Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a időszak tükrében

Átírás

1 Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a időszak tükrében Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes SZPI rendezvénysorozat Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, november

2 Tartalom 1. Nemzetközi kontextus 2. Hol állunk Európában? 3. Kormányzati célok és eszközök 4. Támogatási programok 5. A NIH tevékenysége

3 1. Nemzetközi kontextus

4 EU trendek A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás-fejlesztés és innováció (relatív) prioritást élvez ( növekedésbarát fiskális konszolidáció ) Folyamatban van az EU közötti költségvetési keretének (MFF) meghatározása Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatásfejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig Horizon 2020: Az EU közötti K+F támogatási programja, az FP, a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos céljai: Kiválóság Társadalmi kihívások Iparvezérelt versenyképesség kkv-k Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 kohéziós politika; hazai szinten FP, SA OP-k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)

5 Európa 2020 stratégia Prioritások: innováció és tudásalapú ( intelligens) növekedés, fenntartható növekedés, befogadó növekedés EU szintű célkitűzés: a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,8%) Hazai célkitűzés (2011. évi Nemzeti Reform Program): a kutatás-fejlesztési K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 1,8%-ra növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,2%) a vállalati ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K+F ráfordításon belül Kihívás: a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a as uniós tervezési szakaszban

6 A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)

7 Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-ante kondicionalitás) a időszakra Tematikus célok Beruházási prioritások Előzetes feltétel rendszer Teljesítési kritériumok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél) ERFA: Az 1. tematikus célkitűzés alá tartozó minden beruházási prioritás 1.1. Kutatás és innováció: Adott esetben a nemzeti reformprogrammal összhangban álló, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret megléte a magánfinanszírozású kutatások és az innovációra fordított kiadások intenzívebb hasznosítására. Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van érvényben, amely: SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; ellenőrzési mechanizmust foglal magában. Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására. ERFA: A K+F infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek A beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó többéves terv megléte. Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására

8 8 Horizon 2020 költségvetése Többéves pénzügyi keret (MFF), Összesen ~87 milliárd (az összegek millió euróban)

9 9 H2020 Industrial Leadership (összesen m ) TERÜLETEI Ø Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása) Ø Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás Ø Kockázat-finanszírozás elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén Ø Innováció KKV-knál az innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára

10 H2020 Társadalmi kihívások (összesen m ) 10

11 A Horizon 2020 új elemei Ø Egységes részvételi szabályok Ø Egyablakos IT rendszer Ø Kevesebb adminisztráció Ø Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje Ø Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett típusára való tekintet nélkül Ø Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig Ø Piac közeli innováció számára több támogatás Ø A kkv eszköz ( SME instrument ) esetében a kkv egyedül is pályázhat

12 12 H2020 Ütemezés Ø november 30. A Tanács és Parlament tárgyalásának megkezdése az Európai Bizottság javaslata alapján Ø február óta RWP (Kutatási munkacsoport) tárgyalja a tervezetet Ø 2013 végére a végleges jogszabályok elfogadása az Európai Parlamentben és az Európai Tanács által Ø január 1. Az első pályázati kiírások közzététele

13 2. Hol állunk Európában?

14 Összesített innovációs index Magyarország egy helyet javítoc az előző évhez képest Forrás: Innova3on Union Scoreboard, 2011

15 Az Innovációs Unió Eredménytábla évi adatai Magyarország

16 A vállalati jövedelmek forrása 100% 80% Az innováció a bevétel elsődleges forrása Az innováció jelentős bevételi forrás Az innováció nem jelentős bevételi forrás Nincs bevétel innovációból % 40% 20% % Forrás: Innobarometer Portugália Ciprus Szlovákia Németország Belgium Bulgária Írország Görögország Lengyelország Litvánia Litvánia Norvégia Anglia Magyarország

17 A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában Forrás: KSH (2012) November 30,

18 Kockázati Tőke Program M Ft Kockázati Tőke Program Megvalósult befektetések (kumulált) Szerződött érték Céltársaság db 2010 Q Q Q Q Q Q Q4 db végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben 2011 végéig

19 Fő problémák A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok. A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni. A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását.

20 A KFI terület kormányzati irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben

21 3. Célok és eszközök

22 Hazai stratégiai portfolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) V. prioritás: Tudomány Innováció Nemzeti Reform Program (2011) Széll Kálmán Tervek Wekerle Terv Darányi Terv Magyar Növekedési Terv Energiastratégia 2030 Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia Nemzeti Digitális Cselekvési és Megújulási Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Készülő stratégiák: Nemzeti KFI stratégia 2020 (jelenleg társadalmi egyeztetésen) KFI fókuszú ágazati stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK) NGM által készülő Iparstratégiák

23 Jövőkép Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.

24 Nemzeti KFI Stratégia 2020 Új irányok: a) 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZTvel, b) a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll, e) megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f) ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).

25 Fő célcsoportok kutatóműhelyek a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások ( gazellák ) az innovatív beszállító kkv-k az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőkebefektetők

26 Nemzeti KFI Stratégia Kiemelt célok

27 Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: Tudásbázisok nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést Tudásáramlás Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása Tudásfelhasználás A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok

28 Célrendszer A gazdasági KFI- alapú dinamizálása ÁIogó célok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Sarkalatos célok Kutatók és KreaTv szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált EgyüC- innovációs működések, Szolgál- hálózatok tatások dinamizálása InnovaTv kkv- k helyzetbe hozása Közép- vállalatok dinami- zálása MNC K+F központok integrálása a NIR- be

29 Mik a célok?

30 Eszközök

31 Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök

32 A KFI stratégia országos konzultációja A széleskörű szakmai egyeztetést követően elkészített, és november 6-án bemutatott Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetéről országos konzultáció indul. A elérhető stratégiatervezethez bárki elküldheti észrevételeit, javaslatait, vagy személyesen is elmondhatja véleményét az egyhónapos december 6-áig tartó konzultációsorozat állomásain: Debrecen november 13. Pécs november 16. Budapest november 20. Szeged november 29. Győr december 4.

33 4. Támogatási programok

34 A KFI támogatáspolitika célrendszere és területei 2012

35 A évi K+F pályázati programportfólió forrásai Ø KTIA: md Ft (nagyságrendileg) Ø GOP: 73 md Ft (1. prioritás, ) Ø KMOP: 2,6 md Ft Ø OTKA: 7,7 md Ft

36 A különböző források céljai, felhasználása közötti különbségek Gazdaságfejlesztési OP a GOP szűkebb spektrumú gazdaságfejlesztési program, vállal3 ügyfélkörre fókuszál a magyar gazdaság tartós növekedésének megalapozása terüles korlátozás (KMR nincs benne) GOP és a KMOP GOP- tükör intézkedés szigorú, uniformizált értékelési rendszer Kutatási és Technológiai Innovációs Alap KTIA komplex innováció- poliskai célok megvalósítását szolgáló programok, széles pályázói kör Innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztésének támogatása országos rugalmasabb (nosfikáció)

37 K+F+I vállalati pályázati források, 2012 Támogatási területek 1. Nemzetközi K+F programok (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra) 2. K+F projektek és vállalatok támogatása Pályázati keret (milliárd Ft) 5,5 36,92 3. Vállalati technológiai fejlesztés 16,5 4. K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) 16,8 ÖSSZESEN 75,72 Strukturális Alapok 34,2 Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap 41,52

38 K+F+I vállalati pályázati források, 2012 Pályáza3 program rövid címe I.1. Nemzetközi K+F programok (BONUS, EUREKA, EU_KP_12, EIT KIC, GOP /B, TÉT, NEMZ_12) II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP /E, ERNYO_12) II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések II.3. Piacorientált K+F (GOP , KMR_12) II.4. VállalaS innováció (GOP /A+B, KMOP /A) II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP /C) II.6. Innováció menedzsment (GOP /I, KMOP /I) II. 7. Technológiai start- up ökoszisztéma építés II.8. Beszállítói programok (GOP /D) II.8. IPARJOG III.1. Nemzetközi együnműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép- magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) ÖSSZESEN Forráskeret (mrd. Ft) 5,5 8,55 9,4 26,27 11,5 3 0,2 2,1 5,0 0,2 4 75,72

39 K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, évben meghirdetett/futó pályázatok 63,32 II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1) 9,0 II.3. Piacorientált K+F (KMR_12_1, KMR_12_2) 17,27 II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A) 11,5 II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C) 3,0 I.1.a. EUREKA 1,0 I.1.c. FP7 felkészítő (EU_KP_12) és BONUS 0,4 II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E) 5,0 II.1. K+F+I ernyőprojektek (ERNYO_12) 3,55 I.1.b. EIT KIC 1,3 II.9. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D) 5,0 I.1.d. Kormányközi megállapodáson alapuló programok (TÉT) 1,0 III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek 4,0 támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) I.1.c. Az EU 7. keretprogramba és egyéb közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás 1,3 támogatása(nemz_12) Közeljövőben meghirdetésre tervezett pályázatok 12,4 II.8. IPARJOG 0,2 I.1.e. ESFRI Roadmap (GOP-1.5.1/B) 0,5 II.7. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I) 0,2 II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések 9,4 II. 8. Technológiai start- up ökoszisztéma építés 2,1 ÖSSZESEN 75,72

40 A támogatások főbb jogcímei K+F projekt támogatás Beruházási támogatás Csekély összegű (de minimis)

41 Alapok (KTIA, EU SA) felhasználásának közös jogi háttere A támogatási jogcímek minden esetben megfeleltetésre kerülnek az EU K+F Keretszabálynak valamint a 800/2008/EK csoportmentességi rendeletnek. notifikációs eljárás

42 Horizontális módosítás A kötelező vállalások módosításra kerültek valamennyi K+F+I pályázat esetében: A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzle3 évben a kutató- fejlesztő és kutatás- fejlesztési segédszemélyze3 munkahelyeknek a teljes K+F összlétszáma nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzle3 év teljes K+F összlétszáma alá, VALAMINT A pályázat keretében támogatoc K+F+I projekt eredményéből származó árbevétel a projekt befejezési évét követő bármely 2 egymást követő üzle3 évben (de legkésőbb a fenntartási időszak utolsó előj évéig) eléri a támogatási összeg legalább 30%- át, VAGY A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzle3 évben a K+F ráfordítások összege nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzle3 év éves beszámolójában szereplő K+F ráfordítások összege alá.

43 K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás.

44 Technológiai start-up ökoszisztéma építés Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. Négy alprogram: 1. alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2. alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3. alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4. alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban).

45 5. A NIH tevékenysége

46 Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) Ø A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel január 1-jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki. Ø A NIH-re vonatkozó új SZMSZ júniusban hatályba lépett (

47 A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Államigazgatási funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók NIH Szolgáltatási, ügynökségi funkciók KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése EU-s és nemzetközi KFI együttműködések Hatékony szervezet November 30, 2012

48 KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégiakészítésének koordinálása Ágazati fehérkönyvek A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) - Egységes nemzeti K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása

49 Tudományos és Technológiai Obszervatórium elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő politikaformálást Szolgáltatásai: átfogó és ágazati KFI elemzések és statisztikák; az elemzések alapját képező adatstruktúrák; információk az államilag támogatott KFI projektekről; a kutatási infrastruktúrák; kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;

50 Innovációs szolgáltatások Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani megalapozása Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű tervezése, szervezése Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori rendszer kiépítése Fókuszált ágazati KFI programok szakmai koordinálása Regionális innováció segítése

51 51

52 Go!nno szolgáltató rendszer felépítése Díjtalan mentorálás Fórum KFI szolgáltató kereső Információs alapcsomag Regisztráció Best practice Go!nno hírek Fiatal vállalkozók Cégbemutató lapok

53 EU-s és nemzetközi KFI együttműködések Közreműködik az EU tagállami feladatokban Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos hazai tevékenységet (22 tematikus program esetén: programtanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók hálózata, NCP) Multilaterális KFI együttműködések gondozása Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36 országra kiterjedően Kétoldalú KFI programok gondozása TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása

54 54 Köszönöm meg3sztelő figyelmüket! Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12. Web: