TŰZVÉDELMI TERVFEJEZET építési engedélyezési tervdokumentációhoz a

Átírás

1 TŰZVÉDELMI TERVFEJEZET építési engedélyezési tervdokumentációhoz a 5662 Csanádapáca, Szent Gellért utca 17., hrsz.: alatt létesítendő meglévő raktárépület és üzlet felújítás építés Készítette: Kacziba Sándor építész tűzvédelmi szakértő: I-140/ augusztus 09. 1

2 FELELŐS TERVEZŐI NYILATKOZAT (TŰZVÉDELEM) Alulírott KACZIBA SÁNDOR építész tűzvédelmi szakértő; I-140/2013. kijelentem a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló módosított XXXI. tv. 21. (6) bekezdése alapján, hogy a 5662 Csanádapáca, Szent Gellért utca 17., hrsz.: alatt meglévő raktárépület és üzlet felújítás építési engedélyezési terveit és az ehhez kapcsolódó tűzvédelmi dokumentációt a vonatkozó és érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályok, műszaki követelmények és az eseti hatósági előírások figyelembevételével készítettük el, a tervezés során az épület tűzvédelmi követelményeit az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (Országos Tűzvédelmi Szabályzat, továbbiakban: OTSZ) és a kiadott Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (továbbiakban: TvMI) - meghatározott tűzvédelmi szabályok, követelmények és irányelvek betartásával készítettem el. Alulírott Kacziba Sándor építész tűzvédelmi szakértő kijelentem, hogy érvényes építész tűzvédelmi szakértői igazolvánnyal rendelkezem. A tűzvédelmi dokumentáció és a nyilatkozat a vonatkozó követelményeket kielégítik. A megvalósult épület megfelel a vonatkozó és hatályos tűzvédelmi követelményeknek, előírásoknak, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. A tűzvédelmi dokumentáció az építésztervező által rendelkezésre bocsátott információk, alapadatok (az építészeti-műszaki dokumentáció) alapján készült. Kijelentem, hogy a tűzvédelmi dokumentációban foglaltaktól való eltérés következményeiért felelősséget nem vállalok! Jelen tűzvédelmi dokumentáció a mellékletekkel együtt 11, azaz tizenegy számozott oldalt tartalmaz. Csongrád, augusztus 09. Kacziba Sándor építész tűzvédelmi szakértő I-140/

3 Tűzvédelmi műszaki leírás 1. Az épület rendeltetése, rövid ismertetése, alapadatok: 5662 Csanádapáca, Szent Gellért utca 17., hrsz.: alatti ingatlanon Csanádapáca Községi Önkormányzata, mint építtető egy meglévő raktárépület és üzlet felújítás engedélyezését tervezi, amely épület kialakításának építési engedélyezési tervdokumentációja jelen tervezés tárgya. A meglévő épület jelenleg zöldségraktár, valamit eszpresszó, ami nem üzemel. Az épületet az 1900-as évek elején építették. Falazata kisméretű tégla falazat, melyen borított fa gerenda födém készült. Az épület tetőszerkezete fából készült, égetett agyag cserepekkel történt a fedése. A presszó feletti térnek (későbbi árusító tér) acélgerendás és fa fióktartós vegyes födém lesz kialakítva hőszigeteléssel és álmennyezettel. A felújítás után homlokzati hőszigetelés kerül az épületre az energetikai számítások szerinti megfelelő vastagságban. A lábazaton zárt cellás xps lábazati hőszigetelés, a lábazattól az eresz csatalakozásig pedig eps homlokzati polisztirol hőszigetelés. A nyílászárók részlegesen korszerű 3 rtg üvegezéssel ellátott műanyag nyílászárókra lesznek cserélve. Az épület udvar része felöli raktárak elbontásra kerülnek a felújítás során. Az épület új fő funkciói: - tárolás, raktározás - árúsító hely, piac A tervezett épület felújítás építési engedélyezési eljárásában a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség szakhatóságként nem működik közre a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdése, 6. melléklet alapján: - AK mértékadó kockázati osztályba tartozó épület összes építményszint nettó alapterülete az 500 m 2 -t nem haladja meg. Szintek száma:1 Tárgyi épület tűzvédelmi szempontból földszintesnek minősül. Beépített nettó alapterület a felújítást követően: 494,07 m 2 Magasság: Az épület előtti rendezett terepszint ±0,00 m, a legfelső használati szint magassága +0,00 m. Az épület magassága 8,45 m. Befogadóképesség:Az épület tervezett befogadóképessége az OTSZ 52. szakasz (4) bekezdése szerint: Az épület kávézó és árusítótér részében egyszerre 3

4 összesenlegfeljebb 100 fő együttes jelenlétével számolunk az OTSZ idevonatkozó normatív értékei alapján (éttermek: 1 fő/1,5 m 2, üzletek: 1 fő/5 m 2 ) Az épület nem tömegtartózkodású. 2. A kockázati egység kockázati osztályba sorolása: Az OTSZ 8. előírási alapján a tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Az üzlet kockázati osztályba sorolása: Az OTSZ 12. (1) bek. alapján a kockázati egység kockázati osztálya az 1. mellékletben foglalt 1 4. táblázat alapján kerül meghatározásra - Az 1. melléklet 1. táblázata szerint a kockázati egység legfelső szintjének a szintmagassága: 0,00-7,00 m között van (+0,00 m) NAK - Az 1. melléklet 1. táblázata szerint a kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága: 0,003,00 m között van (0,00 m) NAK - Az 1. melléklet 1. táblázata szerint a kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének (árusítótér+kávézó) befogadó-képessége 100 fő AK - Az 1. melléklet 2. táblázata szerint a kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége: önállóan menekülni képesek NAK - Az 1. melléklet 3. táblázat: nem értelmezhető - Az 1. melléklet 4. táblázat: nem értelmezhető - Az OTSZ 12. (4) bek alapján az épület befogadó képessége szerint: Épület befogadó képessége 500 fő alatti NAK Az OTSZ 10. (4) bek. alapján: kockázati egység részét képezheti: a) közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tároló helyiség, c) a legfeljebb 4 parkoló állással rendelkező gépkocsi tároló helyiség, d) villamos, valamint gépészeti helyiség, e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség. 4

5 Az OTSZ 12. (3) bek. alapján az épület kockázati osztálya: alacsony kockázati (AK) osztályba tartozik. 3. Tűztávolság A meglévő tűztávolság a szomszédos építményekhez képest annyiban módosul, hogy elbontásra kerül az ingatlan északi oldalhatárán lévő raktár épület, így a tűztávolság megfelelő. A Szent Gellért utca 19. hrsz.: alatti ingatlanon lévő, a jelen felújítás tárgyát képező épülethez csatlakozó épület vonatkozásában a tűztávolságot nem vizsgálom, mivel azt a felújítás nem érinti. A legközelebbi, saját és a szomszédos telken lévő melléképületek (NAK) több mint 5 m-re helyezkednek el, megfelelő. 4. Tűzeseti szerkezeti állékonyság: Az építmények szerkezeti állékonyságát biztosító tartószerkezeti elemek az OTSZ 2. mellékletben foglalt 1. táblázatban meghatározott követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza. Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények Mértékadó kockázati osztály AK Pince+ földszint Építményszerkezet Követelmén y Tervezett megjegyzés Teherhordó falak és merevítéseik a pinceszint kivételével Kerámia téglafal 30 cm D REI 30 A1 REI 30 Megfelelő Eurocode szerinti méretezéssel Teherhordó pillérek és merevítéseik a pinceszint kivételével D R 30 A1 R 30 Megfelelő Eurocode szerinti méretezéssel Teherhordó építményszerkezetek Acél tartópillér tűzgátló festéssel Pinceszinti teherhordó falak és merevítéseik Pinceszinti pillérek és merevítéseik Pinceszint feletti födém A2 REI 30 A2 R 30 A2 REI 30 5

6 Emeletközi és padlásfödém (presszó felett) Acélgerendás és fa fióktartós vegyes födém, hőszigeteléssel és tűzgátló gipszkarton burkolattal D REI 30 A2 REI 30 Megfelelő Tetőfödém tartószerkezete, merevítései, valamint tetőfödém 60 kg/m 2 Tetőfödém térelhatároló szerkezete (60 kg/m 2 -ig) D REI 15 D REI Fedélszerkezet Fa tetőszerkezet Épületen belüli és menekülési útvonalnak minősülő lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezetei Menekülési útvonalat képező szabadlépcső tartószerkezete Tűzterjedés gátlás építmény-szerkezetei Tűzfal Tűzgátló alapszerkezet Tűzgátló válaszfal Tűzgátló fal Tűzgátló födém D D Megfelelő D R 30 A1 A1 REI 120 D EI 15 A2 (R)EI 30 A2 REI

7 Tűzterjedés elleni gát A2 a csatlakozó födémre, falra előírt követelménnyel megegyező tűzállósági teljesítményű: EI 30 Tűzgátló lezárás tűzfalban A2 EI2 90-C Tűzgátló nyílászáró Tűzgátló falban D EI2 30-C - felvonó-aknaajtó a vonatkozó műszaki követelmény szerint Tűzgátló réskitöltőréslezáró rendszerek az átvezetéssel érintett szerkezettel megegyező tűzállósági teljesítményű: EI 30 Tűzgátló lineáris hézagtömítések Menekülési útvonalon alkalmazott a csatlakozó szerkezetekre előírt követelménnyel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb EI 90 Tűzgátló záróelem EI 30 EI 30 megfelelő Falburkolat D s1, d0 Padlóburkolat Dfl s1 Álmennyezet, D s1, d0 mennyezetburkolat Álpadló D EI 15 - építményszerkezetek Hő- és hangszigetelés, burkolat nélkül vagy burkolat mögött B s1,d0 Az épület nem menekülési útvonalának számító falburkolatra, padlóburkolatra, álmennyezetére és hőszigetelésre nincs követelmény, mivel az épület helyiségei a kiürítés első szakaszára megengedett időn belül kiüríthetők. Az OTSZ 24. (2) bek. d) pontja alapján a homlokzati hőszigetelési rendszerrel szemben nincs homlokzati tűzterjedési határérték követelmény, mivel az épület földszintes. Az áthidalók beépítése során a rá vonatkozó követelmény megegyezik a teherhordó pillérre vonatkozó követelménnyel, ami D, R30 perc. A meglévő vasbeton gerendák kielégítik az előírt követelményeket (A1, R30). Az OTSZ 31. (1) bek. b) pontja alapján az AK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a tetőfedés anyaga legalább Broof(t1) kategóriájú legyen. Az épületre tervezett kerámia cserépfedés A1 tűzvédelmi osztályú, megfelel ezen előírásoknak. 7

8 Az OTSZ 16.. (6) szerint az egyes építményszerkezetekrevonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. Az épület kivitelezési tervdokumentációjába csak olyan épületszerkezetek tervezhetők be, illetve az építés során kizárólag olyan épületszerkezetek építhetők be, melyek rendelkeznek az OTSZ-ben foglaltaknak megfelelő tanúsítvánnyal, teljesítmény nyilatkozattal,vagytermék szabványnak megfelelően gyártottak és eztagyártóigazolja. Amennyiben előre gyártott és tanúsított szerkezet kerül beépítésre, úgy csak olyan szerkezet építhető be, mely érvényes ÉME engedéllyel rendelkezik és az abban foglaltak szerinti tűzvédelmi teljesítményei kielégítik a szerkezettel szemben támasztott követelményeket. - A kiviteli tervdokumentáció készítése és a kivitelezés során figyelembe kell venni a tanúsítványokban, termékszabványokban, illetve a statikai számítások során meghatározott feltételeket. - A statikai méretezést a kiviteli tervekhez kell mellékelni, melyeket a használatbavételi eljárás során be kell mutatni az engedélyező hatóságnak. Olyan épületszerkezet nem építhető be, ami nem felel meg a tűzvédelmi követelményeknek, ezért a konkrét beépítést megelőzően is le kell ellenőrizni, hogy a követelmény táblázatban meghatározott minősítést az adott épületszerkezet kielégíti-e! Az épületszerkezetek megfelelőségét a használatbavételi eljáráson bizonylattal kell igazolni. 5. A tervezett tűzszakasz(ok) megengedett tűzszakasz-területei Az OTSZ 21. (2) bek. alapján az építmény tűzszakaszainak legnagyobb megengedett méretét közösségi alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 1. táblázat alapján kell meghatározni. AK kockázati osztályba sorolt közösségi (üzlet, szolgáltatóegység) épület megengedett tűzszakasz mérete 4000 m 2. A kialakításra kerülő tűzszakasz mérete a szín bővítménnyel együtt 494,07 m 2, megfelelő. A kialakításra kerülő tűzszakasz mérete ettől kisebb, megfelelő. 6. Tűzoltósági beavatkozási feltételek Az épületek megközelíthetősége (tűzoltási felvonulási út, terület) Az épület az OTSZ 65. (1) bek. alapján tűzoltási felvonulási terület létesítésére nem kötelezettek. Az épület megközelíthetőségét a szilárd burkolatú és megfelelő teherbírású közlekedési út és a belső szilárd út biztosítja. 8

9 Oltóvízellátás A tervezett épület a felújítást követően 494,07 m 2 -es, melyhez 1200 liter/perc oltóvíz intenzitást kell biztosítani az OTSZ 72. (1) bek. (8. melléklet 1. táblázat) és (3) bek. alapján legalább egy órán keresztül (AK osztály esetén), tehát 72 m 3 oltóvíz szükséges. Ezt a vízmennyiséget kellett biztosítani a tárgyi felújítás előtt is, mert az épület eddig is 300 m 2 feletti nettó szintterületű volt. Az OTSZ 76. (1) bek. alapján a tűzcsapok a védendő építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb és a tűzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 méternél közelebb nem helyezhetők el. Az épülethez az oltóvíz már biztosított tűzcsapról. Fali tűzcsap Az OTSZ 79. (1) bek. alapján az épületben fali tűzcsap létesítése nem előírás, nem létesül. Tűzoltó eszközök, felszerelések Az épületekben az OTSZ 204. a) pontja szerint tűzoltó készüléket szükséges szintenként elhelyezni. Az OTSZ 16. melléklet 2. táblázata szerint az épületben az alábbi oltóanyag egységeket (OE) kell biztosítani ,07 m 2 7 OE, mely biztosítható egy db min. 27A tűzosztály oltására alkalmas, porral oltó tűzoltó készülékekkel. A kézi és hordozható tűzoltó készülékeket utánvilágító biztonsági jelzésekkel kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 1,8-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhető legyen. Tűzoltósági kulcsszéf A tervezett létesítmény területén tűzoltósági kulcsszéfet nemkell létesíteni azotsz 83. előírásai értelmében. 7. Világító és villamos berendezések Az OTSZ 35. (1) bek. szerint az építmények minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. A világító és villamos berendezések az MSZ 2364 szabványsorozat érvényben lévő lapjaiban és az MSZ HD szabványsorozat vonatkozó lapjaiban foglalt előírásainak megfelelően fognak elkészülni. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, főkapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell. 9

10 A tűzeseti lekapcsolás céljából létesített kapcsoló(ka)t, elosztó(ka)t, ahol az állandó jelenlét nem biztosítható, a bejárat közelében (a bejárattól nem messzebb mint 15 m) kell elhelyezni. A villamos berendezések létesítését követően az MSZ HD szabvány előírásai értelmében az Első felülvizsgálatot el kell végeztetni. Az OTSZ XIII. fejezet 146. (1) bekezdése alapján biztonsági világítás nem kell létesíteni az építményrész területén. A tűzeseti főkapcsoló nem kimondottan a céljának meg-felelő helyiségben lesz kialakítva. OKF GYIK Az OTSZ 146. (1) bekezdés f) pontja szerint: Biztonsági világítást kell létesíteni f) tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,. Kérdés: Minden épületbe kell tűzeseti főkapcsoló, így minden épületnél (pl. családi háznál, 100 m2-es raktárépületnél is) kell biztonsági világítás a főkapcsoló helyiségébe és a bejárattól oda vezető útvonalra? Válasz: Ha a főkapcsoló egy külön erre a célra kialakított villamos helyiségben van kialakítva. Az épület tetőszerkezetére napelemek kerülnek elhelyezésre. A napelemek létesítése során be kell tartani a TvMI 7.2: pontjában foglalt műszaki megoldásokat. Az aktuális TvMI az alábbi linkről tölthető le Villámvédelem: Az OTSZ 42. -a értelmében Villámvédelmet kell létesíteni az OTSZ 12. mellékletben foglalt táblázatban megjelölt építmények esetében, az ott meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható. Norma szerinti villámvédelmet kell kiépíteni, mivel az épület rendeltetése módosul. A tervezéssel érintett épület villámvédelmi kockázatelemzését el kell végezni a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelően. Amennyiben a kockázat elemzés alapján az egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, úgy az épület villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül is megfelel a villámcsapások hatásaival szemben, ellenkező esetben villámvédelmi berendezést kell létesíteni. Amennyiben az épület védelmére szükséges avillámvédelmi berendezés kiépítése, úgy a villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni. Villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnök Kamara tervezői névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedő gyakorlott villamos tervező jogosult. 10

11 Kiemelkedően gyakorlott az a tervező, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-el egyeztetett, a Magyar Mérnök Kamara Elektrotechnikai tagozata által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette. A villámvédelmi berendezés létesítése során a később eltakarásra kerülő részek eltakarás előtt a részleges felülvizsgálatot és a létesítést követően az átadás előtt az első felülvizsgálatot el kell végezni. A villámvédelmi rendszer első ellenőrzését el kell végezni, melyről készült jegyzőkönyvet a használatbavételen be kell mutatni. 9. Épületgépészet Tüzelő -, fűtőberendezések Az épület fűtése központi fűtéssel történik, 140 kw teljesítmény alatti kondenzációs kazánnal, meleg vizes rendszerrel. Szellőző berendezés: Az OTSZ 34. -ban foglaltak szerint: (1) A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, önálló rendeltetési egységek között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. (2) A gépészeti aknán kívül elhelyezett szellőző-berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit és szigetelését A1 vagy A2-s1 minősítésű anyagból kell készíteni. (4) A szellőzőnyílások rácsszerkezetét A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni. (5) A mesterséges szellőztetés villamos motorjával B-F tűzvédelmi osztályú építményszerkezet nem érintkezhet. 10. Hasadó, hasadó-nyíló felület: OTSZ XXXI. fejezete alapján nem előírás, nem létesül. 11. Hő- és füstelvezetés, közlekedők füstelvezetése Az épületben az OTSZ 88. (1) bek. a) pontja alapján nem előírás hő- és füstelvezetés létesítése, mivel az épület nem tartalmaz 1200 m 2 -nél nagyobb helyiséget (a bővítés után sem). 12. Kiürítés számítás Az OTSZ 51. (1) bek. alapján: Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a) a benntartózkodó személyek aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített kijáraton elhagyhassák, ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak, Az OTSZ szerint biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak. 11

12 Az épületben legfeljebb 100 fő tartózkodik. Az épület előírt kiürítési normaideje az OTSZ 7. melléklet 4. táblázata szerint: AK osztály esetén tlmeg 1,5 perc Az OTSZ 7. melléklet 1. táblázata szerint a biztonságos tér (szabad tér) elérési távolsága AK osztály esetén max. 45 m lehet. A helyiség legtávolabbi pontjának a távolsága a szabadba nyíló ajtóktól úttengelyen mérve kevesebb, mint 45 m, (16 m) megfelelő. A kiürítés a helyiségekből közvetlenül a szabadba történik, ezért csak az első szakasz idejével számolok. Az épület kiürítése biztosított az épület Keleti homlokzatán lévő 2 db 1,56 m széles, valamint az Északi homlokzaton lévő 1 db 1,5 méter széles, kétszárnyú ajtón keresztül. Kiürítés számítás a szabadba nyíló ajtók átbocsátóképessége alapján Nl tlb= = tl meg kxl Adatok Nl=100 fő k=41,7 fő x m -1 x min -1 (percenként 25 fő, 1,5 m-es sávnyílás szélességben) 100 fő tlb= = 1,07 min tl meg (1,5 min ) 41,7 fő x 2,25 m A kiürítésnél figyelembe veendő ajtók csak a kiürítés irányába nyílhatnak. Atervezett építmény a fentikövetelményeknek megfelel, így a kiüríthetősége biztosított. Biztonsági világítás és jelek A közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell. A kézi és hordozható tűzoltó készülékeket utánvilágító tűzvédelmi jellel kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 1,8-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhető legyen. 12