ELLENŐRZÉSI SEGÉDLET természetvédelmi ellenőrzésekhez. GHIDUL DE CONTROL al ariilor protejate

Átírás

1 ELLENŐRZÉSI SEGÉDLET természetvédelmi ellenőrzésekhez GHIDUL DE CONTROL al ariilor protejate 1

2 A projekt címe: Védett fajokkal kapcsolatos határmenti ellenőrzési tevékenység harmonizálása, fellépés a védett fajok érdekében, a CITES valamint a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelv kapcsán ( PROSPECTA ). Projekt partnerek: Nemzeti Környezetvédelmi Őrség Regionális Igazgatósága, Temesvár (vezető partner), Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged. Támogató: A projekt az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap révén valósult meg, a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program HURO/1001/281/1.3.1 számú projektje keretében. A projekt megvalósításának ideje: A projekt teljes értéke: A kiadvány összeállításában közreműködött: Bánfi Szablocs, Lovászi Péter, Szabó Máté, dr. Szurovecz Zoltán A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17. Telefon: / ; fax.: / atiktvf@atiktvf.hu Titlui Projectului comun: Armonizarea acţiunilor de control pentru protejarea speciilor ocrotite în zona transfrontalieră,acţiune comună conform Directivei CITES, Directivei asupra Conservării Păsărilor si al Directivei asupra Conservării Habitatelor Naturale ( PROSPECTA ) Partenerii proiectului lansat: Garda Naţională de Mediu al Comisariatul Regional Timiş (partener lider), Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Suporter: Acest project s-a realizat cu sprijinul Fondului Regional de Dezvoltare al Uniunii Europene, în cadrul Programului de Cooperare Transfrontaliere Romano-Ungară HURO/1001/281/1.3.1 Perioada de Implementare a Proiectului este Valoarea totală a proiectului este de Continutul acestei brosuri nu reflecta in mod obligatoriu pozitia oficala al Uniunii Europene. Garda Nationala de Mediu Comisariatul Regional Timis Adresa: Str. Carei nr. 9D, Timisoara Telefon: ; fax: crtimis@gnm.ro 2

3 TARTALOM Bevezetés 4 A tagállami helyzet ismertetése 4 A tagállami jellemzők összehasonlítása 25 Segédlet az ellenőrzési tevékenységhez 30 CUPRINS Introducere (descrierea proiectului) 35 Prezentarea tarilor participante 35 Compararea celor doua tari participante 60 Ghid de procedura armoniozata 65 3

4 1. Bevezetés Határmenti összefogás a védett állatfajokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenység harmonizálása érdekében A román nemzeti környezetvédelmi ellenőrzési hatóság (Garda Nationala de Mediu) temesvári regionális igazgatósága és az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által a Magyar-Román Határmenti Együttműködési Program (HU-RO CBC) kiírás terhére közösen benyújtott pályázata támogatást nyert. A mintegy 66 ezer euro összköltségvetésű projekt célja a védett fajokkal kapcsolatos tevékenységek harmonizálása tapasztalatcsere, segédanyag összeállítás, képzések szervezése, közös terepi ellenőrzési programok megtartása. A projekt része mindkét országban egy-egy találkozó a tagállami helyzet megismerésére, közös terepi ellenőrzések megszervezése a projekt elején (az aktuális állapot bemutatására) és a projekt végén (a harmonizált módszertan kipróbálására). A projekt célja egy, a közös tapasztalatokon nyugvó, harmonizált eljárási segédlet kidolgozása, melyet jelen kiadványunk tartalmaz. HU. 2. A tagállami helyzet ismertetése HU.2.1. Magyarország AZ ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG TERMÉSZETVÉDELMI TÁRGYÚ ELLNEŐRZÉSEI ÉS HATÓSÁGI ELJÁRÁSAI Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség helye a magyar közigazgatásban A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, mint "zöldhatóságok" területi államigazgatási szervek, önálló jogi személyek, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szervek. Felettes szervük az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (Budapest). Összesen 10 db felügyelőség működik Magyarországon. Illetékességi területük az egyes folyók vízgyűjtő területéhez igazodik és nem feltétlenül a megyék határaihoz. Ennek oka, hogy korábban az ár- és belvízvédelmi feladatokat ellátó vízügyi igazgatóságokkal működtek közösen. A felügyelőségek hatósági és szakhatósági feladataikat a természet- és tájvédelem, a levegőtisztaság-védelem, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének védelme, a földtani közeg (talaj) védelme, valamint a hulladékok, a zaj- és rezgés okozta káros hatások, a radioaktív sugárzás elleni védelem, valamint a vízgazdálkodás területén külön jogszabályokban meghatározott keretek közötti hatáskörrel látják el. A felügyelőségek, mint területi szervek illetékességi területükön a környezet- és természetvédelem egészére kiterjedően ellátják a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérését, a várható, jelentős környezetállapot-változások előrejelzését, továbbá biztosítják az ezekre vonatkozó adatok nyilvánosságát. A felügyelőségek működtetik a környezetvédelmi monitoring és statisztikai adatgyűjtési rendszereket. A komplex értékelés érdekében együttműködnek más területi szervek 4

5 által működtetett információs és ellenőrző rendszerekkel (vízrajzi, talajvédelmi stb.) Végzik a szakigazgatási munkával, ellenőrzésekkel összefüggő helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat. Illetékességi területükön biztosítják a - más szervek összehangolt közreműködését is igénylő - környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi feladatok területi és szakmai koordinációját, a környezet állapotára, a környezetvédelmi tevékenység alakulására vonatkozó adat és információszolgáltatást. Irányítják a káresemények környezetet veszélyeztető hatásainak elhárításával összefüggő hatósági feladatokat. Tevékenységük során támogatják a feladatkörükkel kapcsolatos társadalmi kezdeményezéseket és felhasználják azok eredményeit munkájuk során, továbbá tudatformálással, oktatással népszerűsítik a környezet és a természet védelmét. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szervezete és feladatai A Felügyelőség élén az igazgató áll. Az igazgató a Felügyelőség hivatali szervezetének egyszemélyi felelős vezetője, valamennyi feladat- és hatáskör címzettje. A felügyelőség igazgatóját a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat felette az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója gyakorolja. A felügyelőséget az igazgató vezeti, aki gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség alkalmazottai felett. A Felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében az alábbi feladatokat látja el. Ha jogszabály másként nem rendelkezik a Felügyelőség gyakorolja a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi; természetvédelmi; tájvédelmi és vízügyi hatósági és szakhatósági jogköröket. A Felügyelőség 1. működteti a hatósági tevékenység ellátásához szükséges laboratóriumot; 2. vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat; 3. összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel. A Felügyelőség ellátja 1. a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring), valamint az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi, valamint 2. a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat. A Felügyelőség közreműködik 1. a nemzetközi feladatok végrehajtásában; 5

6 2. III. fokú készültség esetén az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás - külön jogszabályban meghatározott - feladatainak ellátásában. A Felügyelőség véleményezi 1. a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat; 2. a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket; 3. a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot. A Felügyelőség 1. hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; 2. segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában; 3. részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. A Felügyelőség 1. javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására; 2. a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt; 3. közreműködik 4. a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, és 5. a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek össze-állításában; 6. szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki; 7. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal. Az ellenőrzés helyzete a felügyelőség szervezetén belül Korábban az egyes szakmai ágazatok alapján alkottak szervezeti egységeket a munkatársak (például Hulladékgazdálkodási Osztály, Természet- és Tájvédelmi Osztály, Levegő- és Zajvédelmi Osztály stb), amelyen belül egyaránt feladat volt a hatósági engélyezés, szakmai véleményezés, ellenőrzés, szankcionálás. Jelenleg a Felügyelőség iroda, osztály és csoport jogállású szervezeti egységekre tagozódik. A Felügyelőség ellenőrzési és felügyeleti munkáját a Hatósági Felügyeleti Iroda (rövidítése: HFI) keretei között végzi. Az Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály (rövidítése: EFO) gyakorolja a Felügyelőség hatáskörének keretei között a jogszabályban foglalt rendelkezések betartására, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítésére vonatkozóan a Felügyelőség valamennyi hatósági ellenőrzési és felügyeleti hatáskörét. 6

7 A Felügyeleti Végrehajtási Osztály (rövidítése: FVO) feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség hatáskörének keretei között a jogszabályban foglalt rendelkezések betartására, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítésére vonatkozóan a Felügyelőség valamennyi hatósági kikényszerítési hatáskörének gyakorlása, e körben a kötelezési és bírságolási eljárások, valamint végrehajtási eljárások lefolytatása, ennek során a törvényesség érvényesülésének biztosítása. A Felügyeleti Jogi Titkárság (rövidítése: FJT) feladat- és hatásköre az egységes kikényszerítési és ellenőrzési jogalkalmazási gyakorlat kialakítása, valamint a Hatósági Felügyeleti Iroda közreműködésével meghozott határozatok elleni kérelem alapján indult jogorvoslati eljárásokhoz és hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárásokhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása. A Felügyelőség társhatóságai A jogszabályi környezetben és a gyakorlatban a felügyelőség társhatóságai jelen téma esetében azok a közigazgatási szervezetek, melyek ellenőrzési és felügyeleti eljárásai során együttműködik feladatainak elvégzése érdekében. A Természetvédelmi Őrszolgálat Természetvédelmi őr (angol nyelven ranger) Magyarországon jogszabályi alapon több mint 30 éve létezik, jogállása, feladatai, jogosultságai és kötelezettségei azonban az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak. A természetvédelmi őr 1993 óta köztisztviselő, jogosultságait és kötelességeit pedig az évi CLIX törvény II. fejezete jelentősen kibővítette. A feladatellátásuk részletes szabályait miniszteri rendeletként 2000-ben kiadott Szolgálati Szabályzat állapítja meg. Feladatuk a természeti és a védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése. Ennek érdekében egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel, szolgálati maroklőfegyverrel és más technikai eszközökkel ellátott tagokból álló Természetvédelmi Őrszolgálat működik valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezetében. Emellett az önkormányzatoknak is lehetőségük van a helyi jelentőségű védett természeti területek őrzésére önkormányzati természetvédelmi őrt alkalmazni. Az állampolgárok polgári természetőrként segíthetik a természetvédelmi őrök munkáját. A Természetvédelmi Őrszolgálat sokrétű feladatköre magában foglalja: 1. a természetvédelmi hatósági őrzést, 2. a nemzeti park igazgatóság szabálysértési hatóság területi ügyintézési feladatait, 3. továbbá a nemzeti park igazgatóság védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos területi feladatainak ellátását is. Az állami természetvédelmi őr a természet védelme érdekében jogosult és köteles többek között (a védett természeti területeken és Natura 2000 területeken): 1. a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére, 2. a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti és a védett természeti értékeket és területeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű feltartóztatására, személy igazoltatásra, csomag és jármű átvizsgálására, 3. vadászok és horgászok teljes körű ellenőrzésére, 4. természeti érték és a veszélyeztetéséhez használt eszköz visszatartására, 7

8 5. természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének tettenérése vagy az intézkedésének ellenszegülése esetén személyt elfogni, visszatartani vagy előállítani, 6. jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén annak megszüntetésére kényszerítő eszközt (testi kényszer, bilincs, rendőrségi vegyi sokkoló, szolgálati kutya) alkalmazni (szolgálati maroklőfegyverük önvédelmi célú), 7. szabálysértési, államigazgatási és büntető eljárást kezdeményezni, valamint helyszíni bírságot kiszabni. A nemzeti park igazgatóságok keretében összesen 247 állami természetvédelmi őr dolgozik. Egy fő természetvédelmi őrre így átlagosan 376 km2 működési terület, azon belül pedig 3450 ha országos jelentőségű védett természeti terület és 4600 ha országos jelentőségű védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület, továbbá 140 régészeti lelőhely jut (2011. évi adat). Az állami természetvédelmi őr szolgálati egyenruházata jogszabályban meghatározott zöld színű és fazonkialakítású. A szolgálati egyenruha jelzései: a karjelvény, a nemzeti park igazgatósági állományjelző, a szolgálati beosztásjelzés, a sapkajelvény, szolgálatban a szolgálati igazolvány és jelvény. A Természetvédelmi Őrszolgálat országos szakmai irányítását és felügyeletét a Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetügyért felelős Államtitkársága, Természet- és Környezetvédelmi Helyettes Államtitkársága látja el. A polgári természetőrök A természet védelméről szóló törvény alapján kapott felhatalmazás alapján a természetvédelemért felelős miniszter 1997-ben rendeletet alkotott (33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet) a polgári természetőri tevékenységről. A polgári természetőr önként vállalt - díjazás nélküli - feladatának ellátásával a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), továbbá a települési önkormányzat közfeladatát, így különösen őrszolgálati és tájékoztató munkáját segíti. A polgári természetőr a nemzeti park igazgatóság, valamint a települési önkormányzat természetvédelmi őrzési tevékenységét a Természetvédelmi Őrszolgálat őrzési feladataiban való közreműködéssel és önálló szolgálattal segítheti. A polgári természetőrök részletes feladatait, irányításuk, ellenőrzésük rendjét a polgári természetőr és az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat közötti, határozott időtartamra kötött megállapodásban kell meghatározni. A polgári természetőr feladatának ellátását csak a megállapodásban meghatározott időpont után kezdheti meg. A polgári természetőr a feladata ellátása során köteles 1. szolgálati jelvényét és igazolványát magánál tartani; 2. fellépése során határozottan és udvariasan eljárni; 3. a védett természeti területre látogatók figyelmét - szükség esetén - felhívni a természetvédelem szabályainak megtartására, számukra tájékoztatást adni, 8

9 4. figyelmeztetésre, valamint a távozásra történő felszólításra vonatkozó jogosítványa gyakorlása előtt polgári természetőri minőségét az érintettel közölni, magát szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni; 5. az észlelt jogellenes helyzetet vagy cselekményt, továbbá a védett természeti érték vagy terület veszélyeztetettségét vagy károsodását a nemzeti park igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Polgári természetőr az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező bevándorolt vagy letelepedett személy lehet, aki szakirányú végzettséggel rendelkezik és a polgári természetőri ismeretekből sikeres vizsgát tett. A polgári természetőrök szolgálati igazolványt kapnak, amiben meg kell határozni azt a területet, ahol a polgári természetőr meghatározott jogait gyakorolja. A nemzeti park igazgatóság Magyarországon 10 nemzeti park igazgatóság van, amelyek az állami természetvédelem területi szervei; elnevezésüket a működési területükön levő nemzeti parkról kapták. Működési hatáskörük nem csak a védett területekre és a Natura 2000 területekre terjed ki, hanem a teljes közigazgatási területükre. Az igazgatóság állami alaptevékenysége körében 1. ellátja 1.1. a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni, 1.2. a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében, 1.3. a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat; 2. ellátja továbbá 2.1. a természetvédelmi kutatással, 2.2. az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, valamint 2.3. a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat; 3. vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel; 4. közreműködik továbbá 4.1. az erdővagyon-védelmi tevékenységben, 4.2. a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében; 5. véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket; 6. együttműködik a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában; 9

10 7. kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel; 8. segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak. Mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (röviden: MgSzH) a 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet hatályba lépésével jött létre január 1-jén. A hivatal megalakulásakor 11 jogelőd szervezetet vontak össze az összehangoltabb, hatékonyabb, ügyfél- és gazdálkodó-barát ügyintézés, illetve az egységes szakmai koncepció sikeresebb alkalmazása érdekében. Az MgSzH a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik. Az elsőfokú feladatokat a megyei Kormányhivatalok alatt működő Erdészeti Igazgatóságok, Földművelésügyi Igazgatóságok, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok és a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok látják el. Az MgSzH feladatköre rendkívül szerteágazó, melyet 11 szakmai igazgatóság lát el. A hivatal országos laboratóriumhálózatot működtet, s irányítja többek között a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, az állategészségüggyel, a talajvédelemmel, illetve az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos feladatokat, de a takarmánybiztonság, a vadgazdálkodás, a halászat, az erdőgazdálkodás szintén hozzátartozik tevékenységéhez. A hivatal munkatársai foglalkoznak növényvédelemmel, növényi termék ellenőrzéssel, agrárkörnyezet-védelemmel, borellenőrzéssel, borminősítéssel, állatvédelemmel, erdészettel, földművelésüggyel és az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével is. Rendőrség A rendőrség keretein belül, de egymástól szervezetileg elkülönülve működik a rendőrség és a határőrség. A rendőrség országos, megyei és helyi szintekre tagozódik. Az országos és megyei szinten belül is jellemzően a gazdaságvédelmi bűnüldözéssel foglalkozó szervezeti egységek foglalkoznak a környezet- és természetvédelmi bűncselekményekkel is. Országos szinten kiemelt szervezet a nemzetközi együttműködést is végző Nemzeti Nyomozóiroda (NNI), amely többek között környezet- és természetvédelmi tárgyú ügyekben is aktívan dolgozik. Nemzeti Adó- és Vámhivatal A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (röviden: NAV) szervezeti egységeik végzik Magyarországon a pénzügyi és adózással kapcsolatos feladatokat. Környezetvédelmi vonatkozású munkájuk többek között a vámkezeléssel kapcsolatos határrendészeti feladatok, a fémkereskedelem ellenőrzésének, a hulladékgazdálkodás, hulladékszállítás és a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos egyes feladatok végzése. Eljárás csempészet esetén A határellenőrzés során tapasztalt engedély nélküli védett vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatok, növények behozatala, kivitele és átszállítása esetén a rendőrség, a határőrség és a vámhatóság is a Felügyelőség vagy a Természetvédelmi Őrszolgálat szakértői közreműködése (az érintett fajok meghatározása, természetvédelmi besorolása) alapján indít eljárást. 10

11 A szállítmány megtalálásakor a megtaláló szerv értesíti a felügyelőség ügyeletesét. A felügyelőség szakértője szakvélemény ad, felsorolva a megtalált állatok (növények) faját, egyedszámát, védelmi besorolásukat. Az eset súlyosságának függvényében büntetőfeljelentést tesz vagy indít a megtaláló szerv. Egyúttal lefoglalja a szállítmányt, melyeket a Dél-Alföldön a Szegedi Vadaspark által működtetett mentőközpont- és karantén állomásra szállít a felügyelőség. Súlyosabb esetben (lásd a Büntető Törvénykönyv ismertetését) bírósági eljárás következik, amely során a bíró elkobozhatja az állatokat, amelyek így a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. Az elkobzott állatok sorsáról a bíró vagy a felügyelőség dönthet. A gyakorlatban az elkobzott egyedek állatkertekben maradnak, bemutatás és ismeretterjesztési célt szolgálva. A természetkárosítás, mint bűncselekmény Aki a) külön jogszabály által fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket (jelenleg Ft, azaz kb. 350 Euro), c) CITES Európai Uniós végrehajtási rendeletének A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hasonló a büntetés Natura 2000 területet, vagy védett természeti területet (beleértve a barlangot is) jelentős mértékben károsít. Súlyos esetben a büntetés 5 év is lehet. A szabályozás a származékokra, termékekre is kiterjed. A Ft alatti elkövetési értéknél szabálysértés történik, amely alapvetően pénzbírsággal büntethető. Ez helyszíni bírságként is kiszabható. Magyarországon a természetvédelmi szabálysértési jogköröket a terepen nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata gyakorolja, így helyszíni bírság kiszabására a természetvédelmi őrök jogosultak. Ha a helyszíni eljárás eredménytelen, szabálysértési feljelentés tehető, amely eljárás viszont szakterülettől függetlenül a megyei kormányhivatalok hatáskörébe tartozik. A büntető- és szabálysértési eljárás alanya csak természetes személy lehet. A büntető- és szabálysértési eljárás mellett, azokkal párhuzamosan a felügyelőség természetvédelmi bírságot is kiszab (ld. később), amit jogi személyek ellen is ki lehet vetni. A természetvédelem története Magyarországon A természetvédelem első jogi megjelenése az első erdőtörvény (1879. évi Erdőtörvény). A világháborúig átfogó szabályozás hiányában az egyes ágazati törvényekben, halászati, madárvédelmi, földművelésügyi törvényekben találhatunk olyan rendelkezéseket, amelyek a természet védelmét szolgálják és a védelem főként madárfajokra terjedt ki. Kaán Károly ( ) erdőmérnök, földművelésügyi titkár 1908-ban kezdeményezett egy országos felmérést, amelyet az Országos Erdészeti Egyesület végzett a még fellelhető 11

12 őserdőállományról. Majd ezt követően a felmérés kiterjedt a ritka növények élőhelyeire, a geológiai képződményekre, a lápokra, a tájképi értékű tájrészletekre, és különleges faegyedekre. Az 1920 és 1944 közötti az első természetvédelmi jogszabályok megjelentek és a tételes védetté nyilvánítás is megindult. Az első törvényi szintű magyar szabályozás szintén Kaán Károly nevéhez fűződik, aki előkészítette az évi az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvényt, amely felállította az Országos Természetvédelmi Tanácsot, azzal a feladattal, hogy javaslatokat készítsen a védetté nyilvánításra és felruházta szaktanácsadási feladattal is. Az 1962-ben hatályba lépett évi tvr. egy új korszak kezdetétét jelzi, amely 1971-ig tart. Ebben az évtizedben jött létre az önálló természetvédelmi főhatóság. Azonban az önálló természetvédelmi főhatóság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel ennek az évtizednek az első négy évében egyetlen védetté nyilvánítást sem foganatosítottak. A természetvédelem expanzív szakasza 1971-től kezdődően az ezredfordulóig tartott. Védetté vált valamennyi magyarországi barlang, közel száz emlős-, hüllő-, kétéltű-, ill. halfaj, továbbá 20 faj kivételével valamennyi madárfajunk. Megalapították Magyarország első nemzeti parkját a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban. Megkezdte működését az Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal között ben egy OKTH utasítás hívta életre a környezetés természetvédelmi felügyelőségek rendszerét, elsőfokú hatósági feladatokkal. A magyar természetvédelem jogi szabályozásának alapjai A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (röviden: Tvt.) határozza meg Magyarországon a természet védelmének általános szabályait. E törvény célja 1. a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; 2. a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. A természetvédelemmel összefüggő, a törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Tvt. szerint a védett természeti területeket és értékeket - a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően - a következőképpen lehet csoportosítani: 1. Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 1.1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek (miniszteri jogkör): nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék. 12

13 1.2. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek (miniszteri jogkör) ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett (törvény mondja ki): láp, szikes tó; kunhalom, földvár, forrás, víznyelő, barlangok. 2. Helyi jelentőségű védett természeti területek (önkormányzati jogkör): 2.1. természetvédelmi terület 2.2. természeti emlék A természetvédelmi ellenőrzés a Tvt.-ben meghatározott hatósági engedélyhez kötött tevékenységek és a törvényi tilalmak ellenőrzésére irányul. Be nem tartása esetén a közigazgatás saját szankciórendszerrel rendelkezik. A hatósági engedélyhez kötött tevékenységet a Tvt., valamint más jogszabályok határozzák meg. Védett természeti területen (lásd: 1.1.) a természetvédelmi hatóság (Felügyelőség) engedélye szükséges különösen: 1. kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez; 2. a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; 3. a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; 4. termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének megváltoztatásához; 5. az erdővédelmi törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; 6. nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához; 7. növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához; 8. horgászathoz; 9. közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához; 10. járművel történő közlekedéshez, külön jogszabályokban erre feljogosított személyek járművei kivételével. A természetvédelmi hatóság (Felügyelőség) engedélye szükséges védett növényfaj: 1. egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; 2. egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez; 3. egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához; 4. egyedének preparálásához; 5. egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához; 6. egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez; 7. egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához; 8. természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez. A természetvédelmi hatóság (Felügyelőség) engedélye szükséges védett állatfaj 1. állományának szabályozásához; 2. egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; 13

14 3. egyedeinek szaporításához; 4. egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához; 5. egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához; 6. hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez; 7. állományai közötti mesterséges géncseréhez; 8. egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; 9. egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához; 10. egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; 11. kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához; 12. egyede fészkének áttelepítéséhez; 13. egyedének háziasításához. A Tvt.-ben meghatározott legfontosabb tilalmak a következők: 1. Tilos a vadon élő szervezetek genetikai állományainak mesterséges úton történő megváltoztatása 2. Tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése 3. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése. 4. Tilos az ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok jogellenes károsítása 5. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. 6. Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. 7. Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok felsorolását a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet tartalmazza. E rendelet a Magyarországon 1. védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokat, 2. fokozottan védett barlangokat, valamint 3. az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokat sorolja fel. A rendelet pénzben kifejezett értékét rendel minden érintett faj mellé, amely a bűncselekmény/szabálysértés kategória megállapításánál használatos és az képezi a természetvédelmi bírság számításának alapját is. A hatósági ellenőrzésről általában A hatóság - hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb 14

15 tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséget és folyamatos helyszíni ellenőrzést is elrendelhet. Helyszíni ellenőrzés Ha a jogszabály lehetővé teszi, a helyszíni ellenőrzés a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet. A helyszíni ellenőrzés akadályozása esetén a közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos törvény alapján az ügyfelet szankcionálni lehet. Helyszíni ellenőrzést a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés során köteles igazolni (ez lehet hatósági igazolvány vagy eseti megbízás). Az ellenőrzés informatikai eszközök útján is történhet. Jogszabály a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ellenőrzést végző személy részére megbízólevél kötelező használatát rendelheti el (a környezetvédelemben ez nem kötelező). Az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha az ellenőrzés jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. Idézés a helyszíni ellenőrzésre Főszabályként az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről előzetesen idézéssel értesíteni kell úgy, hogy az ügyfél az idézést legalább 8 nappal előre kézhez vegye. Azonban ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné (például fennállna a jogellenes cselekmény átmeneti megszüntetése vagy a nyomok eltüntetése például egy engedély nélkül tartott védett állat elrejtése), az előzetes értesítés mellőzhető. Ilyenkor az ügyfelet az ellenőrzésről a megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. E rendelkezés megfelelően irányadó akkor is, ha az ellenőrzés előzetesen nem ismert ügyfeleket érint. Ha az ellenőrzés megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné az ellenőrzés eredményességét, a hatóság az ellenőrzés befejezésekor tájékoztatja az ügyfelet az ellenőrzés lefolytatásáról és annak megállapításairól. Mellőzhető az ellenőrzésről történő tájékoztatás, ha a helyszíni ellenőrzés az ügyfél közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel stb.) elvégezhető. Ilyen lehet például a természetvédelemben egy gyepbeszántás ellenőrzése, vagy egy közterületen található építmény megtekintése. Az ellenőrzés lefolytatása A helyszíni ellenőrzés az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként vagy telephelyként bejelentett magánlakásban pedig - kivéve, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között végezhető. Kivétel ez alól, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, továbbá közrendvédelmi, közbiztonsági, illetve a törvényben meghatározott más fontos okból azonnali ellenőrzésre van szükség. A helyszíni ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ügyfél munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza. Jogszabály meghatározott ügyekben előírhatja, hogy a 15

16 helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van (a környezet- és természetvédelemben ez nem kötelező). Az ellenőrzést végző jogai: A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzést végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között 1. az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, 2. az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérhet, 3. az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, 4. a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintát vehet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. A hatóság a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. Az ügyfél a nála lefoglalt iratokba betekinthet, azokról kérésére és költségére a hatóság másolatot készít. A hatósági ellenőrzés során lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat nyolc napon belül vissza kell adni az ügyfélnek, ha azokra a tényállás tisztázásához a továbbiakban nincs szükség. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat át kell adni a megkeresett szervnek. Jegyzőkönyv az ellenőrzésről A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, az annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet kell készítsen. A jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat. A jegyzőkönyv egy példányát a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt napon belül megküldi. A Felügyelőségen rendszeresített formanyomtatvány áll rendelkezésre a jegyzőkönyv felvételére. A jegyzőkönyv részei: a felügyelőség fejléce (hivatalos név, elérhetőségek) helyszín, időpont és jelenlévők személyének (elérhetőségének) rögzítése jogi tudnivalók ismertetése az ügyféllel a talált tényállás leírása jelenlévők nyilatkozatai jegyzőkönyv lezárása, aláírások 16

17 Intézkedések az ellenőrzés alapján Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette, 1. felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére, 2. hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, 3. megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez. A megkeresett szerv köteles a megkeresést érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot harminc napon belül tájékoztatni. A 2. pontban leírt saját eljárás lehet kötelezés, tevékenység felfüggesztése, bírság kiszabása. A Felügyelőség a hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásának szabályai Elsőfokú eljárás A Felügyelősé a hatáskörébe tartozó eljárást egy önálló törvény szabályai szerint folytatja el. Ez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. évi törvény. E törvény határozza meg valamennyi magyar közigazgatási szerv eljárásának általános szabályait. Amennyiben a Felügyelőség ellenőrzése során hatáskörébe tartozó eljárás megindítására vonatkozó okot talál, úgy erről külön értesíti az eljárással érintett ügyfelet. Az értesítésnek tartalmaznia kell: 1. az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, 2. az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, 3. hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. A Felügyelőség köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, az ellenőrzés során beszerzett iratok, akkor bizonyítási eljárást folytat le. Ennek keretében az ügyfelet nyilatkoztatja, adatszolgáltatásra hívja fel, iratokat szerez be, tanúkat hallgat ki, szemlét tarthat, szakértőt bízhat meg és tárgyalást tarthat. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a Felügyelőség eljárási bírsággal sújthatja. A Felügyelőség eljárását 30 nap alatt folytatja le, melybe nem számolható bele a bizonyítási eljárás során tett intézkedésekhez szükséges idő. Természetvédelmi bírság megállapítására a Felügyelőségnek 90 napja van. A eljárás végén az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A Felügyelőség határozatának tartalmaznia kell: 17

18 1. a Felügyelőség megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, 2. az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá személyazonosítására szolgáló adatot, 3. az ügy tárgyának megjelölését, 4. a rendelkező részben 4.1. a Felügyelőség döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról szóló tájékoztatást, 4.2. a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, 4.3. az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, 4.4. az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, 4.5. az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, 4.6. a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, 4.7. a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, 5. az indokolásban 5.1. a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, 5.2. az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, 5.3. a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, 5.4. a szakhatósági állásfoglalás indokolását, 5.5. az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, 5.6. azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, 5.7. a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, 6. a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, 7. a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. A Felügyelőség kiadmányozási rendje szerint saját hatáskörben kiadmányozásra jogosult 1. az igazgató, 2. az irodavezető, 3. a kirendeltség-vezető, 4. az osztályvezető, 5. az ügyintéző. Jogorvoslat rendje Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet. A fellebbezés benyújtásának határideje a döntés átvételét követő 15 napon belül lehet. Ha a fellebbezés alapján a Felügyelőség megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Egyéb esetben az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre 8 napon belül felterjeszti elbírálásra. A Főfelügyelőség nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz, a teljes eljárást felülvizsgálja. Ennek keretében az alábbi döntéseket hozhatja: 1. a Felügyelőség döntését helyben hagyja, 2. a Felügyelőség döntését megsemmisíti, 3. a Felügyelőség döntését megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelezi. 18

19 A Főfelügyelőség döntésével szemben az ügyfél 30 napon belül bírósághoz fordulhat, melynek keretében keresettel támadhatja meg a döntést. A Felügyelőség által alkalmazható közigazgatási szankciók a természetvédelem területén Természetvédelmi bírság Amennyiben a Felügyelőség a fenti ellenőrzés keretében megállapítja, hogy az ügyfél tevékenységével vagy mulasztásával 1. a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsértette; 2. a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsította, elpusztította, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; 3. a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; 4. a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; 5. a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez vagy végzett; 6. e személlyel szemben természetvédelmi bírságot állapít meg. A bírság kiszabására a természetvédelmi hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. Az elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. A természetvédelmi bírság a központi költségvetés bevétele. A természetvédelmi bírság nem mentesíti az ügyfelet a büntetőjogi, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. Természetvédelmi bírság megállapításának általános szabályai: A természetvédelmi bírság alapbírságból vagy az alapbírság és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószám szorzatával kiszámított bírságösszegből áll. Az alapbírságok mértéke: 1. a természet általános védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásainak megsértése esetén: 1.1. természeti értékre vonatkozó előírás megsértésével okozott veszélyeztetés vagy károsítás esetében a természeti érték pénzben kifejezett értéke, de veszélyeztetés esetén legfeljebb ,- Ft, károsítás esetén legfeljebb ,- Ft, 1.2. természeti területre vonatkozó előírás megsértésével okozott veszélyeztetés vagy károsítás esetében a veszélyeztetett vagy károsított területnagyság alapján, megkezdett hektáronként veszélyeztetés esetén legfeljebb ,- Ft, károsítás esetén legfeljebb ,- Ft, 19

20 1.3. tájvédelmi előírások megsértésével okozott veszélyeztetés esetén a területnagyság alapján, megkezdett hektáronként legfeljebb ,- Ft, károsítás esetében megkezdett hektáronként legfeljebb ,- Ft; 2. védett természeti érték jogellenes veszélyeztetése esetében legfeljebb a veszélyeztetett védett természeti értékek összegének pénzben kifejezett értéke, károsítása, elpusztítása esetében a károsított, elpusztított védett természeti értékek összegének legfeljebb háromszorosa; 3. védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése esetében a veszélyeztetett területnagyság alapján megkezdett hektáronként legfeljebb ,- Ft, rongálása, károsítása esetében megkezdett hektáronként legfeljebb ,- Ft; 4. barlang jogellenes veszélyeztetése esetében legfeljebb ,- Ft, károsítása, elpusztítása esetében a barlang felületének minden megkezdett száz négyzetmétere után legfeljebb ,- Ft forint; 5. a védett természeti terület, továbbá barlang jogellenes megváltoztatása, átalakítása esetében a pontok károsításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a védett természeti területen, illetve barlangban a védelem céljával össze nem egyeztethető és a pontok alá nem tartozó tevékenység folytatása esetén legfeljebb forint; 6. a védett élő szervezet, életközösség élőhelyének, illetőleg élettevékenységének jelentős mértékű zavarása esetén legfeljebb a zavarással érintett védett élő szervezetek, életközösségek pénzben kifejezett értékének az összege, élőhely esetében pedig a zavarással érintett területnagyság alapján, megkezdett hektáronként legfeljebb ,- Ft; 7. a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén: 7.1. védett természeti érték esetében legfeljebb az egyedek, egyes védett természeti értékek pénzben kifejezett értékének az összege, 7.2. barlang esetében legfeljebb ,- Ft, 7.3. védett természeti terület esetében a területnagyság alapján megkezdett hektáronként legfeljebb ,- Ft, 7.4. az ideiglenes vagy átmeneti védettség kimondásáról szóló hatósági határozat megsértésével okozott veszélyeztetés esetében a területnagyság alapján megkezdett hektáronként legfeljebb ,- Ft; 8. az pontokba nem tartozó esetekben legfeljebb ,- Ft. A bírság összegének meghatározásakor a Felügyelőség először az alapbírság összegét határozza meg, amelyek során figyelembe veszi: 1. a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; 2. az ország természetvédelmi helyzetére, illetőleg a térség természeti állapotának egészére gyakorolt hatását; 3. a bekövetkezett kár mértékét, a helyreállíthatóság lehetőségét; 4. azt, hogy az elkövetőt a további, a természet védelméhez fűződő érdekeket sértő magatartástól visszatartsa. Az alapbírság meghatározását követően az előírt módosító tényezők szorzószámával az alapbírságot meg kell szorozni. Több módosító tényező szorzószámainak alkalmazására is sor kerülhet. Ebben az esetben a szorzószámokat össze kell adni és az így kapott emelt szorzószámmal kell az alapbírságot megszorozni. 20