ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Átírás

1 ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Dátum: Mohács, május Mohácsi Takarék Bank Zrt. Pávkovics Gábor Lovász Ildikó vezérigazgató gazdasági igazgató

2 1. A Társaság főbb adatai, tevékenysége Név: Mohácsi Takarék Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített cégnév: Mohácsi Takarék Bank Zrt.) Székhely: 7700 Mohács, Dózsa György u. 31. Honlap címe: Levelezési cím: 7701 Mohács, Pf.: 52. Telefonszám: 69/ Cégjegyzékszám: Adószám: KSH statisztikai számjel: Alakulás éve: A Mohácsi Takarék Bank Zrt. jogelődje a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet (alapítva: április 13.) Működési terület: Magyarország (országos kiterjedésű) Felügyelőbizottság elnöke: Huppert László Ügyvezetők: Pávkovics Gábor ügyvezető igazgató Lovász Ildikó gazdasági igazgató A Társaság típusa A Társaság egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. A Társaság a pénzügyi intézményeken belül elfoglalt helye szerint szövetkezeti hitelintézet, ezen belül bank. A Társaság tevékenységi köre A Társaság a Hpt. 3. (1) bekezdése szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és a Hpt. 3. (2) bekezdése szerinti kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, illetve a 7. (3) bekezdése szerinti tevékenységeit a Hpt., és a pénzügyi tevékenységgel összefüggő jogszabályok rendelkezései alapján, annak keretei között, a Felügyelet engedélye alapján végzi. Főtevékenység a TEÁOR '08 szerint főtevékenysége: Egyéb monetáris közvetítés további tevékenységi körei: Pénzügyi lízing Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység Biztosítás ügynöki, brókeri tevékenység Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 2

3 A Társaság tevékenységi körei, amelyet a Felügyelet E-I-875/2008 számú határozata alapján végez, a következő: Hpt. 3. (1) bekezdése itt megjelölt pontjai szerint: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, g) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával ide nem értve a pénzváltási tevékenységet, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) széfszolgáltatás. Hpt. 3. (2) bekezdés a) pontja szerinti pénzváltási tevékenység. Hpt. 7. (3) bekezdés b) pontja és a Bit. 48. (1) bekezdése szerinti biztosítás közvetítői tevékenység. Hpt. 7. (3) bekezdés c) pontja, és a Bszt a szerinti közvetítői tevékenység. Hpt. 7. (3) bekezdés i) pontja szerinti a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására tevékenységet" tevékenység keretében saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése". A Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény (továbbiakban: ISZ.) 19. (3) a) és b) pontjában foglalt kötelezettségeinek a törvényes határidőben eleget tett, amelynek eredményeként a Felügyelet H-EN-I-837/2013. számú határozatával a Bank működési engedélyének hatályát fenntartotta. A Bank székhelye, telephelye, fióktelepei Székhelye: 7700 Mohács, Dózsa György utca 31. Telephelye: 7700 Mohács, Vörösmarty utca 4. Fióktelepei: 7757 Babarc, Dózsa György utca 7/A Dunafalva, Kossuth Lajos utca 6/A Dunaszekcső, Kossuth Lajos utca Geresdlak, Hunyadi utca 62/A Himesháza, Kossuth Lajos utca Homorúd, Hársfa tér Kozármisleny, Pécsi út Kölked, II. Lajos utca 10/A Lánycsók, Kossuth Lajos utca 2/A Palotabozsok, Kossuth Lajos utca Pécs, Citrom utca Somberek, Kossuth Lajos utca Véménd, Szabadság tér 1/A. 3

4 A szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) 16 önálló, szövetkezeti hitelintézet takarékszövetkezet, illetve kisebb bank együttműködése. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának versenyképes és prudens működését biztosító központi bankja, amelynek legfontosabb ügyfelei a bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (továbbiakban: MTB, Takarékbank) az Integráció központi bankjaként egyfelől szabályozza és biztosítja az integrációban részt vevő hitelintézetek egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára. A Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvényben foglaltak szerint a Takarékbankkal és az Integrációhoz tartozó többi szövetkezeti hitelintézettel összevont felügyelet alá tartozik. A Bank a Takarékbank által készített összevont, konszolidált éves beszámolóban teljes körűen bevont leányvállalkozásként szerepel. A Bank az egyedi beszámolóban a Takarékbankot, a Takarékbank közvetlen leányvállalatait, a Takarékbank közvetett leányvállalatai, közös vezetésű vállalatait kapcsolt vállalkozásnak, a Takarékbank társult vállalkozásait jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak tekinti. A konszolidált beszámoló elkészítése a Takarékbank (vállalkozás neve: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., székhelye: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) feladata. A konszolidált beszámoló megtekinthető: címen. 2. Jegyzett tőke, tulajdonosi struktúra A Bank jegyzett tőkéjében és tulajdonosi struktúrájában 2017-ben jelentősebb változások történtek. A Bank jegyzett tőkéje a Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg /8 számú végzése alapján ezer Ft. A Bank alapításkori magánszemély tulajdonosai évben értékesítették részvényeiket a Takarékbanknak, mely ezáltal 100%-os részesedést szerzett a Bankban. A Bank kizárólag dematerializált előállítású, névre szóló részvényeket bocsát ki. A kibocsátott részvényeinek száma darab, névértéke egyenként 100 ezer Ft évben saját részvény visszavásárlás nem történt december 31-én a visszavásárolt saját részvény névértéke ezer Ft, jegyzett tőkéhez viszonyított aránya: 0,4%. 4

5 3. A számviteli politika főbb elemei, értékelési elvek A Bank éves beszámolóját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben (Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (Bszt.), valamint a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveknek és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló, 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően készítette el, összhangban a társaság számviteli politikájával. A Bank a számviteli törvény előírásai szerint kettős könyvviteli rendszerben vezeti nyilvántartásait és könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozik. A Bank könyvvizsgálója a december 31. napjával végződő üzleti évre a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: könyvvizsgáló). A könyvvizsgáló részéről a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében is felelős Binder Szilvia (MKVK nyilvántartási száma: ) kamarai tag könyvvizsgálót jelöli ki. A könyvvizsgálati szolgáltatás szerződés szerinti díja nettó ezer Ft, amely tartalmazza a hatályos magyar jogszabályok előírása szerint a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát, a külön kiegészítő jelentés elkészítését, és amennyiben szükséges vezetői levél kibocsátását. A Bank könyvvizsgálója egyéb szolgáltatások tekintetében nem kapott megbízást. Az éves beszámoló aláírására a Bank Igazgatóságának belső tagjai jogosultak: Pávkovics Gábor, Lovász Ildikó. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Lovász Ildikó 7754 Bóly, Vörösmarty Mihály utca 56.; PM-regisztrációs száma: A mérleg fordulónapja december 31, a mérlegkészítés időpontja - a tárgyidőszakra vonatkozó számlák, pénzügyi teljesítések befogadásnak határideje- a mérleg fordulónapját követő 8. munkanap. Az éves beszámolóban a számszerű adatok ezer forintban szerepelnek. A Bank éves beszámolójának részei: Mérleg (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti szerkezetben) Eredménykimutatás (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti szerkezetben, függőleges tagolásban) Kiegészítő melléklet (mely magában foglalja a cash flow kimutatást a 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3. sz. mellékletének A változata szerint) Bár az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt a Bank minden évben elkészíti és gondoskodik arról, hogy székhelyén és honlapján az érdeklődők számára rendelkezésre álljon. A Bank rendelkezik mindazon a Bank sajátosságait figyelembe vevő szabályzattal, amelyet a évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről, és a pénzügyi vállalkozásokról), valamint a számviteli törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet a számviteli politika keretében előír: 5

6 Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelés szabályzata A hatályba helyezésről szóló határozat száma 90/2017. (VIII.22.) Utolsó módosítás dátuma Fedezetértékelési szabályzat 48/2017. (IV.11.) Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalék képzési Szabályzat Számlarend és számlatükör Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata 20/2018. (I.10.) /2013. (V.28.) 115/2012. (III.28.) Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat 31/2011. (III. 09.) Pénz- és értékkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat 172/2016. (XII.29.) 43/2010. (III.08.) Hitelkockázat-kezelési szabályzat 45/2017. (IV.11.) Befektetési szabályzat Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat Takarékbetét ügyrend Pénzforgalmi számla ügyrend Fizetési számla ügyrend 47/2017. (IV.11.) 46/2017. (IV.11) 100/Ü/2015. (XII.31.) 26/2016. III.30.) 25/2016. (III.30.) A Bank nem alkalmazza a valós értékelési eljárásokat, az éves beszámoló készítésénél alkalmazott értékelési elvek az alábbiakban összegezhetők: Eszközök Minden olyan eszköznél, amelyre vonatkozóan a Szt., és /vagy az Szkr. értékvesztés elszámolását írja elő, a megfelelő mérlegsor tartalmazza az elszámolt értékvesztést is. Minden olyan eszköznél, amelyre vonatkozóan az Szt., és/vagy az Szkr. előírják, külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással, jelentős tulajdonosi részesedési viszonyban lévő vállalkozással, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással és az MNBvel szembeni követeléseket, valamint a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követeléseket Pénzeszközök A Bank a pénzeszközök között mutatja ki a forint és valuta pénztár, a Takarékbankban forintban vezetett pénzforgalmi számla, valamint, az ezen számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét. A devizaállományt és a valutakészletet az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A forint készpénzkészlet, a pénzforgalmi számla, valamint az ehhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát a mérleg könyv szerinti értéken tartalmazza Állampapírok, hitelviszonyt megtestesítő és más, változó hozamú értékpapírok A forgatási célú értékpapírok között a rövid távú árfolyamnyereség vagy kamatbevétel elérése céljából vásárolt, valamint a befektetési célú értékpapírok közül a mérleg fordulónapját követő egy éven belül lejáró értékpapírok szerepelnek. 6

7 A befektetési célú értékpapírok között mutatja ki a Bank a hosszú távú kamatjövedelem elérése érdekében vásárolt értékpapírokat. Az értékpapírok értékelése az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési értéken FIFO elv szerinti értékelési eljárással történt, az értékpapírok után a Bank a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint értékvesztést számolt el. Az értékpapírok vételárában, illetve eladási árában elismert kamatot a Bank kamatbevételt csökkentő tételként, illetve kamatbevételként számolja el. A devizában kibocsátott értékpapírok az év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon szerepelnek a mérlegben. A befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és nettó bekerülési értéke közötti különbözetet a Bank időarányosan elhatárolja Részvények és részesedések A Bank a részvények és részesedések között mutatja ki a tartós befektetéseket, a forgatási célú részvényeket, valamint a hitel-tőke konverzió során a tulajdonába került részesedéseket. A részvények értékelése a FIFO elv alapján, a részesedések értékelése kibocsátónként számított átlagos beszerzési áron (csúsztatott átlagáron) történt, a részesedések után a Bank a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint értékvesztést számolt el. A devizában fennálló részvények és részesedések az év utolsó napján érvényes MNB által közzétett devizaárfolyamon szerepelnek a mérlegben Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni, valamint egyéb követelések A követelések (hitelek, bankközi kihelyezések, egyéb követelések) értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Bank a hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló követeléseket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követelések után elszámolt értékvesztés meghatározása a vonatkozó jogszabályok és a Bank minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint történt. A menedzsment megítélése szerint az elszámolt értékvesztés mértéke megfelelő. Az éven túli lejáratú követelések évben esedékes törlesztő részlete átsorolásra került az éven belüli lejáratú követelések közé. A kamat függővé tételt, illetve a kamatok és kamatjellegű bevételek időbeli elhatárolását a Bank a 250/2000. (XII.24.) kormányrendeletben előírtaknak megfelelően hajtotta végre. 7

8 3.5. Immateriális javak Az immateriális javak között vagyoni értékű jogok és szellemi termékek (szoftverek és egyéb szellemi alkotások), kísérleti fejlesztés aktivált értéke, valamint az átszervezés aktivált értéke szerepel. Az immateriális javakat a Bank az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési értéken aktiválta. A Bank immateriális javainak leírási ideje: Eszközcsoport Alapítás-átszervezés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan becsülhető Hasznos élettartam (év) a teljes hasznos élettartam Leírási kulcs (%) az időszaknak megfelelő érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan nem becsülhető 5 év 20% Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan becsülhető a teljes hasznos élettartam az időszaknak megfelelő érték Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan nem becsülhető 5 év 20% Vagyoni értékű jogok szerződés szerinti időtartam időszaknak megfelelő érték Szellemi termékek (pl. szoftverek) középtávon elavulók 3 év 33% Szellemi termékek (pl. szoftverek) lassan elavulók 5 év 20% Speciális szellemi termékek (pl. üzleti szoftverek, egyedi funkcionalitással) a teljes hasznos élettartam az időszaknak megfelelő érték Egyéb szellemi alkotások gyorsan elavulók 3 év 33% Egyéb szellemi alkotások lassan elavulók 5-10 év 10-20% Egyéb szellemi alkotások szerződés alapján szerződés szerinti időtartam időszaknak megfelelő érték Üzleti vagy cégérték (goodwill) 5 év 20% Az értékcsökkenés elszámolása lineáris módszerrel, havi gyakorisággal történt. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolta el a Bank. A Bank immateriális javainál értékhelyesbítést nem alkalmazott. A vonatkozó adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza Tárgyi eszközök A Bank kizárólag pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközöket tart nyilván. A tárgyi eszközöket nettó értéken (a beszerzési, előállítási költségek és az értékcsökkenés különbözeteként), a beruházásokat a tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költségein, a beruházásokra adott előlegeket a folyósított összegben szerepelteti a Bank a mérlegben. 8

9 A tárgyi eszközök esetében a beszerzési érték részét képezi a tárgyi eszközök le nem vonható általános forgalmi adója is. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként mutatja ki a Bank a földhasználatot, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó hozzájárulások, díjak megfizetése alapján szerzett használati jogot. A terv szerinti értékcsökkenés bruttó érték és a lineáris elszámolás módszerével került havonta megállapításra, vagyis a várható élettartam alatt évenként azonos összegű az elszámolt amortizáció. Az alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvényben (továbbiakban: Tao tv.) meghatározott mértékkel. A vonatkozó adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Eszközcsoport Hasznos élettartam (év) Leírási kulcs (%) Földterület, telek - 0% Ingatlanok, épületek, építmények év 2-6% Egyéb építmények 30 év 3% Bérelt, idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházások 16 év 6% Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok konkrét lejárattal Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok egyéb esetben a jog fennállásának időszaka azonos az ingatlan élettartamával az időszaknak megfelelő érték az ingatlan élettartamának megfelelő érték Műszaki berendezések, hírközlő eszközök, ügyviteli eszközök, egyéb felszerelési tárgyak gyorsan elavulók (pl. mobiltelefonok) 3 év 33% Műszaki berendezések, hírközlő eszközök, ügyviteli eszközök, egyéb felszerelési tárgyak lassan elavulók 7 év 14,50% Számítástechnikai eszközök 3 év 33% Járművek maradványérték nélkül 5 év 20% Járművek maradványértékkel a maradványérték figyelembe vételével megállapított % Irodai bútorok, berendezések 7 év 14,50% Egyéb berendezések, felszerelések (nem banküzemi) 7 év 14,50% 5 év A számviteli politikában foglaltaknak megfelelően a 100 ezer Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolja el a Bank. A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként a tárgyi eszközök könyv szerinti értéket meghaladó- piaci értéke és könyv szerinti nettó értéke közötti különbözetet mutatja ki. 9

10 3.7. Készletek A készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron, illetve előállítási költségen mutatja ki a Bank. A követelések fejében megszerzett eszközök bekerülési értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. A követelések fejében átvett eszközökkel kapcsolatos értékvesztés elszámolása a várható értékesítési veszteség figyelembevételével történik Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások tartalmazzák a pénzügyileg 2017-ben rendezett, következő év(ek)et érintő költségeket, ráfordításokat, valamint a tárgyévre időarányosan járó, de nem esedékes (megszolgált) bevételeket. Halasztott ráfordítással a Bank 2017-ben nem rendelkezett Hitelintézetekkel-, és ügyfelekkel szembeni-, kibocsátott értékpapírok miatt fennálló- és egyéb kötelezettségek A kötelezettségek a mérlegben visszafizetendő értéken szerepelnek. A hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek értékelése az év utolsó napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon történt. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2018-ban esedékes törlesztése az éven belüli kötelezettségek közé került átsorolásra. A kötelezettségek között mutatta ki a Bank a tárgyév végén a mérlegkészítésig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások összegét is Céltartalékok A Bank a nyugdíjra és végkielégítésre, a kockázatvállalásnak minősülő függő kötelezettségekre képzett kockázati céltartalékot, a várható kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalékot, valamint az egyéb céltartalékokat szerepeltet a beszámolóban Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként kerültek kimutatásra a banküzemi költségekkel kapcsolatos elhatárolásokon kívül a mérleg fordulónapján esedékes, mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett, valamint a mérleg fordulónapján járó, de nem esedékes (megszolgált) ráfordítások. Passzív időbeli elhatárolásként kerültek kimutatásra továbbá a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett, de nem a tárgyévet illető bevételek, valamint a halasztott bevételek is Saját tőke A saját tőke elemei a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek Határidős ügyletek értékelése Határidős ügylettel a Bank nem rendelkezik. 10

11 3.14. Nyilvántartási rendszerek változása A nyilvántartási rendszerek körében 2017-ben nem történt változás Besorolások módosítása A jelen beszámolót érintően az egyes állományok besorolásai 2017-ben nem módosultak Jelentős összegű hiba A Bank háromoszlopos mérleget és eredménykimutatást készít arról az üzleti évről, amelyben az ellenőrzés vagy önellenőrzés során jelentős összegű hiba került feltárásra. A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege mérlegfőösszeg > 50 MHUF Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a Leltározási szabályok A hatályos leltárkészítésre vonatkozó előírásokat az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata tartalmazza A számviteli politika évi változásai A Takarékbank Igazgatósága évben május 10-től módosította a Számviteli Politika szabályzatot. A hatályos 27/2015. számú Számviteli Politika szabályzat fontosabb módosításai: jogszabályi háttér változása miatt aktualizálásra kerültek a vonatkozó jogszabályok, az aktív és passzív időbeli elhatárolások bővítésre kerültek a származékos ügyletek kapcsán elhatárolandó tételekkel, törlésre került a céltartalékok közül a határidős, opciós és swap ügyletek várható vesztesége képzett céltartalék, helyette a passzív időbeli elhatárolást kell alkalmazni, egyéb módosítások kerültek átvezetésre: kiegészítésre került az ügynökön keresztül történő pénzváltáshoz kapcsolódó gazdasági eseményekkel, azok pénzügyi kimutatásokban történő megjelenítésével, kiegészítésre került a takaréklevelekhez kapcsolódó korábbi évekre elszámolt, de ki nem fizetett kamatok bemutatásával, illetve átvezetésre kerültek a fogalmi változások, mint a prudenciális követelményekre vonatkozó MNB rendeleteknek megfelelő teljesítő és nem teljesítő kitettség fogalma a korábbi minősítések helyett. 11

12 A hatályos 20/2018. számú Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási és Céltartalék-képzési szabályzat alapján a Bank a kitettségeit a minősítés során a következő kategóriákba sorolja: Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Az ügyletminősítés elvégzésekor a kitettségeket a következő pontokban megadott ügyletminősítési és értékelési szempontok együttes figyelembevétele alapján sorolja be az egyes kategóriákba. A kitettségek minősítése során a Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, az Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat és a Fedezetértékelési Szabályzat előírásaival összhangban, a Monitoring szabályzatban részletezett szempontokat együttesen kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra: Az ügyfél (adós) pénzügyi helyzetét, az ügylet kockázatát, a vállalkozás jövőbeni kilátásait, az ügyfél (adós) fizetőkészségét és kapcsolatait más vállalkozásokkal, illetve más hitelintézetekkel. Figyelemmel kell lenni kitettség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmekre, valamint az ügyfél (adós) pénzügyi stabilitásában, jövedelemtermelő képességében beállott változásokra. A kitettség egyedi minősítése során a biztosítékok vizsgálata kötelező, amit a Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott elvek és módszerek alapján kell elvégezni. A minősítési kategória megállapításához a fedezetül szolgáló biztosítékot kell figyelembe venni a vállalt kockázat teljes összegével szemben. A kategóriába sorolásnál - a várható veszteségek és a határidők mérlegelése mellett - azt kell megállapítani, hogy a biztosítékokból mennyi idő alatt és milyen összegű megtérülésre lehet számítani. Vizsgálni kell a fedezetként felajánlott biztosítékok értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetőségében bekövetkezett esetleges negatív változásokat is. A kockázatvállalások minősítését a fenti két tényezők együttes mérlegelése után kell megállapítani. A további részletezés a Hitelportfólió, ügyfelekkel szembeni követelések pont alatt. A Számviteli Politika keretébe tartozó szabályok hatályba helyezését és a évi módosításokat a 3. pont alatti táblázatban tartalmazza. 4. A Bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete A külső makrogazdasági környezet és a helyi viszonyok változása mellett a Bank a évi üzletpolitikai célkitűzéseket részben teljesítette. A tartósan alacsony kamatkörnyezet, valamint a bankok közötti verseny fokozódásának következménye, hogy a bevételek csökkentek, romlott a jövedelmezőség. A lakossági forrásokért a kereskedelmi bankok mellett az állammal is versenyezni kellett. A lakossági hitelezés területén a mérsékelt kereslet, a vállalati ügyfeleknél az erőteljes konkurencia hatás jellemezte a 2017-es évet. 12

13 Az üzleti tevékenység eredménye: A mérlegfőösszeg ezer Ft, az előző év/évek lassuló növekedési üteme, illetve csökkenése évben megfordult és a mérlegfőösszeg 4,3 %-kal ezer Ft-tal emelkedett. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelés, ezer Ft, az előző évhez képest ezer Ft-tal nőtt. Mérlegfőösszegen belüli részaránya 47,7 %, 0,6%-kal elmarad az előző évi aránytól. Az ügyfelekkel szembeni bruttó tőkekövetelés, ezer Ft, az éves szintű 3,7%-os ( ezer Ft) emelkedés a vállalkozói hitelek 4,3%-os, a lakossági hitelek 2,6%-os mértékű növekedésének eredménye. Az ügyfelekkel szembeni és a kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek tárgyidőszak végi állománya ezer Ft, évben az előző évek csökkenése megállt. A betétállomány a tárgyévben jelentősen, 8,6%-kal ezer Ft-tal emelkedett. A lakossági megtakarítások tekintetében még mindig fennállt, hogy a bankbetétek nem tudták felvenni a versenyt a magasabb hozamot biztosító állampapírokkal és befektetési termékekkel, így a saját jogon gyűjtött források jelentős része a Takarékbank megbízásából végzett szolgáltatási tevékenység keretében értékesített termékekbe vándorolt. A saját tőke értéke ezer Ft, évben ezer Ft-tal csökkent. A Bank ezer Ft adózás előtti eredményt veszteséget realizált, mely lényegesen eltér a évi ezer Ft adózás előtti eredménytől. A Bank működési költségének ( ezer Ft) mérlegfőösszegre vetített aránya kiemelkedően kedvező. A fajlagos működési költség 2,0%, a hatékony költséggazdálkodási trendet (jól szervezett üzleti tevékenység, megfontolt költséggazdálkodás) az előző évekhez hasonlóan sikerült fenntartani. 13

14 4.1. Eszközök A Bank eszközállományának tárgyévi és előző évi összetételét a következő táblázatok mutatják: Megnevezés Forint Deviza* Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más változó hozamú értékpapírok Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen * i MNB devizaárfolyamon Megnevezés Forint Deviza* Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más változó hozamú értékpapírok Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen * i MNB devizaárfolyamon A Bank mérlegében szereplő, sajátos értékelés alá vont eszközök minősítési kategóriák szerinti bemutatása a 7. sz. mellékletben szerepel. 14

15 Pénzeszközök Megnevezés Készpénz (Pénztár és ATM) Takarékbanknál vezetett pénzforgalmi számlák Pénzeszközökkel kapcsolatos átvezetési számla Összesen A pénzeszközök állománya ezer Ft, mely az előző évek tendenciáját folytatva tovább csökkent. A csökkenés 6,8 %, ezer Ft. A pénzeszközök 46,8%-a a Takarékbanknál vezetett pénzforgalmi számla állománya ( ezer Ft), 53,2 %-a készpénz ( ezer Ft). A készpénz állományon belül ezer Ft külföldi pénznemben fennálló eszközérték a saját jogon vásárolt és a devizaszámla vezetés valutakészlete. Az eszköz portfolióban az állampapírok, a hitelintézetekkel szembeni követelések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részaránya meghatározó (46,9 %), kismértékben - 1,3%-kal - meghaladja az előző évi arányt Állampapírok Megnevezés Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Államkötvények Összesen Megnevezés Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Államkötvények Összesen Az állampapírok állománya ezer Ft, év végéhez képest jelentősen ezer Ft-tal, 15,7 %-kal csökkent. A Bank év végén az állampapírok között kizárólag államkötvényeket tartott nyilván. Az államkötvények ezer Ft összegéből ezer Ft EUR államkötvény. A befektetési célú államkötvények közül a mérleg fordulónapját követő egy éven belül lejáró államkötvények állománya ezer Ft- átsorolásra került a forgatási célú állampapírok közé évben a forgatási célú állampapírok után, mivel a piaci ár jelentősen és tartósan magasabb volt, mint a bekerülési érték, értékvesztés elszámolásra nem került sor. 15

16 Követelések A követelésállomány szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Hitelintézetekkel szembeni követelések (bruttó) Hitelintézetekkel szembeni követelések értékvesztése (-) 0 0 Ügyfelekkel szembeni követelések éven belül (bruttó) Ügyfelekkel szembeni éven belüli követelések értékvesztése (-) Ügyfelekkel szembeni követelések éven túl (bruttó) Ügyfelekkel szembeni éven túli követelések értékvesztése (-) Összesen *a követelések megbontása eredeti lejárat szerint A Bank hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelésállománya ezer Ft, az éves szintű 12,2 %-os ( ezer Ft) emelkedés a hitelintézetekkel szembeni követelések 34,2 %-os és az ügyfelekkel szembeni követelések 2,9 %-os növekedésének eredménye. A hitelintézetekkel szembeni követelések értéke ezer Ft, részaránya a mérlegfőösszegen belül 26,3 %, mely a évi zárómérlegben szereplő részaránynál 5,9%- kal magasabb, az állomány ezer Ft-tal emelkedett. A hitelintézetekkel szembeni követelések állományából ezer Ft látra szóló követelés, ezer Ft pénzügyi szolgáltatásból származó éven belüli, és éven túli lejáratú követelés. A látra szóló követelés ezer Ft állománya Takarékbankkal szembeni követelés, melyből ezer F látra szóló devizabetét, ezer Ft látra szóló forintbetét. A pénzügyi szolgáltatásból származó éven belüli, és éven túli lejáratú követeléseket a következő táblázat szemlélteti: Hitelintézet neve Követelés jellege (hitel, vagy betétkihelyezés) Összeg Lejárat Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés

17 Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés* Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés** Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Takarékbank Betétkihelyezés Éven belüli lejáratú Takarékbank Betétkihelyezés Éven túli lejáratú Összesen: * ezer euró ** ezer euró A Takarékbankba kihelyezett ezer Ft éven belül lejáró bankközi kihelyezésből napra lekötött betét. Az éven belül lejáró napra lekötött kihelyezésből ezer Ft HUF devizanemben fennálló kihelyezés, ezer Ft-nak megfelelő EUR devizanemben fennálló kihelyezés. Az éven túli bankközi kihelyezés ezer Ft összege I betéti konstrukcióban elhelyezett betét. 17

18 Hitelportfólió, ügyfelekkel szembeni követelések Az ügyfelekkel szembeni követelések összege december 31-én ezer Ft, a mérlegfőösszeg 47,7%-a, 0,6%-kal alacsonyabb a év záró mérlegében szereplő részaránynál. A követelésállományból ezer Ft ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból származó követelés (hitel), ezer Ft halasztott fizetéssel eladott követelés (vevővel szemben fennálló követelés). A pénzügyi szolgáltatásból származó bruttó állomány 67,4%-a vállalkozói-, 32,6%-a lakossági hitel, a két szektor közötti megoszlás az előző évhez képest kismértékben eltolódott a vállalkozói hitelek irányába. Az ügyfelekkel szembeni követelések kizárólag pénzügyi szolgáltatásból származnak. A vállalkozói hitelek állományát a következő tábla szemlélteti: Megnevezés Változás 2017/2016 Pénzforgalmi bankszámlahitel ,2% Rulírozó hitel ,1% Gazdakártya ,8% Széchenyi kártya ,5% Közraktári hitel ,0% Támogatás megelőlegező hitel ,6% Forgóeszköz hitel éven belüli ,7% Forgóeszköz hitel éven túli ,6% Beruházási hitel ,6% Refinanszírozási hitel ,4% Lakásépítők kieg. kamattámogatott hitele ,4% Egyéb hitel ,9% Vállalkozói hitelállomány ,3% A 2017-os évben tovább folytatódott a kereskedelmi bankok hitelezési kockázatvállalási képességében pozitív irányba tapasztalt elmozdulás. Ezzel együtt növekedési / piacszerzési igényük nőtt, melynek következtében nagyobb mértékben elégítik ki a térségben működő vállalkozások hitelezési igényét és erős árazási verseny is megfigyelhető évben a vállalkozói ügyfélkörben beruházási hullám indult, ami általánosan rontott a vállalkozások likviditásán. A probléma áthidalására rulírozó hitelt és folyószámlahitelt folyósítottunk. A bankszámlahitel, - és a rulírozó hiteleknél jelentős ezer Ft, több mint kétszeres -állománynövekedés következett be. A refinanszírozási hitelek állománya évben ezer Ft, az összes vállalkozói hitel 36,3 %-a. A refinanszírozott hitelállomány megoszlása a forrást nyújtók szerint az alábbi: Takarékbank ezer Ft, MFB Zrt ezer Ft. A refinanszírozott hitelek belül az MFB forrású hitelek állományában 17,1 %-os csökkenés következett be, melynek oka a hitelek természetes amortizációja. Ezt a ezer Ft-os állománycsökkenést a Takarékbankon keresztül lehívott MNB forrású hitelek 8 %-os, ezer Ft-os csökkenése tovább fokozta. 18

19 A Gazdakártya és Széchenyi kártya hitelkeret év végi kihasználtsága ezer Ft, csökkenő tendenciát mutat, igaz a szerződött keretek nagysága érdemben nem változott, nagyjából ugyanaz az ügyfélkör veszi igénybe a terméket. A saját forrású támogatást megelőlegező hitelek állománya folyamatosan változik, évben az állomány kis mértékben csökkent. Ennek oka egyrészt, hogy ezek a hitelek az MNB NHP program folyósításáig, másrészt a támogatások megérkezéséig kerülnek kihelyezésre. A saját forrású forgóeszköz és beruházási hitelek iránti kereslet megélénkült, oka az MNB NHP program konstrukció III. szakaszából a Bank rendelkezésére álló keret kimerült. Ügyfeleink igényeit saját forrású hitelfolyósítással is ki tudtuk elégíteni, amit elősegített, hogy az elmúlt időszak jegybanki alapkamat csökkenésének hatására az ügyfelek felé érvényesítendő kamatok mértéke alacsonyan alakult, így ez az ügyfelek részéről vállalhatóvá és kigazdálkodhatóvá vált. Az állomány jelentősen ezer Ft-tal, 12,1%-kal emelkedett. A lakossági hitelek állományát a következő tábla szemlélteti: Megnevezés Változás 2017/2016 Bankszámla hitel ,0% Rulírozó hitel-hitelkártya ,7% Lombard hitel ,1% Lakáscélú hitelek ,4% -Támogatott hitel ,5% -Piaci kamatozású hitel ,2% -Forintosított devizahitel ,5%% Szabad felhasználású jelzáloghitel ,8% Devizakiváltó hitel ,5% Fogyasztási hitelek ,3% Overdraft hitel ,7% Gyűjtőszámla hitel ,0% Lakossági hitelállomány ,6% A lakossági hitelek állománya ezer Ft, mely az előző évi hitelállománynál ezer Ft-tal (2,6%-kal) magasabb. A lakossági hitelezés területén több lényegi változás történt, egyrészt a Kormányzat a Családok Otthonteremtési Kedvezmény csomagját (CSOK) folyamatosan finomította, igénybevételi feltételeit enyhítette, ezáltal jelentős érdeklődést váltott ki, másrészt a lakossági hitelek alacsony kamatszintje és azok hosszútávú fixálhatósága ösztönzőleg hatott a korábbi évekhez képest élénkülő hitelkeresletre. A fent részletezett pozitív hatások tárgyévi új hitelfolyósításai megtörték az évek óta tartó törlesztésekből, elő- és végtörlesztésekből és hitelkiváltásokból eredő állománycsökkenést. 19

20 A lakossági hitelállomány 93,9 %-a ( ezer Ft) jelzáloghitel. A jelzáloghitel állományon belül a lakáscélú hitelek állománya ezer Ft, melyből a ezer Ft támogatott lakáscélú hitel, ezer Ft piaci kamatozású, ezer Ft forintosított devizahitel. A lakáscélú hitelek állományában 9,4 %-os növekedés következett be. A piaci kamatozású lakáscélú hitelek állománya folyamatosan növekszik (2017. évben 60,2 %) így már ellensúlyozni tudja a támogatott hitelek csökkenését. A piaci kamatozású hitel kedvező konstrukciójával (alacsony kamatozás), olyan ügyfeleket is ki tudtunk szolgálni, akik a támogatott hitelre nem voltak jogosultak. A szabad felhasználású jelzáloghitel állomány ezer Ft, ebből a devizakiváltó hitel és forintosított devizahitel állománya ezer Ft. E termékek forgalmazása jogszabályi alapokon működött és jelenleg nem forgalmazhatók, így állományuk a teljes megszűnésig folyamatosan csökkeni fog. A szabad felhasználású jelzáloghitel állománya folyamatosan csökken, ennek egyik oka a Fhtv. (1996.évi CLXII.) törvény 2014.január elsejei változása, amivel lehetőség nyílt a Bank számára is a lakáscélú hitelek lakáscélú hitellel való kiváltására, míg korábban ezt csak szabad felhasználású hitellel lehetett kezelni. Szintén a csökkenést eredményezheti a speciális hiteltermékek, mint az autólízing piaci felfutása is. A lakossági bankszámlahitel és hitelkártya állománya az előző évhez képest csökkent. E rulírozó termékek esetében a Bank a keret kihasználtságát méri/monitorozza. Bővítést eredményezne a további felhasználható keret mértékének mérése. Az egyéb, nem jelzáloggal fedezett hitelek állományában (Fogyasztási hitel, Lombard hitel) állományban jelentős mértékű növekedés tapasztalható, mely 38,2% átlagnövekedést jelent. A személyi kölcsön állománya ezen belül 47,3%-os növekedést mutat. Az ügyfelekkel szembeni követelések megoszlását a következő tábla szemlélteti: Követelés Változás ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft Éven belüli követelés , , Éven túli követelés , , Összesen: , , Az ügyfelekkel szembeni éven belüli követelések állománya ezer Ft-tal növekedett, az éven túli követelések állománya ezer Ft-tal csökkent. Az éven belüli követelések 21 %-os emelkedésének oka a folyószámla típusú hitelek (pénzforgalmi bankszámlahitel rulírozó hitel), illetve az éven belüli forgóeszköz hitelek állományának növekedése. Az éven túli követelések alacsonyabb mértékű (2,5 %) csökkenése elsősorban a refinanszírozott hitelek állományváltozása miatt következett be. A mérlegsorok között átsorolásra kerültek az éven túli követelések mérleg-fordulónapot követő egy éven belül esedékes törlesztő részletei ezer Ft összegben. 20

21 A Bank eszközállományának minőségét a következő tábla szemlélteti: Megnevezés Változás ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft Problémamentes , , Külön figyelendő , , Átlag alatti , , Kétes , , Rossz , , Összesen: , , A Bank az eszközállományának minősítését, értékvesztés elszámolását a 3. pontban felsorolt a számviteli politika keretébe tartozó-szabályzatok alapján végezte el. Az egyes kategóriák állományának alakulását elemezve megállapítható, hogy december 31-én az eszközállomány 4 %-a volt minősített (előző év 5,9 %). A problémás eszközök állománya 29 %-kal ( ezer Ft-tal) csökkent. Valamennyi minősítési kategória állománya csökkent, ezen belül nagymértékű (48,4 %) csökkenés következett be a kétes minősítési kategóriába tartozó eszközök állományában. A minősített eszközök állománya ezer Ft, ebből ezer Ft (67,8%) külön figyelendő kategóriában van, alacsony kockázattal. A hitelportfólió minősítés szerinti összetételét a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Bruttó Bruttó Nettó érték Nettó érték érték % érték % % % Problémamentes , , , ,77 Külön figyelendő , , , ,50 Átlag alatti , , , ,40 Kétes , , , ,02 Rossz , , , ,31 Összesen , , , , december 31-én a ezer Ft hitelállomány után az elszámolt értékvesztés ezer Ft. Az értékvesztés állomány 81,4 %-a ( ezer Ft) a vállalkozói hitelek, 18,6 %-a ( ezer Ft) a lakossági hitelek után került megképzésre. A hitelek értékvesztéssel való fedezettsége 6,1 %, az előző évhez képest 0,8 %-kal nőtt. 21

22 A hitelportfólió Teljesítő Nem teljesítő állomány szerinti megoszlását a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Bruttó Bruttó Nettó Nettó érték % érték % érték % érték % Teljesítő követelések , , , ,45 ebből átstrukturált követelések Nem teljesítő követelések ebből átstrukturált követelések , , , , , , , , , , , ,73 Összesen , , , ,00 A nem teljesítő hitelek aránya a teljes portfolóra vetítve 13,9%-ról 13,2%-ra csökkent a nem teljesítő hitelállomány csökkenése, illetve a teljes hitelállomány növekedésének következtében. Értékvesztés elszámolás szabályainak részletezése: A csoportos egyszerűsített, értékelési eljárást a december 31-i szavatoló tőke 1 %-a alatti ezer Ft - követelések értékelésére alkalmazta a Bank második negyedévétől a csoportos egyszerűsített értékelés során - a késedelmes napok száma mellett - a fedezettség %-os mértékét is figyelembe kell venni. A késedelmes napok száma és a fedezettség %-os mértéke szerinti besorolással, a hitelekhez tételesen hozzárendelt (konkrét) százalékos mutató alapján kerül megállapításra az értékvesztés összege. A fedezettséggel kombinált minősítés: Értékvesztés kulcsok a csoportos minősítés keretében - a lejárt napok száma mellett a biztosítékot (fedezettséget) is figyelembe vevő egyszerűsített minősítési eljárás estére Lejárt napok száma Fedezettség* Lakosság Egyéb 150 % felett % között 75 % alatt ÉV kulcs nagyobb, mint 365 nagyobb, mint

23 A csoportos egyszerűsített értékelés során a minősítési kategóriákhoz rendelt tételes %-os mutatók az alábbiak: Minősítési kategória Értékvesztés kulcs* problémamentes 0 % külön figyelendő 5 vagy 10 % átlag alatti 20 % kétes 40 vagy 50 % rossz 71 vagy 90 % *: a fedezettséggel kombinált minősítéstől függően A csoportos egyszerűsített értékvesztés elszámolás összege december 31-én ezer Ft. Az egyedi (teljes körű és egyszerűsített) értékelési eljárást a december 31-i szavatoló tőke 1 %-át meghaladó ezer Ft - követelések értékelésére alkalmazta a Bank. Azokra a követelésekre, ahol a Bank várható veszteséget valószínűsített, a várható veszteségszámítást az addicionális értékbecslések figyelembevételével végezte el. Az egyedi (teljes körű és egyszerűsített) minősítés alapján az értékvesztés állomány összege december 31-én ezer Ft. Az ügyfelekkel szembeni követelésekre elszámolt értékvesztés összefoglalását az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Csoportos egyszerűsített minősítés alapján Teljeskörű egyedi minősítés alapján Az átstrukturált hiteleket a következő táblázat mutatja: Bruttó érték Nettó érték Bruttó érték Nettó érték Megnevezés Lakossági jelzálog fedezetű, ingatlan hitel Vállalkozói Egyéb lakossági hitel Összesen A Bank év végén ezer Ft átstrukturált hitelt tart nyilván, mely állomány 96,4%- a vállalkozói hitel ( ezer Ft), 3,6 %-a lakossági hitel ( ezer Ft). Az átstrukturált hitelek után ezer Ft értékvesztés került megképzésre. 23

24 Befektetési célú részesedések A részvények, részesedések befektetési célra december 31-i bruttó összege ezer Ft. A részvények, részesedések részletezését a 2. sz. melléklet tartalmazza. A részvények, részesedések bruttó állományában évben az alábbi változás történt: A vagyoni érdekeltségek állományából a Bank kivezette a KÖT (Takarékszövetkezetek Kölcsönös Biztosító Egyesülete) vagyoni érdekeltségét. A KÖT Küldöttgyűlése a végelszámolás szerinti megszűnés mellett döntött, és a végelszámolást megelőzően a Bank által befizetett 200 ezer Ft vagyoni hozzájárulás visszafizetésre került. A Bank a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt.-ben (korábbi nevén Banküzlet Zrt.) fennálló 100 ezer Ft összegű tulajdoni hányadát névértéken értékesítette a Takarékbank részére (mellyel tovább egyszerűsödött a követeléskezelő társaság részvényesi szerkezete). A Bank az alábbi stratégiai tulajdoni részesedést megtestesítő- befektetéssel rendelkezik: Takarékbank ezer Ft* Garantiqa Hitelgarancia Zrt ezer Ft * összevont felügyelet alá tartozó A részvényeket, részesedéseket a Bank egyedileg értékelte, és problémamentesnek minősítette. A tulajdoni részesedést biztosító befektetések után nem keletkezett értékvesztésképzési kötelezettség. A Bank a tulajdoni részesedést biztosító befektetések minősítésekor a minősítési módszerek közül a korrigált saját tőke alapú minősítést alkalmazta. A Bank a stratégiai- tulajdoni részesedét megtestesítő- befektetések értékelését a 3. pontban felsorolt a számviteli politika keretébe tartozó-szabályzatok alapján végezte el Értékpapírok A Bank a magyar állampapírokon kívül az alábbi értékpapírokat tartja nyilván a könyveiben december 31-én: Megnevezés Névérték Könyv Könyv Piaci szerinti Névérték szerinti érték érték érték Piaci érték Belföldi hitelintézetek kötvénye Összesen A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya ezer Ft, évben nem történt változás. A belföldi hitelintézeti kötvény FHB Nyrt. által kibocsátott kötvény. 24