MAGYARNÁNDORI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2694 MAGYARNÁNDOR, ISKOLA U.

Átírás

1 H Á Z I R E N D

2 Tartalom I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK AZ INTÉZMÉNY ADATAI SZEMÉLYI HATÁLYA TERÜLETI HATÁLYA A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA... 3 II. A TANÍTÁS RENDJE, A MUNKARENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 4 III. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI... 6 IV. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE... 8 V. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI, VALAMINT A TANKÖNYVELLÁTÁS ISKOLÁN BELÜLI SZABÁLYAI... 9 VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK VII. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK IX. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK LEGITIMÁCIÓS DOKUMENTUMAI X. FENNTARTÓI NYILATKOZAT MELLÉKLETEK

3 I. Bevezető rendelkezések 1.1 Jogszabályi hivatkozás A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A nemzeti köznevelés tankönyvellátásról szóló évi CCXXXII. törvény A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2010. (VIII. 31.) EMMI rendelet A tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 1.2 Az intézmény adatai Intézmény neve: Magyarnándori Általános Iskola Székhelye: 2694 Magyarnándor, Iskola út 1. OM azonosítója: Fenntartója: Balassagyarmati Tankerületi Központ 1.3 Személyi hatálya A Házirend előírásai az iskola tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre, gondviselőkre akik a tanuló törvényes képviselőjeként gyakorolnak jogokat és teljesítenek kötelezettségeket vonatkoznak. A Házirend betartása minden tanuló és az intézményben tartózkodó kötelessége. A Házirend előírásai, szabályai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az intézmény felügyelete alatt áll. 1.4 Területi hatálya A Házirend előírásai az iskola területén, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai, rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb). 1.5 A Házirend nyilvánossága Az osztályfőnökök minden tanév elején az első tanítási nap osztályfőnöki óráján, és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a Házirendről, válaszolnak a diákok és a szülők Házirenddel kapcsolatos kérdéseire. 3

4 II. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok 1. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenniük. 2. A tanítás előtti gyülekező helye: tól az udvaron. Az osztálytermekbe reggel 7 50 órától lehet bemenni a sorakozót követően. 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: szünet: 15 perc 2. óra: szünet: 15 perc 3. óra: szünet: 15 perc 4. óra: szünet: 15 perc 5. óra: szünet: 15 perc 6. óra: szünet: 5 perc 7. óra: szünet: 5 perc 8. óra: szünet: - 9. óra: szünet: - A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi, valamint a tanóra kezdete és vége előtt 5 perccel jelzőcsengetés hangzik el. A tanulók kötelesek a tanóra előtti jelzőcsengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni. A főétkezésre biztosított az 5. órát követő óraközi szünet (ebédszünet), amely 15 perces. Ez a szünet a felső tagozatosok, valamint a 3 és 4. osztály napköziseinek ebédideje. Az 1-2. osztályosok órarendtől függően között ebédelnek. A tanítás reggel 8 00 órától óráig tart. Az egész napos iskolai munkarend ig tart. Az egyéb foglalkozások legkésőbb kor befejeződnek. 4. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni, az étkezések közbeni, továbbá az autóbuszok indulásáig tartó felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, délután a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. 6. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. 7. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell hagyni (kivételt képeznek: rajztechnika terem, tornaterem, számítástechnika terem, könyvtár, fejlesztő termek, zeneterem). A tanteremben csak a hetesek maradhatnak. 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. 4

5 9. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, előzetes megbeszélés és döntés alapján folyosói, udvari ügyeletesek. A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A tanulói ügyeleteseket az intézményvezető-helyettes osztja be. 10. A hetesek feladata, hogy minden tanítási óra előtt vegyék számba a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról tegyenek jelentést az órát tartó pedagógusnak. Ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum 5 perccel, jelentik a tanári szobában. Gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a megfelelő krétamennyiségről, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak vagy az iskolavezetésnek. 11. A hetesek munkáját az osztályfőnökök értékelik, a jó munkát jutalmazzák, a hanyag ellátást büntetik. 12. Valamennyi tanuló köteles részt venni a jogszabályban foglaltak alapján a kötelező tanítási órákon, a számukra szakszolgálati szakvélemény, szakértői vélemény alapján szervezett fejlesztő illetve gyógypedagógiai foglalkozásokon, továbbá azokon a pedagógiai tartalmú, nem órarendi óra keretében tartott egyéb foglalkozásokon, amelyek a 16 óráig tartó iskolai foglalkozások keretében kerülnek megszervezésre. Az órarendi órákon kívül szervezett 16 óráig tartó foglalkozások rendszeres látogatása alól a szülő (gondviselő) írásos kérelme alapján az intézményvezető adhat felmentést. A hiányzásokra, a mulasztásokra vonatkozó házirendbeli rendelkezések hatálya kiterjed a tanórai foglalkozásokra, a fejlesztő foglalkozásokra és az előbbiekben részletezett kötelező egyéb foglalkozásokra. 13. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. E rendelkezés vonatkozásában dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a teljes órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. 14. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. Határidőn túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően. 15. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik, az ablakokat becsukják. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. 16. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett dolgot jól zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. 17. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt, tudatmódosító szereket fogyasztani tilos. 5

6 18. Tanítási órákon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó használata tilos. Mobiltelefont a diák kizárólag a szülő írásos kérésére, alapos indokkal hozhat az iskolába, melyet tanítás előtt le kell adnia a titkárságon. A telefon a tanítás befejeztével, a tanuló hazautazásakor vehető fel. 19. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. 20. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök az e-naplóban rögzítik. Ezenkívül kémia, számítástechnika, technika, testnevelés tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 21. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Mobiltelefon, tablet, és egyéb info-kommunikációs eszközök csak a tanórákhoz szükséges esetben tarthat magánál a tanár. 22. A tanulók igényei alapján az intézményvezetővel történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. III. A tanulók jogai és kötelességei 1. A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót. 3. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát írásos megállapodás alapján átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetértésben megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy az adásvétel kivételével gyümölcsözteti (hasznait szedi) a bevétel 25 %-a illeti meg a tanulót. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg. 6

7 4. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése 5. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken az előre megbeszéltek szerinti ünnepélyes ruhában jelenjen meg (sötét nadrág/szoknya, fehér blúz/ing). 6. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről, és az esetleges kedvezményekről tanévenként az intézményvezető dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 7. Az étkezési térítési díjakat a tárgyhónapban kell befizetni az iskolatitkárnál, aki előre közli a szülőkkel a befizetés idejét és a befizetendő összeget. Adott napra megrendelt étkezés térítési díja csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a szülő adott napon 11 óráig az iskolában lemondja. Távollét után csak a jelenlét jelzése esetén tudunk étkezést biztosítani. Az ingyenes étkezésben részt vevő tanulók étkezését is köteles a szülő a gyermek távolléte esetén lemondani. 8. Az étkezési térítési díjat a település önkormányzata határozza meg. A kedvezmények megítélése a jogszabályokban foglaltak szerint történik. Amennyiben egy ingyenes étkezésben részesülő tanuló jogosultsága lejár, a jogosultság újbóli megszerzéséig tartó időszakra érvényes térítési díjat a szülő köteles megfizetni. 9. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult az osztályfőnök véleményének kikérése után, a nevelőtestület dönt. 10. A szociális alapon adható kedvezmények, így különösen a szociális ösztöndíjak és a szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki a) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, c) három vagy háromnál több gyermeket nevelő családban nevelkedik, d) iskolai tanulmányait becsületesen végzi, magatartása megfelelő e) megfelel a Tankerületi Központ által megfogalmazott kritériumoknak. 11. Az intézményvezető minden tanév áprilisában amennyiben a tantárgyfelosztás lehetővé teszi az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve az e-naplón keresztül értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. 12. A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. A tanuló szülője eddig az időpontig jelzi, hogy a következő tanévtől az egyházi jogi személy által megszervezett hit- és erkölcstan vagy a kötelező erkölcstan órán kíván részt venni az Nkt a szerint. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az intézményvezető engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 13. Az Nkt. 97. (7) bekezdése szerint a történelmi egyházakkal egyeztetve heti 1 alkalommal biztosított tanulóink számára a hitoktatás. 7

8 14. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint az egyéb foglalkozásokról való távollétét igazolni kell. 15. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az intézményvezető adhat. Betegség esetén orvosi igazolást fogadunk el. 16. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb a legközelebbi osztályfőnöki óráig igazolhatja mulasztását. A mulasztás első napján a szülő rövid úton (telefon, ) köteles gyermeke osztályfőnökét tájékoztatni a mulasztás tényéről, okáról és várható tartamáról. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. 17. Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az e-naplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra teljes időtartamának megfelelő számú percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. 18. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a résztvevő diákoknak kötelező betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a kötelességszegő tanuló fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, valamint a szabadon választott programból kizárható. Valamennyi tanulóra nézve elvárt, hogy az iskolán kívüli rendezvényeken fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek, tartsa be a közlekedési szabályokat, alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon, felszerelését, ruházatát tartsa rendben. 19. A tanulók általános kötelessége az iskola tulajdonának megóvása, védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartása, saját és társai testi épségének megóvása, a balesetek megelőzését szolgáló szabályok betartása és betartatása, a saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetek, tevékenységek, illetve valamilyen rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetést) vagy baleset, rosszullét azonnali jelzése, az épület kiürítési tervének megismerése, és részvétel annak évenkénti gyakorlatában. IV. Az egyéb foglalkozások rendje 1. Az egyéb foglalkozásokra való tanulói részvétel a szakértői bizottságok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 10 perc szünetet kell tartani. 8

9 2. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 3. Az iskolában tanítási idő után az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra létszámuknak megfelelő pedagógus/noks-os dolgozó (esetenként szülő) felügyeljen. 4. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem rendbetételét a pedagógus felügyeletével a rendezvényt szervező osztály végzi. V. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei, valamint a tankönyvellátás iskolán belüli szabályai 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, intézményvezetői, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. A tanulót a tanévzárón jutalomban részesítjük. 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, példamutató volt magatartása és a közösségért végzett munkája, nevelőtestületi dicséretet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári/intézményvezetői dicséretben részesülnek. 6. Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit a tanulmányok teljesítését ide nem értve folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. 7. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, intézményvezetői figyelmeztetés, intézményvezetői intés, intézményvezetői megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés. 8. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tett-arányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. 9

10 9. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: durva verbális agresszió, a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. 10. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 11. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás színtere az oktatási intézmény, feladatait az iskola látja el. 12. Az iskola a tankönyvellátás feladatait olyan formában végzi, hogy a tankönyvellátás feladataival megbízott szervezet a tankönyvek forgalmazására vonatkozóan szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő tankönyvfelelőst, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata. 13. A tankönyvfelelős iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munkája ellenértékének elismerése a következő elvek alapján történik: a) a feladatok határidőre történő pontos elvégzése; b) hatékony együttműködés az iskolavezetéssel, a nevelőtestület tagjaival, a tanulókkal és a szülőkkel; c) az iskolavezetés és az érintettek tájékoztatása minden olyan fontos tényről, amely a tankönyvrendeléssel összefügg; d) szerződésben foglaltak szerint 14. A jogszabály szerint a munkafüzeteket és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveit nem kell a tanítási év utolsó napján az iskolai könyvtárba visszavinni. 15. Az intézmény vezetője a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a fenti módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú tanulót az iskola honlapján, az e-naplóban és facebook oldalunkon. 16. A tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézményvezetővel. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 17. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. Ezt követően a rendelési felületen történik a tankönyvek megrendelése, miután a fenntartó jóváhagyta azt. 10

11 VI. Egyéb rendelkezések 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló DÖK vezetőség irányítja. A DÖK tevékenységét az intézményvezető által megbízott pedagógus segíti. Az iskolai diákönkormányzat jogait a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A tanuló joga, hogy a diákönkormányzat vezetőségének és patronáló felnőttnek, az iskolavezetésnek, ill. pedagógusának segítségét kérje jogai érvényesítésében. Az intézmény diákönkormányzata jogainak gyakorlása során az iskola igazgatójával tart kapcsolatot, problémáival és kérdéseivel közvetlenül az iskola igazgatóját keresheti meg. Az intézményi DÖK ülésen meghívás esetén az iskolavezetés képviselteti magát. 2. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. 3. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézményvezetőnek az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. 4. A tanulókat az intézményvezető az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzaton keresztül, továbbá legalább évente két alkalommal diákközgyűlés keretében tájékoztatja. A tájékoztatás a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. 5. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a KRÉTA rendszer e-naplóján, továbbá a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete (ellenőrző könyve) a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, továbbá a szülők nem tekintik meg az e-naplót, a szülő irányában kötelező tájékoztatás tértivevényes levélben történik. 6. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetőhöz, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában a következők: osztályfőnöki órán szóban, rendszeres diákönkormányzati ülések alkalmával, továbbá az intézményvezető, vagy helyettese iskolai jelenléte idején. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk. 7. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején, félévkor és a tanév végén szóban, a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan írásban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. Az iskola élet eseményeivel kapcsolatos tájékoztatásokat az iskola honlapján, facebook oldalán és az e-napló faliújságán is elhelyezzük. 11

12 8. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetéséhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. 9. Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő az online felületen az iskola által számára szülői jogon biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített papíralapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban illetve a fogadóórán. 10. Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételeket a házirend 2. melléklete tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az intézményvezető határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza. 11. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesítenie a jogszabályban foglalt arányok figyelembevételével. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akik az iskola beiskolázási körzetében életvitelszerűen laknak. Amennyiben az iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolás szabályait a házirend 1. melléklete tartalmazza. VII. Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok 1. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi időszak megkezdésekor, valamint szükség esetén életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. 2. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) a pedagógus köteles az első tanórán a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. 3. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon tudatmódosító szereket használni, dohányozni, valamint alkoholt fogyasztani szigorúan tilos. 4. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód életkori sajtosságoknak megfelelő népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében az nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. 5. Valamennyi intézményi programon nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. 6. Az osztálytanítók, a napközis nevelők és az szaktanárok a foglalkozásaikon valamint a tanulókkal való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétével rendszeresen kell, hogy foglalkozzanak. 12

13 7. A napos, száraz, meleg és enyhe idő esetén a 3. és a 4. óra közötti szünetet (udvari szünet) a tanulók a pedagógusok felügyelete mellet az iskola udvarán, játékos testmozgás és levegőzés keretében töltik el. 8. A napközis foglalkozás idején biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát. 9. Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör illetve alkoholos frissítő ital van. 10. Az iskola minden programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. VIII. Záró rendelkezések 1. Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. 2. A házirend a köznevelési intézmények információs tájékoztató felületén (KIR) publikált és az intézmény honlapján nyilvánosságra hozott intézményi közzétételi lista részét képezi. Módosítása esetén a hatályosított dokumentum feltöltése az említett dokumentumgyűjtemények közé az intézményvezető feladata. 3. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak elektronikus úton át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. 13

14 IX. A házirend elfogadásának legitimációs dokumentumai Jelen házirend elfogadását az iskolai diákönkormányzat véleményezte. A diákönkormányzat üléséről készült jegyzőkönyv a házirend elfogadásáról szóló jegyzőkönyv mellékletét képezi. Jelen házirend elfogadását az intézményi tanács és az iskolai szülői szervezet véleményezte.. Az intézményi tanács és a szülői közösség értekezletéről készült jegyzőkönyv a házirend mellékletét képezi. A házirendet a nevelőtestület november 8-án tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában elfogadta. Kelt: Magyarnándor, november 8. Hitelesítések: intézményvezető hitelesítő nevelőtestületi tag. az intézményi tanács nevében... a szülői munkaközösség nevében... a diákönkormányzat nevében 14

15 X. Fenntartói nyilatkozat Jelen házirendet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések (fejezet és címmegjelölések) vonatkozásában a Balassagyarmati Tankerületi Központ, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője a házirend fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: Balassagyarmat,... év... hónap... nap... Nagyné Barna Orsolya tankerületi igazgató 15

16 Mellékletek 1. sz. melléklet A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai 1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik 2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található. 3. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, testvére iskolánk tanulója 5. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. 6. A sorsolás lebonyolításának szabályai: A sorsolás nyilvános. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. A sorsolás helyszíne az iskola épülete. A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető. A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese. A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. 16

17 A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. 7. A sorsolás után az iskola igazgatója sorsolás eredményének megfelelően a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek. 17

18 2. sz. melléklet Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. 2. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, ill. nem teljesíti az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja a közoktatási törvényben előírtak szerint. 3. A tanulmányi követelmények nem teljesítése azt jelenti, hogy a tanuló azért kénytelen ismételni, mert: év végén elégtelen osztályzatot kapott egy vagy több tárgyból, és sikertelen javítóvizsgát tett, az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte. 4. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. A tanulót vizsgák időpontjáról a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.a javítóvizsga folytatásától eltiltható az, aki a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy engedély nélkül távozott. 5. A tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó vizsga, a javítóvizsga és a különbözeti vizsga. 6. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: az I. félévben: február a tanév végén: június Javítóvizsgák és halasztott osztályozó vizsga: augusztus Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja: írásban, a szülő (gondviselő) aláírásával. Határideje: a meghirdetett vizsgaidőszak előtt egy hónap. 9. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a Pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. A tanulók/szülők az iskola elvárásairól az osztályfőnöktől, a szaktanároktól, a Helyi tantervből tájékozódhatnak a vizsgákra való felkészülés során. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, amennyiben: az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozások látogatása alól, ha 250 óránál többet mulasztott és a tantestület hozzájárul a vizsga letételéhez, hiányzásai miatt egy tantárgyból 30%-nál többet mulasztott, de a tantestület engedélyezi. 18

19 3. sz. melléklet A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó speciális szabályok 1. Általános rendelkezések 2. Tanulás A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. Aki részt kíván venni a napközi otthon és tanulószoba foglalkozásain, köteles betartani annak működési rendjét. A napközi otthon és tanulószoba célja, hogy minden tanuló felkészülten vegyen részt a következő napi tanórákon, iskolai idejét hasznosan töltse, biztonságban legyen. A napközi otthon és tanulószoba kezdete a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodik és délután óráig tart. A tanulók létszámellenőrzése a foglalkozások kezdetén megtörténik. A tanulók a szünetet a nevelővel együtt az udvaron, az aulában vagy a nevelő által megjelölt helyen töltik, az időjárás körülményeit figyelembe véve. A helyiségek rendjéért, tisztaságáért, épségéért minden használó felelős. A tanórákat és ebédelést követően napközi otthonos és tanulószobás foglalkozás zajlik aktív nevelői segítséggel, házi feladat meglétének ellenőrzésével, kikérdezésével. Minden osztálynak van a leckefelelőse (osztályonként), aki a nap során összeírja a házi feladatokat, megtanulandó témaköröket. A tanulók csendes, önálló tanulással végzik a feladataikat, szükség esetén segítséget kérnek a vezető tanártól. A tanulók elkészítik az aznap feladott írásbeli feladatokat és megtanulják az elméleti anyagot is. A tanuló a megírt házi feladatát a nevelőnek bemutatja, a szóbelit kérés esetén felmondja. Ha a tanulók készen vannak a munkával, a hátralévő időben ismételhetik a korábbi elméleti tudnivalókat, gyakorolhatják a régebben tanultakat, olvashatnak. A napközi otthont és a tanulószobát a diák nem hagyhatja el dolga végeztével. 3. Hiányzások, igazolások A tanév elején a különböző iskolán kívüli foglalkozásokra (tánc, sport, könyvtár ) jelentkező tanulók esetén a szülők írásban közlik a jelentkezéskor az iskolával, hogy milyen foglalkozásokra járnak gyermekeik és milyen időpontokban kell a napköziből, illetve tanulószobáról őket elengedni. A tanulók a napköziből, tanulószobáról csak a nevelő engedélyével távozhatnak. A hiányzás csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a szülő a házirendnek megfelelő módon igazolja gyermeke hiányzását. 19

20 A tanuló a napköziből, tanulószobáról szóbeli kérésre nem, csak a szülő írásos kikérőjére engedhető el. Az előre tervezett hiányzást idejében jelezni kell az osztályfőnöknek, aki jelzi a napközit, tanulószobát felügyelő tanárnak. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az intézmény vezetője vagy helyettese engedélyt adhat. A hiányzást és az igazolást az e-naplóban rögzítjük, így ott nyomon lehet követni. 4. A tanulószoba fegyelme A tanulók a társaikat hagyják elmélyülten és nyugodtan tanulni, hangoskodással, rendetlenkedéssel nem zavarhatják a munkát. Amennyiben a tanuló sorozatosan zavarja a foglalkozások rendjét, a nevelő figyelmezteti a tanulót, erről szükség esetén az osztályfőnököt, szülőt is értesíti. Ha a tanuló továbbra sem változtat magatartásán, súlyos fegyelmi vétséget követ el, amelynek következtében napközi otthonos, tanulószobai jelenlétét a későbbiekben nem javasoljuk a társai tanuláshoz való jogának akadályozása miatt. A napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra tanév elején kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni, tanulószobai elhelyezését. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden (hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló) tanulót felvesz a meghatározott létszám erejéig. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná az előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik nehéz szociális körülmények között élnek akik állami gondozottak. A tanuló az iskolai Házirendet tartsa be a napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt is! 20

21 4. sz. melléklet Viselkedési norma A diák a felnőttekkel legyen udvarias, tisztelettudóan köszönjön az iskola nevelőinek és valamennyi dolgozójának! A kulturált viselkedést, fegyelmezett magatartást a tanórán kívüli időszakban is minden tanulónktól elvárjuk. A tanulók a felnőttekkel, nevelőikkel és társaikkal is egyaránt udvariasan viselkedjenek! Társaival szemben legyen figyelmes, megértő és segítőkész! Ne legyen durva még játék közben sem! Játékuk során önmaguk és társaik testi épségére is fokozottan ügyeljenek! Az iskola épületében fegyelmezetten közlekedjen, ne rohangáljon, ne veszélyeztesse maga és társai testi épségét! A tanítási órák végén ne hagyjon szemetet a padban! A mosdót rendeltetésszerűen használja, őrizze meg a tisztaságát! Minden utcán való közlekedéskor tartsa be a KRESZ szabályait! A balesetek megelőzése érdekében az iskola területén a gyerekek nem mászhatnak fára, nem kerékpározhatnak, görkorcsolyázhatnak, gördeszkázhatnak, stb. A tanulók az iskolai játszóteret rendeltetésszerűen használhatják. Vigyázzon saját és mások ruházatára, felszerelésére. Ügyeljen rá, hogy ne tegyen kárt bennük! Bármilyen rongálást jelenteni kell! A gyerekek értékes tárgyakat, ékszereket ne hozzanak az iskolába, ezek eltűnéséért az iskola nem tud felelősséget vállalni. Minden étkezés csendben, kulturáltan, a higiénés szabályok betartásával folyjon! A csoportok együtt érkeznek az ebédlőbe, és együtt hagyják el azt. Törekedjenek arra, hogy az ebédlőt mindig rendben, tisztán hagyják maguk után! Ne zavarja a tanárt és társait az órákon! Durva beszédet, sértő hangnemet senkivel szemben nem engedhet meg magának! Tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken ne legyen a szájában rágógumi! Az iskola munkahely, öltözködése legyen összhangban az itt folyó munkával, ne legyen közerkölcsöt sértő! Balesetveszélyes ékszereket, nadrágláncot, szöges karkötőt, nagy fülbevalót, stb. ne hordjon! 21

22 Függelék A Klebelsberg Központ rendelkezése a térítési díjak, tandíjak befizetéséről, visszafizetéséről, valamint a szociális alapon adható kedvezmények feltételeiről 22