Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények)

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK TANREND 2019/2020 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények) 1

2 Tartalomjegyzék 1. szemeszter OOA-ANT-T Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) 3 OOA-BI1-T Biofizika 1. 5 OOA-BML-T Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) 8 OOA-MB1-T Molekuláris sejtbiológia OOA-MET-T Biometria 15 OOA-OET-T Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) 21 OOA-OKG-T Bevezetés az orvosi kommunikációba 23 OOA-ORK-T Orvosi kémia 25 OOR-ELS-T Orvosi elsősegély 29 OOR-OKA-T Orvosi kémia alapjai 31 OTT1-T Testnevelés szemeszter OOA-AA1-T Általános anatómia OOA-AED-T Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) 37 OOA-BEB-T Bevezetés a biokémiába 39 OOA-BI2-T Biofizika OOA-MB2-T Molekuláris sejtbiológia OOA-SF1-T Szövet- és fejlődéstan OOR-API-T Ápolási ismeretek - elmélet 52 OTT2-T Testnevelés OOR-APG-T Ápolási ismeretek - gyakorlat 55 OOR-OKG-T Az orvosi kommunikáció gyakorlata - nyári gyakorlat szemeszter OOA-AA2-T Általános anatómia OOA-BKA-T Biokémia 61 OOA-EL1-T Élettan OOA-HUG-T A humángenetika alapjai 73 OOA-KET-T Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) 75 OOA-SF2-T Szövet- és fejlődéstan OTT3-T Testnevelés szemeszter OOA-EL2-T Élettan OOA-IMM-T Az immunológia alapjai 91 OOA-NEA-T Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan 94 OOA-OBA-T Orvosi biokémia 98 OOA-SZO-T Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) 102 OTT4-T Testnevelés OOR-AZV-I-T Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli 106 OOR-AZV-S-T Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli 107 OTT1..4-T Testnevelés 1-4.: elérhető kurzusok 1 2

3 OOA-ANT-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA) Tantárgyfelelős: DR. CSATHÓ ÁRPÁD ISTVÁN, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet 1 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra min. 5 fő max. 300 fő Lásd az ajánlott tantervben Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint az antropológia tudományának olyan területe, amely kulturális, biológiai és pszichológiai hatástényezők összetett kapcsolatán keresztül törekszik az emberi egészséget meghatározó folyamatokat megértésére. A hatástényezők közötti kapcsolatrendszer megismerésére számos elméleti megközelítés létezik, amelyek közül adaptációs, vagy ökológiai elméleti keret áll a kurzus középpontjában. Így, az előadások témainak tárgyalása során hangsúlyos szerepet kap, a környezethez történő adaptáció három fő szintje, illetve azok interakciói: a biológiai, a pszichológiai és a kulturális szintű adaptáció. A kurzus során a hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető orvosi antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a humán viselkedést, illetve az egészséget befolyásoló különböző típusú (pl. biológiai és kulturális) hatástényezők közötti kölcsönhatásokat. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Félévközi ellenőrzések Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Lázár Imre és Pikó Bettina (szerk.): Orvosi Antropológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Saját oktatási anyag Neptunra feltöltött elektronikus tananyag. - Jegyzet - Ajánlott irodalom Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., Tony McMichael: Human Frontiers, Environments and Disease, Cambridge Univ. Press, 2001 Előadások 1 Az orvosi antropológia tárgya és főbb területei. Egészségkoncepciók. Dr. Csathó Árpád István 2 Az adaptáció és a plaszticitás fogalma az orvosi antropológiában. Dr. Csathó Árpád István 3 Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre. Dr. Csathó Árpád István 4 A stressz, mint biokulturális kölcsönhatás. Dr. Csathó Árpád István 5 A fájdalom-észlelés biokulturális jellemzői. Dr. Csathó Árpád István 6 A placebo és a nocebo hatás. A gyógyszerhatás antropológiája. Dr. Csathó Árpád István 7 Mortalitás. Demográfiai alapfogalmak. Dr. Csathó Árpád István 8 A halálfogalom összetevői. A halálkép átalakulása gyermekkorban. Dr. Csathó Árpád István 9 A függőség magatartástudományi modelljei. Dr. Csathó Árpád István 3

4 10 A táplálkozást meghatározó biokulturális tényezők. Dr. Csathó Árpád István 11 A testi fizikális növekedést meghatározó környezeti és biológiai tényezők kapcsolata. A szekuláris trend fogalma. Dr. Csathó Árpád István 12 Az öregedés antropológiája. Dr. Csathó Árpád István 13 A környezet típusai, gén-környezet kölcsönhatások. Dr. Csathó Árpád István 14 Filozófiai antropológia. Dr. Szolcsányi Tibor Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgák a vizsgaidőszakban meghirdetett vizsgaidőpontokban zajlanak. Vizsga első része egy 20 kérdéses egyszerű választásos teszt. A tesztben szereplő kérdések az alábbi 16 témakörhöz kapcsolódnak. Az írásbeli részt a vizsga szóbeli része követi, amely során két témakört kell a hallgatóknak kifejteniük. A végleges érdemjegyet az írásbeli és a szóbeli részben nyújtott teljesítmény összesítése adja. 1. A különböző egészségkoncepciók ismertetése. 2. Az adaptációs folyamatok felosztása mechanizmus és időtartam alapján. 3. Az akklimatizációs folyamatok ismertetése példán keresztül. 4. A kulturális adaptációs ismertetése példán keresztül. 5. A városi (urbanizált) életmódhoz való alkalmazkodás vizsgálatának főbb módszertana. 6. Az akkulturáció folyamatának ismertetése példákkal. 7. A kulturális sokk főbb lépései és jellemzése példákon keresztül. 8. A biológiai stressz választ befolyásoló kulturális illetve viselkedéses mechanizmusok ismertetése. Az Általános Adaptációs Szindróma főbb szakaszai. 9. A szociális - kulturális hatások szerepe a fájdalom-észlelés és a fájdalom-reakciók során. A fájdalom értelmezésének kulturális különbségei. 10. A fájdalom jellemzése a minőség és az időtartam szempontjából (fázisos / tónusos, akut / krónikus fájdalom fogalmak). 11. A teljes-gyógyszerhatás mikro- és makro-kontextuális elemei. 12. A placebo- és nocebo-hatás jellemzése példákon keresztül. 13. A nyers, illetve a specifikus mortalitási ráták kiszámítása. A mortalitási ráta és az életkor közötti kapcsolat jellemzése. 14. A gyermekkort jellemző egyes halálképi szakaszok bemutatása. 15. A szekuláris trend fogalma. A pozitív, illetve a negatív szekuláris trendeket befolyásoló biológiai és kulturális tényezők. 16. Az evészavarok biokulturális háttere. Közreműködők 4

5 OOA-BI1-T BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 200 fő Előfeltételek: Lásd az ajánlott tantervben Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett Félévközi ellenőrzések Egy elméleti és egy gyakorlati ZH, amelyek mentességet adhatnak a vizsgán a beugró illetve a gyakorlati vizsgarész alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, Saját oktatási anyag Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: - Jegyzet - Ajánlott irodalom Előadások 1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 3 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 4 Az atom szerkezete Dr. Grama László 5 A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Grama László 6 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Grama László 7 Röntgensugárzás Dr. Grama László 8 Röntgendiffrakció Dr. Grama László 9 A lézer Dr. Grama László 10 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Lukács András Szilárd 5

6 11 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Lukács András Szilárd 12 Sugárzások biológiai hatása Dr. Lukács András Szilárd 13 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Lukács András Szilárd 14 A termodinamika főtételei Dr. Lukács András Szilárd 15 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Lukács András Szilárd 16 Diffúzió Dr. Szabó-Meleg Edina 17 Ozmózis Dr. Szabó-Meleg Edina 18 Folyadékáramlás Dr. Grama László 19 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 20 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Hild Gábor 21 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 22 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 23 Látás Dr. Hild Gábor 24 Hallás Dr. Hild Gábor 25 A citoszkeletális rendszer Dr. Hild Gábor 26 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Hild Gábor 27 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Bugyi Beáta 28 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Bugyi Beáta Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 6

7 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( Közreműködők Czimbalek Lívia Mária (B01BUR), Dr. Bódis Emőke (FQFH76), Dr. Bugyi Beáta (CKTZXD), Dr. Grama László (J7AF3B), Dr. Huber Tamás (GHCE3K), Dr. Kengyel András Miklós (ENQAMZ), Dr. Lukács András Szilárd (LZ2I4Q), Dr. Talián Csaba Gábor (RP9GGL), Huberné Barkó Szilvia (FZER5M), Leipoldne Víg Andrea Teréz (OL4J1R), Pirisi Katalin Erzsébet (MWK6OX), Szatmári Dávid (AIX2L6), Takács-Kollár Veronika Tünde (L5EB78) 7

8 OOA-BML-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI) Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN ZOLTÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet 1 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: Tematika 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra min. 1 fő max. 200 fő Lásd az ajánlott tantervben A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani tantárgy (közegészségtan 1-6) anyagát felöleli. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk. A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett, ami felett az index aláírását megtagadjuk. Félévközi ellenőrzések Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportvezetővel előre egyeztetve, az adott héten másik csoportnál való pótlás lehetséges. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, Saját oktatási anyag A Neptun-ra feltöltött elektronikus tananyagok. - Jegyzet - Ajánlott irodalom Előadások 1 Magyarország népegészségügyi helyzete. Dr. Kiss István Zoltán 2 Az egészség és a betegség fogalma. Egészségdeterminánsok. Dr. Kiss István Zoltán 3 Közegészségtan; népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai. Dr. Kiss István Zoltán 4 Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására. Dr. Kiss István Zoltán 5 Egészségvédelem, egészségfejlesztés Dr. Horváth-Sarródi Andrea 6 Anya- és csecsemő-egészségtan. Dr. Németh Katalin 7 Egészségpolitika. Dr. Berényi Károly Gyakorlatok 1 A prevenció szintjei. 2 Antropometriai paraméterek meghatározása. 3 Időskor egészségtana 4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 5 Kisebbségek speciális helyzete 6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 7 Gyermek- és ifjúság-egészségtan. 8

9 Szemináriumok Vizsgakérdések 1. Magyarország népegészségügyi helyzete. 2. Trendek és tendenciák a morbiditás, a mortalitás és az egészségügy terén a XXI. században. 3. Közegészségtan - népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai. 4. Az egészség és a betegség fogalma. 5. Egészségdeterminánsok. 6. Az iskolai végzettség és a jövedelmi viszonyok hatása a betegségek kialakulására. 7. Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására (kivéve iskolai végzettség, jövedelem). 8. Egészségfejlesztés 9. Az anyasággal, várandóssággal kapcsolatos preventív feladatok. 10. Csecsemő-egészségtan. 11. Egészségpolitika. 12. A prevenció szintjei. 13. Az elhízás és a fizikai inaktivitás szerepe a betegségek kialakulásában 14. A dohányzás és alkoholfogyasztás szerepe a betegségek kialakulásában 15. Időskor egészségtana (főbb epidemiológiai jellemzők, öregedéselméletek) 16. Időskor egészségtana (élettani jellemzők, prevenció lehetőségei, primer, szekunder 17. Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice. 18. Kisebbségek speciális helyzete. 19. Migránsok speciális helyzete, népegészségügyi aspektusok 20. Hajléktalanok speciális egészségügyi helyzete, népegészségügyi vonatkozások 21. Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái, a prevenció lehetőségei (mozgáskorlátozottság, érzékszervi korlátozottság) 22. Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái, a prevenció lehetőségei (értelmi fogyatékkal élők) 23. Gyermek- és ifjúság-egészségtan szervezete, az életkorra jellemző főbb epidemiológiai sajátosságok 24. Gyermek- és ifjúság-egészségtan (kábítószer-fogyasztás, szexuális magatartás kockázatai, mentális egészség, erőszakos halálokok) Közreműködők Dr. Berényi Károly (MLVMGL), Dr. Girán János (WIACRA), Dr. Kiss Zsuzsanna (Z57GQV), Dr. Marek Erika Mária (R9BVBB), Dr. Nagy-Borsy Emese (VR8TCU), Dr. Németh Balázs (W1BAI4), Dr. Rákosy Zsuzsa (MC722M), Dr. Varjas Tímea (BOO8GF), Wolher Veronika (KK02L1) 9

10 OOA-MB1-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA GABRIELLA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium 6 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 42 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 30 óra szeminárium = összesen 84 óra min. 1 fő max. 200 fő Lásd az ajánlott tantervben Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Félévközi ellenőrzések Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia - Saját oktatási anyag - Jegyzet Pap M. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok - Ajánlott irodalom Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1 Oktatási célkitűzések Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 3 Modern morfológiai módszerek I. Fénymikroszkópia Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 4 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 5 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 6 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 7 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 8 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. Dr. Szeberényi József 10

11 9 Molekuláris biológiai módszerek VI: A génműködés gátlása Dr. Szeberényi József 10 Molekuláris biológiai módszerek VII: DNS-chipek Dr. Szeberényi József 11 Molekuláris biológiai módszerek VIII: Immunológiai módszerek Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia 12 Modern morfológiai módszerek II. Elektronmikroszkópia Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 13 Sejtmag Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 14 Genomorganizáció Dr. Szeberényi József 15 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele Dr. Sétáló György 16 A sejtciklus fázisai. Dr. Sétáló György 17 A sejtciklus szabályozása Dr. Sétáló György 18 Sejtosztódás. Mitózis, meiózis Dr. Sétáló György 19 Replikáció prokariota sejtekben Dr. Sétáló György 20 Replikáció eukariota sejtekben Dr. Sétáló György 21 DNS-repair Dr. Sétáló György 22 Transzkripció prokariotákban Dr. Pap Marianna 23 Eukariota pre-rrns szintézis és érés Dr. Pap Marianna 24 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna 25 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna 26 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Pap Marianna 27 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Pap Marianna 28 Transzláció III: A genetikai kód Dr. Pap Marianna 29 Génreguláció prokariotákban Feketéné Dr. Kiss Katalin 30 Génreguláció eukariotákban I: A szabályozás szintjei Dr. Szeberényi József 31 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok I. Dr. Szeberényi József 32 Génreguláció eukariotákban III: Transzkripciós faktorok II Dr. Szeberényi József 33 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 34 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 35 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 36 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 11

12 37 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Sétáló György 38 Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Sétáló György 39 Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Sétáló György 40 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 41 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella 42 Záró előadás. A sejtmembrán Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella Gyakorlatok 1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Plazmidizolálás 6 Plazmidizolálás 7 Fehérje-elektroforézis és Western blot 8 Fehérje-elektroforézis és Western blot 9 DNS-izolálás 10 DNS-izolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés Szemináriumok 1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Molekuláris biológiai módszerek III. 9 Molekuláris biológiai módszerek IV. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. (demonstráció) 14 Replikáció 15 DNS-repair. 16 Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció prokariotákban 18 Transzkripció eukariotákban 19 RNS-érés 20 Transzláció I. 21 Transzláció II. 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat 12

13 Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek 7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mrns szintjén 19. cdns-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 13

14 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mrns szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mrns-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek Közreműködők Balassa Tímea (SWM7LV), Bogdán Ágnes (NHORSU), Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella (WJUTX7), Dr. Bátor Judit (MPZG9D), Dr. Berta Gergely (Q6VP3K), Dr. Fekete Zsuzsanna (G4KGED), Dr. Kemény Ágnes (WJHNZP), Dr. Pap Marianna (A9VB0A), Dr. Seress László Antal (NSRNSQ), Dr. Sétáló György (SXBEK5), Dr. Tarjányi Oktávia (PA4PXG), Feketéné Dr. Kiss Katalin (RB5I50), Les Hajnalka (ARIS6B), Schipp Renáta (GPDYI3), Stayer-Harci Alexandra (ALWLKJ), Varga Judit (NZCIT4) 14

15 OOA-MET-T BIOMETRIA Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens Bioanalitikai Intézet 2 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 200 fő Előfeltételek: Lásd az ajánlott tantervben Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. Ennek jegyében új tananyag blokként az orvosi döntéshozás alapvető jellemzőivel is elkezdünk ismerkedni a kurzuson. A félév elfogadásának feltételei Legalább két dolgozat (ZH) teljesítése, legfeljebb két mulasztott gyakorlat. A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és két elméleti kérdés. Mindegyikre legalább elégséges teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön. Félévközi ellenőrzések A félév során a legalább két Zh teljesítése, mindegyik minimum 50%-os eredménnyel, szükséges a vizsgára bocsátáshoz. Az egyik Zh egyszeri javítására van lehetőség. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótló gyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 7th ed., Saját oktatási anyag - Jegyzet Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, Ajánlott irodalom Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics, 5th ed., 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992 Előadások 1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László 5 Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László 15

16 6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László 7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Orvosi döntések - alapelvek 1/1. Dr. Pótó László 9 A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László 10 A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László 11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás, predikciós értlékek (Gyakorisági táblázatok 2/1.). Orvosi döntések - alapelvek 1/2. Dr. Pótó László 12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László 13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László 14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás, predikciós értékek (Gyakorisági táblázatok 2/2.). Többváltozós módszerek. Orvosi döntések - alapelvek 2. Összefoglalás. Dr. Pótó László Gyakorlatok 1 Valószínűség - példák 1. + Számítógép-használat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás Szemináriumok Vizsgakérdések Egy beugró teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és két elméleti kérdés az alábbiak közül (az egyik elméleti kérdés az OD témakörből): OD-1 Orvosi döntések - alapelvek 1 Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (Ho, 1-fajú és 2-fajú hibakockázatok, az alfa döntési szint választása, tünetek és klinikai tesztek értékelése - a 4 mérőszám, és a pozitív illetve negatív eredmény megbízhatósága különböző vizsgálati helyzetekben: klinikán illetve szűrő tesztnél) egy egyszerű orvosi vagy hétköznapi életből vett döntési helyzetben. Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra. (háttér: főleg a 8. és a előadás) OD-2 Orvosi döntések - alapelvek 2 Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (vizsgálati eredmények beválási valószínűségei, klinikai bizonyítékok, valószínűségek, kezelési küszöb, további vizsgálati lehetőségek,...) egy egyszerű orvosi döntési helyzetben. Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra. (háttér: főleg a és a 14. előadások) 16

17 1. A biometria/biostatisztika fő feladata A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. Integrálja az elemző gondolkodás és az OD alapok főbb megállapításait is. (háttér: főleg az 1., a 3., a , a és a 14. előadások) 2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a és a 12. előadások) 3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1, Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a számolható valószínűség (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a és a 12. előadások) 4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2, Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a és a 12. előadások) 5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a előadások) 6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás) 7. A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a és a 12. előadások) 8. Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az öt szám -os és a három szám -os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a és a 12. előadások) 9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a és a 12. előadások) 17

18 10. A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a normális közelítés módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a és a 12. előadások) 11. A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az átlag eloszlása? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a előadások) 12. A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés, mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5.és a 6. előadások) 13. Az átlag megbízhatósági intervalluma A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a 95% CI kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás) 14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az öt lépéses gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az öt lépés egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás) 15. Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a és a 12. előadások) 16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a előadás) 17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás) 18

19 18. A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás ára? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás) 19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok ( egy minta ) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben? Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne. Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer? (háttér: főleg a 10. előadás) 20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a két változó vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni? Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1. Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az egzakt jelző? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2. Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a szenzitivitás, a specificitás valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- ( prediktív- ) ereje? Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél! (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 23. A nem-paraméteres próbák - 1. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás) 24. A nem-paraméteres próbák - 2. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás) 19

20 25. Az ANOVA elve Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete. Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján. Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben? (háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás) Közreműködők Borbásné Dr. Farkas Kornélia (IRWZKJ), Dr. Kilár Ferenc (XOTCK1), Dr. Makszin Lilla (GWR9T4), Dr. Pótó László (FIO4UU), Kőnigné Dr. Péter Anikó (L556VJ) 20

21 OOA-OET-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA) Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet 1 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 14 óra min. 5 fő max. 300 fő Lásd az ajánlott tantervben Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25 % hiányzás. Félévközi számonkérés: sikeres teszt írása. Félévközi ellenőrzések A teszt a TVSz szabályai szerint a rendelkezésre álló időintervallumban pótolható, javítható. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az adott oktatási héten másik csoportban. TVSZ szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom 1. Jakab Tibor: Az eutanázia, és amit annak hisznek. In: Párbeszéd a halálról. Eutanázia a jogrend peremén. Szerk. Filó Mihály. Literatura Medica, Bp pp. 2. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina, Bp (Második, átdolgozott kiadás) 1., 6., 7., 8., 10., 12., 13., 15., 16. fejezetek. 3. Hegedűs Katalin: Hospice Magyarországon. In: Kállai János, Kaszás Beáta, Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája. Budapest, Medicina Könyvkiadó, (ISBN: ) 2013, Saját oktatási anyag Neptun Meet Street ppt oktatási anyagok - Jegyzet - Ajánlott irodalom Neptun Meet Street Dokumentumok alatt található. Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 1 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma. 2 Az orvos-páciens kapcsolat paternalista és együttműködéses modelljei. 3 Orvosetikai alapelvek. 4 Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve. 5 A rossz hír, illetve a műhibák közlésével kapcsolatos etikai követelmények. 6 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 7 Az életvégi döntések etikai kérdései 1. 8 Az életvégi döntések etikai kérdései 2. 9 Az abortusszal kapcsolatos etikai dilemmák. 10 A reproduktív medicina etikai dilemmái. 11 A genetikai beavatkozások legfőbb etikai kérései. 12 Tudományosság és személyközpontú orvoslás. 21

22 13 Aktuális bioetikai téma megbeszélése. 14 Tesztírás Vizsgakérdések Nincs. Közreműködők Dr. Faubl Nóra Klára (HDSU4W), Laki Beáta (B0SCQX) 22

23 OOA-OKG-T BEVEZETÉS AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓBA Tantárgyfelelős: DR. CSIKÓS ÁGNES ERIKA, egyetemi docens Alapellátási Intézet 1 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 6 óra előadás + 8 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 200 fő Előfeltételek: Lásd az ajánlott tantervben Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. A félév elfogadásának feltételei Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező, amelyet ellenőrzünk. Félévközi jegy megajánlása elektronikus úton történik a szorgalmi időszakban 2 zárthelyi dolgozat eredménye alapján. Az online tesztet NEPTUN felületén keresztül íratjuk. A megajánlott félévközi jegy javítása szóbeli vizsgán lehetséges. Kiscsoportos foglalkozásokon mindenki az NEPTUN-on rögzített csoportbeosztás szerint vehet részt a gyakorlatokon. Csoportváltás kizárólag a Tantárgyfelelős előzetes engedélyével lehetséges. Hiányzás a TVSZ- vonatkozó rendelkezései figyelembevételével. Félévközi ellenőrzések Javítási lehetőség az Intézet által megadott időpontokban és módon Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantárgy-felelőssel előre egyeztetve másik csoportnál való pótlás lehetséges. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban, Medicina Kiadó, Saját oktatási anyag Ppt vázlat Előadásokon, gyakorlatokon elhangzottak - Jegyzet - Ajánlott irodalom Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban, Medicina Kiadó, Előadások 1 Bevezetés az orvosi kommunikációba Dr. Princz János 2 Beteginterjú Dr. Heim Szilvia 3 Verbális, nonverbális kommunikáció I. 4 Verbális, nonverbális kommunikáció II. 5 Nehéz beteg kommunikáció Dr. Papp Renáta Emese 6 Rossz hír közlése Orbánné Dr. Radványi Ildikó Gyakorlatok 1 Ismerkedés 2 Bevezetés 3 Non-verbális kommunikáció 4 Nehéz helyzetek a kommunikációban 5 Interjú készítés 6 Rossz hír közlése 23

24 7 Verbális kommunikáció 8 Szituációk Szemináriumok Vizsgakérdések Kötelező tankönyv alapján Közreműködők Dr. Hollósy Diana (RSGMFW), Dr. Jóbi Anikó (), Dr. Kis Andrea (), Dr. Princz János (KCFQUT), Dr. Rauth Johanna (), Dr. Rinfel József (GSHO5Z), Dr. Strédáné Dr. Nagy Andrea (R2EROO), Orbánné Dr. Radványi Ildikó (OVQLDM) 24

25 OOA-ORK-T ORVOSI KÉMIA Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, habilitált docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet 6 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 84 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 250 fő Előfeltételek: Lásd az ajánlott tantervben Tematika Az Orvosi kémia tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás maximum 3 laborgyakorlatról és maximum 3 szemináriumról engedélyezett. A hét laborgyakorlatairól illetve szemináriumairól legfeljebb 2-2 hiányzás engedélyezett. Félévközi ellenőrzések A hetek 12 laborgyakorlatából hetet sikeresen kell teljesíteni (azaz a gyakorlat elején sikeres labordolgozatot beadni, majd a gyakorlatról az oktató által elfogadott mértékben és minőségben kitöltött munkafüzetet benyújtani) a vizsgára bocsátáshoz. A labordolgozatokon minden héten 1 vagy 0 vizsgapont szerezhető. A heteken a szemináriumok rövid készségfelmérő teszttel kezdődnek. A vizsgára bocsátáshoz minden elvárt számolási és képletírási/rajzolási készségből a félév során három felmérőt kell sikeresen teljesíteni. A félévközi felmérések nem teljesítése esetén a vizsgaidőszakban a TVSz szerinti pótlási lehetőséget biztosítjuk. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Saját oktatási anyag - Jegyzet - Ajánlott irodalom Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011 McMurray, Fay: Chemistry, latest edition Zeeck: Chemie für Mediziner, 8. Auflage Előadások 1 Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Ohmacht Róbert 2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Dr. Nagy Veronika 3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés Dr. Nagy Veronika 4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai Dr. Végvári Ágnes 5 Másodlagos kölcsönhatások Dr. Nagy Veronika 25

26 6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik Dr. Berente Zoltán 7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók Dr. Berente Zoltán 8 Halmazállapotok, gáztörvények Dr. Takátsy Anikó 9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele Dr. Takátsy Anikó 10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Berente Zoltán 11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye Dr. Lóránd Tamás 12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő. Dr. Lóránd Tamás 13 Savak és bázisok Dr. Lóránd Tamás 14 ph, poh és a vízionszorzat Dr. Lóránd Tamás 15 Sók hidrolízise, pufferoldatok Dr. Lóránd Tamás 16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek Dr. Berente Zoltán 17 Komplexek szerkezete és kialakulása Dr. Végvári Ágnes 18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában Dr. Végvári Ágnes 19 Kolloid rendszerek Dr. Ohmacht Róbert 20 Kolloid rendszerek az élő szervezetben Dr. Dóczi Tamás 21 Reakciókinetika Dr. Ohmacht Róbert 22 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai Dr. Ohmacht Róbert 23 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók Dr. Ohmacht Róbert 24 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben Dr. Ohmacht Róbert 25 Elektrokémia Dr. Berente Zoltán 26 Elektronátmenetek élő rendszerekben Dr. Berente Zoltán 27 Bevezetés a szerves kémiába Dr. Agócs Attila 28 A szerves kémiai reakciók típusai Dr. Agócs Attila 29 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban Dr. Lóránd Tamás 30 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok Dr. Lóránd Tamás 31 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében Dr. Lóránd Tamás 32 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Dr. Lóránd Tamás 33 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció Dr. Agócs Attila 26

27 34 Alkoholok Dr. Lóránd Tamás 35 Fenolok Dr. Lóránd Tamás 36 Éterek Dr. Lóránd Tamás 37 Szerves kénvegyületek Dr. Lóránd Tamás 38 Aldehidek és származékaik Dr. Agócs Attila 39 Ketonok, kinonok Dr. Agócs Attila 40 Aminok és biológiailag jelentős származékaik Dr. Lóránd Tamás 41 Karbonsavak Dr. Lóránd Tamás 42 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek Dr. Lóránd Tamás Gyakorlatok 1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 2 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 3 Laboratórium megbeszélés. 4 Laboratórium megbeszélés. 5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 6 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 8 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 9 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 10 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 11 Betacid oldat titrálása 12 Betacid oldat titrálása 13 Potenciometria. Pufferrendszerek. 14 Potenciometria. Pufferrendszerek. 15 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 16 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 17 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 18 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 19 Elektrokémiai kísérletek 20 Elektrokémiai kísérletek 21 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 22 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 23 A funkciós csoportok vizsgálata II. 24 A funkciós csoportok vizsgálata II. 25 A funkciós csoportok vizsgálata III. 26 A funkciós csoportok vizsgálata III. 27 Összegzés, ismétlés 28 Összegzés, ismétlés Szemináriumok 1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások 2 Sztöchiometriai számítások 3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások 4 Oldatok koncentrációja 5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete 6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria 7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai 27

28 8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek 9 Sztereokémia II: diasztereomerek 10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok 11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek 12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok 13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek 14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bóna Ágnes (NZW8YV), Dr. Böddi Katalin (PJDP60), Dr. Nagy Veronika (N5QYN3), Dr. Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (GVXYK0), Dr. Szabó Éva (FV2RSN), Dr. Takátsy Anikó (NGZ91M), Linzembold Ildikó (BO8QQS), Szilágyi Tamás Gábor (PCLT9H) 28

29 OOR-ELS-T Tantárgyfelelős: ORVOSI ELSŐSEGÉLY DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet 0 kredit aláírás Kritérium követelmény modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: Tematika 0 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra min. 1 fő max. 250 fő Lásd az ajánlott tantervben A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek helyszíni ellátásában. Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak felé még intenzívebb legyen. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet. Félévközi ellenőrzések Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom - Saját oktatási anyag - Jegyzet - Ajánlott irodalom Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Könyvkiadó, Budapest, Bogár Lajos: Intenzív - Egy pályakezdés esetfantáziái, Akadémiai Kiadó, Budapest, Előadások Gyakorlatok 1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je 2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je 3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 4 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 29