Magyar Japán Baráti Társaság

Átírás

1 Magyar Japán Baráti Társaság AZ MJBT TÖRTÉNETE VÉGÉTŐL 2012-IG ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BASSA ZOLTÁN ÉS VIHAR JUDIT 2007 utolsó negyedéve November 8-13 között Isihara Mari textilfestő júzen (hagyományos japán selyemfestés) kiállítását tekinthették meg az érdeklődők "Festés ma, a máról, a mának" címmel a XII. kerületi önkormányzat művelődési házában (volt MOM művelődési ház) a Sűdy és Társa Kft. szervezésében. A kimonók a hagyományos japán technika és a modern design igen kreatív ötvözését képviselték november 26-án konferencia zajlott a Károli Gáspár Református Egyetem Japán tanszékén. A konferencián a japán nyelvről, a műfordítás kérdéseiről, valamint a magyar-japán diplomáciai kapcsolatokról tartottak előadásokat. A Népszabadság november 23-i száma alapján) A Japán-Magyar Együttműködési Fórumot, más néven a Bölcsek Tanácsát 2004 októberében hívta életre Koizumi Jun ichiro akkori japán miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc. Ja-

2 pán részről Yonekura Hiromasa vezeti a fórumot, amelynek célja, hogy élénkítse a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatait. A Bölcsek Tanácsa működése sikeres volt. Kétéves előkészítés után megnyílt a Magyar Kulturális Központ Tokióban, 75 millió forintnyi összeget fordítottak a magyarországi japánnyelv-oktatás támogatására, és ösztönözték a két ország közötti turizmust is. A keszthelyi japán-magyar Életfa iskola és a Magyar-Japán Baráti Társaság keszthelyi szervezete október 24-én és 25-én megrendezte a hagyományos magyar-japán Életfa Napokat, ezúttal az iskola fennállásának 10. évfordulója jegyében. A rendezvényt megtisztelte őexcellenciája Nabekura Shinichi Japán magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és felesége, valamint Takamizu Hidero, a nagykövet első titkára is. Eljött Japánból az iskola alapítója is, Okuma Nobuko és gyermekkórusa, a tokiói Machida Kodály Choir. December 1-én szombaton az Erdei Ferenc Kulturális és konferencia központban (Kecskemét, Deák Ferenc tér 1.), a Kecskemét-Aomori Baráti Kör és az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ Japán Napot szervezett az MJBT megalakulásának 20. évfordulója alkalmából.a rendezvényen köszöntőt mondott Nabekura Shinichi, Japán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Zombor Gábor, Kecskemét megyei jogú város polgármestere, dr. Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke és Király József, a Kecskemét-Aomori Baráti Kör elnöke. Az esemélnyen ikebana bemutató, bonszai, origami, Kiyo-Kito Taiko dobegyüttes fellépése, japán könyvbemutató és haiku foglalkozás, japán ételkostoló, teaceremónia, kalligráfia bemutató, harcművészeti bemutatók voltak. Az eseményt több ezren látogatták meg. Immáron huszonöt évre nyúlik vissza Szolnok és a japán Juza város kapcsolata, mely a Tisza Táncegyüttes fellépésével kezdődött. A két város együttműködése 2004-ben emelkedett testvérvárosi szintre. A Tisza Táncegyüttesen kívül fellépett Japánban a Szolnoki Fúvósötös, a Szolnoki szimfonikus zenekar, a Kodály kórus és a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola leánykara, mondta Kovács Mihály, a táncegyüttes elnöke. Minden tavasszal japán diák és tanárcsoportok érkeznek tapasztalatcsere céljából. A Jászkun-Japán Baráti Egyesület elnöke, Kovács Mihály tervei között szerepel Jász-Nagykun-Szolnok megye és a japán Jamagata megye testvérmegyei kapcsolatának megteremtése. Október én hatvan fős delegáció érkezett Juza városából és Jamagata megyéből a 25 éves kapcsolat megünneplésére a gazdasági együttműködés lehetőségeinek felmérésére.

3 2008 A Magyar-Japán Baráti Társaság április 13-án Japán Nap-ot rendezett a Millenáris Színpadán és a Teátrumban 10 és 18 óra között. Ünnepi megnyitót mondott Horváth Csaba főpolgármester helyettes és őexcellenciája Nabekura Shinichi Japán magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (képünkön jobbra, Takamizu Hidero első titkár társaságában). A Szabadtéri színpadon fellépett a Kiyo-kito dobzenekar, majd teaceremóniát tartott Palotás Gábor teaművész. Ezután kendó és más harcművészeti bemutatókat láthatott a népes közönség. A Teátrum épületében origami, sárkánykészítés, ikebana, kalligráfia bemutató és foglalkozás, illetve filmvetítés zajlott (a Japán Alapítvány és a Magyar Anime Társaság filmjeiből). Csizmadia Klára keleti gyógyító selyemképeit is láthattuk. Előadásokat hallhattunk a következő témákban: kalligráfia, sárkánykészítés, anime, japán és ainu mesék, bonszai, haiku. A Japán Nap nagy sikerrel zárult, sok itt élő japán is eljött. A nap sikerét bizonyítja, hogy Nabekura Shinichi nagykövet úr és kedves felesége rezidenciáján látta vacsoravendégül vezetőségünk néhány tagját. Immár XVIII. alkalommal rendezte meg Sárkányeresztő tagozatunk Andaházy László vezetésével, Pákozd község önkormányzatával közösen a Nemzetközi Sárkányeresztő Találkozónkat. Örömünkre szolgált, hogy ismét vendégül láthattuk Ausztriából, Hollandiából és Németországból érkezett sárkányeresztő barátainkat és családjaikat. A sárkányeresztők és a látogatók száma megdöntött minden eddigi rekordot.

4 Nagy sikerű koncert zajlott le május 7-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben (Művészetek Palotája). A Kijima Taiko 1982-ben alakult, Kobajasi Haruhiko által vezetett, tizennégy diáklány alkotta együttes tagjai büszkén vallják magukat egy "kis falu nagy dobosainak". Akisino herceg és Kiko hercegnő eljegyzésén, majd esküvőjén ünnepi taikóval (csoportos dobelőadással) köszöntötték a párt. Lendületes, energiát sugárzó előadásuk az érdeklődés középpontjába állította őket, és egy csapásra híresek lettek. Mostanában egyre tágítva a tradicionális japán dobolás határait dzsesszzenészekkel, táncformációkkal dolgoznak együtt. Hangszertudásuk állandó tökéletesítése alapvető fontosságú számukra, ezért minden évben öt alkalommal fellépnek San Franciscóban a Nemzetközi Taiko fesztiválon. Európában is rendszeresen vendégszerepelnek. A Jamamura Gorjú Miszoukai iskola ikebana művésze TAKESZAKI Keiko május 25- én vasárnap a Marriott Hotelben bemutatóval egybekötött kiállítást tartott délelőtt 11 órai kezdettel. A rendezvényt köszöntötte őexcellenciája Nabekura Shinichi, Japán magyarországi nagykövete is. Japán Kortárs Művészeti Kiállítás látható a Magyar Kultúra Alapítvány épületében (I.kerület, Szentháromság tér 6. Tel.: ) június án 10-től 18 óráig. A kiállításon többek között nihonga, kalligráfia, olajfestmények láthatók, valamint haiku és tanka versek magyar fordításban. Amikor kinyilt Ázsia kapuja címmel új kiállítás nyílt a Hopp Múzeumban. "...négy földkörüli utamon mind az öt világrészen, nagy tengereken és országokon át kétszázhetvenötezer km tengeri és hatvanezer km szárazföldi utat tettem meg. Tízszer haladtam keresztül az egyenlítőn, hajóztam a Sárga, Fekete, Vörös és Holt tengereken (...) jártam ötezer méter magasságban az Andokon, s végigjártam Magellán útját. Boldog vagyok, hogy az egész bejárható világot láttam." (Hopp Ferenc, 1912) Hopp Ferenc nevét Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma alapítójaként ismerjük. De ki volt ő és hogyan jutott e mesés kincsekhez, valamint - fogadott hazája számára - e máig is becsülendő elhatározáshoz? A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum hamarosan nyíló, nagyszabású emlékkiállítása ennek, az utazások és a nyugati embernek éppen csak megnyíló, titokzatos kelet világának kézzelfogható megidézésére vállalkozott. A múlt év októberében indult útjára az a kezdeményezés, melynek eredményeként létrejött Egerágon egy negyvenegy képből álló Japán-magyar gyermekrajz cserekiállítás. A kiállítás ötlete az egerági Arany János Általános Iskola és Óvoda igazgatójától, Tamás Imrétől származott, de a megvalósításban kimagasló segítséget nyújtott a Magyar-Japán Baráti Társaság. Az

5 egerági iskola tanulói tíz, Magyarország történelmét feldolgozó rajzot készítettek. Ezeket június 1-én a kinti magyar napokon mutatták be. A programban résztvevő öt nagoyai iskola diákjai pedig negyvenkét, Inujama hagyományait és nevezetességeit bemutató képet küldtek. A képek cseréje Fujitani Nobuyuki, a dunavarsányi Ibiden gyár igazgatója segítségével valósult meg. A képekből az első kiállítás március 21-én nyílt az egerági művelődési házban. A kiállítást megnyitotta Takamizu Hidero, a magyarországi Japán Nagykövetség első titkára. A megnyitón részt vett dr. Vihar Judit, az MJBT elnöke is. A megnyitó közben a látogatók japán népdalokat hallhattak zongorán Ihsimoto Hiroko előadásában. A koncert nagy sikert aratott. A Japán Rádió és Televízió 80 tagú kisgyermekkórusa énekelt (az egész gyermekkórus 260 tagot számlál). Az ősbemutatón jelen volt Kocsár Miklós zeneszerző is, aki a kórus számára írta a Nyár van, nyár van című művet. Május 15-én a székesfehérvári Városi Könyvtárban Sági Attila japán-szakos egyetemista ismét sikeres, diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartott, számol be Schwerlichovszky László, a MJBT székesfehérvári klubjának elnöke. Attila két alkalommal járt és tanult Japánban, mint cserediák. Kedves Attila, kívánjuk, hogy újabb és újabb japáni utakon gyarapítsd élményeidet és azokat oszd meg velünk, hallgatóiddal, mindannyiunk örömére. Az NHK Tokyo Children Chorus (a Japán Rádió és Televízió Gyermekkórusának) ünnepi hangversenyére augusztus 7-én 17 órakor került sor a budapesti Fasori Református templomban. Vezényelt: Kato Hiroaki. Szeptember 12-én Tazaki Ryuichi fotóiból nyílt kiállítás Szolnokon. A mester 1940-ben született, és ma is szülővárosában Jokohamában él. A portréktól kezdve a dokumentum fotókig a műfajok széles skálájával foglalkozik. A Japán-Magyar Társaság vezetőségi tagja, a Jokohamai Tisza Baráti Társaság tagja, Jamagata megye Juza városának jószolgálati nagykövete. Több kiállítása is volt már Magyarországon. Az Egyetemi Bonszai Klub Nemzetközi Bonszai és Szuiszeki kiállítást rendezett október én a Budapest XII. kerületi Művelődési Házban (volt MOM). Kiállítók voltak: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország neves gyűjtői, az Egyetemi Bonszai Klub, a Herman Ottó Bonszai Klub, az Óbudai Bonszai Klub. A rendezvényen folyamatos szaktanácsadás, vásár, szusi bár működött november án Japán Művészeti Fesztivált tartottak a Duna Palotában. A két nap alatt volt teaszertartás, koto-előadás, sokoren táncbemutató, japán konyhaművészeti bemutató, ikebana, origami, kazarimuszubi - hímzés japán módra.

6 Tachibana Umon, a japán kalligráfia egy különleges stílusa, a Joszemodzsi szakértőjének előadását és bemutatóját láthatták az érdeklődők november 14-én az ELTE BTK épületében a Japán Alapítvány és az ELTE BTK Japán szak közös szervezésében. Az 53 éves Tachibana Umon a Joszemodzsi ma Japánban élő 16 hivatalosan is elismert szakértőjének egyike, a Tachibana-iskola nagymesterének, Tachibana Ukonnak utolsó tanítványa. A Joszemodzsi a 4 Edomodzsi, azaz az 1600-tól 1868-ig tartó Edo korszakban táblákon, nyilvános helyeken, pl. kabukielőadások, szumómérkőzések népszerűsítésére használt kalligráfia stílusok egyike, melyet főképp a rakugo színpaddal kapcsolatban alkalmaztak. Az MJBT székesfehérvári klubja, immár ötödik éve építi kapcsolatát a Nagoyai Aichi Japán Magyar Baráti Társaság területi csoportjával. E kapcsolatnak köszönhetően szervezzük japán és magyar általános iskolások rajzainak, festményeinek cseréjét, és kölcsönös kiállítását több városban is. Elsőként a székesfehérvári rajz, és művészeti tagozatos Munkácsy Mihály Általános Iskola vezetését sikerült megnyernünk partnerként, örömmel vették ajánlásunkat, így az első bemutató is itt történt. Ezt követte a magyaralmási, bodajki, majd a székesfehérvári Tóvárosi általános iskolában, és a seregélyesi általános iskolában megszervezett sikeres bemutatók. A Magyar-Japán Baráti Társaság együttműködésével a tavalyi nagy sikerre alapozva ebben az évben is Japán Napot rendezett a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban december 14-én vasárnap 10:00-16:00 óra között A Magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének emlékéve 2009 a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének az 50. évfordulója. Japán és Magyarország diplomáciai kapcsolata 1869-ben, az "Osztrák-Magyar Monarchia" idején vette kezdetét. A II. világháború után 1959 augusztusában a diplomáciai kapcsolatot újraélesztik, 1960-ban mindkét országban létrehozták a követséget, majd ben mindkét ország azt nagykövetségi rangra emelte után, miután Magyarországon a rendszerváltás megtörtént, részben japán támogatásnak köszönhetően a két ország közötti kapcsolat ugrásszerű fejlődésnek indult. Azóta a két ország kapcsolata a politika, a gazdaság és a kultúra terén folyamatosan fejlődik. Ennek ékes bizonyítéka a Budapesti Tavaszi Fesztivál japán kultúrát bemutató sorozata.

7 Az emlékév megnyitója a YO-SORO japán dobkoncert volt. Március 18-án Dr. Balogh Tamás főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium) előadást tartott az I. világháborúban japán hadifogságba került magyarokról, a Kaiserin Elisabeth nevű osztrák-magyar cirkálóról. Április 15-én beszélgetést folytattunk a J-CAT önkéntesekkel, akik most érkeztek Magyarországra. A J-CAT újonnan kitűzött célja a japán nyelv oktatása és a japán kultúra népszerűsítése folyamán az alulról induló kezdeményezéseknek teret engedve az emberek közötti kulturális érintkezés és csere elmélyítése. Magyarországon kívül további három ország, Lengyelország, Bulgária, és Románia fogadott összesen 26 önkéntest. Hozzánk heten érkeztek. Február 2-án a Budapesti Műszaki Főiskola aulájában "Nyolc Milliónyi Istenség - Jaojorozu" címmel fényképkiállítás nyílt. A megnyitón fellépett: Megumi Oba japán művésznő és Bata Rita koreográfus, táncművész február 19-én Kortárs japán kerámiák címmel a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió műhelyéből nyílt kiállítás, melyet dr. Vihar Judit, a Magyar Japán Baráti Társaság elnöke nyitotta meg. Köszöntőt mondott Probstner János DLA keramikusművész, a Nemzetközi Kerámia Stúdió igazgatója. Az immár harminc éve fennálló, kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió mindig fontosnak tartotta a japán művészekkel való kapcsolat kiépítését és erősítését, ennek köszönhetően 1984 és 2007 közti időszakban kiváló japán keramikusművészeket hívott meg és fogadott művészeti alkotótelepén. A több mint 3000 műtárgyat őrző, kiemelkedő jelentőségű kortárs gyűjtemény értékes darabjait képezik a Stúdió műhelyeiben született japán alkotások.a Japánból elsőként érkező művész, Matsumoto Hideo 1984-ben dolgozott Kecskeméten, s őt még huszonketten követték.

8 A Kertészeti Egyetem egykori növendéke, Biró Tamás a Magyar Japán Baráti Társaság korábbi főtitkára két ízben is járt Japánban. Első kint tartózkodása után, 1992-ben magával hozta a szentként tisztelt 1000 évesnek tartott kamakurai ginkgó (icsonoki) egy magját. A mag nevelését a Dísznövény és Dendrológiai Tanszék vezetőjére, prof. dr Schmidt Gáborra bízta, azzal a kéréssel, hogy az abból fejlődött fát később a Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában ültessék ki és származását jelöljék meg. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésére április 24-én, pénteken 10 órakor kerül sor, a hagyományos háromnapos Kertészeti Szakkiállítás és Vásár megnyitója előtt. Májusban magyarországi látogatást tett Akishino herceg feleségével Kiko hercegnével Japán Oscar A legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat a japán Okuribito (Departures) című alkotás nyerte el; a Takita Yojiro által rendezett film egy állását vesztő csellista történetéről szól. Az Oscar-díj történetében már tizenkétszer jelöltek japán filmet, ám ez az első alkalom, hogy a szigetországból származó alkotás nyert.

9 AZ ÉN JAPÁNOM fotópályázat eredményei A 2009-es jubileumi évre meghirdetett Az én Japánom fotópályázat -ra 12 versenyző 70 képpel nevezett be. A zsűri elnöke: Nagy Z. László fotóművész, a japán képek szakértője Tagok: Borsányi Klára és Szende Györgyi I. díj Demény Kata: Menyasszony Benda Péter: Tokió Cseresnyési Eszter: Kakukktojás II. díj Gosztola Rita: Fudzsi Nagygyörgy Anna: Pontyok Wenger Tibor: Gésák hátulról III. díj Steven Nelson: Rokkakudó Helfenbein Katalin: Koja-szan Gerle Margit: Dzsizó szobrok A hagyományokhoz híven ismét közös koncertet adtak Tavaszi hangok címmel immár hetedszer a Zeneakadémián tanuló japán és magyar hallgatók március 20. pénteken 19 óra a Zeneakadémia Kistermében (Liszt Ferenc tér 8.). Az estet ezúttal is a Sűdy házaspár szervezte.

10 A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Magyar-Japán Baráti Társaság szervezésében Japán Művészeti Napokat rendeztek a Thália Színházban (1065 Budapest, Nagymező u ) március 21-én és 22-én hatalmas sikerrel a hagyományos és modern japán kultúra felvonultatásával. Synergy of Cultural Dialogues címmel a BGF - KKFK (Budapest, XVI. Mátyásföld, Diósy Lajos utca ) március 27-én tudományos szimpóziumot szervezett, melynek célja, hogy fórumot teremtsen a közös gondolkodásra és eszmecserére távoli kultúrák kutatói között, hogy közelebb hozza egymáshoz a tudományos és oktatási szféra szereplőit koncepcionális és módszertani kérdések vonatkozásában. A konferencia a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kara és a JSMR (Japanese Society for Multicultural Relations) szervezésében zajlott több neves előadó közreműködésével. A Himiko no kai együttes újabb magyarországi turnéra érkezett, a helyszínek: Győr, József Attila Művelődési Ház: április 11., Kecskemét, Székesfehérvár, az Erzsébetligeti Színház, Budapest, XVI. ker. Hunyadvár u. 43/b április hónapban a Magyar-Japán Baráti Társaság és BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar szervezésében. A Magyar-Japán Baráti Társaság májusában emléktáblát avatott Imaoka Juichiro emlékére Imaoka egykori törzshelyén a Centrál kávéházban Budapesten. Imaoka Juichiro ( ) volt az első olyan japán, aki hosszabb időt töltött Magyarországon ( között), és sokat tett a két ország közötti baráti és kulturális kapcsolatokért. Elsőként készített japánmagyar, magyar-japán zsebszótárt, majd magyar-japán nagyszótárt, magyar irodalomtörténetet a Halotti beszédtől a 20. század elejéig. Emellett rengeteget fordított, többek között Madách: Az ember tragédiája, Petőfi: János vitéz, Petőfi, Arany, Kölcsey és Vörösmarty költeményt. Ő készített elsőnek japánok számára magyar nyelvtant is. Emellett Centrál kávéházi törzshelyén mindenkivel találkozott, aki akkoriban fontos személyiség volt, többek között Móra Ferenccel, Szabó Lőrinccel, Cholnoky Jenővel, Bárczy Istvánnal, Klebelsberg Kunóval és még másokkal is. Tagja volt a Magyarokat Megsegítő Japán Társaságnak, amely pénzadománnyal segítette az 1956-os forradalmat. Ő fektette le a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok alapját, melyet1938-ban Matsumiya Hajime és Teleki Pál írt alá. Nemzetközi Gyermeknap - Játszóház volt a Városligetben, melyet a Japán Nagykövetség május 31-én szervezett meg. Magyar keramikusok japán hatású alkotásainak kiállítása nyílt a Magyar-Japán Baráti Társaság és a Kecskeméti Nemzetközi keramikus iskola közös szervezésében a Museion No. 1. galériában (Bp. IX. Üllői út 3.) június 11-től július 4-ig.

11 Minamizuka Shing: Rózsa Sándor Betyár vagy bandita? c. könyvét mutatta be a L'Harmattan Kiadó augusztus 18-án a Kossuth Klubban. A kötetet dr. Szabó Ferenc levéltáros, muzeológus ajánlotta az olvasók figyelmébe. Szeptember 16-án órakor Helfenbein Katalin: Kik azok a kappák? címmel tartott előadást ezekről a különös japán csodalényekről. Október 21-én órakor Czigány Ildikó, az első magyar pilótanő mutatta be vetített képekkel Japán utazását és az erről szóló könyvet, melyet a helyszínen is meg lehet vásárolni. A Japán Alapítvány és a Néprajzi Múzeum szervezésében a Budó szelleme a szamurájok címmel kiállítás nyílt augusztus 15-én a Néprajzi Múzeumban (Bp. V. Kossuth tér 12.) szeptember 6-ig. A japán harcművészet (budó) a 20. század során egyre nagyobb érdeklődésre tett szert a nyugati világban, elsősorban technikai tökéletessége, szellemisége, esztétikai hatása révén. Mai formái azonban hosszú múltra tekintenek vissza. A kiállítás ennek az útnak a jelentősebb állomásait mutatja be eredeti vagy reprodukált fegyverek és kellékek segítségével. Szeptember 26-án a Fasori Evangélikus Gimnáziumban Japán Napot rendeztek nagy sikerrel. A Merlin Színházban japán társulatok mutattak be előadásokat: szeptember 14., 15. /19:00 Theatre du Sygne - Euro-Japan Theatre Organization: Shakespeare: Periklész (japánul, angol felirattal) szeptember 23. és 24. / Chungwoo Társulat (Korea): Lábnyomokban (koreaiul, magyar felirattal) szeptember 29., 30. és október 1. / Konnyakuza: Opera Metamorphosis október 2. / Theatre Office Natori: Double Nora - Ibsen: Babaház című műve nyomán (japánul, magyar felirattal) október 6. és 7. / 20.00

12 TPS: Téli Beyer (japánul, magyar felirattal) október 21. és 22. / Okinawa Music Ryujin koncert október 28. és 29. / Yoko Nishi koto koncertje november 10. és 11. / J-Art Company: Neo Japanesque október 8-án a törökszentmiklósi Ipolyi Arnold Könyvtár Japán napot rendezett. Vihar Judit, az MJBT elnöke előadást tartott Japán hagyományos kultúrájáról, a japán nyelvről és költészetről. Majd haiku-író verseny következett, melyen bárki részt vehetett. A győztesek jutalomban részesülnek, a legszebbeket Haiku rovatunkban közöljük. A program az Őszi Országos Könyvtári Napok törökszentmiklósi rendezvénye is volt egyben. A Japán-Magyar Jubileumi év alkalmából a Japán és a Magyar Posta közösen emlékbélyegeket bocsátott ki. A Berky Péter tervei alapján készült bélyegek Japánban , Magyarországon pedig példányban jelentek meg október 16-án két különböző íven. A nálunk is kapható kis íven hat darab, H alakzatba rendezett bélyeg található, melyeken magyar és japán jellegzetességek egyaránt szerepelnek. Magyar oldalról a díszkivilágításban pompázó Erzsébet-híd, egy matyó hímzés és egy butella.

13 Japán vonatkozásban pedig a Fuji-hegy, egy csodaszép kimonó minta és egy teafű-tároló edény. A bélyegek csak a nagyobb postahivatalokban vásárolhatók meg, 260,- Ft/db-os egységáron (a teljes kis ív ára így: 1560,- Ft.) A Japánban kapható nagy ív összesen tíz darab bélyeget tartalmaz. A már fent említett hat darabon kívül még négyet: egy magyar huszár, egy porcelán váza, és két bélyegen a Magyar Parlament látható. A bélyegek fejenként 80 Yenbe kerülnek (így a teljes ív ára: 800 Yen). A 2009-es jubileumi év egyik legnagyobb szabású programja, az október 28-án megtartott Japanológiai Kongresszus volt, melynek szervezői és támogatói a Japán Nagykövetség, a Külügyminisztérium, az ELTE BTK Japán Tanszéke, a Magyar-Japán Baráti Társaság a Japán Vállalatok Üzleti Társasága (Sókókai) voltak. A rendezvényen bemutatták A tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből c. tanulmánykötetet Farkas Ildikó - Szerdahelyi István - Umemura Yuko - Wintermantel Péter szerkesztésében, az Eötvös kiadó gondozásában. Budakalászon a Faluházban október 29-én kor kezdődött a kiállítás megnyitó az MJBT fotópályázatának nyertes képeiből. Utána komolyzenei koncert, Tóth Orsolya énekelt, Sagawa Tomoko hegedült - japán dalokat is játszottak. Ezt követette Sági Attila előadása a teaceremóniáról: "Hajnali teát és harmatot együtt szürcsöl - egy virág és egy pap" címmel. Majd harcművészeti bemutató következett, végül két vidám kjógen a debreceni Csokonai Színház stúdiósainak előadásában. Az Orchestra Ensemble Kanazawa a MÜPA Bartók Béla Nemzeti hangversenytermében lépett fel november 10-én. A japán zenekar tevékenysége az európai és a távol-keleti kultúrák találkozásának szimbóluma, s budapesti műsoruk is ezt tükrözte. Első vendégkarmesterük a leningrádi születésű Dmitrij Kitajenko, a zeneigazgatói tisztet pedig 2007-től tölti be a Chicagói Szimfonikusok és a Müncheni Filharmonikusok előtt sem ismeretlen Inoue Michiyoshi, aki 1986-ban Japán első számú koncertterme, a Suntory Hall megnyitó hangversenyét vezényelte. A műsoron szerepelt: Maki Ishii: II. szimfónia shōmyōra, gagakura és zenekarra (Érdekes volt a kortárs zene és a hagyományos japán udvari zene kombinációja. Ráadásul buddhista papok énekeltek, míg a hangszereken sintó papok és civilek játszottak.) Haydn: C-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:1 Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92 Közreműködött: Onczay Csaba gordonka Vezényelt: Michiyoshi Inoue, akiben egy hihetelenül színes egyéniséget ismerhettünk meg! Isimoto Hiroko zongoraművész november 20-án a Pintér Galériában adott koncertet. Műsoron szerepeltek Nakata, Yoshimatsu, Bartók, Dohnányi, Liszt művei.

14 November 2-án a Zenekakadémián Kodama Mari adott orgona koncertet. A műsoron japán citera, bambuszfuvola, hagyományos hangszeres darabok és kagura táncbemutató szerepelt. November 17-én felgyulladtak az Erzsébet hídon az Isii asszony által tervezett díszkivilágítás lámpái. Az MJBT részéről Hidasi Judit, Kiss Sándor és Vihar Judit a Zsófia hajóról szemlélve tekinthette meg a pillanatot: a Rákóczi induló hangjaira visszafelé számoltunk, amikor kezdtek felgyulladni a diszkrét kivilágítás fényei. Japánból nagyon sokan érkeztek erre az alkalomra. Kono Joheinek, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnökének, a japán parlamenti alsóház elnökének tokaji aszús üveget adott át társaságunk, melynek cimkéjére a nevét és az eseményt írattuk rá emlékből. Jelen volt Nabekura Shinichi volt nagykövet és Ito Tetsuo jelenlegi nagykövet is, aki szokás szerint magyar nyelven üdvözölte az egybegyűlteket. A díszkivilágítás Sissi gyöngysorát jelképezi. Egyetlen egy alkalommal, a felkapcsoláskor volt látható az egyik pilonon a magyar, a másikon a japán nemzeti zászló fénye. Nemzeti ünnepeken mind a két pilont a magyar lobogó fogja díszíteni. A költségek felét a japán nép állja, a villanyszámlát pedig mi fizetjük. Hogy ez minél kisebb legyen, Isii asszony magyar kérésre még módosított is a terveken. A Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszéke november 25-én Átalakulások a mai Japánban címmel konferenciát rendezett. Ötödik alkalommal szervezett az Egyetem japanisztikai konferenciát, ezúttal a mai Japán társadalmi, politikai, nyelvi, oktatási kérdéseiről volt szó. Az előadásokat tanulmánykötet formájában is kiadják. Bemutatták a most megjelent Ismerjük meg Japánt. Bevezetés a japanisztika alapjaiba c. tanulmánykötetet is. Farkas Ildikó szerkesztésében, az Eötvös Kiadó gondozásában. Farkas Ildikó egyben az MJBT vezetőségi tagja is. A Neo Japanesque társulat november 9-én szűk körben meghívottak számára a Merlin Színházban bemutatta a japán császári pár rituális kimonó öltézékét és magát az öltöztetés folyamatát. Majd performance-ot is tartottak. Átadták ajándékukat a Hopp Ferenc Múzeumnak. A Japán Alapítvány és Mayer Ingrid jóvoltából újabb csodálatos színházi élményben lehetett részünk: bábelőadás volt a Centrál Színházban november 22-én és 23-án. A Hachioji Kuruma Ningyo hagyományos japán kocsitechnikás bábszínházi társulat és a Japán Nemzeti Kincse címmel kitüntetett, a Tsuruga shinnai iskola 11-dik nemzedékéhez tartozó Wakasanojo Tsuruga shinnai mester két shamisen játékos kíséretében tartott előadást Budapesten. A japán bábszínház nem elsősorban gyerekeknek játszik. Felnőtteknek szánt népszerű előadási forma ez, mely a nemes szamuráj harcosok idejében keletkezett. Az utóbbi másfél évtizedben a Hachioji Kuruma Ningyo társulata gyakran szerepelt Európában, Ázsiában, Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban, legtöbbször XI. Wakasanojo Tsuruga shinnai mesterrel közös előadásban. A kuruma ningyo

15 kocsitechnikás bábszínházi társulat Japánban is egyedinek és különlegesnek számít ben a társulat Tokió város vezetőségétől a Felbecsülhetetlen Kulturális Érték megtisztelő minősítést, 1966-ban pedig a japán kormánytól a Felbecsülhetetlen Népművészeti Kulturális Érték kitüntető címet kapta. A világhírű Japán Mime Stúdió a Tűzraktérben november 9., 10. között két napos workshopot, majd november 12-én előadást tartott. A test és a gesztusok használatával a szóbeli kifejezésnél mélyebb jelentéseket kutató együttes vezetője, Sasaki Hiroyasu Párizsban tanult Etienne Decroux-val együtt, majd e technikát a japán test és lélek sajátosságaival vegyítette. Egyéni stílusában ötvözi a nó, a butó és a kabuki, valamint japán tradicionális táncok elemeit is. Előadásai egyszerre realisztikusak, szimbolikusak és absztraktak. Budapesti fellépésük igazi csemegét jelentett a keleti színház iránt érdeklődők számára. Quo vadis Japán? Japán erősségei ma és holnap címmel tartott előadást IKUMA Mikio, a Yomiuri Shinbun Ueda-díjas vezető szerkesztője, A Tokiói Egyetem vendégprofesszora, Litvánia állami díjas kitüntetettje október 21-én az ELTE Gólyavárában. (Szervezők: Japán Nagykövetség és az ELTE Japán Tanszéke.) November 21-én A Kelet Fénye Fesztiválon Sopronban mesés keleti játszódélelőttöt szerveztek (kézművességek, mandalakészítés, origami, japán kalligráfia, hennafestés, keleti táblás játékok, harcművészeti bemutatók, indiai, tibeti mesék, táncos produkciók, ügyességi játékok: sárkányfarok-fogó, óriás mikado, tangram, nagy malom, kínai szembekötősdi). November 21- én Gesztelyi Nagy Judit shakuhachi fuvolaművész és zen buddhista tanító előadását hallhattuk: Spiritualitás, szeretet, szerelem, szexualitás címmel, majd shakuhachi fuvola-zenés meditációt tartott. A program fővédnöke Dr. Pressing Lajos, a Buddhista Misszió ügyvivője volt. November 17-én rendezte meg Kiss Sándor, a Magyar-Japán Gazdasági Klub elnöke a Magyarország és Japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. évfordulója és a második világháborúban megszakadt diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója alkalmából a második országos középiskolai vetélkedőt. A középiskolás Japán országismereti vetélkedőt a Szili Katalin házelnök asszony által vezetett Diplomáciai Emlékbizottság és a Japán Nagykövetség is felvette jubileumi év hivatalos programjába. A 2009-es versenyre 58 középiskolából 61 csapat (19 budapesti és 42 vidéki) regisztráltatta magát. A kérdések témáját a sok aktualitás adta, melyek átfogták a Japán ország-ismeretet és a magyar-japán kapcsolatokat. Mivel Japán és Magyarország egyaránt fürdő nagyhatalom, ezért kiemelt témaként a magyar és japán fürdőkultúra és az ehhez kapcsolódó geológiai-

16 hidrológiai és művelődéstörténeti kérdések szerepeltek. A vetélkedőt Szili Katalin kíséretében meglátogatta Kono Yohei, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke és az általa vezetett jubileumi delegáció több tagja, köztük a magyar ügyek egyik legfőbb támogatója Yonekura Hiromasa, a Sumitomo Chemical elnöke és felesége. Házigazdaként Gőgös Zoltán FVM államtitkára fogadta a delegációt. Kono JMBT elnök rövid beszédben köszöntötte a versenyzőket. Nagy elismeréssel szólt a két ország kapcsolatainak fejlődéséről és abban bízva kívánt jó versengést, hogy a versenyzők Japán iránti érdeklődésüket megtartják, és baráti támogatói lesznek közös ügyeinknek. A verseny győztese a szombathelyi NYME Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapata Hollósi Katalin, Hamza Emese és Kun János. Felkészítő tanáruk Dobre Norbert. Díjuk egyhetes japán körutazás 2010 tavaszán. Második díj háromnapos magyarországi fürdőszálloda beutalót a budapesti Babits Mihály Gimnázium Yamamba csapata nyerte. Harmadik díjas a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Arita csapata értékes könyvajándékot kapott. A díjakhoz az anyagi támogatást a Magyar-Japán Gazdasági Klub és tagjai valamint az Academia Humana Alapítvány biztosította. Ebben az évben vettünk örök búcsút Kerekes Sándortól, aki a Magyar Japán Baráti Társaság alapító tagja volt. Ő szervezte meg a dunaújvárosi tagozatot, amelynek ig vezetője volt. A budapesti Fővám téri Vásárcsarnokban november között rendezték meg a Japán Napok nevű fesztivált. A csütörtök délelőttől szombat délutánig tartó programsorozaton a közönség betekintést nyert a Felkelő Nap országának tradicionális művészetébe, megismerkedhetett a hagyományos japán konyha ételeivel és ízelítőt kaphatott a modern japán kultúra fiatalok által igen kedvelt műfajaival. Az MJBT J-Cat önkéntese Aoki Tomiko kimonó bemutatót tartott. Csillagok, csillagok címen nyílt adventi origami kiállítás az Óbudai Múzeum Platán Könyvtárában december 1-én 17 órakor. A kiállítás megnyitóját követően illetve december 19-én, szombaton délelőtt origami oktatók tanították az érdeklődőket a helyszínen. A BGF Külkereskedelmi Kar a tokiói Nihonga Magyar Festőkör kamaratárlatát rendezte meg december 8-án, kedden. A kiállítást: Dr. Hidasi Judit dékán nyitotta meg. A kiállítás, melyet Shiyu Michi, a festőkör vezető tanára állított össze, a 2009 szeptemberében Japánban a diplomáciai kapcsolatfelvétel 140. és 50. jubileumi évfordulója alkalmából bemutatott tárlat módosított anyaga.

17 Szakurama Kai: Szumida gava hagyományos japán nó színházi bemutató volt december 9- én a Millenáris Teátrumban. Igazi eseménynek számít a magyar közönség számára, ha egy hagyományos nó játékot láthat. Ez a zenei kísérettel előadott színjátékforma a 14. században nyerte el mai formáját és kifejezetten a művelt rétegek műfaja volt. Jellegzetessége, hogy kizárólag férfi színészek játsszák a szerepeket. A 15. században, a Muromacsi-korszak idején keletkezett Szumida gava egy anya tragikus történetét meséli el, aki eltűnt fia keresésére indul Kiotóból. A Szumida-gava az egyik legrégebbről fennmaradt, de ezzel együtt igen népszerű és ismert japán nó, amelyet más hagyományos dramatikus formákra is átültettek, így kabuki és ningjó-dzsóruri (bábjáték) változatai is ismertek. Benjamin Britten, a 20. század egyik legnagyobb hatású brit zeneszerzője 1956 során Japánban tett látogatása idején látta a darabot, amely olyan erős hatással volt rá, hogy templomi parabolát is írt belőle, Curlew River címmel. A főszerepet játszó Szakurama Udzsin 21. generációs leszármazottja annak a zenészszínész családnak, amely dokumentálhatóan a 16. századtól működött a Hoszokava szamurájcsalád udvari szolgálatában. A Magyar-Japán Baráti Társaság helyi csoportjai számos programmal ünnepelték a kettős évfordulót. Ebben az évben négy új csoport is alakult az MJBT részeként vagy azzal szorosan együttműködve: Baja, Szombathely, Vác, Veszprém! Megalakult a Veszprém-megyei Magyar Japán Baráti Társaság! november 20-án alakult meg az önállóan bejegyzésre kerülő egyesület, melyhez 29- en csatlakoztak az alakuló ülésen, ahol az MJBT-t Bassa Zoltán főtitkár képviselte. Az egyesület elnökének Dr. Kutics Károlyt választották, aki vegyészmérnökként és egyetemi profeszszorként több mint 10 évig dolgozott Japánban. A további megválasztott tisztségviselők: Somfai Tamás ügyvezető alelnök, Preszter-Lajtai Attila külügyi alelnök, Nagy Hilda gazdasági alelnök, Kocsis Barbara irodavezető, valamint a 3 tagú Ellenőrző Bizottság. Veszprémben és környékén sokan ápolnak személyes és intézményes kapcsolatokat Japánnal. A Veszprém és Gifu megye közötti kapcsolatokon túl a városban tevékenykedő J-CAT önkéntes is hozzájárul Japán jobb megismertetéséhez. Megalakult a szombathelyi Magyar Japán Baráti Társaság! Nagy sikerrel zajlott le az MJBT-Szombathely első rendezvénye október 17-én Schmitt Csilla vezetésével. Az egész délutánt betöltő programsorozat közel 700 embert vonzott. A ja-

18 pán önkéntesek, valamint az AGORA Gyermekek Háza, a Japán Alapítvány és az EPCOS Elektronikai Alkatrészgyártó Kft támogatása nagy segítséget jelentett. A Japán-Magyar Baráti Társaság Aicsi megyei csoportja jukatákat ajándékozott a szombathelyieknek, melyeket 2010-ben kimonókkal és Fushimi Katalin leírásaival kiegészítve kiállítás formájában is szeretnének bemutatni. A Magyar-Japán Baráti Társaság székesfehérvári klubja, a székesfehérvári Városi Könyvtárral közösen 2009.november 05-én szervezte meg Japánban jártam, több mint négy éve sikeres élménybeszámoló programját. László Istvánné, Ilike, civilben pedagógus, édesanya, nagymama, akinek lánya és veje több mint kilenc éve élnek és dolgoznak Japánban, érdekes beszámolót tartott. Bemutatásra került Dr. Umemura Yuko, zongoraművész, tanár, történész az ELTE Bölcsészettudományi Kara Japán tanszékvezető-helyettesének, Imaoka Dzsúicsiróról, az első, Magyarországon híressé vált tudósról, kutatóról írt, A Japán-tengertől a Duna-partig című könyve. A könyvet Dr.Vihar Judit tanszékvezető, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke mutatta be. A rendkívül kellemes esten, sok érdekes dolgot tudtunk meg Imaoka viszontagságos életéről, arról a tudósról, aki lefektette a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok alapját, amelyet 1938-ban Macumija Hadzsime és gr.teleki Pál írt alá. Számol be az eseményekről Schwerlichovszky László, a Magyar-Japán Baráti Társaság székesfehérvári klubja elnöke A SZÍV HÓNAPJA c. rendezvénysorozat keretében a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban ( november 26-án zenés műsor és beszélgetés zajlott le. Előadók voltak: Yagi Maki és Németh Gergely zongoraművészek. Az MJBT hódmezővásárhelyi csoportja havonta egyszer Japán Klub néven tart nyílt programot a helyi Művelődési Házban. A két órás program egyik felében mindig egy-egy Japánnal kapcsolatos témáról tartok előadást, számol be Hegyi Attila, a csoport vezetője. Januárban az idei évre tervezett eseményekről volt szó, majd azt követően Kiotó műemlékeiről tartottam vetítést. Február 20-án pedig sor került az idei második összejövetelünkre, ami rendhagyóra sikeredett. Ugyanis első alkalommal volt előadó vendégünk: Gálné Horváth Ildikó a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium földrajz szakos tanára (aki MJBT tag is) 2007-ben a Japán Alapítvány jóvoltából részt vett egy két hetes körúton a szigetországban. Erről tartott fényképvetítéssel egybekötött beszámolót, ami olyan érdekesre sikeredett, hogy a Művelődési Ház zárórája miatt nem is jutott idő a befejezésre. A tavaszi első találkozónk március 20-án lesz, ezen Kiotó UNESCO Világörökséghez tartozó műemlékeiről lesz kézi kamerás video- és fotóvetítés. A rákövetkező hónapban a most félbehagyott élménybeszámolót folytatja majd a tanárnő.

19 A Társaság hódmezővásárhelyi csoportjának találkozóira a középiskolás korosztálytól a nyugdíjasokig bezárólag, Japán érdekességei, kultúrája és nyelve iránt érdeklődő vásárhelyi és környékbeli emberek járnak. (Időnként Szegedről és Orosházáról is jönnek vendégek.) A létszám rendszeresen 5 és 15 fő között mozog, kis számban megjelenő (5-10 fő) állandó tagokkal és változó számú néha-néha feltűnő látogatókkal. A tagság néhány tagja részt vesz a weboldalunk szerkesztésében is. Az interneten naponta minimum 400(!) látogató olvassa az általunk írt, Japánhoz kapcsolódó híreket ben a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok emlékéve során csak a hivatalosan, az emlékév logójával regisztrált programokat összeszámlálva több mint 100 kulturális, tudományos esemény zajlott le Magyarországon. Több fontos könyv, kiadvány jelent meg. Külön kiemelendő a magyar-japán emlékbélyeg, valamint az Emlékév csúcspontja az Erzsébet-híd díszkivilágításának felkapcsolása. Közel 70 rendezvény szervezésében a Magyar-Japán Baráti Társaság is szerepet vállalt, és további 31 programon vettünk részt. A számos, kisebb és nagyobb városban megszervezett Japán Napok külön-külön is közel 1000 érdeklődött vonzottak. Négy városban (Baja, Szombathely, Vác, Veszprém) alakult meg magyar-japán baráti társaság az MJBT részeként vagy azzal szorosan együttműködve. Ebben az évben is minden külön tagtoborzási kampány nélkül is egynegyedével, kb. 70 új belépővel nőtt az MJBT tagsága, köztük nagyon sok a fiatal. De ennél nagyságrendekkel többen foglalkoznak Japánnal vagy a japán kultúra egyes szegmenseivel. Ma Magyarországon kb en tanulják a japán nyelvet szervezett formában, az egyetemek japán szakjai a legnépszerűbb idegen nyelvű szakok voltak 2008-ban és 2009-ben. Az anime és a manga több tízezres rajongói táborral bír, a hagyományos japán tevékenységek az origamitól a küzdősportokig újabb generációt ejtenek rabul. A Japánnal való foglalkozás megszűnt egzotikumnak lenni. Az amerikai tömegkultúra után a japán (J-Pop) fejti ki a legnagyobb hatást a fiatal magyar generációkra. Rengeteg fiatal érdeklődik Japán iránt; ma Japán trendi dolog a tinik és a huszonévesek számára. És felnőtt egy japános generáció a évesek akiket az elmúlt 20 évben kinyíló világból Japán fogott meg a leginkább. Tudományos igénnyel persze nem foglalkoznak tömegek Japánnal, de ez végül is a tudomány más területeire is igaz. Ugyanakkor a japanológia számára mennyiségi és minőségi humán tartalékokat és táguló lehetőségeket jelent, hogy egyre többen érdeklődnek Japán iránt. Ha valakit a francia festészet érdekel, akkor a francia konyha már nem feltétlenül. Japán esetében az a fantasztikus, hogy aki egyik vetületével megismerkedik, automatikusan elkezd érdeklődni más vetületei iránt is. Specializációban túlpörgött világunkban nagyon fontos dolog ez. Az idei év lendületet adhat számos, a japános infrastruktúra hiányosságainak pótlásához is.

20 Röviden a Japánban lezajlott programokról Korábbi számainkban már írtunk néhány Japánban tavasszal illetve nyáron rendezett eseményről. Ősszel mintegy hatvan zenei, képzőművészeti, táncszínházi és gasztronómiai program nyújtott betekintést Magyarország kultúrájába. A programsorozat a tokiói Royal Park Hotelben vette kezdetét, itt volt látható a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem A magyar kékfestés múltja és jövője című vándorkiállítása is, mely a Japánban szintén nagy múlttal rendelkező kékfestés (aizome) magyar hagyományait és ennek innovatív technikai és gondolati átdolgozását ismerteti meg a japán közönséggel. A főváros után a tárlat további három településre is ellátogatott. A programsorozat megnyitóján mutatkozott be a fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Kaláka együttes is. A külföldi turnéin a magyar világzene mellett a hazai versirodalmat is képviselő zenekar szeptember 28-ig tartó japán körútja során 4 városban összesen 9 koncertet adott. A kortárs magyar táncéletbe Frenák Pál szólóestjein és workshopjain keresztül kaphattak betekintést az érdeklődők. A többszörös Lábán Rudolf-díjas koreográfus a programsorozat keretében Kobéban, Tokióban és Kiotóban lépett fel. Ismerősként köszönthette a japán közönség Harcsa Veronikát: a fiatal dzsesszénekesnőnek eddig két lemeze - Speak Low és You Don't Know It's You - jelent meg a szigetországban, és saját műfajában mindkettő listavezető lett; ezúttal Jokohamában és Tokióban adott koncertet. A japán közönség külön kiállításon találkozhatott a legnevesebb magyar gyermekköny-illusztrátorok munkáival, illetve az Osztrák- Magyar Monarchia kincseivel, irodalmi előadáson ismerkedhetett meg Esterházy Péter világával, de konferencia elevenítette fel a Páneurópai Piknik emlékét is A Hangari Shorakukai, a Magyar Japán Szépírók Társasága január 23-án szombaton 15 órakor a Budai Művészházban (1112 Bp. Brassó út 91.) KAKIZOME Új évi jókívánságok írása címmel tartott japán kalligráfia rendezvényt, Nagy Mónika, Japánban tanult kalligráfus vezetésével. Búcsú HAGIVARA Micsihikótól Hagivara Micsihiko ( ), a Japán-Magyar Baráti Társaság ügyvezető igazgatója nem egyszerűen magyar barát és zenerajongó volt, hanem ő maga egy intézményt jelentett: A Hagivara. Szinte nem volt Japánban megfordult magyar ember, aki ne ismerte vol-

21 na..ha valakinek nem volt pénze segített rajta, ha valakinek nem volt kiadója kerített neki, ha valakinek nem volt, hol szállnia intézkedett, ha valaki tolmács-kísérőt keresett gondoskodott róla. Az ő életében Magyarország és a zene szorosan összekapcsolódott, és a Baráti Társaság volt az a szervezeti keret, amely révén mindez megvalósult. A több évtizedes munkája gyakorlatilag azt jelentette, hogy minden program, minden rendezvény, minden megmozdulás rajta keresztül zajlott. Mindig mosolygós-nevetős arca bizalmat árasztott tudták a magyarok és a japánok egyaránt, hogy közös ügyeikben rá számíthatnak. Szerénysége közismert volt: noha több kitüntetéssel is jutalmazták lelkes elkötelezettségét, ezzel sohasem kérkedett. A Japán Magyar Baráti Társaság immár örökre összefonódik Hagivara-szan nevével: nélküle a magyar-japán kapcsolatok nem tartanának ott, ahol most. Emlékét örökre megőrizzük! Takamizu Hidero, a Japán Nagykövetség Kulturális és Sajtóosztályának vezetője 2005-ben, Japán és az Európai Unió közös évében érkezett Magyarországra, s megnyerő egyéniségét azonnal megszerettük. Ahol megjelent lobogó hajjal, azonnal felvillanyozta a társaságot. Magyar tudása is tiszteletet váltott ki. Ezért szívesen hívtuk minden programunkra. És ő mindenhová el is jött: a legtávolabbi falutól a nyüzsgő nagyvárosokig, Japán Napra, kiállítás megnyitóra, konferenciára, koncertre, szakura és ősgingkófa ültetésre, bonszai bemutatóra, origami kiállításra, a baráti társaság közgyűlésére, ahol több órán keresztül hallgatott meg minket. Együtt munkálkodott velünk a japán-magyar szótár készítésében és még sorolhatnám az eseményeket vég nélkül ban megszervezte a Magyar Japanológusok VII. konferenciáját a Japán Nagykövetségen, 2007-ben beszédet mondott a MJBT 20 éves fennállása alkalmából a régi Zeneakadémián és 2009-ben a kettős jubileum kapcsán rengeteg programot szervezett és jelent meg ott, beszédeket tolmácsolt és tartott. Nagy munka volt számára is Akishino herceg és Kiko hercegné magyarországi látogatásának lebonyolítása. Mindent a lehető legjobban intézett. Egyéniségében egyszerre van jelen kelet nyugalma és racionalitása és nyugat ésszerűsége és lényegmegragadása. Emellett igazi empatikus személyiség. Sokan segítettek már nekünk, de Nabekura Sinicsi nagykövet idején segítségével kaptunk először önkéntest a csodálatos Aoki Tomiko szenszei személyében. Reméljük, ha visszatér hazájába, akkor sem feledkezik meg magyar barátairól, mindig visszavárjuk. Február 20-án a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége és a Magyar - Japán Baráti Társaság rendezte meg a japánok és magyarok találkozóját a gyönyörű Sporttemplomban (Bp. VII. Rákóczi út 57.) Harcművészeti programok és jótékonysági bál mellett kimono bemutató, teaszertartás, szusi kóstoló, origami, kalligráfia, sárkánytánc volt programon.

22 Éjjeleken át hajtogatott előbb tizenegy fiatal, aztán ahogy híre ment az akciónak, Nyúl község apraja-nagyja; végül már a győri tűzoltók is beszálltak a darukészítésbe. A Petz-kórház gyermekambulanciáján tegnap ezer papírmadár szárnya rebbent, karácsony melege járta át az osztályt. Festői környezetben a csendes Prímás szigeten, közvetlenül a Duna partján, a Magyarországot Szlovákiával összekötő Mária Valéria híd lábától 100m-re fekvő, a helybéli japán közösség által sűrűn látogatott esztergomi Hotel Esztergomban Japán Napokat rendeztünk nagy sikerrel március között. A szálloda éttermében a budapesti japán éttermek ételkülönlegességeit szolgálták fel. Kiállításra kerültek Mitsui Sen, Magyarországon élő japán szobrászművész szobrai és kisplasztikái a szálloda különtermében, ahol a szobrokon kívül ugyancsak gyönyörködhetnek a Magyar-Japán Baráti Társaság által 2009-ben meghirdetett fotópályázat díjnyertes képeiben, valamint a képekhez készült haiku versekben. A TV szobában dokumentumfilmeket láthattak az érdeklődők Japánról, vagy gyermekeikkel együtt kipróbálhatták az origamit. A helyi sportkör önvédelmi sportokból tartott bemutatót, és a Japán Nagykövetség önkéntesének köszönhetően sor került egy kimono bemutatóra, teaceremóniára valamint koto- és dobkoncertre is. Szombathely és Aichi megye márciusban rajzcsere programot hajt végre a Váci Mihály Általános Iskola és Mesevár Óvoda részvételével. Japán viselet kiállításuk nagy sikert aratott, számol be az eseményről Schmitt Csilla, az MJBT szombathelyi csoportjának vezetője Március 18-án Székesfehérváron folytatódott a nagyon sikeres "Japánban jártam..." előadás sorozatunk, melynek előadója Tóth Gergely volt, számol be Schwerlichovszky László, a Magyar-Japán Baráti Társaság székesfehérvári klubja elnöke. Április 17-én Szombathelyen a kőszegi Ataru taiko együttes Vörös Emil vezetésével koncertet rendezett nagy sikerrel. A koncerten elhangzó művek betekintést engedtek a szigetország lenyűgöző világába és a színpadi produkció egyfajta történelmi, kulturális keresztmetszetet adott vagy épp utazásra csábított. p úgy, mint egy emberi élet, annak örömeivel és viszontagságaival együtt. A vendégművészek hol egy művészien kidolgozott legyezőtánccal, hol pedig a kardrántás tudományával kápráztatták el a nézőket. Az előadás kitűzött eszméje az egymás iránt tisztelt és megbecsülés kihangsúlyozása, mely az ősi japán társadalmi és erkölcsi értékrendek felelevenítése és tanítása.

23 World Haiku Fesztivál Pécs 2010 Magyarországon eddig még soha nem volt World Haiku Fesztivál. Régóta készültünk e rangos rendezvényre, és azért Pécsen került erre sor, mert Pécs az Európai Unió kulturális fővárosa lett, így méltó helyszíne lehetett a konferenciának. Igyekeztünk mindenki számára elérhetővé tenni a haiku olvasás élményét, ezért Pécs város kirakataiban haiku prezentációkat helyeztünk el, valamint a Hunyor Hotel termeiben a világhírű Toni Piccini képes-verses Haiga kiállítását és a Károli Egyetem diákjainak Haiku kiállítását mutattunk be. A rendezvényre 12 országból érkeznek hozzánk, mintegy 45 fő. Japánból is többen, köztük Ban ya Natsuishi, a World Haiku Association elnöke is. Augusztus 7-én Ban ya Natsuishi tartott haiku workshopot. Aznap este ünnepélyes ceremónia volt, dr. Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepi estet Nacuisi Banja, a World Haiku Association elnöke nyitotta meg. Beszédet mondott őexcellenciája, Ito Tetsuo, Japán magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Ezt követően dr. Hoppál Péter képviselő, a Parlament Interparlamentáris Unió Japán- Magyar Baráti Tagozatának tagja tartott beszédet. Az eseményen ott volt Yasuda Kunihiko, a Japán Nagykövetség első titkára, valamint Iwanaga Emi, a Japán Alapítvány igazgatója is. A World Haiku Association részéről Nacuisi Banja, a román Haiku Szövetség részéről Valentin Nicolitov okleveleket adott át. A beszédek után a világhírű japán Magnificat gyermekkórus (Tokió) énekelt, majd Horvátországból Stjepan Rozic népi együttese szerepelt. Végül Woger Dóra csángó népdalokat énekelt. Az eseményen a Magyar Origami Kör ajándékozott meg mindenkit egy-egy apró hajtogatott orgamival, benne egy-egy haiku angol fordításával. Másnap a haiku versenyen az első díjat Doc Drumheller (Új-Zéland) nyerte meg.