A A 81 A A

Átírás

1

2 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A modern egészségturizmus trendjei és az ebből következő hazai lehetőségek... 7 A hazai egészségturizmus statisztikai háttere Az egészségturizmus nemzetközi vonatkozásban Spa iparág számokban Fürdőfejlesztés a nagyvilágban Magyarország Gyula fürdőfejlesztési tervei (a Világfürdő és az Egészségcentrum fejlesztési terve) Egerszalók Szolnok és Cserkeszőlő fürdőfejlesztési tervei Ausztria Ausztriai fürdőtípusok, a különböző típusú ausztriai fürdők fejlesztése Bad Tatzmannsdorf a tradicionális fürdőváros Felsentherme, Bad Gastein önálló fedett fürdő a tradicionális fürdővárosban A sí és wellness hotelek Ausztriában és Európa más részein Svájc Tschuggen Bergoase Japán Japán jellemzői A japán fürdő rövid kultúrtörténete A japán fürdő általános jellemzői Fürdés és turizmus A japán fürdők külföldön Az amerikai fürdők Gyakorlati útmutató az animátorok számára Aktív wellness, animáció Az animátorok feladatai, szerepe az egészségturizmusban Ügyességi és fejlesztő játékok Animátorképzés kézikönyve Játékgyűjtemény Irodalomjegyzék Mellékletek számú melléklet: A fakultatív szolgáltatások és pontszámaik számú melléklet: Európa leghíresebb fürdővárosai számú melléklet: A Regionális Turisztikai Tudásközpont

4 Bevezetés Magyarország fejlődésének záloga, hogy sikerüljön megtalálni azokat az adottságok alapján reálisan sikerre vihető fejlesztési területeket, amik révén beindul a tartós és az EU-s átlaghoz a felzárkózást lehetővé tevő gazdasági fejlődés. Az egyik legfontosabb ilyen terület (kulcságazat) a turizmus. A turizmus korunk egyik legfontosabb, legnagyobb jövedelmet termelő iparága. A turizmus azonban e mellett ma már sok tekintetben multidiszciplináris ágazat, ahol egyes különálló iparágaknak meghatározó szerep jut akár mint a turizmus-ipar beszállítói, kritikus sikertényezői, akár mint a turizmus egyes trendjei révén piaci lehetőséghez jutó iparágai. Előbbire az informatika, a marketing, a kreatív- és designipar, az utóbbira a gyógyszeripar és az építőipar jó példa. Éppen ezért a világ trendjei alapján ma már turisztikai, illetve turisztikához kötődő termékek létrehozásáról is beszélhetünk a hagyományos utaztatás, illetve vendégfogadás mellett. Ezeket a termékeket exportálni is lehet, azaz tulajdonképpen hasonlóan viselkedhetnek, mint a többi export-orientált iparág termékei. Itt is innovatív szolgáltatások és termékek együttes exportjáról van szó, mint általában a távközlésben, informatikában vagy az egészségiparban. Milliárdos forgalmú cégek nőttek fel pl. a spa-világban, ahol azt hihetnénk, hogy hagyományaink és gyógyvizeink révén a világ élvonalába tartozunk. Valójában az iparági bevételek alapján csak a középmezőnybe tartozunk, és az új tendenciákban, az exportban gyakorlatilag nem veszünk részt. Ennek oka jelentős részben a hazai vállalkozói kultúra, illetve iparági vállalkozói tudás hiányosságaiban keresendő. A Turisztikai Tudásközpont által végzett projekt alapfeltételezései szerint ezen a következők segítségével lehetne változtatni: A világtrendek megértése, az EU piaci rések feltárása, a helyben használható legjobb gyakorlat leírása és elterjesztése az iparági szereplők között Cselekvési tervek és képzési anyagok készítése Hatékony, a kisvállalkozókat helyzetbe hozó képzés A nemzetközi trendeket alkalmazni képes, illetve a nemzetközi piaci működésre képes érdekelt vállalkozások felkutatása, összefogása, hálózatosodásának elősegítése Közös fejlesztések és piacra lépés elősegítése 4

5 A project a fentiek közül elsősorban az első három pont segítségével igyekszik segíteni. A turizmusban hagyományosan jelentős a kis- és középvállalkozások szerepe, így a program célcsoportja kitűnően illeszkedik a KKC-s célkitűzésekhez is. Ez a könyv is a fenti célok érdekében készült, egyrészt a nemzetközi üzleti környezet felmérése és bemutatása céljára, másrészt oktatási segédanyagként a turisztikai vállalkozásokban dolgozók számára. Mind a turizmusban megfigyelhető fejlődési tendenciák, mind a hazai adottságok alapján Magyarországon az egészségturizmus tekinthető a legfontosabb turisztikai szegmensnek. Az egészségturizmusnak, angol terminológiával a spa iparágnak az egészségesre, az életmódra, illetve az ezekkel összefüggő termékekre gyakorolt hatása miatt a turizmuson túlmutató jelentősége is van. Éppen ezért a project és a könyv erre a területre koncentrál. Az első rész a modern egészségturizmus trendjeit és az ebből következő lehetőségeit elemzi, azt követően fürdőfejlesztési terveket, illetve a legjobb gyakorlatot képviselő fürdőket mutatunk be hazánktól kezdődően Ausztrián, Svájcon keresztül, egészen Japánig. Hangsúlyozni kell, hogy ez a kiadvány nem egy részletes egészségturisztikai szakkönyv, kézikönyvként nem használható, mivel csak a projekt céljainak megfelelő fejezeteit tartalmazza a témának. A teljesség igényével készült magyar nyelvű szakkönyv hiányában azonban az iparági szereplők, illetve a felsőoktatási képzőhelyek nagy részének érdekes lehet. Ez a könyv az impresszumban leírt módon a Gazdasági Minisztérium támogatásával jöhetett létre, elsősorban a szerkesztő-szerző tanulmányútjaira, nemzetközi tapasztalataira, valamint a szerzőtársak gyakorlati ismereteire támaszkodva. A szerzők hozzájárultak, hogy a szerkesztő egységesítse, kiegészítse az anyagaikat, így az egyes fejezeteknél külön nincs jelezve, hogy az első változatot ki írta. Kovács Bence (aki jelenleg Japánban cégvezető) elsősorban a svájci és a japán anyagot, Torday Judit (orvos, az ÚMFT egészségügyi részeinek ex ante értékelője) elsősorban az egészségügyi vonatkozású részeket készítette. Ők részesei voltak a 2001-es projektnek, amikor elkészült Egerszalók megvalósíthatósági tanulmánya, ami a könyvbe is bekerült, mint egyik hazai, de nemzetközi trendek kutatására épült fejlesztési példa. Müller Anetta 5

6 (főiskolai tanszékvezető) jegyzi a terjedelmileg jelentős animációs részt: a koncepció alapján ezt a részt a vállalkozók animációs kézikönyvként is használhatják. A trendekre és az osztrák fürdőkre vonatkozó anyagot, illetve a gyulai Világfürdővel kapcsolatos anyagot Várhelyi Tamás állította össze, aki a könyvbe került legtöbb képet is készítette. A szerkesztő köszönettel tartozik Varga Dorottyának, a Tudásközpont munkatársának a projekt szervezésében való közreműködésért, illetve a szerkesztés terén nyújtott hathatós segítségért. Emellett köszönet illeti a tanácsokat adó, tapasztalataikat átadó hazai és külföldi senior szakembereket, illetve a szervezeti kereteket adó Turisztikai Tudásközpont megalapításának támogatásáért a Szolnoki Főiskola rektorát, Dr. Székely Pétert is. Dr. Várhelyi Tamás 6

7 A modern egészségturizmus trendjei és az ebből következő hazai lehetőségek Az egészségturizmus a turizmus egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ága 1, melynek gyógyvízre, hosszú kúrákra és egészségügyi kezelésekre alapozott klasszikus formája Közép-Európában alakult ki a XIX. században, részben a Római Birodalom fürdőkultúrájára támaszkodva. Tulajdonképpen a modern értelemben vett turizmus is a magashegyi szanatóriumok és a fürdővárosok látogatásának divatjával vette kezdetét. A fürdővárosok terén sok szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia piacvezető volt. Abban az időben ezek a kúrák több betegség, a TBC és a reuma esetén leghatékonyabb gyógymódjának számítottak, de a fiatal nőknél a teherbe esés, a középkorúaknál és az idősebbeknél a szellemi-fizikai regeneráció is fontos motivációs szempontokká váltak. A XX. században a tömegturizmus megjelenésével az egészségturizmus folyamatos fejlődése ellenére egy időre vesztett részesedéséből, de mára gyakorlatilag visszanyerte a turizmuson belüli vezető szerepét. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább értékké vált az egészség, a test és a lélek jó karban tartása. A modern világban ez az érték összekapcsolódik a sikeresség fogalmával is: sikeresebbek lehetünk a munkánkban, a környezetünkben és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk maradni. A modern ember egyre többet hajlandó áldozni erre, és az évközben felgyűlt restanciáit szabadsága alatt is hajlandó ledolgozni, hajlandó eltölteni egy hetet egészséges körülmények között, sportos, aktív, de egyben relaxáló, egészséges körülmények között. A fentiek magyarázzák az egészségturizmus növekvő sikerét a turizmus ágazaton belül. A modern egészségturizmus legfőbb trendje a komplexitás, amelyet a könyvben megvalósult nemzetközi, illetve tervezett magyar fejlesztések példáján keresztül fogunk bemutatni. Ma már az egészségturizmus nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó klasszikus kezelésekről szól, hanem az adott igényhez, problémához tartozó komplex megoldás-csomagokról, melyek elsősorban terapeuták által végzett kezeléseket tartalmznak. Ezek a kezelések lehetnek a klaszzikus közép-európai fizioterápiás kezelések, a klasszikus ázsiai természetes gyógykezelések, szépészeti kezelések, 1 Többek között a később részletesebben is idézett Strategic Research Institute 2008-as kutatása alapján 7

8 különböző animációs tevékenységek, tornák (ide értve a meditációs jellegű gyakorlatokat is), vagy akár orvosi beavatkozások. A kezeléseket az elérendő cél relaxáció, rejuvenáció, súly-kontroll, stb. érdekében válogatják össze, gyakran innovatív módon megújítva, kombinálva őket. A spa része lehet az egészségügyi kivizsgálás, az életmód-tanácsadás, az egészséges konyha, illetve adott esetben diéta. Ebben az értelemben a klasszikus fürdő vizes része egyrészt a kezelések közege lehet, másrészt a relaxáló környezet része. Emellett természetesen a fürdőket a spa-k tereiként, marketing-értékű alapszolgáltatásaként is értelmezhetjük, de ma már nem föltétlen (illetve nem föltétlenül hangsúlyos) részei egy sikeres spa-nak. Ez azt jelenti, hogy pl. egy jelentős nemzetközi hálózat részeként épülő hotel-spa vagy day-spa többnyire tartalmaz kisebb-nagyobb medencéket, vagy jakuzzikat, de nem ezek, hanem a kezelések alkotják a lényegét. A spa fogalmának fentebb vázolt átalakulása egyben a megváltozott üzleti modellt is követi. A világon ma sikeres fürdők többsége esetén általában már nem a fürdőbelépők, hanem a kezelések díjai képezik a legjelentősebb bevételi forrást. Természetesen a spa-k, mint gazdasági vállalkozások bevételeik terén igyekeznek az összes lehetőséget kihasználni, így a fő bevételi források mellett a vendéglátás és a termék-értékesítés lehetséges bevételeit is. A modern spa és wellness iparágra szerkezetileg az jellemző, hogy az egyedi fürdők helyett egyre inkább a hotel spa-k építése, működtetése lesz meghatározó. Még a szintén trendnek tekinthető városi day-spa-k terjedése is nagyrészt hotelekhez kapcsolódik. Más aspektusból nézve az állapítható meg, hogy az utóbbi években a jobb minőségű hotelek építése, működtetése már elképzelhetetlen spa-k nélkül. Még a régebben épített hoteleket is egyre gyakrabban felújítják, új spa-kat csatolnak hozzájuk (Svájcban erre példa a Viktoria Jungfrau Interlakenben, vagy a Dolder Grand Zürich-ben). Ha erre külön nincs hely, akkor egy-két emeleten a szobák helyére építik a spa-t, felvállalva a szobaszám csökkentését is (pl. Waldorf Astoria, New York) Az egészségturizmus korai időszakára is jellemző volt mind a két modell: vagy különálló fürdő és az e köré épülő, fürdő nélküli szállodák, vagy központi fürdő nélküli gyógyhely, ahol minden hotel rendelkezik egy-egy kis fürdővel. A leghíresebb fürdővárosok közül az elsőre Olaszországból Montegrotto Therme, a másodikra Abano a 8

9 legkarakterisztikusabb példa. Magyarországon a különálló fürdők voltak a jellemzők, de a Gellért hotel gyönyörű fürdője révén a második, ma egyre inkább domináns modellre is volt példa. Bár Magyarország esetében továbbra is a központi fürdőfejlesztés az általánosságban követendő példa, ezeknek a fürdőknek a tervezésekor, valamint az épülő hotelek tervezésekor, illetve a fürdők működtetése során egyaránt figyelembe kell venni a világtrendeknek leginkább megfelelő hotel-spak legjobb gyakorlatát. A hotel spa-k terén egy-egy speciális desztinációt nem számítva a legsikeresebb országnak Svájc tekinthető, amely egyébként már az egészségturizmus kialakulásakor is a legtöbb híres hotellel rendelkezett. Az egészségturizmus egészséggel kapcsolatos trendjei egyrészt a medical wellness előretörését, másrészt az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Bár a klasszikus gyógyturizmus visszaszorulóban van a wellness terjedő trendjéhez képest, de ez nem vonatkozik a gyógyturizmus egészségügyhöz kapcsolódó részére. Ez Magyarország szempontjából a gyógyturizmuson belül versenyelőny, hiszen mind a hagyományok, mind a rendelkezésre álló humán erőforrás terén az ország helyzete jobb, mint a legtöbb versenytársáé. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EÜM 2005) szerint az egészségturizmus fejlesztésével jelentős szinergiák érhető el mind az idegenforgalom, mind az egészségügy területén. A gyógyvizek mellé telepített gyógyszállók üzemeltetése minőségi szakembergárdát és ellátási gyakorlatot feltételez elsősorban rehabilitációs, reumatológiai, kardiológiai és geriátriai szakterületen. Ez elsősorban az egészségügyi intézményekhez kötve alapvetően rendelkezésre áll. A gyógyszállókra épülő turizmust előmozdító egészségügyi szolgáltatói infrastruktúrák az érintett szakmákban kiépíthetők a gyógyszállókon belül, illetve az elérhető közelségben elhelyezkedő ellátó intézményekben is. Trendnek tekinthető a gyógytérségekre történő építés is. A gyógytérség fogalma az egymást erősítő primer kínálati elemeket (természetes gyógytényező, természeti környezet, kulturális örökség) magában foglaló és arra fejlesztési programokat 9

10 kidolgozó, valamint a szinergia jegyében ezeket üzemeltető, kb km-es sugarú térség, mely versenyképes kínálatot képes nyújtani a wellness- és gyógyturizmus számára. Az egészségturizmus építészeti trendjei elsősorban a különleges design felértékelődését jelentik, amit a svájci fürdők példáján ismertetünk, de amely belsőépítészeti vonatkozásokban a japán fürdőkre már régóta jellemző. A hazai egészségturizmus statisztikai háttere 1. Ábra: A gyógy- és wellness szállodák számának alakulása között Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés A wellness-szállodákra vonatkozó feltételrendszert 2003-ban dolgozták ki hazánkban, így az első wellness-hotelnek nevezett (illetve statisztikailag így számba vehető) szálláshelyeket 2004-ben alakították ki. Azt követően évről évre dinamikus növekedés figyelhető meg. Az 1999 óta számon tartott gyógyszállodák esetében egy kisebb mértékű bővülés látszik (lásd 2. ábra). 10

11 2. Ábra: A gyógy- és wellness szállodák kapacitásának alakulása között Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés 3. Ábra: Az egészségturisztikai szálláshelyek foglaltsági adatai Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés 11

12 A 2004-es év nemcsak az új szálláshely-kategória hivatalos létrejötte miatt jelentős és érdekes, hanem azért is, mert a wellness-szállodák foglaltsága már ekkor meghaladta a szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtságát kivételével ez minden következő esztendőre elmondható. Ez a trend is töretlennek mondható, még a 2009-ben kiteljesedő gazdasági világválság idején is megfigyelhető, hogy ezek a szállodák jobban teljesítettek, mint a nem erre specializálódott hasonló méretű és színvonalú hotelek. 4. Ábra: A gyógy-és wellness-szállodák vendégforgalma A gyógy- és wellness-szállodák vendégforgalma Belföldi Gyógyszállodák Wellness-szállodák Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,0 3,0 3,1 3,0 2,9 2,1 2,1 2,2 2,2 2,2 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,7 4,5 4,4 4,4 4,4 4,4 4,0 3,4 3,0 2,8 Összesen Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,8 3,7 3,6 3,6 3,6 2,7 2,5 2,5 2,4 2,3 Forrás: az éves jelentések alapján saját szerkesztés Az egészségturizmus a Kárpát-medence régiói számára is a legfontosabb típusa a turizmusnak. Ennek oka az iparági trendek, növekvő kereslet mellett a gazdag hagyományokban és a kiváló adottságokban gyökerezik. Számításba kell venni azt is, hogy ezen a téren e régiók többsége versenyképesebb, mint más turizmuságak vonatkozásában. Így nem véletlen, hogy az érintett országok kormányai egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egészségturizmus fejlesztésére Ennek ellenére az SRI International 2 kutatásai alapján a bevételek szerint a térség országainak egyike sincs 2 Strategic Research Institute, az 1946-ban megalapított Stanford Research Institute jogutódja, amely független, nonprofit kutató szervezet ( 12

13 benne Európa első tíz országában. Az Osztrák-Magyar Monarchia országai közül is csak Ausztria került a tízbe, hatodikként. Bár ezek a számok a helyi kereslettől, azaz az országok népességétől is függnek, az egyes országokatismerve adódik a következtetés, hogy a Monarchia országai együttesen ma is a piacvezetők közé tartoznának 3. Ezt a marketingben kihasználva lényegesen növelhetnék a beutazók számát. Igaz ez a Kárpátmedencére, különösen annak adottságaihoz képest kevésbé sikeres keleti felére: az Észak-magyarországi Régió Kelet-Szlovákiával, az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió a Partiummal, illetve Románia Nyugati felével összefogva sokkal eredményesebben szerepelhetne a versenyben. Utóbbi vonatkozásban, ha csak néhány kiemelkedő desztinációt említünk, akkor képet kaphatunk a lehetőségekről. Magyarországon Hajdúszoboszló Európa egyik legnagyobb fürdője, az országban a legtöbb látogatóval, de emellett Debrecen, Cserkeszőlő, Gyula, Gyopárosfürdő és Szeged is kifejezetten jelentős. Gyulán például világviszonylatban is attrakciónak számító Világfürdőt terveznek, amiben összegyűjtik a világon található legjellegzetesebb fürdőkultúrákat, a török és arab hammamoktól a japán onsen-ekig és a közép-amerikai vulkánfürdőkig. Románia említett részén található többek között a különleges Szováta és a Görgényihavasok alján található a Medve-tó, Tusnádfürdő, valamint a térség XIX. században leghíresebb fürdővárosa, Herkulesfürdő. Kiemelhető a nagy strandokkal és vendégkörrel büszkélkedő Félixfürdő ahol magyar közreműködéssel a fejlődést várhatóan felgyorsító fedett fürdő épül. Ezek a fürdők, illetve a környékükön található városok, további fürdők egyenként csak korlátozottan tudnak betörni a piacra, nem tudnak elég forrást és energiát fordítani a marketingre. Összefogva ez lehetséges. Az összefogás azonban további szinergiákkal jár, amely az egyes országok, területek erősségeinek közös kihasználásában, gyengeségeik együttes leküzdésében rejlenek. Közös erősség a gyógyvizek minősége és változatossága 4. Magyarország érintett régióinak erőssége az európaihoz hasonló szakmai színvonalú egészségügyi ellátás ez Romániában éppen gyengeségnek is tekinthető. Az egészségturizmusban pedig egyre jelentősebb az egészségügyi megalapozottság, a leggyorsabban fejlődő részterület a medical wellness. Erősség még a viszonylagos ismertség a német-osztrák piacon, az európai szabványoknak jobban megfelelő strandok és szállodák. Gyengeség viszont a 3 Igaz, ezt statisztikailag nehéz igazolni, hiszen pl. Erdély fürdőiről külön adatok nem állnak rendelkezésre 4 Ezt egyrészt korábi kiadványok (pl Régi magyar fürdővilág, 2004), másrészt a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005) is tartalmazza 13

14 természeti környezet: az Alföld fürdőinek környezete nem különösebben érdekes. Ezzel szemben Románia, különösen Erdély fürdőinek jelentős része kifejezetten szép természeti környezetben található. Gyakran a fejlesztési lehetőségek, fejleszthető területek is nagyobbak. Bár Magyarországnak is komoly hagyományai vannak az egészségturizmusban fontos sport és gyógytorna terén, Románia külföldön is híres tornászairól és tornaedzőiről, amit a nemzetközi marketing során ki lehet használni. A torna és az animáció lehet az egészségügy és a biotermékek mellett az a hozzáadott érték, ami miatt a nyugat-európai turisták ezeket a régiókat fogják választani. Ehhez természetesen ismerniük kell a kínálatot, és az ár/teljesítménymutatókat, amely ma már leginkább a világháló segítségével ismertethető meg. Innovatív, a legszebb nyugati honlapokkal is versenyezni tudó online marketinghez szükséges tudás a területen elsősorban Debrecenben található. Megjegyzendő, hogy a debreceni IT tudás is legjobban a határ két oldalán található régiók összefogásával lenne kamatoztatható. Az érintett területek országon belüli fejletlensége a spa-világban előny is lehet, hiszen a kevésbé átépült, iparosodottabb környezet jobban illik a wellness szempontjából fontos természetességhez, eredményesebb és hitelesebb biogazdálkodást tesz lehetővé. Több tere van a jól kapcsolódó, nagy területigényű turisztikai szolgáltatás-fejlesztéseknek is: elsősorban a golfturizmus és a lovasturizmus fejlődésére célszerű stratégiát készíteni. Emellett meg kell említeni a bor és gasztronómiai turizmus fontosságát: mivel az Alföldön nem található híres borvidék, a más területekkel, így a romániai borvidékekkel (pl. a határhoz közeli és egykor nagyon sikeres Érmellékivel) történő összefogás kézenfekvő lehetőség. Magyarországon egyébként már létezik bor-wellness hotel, amely a szomszédos területek számára is egy fejlesztési lehetőség. Ehhez is fontos lehet a meglévő magyar szakmai tudás és az ottani helyi turisztikai és adminisztrációs ismeretek közös használata. Az egészségturizmus nemzetközi vonatkozásban Annak érdekében, hogy reálisan lássuk a tendenciákat, az egészségturizmus helyzetét és kiemelt jelentőségét nemzetközi szinten kell értelmeznünk. Ez nem mindig egyszerű már az iparág elnevezésével kapcsolatban is félreértések keletkezhetnek. Angol terminológiában az egészségturizmus ( health tourism ) helyett a spa és wellness iparág megnevezést használják. Éppen ezért a közeljövőben Magyarországon is át kell 14

15 értelmezni az egészségturizmus fogalmát, és célszerű lesz beleérteni az orvosi beavatkozások igénybe vétele céljából történő utazásokat ( medical tourism ) is. Ki kell emelni azt az alapvető tényt is, hogy a világ három fő régiója, Európa, Amerika és Ázsia nem pontosan ugyanazt érti a spa-fogalom alatt. Európában a víz megléte szinte nékülözhetetlen ahhoz, hogy egy szolgáltató létesítményt spa-nak hívjanak, bár itt is vannak kivételek (pl. a mofetták). Ázsiában kiemelt szerepet kapnak a hagyományos kezelések, a legtágabb spa-értelmezés pedig Amerikára jellemző, ahol a spa életstílusról, lakberendezésről, egészséges termékcsomagokról is szól. A spa megjelenési formáira az ISPA (International Spa Assicoation) kidolgozta az alábbi tipológiarendszert: Club Spa: elsősorban fitness szolgáltatásokat kínál Day Spa: fitness, wellness, szépség szolgáltatások, szálláshely nélküliek Resort/Hotel Spa: all inclusive fitness és wellness szolgáltatásokat kínál, elsősorban az üdülő és az üzleti utazók számára Mineral Springs Spa: tenger, ásvány, termál vagy gyógyvízre épülő spa hidroterápia Destination Spa: különleges természeti környezetben, széleskörű, all inclusive szolgáltatásokat kínáló üdülőhely Medical Spa: hagyományos és egyéb kiegészítő gyógyászati szolgáltatásokat kínáló létesítmény egészségügyi intézményi keretek között A day spa-k A day spa-k térhódítása a wellness legfontosabb világtrendjei közé tartozik. Hazánkban még nem terjedt el a fogalom, így magyar elnevezése sem. Nem feltétlen szerencsés napi spa-nak hívni, lehetséges, hogy inkább a spa-klub terminológia fog elterjedni. Utóbbi megnevezés problémája, hogy a nemzetközi gyakorlat másként, bár többnyire következetlenül használja. Ennek megfelelően a day spa wellness és emellett esetleg fittness kezeléseket külső vendégeknek kínáló intézmény. A magyar fürdők azért nem day spa-k, mert nem a 15

16 kezelések, hanem a fürdőzés az elsődleges, de természetesen lehetséges, hogy a fürdőn belül működjön egy day spa. A day spa-k típusai: Városi spa: a helyi lakosokra, és nem a turistákra építő vállalkozás, amely ennek ellenére ma nem elsősorban a helyi szokásokat, hanem inkább a nemzetközi trendeket veszi figyelembe (ez is mutatja, hogy a spa és wellness ma még fejlődő, terjeszkedő iparág). Repülőtéri spa: a repülőterek utasainak igényeire specializálódott, a hosszú átszállási időkre alapozva. Az egyik első ilyen Singapore repterén volt található. Klub spa: fitneszklubon belül található, de nemcsak a klub tagjai vehetik igénybe, viszont a külső vendégek számára a belépés jóval drágább. Az egyszerűbb formája akár ingyenes lehet a klub szolgáltatásait igénybe vevők számára. Man spa: kizárólag férfiak használják, ezt tükrözi a kínálat és a berendezés kialakítása. Gyakran borbély is van. Bizonyos fürdőkultúrákban (pl. Izland) a borotválkozást a férfiak hagyományosan a fürdés után végzik. Beauty spa: elsősorban kozmetikai szolgáltatásokat nyújtanak, ide értve a szépészeti jellegű masszázsokat, relaxációs kezeléseket is. Egyes országokban a szépségszalonok egy része ilyenné alakul, és ezek némelyikének megkérdőjelezhető spa volta is. Gyors spa: előzetes bejelentkezés nélkül, spontán is igénybe vehetőek a kezelések. Elsősorban a belvárosok üzleti negyedeiben sikeresek. Jellemző kezelések a speciális zuhanyok (pl. aromás gőzzuhany), a nyak (váll), illetve talpmasszázs. Speciális spa, pl. jóga spa: egész testre vonatkozó egészségügyi és jó közérzet koncepciót kínál, jóga, lazítótechnikák, masszázs és kozmetikai szolgáltatások A gyakorlatban természetesen nem lehet teljesen elkülöníteni az egyes spa típusokat. Erre jó példa a One Spa Edinburgban, amely hivatalosan klub spa, de szakmai és igényes spa-látogatói körökben ismertté vált, így sokan day-spa-ként használják, de a Sheraton Grand Hotelhez tartozik igaz, attól elkülönülve is felkereshető. ( 16

17 A legfontosabb célcsoportok és motivációjuk: A fiatal (20-as éveikben lévő) nők: a szépség, a kisugárzás iránti igény, a férfiaknak való megfelelési igény (feszes, szőrtelen, bársonyos bőr) ezért a kozmetikai jelleg domináns A fiatal és középkorú (30-as, 40-es, esetleg 50-es éveikben lévő) gyermektelen nők: az öregedéstől, a külső változásoktól való félelem, a kisebb-nagyobb ráncok eltüntetése, a fiatalos, hódító kinézet igénye ezért az arcpakolások bőrfeszesítő kezelések, masszázsok a domináns kezelések. Rendszeres vendégek, és igénylik a drágább kozmetikumokat A fiatal és középkorú (30-as, 40-es éveikben lévő) gyerekes nők: az öregedéstől való félelem, a ráncok eltüntetése, a relaxáció kevesebbet költenek magukra, de igénylik az újjászületést ígérő komplex kezeléseket A középkorú (30-as, 40-es, 50-es éveikben lévő) férfiak: az öregedéstől, a külső változásoktól való félelem, a fiatalos külső igénye, relaxáció A day spa-k jövője: A spa szegmens legerősebben fejlődő részévé váltak a day spa-k Profit-orientált központként kell vezetni, mivel nem lehet számolni a magas szobaárakkal Kiemelkedő környezetet és tökéletes szolgáltatást várnak el a vendégek, ezért hajlandók többet fizetni (árán keresztül ítélik meg) Specializálódásra törekvő trend Nagy jelentősége van a multifunkcionalitásnak (inovatív térkezelés és gazdaságosság) Kezelőhelyiségek (élményszoba, spa suite) integrált tárolóhelyei Gazdaságosság: átlagos anyagfelhasználás ne legyen több egy kezelés nettó árbevételének 10%-ánál, vizes területek önállóan nem értékesíthetők Személyzetfejlesztés (soft skill adottságok, szakképzettség) Minőségmenedzsment elengedhetetlenné válik A day spa-k térhódítása azt jelzi, hogy az emberek a spa-kat nem csak üdülések és hosszú hétvégék alkalmából szeretnék igénybe venni, hanem a mindennapjaik során is. A spa iparág ezzel a vendéglátáshoz hasonlóvá vált abban az értelemben, hogy a 17

18 vendéglők közül is vannak olyanok, amelyeket gyakorlatilag a helyiek és nem a turisták használnak. A létesítés koncepciója, szolgáltatás design: Koncepció meghatározása (trendek, specializáció alapján, innovatív ötletekből kreatív koncepciók) Koncepció alapján térkialakítás (recepció, váróterem, kezelőhelyiségek, spa cafe, öltöző és pihenő részleg) Kulcsszavak: hitelesség, összhang, egyediség, színek, dekoráció jelentősége (harmonikus, egymásba olvadó színkombinációk), pl: thalasso kezeléseknél a tengeri árnyalatok, vagy az ázsiai vonal színei A színek szerepe meghatározó a kiegészítőknél, munkatársak ruházatában Alaphangulat kialakítása: helyiségek elhelyezkedése, kiegészítők, anyagösszeállítások, illat, akusztika Spa iparág számokban A Davosban évente tartott Világgazdasági Fórum mintájára szerveződött Global Spa Summit nemzetközi fórum, amely a spa iparág vezető szereplőit, kutatóit és döntéshozóit évente közös gondolkodásra összegyűjti. A fórum résztvevőit a szervezők meghívásos alapon választják ki. Az első találkozót 2007-ben rendezték meg, amelynek középpontjában az iparág szereplőinek együttműködésének lehetősége állt, amire a rendezvény címe is utalt: Joining Together. Shaping the Future. A következő fórumon, 2008-ban kiemelt téma az SRI International által készített Global Spa Economy kutatási jelentés volt. A kutatásból kiderült, hogy a világméretű spa iparág mérete, éves bevétele 255 milliárd dollárnak felelt meg 2007-ben. Ugyancsak két évvel ezelőtt világszerte spa létesítmény működött, amelyekből a legnagyobb részarányt a napi (day), klub, valamint szalon spa-k képviselték ( db, 62,9%), melyet a (16%) hotel és üdülőhelyi (resort) spa követett. A gyógyászati (medical) spa létesítmények esetében ez az érték db, amely 6,0%-ot tesz ki a spa iparágon belül. Nemcsak a méretük alapján, de bevételek tekintetében is kiemelkednek a day, club és salon spa-k. Ezek a spa típusok, megjelenési formák 2007-ben az összbevétel közel feléhez (44,9%) 18

19 járultak hozzá. A humán erőforrását vizsgálva összesen főt alkalmaztak a spa iparágban. 1. Táblázat: Világméretű spa számokban, az egyes desztinációk tükrében, 2007 Összes spa Összes iparági bevétel (US $ mrd) Alkalmazottak száma Európa Ázsia és a csendesóceáni térség Észak-Amerika Közép-Kelet és Észak-Afrika Latin-Amerika és Karib-térség Afrika Összesen Forrás: Global Spa Summit Global Spa Economy 2007, SRI International Minden tekintetben (spa-k mennyisége: , bevétel: US $ 18.4 mrd, foglalkoztatottak száma: ) Európa számít piacvezetőnek. Az európai országok top 10-es listájában a legtöbb spa létesítmény Németországban található, amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság követ. A negyedik helyen Olaszország áll, amelyet rendre követ Spanyolország, Oroszország, Ausztria, Svájc, Hollandia, végül Görögország. Jellemző módon Ausztriában 626 db spa-val kevesebb található, mint 19

20 Oroszországban, mégis közel US $ 400 millióval nagyobb bevételt realizál ebben az iparágban. Észak-Amerika bevételei alapján a világ második legnagyobb piaca, a spa-k számát illetően pedig a harmadik legnagyobb. Fordított a helyzet Ázsiában a csendes-óceáni térséggel együtt: bevételek tekintetében a harmadik, a spa-k mennyisége esetében pedig a második legnagyobb a piacon. A jelentés szerint a bevétel alapján Európában az első öt ország: Németország ($ 3.84 milliárd), Franciaország ($ 2.30 milliárd), Olaszország ($ 2.24 milliárd), Egyesült Királyság ($ 1.72 milliárd), Spanyolország ($ 1.53 milliárd). Ezeket a nagy lakosságszámú, az átlagosnál gazdagabb országokat Ausztria követi Magyarország nincs az első 10 ország között. Meg kell jegyezni, hogy Magyarország a közvélekedésnél gyengébb szereplésének három oka van: A viszonylag alacsony lakosságszám (a helyezésben igen jelentős tényező a belső piac) Az európai átlagnál alacsony árszínvonal (azaz az iparág objektumok számában mért volumenét, vagy a foglalkotatottak számát tekintve valamivel kedvezőbb a helyzet) A világtrendekhez képest elmaradott bevételi szerkezet, a spa-kezelések alacsonyabb részaránya Fürdőfejlesztés a nagyvilágban Ebben a fejezetben először néhány olyan magyar fejlesztés kerül leírásra, amelynek tervezésében a könyv szerzői is közreműködtek, illetve amelyek tervezése a nemzetközi 20