 1. Telefon: 37/505-220 Fax: 37/505-225 A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi

Részletesebben

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. 3200 Gyöngyös, Magyar u. 1 1.em.7. Telefon: 37/505-220 Fax: 37/505-225 A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.

Részletesebben

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala TISZAVASVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET... 4440 Tiszavasvári Kossuth út 1. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala 2013. december 31. Cg.:15-02-050265 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KOCKÁZATI ELVEK, MÓDSZEREK

KOCKÁZATI ELVEK, MÓDSZEREK Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711Gyula, Széchenyi u.53. Nyilvánosságra hozatal 2013.12.31. 1 A Gyulai Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ( Hpt

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmazó dokumentum

Nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmazó dokumentum Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet 3794 Boldva, Mátyás király út 76. Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmazó dokumentum 2012. év Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (XI. 4. ) Kormányrendelet alapján év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2010. év

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2010. év NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2010. év 1 A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet ( 8945 Bak, Széchenyi tér 2.; a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Völgység-Hegyhát Takarék a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A -a és A

Részletesebben

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA. 2010. december 31.

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA. 2010. december 31. POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2010. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 3

Részletesebben

Likviditási Stratégia

Likviditási Stratégia Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.) kormányrendeletben előírt közzétételi kötelezettségének megfelelve

Részletesebben

RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2011. PÉNZÜGYI ÉVRE 2012. ÁPRILIS 19. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

Részletesebben

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos. információk nyilvánosságra hozatala. 2013. év

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos. információk nyilvánosságra hozatala. 2013. év TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.

Részletesebben

A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről.

A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről. A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről. A Rábaközi Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996

Részletesebben

Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év

Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 8444. Szentgál, Fő u. 30.; cg.: 19-02-000339; adószám: 10046436-2-19;

Részletesebben

A Zalavölgye Takarékszövetkezet

A Zalavölgye Takarékszövetkezet 1. sz. melléklet A Zalavölgye Takarékszövetkezet kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatala Vonatkoztatási időszak: 2012. év Kelt: Zalaegerszeg, 2013.május 24. 234/2007. (IX.

Részletesebben

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt)

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. MÁJUS 29. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI POLITIKA a Takarékszövetkezet Ügyvezetése részére

JAVADALMAZÁSI POLITIKA a Takarékszövetkezet Ügyvezetése részére EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3300 EGER, SZÉCHENYI ÚT 18. JAVADALMAZÁSI POLITIKA a Takarékszövetkezet Ügyvezetése részére Elfogadta az Igazgatóság 2011. április 12-i ülésén Határozat száma: 4/12/2012.09.26.

Részletesebben

Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Az Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év

Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 8444. Szentgál, Fő u. 30.; cg.: 19-02-000339; adószám: 10046436-2-19; továbbiakban: Takarékszövetkezet

Részletesebben

Fókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és. kapcsolatos nyilvánosságra. hozatali teljesítése 2009.

Fókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és. kapcsolatos nyilvánosságra. hozatali teljesítése 2009. Fókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali teljesítése 2009. 1 Bevezetés A Takarékszövetkezet bemutatása A vállalkozás megnevezése: Fókusz Takarékszövetkezet

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A a Hitelintézetekről és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. Számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007.(IX.4.) Kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3794 Boldva, Mátyás király út 76. BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2013. év A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet)

Részletesebben

A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele

A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele Társaságunk a 164/2008. (VI.27.) Korm. rendeletnek megfelelően

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet (Takarékszövetkezet) az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (137/A. ) 234/2007.(IX.4.) kormány rendelet

Részletesebben

A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009.

A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009. A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009. Kelt: Mohács, 2010. április 9. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 3 3. FOGALMAK... 3 4. KOCKÁZATKEZELÉSI

Részletesebben

SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET. 3700 Kazincbarcika Egressy út 39. Kockázati stratégia

SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET. 3700 Kazincbarcika Egressy út 39. Kockázati stratégia SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3700 Kazincbarcika Egressy út 39. Kockázati stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 29/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2013.12.31 Rum és Vidéke Takarékszövetkezet 1 A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló

Részletesebben

VERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

VERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET VERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. DECEMBER 31. Veresegyház, 2014. június 6. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 2 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 2 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK...

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/27. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő

Részletesebben

A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet

A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet A Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve az alábbiakban részletezett

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. Kockázatkezelési elvek, módszerek

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. Kockázatkezelési elvek, módszerek NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013 A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI POLITIKA

JAVADALMAZÁSI POLITIKA JAVADALMAZÁSI POLITIKA Hatályos: 2012. augusztus 1. napjától Bevezetés A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. (továbbiakban: Bank ) a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

8258 Badacsonytomaj Kert u.12. Tel./Fax.: 87/471-611 Email: kozpont@bfelvidek.tksz.hu. 2013. december 31.

8258 Badacsonytomaj Kert u.12. Tel./Fax.: 87/471-611 Email: kozpont@bfelvidek.tksz.hu. 2013. december 31. Balaton-felvidéki Takarékszövetkezet 8258 Badacsonytomaj Kert u.12. Tel./Fax.: 87/471-611 Email: kozpont@bfelvidek.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. I.Kockázatkezelési elvek,

Részletesebben

Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra Hozatali Követelmények

Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra Hozatali Követelmények Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra Hozatali Követelmények (2013. december 31.) Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a Hpt. 137/A. -a és a 234/2007. (IX.4.)

Részletesebben

Kockázati stratégia. Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete

Kockázati stratégia. Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete Kockázati stratégia A jelen kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Pannon Takarék Bank Zrt. (továbbiakban: Bank vagy Tagintézmény)

Részletesebben

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE 2012.12.31 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek...

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Szentesi Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő megfelelés

Részletesebben

Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21.

Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Kockázatkezelési

Részletesebben

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Szabályzat a javadalmazási politikáról

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Szabályzat a javadalmazási politikáról AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabályzat a javadalmazási politikáról TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 2 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 2 3. A JAVADALMAZÁS

Részletesebben

Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt)

Részletesebben

EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3300 EGER, SZÉCHENYI U. 18. KOCKÁZATI- ÉS LIKVIDITÁSI STRATÉGIÁJA 2012-2014 2014 évek ekre Bevezetés A Takarékszövetkezet három éves időtávokra készíti el Stratégiai

Részletesebben

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója A Hartai Takarékszövetkezet a Hitelintézti törvény 137/A. -ában hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI INFORMÁCIÓK 2013. DECEMBER 31.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI INFORMÁCIÓK 2013. DECEMBER 31. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI INFORMÁCIÓK 2013. DECEMBER 31. Zirci Takarékszövetkezet 8420 Zirc József A. u. 4. Tel: 06/88/593-510 Fax: 06/88/415-472 Email: kozpont@zirc.tksz.hu Tartalom 1. Nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet lényeges információinak nyilvánosságra hozatala 2011. december 31.

Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet lényeges információinak nyilvánosságra hozatala 2011. december 31. Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet lényeges információinak nyilvánosságra hozatala 2011. december 31. Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Szabályzat A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról 2013.év

Szabályzat A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról 2013.év NYÍRBÉLTEKI KÖRZETI T A K A R É K S Z Ö V E T K E Z E T Szabályzat A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról 2013.év Készítette: Szmutkó Illés Ezt a szabályzatot a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő

Részletesebben

A FELSŐZSOLCA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

A FELSŐZSOLCA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A FELSŐZSOLCA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2013.12.31. KELT: 2014.05.31. I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év

Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év KSH:10046247-6419-122-18 Cg.:18-02-000133 Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év A Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet (9653 Répcelak, Petőfi

Részletesebben

Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet - Nyilvánosságra hozatali dokumentum NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM. 2011.

Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet - Nyilvánosságra hozatali dokumentum NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM. 2011. NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM 2011. év VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 234/2007. (IX.4.) Korm.

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2011. év

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2011. év NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2011. év 1 A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet ( 8945 Bak, Széchenyi tér 2.; a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

A Környe-Bokod Takarékszövetkezet 2010. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A Környe-Bokod Takarékszövetkezet 2010. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Környe-Bokod Takarékszövetkezet 2010. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Környe-Bokod Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről

Részletesebben

A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll:

A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló (Hpt) 1996. évi CXII. tv. 137/A -a, illetve a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés k) pontjában

Részletesebben

A Vámospércs és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala

A Vámospércs és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala Vámospércs és Vidéke Takarékszövetkezet 4287 Vámospércs, Nagy u. 9 sz. Tel: (52) - 591-060 Fax: 591 036 E-mail: vptksz@t-online.hu Cégjegyzék sz.: 09-02-000063 Hajdú-Bihar megyei Cégbíróság A Vámospércs

Részletesebben

Kockázat kezelés és becslés, kockázati jelentés a pénzintézeti szektorban KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK, KOCKÁZATVÁLLALÁSI POLITIKA PÉNZINTÉZETI KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI

Részletesebben

Kockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre

Kockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet Kockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre Középtávú üzleti terv melléklete Az Igazgatóság 3/2013.03.05. számú Határozatával jóváhagyva Sohajda Jánosné elnök-ügyvezető

Részletesebben

SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA. 2011. évre

SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA. 2011. évre SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA 2011. évre Tarcal, 2012. május 23. 1 1. BEVEZETÉS... 4 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK... 4 4. KOCKÁZATKEZELÉSI

Részletesebben