A tantárgy neve: LOGIKAI PROBLÉMÁK Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: -

Átírás

1 LOGIKAI PROBLÉMÁK A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A logika a helyes következtetés elmélete és mint ilyen a tudományos gondolkodás organonja, de éppígy nélkülözhetetlen a mindennapi életben is. A kurzus elmélyíti a modern szimbolikus logikáról korábban szerzett ismereteket, emellett elsıdleges célja, hogy tökéletesítse a hallgatókban az absztrakció és a logikus gondolkodás képességét és készségét. A tantárgy keretében meghirdetendı kurzusok a közelmúltban keletkezett, de már klasszikusnak számító szövegek elemzésén keresztül olyan ma is aktuális kérdésekkel foglalkoznak, mint a modális szemantika, a de dicto és de re modalitások, a tényellenes feltételes kijelentések problémája, a matematika filozófiája, a logikai paradoxonok és a logika metafizika vonatkozásai. A kurzus a klasszikus problémafelvetéseket a legújabb diszkusszók alapján tárgyalja. Szeminárium Évközi ellenırzés: aktív órai munka, szemináriumi dolgozat Ruzsa I. Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Budapest: Osiris, Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába, Budapest: Kossuth, Sainsbury, M.: Filozófiai logika, in A. C. Grayling (szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémiai, Dummett, M.: A metafizika logikai alapjai, Budapest: Osiris, Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerőség. Budapest: Akadémiai, Copi, I. M. Gould, J. A. (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseirıl, Budapest: Gondolat, Smullyan, R. M.: Gödel nemteljességi tételei, Budapest: Typotex, Csaba F. (szerk.): A matematika filozófiája a 21. század küszöbén, Budapest: Osiris, Quine, W. v. O.: A tapasztalattól a tudományig, Budapest: Osiris, Szabó E. Vecsey Z. (szerk.): A jelentés dimenziói: Modális elméletek Kripke után, Szeged: JATEPress, Sainsbury, M. R.: Paradoxonok, Budapest: Typotex, Farkas K. Huoranszki F. (szerk.): Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös, Az irodalomjegyzékben feltüntetett szövegek hozzáférhetıek a Filozófiai Intézet könyvtárában.

2 FILOZÓFIAI PROBLÉMATÖRTÉNET Az értékelés formája: kollokvium A hallgató átfogó ismeretet kapjon a filozófia történetérıl, amelynek segítségével el tudja majd helyezni az új problémákat és látni fogja, hogy a régebbi korokban milyen érveléseket használtak ezen problémák kezelésére. Ezzel képessé válik arra is, hogy az újonnan felvetıdı problémákat és az új filozófiai elméletek megismerését történeti keretbe helyezze. Ókor (különös tekintettel Platón és Arisztotelész elméleteire), Középkor (mindenekelıtt Szt. Ágoston és Aquinói Szt. Tamás) Kora újkor (fıleg Descartes, Hobbes, Spinoza és Hume) Klasszikus német filozófia Kanttal a súlypontban a huszadik század filozófiája (fenomenológia, Wittgenstein és Heidegger) újabb áramlatok (újabb angolszász filozófia, mint pl. Bernard Williams, J. McDowell, új francia fenomenológia). Elıadás Évközi ellenırzés: dolgozatok leadása Félév végén: írásbeli vizsga (esszékérdések) Platón: Parmenidész, ford. Kövendi Dénes, in Platón összes mővei, Budapest: Európa, II. köt Descartes, R.: A filozófia alapelvei, ford. Dékány András, Budapest: Osiris, A szerzı levele a könyv fordítójához címő rész, Kant, I.: A tiszta ész kritikája, ford. Kis János, Budapest: Atlantisz, A Tiszta ész architektonikája címő fejezet, o. Heidegger, M.: Mi a metafizika?, ford. Vajda Mihály, in Heidegger, M.: Költıien lakozik az ember, Budapest Szeged, T-Twins/Pompeji, o. Arisztotelész, Nikomakhoszi etika, ford. Szabó Miklós, Budapest: Helikon, Szt. Ágoston, Vallomások, ford. Vásáry István, Budapest: Gondolat, Descartes, R.:, Elmélkedések az elsı filozófiáról. ford. Boros G., Budapest: Atlantisz, Spinoza, B.: Etika, ford. Szemere Samu, Budapest: Osiris, Hume, D.: Tanulmány az emberi értelemrıl, ford. Vámosi Pál, Budapest: Magyar Helikon, Kant, I.: Pölitz-féle metafizikai elıadások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat, Hegel, G. W. F.: Elıadások a filozófia történetérıl, ford. Szemere Samu, Budapest: Akadémiai, A Filozófia történetének fogalma címő rész, o. Wittgenstein, L.: Logikai-filozófiai értekezés, ford. Márkus György, Budapest: Atlantisz, Husserl, Edmund, 2000, Karteziánus elmélkedések, ford. Mezei B., Budapest: Atlantisz. A felsorolt irodalom hozzáférhetı a Filozófiai Intézet könyvtárában.

3 FILOZÓFIAI PROBLÉMATÖRTÉNET A hallgató a szeminárium során átfogó ismeretet kapjon a filozófia történetérıl, amelynek segítségével el tudja majd helyezni az új problémákat és látni fogja, hogy a régebbi korokban milyen érveléseket használtak ezen problémák kezelésére. Ezzel képessé válik arra is, hogy szemináriumi szövegek olvasásakor az újonnan felvetıdı problémákat és az új filozófiai elméletek megismerését történeti keretbe helyezze. Ókor (különös tekintettel Platón és Arisztotelész elméleteire), Középkor (mindenekelıtt Szt. Ágoston és Aquinói Szt. Tamás) Kora újkor (fıleg Descartes, Hobbes, Spinoza és Hume) Klasszikus német filozófia Kanttal a súlypontban a huszadik század filozófiája (fenomenológia, Wittgenstein és Heidegger) újabb áramlatok (újabb angolszász filozófia, mint pl. Bernard Williams, J. McDowell, új francia fenomenológia). Szeminárium Évközi ellenırzés: dolgozatok leadása Platón: Parmenidész, ford. Kövendi Dénes, in Platón összes mővei, Budapest: Európa, II. köt o. Descartes, R.: A filozófia alapelvei, ford. Dékány András, Budapest: Osiris, A szerzı levele a könyv fordítójához címő rész, o. Kant, I.: A tiszta ész kritikája, ford. Kis János, Budapest: Atlantisz, A Tiszta ész architektonikája címő fejezet, o. Heidegger, M.: Mi a metafizika?, ford. Vajda Mihály, in Heidegger, M.: Költıien lakozik az ember, Budapest Szeged, T-Twins/Pompeji, o. Arisztotelész, Nikomakhoszi etika, ford. Szabó Miklós, Budapest: Helikon, Szt. Ágoston, Vallomások, ford. Vásáry István, Budapest: Gondolat, Descartes, R.:, Elmélkedések az elsı filozófiáról. ford. Boros G., Budapest: Atlantisz, Spinoza, B.: Etika, ford. Szemere Samu, Budapest: Osiris, Hume, D.: Tanulmány az emberi értelemrıl, ford. Vámosi Pál, Budapest: Magyar Helikon, Kant, I.: Pölitz-féle metafizikai elıadások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat, Hegel, G. W. F.: Elıadások a filozófia történetérıl, ford. Szemere Samu, Budapest: Akadémiai, A Filozófia történetének fogalma címő rész, o. Wittgenstein, L.: Logikai-filozófiai értekezés, ford. Neumer K., Budapest: Atlantisz, Husserl, Edmund, 2000, Karteziánus elmélkedések, ford. Mezei B., Budapest: Atlantisz. A felsorolt irodalom hozzáférhetı a Filozófiai Intézet könyvtárában.

4 METAFIZIKA Az értékelés formája: kollokvium A szellemi kultúra e centrális területén szerzett ismeretek nemcsak mőveltségi anyagként hasznosak, de fejlesztik az érvelési képességet és alkalmassá teszik a hallgatót egzisztenciálisan is döntı fontosságú kérdéseink alapos végiggondolására. Az elıadások célja a metafizika fogalmának és feladatainak megismertetése, a metafizika megalapozásával kapcsolatos viták és kérdések áttekintése, valamint a filozófia történetében kanonizálódott metafizikai problémák részletes tárgyalása. Ilyen problémák a speciális metafizika kérdései (Isten, a világ, és az ember), valamint az általános metafizikáé (rész és egész, kezdet és vég, anyag és forma, tartalom és szerkezet, keletkezés, idıiség-térbeliség, egység és sokaság, objektivitás és szubjektivitás). Különös súlyt fektetünk a 20. századi metafizika négy döntı fontosságú irányzatára. Az elsı régi metafizika megújítása a német gondolkodásban, a második az orosz metafizika nagy korszakának hagyománya, a harmadik az ún. transzcendentális neotomizmus metafizikai reformja, a negyedik pedig a jelenkori analitikus metafizika: a metafizika hagyományos és újabb kérdéseinek kortárs tudományos továbbgondolása. Elıadás Évközi ellenırzés: megjelenés, továbbá az elıadásokhoz való alkotó hozzászólás. Félév végén: kollokvium Hérakleitosz: Válogatott töredékek, in Görög gondolkodók I. Budapest: Kossuth, 1992, Arisztotelész, Metafizika, (A és L könyvek, ill. részletek), H. Nagy József fordítása, Budapest: Hatágú Síp Alapítvány, Tamás, Aquinói, Szent: Summa theologiae, I. 16. Az igazságról, Budapest: Telosz, 1995, Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Budapest: Akadémiai, A/1: Az érzéki bizonyosság; A/2: Az észrevevés, Weissmahr B.: Ontológia, Mérleg Távlatok, Bevezetés, illetve: Mi a metafizika?, Huoranszki F.: Modern metafizika, Budapest: Osiris, A tudományfilozófiától a metafizikáig címő fejezet, Weissmahr, Béla: Die Wirklichkeit des Geistes, Stuttgart: Kohlhammer, Nagel, Thomas: Was bedeutet das alles? Stuttgart: Reclam, Nagel, Thomas: Az utolsó szó. Budapest: Európa, Bergyajev, Nyikolaj: Az ember rabságáról és szabadságáról, Budapest: Európa, Kripke, Saul: Megnevezés és szükségszerőség. Budapest: Akadémiai Kiadó, A felsorolt irodalom a Kar könyvtárában hozzáférhetı.

5 ISMERETELMÉLET értékelés formája: kollokvium Az ismeretelmélet tantárgy célja a tudás természetének, forrásainak és hatókörének vizsgálata, melynek központi kérdése a tudás mibenlétének analízise, valamint az igazság és a vélekedés fogalmaihoz való viszonyának feltárása. A hallgatók megismerkednek a tudás definiálásáról és a tudás megszerzésérıl szóló vitával. A kurzus a következı témákat tekinti át részletesen, leíró és elemzı jelleggel: A tudás elemei és szerkezete; Az igazolás erıssége, vakószínősége, és biztossága; Az igazolás természete, logikai jellege; Internalista igazoláselméletek bemutatása; Internalista igazoláselméletek problémái; Internalizmus és externalizmus: ellentét, problematika, döntés. Megbízhatósági elméletek a kortárs matematikai és logikai felemények apján. Elıadás Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat Félév végén: kollokvium szóban Forrai G. (szerk.): Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyőjtemény, Budapest: Osiris/Láthatatlan Kollégium, Harman, G.: Tudás, következtetés, magyarázat, in Magyar Filozófiai Szemle, , Goldman, A.: A tudás oksági elmélete, in Magyar Filozófiai Szemle, , Sturgeon, S. Martin, M. G. F. Grayling, A. C.: Ismeretelmélet, in Grayling, A. C. (szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémiai, Cohen, S.: Contextualist Solutions to Epistemological Problems: Scepticism, Gettier, and the Lottery, in Australasian Journal of Philosophy 76 (1998), Davidson, Donald, Essays on Actions and Events, 2nd ed. Oxford: Oxford University Press, Kirkham, Richard "Does the Gettier Problem Rest on a Mistake?" Mind, 93. Klein, Peter Certainty: a Refutation of Scepticism, Minneapolis, MN: University of Minnesota Press. Kyburg, H.E Probability and the Logic of Rational Belief, Middletown, CT: Wesleyan University Press. Multimédiás eszközök: projektor, írásvetítı, számítógép, melyek a kar rendelkezésére állnak, továbbá szakkönyvek

6 NYELVFILOZÓFIA Az értékelés formája: kollokvium A tárgy célja, hogy a nyelvfilozófia paradigmatikus szövegeinek analízise révén elmélyítse a diákok elemzıkészségét. Olyan technikák elsajátítása a cél, amelyek lehetıvé teszik számukra, hogy az analitikus filozófiai hagyományban íródott szövegeket megértsék és kreatívan továbbgondolják. A kurzus a következı témákat tekinti át részletesen, leíró és elemzı jelleggel: A nyelv mint jelenség: természet, intencionalitás, megnevezés, kijelentés, mondat és mondatfajták; Nevek és leírások; Létezés és kijelentés: kapcsolatuk, különbségük, rétegeik és felépítésük; Azonosság és különbség (metafizikai, logikai, nyelvi és reális változataik); Szükségszerőség és esetlegesség (metafizikai, logikai, nyelvi és reális változataik); Igazság és hamisság (metafizikai, logikai, nyelvi és reális változataik). Elıadás Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozatok Félév végén: kollokvium szóban Farkas K. Kelemen J.: Nyelvfilozófia, Budapest: Áron, Frege, G.: Jelentés és jelölet, in Uı: Logikai vizsgálódások, Budapest: Osiris, Russell, B.: A denotálásról, Macbeth, D.: Logikai analízis, redukció és filozófiai megértés, Lepore, E. Smith, B. C. (eds): The Oxford Handbook of Philosophy of Language. Oxford: UP, Bunnin, Nicholas, and Tsui-James, E. P., eds. The Blackwell Companion to Philosophy. Oxford: Blackwell Publishers, 1995 O'Hear, Anthony: What Philosophy Is: An Introduction to Contemporary Philosophy. Harmondsworth: Penguin, Heidegger, Martin, 1959, Unterwegs zur Sprache, Stuttgart: Neske. Urmson, James O. Philosophical Analysis: Its Development Between the Two World Wars. Oxford: Clarendon Press, 1956 Multimédiás eszközök: projektor, írásvetítı, számítógép, szakkönyvek, melyek rendelkezésre állnak a karon.

7 A VALLÁSFILOZÓFIA TÖRTÉNETE A tárgy célja egyfelıl a vallásfilozófia történeti vonatkozásainak általános áttekintése, másfelıl egyes, a diszciplína nagy korszakait fémjelzı mővek elmélyült tanulmányozása. A kurzus elvégzése általános jártasságot eredményez a vallásfilozófia fıbb összefüggéseiben, valamint alapos ismereteket nyújt néhány meghatározó vallásfilozófiai koncepcióról, ekként fejleszti a hallgató képességét arra, hogy a vallásfilozófia klasszikus problémáit differenciáltan értelmezze és önállóan továbbgondolja. A szemináriumi munka során áttekintjük a vallásfilozófia történeti megjelenését és kibontakozását a késıi felvilágosodástól napjainkig, egy vagy két alaposan elemzett szöveg összefüggésében. Különös figyelmet szentelünk a diszciplína virágkorát jelentı német idealizmus történeti fejleményeinek, a hegeli vallásfilozófia értelmezésével kapcsolatosan kialakult vitáknak, valamint a 20. századi angolszász és kontinentális vallásfilozófián belüli törekvéseknek. A történeti ív rekonstrukciója során a legjelentısebb alkotókkal és gondolataikkal foglalkozunk. Szeminárium Évközi ellenırzés: szemináriumi dolgozat Hegel, G. W. F.: Vallásfilozófiai elıadások, ford. Zoltai D. és mások, Budapest: Atlantisz, Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül, in Uı: A vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi K., Budapest: Gondolat, o. Schleiermacher, F. D. E.: A vallásról. Beszédek a vallást megvetı mővelt közönséghez, ford. Gál Z., Budapest: Osiris, Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, van der Leeuw, Gerardus, A vallás fenomenológiája, ford. Bendl Júlia et al., Budapest: Osiris, Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest: Kossuth, Derrida, J. and G. Vattimo (1996): La Religion: Seminaire de Capri sous la direction de Jacques Derrida et Gianni Vattimo. Paris: Editions du Seuil. Mezei B.: Vallásbölcselet: 1 2. kötet, Máriabesnyı Gödöllı: Attraktor, 2004, 1. köt., 9 72, o. (1 2, ) Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I., Hankovszky T., Budapest: Osiris, 2003 (Osiris Tankönyvek). Szalai M.: Létezik-e Isten? Ateista érvek az angolszász filozófiában, Budapest: L Harmattan, A megadott irodalom túlnyomórészt elérhetı a Filozófiai Intézet könyvtárában.

8 FILOZÓFIA SZAKMÓDSZERTAN I. Az értékelés formája: kollokvium A tantárgy elıfeltételei: A filozófia kultúrában és oktatásban betöltött szerepének a megismertetése. A filozófia tanítás elméleti tudnivalóinak a bemutatása. A filozófia helye a mai kultúrában. A filozófia mint tudomány és mint tantárgy. A filozófia szükségessége, taníthatósága. A filozófia helye az oktatásban (a tárgy tanításának története, a tárgy helyzete az EU országaiban). A filozófia helye az oktatásban (a filozófia szerepe a különbözı iskolatípusokban, a filozófia és a többi tantárgy kapcsolata). Elvárások a filozófia oktatásával kapcsolatban. (NAT, érettségi, OKTV, felsıoktatás, ). A filozófiatanítás elméleti tudnivalói (kompetenciafejlesztés a filozófiaoktatásban. differenciált munkaformák). Elıadás Félév végén: kollokvium szóban Az Oktatási Minisztérium anyagai a filozófiával kapcsolatban. Megtalálható: G. Havas Katalin (szerk.): Ifjú filozófusok olimpiája, Tájékoztató II, Filozófiatanítás, Tanulmányi versenyek, s. l., Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, 5-79.old. Nyíri K. (szerk.): Filozófia az ezredfordulón. Bp., 2000, Áron, Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába. Budapest, 1993, Herder. Bábosik István: Neveléselmélet. Budapest, 2004, Osiris Nagy József: Nevelési kézikönyv. Szeged, 1996, Mozaik Oktatási Stúdió. Mátrai Zsuzsa: Érettségi és felvételi külföldön. Budapest, 2002, MK. Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. OKKER, Bp Pukánszky - Zsolnai szerk.: Pedagógiák az ezredfordulón. Eötvös J., Bp Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. Budapest, 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó. Schaffhauser Franz: A nevelés alanyi feltételei. Telosz Kiadó Bp A tárgy oktatásához a tárgyi feltételek adottak (könyvtár, szaktanterem, számítógép, projektor, videó, írásvetítı)

9 FILOZÓFIA SZAKMÓDSZERTAN II. A tantárgy elıfeltételei: A Filozófia szakmódszertan I. elıadás anyagának konkretizálása, elmélyítése és gyakorlása (kiselıadás, megbeszélés, vita, ). Mikrotanítás. A filozófia helye a mai kultúrában. A filozófia mint tudomány és mint tantárgy. A filozófia szükségessége, taníthatósága. A filozófia helye az oktatásban (a tárgy tanításának története, a tárgy helyzete az EU országaiban). A filozófia helye az oktatásban (a filozófia szerepe a különbözı iskolatípusokban, a filozófia és a többi tantárgy kapcsolata). Elvárások a filozófia oktatásával kapcsolatban. (NAT, érettségi, OKTV, felsıoktatás, ). A filozófiatanítás elméleti tudnivalói (kompetenciafejlesztés a filozófiaoktatásban. differenciált munkaformák). Mikrotanítás. Szeminárium Évközi ellenırzés: zárthelyi, otthoni dolgozat, kiselıadás Az Oktatási Minisztérium anyagai a filozófiával kapcsolatban. Megtalálható: G. Havas Katalin, Kerner Anna (szerk.): Filozófiatanítás, Tanulmányi versenyek. Budapest, 1999, OKSZI. Nyíri K.(szerk.): Filozófia az ezredfordulón. Bp., 2000, Áron, , , Báthory Zoltán-Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány körébıl. Budapest, 2001, Osiris. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Budapest., 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó. Kron, Friedrich W.: Pedagógia. Budapest, 1997, Osiris Kiadó. Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. OKKER, Bp Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. Budapest, 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó. Schaffhauser Franz: A nevelés alanyi feltételei. Telosz Kiadó Bp A tárgy oktatásához a tárgyi feltételek adottak (könyvtár, szaktanterem, számítógép, projektor, videó, írásvetítı)

10 10. Filozófia szakmódszertan III. FILOZÓFIA SZAKMÓDSZERTAN III. Az értékelés formája: kollokvium A tantárgy elıfeltételei: A filozófia tanítás sajátos problémáinak, módszereinek a bemutatása. A konkrét tanítási feladatokra való elméleti felkészítés. A kortárs filozófia és a pedagógia kapcsolódási pontjai. A filozófia tanítás módszereirıl. A motiváció, a tanulói autonómia és az önálló vélemény kialakításának lehetıségei a filozófiaoktatásban. A tananyag kiválasztás szempontjai. A tankönyv és a segédanyag kiválasztás szempontjai. A tankönyvek és segédanyagok választéka, lehetıségek. A filozófiai szövegek feldolgozásának szempontjai, módszerei. A modern taneszközök alkalmazási lehetıségei. Az ellenırzés és számonkérés módszerei (feladattípusok, felelés, esszéírás, teszt). Elıadás Félév végén: kollokvium Az Oktatási Minisztérium anyagai a filozófiával kapcsolatban. Megtalálható: Báthory Zoltán-Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány körébıl. Budapest, 23001, Osiris, 7-45, , old. G. Havas Katalin, Kerner Anna (szerk.): Filozófiatanítás, Tanulmányi versenyek. Budapest, 1999, OKSZI. Báthory Z.-Falus I. (szerk.): Pedagógiai Lexikon I.II.III. Bp., Keraban Kiadó Báthory Zoltán-Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány körébıl. Budapest, 2001, Osiris. Celler Zsuzsanna (szerk.): Válogatás a 20. század külföldi pedagógiai irodalmából. Budapest, é.n., Országos Pedagógiai könyvtár és Múzeum. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Bp., 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó. Karlovitz János: Tankönyv. Elmélet és gyakorlat. Budapest, 2001, NTK. Kormos József: Gondolatok a középiskolai filozófiaoktatásról. In G. Havas Katalin (szerk.): Ifjú filozófusok olimpiája, Tájékoztató II, Filozófiatanítás, Tanulmányi versenyek, s. l., Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, p. Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. OKKER, Bp Nagy József: XXI. század és nevelés. Bp., 2000, Osiris, A tárgy oktatásához a tárgyi feltételek adottak (könyvtár, szaktanterem, számítógép, projektor, videó, írásvetítı)

11 FILOZÓFIA SZAKMÓDSZERTAN IV. A tantárgy elıfeltételei: A filozófia tanítás sajátos problémáinak, módszereinek a gyakorlása. A konkrét tanítási feladatokra való gyakorlati felkészítés (kiselıadás, megbeszélés, vita, ). Mikrotanítás. A kortárs filozófia és a pedagógia kapcsolódási pontjai A filozófia tanítás módszereirıl. A motiváció, a tanulói autonómia és az önálló vélemény kialakításának lehetıségei a filozófiaoktatásban. A tananyag kiválasztás szempontjai. A tankönyv és a segédanyag kiválasztás szempontjai. A tankönyvek és segédanyagok választéka, lehetıségek. A filozófiai szövegek feldolgozásának szempontjai, módszerei. A modern taneszközök alkalmazási lehetıségei. Az ellenırzés és számonkérés módszerei (feladattípusok, felelés, esszéírás, teszt). Mikrotanítás. Szeminárium Évközi ellenırzés: Mikrotanítás, kiselıadás, otthoni dolgozat. Az Oktatási Minisztérium anyagai a filozófiával kapcsolatban. Megtalálható: Báthory Zoltán-Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány körébıl. Budapest, 23001, Osiris, 7-45, , old. G. Havas Katalin (szerk.): Filozófiatanítás, Tanulmányi versenyek. Budapest, 1997, OKSZI. Angelusz Erzsébet: Antropológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, Báthory Z.-Falus I. (szerk.): Pedagógiai Lexikon I.II.III. Bp., Keraban Kiadó Celler Zsuzsanna (szerk.): Válogatás a 20. század külföldi pedagógiai irodalmából. Budapest, é.n., Országos Pedagógiai könyvtár és Múzeum. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Bp., 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó. Kormos József: Gondolatok a középiskolai filozófiaoktatásról. In G. Havas Katalin (szerk.): Ifjú filozófusok olimpiája, Tájékoztató II, Filozófiatanítás, Tanulmányi versenyek, s. l., Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, p. Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. OKKER, Bp Pukánszky J. - Zsolnai J. (szerk.): Pedagógiák az ezredfordulón. Eötvös J., Bp A tárgy oktatásához a tárgyi feltételek adottak (könyvtár, szaktanterem, számítógép, projektor, videó, írásvetítı)

12 ELMEFILOZÓFIA (EMELT SZINTŐ SZEMINÁRIUM) A tárgy célja, hogy ezt a relációt mind a fizikai elmekutatás, mind a filozófia, mind pedig a kettıt összekapcsolni óhajtó, átfogó tudományos elméletek szempontjából analizálja. A szemináriumokon olvasott szövegek lehetıvé teszik, hogy a diákok világos képet kapjanak e dinamikusan fejlıdı filozófiai alágról. A kurzus a következı témákat tekinti át részletesen, leíró és elemzı jelleggel: Elme és agy; Az intencionalitás különféle fogalmai; Figyelem, tudatosság, öntudat; Öncentrikus tudati formák az állatvilágban és az emberen; Okság és alap; Motívum és motiváltásg; Mentális és fizikai okság: különbség, összefüggés, változatok; Mentális tartalom és mentális forma: különbség, összefüggés, változatok; Az elme metafizikája (a kortárs fejlemények tükrében). Szeminárium Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat Beakley, B. Ludlow, P.: The Philosophy of Mind, Cambridge, Mass. London: MIT Press, Davidson, Donald: Mental Events, in Experience and Theory, Foster and Swanson (eds.). London: Duckworth (Reprinted in Davidson, 2001). Davidson, Donald, Essays on Actions and Events, 2nd ed. Oxford: Oxford University Press, Nagel, Th.: The View from Nowhere, Oxford: Oxford UP, Searle, J.: The Rediscovery of the Mind, Cambridge MA: MIT Press, Hofstadter, D. R.:, Gödel, Escher, Bach. Egybefont gondolatok birodalma, Budapest: Typotex, Popper, K. Eccles, J.: The Self and Its Brain An Argument for Interactionism, Heidelberg Berlin London New York: Springer, Robinson, H. (ed.): Objections to Physicalism, Oxford: Oxford UP, 1993 Lewis, D.: New work for a theory of universals, in Australasian Journal of Philosophy Stalnaker, R.: Context and Content: Essays on Intentionality in Speech and Thought. Oxford University Press Multimédiás eszközök: projektor, írásvetítı, számítógép, szakkönyvek, melyek rendelkezésre állnak a karon.

13 TÖRTÉNETFILOZÓFIA (EMELT SZINTŐ SZEMINÁRIUM) A kurzus megismertetni a hallgatót a történelem filozófiai értelmezésének nehézségeivel és klasszikussá vált eredményeivel, hogy résztvevık önmagukkal, jelenükkel és jövıbeni lehetıségeikkel is tudatosabban nézhessenek szembe. Az emelt szintő történetfilozófia szemináriumokon két irányban vizsgálódunk részletekbe menıen. a) A történeti tudat fenomenológiája. A szemináriumok keretében a történeti tudat kialakulásának állomásait és megjelenési formáit dolgozzuk fel az üdvtörténet szekularizációjának folyamatához kapcsolódóan, a középkortól a modernitáson át a jelenkorig. Elemezzük e történeti tudat mibenlétét, a történelmi idırıl való tudásunk forrásait, az emberi létezés historicitásának sajátosságait, és ezzel kapcsolatban arra is kitérünk, vajon ki a történelem szubjektuma. b) A történeti megismerés metodológiai problémái. A szemináriumokon tudományelméleti szempontból vizsgáljuk a történettudományt. Ezen belül olyan részterületeket tárgyalunk, mint a metodológiai monizmus és dualizmus problémája, a realizmus és narrativizmus, valamint a pozitivizmus és hermeneutika pólusai körül tematizálható vitás kérdések. Szeminárium Évközi ellenırzés: referátum, házi dolgozat Hegel, G. W. F.: Elıadások a filozófia történetérıl I-III. Bp.: Akadémiai, 1977 (részletek) Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövı. A történeti idık szemantikája, Budapest, Atlantisz, Löwith, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei, Budapest, Atlantisz, Gyurgyák János Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, Osiris, White, Hayden: A történelem terhe. Budapest, Osiris, Taubes, Jacob: Nyugati eszkatológia. Budapest, Atlantisz, Danto, Arthur C.: Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia. (internet dokumentum) Aron, R.: Introduction à la philosophie de l histoire, Paris: Gallimard, Gardiner, P. L. (ed): The Philosophy of History, London: Oxford UP, A kötelezı irodalomban feltüntetett szövegek hozzáférhetık a Filozófiai Intézet könyvtárában.

14 TUDOMÁNYFILOZÓFIA (EMELT SZINTŐ SZEMINÁRIUM) A tárgy célja a 20. századi tudománykép megismerése. A kurzus látogatása alkalmassá teszi a hallgatót arra, hogy korszerő választ tudjon adni a kérdésre: mit tekintünk ma tudománynak, s hogy ezen keresztül a filozófia vagy bármely más diszciplína tudományosságának kérdésével is számot vethessen. E tantárgy oktatása során azt a célt tőzzük ki, hogy áttekintsük a tudományelmélet fejlıdését a 20. században, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy e fejlıdés hogyan változtathatja meg a filozófia és a természettudományok közti viszonyról alkotott hagyományos (újkori) képet. A tudományfilozófia pályaképének rekonstrukcióját Rudolf Carnap gondolatainak megismerésével kezdjük és Paul Feyerabend elméletével zárjuk. A szemináriumok során a hallgatók aktív részvételére számítok. Szeminárium Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozatok írása, referátumok megtartása Carnap, R.: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül, in A Bécsi Kör filozófiája, Budapest: Gondolat, Feyerabend Paul: A módszer ellen, Budapest: Atlantisz, Kuhn, T. S.: A tudományos forradalmak szerkezete, Budapest: Osiris, I IV. fejezet (15 55.), IX X. fejezet ( ), XIII. fejezet ( ) Popper, K. R.: A tudományos kutatás logikája, Budapest: Európa, I. fejezet: A megismerés logikájának alapproblémái (31 59.), ill. IV. fejezet: Falszifikálhatóság ( ). Válogatott tanulmányok a kortárs tudományfilozófiai diszkussziókból, at: Carnap, R.: Az elméleti fogalmak metodológiai jellege, in Laki János (szerk.): Tudományfilozófia, Budapest: Osiris, Hempel, C. G.: Az indukció újabb problémái, in Tudományfilozófia, id. kiad Kuhn, T. S.: Mik is azok a tudományos forradalmak?, in Tudományfilozófia, id. kiad Popper, K. R.: Igazság, racionalitás és a tudományos tudás gyarapodása, in Tudományfilozófia, id. kiad Schlick, M.: Az ismeret fundamentumáról, in A Bécsi Kör filozófiája, id. kiad A felsorolt irodalom a Kar könyvtárában hozzáférhetı.

15 A FILOZÓFIA ÉS A TEOLÓGIA HATÁRKÉRDÉSEI (EMELT SZINTŐ SZEMINÁRIUM) A tárgy célja a filozófia és a teológia közötti évezredes kapcsolat történeti és tartalmi vonatkozásainak a szisztematikus áttekintése. A kurzus elvégzése hozzájárul a két diszciplína közötti viszony differenciált megértéséhez, jártasságot alakít ki az interdiszciplináris problémák tárgyalásának a metodikájában, és alkalmassá teszi a hallgatót arra, hogy e határtudományok érintkezési pontjain felvetıdı kérdéseket nagyfokú módszertani tudatossággal ragadja meg és önállóan tárgyalja. Bár tág értelemben számos vallás esetében beszélhetünk teológiáról, jelen összefüggésben az az organikus kapcsolat képezi vizsgálat tárgyát, amely az antik görög bölcselet korai keresztény recepciója óta a nyugati filozófia és a teológia között fennáll, s amely a jelenkor szintetizáló vagy azzal éppen ellentétes törekvéseiig tart. Amint a teológia létrejötte nem gondolható el az ókori filozófia, mindenekelıtt a platonizmus hatása nélkül, úgy a nyugati filozófia történetének döntı fejleményei is számos ponton eredeti teológiai belátásokhoz kapcsolódnak. A kurzus célja ezért kettıs: egyrészt azokra a (probléma)történeti összefüggésekre fókuszál, amelyek a két diszciplína viszonyának alakulásában kiemelt szerepet játszottak, másrészt és hangsúlyosan olyan klasszikus problémák szisztematikus kidolgozására tesz kísérletet, amelyek emblematikusan jelzik a két tudomány tematikus érintkezıpontjait. Módszertanilag és tartalmilag a kurzus hangsúlyos szerepet tulajdonít a fenomenológiának. Szeminárium Évközi ellenırzés: szemináriumi dolgozat leadása Heidegger, M.: Fenomenológia és teológia, in Uı.: Útjelzık, Budapest: Osiris, Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül, in Uı: A vallás a puszta ész határain belül és más írások, Budapest: Gondolat, Levinas, Emmanuel, Teljesség és végtelen, ford. Tarnay L., Pécs: Jelenkor, II. János Pál: Fides et ratio. A hit és az ész kapcsolatának természetérıl, Budapest: Szent István Társulat, Schelling, F. W. J.: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegérıl és az ezzel összefüggı tárgyakról, Budapest: T-Twins, Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába. Budapest: Kossuth, Pannenberg, W.: Theologie und Philosophie. Ihr Verhältnis im Lichte ihrer gemeinsamen Geschichte, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1996 (magyar fordítása folyamatban). Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, Budapest: Osiris, Mezei Balázs, Zárójelbe tett Isten: Edmund Husserl és egy fenomenológiai prototeológia vázlata, Bp.: Osiris, A kötelezı irodalomban feltüntetett szövegek teljes egészében, az ajánlott munkák pedig nagyrészt hozzáférhetıek a Filozófiai Intézet könyvtárában.

16 FENOMENOLÓGIA (EMELT SZINTŐ SZEMINÁRIUM) 2. A szemináriumok célja fenomenológiai hagyományon belül írott szövegek elemzı feldolgozása. A szemináriumokon a fenomenológiai filozófia történetének fıképpen klasszikus korszakát vizsgáljuk: Német korszakot (Brentano, Husserl, Scheler, Heidegger), illetve a francia korszakot (Sartre, Merleau-Ponty, Levinas). E szerzıkön túlmenıen sor kerülhet a kortárs fejlemények elemzésére a francia, a német, az olasz, és az angolszász fenomenológiában. 3. A tárgy tematikája A kurzus a következı témákat tekinti át részletesen, leíró és elemzı jelleggel: A fenomenológia története; A fenomenológia fıbb problémái (intencionalitás, empiricitás, transzcendentalitás, én, módszertan, szaktudmányos kapcsolatok); A fenomenológiai módszer (eredet, fejlemények, változatok, viszonya a tudoményossághoz, jelentıség); A fenomenológia iskolái (Brentano, Husserl, Scheler, Heidegger, francia fenomenológia, USA fenomenológia, fenomenológia Közép-Európában, orosz fenomenológia); Fenomenolgia és vallásfilozófia (Levinas, Marion, Henry, Derrida). 4. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Szeminárium. 5. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat 6. Kötelezı irodalom Brentano, Franz: Az erkölcsi ismeret eredete, ford. Mezei B., Budapest: Kossuth, Husserl, Edmund: Karteziánus elmélkedések, ford. Mezei B., Budapest: Atlantisz, Heidegger, Martin: Sein und Zeit, Tübingen: M. Niemeyer, 1927 (szemelvények magyarul). Sartre, Jean-Paul: L être et le néant, Paris: Gallimard, 1943 (szemelvények magyarul). Merleau-Pontu, Maurice: Éloge de la Philosohie et autres essais, Paris: Gallimard, 1953 (szemelvények magyarul). Levinas, Emmanuel: Totalité et Infini. Essai sur l'exteriorité, Den Haag: Martinus Nijhoff, 1961 (szemelvények magyarul). 7. Ajánlott irodalom Sokolowski, Robert: Introduction to Phenomenology, Cambridge: Cambridge University Press, Bernet, Rudolf, Kern, Iso, Marbach, Eduard: 1989, Edmund Husserl: Darstellung seines Denkens, Hamburg: Felix Meiner. Angolul: An Introduction to Husserlian Phenomenology, Evanston, Ill., Northwestern University Press, Embree, Lester et al. (eds.): Encyclopedia of Phenomenology, Dordrecht, Boston, London: Kluwer, Mezei Balázs, A fenomenológia íve (megjelenés elıtt) 8. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Multimédiás eszközök: projektor, írásvetítı, számítógép, szakkönyvek

17 FILOZÓFIAI ETIKA Az értékelés formája: kollokvium A hallgató megismerkedjen a filozófiai etika néhány alapvetı szövegével, mind az antik, mind a modern szövegekkel, aminek a segítségével el tudja majd helyezni az új problémákat és látni fogja, hogy a régebbi korokban milyen érveléseket használtak ezen problémák kezelésére. Ezzel képessé válik arra is, hogy az újonnan felvetıdı problémákat és az új filozófiai elméletek megismerését történeti keretbe helyezze. Ókor (különös tekintettel Platón és Arisztotelész elméleteire), Középkor (mindenekelıtt Szt. Ágoston és Aquinói Szt. Tamás) Kora újkor (fıleg Descartes, Spinoza és Hume) Klasszikus német filozófia Kanttal a súlypontban a huszadik század filozófiája (fenomenológia, Wittgenstein és Heidegger) újabb áramlatok (újabb angolszász filozófia, mint pl. Bernard Williams, J. McDowell, új francia fenomenológia). Elıadás Évközi ellenırzés: dolgozat leadása, referátum tartása Félév végén: kollokvium Platón: Prótagorász, ford. Bárány István, Budapest: Atlantisz, Descartes, R.: A filozófia alapelvei, ford. Dékány András, Budapest: Osiris, A szerzı levele a könyv fordítójához címő rész, Kant, I.: A gyakorlati ész kritikája, ford. Kis János, Budapest: Atlantisz, Spaemann, R.: Erkölcsi alapfogalmak, Budapest: Egyházfórum Alapítvány, Arisztotelész, Nikomakhoszi etika, ford. Szabó Miklós, Budapest: Helikon, Szt. Ágoston, Vallomások, ford. Vásáry István, Budapest: Gondolat, Descartes, R.: Értekezés a módszerrıl. ford. Szemere Samu, Ikon, Spinoza, B.: Etika, ford. Szemere Samu, Budapest: Osiris, Hume, D.: Tanulmány az emberi értelemrıl, ford. Vámosi Pál, Budapest: Magyar Helikon, Kant, I.: Pölitz-féle metafizikai elıadások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat, o. Levinas, Emmanuel, 1982, Ethique et infini, Paris: Fayard. Wittgenstein, L.: A bizonyosságról, ford. Neumer Katalin, Budapest: Atlantisz, A felsorolt irodalom hozzáférhetı a Filozófiai Intézet könyvtárában.

18 POLITIKAELMÉLET Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 4 Heti óraszám: 2 Minden emberi tevékenység szükségképpen magában hordoz értékaspektusokat is. A politika sem kivétel. A tárgy keretében a politika világát a benne jellegzetesen elıforduló értékek elemzése révén tekintjük át. Az ember, a szabadság, a rend, az igazságosság jellegzetes, de nem kizárólagos értékei a politikának; az alkotmányosság, a politikai hőség, a politikai pozíciók, a politikusi hivatás viszont mindenekelıtt politikai értékek. Természetesen vannak más, viszonylag jól körülhatárolt értékvilágok is, mint például a vallás, a család, a gazdaság. Ezeket röviden, ugyancsak értékaspektusaik felıl szemügyre véve viszonyítjuk a politika világához. A kurzus a következı témákat tekinti át részletesen, leíró és elemzı jelleggel: 1. Értékek; 2. Az ember; 3. Szabadság; 4. Rend; 5. Társadalmi igazságosság; 6. Alkotmány, alkotmányosság; 7. A politikai kötelesség; 8. Politikai pozíciók; 9. A politikusi hivatás; 10. Vallás; 11. Gazdaság; 12. Család. elıadás Évközi ellenırzés: - Félév végén: kollokvium Balázs Zoltán: Politikai értékelmélet, Budapest: L Harmattan, Manent, P.: Politikai filozófia felnıtteknek. A demokratikus társadalom látlelete, Budapest: Osiris, Horkay Hörcher F. (szerk): Közösségelvő politikai filozófiák, Budapest: Századvég, Huoranszki F. (szerk): Modern politikai filozófia, Budapest: Osiris Láthatatlan Kollégium, Rawls, J.: Az igazságosság elmélete, Budapest: Osiris, A megadott irodalom hozzáférhetı a Filozófiai Intézet könyvtárában.

19 ETIKA ÉS VALLÁS Az értékelés formája: kollokvium Célunk az, hogy az európai filozófiai hagyomány néhány kulcsfontosságú szövegén át képet adjunk vallás és etika közt lehetséges összefüggésekrıl. A szövegek egymással összeütközı álláspontjai fejlesztik a vitakészséget és növelik a témával kapcsolatos szellemi horizontot. Az elıadás során - néhány nagy filozófiai mő segítségével - arra a kérdésre keressük a választ, miképpen gondolható el vallás és etika viszonya. Bizonyos nézetek az etikát a vallásból alapozzák meg, mások épp fordítva járnak el. Találkozunk emellett olyan koncepcióval is, mely a két területet nem tartja egymásból megérthetınek, illetve olyannal, amely bár összefüggésbe állítja egymással a vallást és az etikát, ám mindkettıt olyasminek tartja, amit meg kell haladni. A szövegek e szembenállása gondolkodásra késztet és vélhetıleg felkelti a kurzus iránti érdeklıdést. Elıadás Évközi ellenırzés: jegyzék az elıadások látogatásáról Félév végén: kollokvium szóban vagy írásban Platón: Euthüphrón, in: Platón összes mővei I, Budapest: Európa, Aquinói Szt. Tamás: Elıadások a tízparancsolatról, in: Pécs: Seneca, Hegel, G.W.F.: A keresztény vallás pozitivitása (részlet), in: Ifjúkori írások, Budapest: Gondolat, Kant, Immanuel: A vallás a puszta ész határain belül, III/1. rész, in: A vallás a puszta ész határain belül és más írások, Budapest: Gondolat, 1980, Kierkegaard, S.: Félelem és reszketés, Budapest: Európa, Bergyajev, Ny.: Az ember rabságáról és szabadságáról, Budapest: Európa, Frank, Sz.L.: A társadalom szellemi alapjai, Budapest: Kairosz, Nietzsche, F.: A hatalom akarása, Budapest: Cartaphilus, , ill Mezei Balázs, Vallás és hagyomány, Budapest, L Harmattan, A fönti könyvek a Kar könyvtárában hozzáférhetıek.

20 ANTROPOLÓGIA ÉS ETIKA A szemináriumokon a történeti és kortárs antropológia (filozófiai embertan) etikai vonatkozásai kerülnek feldolgozásra mind történeti, mind szisztematikus értelemben. 3. Korunk az emberrel kapcsolatos hagyományos beszéd válságának számos jelét mutatja, melyek minthogy a morális cselekvés alanyára vonatkoznak nem hagyják érintetlenül az etika területét sem. A társadalmi vagy nemek szerinti meghatározottság, a biológiai és kulturális adottságok kérdése mind sajátos szempontból kérdıjelezik meg az önmagát megvalósító és a világot megváltoztatni kívánó személyiség hagyományos egységét. A személyiség milyen koncepciója teszi lehetıvé, hogy az embert továbbra is mint a létére rákérdezı és önnön létéért felelıs etikai ágenst tekintsük? A kortárs szaktudományok vonatkozó kutatásai hogyan befolyásolják az ember kilétérıl alkotott képünket? A szemináriumokon a történeti és kortárs antropológia (filozófiai embertan) etikai vonatkozásai kerülnek feldolgozásra mind történeti, mind szisztematikus értelemben, különös tekintettel a genetika és az agykutatás fontos fejleményeire. 4. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Szeminárium 5. Követelmény Évközi ellenırzés: egy az antropológia és az etika összefüggésével kapcsolatos elemzı dolgozat leadása 6. Kötelezı irodalom Immanuel Kant, Pölitz-féle metafizikai elıadások ( ), in Idem, Vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat Kiadó, 1980, Macintyre, Alasdair, Az erény nyomában, Budapest: Osiris, (I IX. fejezetek) Pannenberg, Wolfhart: Mi az Ember? Bp.: Egyházfórum Alalpítvány, Ajánlott irodalom Immanuel Kant, Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás, in Idem, Vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat Kiadó, 1980, o. (És más kiadások.) Biczó Gábor (szerk.), Az idegen: Variációk Simmeltıl Derridáig, ford. Boros János, Orbán Jolán, Teller Katalin, Debrecen: Csokonai Kiadó, 2004, Niklas Luhmann, Látom azt, amit te nem látsz, ford. Bittera Dóra et al., Budapest: Osiris Kiadó, 1999, Joseph Ratzinger, A kultúrák válsága. Elıadás Bassanóban a Scuola e cultura cattolica díj átvételekor (1992), Budapest: Szent István Társulat, Mezei Balázs, Vallás és hagyomány, Budapest: L Harmattan, Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága: A kötelezı irodalom megtalálható a PPKE könyvtári állományában

21 JUTALOMKURZUS A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A kurzus célja, hogy a legtehetségesebb hallgatókat felkészítse a tudományos pályafutásra, oly módon, hogy közvetlenül részt vesznek valamelyik oktató mindennapi kutatómunkájában. A Jutalomkurzusokon minden évben azon hallgatók vehetnek részt, akik valamilyen módon kiemelkedtek MA-tanulmányaik során, így lehetıvé teszi a tehetséges hallgatókkal való külön foglalkozást. A jutalomkurzust tartó vezetı tanár (mindig az igények szerint jelölhetı ki) a kurzus során bepillantást enged a hallgatóknak saját tudományos munkájába, tekintettel a kiemelt hallgatók igényeire. A jutalomkurzusban hangsúlyosan érvényesítjük a filozófiatanári MA közös tematikai megközelítését, amely a fenomenológiai filozófia vallásfilozófiai vonatkozásait tekinti át és hangolja össze. Szeminárium Évközi ellenırzés: referátum, házi dolgozat (az alábbiakból és további, itt fel nem tüntetett irodalomból a személyes igényeknek és érdeklıdésnek megfelelıen választ a tanár) Derrida, J. and G. Vattimo (1996): La Religion: Seminaire de Capri sous la direction de Jacques Derrida et Gianni Vattimo. Paris: Editions du Seuil. Duméry, Henry, 1957, Critique et religion, Paris: Sedes. Dupré, Wilhelm, 1985, Einführung in die Religionsphilosophie, Stuttgart-Berlin-Köln-Mainz: Kohlhammer. Eliade, Mircea, 1980, What is Religion?, Edinburgh and New York: T and T. Clark, Seabury Press. Fénelon, François, 2002, Értekezés Isten létérõl és tulajdonságairól, ford. jegyzetekkel és utószóval ellátta Mezei B., (Fides et ratio), Budapest: Szent István Társulat. Feuerbach, Ludwig, 1961, A kereszténység lényege, fordította Tímár Ilona, Budapest: Akadémiai. Ficino, Marsilio, 2003, Platonikus írások, ford. Vassányi M., (Fides et ratio), Budapest: Szent István Társulat. Frankl, Victor, E., 1975, The Unconscious God, New York: Simon and Schuster. Heidegger, Martin, 1994, Költõien lakozik az ember, ford. Bacsó B. et al., Budapest: T- Twins/Pompeji. Heidegger, Martin, 1995, Költemények. A gondolkodás tapasztalatából, ford. Keresztury D., Budapest: Societas Philosophia Classica. Heidegger, Martin, 1995, Phänomenologie des religiösen Lebens (GA Band 60), Frankfurt am Main: Klostermann. Heiler, Friedrich, 1961, Erscheinungsformen und Wesen der Religion, Stuttgart: Kohlhammer. Henry, Michel, 1996, C est Moi la Vérité. Pour une philosophie du christianisme, Paris: Seuil. Henry, Michel, 2000, Incarnation. Une philosophie de la chair, Paris: Seuil. Hick, John, 1989, An Interpretation of Religion. Human Responses to the Transcendent, London: Macmillan.

22 Husserl, Edmund, 1998, Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia, I-II, ford. Berényi G., Mezei B., et al., szerkesztette, utószóval és jegyzetekkel ellátta Mezei B., Budapest: Atlantisz. Jáki Szaniszló, 1992, Isten és a kozmológusok, fordította Scholz Kinga, Budapest: Ecclesia. Jaspers, Karl, Der philosophische Glaube angesichts der Offenbarung, München: Piper, Kant, Immanuel, 1974, A vallás a puszta ész határain belül, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat. Kekes, John, The Roots of Evil, Ithaca: Cornell University Press, Kerényi Károly: Az örök Antigoné : vallástörténeti tanulmányok [ vál., a szövegeket gond. és az utószót írta Bodor Mária Anna], Bp.: Paidion, Levinas, Emmanuel, 1974, Autrement qu'être ou au-dela de l'essence, Den Haag: Martinus Nijhoff. Levinas, Emmanuel, De Dieu qui vient à l'idée, Vrin: Paris, Mackie, John L., 1982, The Miracle of Theism, Oxford: Oxford University Press. Malcolm 1997: Malcolm, Norman, Wittgenstein: A Religious Point of View? Ed. by Peter Winch, London: Routledge, Marion, Jean-Luc, 1990, Dieu sans l être, Paris: PUF. Merleau-Ponty, Maurice, 1964, Le visible et l'invisible, Paris: Gallimard. Mezei Balázs és Barry, Smith, 1998, The Four Phases of Philosophy, Amsterdam: Rodopi. Mezei Balázs, 1998, A lélek és a másik: Jan Patocka és a fenomenológia, Budapest: Atlantisz. Mezei Balázs, 2004, Vallásbölcselet. A vallás valósága, Budapest: Attraktor. Molnár Tamás, 1996, Filozófusok istene, ford. Mezei B., Budapest: Európa. Otto, Rudolf, 1997, A szent, ford. Bendl Júlia, Budapest: Osiris. Pascal, Blaise, 1978, Gondolatok, ford. Põdör L., Budapest: Gondolat. Plantinga, Alvin, Warranted Christian Belief, New York: Oxford University Press, Przywara, Erich, 1996, Analogia entis. Metaphysik: Ur-Struktur und All-Rhythmus, Stuttgart: Johannes-Verlag. Quinn, Philip L. és Taliaferro, Charles (szerk.) 1999: A Companion to Philosophy of Religion, Oxford: Blackwell. Ricoeur, Paul, 1990, Soi-même comme un autre, Párizs: Éditions du Seuil. Ricoeur, Paul, 1967, The symbolism of evil. Translated from the French by Emerson Buchanan. New York: Harper & Row. Scheler, Max, 1933, Vom Ewigen im Menschen, Berlin: Der neue Geist. Schelling, F. W. J., Philosophie der Offenbarung 1841/42, hrsg. von M. Frank, Suhrkamp, Frankfurt am Main Stein, Edith, 1965, Aus dem Leben einer jüdischen Familie, Werke VII. kötet, Louven/Freiburg i. Br. Swinburne, Richard, 1977, The Coherence of Theism, Oxford: Oxford University Press. Swinburne, Richard, 1983, Faith and Reason, Oxford: Oxford University Press. Swinburne, Richard, 1991, The Existence of God, Oxford: Clarendon Press. Swinburne, Richard, 1997, The Evolution of the Soul, Oxford: Clarendon. Swinburne, Richard, 1998, Van Isten?, fordította Vassányi M., az utószót írta Mezei B., Budapest: Kossuth. Taliaferro, Charles, 1998, Contemporary Philosophy of Religion, Oxford: Blackwell. Tengelyi László, 1992, A bûn mint sorsesemény, Budapest: Atlantisz. Tillich, Paul, 1996, Rendszeres teológia, ford. Szabó I., Budapest: Osiris. van der Leeuw, Gerardus, 2001, A vallás fenomenológiája, ford. Bendl Júlia et al., Budapest: Osiris. Van der Leeuw, Gerardus, Phänomenologie der Religion, Tübingen: Mohr (Siebeck), 1933 (a német szöveg használata a magyar fordítás súlyos hibái miatt szükséges). van Inwagen, Peter, 1993, Metaphysics, Boulder, San Francisco: Westview Press. Voegelin, Eric, Die politischen Religionen, München: Fink (1996). Lásd a fenti listát -

23 CSOPORTOS GYAKORLAT A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Óraszám: 60 óra A tantárgy elıfeltételei: Iskolában, szakos vezetıtanár közvetlen irányítása mellett, a Pedagógiai Intézet ellenırzésével a tanárjelölt felkészül a 11. félévben következı egyéni gyakorlatára mindkét szakképzettségi területén. A tanítási gyakorlat, az órákra való elızetes felkészülés és óramegbeszélések, a hospitálások és célzott iskolai megfigyelések eredményeképpen fejlıdnek és erısödnek a pályaismereti gyakorlaton és az egyetemi gyakorlati foglalkozásokon szerzett tanári kompetenciái. Kompetenciák: a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók mőveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése: a tanulási folyamat szervezése és irányítása, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. A hallgató mindkét szakjából óra idıkeretben végzi gyakorlatát a PPKE BTK gyakorló- vagy bázisiskoláiban. Munkáját a gyakorlatot kísérı útmutató segíti, amelynek követése az iskolai vezetıtanár számára is követendı. A gyakorlat részben egyéni, részben csoportos. A tanítási órák zömét a tanárjelölt egyedül tartja, több, azonos iskolában gyakorlatot végzı hallgató esetén egy-két alkalommal a közös óratartásban is kipróbálják magukat. A tanítási órák tematikáját az adott iskola helyi tanterve és a kijelölt osztály számára készült tanmenet határozza meg. A gyakorlat során a tanárjelölt a következı feladatokat végzi a vezetıtanár irányítása mellett. - a tanítási gyakorlat megkezdése elıtt egy hétig 15 órát hospitál saját szaktárgyából ill. a gyakorlatra kijelölt osztályban, - 15 órát tanít a kijelölt osztályban ill. csoportban, - a tanítási órákra ill. foglalkozásokra óravázlattal felkészül, amelyet a vezetıtanár hagy jóvá, - a tanítási órákat követıen megbeszélést folytat a vezetıtanárral és a foglalkozást látogatókkal, - az óravázlatához utólag észrevételeket főz, és írásban rögzíti a kapott észrevételeket, javaslatokat, - amennyiben több hallgató végzi gyakorlatát ugyanabban az iskolában, egymás óráit látogatják és az óramegbeszéléseket közösen tartják, - választott témában vizsgálatot folytat, - tanulmányozza az osztályfınökök munkáját, részt vesz tanításon kívüli iskolai programokban, - a gyakorlótanítás ideje alatt vagy azt követıen még további 5 órát ill. foglalkozást látogat, köztük természettudományos tárgyakból is, - részt vesz az iskolában mőködı szakkör, felzárkóztatás vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozás szervezésében és vezetésében, - készíti a saját gyakorlati fejlıdését dokumentáló portfoliót Gyakorlati képzés Évközi ellenırzés: gyakorlatot kísérı dokumentáció folyamatos bemutatása a vezetıtanárnak és a gyakorlatot ellenırzı Pedagógiai intézeti tanárnak.