Bevezetés. Novell Netware 4.XX hálózati nyomtatók kezelése

Átírás

1 Hálózati nyomtatás - Novell 4.xx Novell Netware 4.XX hálózati nyomtatók kezelése Szerzõ: Káli Gábor Bevezetés A helyi nyomtatás mechanizmusa általában A hálózati nyomtatás mechanizmusa általában A hálózati nyomtatás mechanizmusa Novell Netware 4.xx környezetben Átirányítások létrehozása (redirekció) Lényegesebb opciók átirányítások beállításakor Röviden az NDS címtárról A PCONSOLE program használata: A várakozási sorok, távoli nyomtatók és nyomtató szerverek kezelése A helyes kontextus kiválasztása Nyomtató szerverek kezelése A nyomtatóhoz tartozó várakozási sorok A felhasználók értesítése (figyelmeztetése) A nyomtató szerver felhasználói A nyomtató szerver Bevezetés Komoly elõnyöket jelent a nyomtatási lehetõség biztosítása terén, ha az egyes nyomtatókat nem csak azon számítógépek számára tesszük elérhetõvé, melyekhez azok fizikailag kapcsolódnak. Ehhez különösebb beruházás sem szükséges akkor, ha valamilyen számítógépes hálózat már amúgy is rendelkezésre áll, így ennek kiépítése már nem jelent gondot. A nyomtatók viszonylag könnyedén és olcsón hozzáférhetõvé tehetõk távoli felhasználók számára is. A nyomtatók kihasználtsága rendszerint jóval alatta marad annak a terhelhetõségnek, amire egyébként tervezték õket. Ha ezt a tényt párosítjuk azzal, hogy egy manapság egy irodai munkára megfelelõ minõségû lézernyomtató ára meglehetõsen tetemes, belátható, hogy igen nagy pazarlás olyan környezetben minden számítógép mellé külön nyomtatót vásárolni, ahol ezt közös nyomtató-használattal is meg lehetne oldani. (Nem beszélve a fenntartási, karbantartási költségrõl, ami sok nyomtató használatának esetén értelemszerûen magasabb). Egyszerûbb esetben különbözõ programok használatával lehet - egy valójában különálló számítógép kiszolgálására tervezett - nyomtatót megosztani. Az ilyen nyomtatókat egy kisebb munkacsoport számára érdemes elérhetõvé tenni. Esetleg, ha csak kevés nyomtatási feladat ellátása szükséges, akkor egy közepesebb munkacsoport nyomtatási igényeit is kielégítheti egy átlagos nyomtató. Természetesen léteznek kifejezetten sok felhasználós környezetre tervezett hálózati nyomtatók is, melyek beépítve tartalmazzák a távoli nyomtatáshoz szükséges technológiát, lényegesen nagyobb havi oldalszám nyomtatására tervezik õket, és esetenként egyéb kényelmi szolgáltatásokkal is rendelkeznek, gyorsabbak, stb. Ennek megfelelõen ezek a nyomtatók drágábbak, mint a hagyományos nyomtatók - de megfelelõ felhasználói létszám esetén - még így is olcsóbbak, mint minden egyes felhasználó részére külön nyomtatót vásárolni, fenntartani. Röviden megfogalmazva: a hálózati nyomtatás nem úri passzió, hanem leginkább költségmegtakarító intézkedés. A tetemes költségmegtakarításért cserébe némi kényelmetlenséggel fizetünk, nevezetesen azzal, hogy a kinyomtatott oldalainkért el kell sétálnunk, azokat men vehetjük ki a nyomtatóból a korábban megszokott egyszerû karnyújtással. Ennek ellenére az a néhányszor százezer forint megtakarítás mégiscsak megéri, hogy néhány lépést (1 of 2) [ :14:46]

2 Hálózati nyomtatás - Novell 4.xx adminisztrátorai, operátorai A távoli nyomtatók kezelése A várakozási sorok kezelése Kilépés a PCONSOLE programból kelljen tenni a nyomtató irányába, különösen akkor, ha nem tartozik napi tevékenységünkhöz, hogy ezer és ezer oldalt telenyomtassunk. Az eleve hálózatos, illetve az eredetileg egyéni, de hálózati nyomtatásra alkalmassá tett nyomtatók többféle módon használhatók, kezelhetõk. A távoli nyomtató használata, a nyomtatási feladatok kezelése más és más, az alkalmazott hálózati operációs rendszerek függvényében. Az alapelvek azonban rendszerint azonosak. Ez a leírás a Novell Netware 4-es sorozat (4.0, 4.1, IntraNetware 4.11) hálózati környezetben történõ távoli nyomtatásról, illetve a nyomtatási munkák kezelésérõl, valamint a távoli nyomtatók vezérlésérõl szól. Igyekeztem csak a használat során gyakran szükséges funkciókat leírni, a kevésbé lényegeseket elhagyni, hogy egy kezdõ felhasználónak egyszerûbb legyen a dolga a tanulás során. (2 of 2) [ :14:46]

3 Bevezetés Bevezetés Komoly elõnyöket jelent a nyomtatási lehetõség biztosítása terén, ha az egyes nyomtatókat nem csak azon számítógépek számára tesszük elérhetõvé, melyekhez azok fizikailag kapcsolódnak. Ehhez különösebb beruházás sem szükséges akkor, ha valamilyen számítógépes hálózat már amúgy is rendelkezésre áll, így ennek kiépítése már nem jelent gondot. A nyomtatók viszonylag könnyedén és olcsón hozzáférhetõvé tehetõk távoli felhasználók számára is. A nyomtatók kihasználtsága rendszerint jóval alatta marad annak a terhelhetõségnek, amire egyébként tervezték õket. Ha ezt a tényt párosítjuk azzal, hogy egy manapság egy irodai munkára megfelelõ minõségû lézernyomtató ára meglehetõsen tetemes, belátható, hogy igen nagy pazarlás olyan környezetben minden számítógép mellé külön nyomtatót vásárolni, ahol ezt közös nyomtató-használattal is meg lehetne oldani. (Nem beszélve a fenntartási, karbantartási költségrõl, ami sok nyomtató használatának esetén értelemszerûen magasabb). Egyszerûbb esetben különbözõ programok használatával lehet - egy valójában különálló számítógép kiszolgálására tervezett - nyomtatót megosztani. Az ilyen nyomtatókat egy kisebb munkacsoport számára érdemes elérhetõvé tenni. Esetleg, ha csak kevés nyomtatási feladat ellátása szükséges, akkor egy közepesebb munkacsoport nyomtatási igényeit is kielégítheti egy átlagos nyomtató. Természetesen léteznek kifejezetten sok felhasználós környezetre tervezett hálózati nyomtatók is, melyek beépítve tartalmazzák a távoli nyomtatáshoz szükséges technológiát, lényegesen nagyobb havi oldalszám nyomtatására tervezik õket, és esetenként egyéb kényelmi szolgáltatásokkal is rendelkeznek, gyorsabbak, stb. Ennek megfelelõen ezek a nyomtatók drágábbak, mint a hagyományos nyomtatók - de megfelelõ felhasználói létszám esetén - még így is olcsóbbak, mint minden egyes felhasználó részére külön nyomtatót vásárolni, fenntartani. Röviden megfogalmazva: a hálózati nyomtatás nem úri passzió, hanem leginkább költségmegtakarító intézkedés. A tetemes költségmegtakarításért cserébe némi kényelmetlenséggel fizetünk, nevezetesen azzal, hogy a kinyomtatott oldalainkért el kell sétálnunk, azokat men vehetjük ki a nyomtatóból a korábban megszokott egyszerû karnyújtással. Ennek ellenére az a néhányszor százezer forint megtakarítás mégiscsak megéri, hogy néhány lépést kelljen tenni a nyomtató irányába, különösen akkor, ha nem tartozik napi tevékenységünkhöz, hogy ezer és ezer oldalt telenyomtassunk. Az eleve hálózatos, illetve az eredetileg egyéni, de hálózati nyomtatásra alkalmassá tett nyomtatók többféle módon használhatók, kezelhetõk. A távoli nyomtató használata, a nyomtatási feladatok kezelése más és más, az alkalmazott hálózati operációs rendszerek függvényében. Az alapelvek azonban rendszerint azonosak. Ez a leírás a Novell Netware 4-es sorozat (4.0, 4.1, IntraNetware 4.11) hálózati környezetben történõ távoli nyomtatásról, illetve a nyomtatási munkák kezelésérõl, valamint a távoli nyomtatók vezérlésérõl szól. Igyekeztem csak a használat során gyakran szükséges funkciókat leírni, a kevésbé lényegeseket elhagyni, hogy egy kezdõ felhasználónak egyszerûbb legyen a dolga a tanulás során. [ :14:51]

4 A helyi nyomtatás mechanizmusa A helyi nyomtatás mechanizmusa általában Elsõként tekintsük át, hogy mi történik nyomtatáskor egy nem hálózatos környezetben. Ebben az esetben a nyomtató közvetlenül a helyi számítógéphez kapcsolódik. PC gépek esetén legtöbbször a gép hátán levõ párhuzamos portra. Ezt a portot (csatlakozót) szokták nyomtatóportnak vagy printerportnak is nevezni, noha nem csak nyomtató csatlakoztatására alkalmazható. Ilyen printerportból maximum 3 db lehet egy PC számítógépben, de rendszerint csak egy van. Ezeket a nyomtatócsatlakozókat a legelterjedtebb PC-s operációs rendszerek sorban LPT1, LPT2, illetve LPT3 azonosítókkal jelölik. Természetesen az LPT névvel csak arra a portra lehet hivatkozni, amelyik ténylegesen létezik az adott PC számítógépben. Ha olyan portra történik hivatkozás, ami nincs beépítve a kérdéses számítógépbe, akkor rendszerint hibaüzenet figyelmeztet erre. Értelemszerûen ami nincs, arra nyomtatót sem lehet csatlakoztatni, azt nem lehet használni. DOS operációs rendszeren mûködõ programok esetén a nyomtatást teljes egészében az éppen használt DOS-os program végzi. Neki kell gondoskodnia arról, hogy a kinyomtatandó dokumentumot az adott nyomtató számára értelmezhetõ adatokká alakítsa, és ezt az átalakított adathalmazt a megfelelõ nyomtató porton keresztül eljutassa a nyomtatóhoz. Mivel számos nyomtatótípus létezik (és ezeket rendszerint teljesen eltérõ módon kell vezérelni), ezért a különbözõ nyomtatók saját nyelvét egy-egy külön program, vagy adathalmaz írja le, amely egy vagy több külön file-ban van az alkalmazott programhoz telepítve. A különbözõ nyomtatók megfelelõ vezérlését végzõ, kisebb programmodulokat, printer driver-eknek szokták nevezni. Tehát, ha adott egy X típusú és egy Y típusú nyomtató, akkor ezek használatához szükség van az alkalmazott programon kívül X és Y típusú nyomtatók printer driver programjaira is. A DOS esetében minden program külön-külön tartalmazza (vagy rosszabb esetben nem tartalmazza) a sokféle nyomtató megfelelõ kezeléséhez szükséges printer driver modulokat. Ha nem áll rendelkezésre a használni kívánt nyomtatóhoz - és az alkalmazott programhoz - való printer driver, akkor két eset lehetséges: 1. Sikerül találni a rendelkezésre álló printer driverek között olyat, amivel a használni kívánt nyomtató kompatibilis. Ebben az esetben használható az eltérõ típushoz készített printer driver (illesztõ program) is, mivel a használni kívánt nyomtató képes úgy viselkedni, mint a kiválasztott típus (kompatibilis azzal). 2. A másik eset, ha sem a konkrét típushoz, sem pedig azzal kompatibilis típushoz való printer driver-t nem lehet fellelni. Ebben az esetben csak bosszankodni lehet, de megfelelõen nyomtatni nem, mivel hiányzik az a programmodul, ami a használni kívánt nyomtató számára értelmezhetõ adatfolyammá alakítja a kinyomtatandó dokumentumot, képet, miegyebet. A legnagyobb probléma a DOS-os programok esetén, hogy az egyik DOS-os programhoz való printer driver nem használható egy másik DOS program esetén. Tehát hiába nyomtat az X program remekül (mert megvan hozzá a megfelelõ printer driver), az Y programhoz ugyanez a printer driver modul nem használható, csak a kifejezetten Y programhoz készített (már amennyiben van ilyen). (1 of 2) [ :14:59]

5 A helyi nyomtatás mechanizmusa Jól látható tehát, hogy DOS operációs rendszeren mûködõ programok esetében a nyomtatók megfelelõ illesztése nem egyszerû feladat. No nem azért, mert bonyolult beállítani, hanem azért mert rendszerint csak néhány elterjedtebb típusú nyomtatóhoz vannak meg a printer driver programmodulok. Egy újabb típusú nyomtatónak egy korábban készített programhoz való illesztése szinte reménytelen. Ha a használni kívánt nyomtató éppen nem tartozik az ismertebb típusok közé, akkor csak csúnyább minõségben, vagy egyáltalán nem lehet nyomtatásra bírni. Szerencsére más a helyzet a manapság egyre inkább terjedõ rendszereken mûködõ programoknál. Nevezetesen a Windows 3.1, Windows 95, Windows NT rendszerek esetén. Mivel ezek a rendszerek egyszerre több, egymástól független programot is tudnak mûködtetni, ezért ezeknél (szerencsére) korszerûbb nyomtatási mechanizmust alkalmaznak. Jellemzõ rájuk, hogy a különbözõ erõforrásokat - pl. a nyomtatót - nem a programok kezelik közvetlenül, hanem az operációs rendszert "kérik meg" erre. Ennek számos elõnye van. A legfontosabb, hogy elegendõ egyetlen olyan printer driver, amely illeszkedik az alkalmazott operációs rendszerhez. Ha ez rendelkezésre áll, akkor bármely programból lehet nyomtatni, hiszen a kinyomtatandó oldalakat nem az egyes végfelhasználói programok (pl. táblázatkezelõk, szövegszerkesztõk, stb.), hanem maga az operációs rendszer kezeli. Az alkalmazott szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, képfeldolgozó stb. programok az operációs rendszer számára adják át a kinyomtatandó feladatokat, a továbbiakat az intézi. Ez magával hozza azt is, hogy nem kell kivárni, amíg a nyomtatás teljes egészében elkészül, hiszen azt az operációs rendszer a háttérben folyamatosan továbbítja a nyomtató felé. Közben nyugodtan tovább lehet folytatni a munkát. Egy másik elõny, hogy lehetõség nyílik - akár különbözõ programokból is - úgy nyomtatni, hogy az elõzõ oldalak még nem kerültek teljes egészükben kinyomtatásra. Mivel egy nyomtató nem képes egyszerre egynél több oldalt nyomtatni, ezért a kinyomtatandó dokumentumokat u.n. várakozási sorokba (queue) rendezi az operációs rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy dokumentum kinyomtatásakor az nem a nyomtatóra irányítódik közvetlenül. Elõbb egy háttértárolóra kerül (nem hálózati nyomtatáskor a helyi merevlemezre) és kap egy sorszámot. A kinyomtatandó oldalak itt várakoznak, hogy eljuthassanak a nyomtatóra. Nem oldalanként egyesével, hanem nyomtatásonként várakoznak. Egy nyomtatás eredménye természetesen több oldal is lehet. A felhasználó részérõl történt konkrét nyomtatás kezdeményezése egy nyomtatási munkát (print job) hoz létre. Egy nyomtatási munka lehet egyetlen betû egy oldalon, vagy egy többszáz oldalas dokumentum is. A sorban várakozó nyomtatási munkákat a nyomtatást ténylegesen levezénylõ program érkezési sorrendben, egymás után másolja a nyomtatóra. Ha végzett az elsõvel, akkor veszi a következõ várakozót. Ha elfogytak a várakozó nyomtatási munkák, akkor a nyomtatás vezérlõ felfüggeszti a tevékenységét. Abban az esetben, ha valami akadályozza a várakozó nyomtatási munkák nyomtatóra történõ eljuttatását, akkor a nyomtatás vezérlõ üzenetet továbbít a felhasználó felé a felmerült problémáról. Pl. kifogyott a papír, vagy nincs bekapcsolva a nyomtató, stb. Ha az akadály elhárításra került, akkor folytatja a várakozó nyomtatási munkák nyomtatóra történõ eljuttatását, mindaddig, amíg a várakozási sor üres nem lesz. (2 of 2) [ :14:59]

6 A hálózati nyomtatás mechanizmusa A hálózati nyomtatás mechanizmusa általában A számítógépes hálózaton keresztül történõ távoli nyomtatás a több programot egyszerre mûködtetni képes helyi rendszerekre hasonlít (az elõzõ résznél leírtak). A különbség az, hogy a nyomtatás kezdeményezése, a várakozási sor kezelése, a nyomtatásra váró nyomtatási munkák tárolása, stb. más és más számítógépen valósul(hat)nak meg. A funkciók közötti kapcsolatot valamilyen számítógépes hálózat jelenti, és a funkciók kontrollálása, kezelése illeszkedik az adott hálózati operációs rendszerhez. Ezen felül a korábban megismert funkciók rendszerint ki vannak bõvítve hálózati sajátosságokkal. Pl. különbözõ engedélyeket, prioritásokat lehet beállítani az egyes távoli felhasználók, nyomtatók, várakozási sorok, stb. számára. [ :15:10]

7 Hálózati nyomtatás mechanizmusa Novell Netware 4.xx esetében Hálózati nyomtatás mechanizmusa Novell Netware 4.xx hálózati környezetben A nyomtatás általános tárgyalása után lássuk, hogyan is történik ez konkrétan Novell Netware 4-es környezetben. Annak érdekében, hogy olyan programmal is lehessen távoli hálózati nyomtatóra nyomtatni, amely erre eredendõen nincs felkészítve, a Novell Netware esetében átirányításokat lehet megadni az LPT elnevezésû printer portok és a hálózati nyomtatók között. Ezt az átirányítást redirekciónak is szokták nevezni. Értelemszerûen, egy LPT porthoz egyetlen hálózati nyomtatót lehet hozzárendelni. Az átirányítás elvégzése után ugyanúgy lehet nyomtatni a távoli nyomtatóra, mintha az ténylegesen a megadott LPT porthoz lenne hozzácsatlakoztatva helyileg, egy nyomtató kábellel. Több hálózati nyomtatót is lehet használni, ezért nem csak létezõ LPT portot lehet hálózati nyomtatóra átirányítani. Pl. ha csak egy darab LPT1 nevû nyomtatócsatlakozó van fizikailag beépítve a használt helyi PC számítógépbe, akkor is használhatóak az LPT2, LPT3 stb. hivatkozások hálózati nyomtatók elérésére. Arra is van mód, hogy egy idõben helyileg csatlakoztatott nyomtatóra is és távoli hálózati nyomtatóra is lehessen nyomtatni. Ebben az esetben pl. lehet használni az LPT1 nyomtatóportra fizikailag csatlakoztatott helyi nyomtatót, illetve átirányítások (redirekciók) segítségével az LPT2, LPT3 stb. portokon különbözõ távoli nyomtatókat is. Ha az átirányítás létrejött a használni kívánt hálózati nyomtató és az egyik helyi LPT port között, akkor bármilyen helyi nyomtatásra képes programmal lehet a hálózati nyomtatóra nyomtatni. Az alkalmazott programban csak azt kell beállítani, hogy milyen típusú a nyomtató, és hogy az mely LPT porton keresztül érhetõ el. Tehát pontosan úgy kell eljárni, mintha az a bizonyos nyomtató ténylegesen ott lenne helyben. Az átirányításnak köszönhetõen a nyomtatási munka természetesen nem fog a megadott LPT portra kerülni. Az átirányítás gondoskodik a háttérben arról, hogy a kinyomtatandó oldalak adatai, a távoli hálózati nyomtató várakozási sorába kerüljenek. Onnan már a nyomtatás vezérlõ (printer server) program feladata eljuttatni õket a nyomtatóba. A fenti leírásból kitûnik, hogy a Novell Netware hálózati rendszernek fogalma sincs arról, hogy az adott hálózati nyomtató valójában milyen típusú. A rendszer csak az adatok megadott nyomtatóra történõ eljuttatását végzi, valamint kontrollálási lehetõséget ad. Ugyanúgy, mint a helyi nyomtatáskor, készséggel elhiszi, hogy a kapott adatfolyam megfelel a megcélzott nyomtatónak. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak az összerendelés történjék meg, hanem a nyomtató típusa is ismert legyen. A nyomtatásra használt programok mindegyikében az a típusú nyomtató legyen helyesen beállítva, amelyet használni kívánunk. Pontosan ugyanúgy, mintha az a nyomtató ott helyben lenne. Ha nem a valóságnak megfelelõen van beállítva a nyomtatásra használt program, akkor számítani lehet rá, hogy a kívánt eredmény helyett csupa zagyvaság fog kinyomtatásra kerülni. Pl. ha tintasugaras nyomtató van beállítva az alkalmazott programban az LPT3-as nyomtató portra, de azon keresztül egy lézernyomtatót lehet elérni, akkor számítani lehet rá, hogy értelmetlen karakterek összevisszasága fog (1 of 3) [ :15:21]

8 Hálózati nyomtatás mechanizmusa Novell Netware 4.xx esetében kinyomtatódni a lézernyomtatón. A lézernyomtató ugyanis nincs felkészítve a beállított tintasugaras nyomtató nyomtatási "nyelvének" megértésére (vagyis azzal nem kompatibilis). Igaz ez akkor is, ha a nyomtató helyi nyomtató, és akkor is, ha távoli hálózati nyomtató. E tekintetben nincs különbség. Több programot egyszerre futtatni képes grafikus rendszerek esetén (mint pl. Windows 3.1, Windows 95, Windows NT) természetesen magát az operációs rendszert kell helyesen beállítani. Helyesen beállított nyomtató esetén - ezen rendszereknél - bármelyik programból lehet nyomtatni, az alkalmazott programokban nem kell külön-külön nyomtatótípus beállítást végezni, nem kell külön-külön megfelelõ printer driver programot telepíteni. Csak az operációs rendszert kell értesíteni arról, hogy mely porton milyen típusú nyomtató érhetõ el. Érdemes még megjegyezni, hogy a Novell Netware 4-es sorozatú hálózati rendszerek esetén, az LPT port és a távoli hálózati nyomtató összerendelésekor a hálózati nyomtató neve is megadható. Ugyanakkor használható a nyomtatási munkákat gyûjtõ várakozási sor (queue) neve is, ugyanúgy, mint a korábbi Netware 3-as sorozatú rendszereknél. (Netware 3.x esetén csak a várakozási sor neve használható összerendeléskor, a nyomtató neve nem.) Nézzük tovább a nyomtatás folyamatát hálózati nyomtató esetén. Miután megtörtént valamely LPT nyomtatóport átirányítása egy hálózati nyomtatóra (és a nyomtatásra használt programban, vagy operációs rendszerben is helyesen be van állítva a nyomtató típusa), már használható is a nyomtatási funkció. Nyomtatáskor a nyomtatási munka (print job) bekerül a megfelelõ várakozási sorba (print queue), a régebben várakozó nyomtatási munkák után. A kinyomtatásra váró nyomtatási munkák egy központi Novell Netware szerveren tárolódnak, nem a helyi PC számítógép merevlemezét terhelik. Attól a ponttól kezdve, hogy a nyomtatási munka bekerült a megfelelõ várakozási sorba, a várakozási sort kezelõ Novell Netware szerver végzi a munka oroszlán részét az oldalak tényleges kinyomtatása terén. A távoli nyomtatás kezeléséhez a Novell Netware szerveren mûködnie kell egy nyomtató szerver programnak (printer server). Ez a nyomtató szerver max. 255 távoli nyomtató munkájának vezérlését láthatja el. Ebbõl annyi nyomtató lehet magához a Novell Netware szerverhez fizikailag csatlakoztatva, ahány tényleges nyomtató porttal rendelkezik a szerver. A fennhatósága alá tartozó többi nyomtató a PC munkaállomásokhoz csatolva teljesít szolgálatot. A tényleges fizikai nyomtató csatlakozáson kívül egy kis méretû programot is el kell indítani azon a PC számítógépen, melynek nyomtatóját mások számára is elérhetõvé kívánjuk tenni. Ez a kis rezidens program rendeli a nyomtatót a nyomtató szerver fennhatósága alá. Tehát ha valamelyik várakozási sorban van nyomtatási munka, akkor azt - a beállításoktól függõen - a megfelelõ PC számítógéphez továbbítja a nyomtató szerver (illetve ha a nyomtató történetesen magához a Novell szerverhez van csatolva, akkor az saját maga kezdi meg a nyomtatást). A várakozási sor mechanizmusa ebben az esetben is jó szolgálatot tesz. Lehetõvé teszi a távoli felhasználók számára, hogy akkor is nyomtathassanak, amikor a nyomtató (illetve az a PC számítógép, melyhez a nyomtató fizikailag csatlakoztatva van) nem elérhetõ. Pl. abban az esetben is, ha az ki van kapcsolva. (2 of 3) [ :15:21]

9 Hálózati nyomtatás mechanizmusa Novell Netware 4.xx esetében Felhasználói szemszögbõl a nyomtatást attól függetlenül végre lehet hajtani, hogy egyáltalán tudomásunk lenne arról, hogy a nyomtató elérhetõ-e vagy sem. A nyomtatáskor a kinyomtatni kívánt oldalak - egy nyomtatási munkaként - bekerülnek a megfelelõ nyomtatási várakozási sorba. Ez megfelelõ jogosultság esetén mindig elérhetõ, függetlenül attól, hogy a nyomtató milyen állapotban van, elérhetõ-e vagy sem. Tehát a várakozási sorban várakoznak a nyomtatási munkák beérkezési sorrendben. A nyomtató szerver továbbítja a nyomtatásra váró munkákat a felé a PC számítógép felé, melyhez a megcélzott nyomtató fizikailag kapcsolva van. Ha célnyomtató nem elérhetõ, akkor a munkák addig várakoznak, amíg újra elérhetõvé nem válik a nyomtató készülék. Ebbõl adódik a leggyakoribb probléma is, melyet hálózati nyomtatáskor szoktak véteni a felhasználók. Nevezetesen: ha nyomtatás után rövid idõvel nem jelennek meg a kézzel fogható papírok a távoli nyomtató papírgyûjtõjében, akkor még egyszer kiadják a nyomtatási parancsot. Ha ekkor sem jelennek meg a papírok a nyomtatón, akkor még egyszer, majd még egyszer, stb. stb. Így persze semmi mást nem tesznek, minthogy a nyomtatásra váró munkák számát növelik a várakozási sorban. Természetesen miután újra elérhetõvé válik a nyomtató szerver számára az a PC számítógép, melyhez a megcélzott nyomtató csatlakoztatva van, abban a pillanatban megkezdõdik a várakozó munkák tényleges kinyomtatása. Ha tízszer szerepel a várakozási sorban ugyanaz a dokumentum, akkor tízszer kerül papírra ugyanaz. Ha hússzor, akkor húsz példányban lehet megcsodálni ugyanazt, amire valójában csak egy példányban lett volna szükség. A helyes eljárás ilyen esetben az, ha a nyomtatás után ellenõrizzük, hogy a megfelelõ várakozási sorba bekerült-e a nyomtatni kívánt dokumentum. Ha nem került be a kinyomtatni kívánt dokumentum a várakozási sorba, akkor a probléma helyben keresendõ. Pl. nincs megfelelõen beállítva az átirányítás az adott LPT port és a használni kívánt távoli nyomtató között. Ha a várakozási sor ellenõrzésekor látható a kinyomtatott dokumentum, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az elõbb-utóbb ki is lesz nyomtatva. Ilyen esetben teljesen felesleges még huszonötször kinyomtatnunk ugyanazt, és közben sûrûn csodálkozni, hogy csak nem jönnek ki az oldalak a nyomtatóból. Ez utóbbi esetben annak a PC-nek a környékén keresendõ a probléma, amelyhez a megcélzott nyomtató fizikailag hozzá van kapcsolva. Pl. lehetséges, hogy egyáltalán nincs is bekapcsolva ez a számítógép. Vagy nincs elindítva ezen a gépen az a program, amely a nyomtatót a nyomtató szerver számára elérhetõvé teszi. Ez már rendszerint nem saját probléma, értesíteni kell a távoli nyomtató adminisztrátorát, az majd megoldja. (3 of 3) [ :15:21]

10 Átirányítások létrehozása Átirányítások létrehozása Átirányítások (redirekciók) létrehozása a különbözõ operációs rendszerek alatt különbözõ segédprogramok használatával lehetséges. DOS operációs rendszer alatt a CAPTURE.EXE program szolgál erre. Windows 3.1 használata esetén a Netware User Tools grafikus segédprogrammal végezhetõ el. Windows 95 és Windows NT operációs rendszer alatt ugyanúgy kell eljárni, mint helyi nyomtató beállítása esetén, de a nyomtató kapcsolódási pontjaként közvetlenül a hálózati nyomtató teljes nevét kell megadni (ez listából kiválasztható). Windows 95 és Windows NT esetén tehát nincs feltétlenül szükség egy LPT nyomtatóport és egy hálózati nyomtató összerendelésére, közvetlenül a távoli nyomtató azonosítója is megadható. Ennek ellenére, ha van LPT és távoli nyomtató összerendelés, akkor az is mûködni fog (pl. ha a LOGIN alkalmával ez automatikusan létrejön). [ :15:31]

11 Lényegesebb opciók átirányítások beállításakor Lényegesebb opciók átirányítások beállításakor Amikor összerendelést hozunk létre egy helyi LPT nyomtató port és egy távoli nyomtató között, akkor számos opciót lehet beállítani, melyek módosítani fogják a nyomtatási mechanizmust. Ezek közül a fontosabbak (a teljesség igénye nélkül): Banner Ha a banner nyomtatását engedélyezzük, akkor minden nyomtatási munka elejére - egy külön lapra - egy elõlap fog kinyomtatásra kerülni. Ezen az elõlapon rendszerint a nyomtatást kezdeményezõ azonosító neve (login neve) és annak az LPT nyomtató portnak a neve látható, melyrõl a nyomtatás kezdeményezve lett. Az elõlapnak szeparáló szerepe lehet abban az esetben, ha nagyon sokan nyomtatnak egyazon távoli hálózati nyomtatóra, és így könnyen összekeverhetõk az egyes felhasználók papírjai. A banner használatával azonban vigyázni kell, mert meglehetõsen papír-pazarlóvá tud válni, hiszen minden egyes munka elõtt ki fog nyomtatódni. Akkor is, ha rendszeresen csak egy-egy oldalas dokumentumokat nyomtatnak a felhasználók. Ilyen esetben csak 50% szemét kinyomtatására jó a banner funkció engedélyezése, hiszen a banner - azon túl, hogy szeparáló szerepet tölt be a kinyomtatott dokumentumok között - semmire sem jó. Form Feed A form feed opció hasonlít a banner opcióra. Ez szintén a különbözõ felhasználók által kinyomtatott nyomtatási munkák szeparálására szolgálhat. A form feed hatására azonban nem a nyomtatási munka elõtt, hanem utána jön ki egy - ebben az esetben üres - oldal. Röviden tehát a form feed egy üres lapdobást eredményez minden nyomtatási munka végén. A legtöbb esetben ez is csak a papír pazarlására jó, rendszerint érdemes kikapcsolni ezt a funkciót a banner-rel egyetemben. Auto endcap E funkció bekapcsolásának hatására minden egyes nyomtatási munka végén a nyomtató szerver azonnal kiküldi azt a nyomtatónak. Ez megfelel annak az üzemmódnak, amikor a nyomtató egy helyi, nem hálózatos nyomtató. Ha az auto endcap funkció ki van kapcsolva, akkor a nyomtatási munkák csak bekerülnek a megfelelõ várakozási sorba, de nem küldõdnek tovább a nyomtató felé. A tényleges kinyomtatás csak akkor kezdõdik meg, ha kiadunk egy ENDCAP parancsot, vagy mint felhasználók kilépünk a szerverrõl (logout). Ebben az esetben az összes addigi várakozó nyomtatási munka kinyomtatásra kerül egymás után. Alapesetben érdemes az Auto Endcap opciót bekapcsolni, hiszen így a kinyomtatandó oldalak azonnal továbbítódnak a nyomtató felé. Notify A notify opció engedélyezésével arra utasíthatjuk a nyomtató szervert, hogy a különbözõ nyomtatással kapcsolatos eseményekkor értesítsen bennünket egy-egy send üzenettel. A send üzenetek ugyanolyanok, mint amiket a felhasználók küldhetnek egymásnak. A notify opció (1 of 2) [ :15:39]

12 Lényegesebb opciók átirányítások beállításakor bekapcsolt állapota esetén a nyomtató szerver egysoros send üzenetet küld, ha a nyomtató ki van kapcsolva (offline), vagy ha magát a nyomtatót vezérlõ PC számítógépet, esetleg a nyomtató szervert kikapcsolták, vagy ha a korábban küldött nyomtatási munkák kinyomtatásra kerültek. Ez egy igen hasznos opció, érdemes bekapcsolni, hiszen így távolról is értesülhetünk a távoli nyomtató állapotáról, vagy arról, hogy a kinyomtatandó dokumentumok elkészültek, lehet értük menni a nyomtatóhoz. (2 of 2) [ :15:39]

13 Röviden az NDS címtárról Röviden az NDS címtárról (Egy kis kitérõ...) Mielõtt rátérnénk a hálózati nyomtatás konkrét vesézgetésére, tisztázni kell néhány alapvetõ dolgot. A Novell Netware 4-es sorozatú hálózati rendszerek esetén a nyomtató szerver, a nyomtatási várakozási sorok, és maguk a nyomtatók is különálló objektumokként szerepelnek egy központi címtárban. Ez a címtár a Netware Directory Service, rövid nevén NDS. Aki ismeri az NDS címtárat, az ezt a részt nyugodtan átugorhatja (egyébként is csak rövid áttekintést adunk az NDS-rõl, hiszen itt nem a címtár kitárgyalása a cél). Az NDS címtár fa struktúrába szervezve tartalmazza a hálózat összes Novell Netware 4-es objektumát. Az egyes objektumok paramétereit, attribútumait csak megfelelõ jogosultságok birtokában lehet megtekinteni illetve megváltoztatni. Pl. nézzük meg egy kisebb narancs- és citromimportálással foglalkozó cég lehetséges NDS címtárát, ahol 1 db Novell Netware 4.xx szerverrel rendelkeznek: (1 of 5) [ :16:01]

14 Röviden az NDS címtárról Ez egy viszonylag kicsi címtár, de a magyarázathoz megteszi. Jól látható, hogy a címtár fa szerkezetû. A különbözõ típusú objektumokat különbözõ színekkel jelöltem, az ágak nevei pedig inverz kiemeléssel vannak feltüntetve. A címtár legfelsõ szintû objektuma a NARANCS, aminek az elnevezése az intézmény mivoltára utal. Erre, a címtár legfelsõ objektumára O= meghatározással lehet hivatkozni. (Az ábrán lila színû.) A címtárban három, a NARANCS objektumból közvetlenül nyíló alágat lehet felfedezni. Ezek sorban: a VEZETÉS, a GAZDASÁGI és a SZÁLLÍTÁS objektumok. Ezekre OU= meghatározással lehet hivatkozni. (Az ábrán zöld színûek.) Ilyen alágak egy szinten és egymásból nyílóan helyezkedhetnek el, ugyanúgy mint egy valóságos fa ágai. Lehetnek egy szinten levõ ágak (mint pl. VEZETÉS, GAZDASÁGI, SZÁLLÍTÁS ágak), és lehetnek egymásból nyíló ágak (mint pl. NARANCS, VEZETÉS, TANÁCS ágak). Teljesen mindegy, hogy hányadik alágra történik a hivatkozás, azonosításuk mindig az OU= meghatározással történhet. Végül: ezeken az ágakon bárhol elhelyezkedhetnek különbözõ "levél" objektumok (leaf object). Nevük arra utal, hogy ezek már tényleges hálózati objektumokat takarnak, ezekbõl már nem nyílhat újabb ág (az ágak végén a levelek vannak). Ilyen objektum lehet egy felhasználó (az ábrán piros színnel), a felhasználók egy csoportja (ilyen az ábrán nincs), egy file-szerver (az ábrán barna színnel), egy (2 of 5) [ :16:01]

15 Röviden az NDS címtárról nyomtató-szerver (az ábrán kék színnel), egy nyomtatási várakozási sor (az ábrán sötétzöld színnel), egy hálózati nyomtató (az ábrán sárga színnel), stb. Gyakorlatilag minden NDS objektum, ami csak a hálózaton keresztül elérhetõ, vagy valamilyen hálózati célt szolgál. Az ilyen levél objektumokra CN= meghatározással lehet hivatkozni. Az NDS címtár felépítését úgy lehet a legjobban elképzelni, mint ahogyan a DOS operációs rendszer tárolja a file-okat. Vannak alkönyvtárak, melyeknek gyûjtõ szerepük van. Ez megfeleltethetõ a címtárak ágainak. Valamint vannak file-ok, melyek tényleges adatokat takarnak. Ezek megfeleltethetõek az NDS levél objektumainak. Mint ahogy a DOS operációs rendszer esetén van aktuális könyvtár, ahol épp tartózkodunk (ez ugyebár rendszerint mindig kijelzésre kerül a villogó kurzor elõtt), ugyanúgy van aktuális NDS ág is. Az ágakat kontextusnak (context) hívják, aktuális kontextus pedig az az ág, ahol éppen tartózkodunk. Ha olyan NDS objektumra kívánunk hivatkozni, mely abban a kontextusban van, ahol éppen tartózkodunk, akkor azt - mindenféle külön megjelölés nélkül - az objektum nevének megadásával tehetjük meg. Ezenfelül megtehetjük, hogy az NDS objektum teljes elérési útvonalát megadjuk. Ekkor teljesen mindegy, hogy mely kontextus az aktuális, mindenképpen egyértelmûen leírjuk az elérni kívánt objektumot. Nézzünk egy példát: Tekintsük érvényesnek a korábbi példánál bemutatott NDS címtárat. (3 of 5) [ :16:01]

16 Röviden az NDS címtárról Tehát, ha az aktuális kontextus mondjuk a NARANCS alatti VEZETÉS, akkor KovácsJ, EnderZ, HP4_nyomtató és HP4_várakozási_sor nevû objektumokra hivatkozhatunk egyszerûen, pusztán a nevük megadásával. Ha ezektõl eltérõ ágon levõ (eltérõ kontextusban levõ) objektumra kívánunk hivatkozni, akkor legegyszerûbb, ha az objektumtól az NDS címtár tetejéig megadjuk az útvonalat. (Ez pont fordítva lenne logikus, de valamilyen különös oknál fogva elõbb a levél objektumot, majd egymás után a kontextusokat (ágakat) kell megadni a fa teteje felé). Pl. a KissG azonosítóval rendelkezõ felhasználóra így lehet hivatkozni:.cn=kissg.ou=tanács.ou=vezetés.o=narancs A fenti példából kitûnik, hogy egy pont karakterrel kell kezdeni a teljes hivatkozást (ha nem így tennénk, relatív hivatkozásnak számítana), valamint az egyes ágakat is pont karakterrel kell egymástól elszeparálni. A hivatkozás végén nincs pont karakter, s közben nincs szóköz karakter. Hogy viszonylag egyszerûbb legyen a dolgunk teljes hivatkozáskor, elhagyhatjuk az egyes objektumok (4 of 5) [ :16:01]

17 Röviden az NDS címtárról típusát meghatározó CN=, OU=, O= jelöléseket. Így a hivatkozást az alábbi egyszerûbb formában is írhatjuk:.kissg.tanács.vezetés.narancs Pl. a Novell 4.xx hálózatba történõ bejelentkezéskor is ezt a formát, vagy a hosszabb CN=, OU=, O= jelöléseket is tartalmazó formát lehet alkalmazni (a LOGIN parancs után megadva). Illetve, ha az alapértelmezett kontextus ugyanaz, mint ahol a használni kívánt felhasználói azonosító van, akkor elegendõ pusztán a felhasználói azonosító objektum nevét kiírni (login név). (5 of 5) [ :16:01]

18 A várakozási sorok, távoli nyomtatók és nyomtató szerverek kezelése A várakozási sorok, távoli nyomtatók és nyomtató szerverek kezelése A várakozási sorokat, illetve a hálózati nyomtatókat, nyomtató szervereket egy PCONSOLE.EXE nevû, DOS operációs rendszer alatt mûködõ programmal lehet a legegyszerûbben kezelni. Windows 95 illetve Windows NT operációs rendszerek esetén egy DOS ablakot kell elõbb nyitni, és a PCONSOLE-t ebben az ablakban kell elindítani. Windows operációs rendszer használata esetén alkalmazható erre a célra a NWADMIN nevû program is, de ez a program számos más feladat ellátására lett tervezve, így kezelésekor sok olyan funkciót is kerülgetni kell, melyeknek semmi köze sincs a hálózati nyomtatáshoz. Másfelõl, az ott fellelhetõ dialógus dobozok tartalma nagyon hasonlít az alábbiakban tárgyaltakhoz, így a Windows alatt mûködõ NWADMIN elsajátítása nem lesz nehéz e dokumentáció elolvasása után. (Legalább is a távoli nyomtatás tekintetében.) Tehát lássuk a DOS alatt mûködõ PCONSOLE programot: A PCONSOLE elindítása után az alábbi képernyõ fogad bennünket: (1 of 2) [ :16:26]

19 A várakozási sorok, távoli nyomtatók és nyomtató szerverek kezelése A PCONSOLE egy menüvezérelt program. A menüpontok között a szürke nyíl gombokkal lehet közlekedni, és az ENTER gomb segítségével lehet aktiválni a kiválasztott menüpontot. Ha valamelyik menüpontból ki szeretnénk lépni, akkor ezt az ESC gomb lenyomásával tehetjük meg. Ennek hatására egy menüponttal visszább kerülhetünk a menük hierarchiájában. Ha nincs már elõzõ menü, akkor a PCONSOLE program felajánlja, hogy befejezi mûködését. A legalsó sorban található a státusz sor, ahol az éppen használható funkciók megnevezése és a hozzájuk tartozó billentyûkombinációk olvashatók. (2 of 2) [ :16:26]

20 A helyes kontextus kiválasztása A helyes kontextus kiválasztása Az elsõ feladat mindig az, hogy az NDS címtárból kiválasztjuk azt a kontextust, ahol a megtekinteni vagy beállítani kívánt NDS objektum van. A nyomtatással kapcsolatban ez egy nyomtató szerver objektum, egy várakozási sor objektum, vagy egy hálózati nyomtató objektum lehet. A megfelelõ kontextus kiválasztásához válasszuk ki a menüpontok közül a legalsó Change Context menüpontot. Ekkor egy kitöltendõ mezõ jelenik meg, ahová kézzel beírhatnánk a kiválasztani kívánt kontextust. Ezt a legritkább esetben tudja az ember fejbõl. Szerencsére az INS billentyû lenyomásával kérhetünk egy böngészõt, melybõl egyszerûen, lista alapján kiválaszthatjuk a kívánt kontextust, anélkül, hogy annak pontos nevét ismernénk. Az NDS címtár böngészõje így néz ki: (1 of 2) [ :16:37]

21 A helyes kontextus kiválasztása A "+" karakterrel kezdõdõ sorok egy-egy választható NDS ágat jelentenek, melyek közül egyet kiválasztva újabb alágakra bukkanhatunk. A ".." kiválasztása esetén egy szinttel visszább lehet lépni az NDS címtárban, a címtár gyökere felé. Ha sikerült megtalálni azt a kontextust, melyben a megtekinteni vagy menedzselni kívánt várakozási sor, hálózati nyomtató, vagy nyomtató szerver található, akkor az F10 billentyû lenyomásával kiválaszthatjuk azt. Ha pl. a fenti "+Multim" soron állva nyomjuk meg az F10 billentyût, akkor ez a "Multim" nevû kontextus lesz az aktív, és az ebben a kontextusban található objektumokat lehet állítgatni, menedzselni. A kontextus kiválasztása után visszakerülünk a kezdeti fõmenühöz. A képernyõ bal felsõ részénél azonban (a második sorban) már látható, hogy az imént kiválasztott kontextus az aktív. Innentõl kezdve csak az ebben az aktív kontextusban levõ objektumok jelennek meg, más kontextusok objektumai nem. Ezt nagyon fontos észben tartani, hiszen ha valamely objektum nem jelenik meg, akkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyáltalán nem is létezik. Lehet, hogy csak nem abban a kontextusban vagyunk, melyben a kérdéses objektum. (2 of 2) [ :16:37]

22 Nyomtató szerverek kezelése Nyomtató szerverek kezelése Nézzük tehát tovább, hogy milyen funkciókat érhetünk el nyomtató szervereknél. Mint azt már feljebb kitárgyaltuk a nyomtató szerver az a program, ami egy távoli Novell Netware 4-es szerveren mûködik, és az egész nyomtatási feladatot levezényli. Számos távoli nyomtató és számos várakozási sor tartozhat fennhatósága alá, melyeket egyszerre kezeli. Ezen felül képes számunkra visszajelzéseket küldeni, ha valamilyen esemény történt az általunk használt nyomtatóval. Az aktuális kontextusban levõ nyomtató szervereket a Print Servers menüpont kiválasztásával lehet megtekinteni. (1 of 8) [ :17:03]

23 Nyomtató szerverek kezelése Itt az összes nyomtató szerver neve megjelenik, amely az aktuális kontextusban van (más kontextusokban levõ nyomtató szerverek nem). Példánknál egy db nyomtató szerver fedezhetõ fel az éppen kiválasztott kontextusban, minek neve MTE_Pserver. A nyomtató szerver kiválasztását szintén az ENTER gombbal eszközölhetjük, minek hatására egy külön ablakban megjelennek a kiválasztott nyomtató szervernek a beállítható, vagy megtekinthetõ paraméterei. (2 of 8) [ :17:03]

24 Nyomtató szerverek kezelése Lássuk ezek közül a lényegesebbeket sorban. A printers menüpont kiválasztásával azon távoli hálózati nyomtatók listáját tekinthetjük meg, melyek ezen nyomtató szerver fennhatósága alá tartoznak. Ez maximum 255 nyomtató lehet. Az egyes távoli nyomtatók szintén kiválaszthatók, és megtekinthetõ állapotuk, illetve megfelelõ jogosultságok birtokában módosítható tevékenységük. Egy nyomtató kiválasztása esetén az alábbi képernyõ jelenik meg. (3 of 8) [ :17:03]

25 Nyomtató szerverek kezelése Lássuk elõbb talán a leggyakrabban használt pontot, a printer status-t. Kiválasztásával megtekinthetõ az adott nyomtató állapota. A fenti képen az látható, hogy a status sorban a "Printer is not connected" üzenet jelenik meg. Ez abban az esetben történik, ha az a számítógép melyhez a nyomtató fizikailag kapcsolódik, ki van kapcsolva, vagy (4 of 8) [ :17:03]

26 Nyomtató szerverek kezelése nem elérhetõ. Ez az üzenet jelenik meg akkor is, ha az a kis program nincs elindítva a távoli számítógépen, mely a nyomtatót a nyomtató szerverhez rendeli. Ilyen állapotban természetesen a várakozási sorok mûködnek, azok folyamatosan fogadják a majdan kinyomtatandó dokumentumok adatait, de tényleges kinyomtatásuk várat magára addig, amíg a nyomtató aktívvá nem válik. (Az aktív állapotot a status sorban megjelenõ "Printrer is waiting for print job" üzenet jelzi.) A status sorban lehet még "stoped" üzenet is. Ez abban az esetben jelenik meg, ha a nyomtató adminisztrátora (operátora) egy távoli számítógéprõl leállította a nyomtató mûködését. Újra nyomtatni csak akkor kezd majd a nyomtató, ha ez az adminisztrátor személy ezt újra engedélyezi a nyomtató számára. A status sorban megjelenõ "Printrer is waiting for print job" állapot azt jelzi, hogy a nyomtató éppen aktív és várja a következõ nyomtatási munkát. (5 of 8) [ :17:03]

27 Nyomtató szerverek kezelése Ez az ideális állapot, ilyenkor a nyomtató üzemkész. Ha aktív a nyomtató és éppen ténylegesen nyomtat is, akkor az éppen nyomtatás alatt álló dokumentum neve jelenik meg, annak számával együtt. Lehetséges még, hogy a status sorban az "offline" üzenet jelenik meg. Ez arra utal, hogy bár az a számítógép, melyhez a nyomtató fizikailag hozzá van kapcsolva mûködõ képes, de a hozzá kapcsolt nyomtató nem az. Lehet, hogy ki van kapcsolva, vagy begyûrte a papírt, vagy kifogyott a festék, vagy nincs megnyomva rajta az "online" gomb (már amennyiben van rajta ilyen). Tehát ebben az esetben konkrétan magával a nyomtatóval van valami gond. Megfelelõ jogosultságok birtokában az üzemképes nyomtatónál kiválasztható a "Printer Control" menüpont is, abban az esetben, ha adminisztrátori jogokkal bírunk a nyomtató felett. (6 of 8) [ :17:03]

28 Nyomtató szerverek kezelése Itt vezérelhetõ a távoli nyomtató anélkül, hogy ahhoz oda kellene menni. Az megjelenõ menüpontok közül a lényegesebbek jelentése a következõ: Pause printer Átmeneti ideig felfüggeszti a nyomtató mûködését. Amíg ebben az állapotban van, addig nem fogad több nyomtatási munkát a várakozási sorból és az éppen nyomtatott dokumentum további nyomtatását is felfüggeszti. Stop printer Végleg felfüggeszti a nyomtató mûködését. Nem fogad több nyomtatási munkát a várakozási sorból és az éppen nyomtatott dokumentum további nyomtatását is felfüggeszti. Start printer A stop printer funkcióval leállított nyomtatót lehet ezzel a menüponttal újra munkára bírni. Hatására folytatja a nyomtatási tevékenységet, és fogad újabb nyomtatási munkákat is a megfelelõ várakozási sorból. Form feed Egy üres lap azonnali kiadására utasítja a nyomtatót. Abort print job Az éppen nyomtatás alatt álló nyomtatási munkát felfüggeszti. Az ehhez a nyomtatási munkához tartozó további oldalakat nem nyomtatja ki, azokat kinyomtatás nékül eldobja. Ezután nekilát a várakozók közül a soron következõ nyomtatási munkát kinyomatni (amennyiben van ilyen). (7 of 8) [ :17:03]

29 Nyomtató szerverek kezelése (8 of 8) [ :17:03]

30 A nyomtatóhoz tartozó várakozási sorok A nyomtatóhoz tartozó várakozási sorok A printer status rész alatt alulról a második pontban a "Print queues assigned" pont kiválasztásával tekinthetõ meg, hogy az éppen vizsgált nyomtató mely várakozási sorokból kapja a nyomtatási munkákat. Itt nézhetõ meg az is, hogy ezen várakozási sorok között milyen prioritási sorrend áll fent. (1 of 2) [ :17:20]

31 A nyomtatóhoz tartozó várakozási sorok A fenti képen egyetlen várakozási sorból veszi ez a nyomtató a nyomtatási munkákat. Vehetné több várakozási sorból is, ha erre éppen szükség volna. Ha több várakozási sor lenne megadva, akkor ezek között különbözõ prioritási szinteket is fel lehet állítani. Így szükség esetén biztosítani lehet, hogy bizonyos felhasználók nyomtatási igényei elõbbre valók, mint más felhasználóké. (2 of 2) [ :17:20]

32 Felhasználók értesítése Felhasználók értesítése (figyelmeztetése) Megvizsgálható még az is, hogy mely felhasználókat értesít a nyomtató szerver bizonyos események bekövetkezésekor. Ezt legalul a "Notification" sor kiválasztásával lehet megtekinteni. A listában látható, hogy mely felhasználók részére küld send üzenetet a nyomtató szerver szükség esetén. (1 of 2) [ :17:45]

33 Felhasználók értesítése Jelen esetben egy felhasználó kap visszajelzést a nyomtatás állapotáról. Az, aki az adott nyomtatási munka kinyomtatását kezdeményezte (Print job owner). Mögötte látható egy "first" és egy "next" érték. Ez a két érték határozza meg percben, hogy mikor kerüljön elküldésre az elsõ send üzenet egy esetlegesen elhárítandó probléma esetén, illetve hány percenként küldjön a nyomtató szerver újabb és újabb üzeneteket mindaddig, amíg a hiba meg nem szûnik. Pl. ebben az esetben, ha valaki mondjuk nyomtatás közben kikapcsolja a nyomtatót, akkor a nyomtatást kezdeményezõ felhasználó elõször 1 perc múlva kap egy figyelmeztetést, majd 5 percenként újabbakat mindaddig, amíg a nyomtatót vissza nem kapcsolja valaki. Olyan események bekövetkezésekor, melyek nem számítanak hibának, csak egyetlen üzenet kerül elküldésre. Pl. ha a korábban kinyomtatásra küldött nyomtatási munka ténylegesen elkészült. Megfelelõ jogosultság esetén újabb felhasználókat vagy csoportokat vihetünk fel az értesítendõ felhasználók sorába, de ezt itt nem tárgyaljuk, ez már adminisztrátori feladat. (2 of 2) [ :17:45]

34 A nyomtató szerver felhasználói A nyomtató szerver felhasználói Az elõbbi résztõl folytatva, az ESC gomb segítségével lépjünk vissza a "Users" menüpontig. A "Users" menüpontot kiválasztva megtekinthetõ, hogy a kiválasztott nyomtató szervert mely felhasználók, vagy mely felhasználói csoportok jogosultak használni. (1 of 2) [ :18:05]

35 A nyomtató szerver felhasználói A fenti példánál egy egész kontextus van beállítva egyetlen felhasználónak. Ebben az esetben minden olyan felhasználó jogosult a kiválasztott nyomtató szervert használni, aki az adott kontextusba beletartozik. (Természetesen ez még nem azt jelenti, hogy minden egyes nyomtatókhoz is minden ilyen felhasználó hozzáférhet, arra nyomtathat.) (2 of 2) [ :18:05]

36 A nyomtató szerver administrátorai, operátorai A nyomtató szerver adminisztrátorai, operátorai Hasonlóképpen megtekinthetõ, hogy melyek azok a felhasználók vagy felhasználói csoportok, akik menedzselhetik, módosíthatják a kiválasztott nyomtató szerver mûködését. Ehhez az "Operators" menüpontot kell kiválasztani. Ha ilyen jogosultsággal rendelkezünk, akkor új felhasználóknak vagy felhasználói csoportoknak engedélyezhetjük az adott nyomtató szerver használatát. (1 of 2) [ :18:16]

37 A nyomtató szerver administrátorai, operátorai A fenti példában csak egy ilyen privilegizált felhasználó van. Ez az Admin nevû felhasználó. (2 of 2) [ :18:16]