Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 4600 Kisvárda, Mártírok útja 8. HÁZIREND. Kisvárda

Átírás

1 Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 4600 Kisvárda, Mártírok útja 8. HÁZIREND Kisvárda szeptember

2 A KISVÁRDAI SZC II. RÁKÓCZI FERENC SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA HÁZIRENDJE 1. A munkarenddel kapcsolatos szabályok A tanórák, tanórák kívüli foglalkozások napi, heti rendje A tanórák, tanórák kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitele megtiltásának, korlátozásának, vagy feltételhez kötésének szabályai A tagintézményi és tagintézményen kívüli tagintézményi rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használati lehetőségei, szabályai A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés tagintézményi rendszere A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje Diákkörök létrehozásának szabályai Diákjogok gyakorlása A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje A fegyelmező intézkedés fokozatai és formái A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentésének eljárási szabályai A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja Tantárgyválasztással kapcsolatos szabályok A szociális és normatív kedvezmények, támogatások Tankönyvellátás helyi szabályai A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok A távolmaradás kérésének rendje

3 13.2. A mulasztás igazolásának módja A mulasztás, igazolatlan mulasztás következményeinek meghatározása A Házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok Tájékoztatás, megismertetés rendje Tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje Hozzáférhető elhelyezés biztosítása Záró rendelkezések A Házirend hatálya, hatályba lépése A felülvizsgálat rendje A szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a nevelőtestület elfogadásáról jegyzőkönyv, fenntartói jóváhagyás

4 A Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakgimnázium és Szakközépiskola célja, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra és az OKJ szakmai vizsgákra. Tagintézményünk feladatának tekinti a tanulók egészséges testi, szellemi, erkölcsi, érzelmi fejlődésének biztosítását. A tagintézményben folyó képzés olyan munkakörök betöltésére képesít, amelyekben a pontosság, megbízhatóság és a kulturált viselkedés alapvető követelmények. Éppen ezért ezeket a tulajdonságokat a tanulók értékelésében is kiemelkedő jelentőségűeknek tartjuk. A házirend a tagintézmény egyik alapdokumentuma, melynek hatálya kiterjed annak tanáraira, diákjaira, technikai dolgozóira és minden olyan személyre, aki az épületet használja. Kötelező betartani a tagintézmény épületében, udvarán, továbbá a tagintézmény épületén kívül tartott tagintézményi, a tagintézményhez kötődő, a tanulóifjúságot érintő rendezvényeken. (pl. osztálykirándulás, szalagavató stb.) A házirendnek a kereteit a következő jogszabályok és dokumentumok szabják meg: - a Magyarország Alaptörvénye - a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről - a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - a Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata. A tanulóink és tanáraink dolgozóink viselkedését, cselekedeteit hassa át nevelésből fakadó szeretet, megértés, tisztelet, megbecsülés és a felelősségérzet. 1. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 1.1 A tanórák, tanórák kívüli foglalkozások napi, heti rendje Az oktatás és a nevelés A és B heti órarend alapján folyik, pedagógus vezetésével a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők egységes kezdési időponttal. A tanítási órák időtartama 45 perc, a 6. órától 40 perc. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tagintézmény-vezető, helyettesei, illetve a szakmai munkaközösség-vezetők jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a tagintézmény-vezető adhat engedélyt. 4

5 A tanóra eredményességét minden tanuló fegyelmezett aktivitással, felszerelésének el hozatalával segítse elő! Az óra rendjét zavarókat a tanár figyelmezteti, ismétlődés esetén szaktanári figyelmeztetést ad, melyet az elektronikus osztálynaplóba és az ellenőrzőbe is bevezet. Súlyosabb esetben az osztályfőnökhöz vagy a tagintézmény-vezetőhöz kíséri az óra végén. Az osztálytermet a tanár nyitja. A egyik tanuló jelenti a tagintézmény-vezetőhelyetteseknek, ha a szaktanár a becsengetéstől számítva 10 perccel később még nem jelent meg az órán. A pedagógus által megbízott tanuló a tanóra végén letörli a táblát, leoltja a villanyt, a tanár bezárja a tantermet és a tanulók az aulában tartózkodnak. A tanulók kötelesek az első tanítási órájuk megkezdése előtt legalább 10 perccel az iskolában érkezni, és a tanításra felkészülni, becsöngetéskor a tanterem vagy a porta előtt tartózkodni. Az óra megkezdése után érkező tanuló késésének tényét és időtartamát a szaktanár az elektronikus osztálynaplóba bejegyzi. A tanulóknak tilos lépcsőn, földön, ablakpárkányon, radiátoron ülni. A büfé előtt területet becsengetéskor azonnal el kell hagynia a tanulóknak. A tanulóknak tilos az tagintézmény épületében, illetve környékén szemetelni, a padokat, a falakat összefirkálni. A tagintézmény berendezéseit kötelesek épségben megőrizni. Az ablakon keresztül a járókelők zaklatása, valamint különböző tárgyak kidobálása tilos, súlyos fegyelmi vétség. A padokban nem hagyhatnak a diákok szemetet. A másik csoport, osztály által okozott kárt, rendetlenséget azonnal jelentik a szaktanárnak vagy az osztályfőnöknek. A tagintézményi munkarendet érintő tevékenységüket (pl. egyesületben sportolás, egyéb tanulmányok, néptánc stb.) kötelesek bejelenteni a tanulók az osztályfőnöküknek. Ellenőrző könyvüket mindig magunknál kell tartaniuk a tanulóknak, az értesítéseket a következő tanítási napra kollégisták a következő hazautazást követő első tanítási napra -, érdemjegyeiket havonta legalább egyik szülővel alá kell íratniuk. A tanulók az általuk választott tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek megjelenni. A tagintézmény területére tilos behozni a tanulóknak alkoholt, cigarettát, öngyújtót, gyufát, kábítószert, erkölcstelen kiadványokat, kést, fegyvert. A tanórákon tilos rágógumit rágni. A tanulók a mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban a tanári asztalon kötelesek elhelyezni, amelyeket az óra végén visszakapnak. 5

6 A tagintézmény területén tanulói gépkocsi parkolására nincs lehetőség. A testnevelési felszerelés és a munkaruha sorozatos otthonhagyása fegyelmi intézkedést és fegyelmi büntetést von maga után. A diákoknak kerülniük kell a szélsőséges divatkövetést, a kirívó vagy túl lezser öltözetet. Tilos az ajtókat csapkodni, az osztályterem falait ízléstelenül dekorálni, rongálni. A dekorációt az osztályfőnök ellenőrzi és engedélyezi. A hivatalos okmányokat (bizonyítvány, ellenőrző, diákigazolvány stb.) csak rendeltetésszerűen lehet használni. Tilos őket átjavítani, megrongálni, másokra átruházni. Elvesztésüket az osztályfőnöknek jelenteni kell. Az iskolában tartózkodó tanulót rendőrségi, gyámügyi vagy egyéb hivatalos kihallgatásnak, meghallgatásnak alávetni, az iskolából kikérni csak a tagintézmény-vezető engedélyével, a tanuló törvényes képviselőjének tudtával lehet. A tanulók a tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Az iskolában plakátot, hirdetményt csak a tagintézmény-vezető vagy tagintézményvezetőhelyettes engedélyével (aláírásával és pecséttel) szabad kifüggeszteni a tanulói hirdető táblákra. A bombariadó esetén az elmaradt órákat be kell pótolni, lehetőleg szombati napon. 6

7 1.2. A tanórák, tanórák kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje Nappali csengetési rend Jelző csengetés kor 1. óra óra óra óra óra E b é d óra óra óra óra /2018-as tanév Felnőtt (esti) csengetési rend 1. óra óra óra óra óra óra Tanműhely csengetési rend 1. foglalkozás szünet foglalkozás ebédidő foglalkozás Indokolt esetben a tagintézmény-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. 3. A délutáni foglalkozásokat (szakköröket, korrepetálásokat, érdeklődési köröket, tömegsport foglalkozásokat) többnyire a 8-9. órában tartjuk A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitele megtiltásának, korlátozásának, vagy feltételhez kötésének szabályai A tanulók az oktató-nevelő munkához kötődő értékben elfogadható tárgyakon, taneszközökön túl más értéktárgyakat ne hozzanak iskolába ezekért felelősséget nem vállal az intézmény A tagintézményi és tagintézményen kívüli tagintézményi rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A tanulóknak az iskolán kívüli tagintézményi rendezvényeken iskolánk hírnevének megfelelően kell viselkedniük. Kötelező az ünnepélyes viselet, lányok esetén fehér blúz és

8 fekete szoknya vagy nadrág, fiúk esetén fehér ing és sötét nadrág. Ezeken a rendezvényeken is tilos az alkohol és drogok fogyasztása, a cigarettázás, kés, fegyver, túl lezser öltözék viselése, erkölcstelen és illetlen viselkedés. 2. Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok 2.1. Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használati lehetőségei, szabályai A tagintézmény-vezetője gondoskodik a gondnok és a technikai személyzet révén arról, hogy a tagintézmény épülete, udvara a tanulmányi, nevelési, egészségügyi követelményeknek megfeleljen. A nevelőtestület és a tanulóközösségek törekedjenek arra, hogy a tagintézmény helyiségeit és felszerelését gazdaságosan, a takarékosság, az egészség, a munka- és tűzvédelem követelményei szerint használják. A tagintézmény épületét címtáblával, az osztálytermeket állami címerrel, a tűzriadótervben megfogalmazott terem-kiürítési renddel kell ellátni. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket be kell zárni. A létesítményekben, helyiségekben okozott kárt a köznevelési törvény 59. -a szerint meg kell téríttetni. A szertárakat, géptermeket a tagintézmény-vezető által megbízott tanárok kezelik. A szertáros, teremfelelős tanár gondoskodik a szertár, a gépterem rendjéről, tisztaságáról. A tagintézmény helyiségeit át lehet engedni, bérbe lehet adni (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) más közérdekű célokra, tanfolyami foglalkozások megtartására. A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. Az intézmény alkalmazottainak joga az intézmény valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. Használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem tagintézményi célra csak a tagintézmény-vezető engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és a létesítmények. Az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak a tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. 8

9 3. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 3.1. A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés tagintézményi rendszere Minden osztály a tanév elején diákbizottságot (a továbbiakban ODB) választ. Az ODB összetétele: titkár, helyettes titkár. Az osztálytitkár az osztályközösség hivatalos képviselője. Részt vesz a megbeszéléseken, a hallottakról hitelesen és felelősen tájékoztat. Az osztály minden tanulójának kötelessége az osztálytitkárt meghallgatni, munkáját segíteni. A titkári teendőket a titkár távolléte esetében helyettese látja el A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje A gyermekek, a tanulók jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 46. -a, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a tartalmazza. A diákönkormányzat jogait a köznevelési törvény 48. -a határozza meg. 3.3 Diákkörök létrehozásának szabályai Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök minimális létszáma nyolc fő. 3.4 Diákjogok gyakorlása Az iskola házirendje a diákjogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez köti. 4. A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulók jutalmazásának formái tanév közben: kiemelkedő szaktárgyi tudásért szaktárgyi dicséret jó tanulmányi eredményért, helyi, tagintézményi szintű versenyen elért első három helyezésért, a tagintézmény rendezvényein való közreműködésért, közösségi munkáért osztályfőnöki dicséret, jeles, kitűnő tanulmányi eredményért, kiemelkedő sport és kulturális tevékenységért, közösségi munkáért igazgatói dicséret. Félév és tanév végén: a félévi értesítőbe és a bizonyítványba írt szaktárgyi dicséret, 9

10 a félévi értesítőbe és a bizonyítványba írt osztályfőnöki dicséret, a félévi értesítőbe és a bizonyítványba írt igazgatói dicséret, a félévi értesítőbe és a bizonyítványba írt nevelőtestületi dicséret, oklevél, jutalomkönyv, Rákóczi-plakett A félév, tanév végén adható dicséretek feltételei Nevelőtestületi dicséret: magatartás, szorgalom: példás (jelesnél rosszabb osztályzata nincs, indokolt esetben 1-2 jó) Kiemelkedő eredményt ért el tanulmányi, kulturális vagy sporttevékenységében. Folyamatosan kiemelkedő közösségi munkát végez. Különböző versenyeken eredményesen szerepel. Igazgatói dicséret: Magatartás, szorgalom: példás. Maximum 4-5 jó (kivételesen indokolt esetben 2-3 jó, esetleg 1 közepes). Bekapcsolódott tanulmányi, kulturális vagy sportversenyekbe, és azokon jó eredményt ért el. Folyamatosan kiemelkedő közösségi munkát végez. Osztályfőnöki dicséret: Magatartás, szorgalom: példás Tanulmányi eredménye jó. Az osztály közösségi munkájában vagy tagintézményi, kollégiumi munkájában folyamatosan aktív. Rákóczi-plakett: Tanulmányai alatt: aktív részt vesz a közösségi munkában, kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt ért el, több (legalább 2) tantárgyból kapott szaktárgyi dicséretet, tanulmányi versenyeken részt vett és eredményesen szerepelt (házi, megyei, országos szinten) 10

11 magatartása, szorgalma mindvégig példás, tanáraihoz, diáktársaihoz való viszonya korrekt és kiegyensúlyozott. A díj odaítélésének nem feltétele, hogy a tanuló a fenti kritériumok mindegyikének megfeleljen. 5. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást vonhat maga után. A tanulók és szüleik beiratkozáskor megkapják a Házirendet, ezzel tudomásul vették, és azok betartását önmagukra nézve kötelezőnek tartják. A fegyelmező intézkedés nem lehet megtorló, a személyiséget megalázó, személyiségi jogokat sértő. A fegyelmező intézkedés fokozatai és formái szóbeli figyelmeztetés: hanyagságból, figyelmetlenségből származó fegyelmezetlenségek (pl. tanóra megzavarása, igazolás elfelejtése, késés, felszerelés hiánya, kisebb fokú modortalanság, udvariatlanság, nem megfelelő öltözék) szaktanár és osztályfőnök adhatja, a magatartás osztályzat még lehet példás írásbeli figyelmeztetés fajtái: a szaktárgyi munka elhanyagolása miatt szaktanári figyelmeztetés, a házirend egyszeri megsértése osztályfőnöki figyelmeztetés a házirend ismételt megsértése - igazgatói figyelmeztetés írásbeli osztályfőnöki, igazgatói intés, megrovás: tudatos félrevezetés osztályfőnöki intés ha tanuló tanárainak, társainak szándékosan kárt okoz, súlyosan megsérti a házirendet igazgatói intés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola a gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a 11

12 tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja A fegyelmi eljárás utáni büntetés fokozatai megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása áthelyezés másik osztályba vagy tagintézménybe, intézménybe eltiltás az adott tagintézményben a tanév folytatásától kizárás a tagintézményből (nem tanköteles tanuló esetén). Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A tagintézményi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt a tagintézményben és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási 12

13 intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelésioktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a tagintézményben kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 6. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai A fegyelmi eljárás megkezdéséről és döntéséről a szülőket időben értesíteni kell. A fegyelmi eljárás szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza. A diákok által okozott kárt a köznevelési törvény 59. -a alapján kell megtéríteni. Ha a tagintézmény tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az osztályozóvizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a kerettantervben és a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Osztályozó vizsgát az tagintézmény tanítási év (tanítási év: szeptember 1-jétől a következő év június 15-éig terjedő időszak) során bármikor szervezhet. A vizsgaidőszakok a következők: Őszi: szeptember első két tanítási hete Félévi: A félév utolsó napja előtt két tanítási hét, Tavaszi Az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak első vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Év végi az utolsó tanítási nap előtti két tanítási hét, Nyári: augusztus közötti javítóvizsga időszak A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 13

14 A vizsgára jelentkezni az tagintézmény által készített jelentkezési lap kitöltésével lehet. Javítóvizsgára nem kell jelentkezni. 8. A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentésének eljárási szabályai A testnevelés órák látogatása alóli rendszeres felmentést a orvosi szakvélemény alapján kaphatnak a tanulók. Könnyített testnevelési órán a tanuló csak akkor vehet részt, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati elváltozása van. Ehhez is orvosi szakvéleményre van szükség. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett egy tantárgyból, felmentést kap annak a tantárgynak órái látogatása alól. 9. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén A szülőket írásban tájékoztatjuk a következő tanévben szükséges tankönyvekről és taneszközökről. A munkaközösség-vezetők leadják a tankönyvfelelősnek a szükséges taneszközök, tankönyvek listáját, amit a tankönyvfelelős összesít évfolyamonként, osztályonként, és az összesített adatokat fénymásolva átadja az osztályfőnököknek, akik kiosztják a tanulóknak, hogy vigyék haza szüleiknek. A leendő kilencedikes diákok az tagintézményi honlapról tájékozódhatnak. A számukra szükséges adatokat a tagintézményi honlap karbantartásáért felelős informatikus elhelyezi a honlapon. 10. Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja Az elektronikus naplóhoz a szülők részére a jelszót az osztályfőnök adja át személyesen. 11. Tantárgyválasztással kapcsolatos szabályok Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig jelentheti be a 14

15 tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri ha a gyermek nem cselekvőképtelen, gyermekével közösen gyakorolja. 12. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások Tankönyvellátás helyi szabályai Tankönyvtámogatásban részesül az a gyermek, akinek erre a nemzeti köznevelés tankönyvellátásról szóló évi CCXXXII. tv. lehetőséget biztosít. A kedvezményezettség feltételeit bizonyító igazolásokat az osztályfőnökhöz kell benyújtani. Az iskola pedagógusai az iskola könyvtárából vehetik fel a tantárgyaik oktatásához szükséges tankönyveket, munkafüzeteket. 13. A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok A távolmaradás kérésének rendje a/ egy tanóráról a szaktanár engedélyével maradhat távol a tanuló, b/ az osztályfőnök a szülő ellenőrző könyvbe írt kérésére egy-egy alkalommal legfeljebb 3 tanítási napról való távolmaradásra engedélyt, c/ 3 napnál hosszabb idejű távolmaradásra csak a tagintézmény-vezető adhat előzetes engedélyt a szülő ellenőrző könyvbe írt kérésére, az osztályfőnök támogató javaslatára A mulasztás igazolásának módja a/ A tanuló köteles az igazolást a mulasztást követően osztályfőnöki órán, legkésőbb 7 napon belül bemutatni, ellenkező esetben a mulasztott óráit igazolatlannak kell tekinteni. Gyakorlati munkahely esetén a betegellátást bizonyító dokumentumot a hátoldalán szülői aláírással a gyakorlati munkahelyen 7 napon belül köteles leadni, melynek másolatát az osztályfőnök részére adja át. 15

16 b/ Egy tanévben a szülő összesen legfeljebb 3 tanítási napról történő mulasztást igazolhat. c/ Az ellenőrző könyvbe beírt orvosi igazolást a szülőnek is alá kell írnia A mulasztás, igazolatlan mulasztás következményeinek meghatározása 1. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késés tényét és időtartamát a szaktanár bejegyzi az elektronikus osztálynaplóba. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról tanítási óránál több igazolatlan hiányzás nem tanköteles korú tanuló esetén a tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után, feltéve, hogy a tagintézmény a tanulót, a szülőt legalább kettő alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 3. A tagintézmény köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. illetve ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tagintézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a tagintézmény a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 4. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, a tagintézmény-vezető értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével a gyermekjóléti szolgálatot. 5. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, a tagintézmény-vezető haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. 16

17 6. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. (1) bekezdés b) c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kettőszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tagintézményi nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 7. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és a tagintézmény eleget tett jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségének. 8. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 9. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 14. A Házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok Tájékoztatás, megismertetés rendje A Házirendet a kilencedikes tanulók és szüleik megkapják beiratkozáskor. A tanév első osztályfőnöki óráján minden osztályfőnök felolvassa azt a tanulók számára Tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje A Házirendről a tagintézmény tagintézmény-vezetője vagy az általa kijelölt személy tájékoztat. A tájékoztatást írásban vagy szóban kell kérni a tagintézmény-vezetőtől, aki gondoskodik a tájékoztatás megtartásáról az előre egyeztetett időpontban és helyen Hozzáférhető elhelyezés biztosítása A Házirend megtalálható a könyvtárban és tagintézményi honlapon. 17

18 15. Záró rendelkezések A Házirend hatálya, hatályba lépése A nevelőtestület a Házirendet a augusztus 31-i ülésén fogadta el. A házirend elfogadásakor a diákönkormányzat és a szülői-munkaközösség élt véleményezési jogával. Hatálybalépésének időpontja: szeptember 1., ezzel az előző Házirend érvényét veszti A felülvizsgálat rendje A Házirend felülvizsgálatára leghamarabb évente, a tanév elején kerülhet sor. A felülvizsgálást, módosítást a tagintézmény-vezető, a nevelőtestület legalább 30%-a, a diákönkormányzat és a szülői-munkaközösség kezdeményezheti, valamint jogszabályi változások tehetik szükségessé A szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a nevelőtestület elfogadásáról jegyzőkönyv, fenntartói jóváhagyás A jelen Házirendet a nevelőtestület a augusztus hó 31-én megtartott értekezletén 56 mellette 0 ellene 56 leadott szavazattal és 0 tartózkodás mellett elfogadta. A diákönkormányzat és a szülői-munkaközösség élhetett véleményezési jogával. Kisvárda, augusztus 31. Csörsz Ferenc tagintézmény-vezető.. a szülői-munkaközösség elnöke a diákönkormányzat elnöke 18