A Komáromi. Kistáltos Óvoda S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ő D É S I S Z A B Á L Y Z A TA

Átírás

1 A Komáromi Kistáltos Óvoda S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ő D É S I S Z A B Á L Y Z A TA Komárom, 2016

2 BEVEZETÉS a Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Komáromi Kistáltos Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének és minden dolgozójának, valamint az óvodába járó gyermekek szüleinek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában. Bélyegző nyomat és annak szöveges leírása: Komáromi Kistáltos Óvoda Komáromi Kistáltos Óvoda 2

3 Az SZMSZ szabályzat készítésére vonatkozó jogszabályok: 2011.évi CXC Törvény a Nemzeti Köznevelésről 229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet köznevelési tv. végrehajtási rendelete 31/2005 (XII. 22) OM rendelet a nevelési oktatási intézmények névhasználatáról A nemdohányzók védelméről szóló Évi XLV. Törvény 2/2005 III. 1. OM rendelet a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai nevelése 20/2012.(VII.31.) EMMI rendelet a Köznevelési törvény végrehajtásáról 368/2011-(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működéséről 1997.évi XXXI.tv. A Gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról A Munka törvénykönyvéről Az 1992 évi XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról Az SZMSZ a hatályos törvényekkel, rendeletekkel és alapdokumentumokkal együtt szabályozza intézményünk rendjét. Az SZMSZ összhangban van a következő jogszabályokkal: A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvénnyel (Kt.) A közoktatási törvény módosításáról szóló évi LXI. törvénnyel A közoktatásról szóló törvény módosítása évi CXLVII. (148.) A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II.15.) OM rendelettel A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelettel ennek módosítása,- 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénnyel (Kjt.) 2008.LXI.törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény módosításáról A közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) kormányrendelettel A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről szóló 24/2000 (VIII.29.) OM rendelettel A Munka Törvénykönyvéről szóló többször módosított évi XXII. törvénnyel A gyermekvédelmi és gyámügyi Igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvénnyel Az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvénnyel 2

4 Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) kormányrendelettel A katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelettel Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997 (IX.3.) NM rendelettel Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvénnyel A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró 2007.évi CLXX törvénnyel 2008.évi CV. Törvény 2000.évi C. számviteli törvény 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet CXXVII. ÁFA törvény CXVII. SZJA törvény 3

5 I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.. Az intézmény adatai 1.Az intézmény neve: Komáromi Kistáltos Óvoda Az intézmény székhelye: 2900 Komárom, Czuczor G. u.9 OM azonosítója: Alapítási éve: Alapításkor használt név: II.sz. Napközi Otthonos Óvoda 4. Költségvetési szerv fenntartója: Komárom Város Önkormányzata 2900 Komárom Szabadság tér 1 5. Költségvetési szerv irányító és fenntartó szerve: Komárom Város Önkormányzat Képviselő -testülete 2900 Komárom Szabadság tér 1 6. Költségvetési szerv típusa: Közoktatási intézmény: Óvoda Az óvodai csoportok száma: 3 Felvehető maximális gyermeklétszám: 75 fő Dolgozók létszáma: 13 fő 7. Költségvetési szerv működési köre: Körzete: Komárom Város Önkormányzat Képviselő testülete által meghatározott utcanév jegyzék szerint. 8. Tipus szerinti besorolás: Az óvoda közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. A közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személyiséggel rendelkezik. 9. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló évi LXXIX.törvény alapján közfeladata a közoktatás,mely magában foglalja az óvodai nevelést. a.)alaptevékenysége A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 24.. (1) bekezdése alapján az óvoda 3 éves kortól-e törvény 6..(2) bekezdésében meghatározottak szerinti-tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. 4

6 b.)főtevékenység: TEÁOR száma: Megnevezése óvodai nevelés, ellátás sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, ellátása ( sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés zavarral küzd Óvodai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés építményüzemeltetés c.)az intézményvállalkozási tevékenységet nem folytathat d.) Gazdálkodási besorolás: önállóan működő 10.)A feladat ellátást szolgáló önkormányzati vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog: 2900 Komárom, Czuczor G. u. 9 sz. alatti ingatlan Komárom Város Önkormányzata. tulajdona. Az ingó vagyon az intézmény tulajdona leltár szerinti értékben. A vagyon feletti rendelkezés joga Komárom Város Képviselő testülete Polgármesteri Hivatalával kötött - vagyon használati, megállapodás alapján történik. 11.)Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Közoktatásról szóló évi LXXIX. tv 18 - a és a 138/1992.(X.8) Kormányrendelet 5 -ának megfelelően nyilvános pályázat alapján, határozott időre- legalább 5 évre és legfeljebb 10 évre- a Képviselő testület nevezi ki. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor véleményezési jogát a közalkalmazotti jogviszony, ill. munkaviszony keretében foglalkoztatottak (alkalmazottak) közössége gyakorolja. Az alkalmazottak közössége abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület ezt megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról, melyet ismertetni kell a döntéshozatal előtt. 12.)Az intézmény munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonya A munkavállalók foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében történik, rájuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, valamint az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről az irányadó. Az intézmény alkalmazotti létszáma: 13fő 7 fő óvodapedagógus 3 fő technikai dolgozó, a nevelőmunkát segítő dajka, 1 fő konyhalány 1 fő udvaros, fűtő 1 fő pedagógiai asszisztens 13.)Az intézmény képviseletére jogosultak: 5

7 Az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó II. A MŰKÖDÉS RENDJE A gyermekek fogadása (nyitva tartás) (1) Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész évben folyamatosan működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. (2) A nyitvatartási idő napi 11,5 óra, 6,00 órától 17,30 óráig. (3) A gyermeket 6,00 órától óvónő fogadja, és felügyeletéről 17,30 óráig óvónő gondoskodik. (4) Az intézményi foglalkozások reggel 8,00 órakor kezdődnek. A gyermekek munkarendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. A napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben megfogalmazottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék. Nyári zárás (1) Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint nagytakarítása. (2) Az intézmény nyári zárva-tartásáról legkésőbb február 15-ig a szülőket tájékoztatni kell. (3) A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, annak működésével kapcsolatos lényeges kérdésekről a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Intézményi nevelés nélküli munkanapok (1) Intézményi nevelés nélküli munkanapok egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatják meg, időpontját az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Az időpontról az intézmény megfelelő módon - pl. a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel - a nevelés nélküli munkanap miatti zárva-tartást megelőzően legalább 7 nappal tájékoztatja a szülőket. Egyúttal fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a tájékoztatást követő 3 napon belül, de legkésőbb a nevelés nélküli munkanapot megelőző napon, hogy [a nevelés nélküli munkanapon] igénylik e a gyermek felügyeletét. (2) Az (1) bekezdés szerint igény esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermek felügyelet szükségességéről az intézményvezető dönt és amennyiben azt indokoltnak tartja gondoskodik a felügyelet biztosításáról. 6

8 (3) A felügyelet kérdésében hozott döntéséről az intézményvezető megfelelő módon - pl. a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel - az intézményi nevelés nélküli munkanapot megelőzően legalább két nappal a szülőket tájékoztatja. (4) A felügyelet másik intézményben is biztosítható. (5) Amennyiben a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőző napig a szülők 25 %-a kéri, a felügyelet biztosítása kötelező. A létesítmények és helyiségek használatának rendje (1) Az intézmény létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. (2) Az intézmény helységeiben párt, vagy - létesítő okirata szerint - párthoz kötődő szervezet nem működhet. (3) A rendeltetésszerű használaton a jogszabályoknak, a jelen Szabályzatnak és a házirendnek megfelelő használatot kell tekinteni. (4) A helyiség jelen Szabályzattól, ill. a házirendtől eltérő rendeltetésű célra történő használata az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye alapján történhet. (5) A gyermekek részére az ügyelet alatt arra kijelölt helység áll rendelkezésre. (6) Rendkívüli esetben, az intézményvezető engedélye szükséges a hétvégi munkálatokhoz. (7) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a foglakozást tartó nevelő, felel a gyermekcsoportért. (8) A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési intézményt. Ha a nevelő megítélése szerint a gyermek beteg a csoportos óvodapedagógusnak gondoskodnia kell a többi gyermektől való elkülönítésről és a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. (9) Az étkezési befizetésével, a gyermekek felvételével és a szülői észrevételekkel kapcsolatos hivatalos ügyintézés az (1) pontban meghatározott helyiségekben történik. (10) Az intézményt reggel a munkarend szerint 6,00 órára érkező - az intézményvezető által kijelölt - dajka, ill. technikai dolgozó nyitja, ill. 17,30 órakor zárja. A gyermekek fogadásakor és kiadásakor a kapunál felnőtt tartózkodik, a kaput felügyelet nélkül hagyni TILOS!!! (11) A konyhában csak a konyhai személyzet, ill. egészségügyi könyvvel rendelkező alkalmazott tartózkodhat. (12) Az intézmény területére és helyiségeibe az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény vezetőjének engedélyével léphetnek be, ill. tartózkodhatnak ott. (13) Az óvoda egész területén a dohányzás TILOS! 7

9 (14) Az intézmény területére behozott, az óvodai bejáráshoz nem szükséges tárgyakban keletkezett károkért az intézmény nem vállal felelősséget. (15) Reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzé tenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakos,a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet,a természet károsítására ösztönözne.. A helyettesítés rendje. (1) Akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető - helyettese látja el, az azonnali döntést igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. (2) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető helyettes feladata. (3) Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést az intézményvezető által megbízott a mindenkori munkaközösség vezető látja el. (4) A (3) bekezdés szerinti megbízás hiányában az intézményvezető a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett pedagógust bízhatja meg. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény zavartalan működésével, gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 8

10 III. VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ÉS A SZERVEZETI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az óvodavezetés szerkezeti felépítése Az intézmény szervezeti egysége Óvodavezető Óvodavezető helyettes Óvodapedagógusok Dajkák Konyhalány Udvari dolgozó (1) Az intézmény egy szervezeti egységből áll, melyet az intézményvezető egyszemélyi felelősként vezet. (2) Az óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el. (3)Az óvoda egységes szervezeti rendszerű intézmény, melyet az intézményvezető vezet és amelyben elkülönült szervezeti egység nem működik. (4) Közalkalmazotti közösség tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. A nevelőtestület (1) A nevelőtestület külön jogszabályban meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusa. (2) A nevelőtestület nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a közoktatási törvényben és más jogszabályokban, továbbá e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjainak részletes feladatait a munkaköri 9

11 leírások tartalmazzák. (3) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: SzMSz elfogadása, módosítása, pedagógiai program elfogadása, ill. jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, az intézmény működésének hosszú távú elveit és megvalósítását szolgáló elképzeléseket magában foglaló minőségirányítási program elfogadása, a minőségirányítási program évi értékelése, az intézmény éves munkatervének elfogadása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. a jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint a vezető-helyettesek megbízása, illetve megbízás visszavonás előtt. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet tavaszi nevelési értekezlet nevelési évet záró értekezlet Rendkívüli értekezlet összehívására sor kerülhet, ha ez valamilyen okból szükségessé válik, vagy ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada, illetve a Közalkalmazotti Tanács kéri. Ez esetben a javaslattevők kötelesek az óvodavezetővel előzetesen közölni az értekezlet tárgyát. Az értekezleten a tagok javaslattevő, véleményezési illetve döntési jogkörrel rendelkeznek. A testület szavazóképes, ha kétharmados szavazati arányban jelen van. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető illetve megbízottja vezeti. Az ülésről hitelesített jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazások arányát, az elhangzott javaslatokat és az elfogadott határozatokat. Dajkák és kisegítő dolgozók (1) A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amelyek szükségesek a gyermekek egész napos óvodai ellátásához, az óvodában végzett nevelési célok eléréséhez. (2) Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. 10

12 Szakmai munkaközösség és minőségi körök (1)Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújt az intézményben folyó nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, valamint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. Szakmai munkaközösségek: Együttműködése: - minden munkaközösség a munkák során szoros kapcsolatban áll - munkatervek készítésekor egyeztetik a feladatokat, időpontokat, felelősöket - egymás munkáját támogatják, a szervezést, lebonyolítást közösen végzik Kapcsolattartásának rendje: - munkaközösségi értekezletek - ad hoc feladatokkal kapcsolatos megbeszélések Részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: - munkatervek - folyamatos ellenőrzés, visszajelzés - havi programok összeállítása - szakmai irányítás (2) A minőségi körök feladata a helyi nevelési program alapján az intézményi céloknak megfelelő hatékonyság ellenőrzése, mérése, értékelése, módosítási javaslatok elkészítése. Udvaros munkás (1) Az udvaros munkás (fűtő) a nevelőtestülettől és a dajkák, valamint technikai dolgozóktól elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazottak, akiknek feladata elsősorban az óvoda rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök). Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás (1) Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Ennek keretében ellátja a közoktatási törvényből, más jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. (2) Közvetlenül vezeti az egységes szervezetet, ezen belül is ellátja valamennyi elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, de sajátos önállósággal rendelkező fentiekben nevesített egységek vezetését. (3) Az intézményvezető az intézményben dolgozó pedagógusokkal rendszeres kapcsolatot tart a 11

13 nevelőtestületi értekezleten, illetve foglalkozások látogatása kapcsán. A technikai dolgozók közösségével kapcsolatos vezetői feladatában az intézményvezető - helyettes segíti. Az intézményvezető (1) Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, az intézmény működésének hosszú távú elveit és megvalósítását, szolgáló elképzeléseket magában foglaló minőségirányítási program elkészítése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviselettel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, munkáltatói, továbbá a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása. (4) Az intézményvezető közvetlenül irányítja: a gyermekvédelmi munkát, a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, a karbantartó gondnoki feladatokat ellátó általános munkás ( udvaros )munkáját. Az intézményvezető helyettes (1) Az intézményvezető - helyettes az óvodai szervezeti egység helyettes vezetője. (2) A vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja az óvodában a helyettesítést. (3) Közreműködik a vezető által megállapított tevékenységek irányításában, közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját. Felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért 12

14 a helyettesítési beosztás elkészítéséért az ügyeleti beosztás elkészítéséért a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről a szabadságok kiadásáról ünnepek megszervezéséről munka és tűzvédelmi feladatok betartásáról (4) Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit helyettese segít az intézmény vezetésével összefüggő feladat megosztásában. Az egységek közötti kapcsolattartás (1) Az óvodapedagógusok, valamint a dajkák közössége továbbá az egyéb közalkalmazottak közötti kapcsolattartás az intézményi munka egészét, ill. az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazott értekezleten(munkatársi értekezlet ) valósul meg. (2) Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport pedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoport beosztott dajkával. Gyermekvédelmi felelős (1) Az óvodai gyermekvédelem feladatait az évi XXXI tv. alapján készült helyi nevelési program szabályozza, amelynek rövid távú feladatait az óvoda éves működési terve tartalmazza. (2) Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (3) A nevelési év kezdetekor a szülői faliújságon kifüggesztve tájékoztatni kell a szülőket a gyermekvédelmi felelős nevéről, ill. hol és mikor érhető el. Ugyanilyen formában a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát is ki kell függeszteni. (4) A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt a csoportos óvónővel. (5) A gyermekvédelmi felelős amennyiben a gyermeket veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem oldható meg, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (6) A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. (7) Szakmai munkáját a helyi nevelési pedagógiai programban foglaltak szerint végzi. 13

15 IV. MINŐSÉGPOLITIKA ÉS A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE (1) Az intézményben a nevelő-oktató munka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján elkészített Kistáltos Nevelési program szerint folyik. 2) Az intézmény Helyi Nevelési Programja tartalmazza: a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, c) gyermekképünket d) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülői házzal való együttműködésének formáit e) etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek fejlesztését, f) az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét, g) a nevelési program végrehajtásához szükséges a nevelőmunkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékét. (3) Az intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza a minőségpolitikáját. Az intézmény a minőségirányítási programban határozza meg az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői munkaközösség évente értékeli. (4) A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a helyi Nevelési program által meghatározott tevékenység hatékonyságának mérése, az esetleges hibák feltárása, azok korrekciója, pozitív eredmények megerősítése. (5) A tartósan kiemelkedően jó munkát végző dolgozók jutalmazási szempontjait ill.a keresetkiegészítéssel kapcsolatos elveket a Közalkalmazotti Szabályzat is tartalmazza. Jutalmazási szempontok: Egy éves munkaviszony Többletfeladatok vállalása Magas-szintű minőségi szakmai munka Munkafegyelem, munkaerkölcs Az óvoda menedzselése a kerület elismertségének erősítése Önművelés, önfejlesztés a hatékony munkavégzés érdekében A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Az intézményben kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülnek az intézményi minőségirányítási munkacsoport tagjai. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása a Közalkalmazotti Tanács és a intézményvezető-helyettes véleményét figyelembe véve - a munkáltató feladata. A kereset-kiegészítés egy nevelési évre szól, de több alkalommal meghosszabbítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélését és az azt meghatározó szempontokat évente felül 14

16 kell vizsgálni. Nem részesülhetnek a kereset-kiegészítésben pályakezdő pedagógusok munkavégzésük első három évében, a fegyelmi büntetésben részesült dolgozók, a munkahelyükről igazolatlanul mulasztó dolgozók. A kereset-kiegészítés részletes szempontjai: a gyermekek nevelése, fejlődése érdekében végzett folyamatos, magas színvonalú pedagógiai tevékenység önképzés, továbbképzés igénye, a szerzett tapasztalatok felhasználása és továbbadása az óvodai nevelés hatékonyságának növelése érdekében megfelelő önállóság, döntési képesség, következetesség a nevelésben megbízhatóság, lelkiismeretesség, pontosság a munkavégzésben jó tervezései, szervezési készség az óvodai élet mindennapjaiban az adminisztráció naprakész vezetése az óvodapedagógus értékátadó szerepének igazítása napjaink követelményeihez megfelelő pedagógiai és emberi magatartás, empátiakészség, pozitív beállítódás megfelelő kapcsolat megteremtés és megtartása a kollégákkal, az intézmény valamennyi dolgozójával. Az intézmény sajátos arculatának menedzselése alakítása, fejlesztése Hozzáadott pedagógiai érték A pedagógiai programban szabályozott nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési minőségfejlesztési team munkájában való részvéte BELSŐ ELLENŐRZÉS A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, 15

17 - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás látogatás,. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. V. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLAT Az intézmény és a szülők közötti kapcsolat (1) A szülők az óvodával való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott szülői munkaközösségeken keresztül tartják (2) a szülőkkel történő további kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend szabályozza. (3) a nevelési, ill. pedagógiai programról tájékoztatást a szülők a szülői hirdetőtáblán (jól látható helyen) kifüggesztve olvashatnak, ill. érdeklődhetnek a fogadóórákon, rendkívüli esetben megkereshetik az óvodavezetőt. A vezetők és a szülői szervezet (munkaközösség) közötti kapcsolat (1) Az óvodai szintű szülői szervezet (munkaközösség) vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az intézményvezető - helyettes tart kapcsolatot. (2) Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a tanévnyitó és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletre, továbbá az egyéb nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére egyetértési vagy véleményezési jogot biztosit (3) Az intézményvezető a szülői munkaközösség vezetőjét félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. 16

18 (4) Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok (1) A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: a./ Szervezeti és Működési Szabályzatnak - a gyermekek fogadása, - a létesítmény használata, - a vezetők és a szülők munkaközösség közötti kapcsolattartásban, - az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, b./ a házirend megállapításában, c./ a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, d./ a munkatervnek a szülőket érintő részében, h/ az intézmény működésének hosszú távú elveit és megvalósítását szolgáló elképzelések kialakításában VI. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA KERÜLETI TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLAT. FORMÁJA ÉS MÓDJA Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel Polgármesteri Hivatal és óvoda kapcsolata jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös információ 6.2. Általános Iskola és óvoda kapcsolata meghívás szerinti látogatások, közös rendezvények 6.3. Nevelési Tanácsadó és óvoda kapcsolata logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél gyógy-testnevelői szűrések és foglalkozások az arra rászoruló gyermekek részére Gyermekjóléti Szolgálat és az óvoda kapcsolata a gyermekvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart 17

19 6.5.Gyámügyi Iroda - Az óvoda vezetője és gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart fenn a városi hivatallal Bölcsőde és óvoda kapcsolata kölcsönös látogatások, 6.7. Könyvtár, gyermekorvos, védőnők és óvoda kapcsolata részvétel rendezvényeken szükség szerinti látogatások gyermekorvos, védőnőkkel kapcsolattartás az éves együttműködési terv alapján 6.8 Alapfokú Művészeti Iskola -részvétel rendezvényeken -koncertek szervezése VII. Nemzetközi kapcsolatok Az óvoda fenntartja a jó kapcsolatot a külföldi pályázatokban megismert intézményekkel. A nevelési intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja. A nevelési intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. VIII. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK (1) Az intézményi megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját a jelen Szabályzat, továbbá az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Szakmai napok Közös pedagógusnapi ünnepély Pályakezdő illetve újonnan belépő kollegák köszöntése Nyugdíjba menők búcsúztatása. (2). Az óvoda homlokzatára a Magyarország és az Európai Únió hivatalos zászlaját ki kell helyezni. Tisztításáról az óvodavezető által kijelölt dajka, megrongálódás esetén cseréjéről az óvodavezető köteles gondoskodni. 18

20 Ünnepélyek, megemlékezések (1) Ünnepélyek, amikor a gyermekek a szülőkkel közösen ünnepelnek: - karácsony, - anyák napja, - évzáró. (2) A gyermeki élet hagyományos ünnepei, melyet valamennyi csoport megünnepel: - András nap - farsang, - húsvét, - gyermeknap - Mikulás-nap (3) Egyéb rendezvények, a természetvédelemmel kapcsolatos Zöld napok az óvodában: Állatok Világnapja: október 4. Víz Világnapja: március 22. Föld napja: április 22. ( 4 ) Gyermekeink meghívottként szerepelnek minden évben a Harmónia lakóotthonban és a Nő klub rendezvényein. (5 ) Részt veszünk a városi sport rendezvényeken, A Bozsik Programban. (6) A csoporton belül, a csoport-pedagógus vezetésével kell megemlékezni a gyermek névnapjáról valamint a gyermek szóletsénapjáról. (7) A tanulmányi kirándulások, séták, mozi és színházlátogatások szervezésére ugyancsak a munkaterv szerint kerül sor. IX. A GYERMEKEK INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTELÉNEK RENDJE (1) A rendes beiratkozás az óvodai szervezeti egységbe az Önkormányzat által meghatározott időpontban, minden év áprilisában történik. (2) A gyermek óvodába harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti. (3) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amely körzetében lakik, ill. a szülő dolgozik. A gyermek felvételéről, átvételéről az intézményvezető dönt. (4) Folyamatos a beiratkozás amennyiben szabad férőhely van az intézményben. (5) A szülőket tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy a megfelelő életkorú gyermek felvételét kérheti a az óvodai szervezeti egységbe. Szabad férőhely esetén a szülő választását figyelembe kell venni. (6) Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki a törvény 24..-nak(3) bekezdése 19

21 alapján köteles óvodába járni. (A gyermek abban az évben,amelyben ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.)a gyermek felvételét az intézmény csak helyhiány miatt tagadhatja meg. (7) Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét sem, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. -a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére ill. akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani. akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség akit egyedülálló vagy idős korú személy nevel kinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni (8.) Az óvoda a Szakértői Bizottság javaslata alapján ellátja a sajátos nevelést igénylő gyermekek integrált nevelését, az Alapító Okiratban meghatározottak alapján. (9 ) Amennyiben a felvehető létszámnál több gyermek iratkozik be, az intézmény kéri a felvételi bizottság megalakulását. X. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Térítési díj befizetése (1) étkezési térítési díjak egy napra jutó összegéről a szülőket a hirdetőtáblán elhelyezett értesítéssel kell tájékoztatni. (2) Étkezési térítési díj fizetési kedvezmények mértékét és igénybevételük módját Komárom város Önkormányzata szabályozza. (3) Befizetési napot a hirdetőtáblán kell kifüggeszteni, a szülők részére. Hiányzás esetén az étkezés lemondása (1) Hiányzás esetén a gyermek részére biztosított ételt az étkezés időpontjában elvihető. Csak az első nap. (2) Óvoda szervezeti egységben a lemondás a következő naptól érvényes és a következő havi befizetéskor irható jóvá. (3) A lemondás minden nap 8.30-ig tehető meg. (4) A be nem jelentett hiányzása esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A térítési díj befizetésének elmulasztása 20

22 (1) Az intézményvezető írásban értesíti a szülőket a térítési díj elmulasztásáról XI. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE (1) Az intézményvezető megszervezi a gyermekek egészségügyi vizsgálatát. (2) Az intézménybe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. (3) Óvodai szervezeti egységben a gyermeknél az évenkénti vizsgálatot szakorvos látja el módszertani irányelvek szerint a rendelőben. A védőnő szükség esetén meglátogatja és megvizsgálja a gyermekeket. (4) Az intézményvezető biztosítja az egészségügyi (orvos-védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatra való előkésztéséről. (5) Az óvodában az óvodavezető tartja a közvetlen kapcsolatot az intézmény szakorvosaival, ill. védőnővel. Beteg gyermek esetén: Betegségre gyanús, lázas gyermeket az intézménybe bevinni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és a szülőt a lehető leggyorsabban a csoportos óvónő, ill. gondozónő értesíteni köteles. (1) Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. - fertőtlenítés, - takarítás, - mosogatás, - ételminta vétel, stb. (2) Az intézmény konyhájába csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. 21

23 XII. AZ INTÉZMÉNY VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSAI Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják.) Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozóknak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő-, óvó előírások figyelembe vételével.) A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: az udvaron tartózkodnak ha különböző közlekedési eszközökkel közlekednek ( kirándulás előtt) ha az utcán közlekednek ha valamilyen rendezvényen vesznek részt és egyéb esetekben 22

24 Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni:.a sérült gyermekeket elsősegélyben kell részesíteni ha szükséges, orvost kell hívni ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését a munkavédelmi felelős és az óvodavezető végzi. A három napon túl gyógyuló sérülést, okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet, kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg 23

25 kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza..az óvoda elfogadja a Komárom város által kibocsájtott hőségriadó tervet. XIII. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI INTÉZMÉNNYEL (1) A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnél jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. (3) A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. (4) Az óvodai csoportok (foglalkozások) látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. XIV Az intézményi teendők rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) 24

26 a tűz a robbantással történő fenyegetés Az óvoda miden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: óvodavezető óvodavezető helyettes munkavédelmi felelős A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját tűz esetén a tűzoltóságot robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető, vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzjelző kolomp segítségével riasztani kell, és haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek pedagógusa és az óvodavezető felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyermekekre is gondolnia kell! 25

27 A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási (orvosi rendelő) helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia! Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. XV. Panaszkezelés eljárási rendje A szabályozás célja: 1. A munkavégzés során a szülők, alkalmazottak körében keletkező problémák megfelelő szinten és a legkorábbi időpontban való megoldása. 2. A szabályozás érintettjei: alkalmazotti kör, intézményvezető és helyettese 3. A szabályozásért felelős: intézményvezető 4. Határidő: a problémához rendelt 5. A szabályzat hatálya: intézmény dolgozói, szülők 6. A szabályzat hatályba lépésének ideje: Szabályzat felülvizsgálata: 3 évente Eljárás rend: - A panaszt, a vélt vagy valós problémát elsősorban és először a bepanaszolttal kell tisztázni. Amennyiben ez nem vezet eredményre akkor tovább kell lépni a panaszkezelés szabályzata szerint. - Ha a panasz nem a megfelelő szintre érkezik, vissza kell utalni a megfelelőre, erről a 26

28 panaszost értesíteni kell - A panaszt legalább a II. szinttől írásba kell foglalni. - Amennyiben a probléma megoldásához türelmi időre van szükség, meghatározott időtartam után (pl. 1 hónap) az érintettek közösen értékelik a beválást. - A panaszkezelés rendjét az érintettekkel ismertetni kell. - A panaszokkal kapcsolatos dokumentációt erre a célra kijelölt dossziéban kell tartani. - Az intézményvezető ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat és értékeli a megvalósítást ill. szükség esetén korrekciós javaslatot tesz és készít. A tevékenységek szintjei, lépései 1 A szülőkre vonatkozó panaszkezelési eljárási rend I. szint: A panaszos (saját vagy gyermeke képviseletében) a csoport óvodapedagógusához fordul problémájával.- Az óvodapedagógus megvizsgálja a panasz jogosságát. Amennyiben nem jogos, tisztázza a panaszossal az ügyet; ha jogos, tová b viszi az érintettek felé.-jogos panasz esetén egyeztet az érintettekkel és a panaszossal; ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan zárul. - Az óvodapedagógus tájékoztatja vezetőt. Határidő: max. 10 munkanap Felelős: óvodapedagógus II. szint: Az óvodapedagógus továbbítja a panaszt az intézményvezető felé: - A vezető egyeztet a panaszossal és az érintettel - Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, ha eredményes a probléma lezárul. Határidő 15 munkanap -Felelős : Óvodavezető III.szint: A panaszos bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé. --A vezető a fenntartóval megvizsgálja a panaszt és közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésesre. 27

29 -Fenntartói egyeztetés a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik.ha ez eredményes a probléma megoldódik.határidő :30 nap Felelős: Fenntartó IV. szint.a panaszos bejelenti panaszát az ombudsman felé, az ügy végigvitele után bíróság eljárás történik. 2. Alkalmazottakra vonatkozó panaszkezelési eljárási rend. I. szint.a panaszos ( dolgozó ) problémájával a témakör felelőséhez fordul. Gyerekekkel, szülőkkel kapcsolatos kérdés Neveléssel kapcsolatos kérdés Munkaügyi / munkajogi kérdés Munkaszervezési kérdés Egyéb Vezető, vezető helyettes Vezető, vezető helyettes Közvetlen felettes Vezető, vezető helyettes Vezető, vezető helyettes - -A felelős megvizsgálja a panasz jogosságát. Amennyiben nem jogos tisztázza az ügyet a panaszossal.amennyiben jogos, tovább viszi az érintettek felé. - -Jogos panasz esetén egyeztet az érintettekkel.ha eredményes akkor a - probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő : 3 munkanap - felelős : közvetlen felettes II.szint :A témakör felelőse közvetíti írásba az foglalt panaszt a területért felelős vezető vagy helyettes felé. 28

30 -A vezető vagy helyettes egyeztett a panaszossal és az érintettel. -Egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik Ha eredményes akkor probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő : 10 munkanap Felelős: Vezetö,vezető helyettes III. szint:a panaszos bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé. -A vezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére. -Fenntartói egyeztetés a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik.ha ez eredményes akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő : 30 munkanap Felelős: fenntartó IV: szint: A panaszos bejelenti panaszát az oktatási ombudsman felé vagy bírósági keresettel él.az eljárásokat a jogszabályok határozzák meg. Dokumentumok: Kapcsolódó dokumentumok: -SZMSZ -Munkaköri leírások -Iratkezelési szabályzat. Elkészült dokumentumok: -panaszgyűjtő dosszié, panasz leírása, megállapodás, feljegyzés, bírósági határozatok másolata 29

31 XI. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai szülői szervezet egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda ben elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó a nevelőtestület az óvodavezető a szülői szervezet jogszabályi kötelezettség A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. 30

32 ZÁRADÉK Az óvodai szülői szervezet az óvodai SZMSZ-ben meghatározott kérdések szabályozásához az egyetértését... év hó.. napján megadta. Kelt:... szülői szervezet elnöke Az óvoda nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatot. év.. hó. napján tartott határozatképes ülésén.%-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.. nevelőtestület képviselője.. nevelőtestület képviselője Kelt:.. óvodavezető Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartó felé Kelt:.... óvodavezető A Kistáltos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó önkormányzat 31