A A 81 A A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "... 47 A 52 58 59 77 79 A 81 A 82 87 A"

Átírás

1

2 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A modern egészségturizmus trendjei és az ebből következő hazai lehetőségek... 7 A hazai egészségturizmus statisztikai háttere Az egészségturizmus nemzetközi vonatkozásban Spa iparág számokban Fürdőfejlesztés a nagyvilágban Magyarország Gyula fürdőfejlesztési tervei (a Világfürdő és az Egészségcentrum fejlesztési terve) Egerszalók Szolnok és Cserkeszőlő fürdőfejlesztési tervei Ausztria Ausztriai fürdőtípusok, a különböző típusú ausztriai fürdők fejlesztése Bad Tatzmannsdorf a tradicionális fürdőváros Felsentherme, Bad Gastein önálló fedett fürdő a tradicionális fürdővárosban A sí és wellness hotelek Ausztriában és Európa más részein Svájc Tschuggen Bergoase Japán Japán jellemzői A japán fürdő rövid kultúrtörténete A japán fürdő általános jellemzői Fürdés és turizmus A japán fürdők külföldön Az amerikai fürdők Gyakorlati útmutató az animátorok számára Aktív wellness, animáció Az animátorok feladatai, szerepe az egészségturizmusban Ügyességi és fejlesztő játékok Animátorképzés kézikönyve Játékgyűjtemény Irodalomjegyzék Mellékletek számú melléklet: A fakultatív szolgáltatások és pontszámaik számú melléklet: Európa leghíresebb fürdővárosai számú melléklet: A Regionális Turisztikai Tudásközpont

4 Bevezetés Magyarország fejlődésének záloga, hogy sikerüljön megtalálni azokat az adottságok alapján reálisan sikerre vihető fejlesztési területeket, amik révén beindul a tartós és az EU-s átlaghoz a felzárkózást lehetővé tevő gazdasági fejlődés. Az egyik legfontosabb ilyen terület (kulcságazat) a turizmus. A turizmus korunk egyik legfontosabb, legnagyobb jövedelmet termelő iparága. A turizmus azonban e mellett ma már sok tekintetben multidiszciplináris ágazat, ahol egyes különálló iparágaknak meghatározó szerep jut akár mint a turizmus-ipar beszállítói, kritikus sikertényezői, akár mint a turizmus egyes trendjei révén piaci lehetőséghez jutó iparágai. Előbbire az informatika, a marketing, a kreatív- és designipar, az utóbbira a gyógyszeripar és az építőipar jó példa. Éppen ezért a világ trendjei alapján ma már turisztikai, illetve turisztikához kötődő termékek létrehozásáról is beszélhetünk a hagyományos utaztatás, illetve vendégfogadás mellett. Ezeket a termékeket exportálni is lehet, azaz tulajdonképpen hasonlóan viselkedhetnek, mint a többi export-orientált iparág termékei. Itt is innovatív szolgáltatások és termékek együttes exportjáról van szó, mint általában a távközlésben, informatikában vagy az egészségiparban. Milliárdos forgalmú cégek nőttek fel pl. a spa-világban, ahol azt hihetnénk, hogy hagyományaink és gyógyvizeink révén a világ élvonalába tartozunk. Valójában az iparági bevételek alapján csak a középmezőnybe tartozunk, és az új tendenciákban, az exportban gyakorlatilag nem veszünk részt. Ennek oka jelentős részben a hazai vállalkozói kultúra, illetve iparági vállalkozói tudás hiányosságaiban keresendő. A Turisztikai Tudásközpont által végzett projekt alapfeltételezései szerint ezen a következők segítségével lehetne változtatni: A világtrendek megértése, az EU piaci rések feltárása, a helyben használható legjobb gyakorlat leírása és elterjesztése az iparági szereplők között Cselekvési tervek és képzési anyagok készítése Hatékony, a kisvállalkozókat helyzetbe hozó képzés A nemzetközi trendeket alkalmazni képes, illetve a nemzetközi piaci működésre képes érdekelt vállalkozások felkutatása, összefogása, hálózatosodásának elősegítése Közös fejlesztések és piacra lépés elősegítése 4

5 A project a fentiek közül elsősorban az első három pont segítségével igyekszik segíteni. A turizmusban hagyományosan jelentős a kis- és középvállalkozások szerepe, így a program célcsoportja kitűnően illeszkedik a KKC-s célkitűzésekhez is. Ez a könyv is a fenti célok érdekében készült, egyrészt a nemzetközi üzleti környezet felmérése és bemutatása céljára, másrészt oktatási segédanyagként a turisztikai vállalkozásokban dolgozók számára. Mind a turizmusban megfigyelhető fejlődési tendenciák, mind a hazai adottságok alapján Magyarországon az egészségturizmus tekinthető a legfontosabb turisztikai szegmensnek. Az egészségturizmusnak, angol terminológiával a spa iparágnak az egészségesre, az életmódra, illetve az ezekkel összefüggő termékekre gyakorolt hatása miatt a turizmuson túlmutató jelentősége is van. Éppen ezért a project és a könyv erre a területre koncentrál. Az első rész a modern egészségturizmus trendjeit és az ebből következő lehetőségeit elemzi, azt követően fürdőfejlesztési terveket, illetve a legjobb gyakorlatot képviselő fürdőket mutatunk be hazánktól kezdődően Ausztrián, Svájcon keresztül, egészen Japánig. Hangsúlyozni kell, hogy ez a kiadvány nem egy részletes egészségturisztikai szakkönyv, kézikönyvként nem használható, mivel csak a projekt céljainak megfelelő fejezeteit tartalmazza a témának. A teljesség igényével készült magyar nyelvű szakkönyv hiányában azonban az iparági szereplők, illetve a felsőoktatási képzőhelyek nagy részének érdekes lehet. Ez a könyv az impresszumban leírt módon a Gazdasági Minisztérium támogatásával jöhetett létre, elsősorban a szerkesztő-szerző tanulmányútjaira, nemzetközi tapasztalataira, valamint a szerzőtársak gyakorlati ismereteire támaszkodva. A szerzők hozzájárultak, hogy a szerkesztő egységesítse, kiegészítse az anyagaikat, így az egyes fejezeteknél külön nincs jelezve, hogy az első változatot ki írta. Kovács Bence (aki jelenleg Japánban cégvezető) elsősorban a svájci és a japán anyagot, Torday Judit (orvos, az ÚMFT egészségügyi részeinek ex ante értékelője) elsősorban az egészségügyi vonatkozású részeket készítette. Ők részesei voltak a 2001-es projektnek, amikor elkészült Egerszalók megvalósíthatósági tanulmánya, ami a könyvbe is bekerült, mint egyik hazai, de nemzetközi trendek kutatására épült fejlesztési példa. Müller Anetta 5

6 (főiskolai tanszékvezető) jegyzi a terjedelmileg jelentős animációs részt: a koncepció alapján ezt a részt a vállalkozók animációs kézikönyvként is használhatják. A trendekre és az osztrák fürdőkre vonatkozó anyagot, illetve a gyulai Világfürdővel kapcsolatos anyagot Várhelyi Tamás állította össze, aki a könyvbe került legtöbb képet is készítette. A szerkesztő köszönettel tartozik Varga Dorottyának, a Tudásközpont munkatársának a projekt szervezésében való közreműködésért, illetve a szerkesztés terén nyújtott hathatós segítségért. Emellett köszönet illeti a tanácsokat adó, tapasztalataikat átadó hazai és külföldi senior szakembereket, illetve a szervezeti kereteket adó Turisztikai Tudásközpont megalapításának támogatásáért a Szolnoki Főiskola rektorát, Dr. Székely Pétert is. Dr. Várhelyi Tamás 6

7 A modern egészségturizmus trendjei és az ebből következő hazai lehetőségek Az egészségturizmus a turizmus egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ága 1, melynek gyógyvízre, hosszú kúrákra és egészségügyi kezelésekre alapozott klasszikus formája Közép-Európában alakult ki a XIX. században, részben a Római Birodalom fürdőkultúrájára támaszkodva. Tulajdonképpen a modern értelemben vett turizmus is a magashegyi szanatóriumok és a fürdővárosok látogatásának divatjával vette kezdetét. A fürdővárosok terén sok szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia piacvezető volt. Abban az időben ezek a kúrák több betegség, a TBC és a reuma esetén leghatékonyabb gyógymódjának számítottak, de a fiatal nőknél a teherbe esés, a középkorúaknál és az idősebbeknél a szellemi-fizikai regeneráció is fontos motivációs szempontokká váltak. A XX. században a tömegturizmus megjelenésével az egészségturizmus folyamatos fejlődése ellenére egy időre vesztett részesedéséből, de mára gyakorlatilag visszanyerte a turizmuson belüli vezető szerepét. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább értékké vált az egészség, a test és a lélek jó karban tartása. A modern világban ez az érték összekapcsolódik a sikeresség fogalmával is: sikeresebbek lehetünk a munkánkban, a környezetünkben és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk maradni. A modern ember egyre többet hajlandó áldozni erre, és az évközben felgyűlt restanciáit szabadsága alatt is hajlandó ledolgozni, hajlandó eltölteni egy hetet egészséges körülmények között, sportos, aktív, de egyben relaxáló, egészséges körülmények között. A fentiek magyarázzák az egészségturizmus növekvő sikerét a turizmus ágazaton belül. A modern egészségturizmus legfőbb trendje a komplexitás, amelyet a könyvben megvalósult nemzetközi, illetve tervezett magyar fejlesztések példáján keresztül fogunk bemutatni. Ma már az egészségturizmus nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó klasszikus kezelésekről szól, hanem az adott igényhez, problémához tartozó komplex megoldás-csomagokról, melyek elsősorban terapeuták által végzett kezeléseket tartalmznak. Ezek a kezelések lehetnek a klaszzikus közép-európai fizioterápiás kezelések, a klasszikus ázsiai természetes gyógykezelések, szépészeti kezelések, 1 Többek között a később részletesebben is idézett Strategic Research Institute 2008-as kutatása alapján 7

8 különböző animációs tevékenységek, tornák (ide értve a meditációs jellegű gyakorlatokat is), vagy akár orvosi beavatkozások. A kezeléseket az elérendő cél relaxáció, rejuvenáció, súly-kontroll, stb. érdekében válogatják össze, gyakran innovatív módon megújítva, kombinálva őket. A spa része lehet az egészségügyi kivizsgálás, az életmód-tanácsadás, az egészséges konyha, illetve adott esetben diéta. Ebben az értelemben a klasszikus fürdő vizes része egyrészt a kezelések közege lehet, másrészt a relaxáló környezet része. Emellett természetesen a fürdőket a spa-k tereiként, marketing-értékű alapszolgáltatásaként is értelmezhetjük, de ma már nem föltétlen (illetve nem föltétlenül hangsúlyos) részei egy sikeres spa-nak. Ez azt jelenti, hogy pl. egy jelentős nemzetközi hálózat részeként épülő hotel-spa vagy day-spa többnyire tartalmaz kisebb-nagyobb medencéket, vagy jakuzzikat, de nem ezek, hanem a kezelések alkotják a lényegét. A spa fogalmának fentebb vázolt átalakulása egyben a megváltozott üzleti modellt is követi. A világon ma sikeres fürdők többsége esetén általában már nem a fürdőbelépők, hanem a kezelések díjai képezik a legjelentősebb bevételi forrást. Természetesen a spa-k, mint gazdasági vállalkozások bevételeik terén igyekeznek az összes lehetőséget kihasználni, így a fő bevételi források mellett a vendéglátás és a termék-értékesítés lehetséges bevételeit is. A modern spa és wellness iparágra szerkezetileg az jellemző, hogy az egyedi fürdők helyett egyre inkább a hotel spa-k építése, működtetése lesz meghatározó. Még a szintén trendnek tekinthető városi day-spa-k terjedése is nagyrészt hotelekhez kapcsolódik. Más aspektusból nézve az állapítható meg, hogy az utóbbi években a jobb minőségű hotelek építése, működtetése már elképzelhetetlen spa-k nélkül. Még a régebben épített hoteleket is egyre gyakrabban felújítják, új spa-kat csatolnak hozzájuk (Svájcban erre példa a Viktoria Jungfrau Interlakenben, vagy a Dolder Grand Zürich-ben). Ha erre külön nincs hely, akkor egy-két emeleten a szobák helyére építik a spa-t, felvállalva a szobaszám csökkentését is (pl. Waldorf Astoria, New York) Az egészségturizmus korai időszakára is jellemző volt mind a két modell: vagy különálló fürdő és az e köré épülő, fürdő nélküli szállodák, vagy központi fürdő nélküli gyógyhely, ahol minden hotel rendelkezik egy-egy kis fürdővel. A leghíresebb fürdővárosok közül az elsőre Olaszországból Montegrotto Therme, a másodikra Abano a 8

9 legkarakterisztikusabb példa. Magyarországon a különálló fürdők voltak a jellemzők, de a Gellért hotel gyönyörű fürdője révén a második, ma egyre inkább domináns modellre is volt példa. Bár Magyarország esetében továbbra is a központi fürdőfejlesztés az általánosságban követendő példa, ezeknek a fürdőknek a tervezésekor, valamint az épülő hotelek tervezésekor, illetve a fürdők működtetése során egyaránt figyelembe kell venni a világtrendeknek leginkább megfelelő hotel-spak legjobb gyakorlatát. A hotel spa-k terén egy-egy speciális desztinációt nem számítva a legsikeresebb országnak Svájc tekinthető, amely egyébként már az egészségturizmus kialakulásakor is a legtöbb híres hotellel rendelkezett. Az egészségturizmus egészséggel kapcsolatos trendjei egyrészt a medical wellness előretörését, másrészt az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Bár a klasszikus gyógyturizmus visszaszorulóban van a wellness terjedő trendjéhez képest, de ez nem vonatkozik a gyógyturizmus egészségügyhöz kapcsolódó részére. Ez Magyarország szempontjából a gyógyturizmuson belül versenyelőny, hiszen mind a hagyományok, mind a rendelkezésre álló humán erőforrás terén az ország helyzete jobb, mint a legtöbb versenytársáé. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EÜM 2005) szerint az egészségturizmus fejlesztésével jelentős szinergiák érhető el mind az idegenforgalom, mind az egészségügy területén. A gyógyvizek mellé telepített gyógyszállók üzemeltetése minőségi szakembergárdát és ellátási gyakorlatot feltételez elsősorban rehabilitációs, reumatológiai, kardiológiai és geriátriai szakterületen. Ez elsősorban az egészségügyi intézményekhez kötve alapvetően rendelkezésre áll. A gyógyszállókra épülő turizmust előmozdító egészségügyi szolgáltatói infrastruktúrák az érintett szakmákban kiépíthetők a gyógyszállókon belül, illetve az elérhető közelségben elhelyezkedő ellátó intézményekben is. Trendnek tekinthető a gyógytérségekre történő építés is. A gyógytérség fogalma az egymást erősítő primer kínálati elemeket (természetes gyógytényező, természeti környezet, kulturális örökség) magában foglaló és arra fejlesztési programokat 9

10 kidolgozó, valamint a szinergia jegyében ezeket üzemeltető, kb km-es sugarú térség, mely versenyképes kínálatot képes nyújtani a wellness- és gyógyturizmus számára. Az egészségturizmus építészeti trendjei elsősorban a különleges design felértékelődését jelentik, amit a svájci fürdők példáján ismertetünk, de amely belsőépítészeti vonatkozásokban a japán fürdőkre már régóta jellemző. A hazai egészségturizmus statisztikai háttere 1. Ábra: A gyógy- és wellness szállodák számának alakulása között Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés A wellness-szállodákra vonatkozó feltételrendszert 2003-ban dolgozták ki hazánkban, így az első wellness-hotelnek nevezett (illetve statisztikailag így számba vehető) szálláshelyeket 2004-ben alakították ki. Azt követően évről évre dinamikus növekedés figyelhető meg. Az 1999 óta számon tartott gyógyszállodák esetében egy kisebb mértékű bővülés látszik (lásd 2. ábra). 10

11 2. Ábra: A gyógy- és wellness szállodák kapacitásának alakulása között Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés 3. Ábra: Az egészségturisztikai szálláshelyek foglaltsági adatai Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés 11

12 A 2004-es év nemcsak az új szálláshely-kategória hivatalos létrejötte miatt jelentős és érdekes, hanem azért is, mert a wellness-szállodák foglaltsága már ekkor meghaladta a szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtságát kivételével ez minden következő esztendőre elmondható. Ez a trend is töretlennek mondható, még a 2009-ben kiteljesedő gazdasági világválság idején is megfigyelhető, hogy ezek a szállodák jobban teljesítettek, mint a nem erre specializálódott hasonló méretű és színvonalú hotelek. 4. Ábra: A gyógy-és wellness-szállodák vendégforgalma A gyógy- és wellness-szállodák vendégforgalma Belföldi Gyógyszállodák Wellness-szállodák Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,0 3,0 3,1 3,0 2,9 2,1 2,1 2,2 2,2 2,2 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,7 4,5 4,4 4,4 4,4 4,4 4,0 3,4 3,0 2,8 Összesen Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,8 3,7 3,6 3,6 3,6 2,7 2,5 2,5 2,4 2,3 Forrás: az éves jelentések alapján saját szerkesztés Az egészségturizmus a Kárpát-medence régiói számára is a legfontosabb típusa a turizmusnak. Ennek oka az iparági trendek, növekvő kereslet mellett a gazdag hagyományokban és a kiváló adottságokban gyökerezik. Számításba kell venni azt is, hogy ezen a téren e régiók többsége versenyképesebb, mint más turizmuságak vonatkozásában. Így nem véletlen, hogy az érintett országok kormányai egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egészségturizmus fejlesztésére Ennek ellenére az SRI International 2 kutatásai alapján a bevételek szerint a térség országainak egyike sincs 2 Strategic Research Institute, az 1946-ban megalapított Stanford Research Institute jogutódja, amely független, nonprofit kutató szervezet (www.sri.com) 12

13 benne Európa első tíz országában. Az Osztrák-Magyar Monarchia országai közül is csak Ausztria került a tízbe, hatodikként. Bár ezek a számok a helyi kereslettől, azaz az országok népességétől is függnek, az egyes országokatismerve adódik a következtetés, hogy a Monarchia országai együttesen ma is a piacvezetők közé tartoznának 3. Ezt a marketingben kihasználva lényegesen növelhetnék a beutazók számát. Igaz ez a Kárpátmedencére, különösen annak adottságaihoz képest kevésbé sikeres keleti felére: az Észak-magyarországi Régió Kelet-Szlovákiával, az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió a Partiummal, illetve Románia Nyugati felével összefogva sokkal eredményesebben szerepelhetne a versenyben. Utóbbi vonatkozásban, ha csak néhány kiemelkedő desztinációt említünk, akkor képet kaphatunk a lehetőségekről. Magyarországon Hajdúszoboszló Európa egyik legnagyobb fürdője, az országban a legtöbb látogatóval, de emellett Debrecen, Cserkeszőlő, Gyula, Gyopárosfürdő és Szeged is kifejezetten jelentős. Gyulán például világviszonylatban is attrakciónak számító Világfürdőt terveznek, amiben összegyűjtik a világon található legjellegzetesebb fürdőkultúrákat, a török és arab hammamoktól a japán onsen-ekig és a közép-amerikai vulkánfürdőkig. Románia említett részén található többek között a különleges Szováta és a Görgényihavasok alján található a Medve-tó, Tusnádfürdő, valamint a térség XIX. században leghíresebb fürdővárosa, Herkulesfürdő. Kiemelhető a nagy strandokkal és vendégkörrel büszkélkedő Félixfürdő ahol magyar közreműködéssel a fejlődést várhatóan felgyorsító fedett fürdő épül. Ezek a fürdők, illetve a környékükön található városok, további fürdők egyenként csak korlátozottan tudnak betörni a piacra, nem tudnak elég forrást és energiát fordítani a marketingre. Összefogva ez lehetséges. Az összefogás azonban további szinergiákkal jár, amely az egyes országok, területek erősségeinek közös kihasználásában, gyengeségeik együttes leküzdésében rejlenek. Közös erősség a gyógyvizek minősége és változatossága 4. Magyarország érintett régióinak erőssége az európaihoz hasonló szakmai színvonalú egészségügyi ellátás ez Romániában éppen gyengeségnek is tekinthető. Az egészségturizmusban pedig egyre jelentősebb az egészségügyi megalapozottság, a leggyorsabban fejlődő részterület a medical wellness. Erősség még a viszonylagos ismertség a német-osztrák piacon, az európai szabványoknak jobban megfelelő strandok és szállodák. Gyengeség viszont a 3 Igaz, ezt statisztikailag nehéz igazolni, hiszen pl. Erdély fürdőiről külön adatok nem állnak rendelkezésre 4 Ezt egyrészt korábi kiadványok (pl Régi magyar fürdővilág, 2004), másrészt a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005) is tartalmazza 13

14 természeti környezet: az Alföld fürdőinek környezete nem különösebben érdekes. Ezzel szemben Románia, különösen Erdély fürdőinek jelentős része kifejezetten szép természeti környezetben található. Gyakran a fejlesztési lehetőségek, fejleszthető területek is nagyobbak. Bár Magyarországnak is komoly hagyományai vannak az egészségturizmusban fontos sport és gyógytorna terén, Románia külföldön is híres tornászairól és tornaedzőiről, amit a nemzetközi marketing során ki lehet használni. A torna és az animáció lehet az egészségügy és a biotermékek mellett az a hozzáadott érték, ami miatt a nyugat-európai turisták ezeket a régiókat fogják választani. Ehhez természetesen ismerniük kell a kínálatot, és az ár/teljesítménymutatókat, amely ma már leginkább a világháló segítségével ismertethető meg. Innovatív, a legszebb nyugati honlapokkal is versenyezni tudó online marketinghez szükséges tudás a területen elsősorban Debrecenben található. Megjegyzendő, hogy a debreceni IT tudás is legjobban a határ két oldalán található régiók összefogásával lenne kamatoztatható. Az érintett területek országon belüli fejletlensége a spa-világban előny is lehet, hiszen a kevésbé átépült, iparosodottabb környezet jobban illik a wellness szempontjából fontos természetességhez, eredményesebb és hitelesebb biogazdálkodást tesz lehetővé. Több tere van a jól kapcsolódó, nagy területigényű turisztikai szolgáltatás-fejlesztéseknek is: elsősorban a golfturizmus és a lovasturizmus fejlődésére célszerű stratégiát készíteni. Emellett meg kell említeni a bor és gasztronómiai turizmus fontosságát: mivel az Alföldön nem található híres borvidék, a más területekkel, így a romániai borvidékekkel (pl. a határhoz közeli és egykor nagyon sikeres Érmellékivel) történő összefogás kézenfekvő lehetőség. Magyarországon egyébként már létezik bor-wellness hotel, amely a szomszédos területek számára is egy fejlesztési lehetőség. Ehhez is fontos lehet a meglévő magyar szakmai tudás és az ottani helyi turisztikai és adminisztrációs ismeretek közös használata. Az egészségturizmus nemzetközi vonatkozásban Annak érdekében, hogy reálisan lássuk a tendenciákat, az egészségturizmus helyzetét és kiemelt jelentőségét nemzetközi szinten kell értelmeznünk. Ez nem mindig egyszerű már az iparág elnevezésével kapcsolatban is félreértések keletkezhetnek. Angol terminológiában az egészségturizmus ( health tourism ) helyett a spa és wellness iparág megnevezést használják. Éppen ezért a közeljövőben Magyarországon is át kell 14

15 értelmezni az egészségturizmus fogalmát, és célszerű lesz beleérteni az orvosi beavatkozások igénybe vétele céljából történő utazásokat ( medical tourism ) is. Ki kell emelni azt az alapvető tényt is, hogy a világ három fő régiója, Európa, Amerika és Ázsia nem pontosan ugyanazt érti a spa-fogalom alatt. Európában a víz megléte szinte nékülözhetetlen ahhoz, hogy egy szolgáltató létesítményt spa-nak hívjanak, bár itt is vannak kivételek (pl. a mofetták). Ázsiában kiemelt szerepet kapnak a hagyományos kezelések, a legtágabb spa-értelmezés pedig Amerikára jellemző, ahol a spa életstílusról, lakberendezésről, egészséges termékcsomagokról is szól. A spa megjelenési formáira az ISPA (International Spa Assicoation) kidolgozta az alábbi tipológiarendszert: Club Spa: elsősorban fitness szolgáltatásokat kínál Day Spa: fitness, wellness, szépség szolgáltatások, szálláshely nélküliek Resort/Hotel Spa: all inclusive fitness és wellness szolgáltatásokat kínál, elsősorban az üdülő és az üzleti utazók számára Mineral Springs Spa: tenger, ásvány, termál vagy gyógyvízre épülő spa hidroterápia Destination Spa: különleges természeti környezetben, széleskörű, all inclusive szolgáltatásokat kínáló üdülőhely Medical Spa: hagyományos és egyéb kiegészítő gyógyászati szolgáltatásokat kínáló létesítmény egészségügyi intézményi keretek között A day spa-k A day spa-k térhódítása a wellness legfontosabb világtrendjei közé tartozik. Hazánkban még nem terjedt el a fogalom, így magyar elnevezése sem. Nem feltétlen szerencsés napi spa-nak hívni, lehetséges, hogy inkább a spa-klub terminológia fog elterjedni. Utóbbi megnevezés problémája, hogy a nemzetközi gyakorlat másként, bár többnyire következetlenül használja. Ennek megfelelően a day spa wellness és emellett esetleg fittness kezeléseket külső vendégeknek kínáló intézmény. A magyar fürdők azért nem day spa-k, mert nem a 15

16 kezelések, hanem a fürdőzés az elsődleges, de természetesen lehetséges, hogy a fürdőn belül működjön egy day spa. A day spa-k típusai: Városi spa: a helyi lakosokra, és nem a turistákra építő vállalkozás, amely ennek ellenére ma nem elsősorban a helyi szokásokat, hanem inkább a nemzetközi trendeket veszi figyelembe (ez is mutatja, hogy a spa és wellness ma még fejlődő, terjeszkedő iparág). Repülőtéri spa: a repülőterek utasainak igényeire specializálódott, a hosszú átszállási időkre alapozva. Az egyik első ilyen Singapore repterén volt található. Klub spa: fitneszklubon belül található, de nemcsak a klub tagjai vehetik igénybe, viszont a külső vendégek számára a belépés jóval drágább. Az egyszerűbb formája akár ingyenes lehet a klub szolgáltatásait igénybe vevők számára. Man spa: kizárólag férfiak használják, ezt tükrözi a kínálat és a berendezés kialakítása. Gyakran borbély is van. Bizonyos fürdőkultúrákban (pl. Izland) a borotválkozást a férfiak hagyományosan a fürdés után végzik. Beauty spa: elsősorban kozmetikai szolgáltatásokat nyújtanak, ide értve a szépészeti jellegű masszázsokat, relaxációs kezeléseket is. Egyes országokban a szépségszalonok egy része ilyenné alakul, és ezek némelyikének megkérdőjelezhető spa volta is. Gyors spa: előzetes bejelentkezés nélkül, spontán is igénybe vehetőek a kezelések. Elsősorban a belvárosok üzleti negyedeiben sikeresek. Jellemző kezelések a speciális zuhanyok (pl. aromás gőzzuhany), a nyak (váll), illetve talpmasszázs. Speciális spa, pl. jóga spa: egész testre vonatkozó egészségügyi és jó közérzet koncepciót kínál, jóga, lazítótechnikák, masszázs és kozmetikai szolgáltatások A gyakorlatban természetesen nem lehet teljesen elkülöníteni az egyes spa típusokat. Erre jó példa a One Spa Edinburgban, amely hivatalosan klub spa, de szakmai és igényes spa-látogatói körökben ismertté vált, így sokan day-spa-ként használják, de a Sheraton Grand Hotelhez tartozik igaz, attól elkülönülve is felkereshető. (www.onespa.net) 16

17 A legfontosabb célcsoportok és motivációjuk: A fiatal (20-as éveikben lévő) nők: a szépség, a kisugárzás iránti igény, a férfiaknak való megfelelési igény (feszes, szőrtelen, bársonyos bőr) ezért a kozmetikai jelleg domináns A fiatal és középkorú (30-as, 40-es, esetleg 50-es éveikben lévő) gyermektelen nők: az öregedéstől, a külső változásoktól való félelem, a kisebb-nagyobb ráncok eltüntetése, a fiatalos, hódító kinézet igénye ezért az arcpakolások bőrfeszesítő kezelések, masszázsok a domináns kezelések. Rendszeres vendégek, és igénylik a drágább kozmetikumokat A fiatal és középkorú (30-as, 40-es éveikben lévő) gyerekes nők: az öregedéstől való félelem, a ráncok eltüntetése, a relaxáció kevesebbet költenek magukra, de igénylik az újjászületést ígérő komplex kezeléseket A középkorú (30-as, 40-es, 50-es éveikben lévő) férfiak: az öregedéstől, a külső változásoktól való félelem, a fiatalos külső igénye, relaxáció A day spa-k jövője: A spa szegmens legerősebben fejlődő részévé váltak a day spa-k Profit-orientált központként kell vezetni, mivel nem lehet számolni a magas szobaárakkal Kiemelkedő környezetet és tökéletes szolgáltatást várnak el a vendégek, ezért hajlandók többet fizetni (árán keresztül ítélik meg) Specializálódásra törekvő trend Nagy jelentősége van a multifunkcionalitásnak (inovatív térkezelés és gazdaságosság) Kezelőhelyiségek (élményszoba, spa suite) integrált tárolóhelyei Gazdaságosság: átlagos anyagfelhasználás ne legyen több egy kezelés nettó árbevételének 10%-ánál, vizes területek önállóan nem értékesíthetők Személyzetfejlesztés (soft skill adottságok, szakképzettség) Minőségmenedzsment elengedhetetlenné válik A day spa-k térhódítása azt jelzi, hogy az emberek a spa-kat nem csak üdülések és hosszú hétvégék alkalmából szeretnék igénybe venni, hanem a mindennapjaik során is. A spa iparág ezzel a vendéglátáshoz hasonlóvá vált abban az értelemben, hogy a 17

18 vendéglők közül is vannak olyanok, amelyeket gyakorlatilag a helyiek és nem a turisták használnak. A létesítés koncepciója, szolgáltatás design: Koncepció meghatározása (trendek, specializáció alapján, innovatív ötletekből kreatív koncepciók) Koncepció alapján térkialakítás (recepció, váróterem, kezelőhelyiségek, spa cafe, öltöző és pihenő részleg) Kulcsszavak: hitelesség, összhang, egyediség, színek, dekoráció jelentősége (harmonikus, egymásba olvadó színkombinációk), pl: thalasso kezeléseknél a tengeri árnyalatok, vagy az ázsiai vonal színei A színek szerepe meghatározó a kiegészítőknél, munkatársak ruházatában Alaphangulat kialakítása: helyiségek elhelyezkedése, kiegészítők, anyagösszeállítások, illat, akusztika Spa iparág számokban A Davosban évente tartott Világgazdasági Fórum mintájára szerveződött Global Spa Summit nemzetközi fórum, amely a spa iparág vezető szereplőit, kutatóit és döntéshozóit évente közös gondolkodásra összegyűjti. A fórum résztvevőit a szervezők meghívásos alapon választják ki. Az első találkozót 2007-ben rendezték meg, amelynek középpontjában az iparág szereplőinek együttműködésének lehetősége állt, amire a rendezvény címe is utalt: Joining Together. Shaping the Future. A következő fórumon, 2008-ban kiemelt téma az SRI International által készített Global Spa Economy kutatási jelentés volt. A kutatásból kiderült, hogy a világméretű spa iparág mérete, éves bevétele 255 milliárd dollárnak felelt meg 2007-ben. Ugyancsak két évvel ezelőtt világszerte spa létesítmény működött, amelyekből a legnagyobb részarányt a napi (day), klub, valamint szalon spa-k képviselték ( db, 62,9%), melyet a (16%) hotel és üdülőhelyi (resort) spa követett. A gyógyászati (medical) spa létesítmények esetében ez az érték db, amely 6,0%-ot tesz ki a spa iparágon belül. Nemcsak a méretük alapján, de bevételek tekintetében is kiemelkednek a day, club és salon spa-k. Ezek a spa típusok, megjelenési formák 2007-ben az összbevétel közel feléhez (44,9%) 18

19 járultak hozzá. A humán erőforrását vizsgálva összesen főt alkalmaztak a spa iparágban. 1. Táblázat: Világméretű spa számokban, az egyes desztinációk tükrében, 2007 Összes spa Összes iparági bevétel (US $ mrd) Alkalmazottak száma Európa Ázsia és a csendesóceáni térség Észak-Amerika Közép-Kelet és Észak-Afrika Latin-Amerika és Karib-térség Afrika Összesen Forrás: Global Spa Summit Global Spa Economy 2007, SRI International Minden tekintetben (spa-k mennyisége: , bevétel: US $ 18.4 mrd, foglalkoztatottak száma: ) Európa számít piacvezetőnek. Az európai országok top 10-es listájában a legtöbb spa létesítmény Németországban található, amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság követ. A negyedik helyen Olaszország áll, amelyet rendre követ Spanyolország, Oroszország, Ausztria, Svájc, Hollandia, végül Görögország. Jellemző módon Ausztriában 626 db spa-val kevesebb található, mint 19

20 Oroszországban, mégis közel US $ 400 millióval nagyobb bevételt realizál ebben az iparágban. Észak-Amerika bevételei alapján a világ második legnagyobb piaca, a spa-k számát illetően pedig a harmadik legnagyobb. Fordított a helyzet Ázsiában a csendes-óceáni térséggel együtt: bevételek tekintetében a harmadik, a spa-k mennyisége esetében pedig a második legnagyobb a piacon. A jelentés szerint a bevétel alapján Európában az első öt ország: Németország ($ 3.84 milliárd), Franciaország ($ 2.30 milliárd), Olaszország ($ 2.24 milliárd), Egyesült Királyság ($ 1.72 milliárd), Spanyolország ($ 1.53 milliárd). Ezeket a nagy lakosságszámú, az átlagosnál gazdagabb országokat Ausztria követi Magyarország nincs az első 10 ország között. Meg kell jegyezni, hogy Magyarország a közvélekedésnél gyengébb szereplésének három oka van: A viszonylag alacsony lakosságszám (a helyezésben igen jelentős tényező a belső piac) Az európai átlagnál alacsony árszínvonal (azaz az iparág objektumok számában mért volumenét, vagy a foglalkotatottak számát tekintve valamivel kedvezőbb a helyzet) A világtrendekhez képest elmaradott bevételi szerkezet, a spa-kezelések alacsonyabb részaránya Fürdőfejlesztés a nagyvilágban Ebben a fejezetben először néhány olyan magyar fejlesztés kerül leírásra, amelynek tervezésében a könyv szerzői is közreműködtek, illetve amelyek tervezése a nemzetközi 20

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Egészségturizmus és egészségügyi turizmus Dr. Várhelyi Tamás Innovatív Turisztikai Tudásközpont & Eszterházy Károly Főiskola Igazgató & főiskolai tanár, innovációs

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ÉS HELYZETE

A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ÉS HELYZETE Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. Dr. VÁRHELYI TAMÁS 1 INNOVATÍV TURISZIKAI TUDÁSKÖZPONT ALAPÍTÁSA: A VILÁG TRENDJEI, ÉS A RÉGIÓ LEHETŐSÉGEI A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ÉS HELYZETE A turizmus

Részletesebben

2013.08.19. 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei

2013.08.19. 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei 1 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei 1.Szállodai specializáció bevételei Specializáció bevételei 2. Egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

2013.10.12. Specilaizáció tevékenységeinek bevételt képző szolgáltatásai

2013.10.12. Specilaizáció tevékenységeinek bevételt képző szolgáltatásai 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Specializáció bevételei 1 1.Szállodai specializáció bevételei Specializáció bevételei 2. Egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó szállodák

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012. április 05. Innovációs Konferencia TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás fúrásmélység: 1300 m

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása Glózik Klára, az Egyesület elnöke 2010. augusztus 31-én alakult a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter hosszú távú működtetésére 14 alapító

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban

Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban Vágyak realitások víziók Dr. Takács Zoltán Főnix-MED Zrt. 2014. április 3. Egészségügyi turizmus Az emberek egyik országból egy másikba utaznak (belföldi turizmus?)

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue

13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue 1 1.Szállodai specializáció bevételei Specialization turnover 2. Egészségturisztikai szállodák Health Hotels 3. Wellness szállodák

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

MUE Konferencia Construma, 2011. április 6.

MUE Konferencia Construma, 2011. április 6. MUE Konferencia Construma, 2011. április 6. Az Új Széchenyi Terv Termál- Egészségipart érintő pályázati lehetőségei. A humán erőforrás fejlesztési irányai egy munkaerő-piaci kutatás eredményei alapján

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Budapest, 2015. március 24. Guba Tamás Az egészségturizmus gazdasági jelentősége Statisztikai mutatók az elmúlt

Részletesebben