Animal welfare and Criminal Law

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Animal welfare and Criminal Law"

Átírás

1 University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology Thesis Animal welfare and Criminal Law Consultant: Prof. Dr. Ilona Görgényi Professor Created by: Barbara Miskolczi J- 505, A2EB5U 1

2 Miskolci Egyetem Állam - és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék SZAKDOLGOZAT Állatvédelem és büntetőjog Konzulens: Prof. Dr. Görgényi Ilona Egyetemi tanár Készítette: Miskolczi Barbara J- 505, A2EB5U Miskolc,

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Mit értünk állatvédelem alatt?... 6 I. Az állatvédelem különböző megközelítései Alkotmányjog Környezetjog és agrárjog Természetvédelem Állatvédelmi törvény Állategészségügy Közigazgatási jog Polgári jog Nemzetközi közjog Pénzügyi jog Büntetőjog II. Állatvédelem a magyar büntetőjogban Az állatkínzás Az állatkínzás szabálysértési alakzata Az állatkínzási cselekmény büntetőjogi megítélése A bűncselekmény elkövetési tárgya A bűncselekmény elkövetési magatartása A bűncselekmény alanya Az alaptényállás A minősített eset Változások a közeljövőben Az állatkínzás és más erőszakos bűncselekmények közötti kapcsolat Tiltott állatviadal Tiltott állatviadal a szabálysértési jogban Tiltott állatviadal a büntetőjogban A természetkárosítás és a környezetkárosítás A Természetkárosítás Környezetkárosítás III. Az állatvédőrség és más civil szervezetek szerepe a bűnmegelőzésben és a felderítésben Állatvédőrség IV. Kutatásaim eredményei A Miskolci Járási Ügyészségen tanulmányozott ügyek A Miskolci Járásbíróságon tanulmányozott ügyek Összegzés Felhasznált irodalom

4 Bevezetés Az állatvédelem szempontjai napjainkban az élet minden területén egyre inkább előtérbe kerülnek. Az állatokkal való humánus bánásmód, az állatot érző lényként elismerő felfogás egy fejlett, civilizált társadalom egyik fő ismérve. Az állatok, közülük is legfőképp a háziasított állatok teljesen kiszolgáltatott, függő helyzetben vannak az emberrel szemben. Ez felelőssé tesz minket, erkölcsi és jogi kérdéseket vet fel. Az Országgyűlés az állatvédelmi törvény kapcsán kifejezésre jutatta, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Ezen erkölcsi kötelességek egyben jogi kötelességgé előléptetése egy viszonylag új keletű folyamat része, mely még napjainkban is zajlik. A kötelességek, tilalmak köre fokozatosan bővül, szélesedik. Amikor ki kellett választani a szakdolgozati témánkat, számomra nem is volt kérdéses, hogy az én témám állatvédelemmel lesz kapcsolatos. Az állatok már kicsi gyermekkoromtól kezdve közel álltak a szívemhez. Családunkban szinte mindig volt háziállat, s édesapámtól sokat tanultam az állatokkal való helyes bánásmódról, az állatok szeretetéről. Gyakran segítettünk bajbajutott állatokon, madarakon, macskákon, kutyákon. Ezek az emlékek kitörölhetetlenül megőrződtek bennem, s jogi tanulmányaim során örömmel fedeztem fel, hogy éppen a jog az az eszköz, amellyel nagyon sok állaton lehetséges segíteni. A legelemibb szintű védelmet a büntetőjog hivatott biztosítani. A büntetőjogban találhatjuk meg az állatvédelem gyökereit, az állat védelmét a súlyos szenvedésekkel, oktalan halállal szemben. Ez a védelem a különböző jogágakban finomodik tovább, míg a fa tetején az állat egészséges, boldog, szükségtől és félelmektől mentes élete található. Ezen legfelső szint biztosítása minden állat számára persze csak álom, hiszen sajnos még sok ember sem tart ott, hogy elmondhassa magáról, rendelkezik az élete ezekkel az ismérvekkel. A problémáknak a gyökerét kell megragadnunk ahhoz, hogy igazi változásokat érhessünk el, ezért döntöttem úgy, hogy az állatvédelem kérdéskörét én a büntetőjog szempontjából szeretném vizsgálni. Dolgozatomban célom az állatvédelem fogalmának, 4

5 különböző megközelítési módjainak bemutatása, a büntetőjogi védelem kialakulásának feltárása, a védelem formáinak, határainak, tartalmának, a gyakorlati alkalmazás kérdéseinek körüljárása, az állatok büntetőjogi védelme szükségességének ismertetése. 5

6 Mit értünk állatvédelem alatt? Ez a kérdés első olvasatra talán egyszerűnek tűnik, ám ha elmélyedünk a témakörben, hamar kiderül, hogy a válasz sokkal árnyaltabb, mint gondolnánk. Dr. Téglássy Péter: Az állatok védelmére vonatkozó jogi szabályozás című munkájában kétféle választ ad. Egyrészt tágabb értelemben az állatvédelem az állatvilágot különböző irányokból fenyegető veszélyekkel szembeni óvó tevékenységek foglalata. A teljes állatvilág valóban igen széles kategória, ide tartoznak nem csupán az ember környezetében élő, kedvtelésből tartott állatok, a haszonállatok hanem a vadállatok is, az állatvédelem tárgykörébe vonva ezzel vad- és halgazdálkodás kérdéseket. Valamint közvetetten magát az állatvilágot fenyegeti az a veszély is, amely az állat élőhelyére irányul, tehát a természetvédelem is érintett jogterület. Ezzel szemben a szűkebb értelemben vett állatvédelem csupán az emberi ráhatás alatt élő állatok kíméletét tűzi ki célul. Ezt nevezzük egyedkímélő állatvédelemnek. I. Az állatvédelem különböző megközelítései Mint ahogy az előzőekben láthattuk, az állatvédelem kérdésköre különböző szempontból, többféle jogterület irányából megközelíthető. 1. Alkotmányjog Hazánk Alaptörvénye bár expressis verbis nem foglalkozik állatvédelmi kérdésekkel, azonban az Alapvetés P.) cikkében mégis utal a biológiai sokféleség, a honos állatfajok védelmének fontosságára. Ez alapján: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. 6

7 2. Környezetjog és agrárjog Egyes nézetek szerint az állatvédelem az agrárjog része, más nézetek szerint inkább a környezetjog tárgykörébe illeszthető. Bár az agrárjognak is vannak bizonyos állatvédelmi vonatkozású területei, például az állategészségügy, állattenyésztés, ám ezek inkább csak közvetett kapcsolatot jelentenek. Az állatvédelem környezetjoghoz áll közelebb, hiszen itt a szabályozás célja egyértelműen a védelem. Jogi tanulmányaim során én magam is a Környezetjog című tantárgy keretein belül találkoztam először az állatvédelemmel. A környezetjog tárgyát a környezeti elemek és azok kölcsönhatásai képezik. A környezeti elemek egyike az élővilág, amelynek két fő része van, az állat- és a növényvilág. Ebből következően az állatvédelem a környezetjog egyik speciális területe, nem önálló jogterület. Itt is érvényesül a lex specialis derogat legi generali elv, miszerint a speciális szabály lerontja, vagy megelőzi az általános szabályt. Ez az elv ebben a kontextusban azt jelenti, hogy amennyiben vannak speciális állatvédelmi szabályok, akkor azokat kell alkalmazni, amennyiben nincsenek, úgy a környezetjogi normákat. 1 A környezetvédelmi szabályozás keretét a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi VIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) adja. A törvény a 3. - ában sorolja fel azokat a speciális területeket, melynek szabályozását külön szaktörvények hivatottak rendezni a Kvt.-vel összhangban. A (2) a) pontja szerinti a természet és a táj védelméről valamint b) pontja szerinti az állatvédelemről és az állategészségügyről szóló külön törvények relevánsak dolgozatom témája szempontjából Természetvédelem A természetvédelem állatvédelmi jelentősége legfőképp a vadon élő állatok vonatkozásában mutatkozik meg. Mivel ezek az állatok a szabad természetben élnek, így a velük kapcsolatos kérdések döntően a természetvédelem tárgykörében merülnek fel. Azonban a természetvédelemnek nem az állatvilág egyedeinek szenvedéstől való megóvása a célja, hanem a természet fajtagazdagságának megőrzése. Nem minden 1 Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban. Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám

8 állatfaj részesül természetvédelmi oltalomban, hanem csupán a védelemre érdemes és arra rászoruló fajok, melyek fennmaradására az ember környezetalakító tevékenysége veszélyt jelent. 2 A természet védelméről szóló évi VIII. törvény célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme. A törvény rendelkezik az élőhelyek általános védelméről ( ), mely közvetetten szintén az állatvilág védelmét szolgálja, valamint a vadon élő állatvilág általános védelmét is kimondja ( ). Ezen belül találhatunk egy rendelkezést, mely már-már az egyedkímélő állatvédelem irányába mutat: 9. (2) Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár Állatvédelmi törvény Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) nem csak hazánk állatvédelmi szabályozása szempontjából jelentős alkotás. Az európai kontinensen ez az első állatvédelmi törvény, melyet aztán a kontinens többi országa is követett. 3 A törvény céljának meghatározásából nyilvánvalóvá válik, hogy itt bizony már egyedkímélő állatvédelemről van szó. E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény hatálya valamennyi emberi ráhatás alatt élő állatra kiterjed: (1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra; b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a 2 Nagy Zoltán - Olajos István Raisz Anikó Szilágyi János Ede: Környezetjog II. kötet Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből. 3 Czerny Róbert: Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata ( ) Rejtjel kiadó, Budapest, o. 8

9 géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra; c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra; d) a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra; e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik; f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra; g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; h) a kedvtelésből tartott állatokra; i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. Egyedül a szabad természetben tenyésző vadállatok nem tartoznak tárgykörébe. Vannak azonban előírásai, melyek korlátozottan ugyan, ám a vadon élő állatokra is alkalmazhatók, ilyenek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezések. 4 A törvény első, általános fejezetében foglalkozik az állattartás szabályaival, az állat kíméletével, az állatkínzás tilalmával, az állaton végzett különböző beavatkozásokkal, az állat életének kioltásával. Külön fejezetet szentel egyes állatok védelmének különös szabályaira, ide tartoznak a vágóállatok, a szőrméjükért tenyésztett fajok, a veszélyes állatok tartása, szaporítása, a veszélyes ebbel kapcsolatos kérdések, valamint az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal kapcsolatos tilalmak. A törvény önálló fejezetekben kitér még az állatkísérletek kérdéseire, az állat szállítására vonatkozó rendelkezésekre, az állatkert, a cirkuszi menazséria és a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének szabályozására, valamint az állatmenhely és állatpanzió létesítésének és fenntartásának általános 4 Nagy Zoltán - Olajos István Raisz Anikó Szilágyi János Ede: Környezetjog II. kötet Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből. 9

10 szabályaira. Mint láthatjuk, a szabályozás igen kiterjedt, részletes, ráadásképpen a törvényhez kapcsolódó számtalan rendeleti szintű norma is létezik Állategészségügy Az állategészségügy legfontosabb funkciója a fertőző állatbetegségekkel szembeni védekezés. Hatóköre valamennyi állatfajra és állatokkal kapcsolatos tevékenységre kiterjed. Az állategészségügy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatáskörébe tartozik, mint egyik kiemelten fontos szakterülete. Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság feladatait egyetlen mondatba összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ellátja a járványüggyel, az állatvédelemmel, az országon, illetve az EU-n belüli, valamint a harmadik országokba irányuló állat és szaporítóanyag szállításokkal kapcsolatos, továbbá az előbb említett területekhez szorosan kapcsolódó informatikai feladatokat Közigazgatási jog A közigazgatási jog számos ponton kapcsolódik az állatvédelemhez, ezek közül is kiemelendő a különböző jogkövetkezmények, bírságok, szankciók. A környezetjogi jogszabályokban lefektetett előírások megsértése esetén intézkedő hatóságok, a jegyző, az állategészségügyi hatóság, az illetékes FVM hivatalok mind a közigazgatás szereplői, működési feltételeik, feladataik, az alkalmazandó eljárási szabályok a közigazgatási jog körébe tartoznak. 6 A releváns jogkövetkezmények közül a legfontosabb talán az állatvédelmi bírság, mely az állatvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek megsértése esetén szabható ki. Alapösszegét és a bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó szorzókat a Kormány 244/1998. (XII. 31.) rendelete állapítja meg. Ezt a rendeletet is érintette az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeleteket módosító 115/2012 (VI.11) kormányrendelet, mely többek között megnövelte a bírság alapösszegét. 4. Polgári jog A polgári jognak igazából nincsen állatvédelmi vonzata, csupán amiatt érdemes megemlíteni, ahogyan az állatokhoz viszonyul. Az állatok a Ptk. megítélése szerint december Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám

11 ugyanis a dolgok kategóriájába sorolandók. Ezen felfogás miatt az érzékenyebb lelkű állatbarátok hajlamosak megbántódni, ugyanakkor van benne realitás, hiszen az állaton tulajdont lehet szerezni, el lehet cserélni, rendelkezni lehet vele. A jogtudomány sokáig semmi különbséget nem tett élő és élettelen dolgok között, azonban jelenleg egyre nagyobb súllyal vetődik fel a kérdés, szabad-e az élőlényeket az élettelen dolgokkal mechanikusan azonosítani? 7 5. Nemzetközi közjog A nemzetközi közjog területén számos állatvédelmi tárgyú nemzetközi szerződés, egyvagy többoldalú egyezmény született már. Csak a legfontosabbakat említve: Biológiai Sokféleség Egyezmény, melyet az ENSZ keretein belül 1992 június 13.-án, Rio de Janeiro-ban írtak alá s amelyet hazánkban az évi LXXXI. törvény hirdetett ki. A Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget, technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását. 8 Washingtoni Egyezmény, vagy ismertebb nevén CITES Egyezmény, melyet március 3.-án fogadtak el a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) találkozóján. Az egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szól. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A világméretű megállapodásnak ma már 175 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja. 9 Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez. 7 Lenkovics Barnabás: Magyar Polgári Jog, Dologi jog Eötvös József könyvkiadó A Biológiai Sokféleség Egyezmény magyarországi honlapja január január

12 A Bonni Egyezmény a vándorló állatfajok védelméről rendelkezik. Az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP kezdeményezésére jött létre 1979-ben Magyarországon az évi 6. törvényerejű rendelet hirdette ki. 10 Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, vagyis a Ramsari Egyezmény február 2.-án fogalmazták meg az Egyezmény szövegét. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. 11 Az Egyezmény 1975-ben lépett hatályba, két ízben, 1982-ben és 1987-ben került módosításra. Magyarországon az évi XLII. törvény hirdette ki. Berni Egyezmény az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről ben fogadták el s 1982 óta hatályos. Létrejöttében fontos szerepet játszott az Európa Tanács. Az Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése. 12 Az Európai Unió is rendszeresen foglalkozott s foglalkozik a mai napig állatvédelmi kérdésekkel, számos irányelv, határozat született már e tárgykörben ban jött létre az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), melynek feladata megbízható, független tájékoztatást adni a környezetről, jelentős információforrást szolgáltatva a környezetvédelmi szakpolitika kidolgozásában, elfogadásában, végrehajtásában és kiértékelésében. Jelenleg 32 tagországot számlál. Az EEA egyik témaköre a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség, a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák. Európa célul tűzte ki a biodiverzitás elvesztésének ig való megállítását január január január

13 Az Európai Unió állatvédelmi tárgyú szabályai csupán felsorolás szintjén a következőek 13 : Horizontális (több állatfajra vonatkozó) szabályok: A vágóállatok védelmével kapcsolatos szabályok: - 306/1988. (V. 16.) EGK tanácsi határozat a vágóállatok védelméről - 119/1993. (XII. 22.) EGK tanácsi irányelv az állatok védelméről levágásuk vagy leölésük során A szállított állatok védelme: - 628/1991. (XI.19.) EGK tanácsi irányelv az állatok védelméről az állatszállítások során - 496/1991. (VII. 15.) EGK tanácsi irányelv a 3. országból származó állatszállítmányok állatorvosi ellenőrzéséről Az állatok védelme a mezőgazdasági állattartásban: - 923/1978. (VII. 19.) EGK tanácsi irányelv a mezőgazdasági állattartás állatvédelmi kérdéskörében kötött európai egyezményhez való csatlakozásról - 583/1992. (XII. 31.) EGK tanácsi határozat a 923/1978. VII.19.) sz. irányelv módosításáról - 58/1998. (VII. 20.) EK tanácsi irányelv az állatok védelméről a mezőgazdasági haszonállattartás során - 50/2000. EK határozat a gazdasági célból tartott állatok tartási helye ellenőrzésének minimális követelményeiről Vertikális (egy-egy állatfajra vonatkozó) szabályozás: - 74/1999. (VII. 19.) EK tanácsi irányelv a tojótyúkok védelmével kapcsolatos minimális követelmények megállapításáról és a 166/1988. (III.7.) EGK tanácsi irányelv módosításáról 13 Animal health and food safety int he europian union december

14 - 629/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv a borjak védelmében alkotott minimálkövetelményekről - 2/1997. (I. 20.) EK tanácsi irányelv a 629/1991. (IX. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról - 182/1997. (II. 24.) EK tanácsi határozat a 629/1991. (IX. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról - 630/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv a sertések védelmében alkotott minimális követelményekről - 88/2001. EK tanácsi irányelv a 630/1991.(XI. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról - 93/2001. EK bizottsági irányelv a 630/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról Állatkísérletekre vonatkozó szabályok: - 609/1986. (XI. 24.) EGK tanácsi irányelv a tagországok jogi és igazgatási előírásainak az elfogadásáról a kísérleti és más tudományos célból felhasznált állatok védelme tárgyában - 67/1990. (II.9.) EGK tanácsi határozat a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmével foglalkozó tanácsadó bizottság felállításáról - 575/1999. A TANÁCS március 23-i HATÁROZATA a kísérleti és egyéb tudományos célokra használt gerinces állatok védelmére vonatkozó Európai Egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről 6. Pénzügyi jog E jogterülettel az állatvédelmi tevékenységre fordítható összegek, költségvetési támogatás révén van kapcsolat. 14 Az állatvédelmi feladatok ellátásához természetesen pénzügyi fedezetre van szükség. A szükséges pénzeszközök három forrásból érkezhetnek, a központi költségvetés állatvédelemre előirányzott pénzösszegeiből, a befizetett állatvédelmi bírságokból és az állatvédelmi hozzájárulásból. 14 Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám o. 14

15 7. Büntetőjog A továbbiakban ezzel a jogterülettel foglalkozom részletesen. 15

16 II. Állatvédelem a magyar büntetőjogban A hatályos magyar Btk.-ban több állatvédelmi tárgyú rendelkezést is találhatunk. Az első és legfontosabb ezek közül az állatkínzás bűncselekménye, a tiltott állatviadal szervezése, valamint tágabb értelemben ide sorolható a természetkárosítás és a környezetkárosítás is. 1. Az állatkínzás 1.1. Az állatkínzás szabálysértési alakzata Megjegyzendő, hogy az állatkínzás tényállása hamarabb jelent meg a szabálysértési törvényben, mint a Büntető Törvénykönyvben. Bár az állatkínzás tényállása a hatályos Btk-ba viszonylag későn, a évi X. törvénnyel került be, a szabályozás gyökerei mélyebbre nyúlnak, egészen az évi V. törvényig, az első magyar Büntető Törvénykönyvig, melyet megalkotója, Csemegi Károly igazságügyi államtitkár után Csemegi-kódex néven is ismerhetünk. A Csemegikódex a bűncselekményeket bűntettekre, vétségekre és kihágásokra osztotta. A kihágásokról a kihágási Büntető Törvénykönyv, az évi XL. tc. rendelkezett. Ennek közrend elleni cselekményeket tartalmazó fejezetében, a 86. -ban található meg az állatkínzás tényállása, mely a következő: 86. A ki nyilvánosan, botrányt okozó módon állatot kínoz, vagy durván bántalmaz, úgyszintén, ki az állatkínzás ellen kiadott rendeletet vagy szabályrendeletet megszegi: nyolcz napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A megfogalmazásból kitűnik, hogy ez esetben a védett jogi tárgy nem az állat testi épsége, élete, hanem a társadalom nyugalma. Az elkövetési tárgy az állat, mindenféle különösebb szűkítés nélkül, szemben a hatályos szabályozással, mely a gerinces állat, háziasított emlősállat, ember 16

17 környezetében tartott veszélyes állat fogalmakat használja. Háromféle elkövetési magatartást ismert a törvény, kínzás, durva bántalmazás, más állatkínzást tiltó rendelet vagy szabályrendelet megszegése. Az állat kínzása alatt az állat testének fájdalmat okozó sérelmezésén túl a munkában való túlerőltetést is értették, azaz ha erőtlen, vagy beteges állatot használtak fel az erőit meghaladó terhek vontatására, vagy egyébként megfeszített munkára, aminek következtében az állat teljesen kimerült és munka közben összeesett. 15 A tényállásban szereplő nyilvánosság alatt minden olyan helyet érteni kell, amely a nagyközönség számára nyitva áll, a botrányt okozó módon pedig az értendő, ha legalább egy személy szemtanúja volt az állat kínzásának, s az elkövető magatartása minden jobb érzésű embert megbotránkoztatna. 16 Elkövető tettesként bárki lehetett, abban az esetben azonban, ha az elkövető más tulajdonában álló állatot bántalmazott szándékosan, akkor nem a Kihágási büntetőtörvénykönyvről szóló évi XL. törvénycikk (a továbbiakban: Kbtk.) 86. -a szerinti állatkínzás kihágás került megállapításra, hanem a Csemegi-kódex a szerinti más vagyonának megrongálása. Az állatkínzás szándékosan és gondatlanul egyaránt elkövethető volt. Az ezt követő újabb különös részi Büntető Törvénykönyvben, évi V. törvényben már nem szerepelt állatkínzás s a jelenleg hatályos évi IV. törvénybe sem került bele megalkotásakor ben megszűnt a bűncselekmények súly szerinti felosztása, 1971-ig csak egy bűncselekményi kategória, a bűntett létezett. Az évi 7. sz tvr-ben az addig a Kbtk-ban és különböző rendeletekben szereplő kihágások kis részét büntetté emelte, nagy részét szabálysértésekké minősítette a jogalkotó. Így történt, hogy az állatkínzás 1955-től szabálysértésnek minősült. Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV.14.) Kormányrendelet I. fejezet I. címe a Közrend és közbiztonság elleni szabálysértések között tartalmazta az állatkínzás tényállását, mely nem sokban különbözött a Kbtk. Szerinti megfogalmazástól. Az követett el állatkínzást, aki állatot nyilvánosan, botrányt okozó módon vagy durván bántalmazott. 15 Bűnügyi Mozaik, Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére, Károlyi Judit: Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, o. 16 Bűnügyi Mozaik, Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére, Károlyi Judit: Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, o. 17

18 Az évi I. törvényt és a fent nevezett Kormányrendeletet az új szabálysértési kódex, az évi LXIX váltotta fel, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999 (XII. 28.) Kormányrendelet váltotta fel, s ez utóbbiban kapott helyet az állatkínzás szabálysértés. Ezt a szabálysértést az követte el aki gerinces állatot közterületen vagy nyilvános helyen mások felháborodására alkalmas módon bántalmazott, annak akaratlagosan fizikai fájdalmat okozott, illetőleg természetével ellentétes cselekedetre kényszerített. Az új tényállás két új pontban bevezetett tartalmában új elkövetési módokat is. Aki gerinces állaton szükségtelenül olyan beavatkozást végzett amely alkalmas arra, hogy másokban riadalmat vagy felháborodást keltsen, illetve aki gerinces állat tartásának minimális feltételeit sem biztosította, az állatnak fizikai fájdalmat, egészségkárosodást, megbotránkozást okozott, szintén az állatkínzás szabálysértést követte el. Ebben a megfogalmazásban tehát megjelent már magára az állatra összpontosító egyedkímélő állatvédelem csírája Az állatkínzási cselekmény büntetőjogi megítélése Abban az időben, amikor állatkínzás bűncselekményi formában még nem létezett, az igény mégis fennállt rá, hogy a kirívó állatkínzási cselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonása történjen meg.. Kezdetben az ilyen állatkínzók természetkárosításért, garázdaságért, rongálásért feleltek. Ezek a tényállások azonban nem voltak képesek lefedni az állatkínzás szokásos elkövetési módozatainak teljes körét. A természetkárosítás tényállása csak bizonyos fokozottan védett állatok számára nyújthatott védelmet, s csupán az állat elpusztítását szankcionálta, minősített esete a tömeges pusztulás okozása. A garázdaság bűncselekménye hasonlít talán legjobban a Csemegi-kódex féle állatkínzás kihágáshoz. Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen A védett jogi tárgy ugyanaz, a társadalmi együttélés zavartalansága, az együttélést szabályozó erkölcsi és jogi szabályok tiszteletben tartása, a köznyugalom. A probléma, ami miatt az állatkínzások csupán bizonyos körére volt ez a tényállás alkalmazható, az elkövetés módja. Úgy kellett elkövetni a cselekményt, hogy az a megbotránkozás, riadalom keltésére alkalmas legyen, fennálljon annak reális esélye, 18

19 hogy arról legalább két személy tudomást szerez. Ezért a négy fal között, csendes magányban elkövetett állatkínzással a törvény nem tudott mit kezdeni. A quasi állatkínzási cselekmény értékelhető volt még a rongálás keretein belül is. Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Ez esetben a polgári jogból ismert megoldással élve az állatot dolognak tekintve sorolhatjuk be a vagyontárgy kategóriájába. Ezt a tényállást csak abban az esetben lehetett alkalmazni, ha az állat az elkövetőtől különböző személy tulajdonában állott, mivel saját vagyontárgy megsemmisítése vagy megrongálása akkor sem számított bűncselekménynek, kivéve persze néhány speciális vagyontárgyat, mint a műemlékek, ám ezek az állatok szempontjából irrelevánsak ban a média figyelmét is felkeltették az egyre elszaporodó állatkínzások, s így hamarosan az egész ország értesülhetett a kegyetlenségekről. Civil szervezetek és a lakosság nyomására országos aláírásgyűjtés indult, amelynek hatására született önálló képviselői indítványra az Országgyűlés az állatkínzás tényállását a évi X. törvénnyel a Btk.-ba iktatta. Az állatkínzás jelenleg hatályos tényállása a következő: Állatkínzás 266/B. (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz. Az állatkínzás tényállása a közrend elleni bűncselekményeken belül a közbiztonság elleni bűncselekmények között került elhelyezésre, azonban jogi tárgya 19

20 miatt egy kissé kilóg a többi közbiztonság elleni bűncselekmények sorából. E bűncselekményt a Btk.-ba iktató törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint az állatkínzás tényállásának védett jogi tárgya az állat, mint érző lény életének, egészségének védelme. Az ok, amiért a közrend elleni bűncselekmények körében találták leghelyesebbnek az elhelyezését az, hogy ezen bűncselekmény nem konkrét személy jogait sérti vagy veszélyezteti, hanem a társadalom egészére gyakorol káros hatást A bűncselekmény elkövetési tárgya Elkövetési tárgya az állat, azonban nem általánosságban véve az állat fogalmát, hanem szűkítve a kört. A törvény a tényállás különböző elemeiben más-más állatfogalmat alkalmaz. Az első bekezdés a) pontja szerint a gerinces állat. A b) pont a háziasított emlősállatra és az ember környezetében tartott veszélyes állatra vonatkozik. A második bekezdés pedig a vadászható vadfajokra és a halászható halfajokra irányul A bűncselekmény elkövetési magatartása Az elkövetési magatartás három kategóriába sorolható, s mindegyikhez más-más elkövetési tárgy, egyes esetben pedig speciális alany is tartozik. 1. Az elkövetési magatartás a bántalmazás, bánásmód alkalmazása (266/B. (1) bekezdés a) pontja). Ezen esetben az elkövetési tárgy a gerinces állat lehet. 2. Az állat elűzése, elhagyása, kitétele (266/B. (1) bekezdés b) pont). Ekkor az elkövetés tárgya a háziasított emlősállat és az ember környezetében tartott veszélyes állat. 3. Tiltott eszközzel vagy tiltott módon történő vadászat, halászat, horgászat. Elkövetési tárgya a vadászható vadfajok és halászható halfajok (266/B. (2) bekezdése). 20

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. 2. pontjában, a 15. tekintetében a közigazgatási

Részletesebben

I. sz. jogszabályi melléklet. A környezet és a természet elleni bűncselekmények 2012. évi C. törvény XXIII. fejezet a miniszteri indokolással együtt

I. sz. jogszabályi melléklet. A környezet és a természet elleni bűncselekmények 2012. évi C. törvény XXIII. fejezet a miniszteri indokolással együtt I. sz. jogszabályi melléklet A környezet és a természet elleni bűncselekmények 2012. évi C. törvény XXIII. fejezet a miniszteri indokolással együtt A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Miniszteri

Részletesebben

Az állatkínzás büntetőjogi szabályozása hazánkban

Az állatkínzás büntetőjogi szabályozása hazánkban Az állatkínzás büntetőjogi szabályozása hazánkban 1. Bevezetés A tudatos állatvédelem a modern államokban közel két évszázados múltra tekint vissza. Célja és lényege végső soron ma is azonos: az állatok

Részletesebben

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 1998. évi XXVIII. törvény 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A törvény

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 1. Napirend az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása Tisztelt képviselő-testület!

Részletesebben

Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete

Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról, valamint a szabálysértési tényállást tartalmazó

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

2011. évi CLVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról*

2011. évi CLVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról* M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 140. szám 33587 2011. évi CLVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról* 1. Az állatok védelmérõl és kíméletérõl

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Az apróvadgazdálkodás jogi környezete Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Az

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról*

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 22862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 182. szám 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A vad védelméről,

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete

Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásról.. Mágocs Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 20-ai rendes ülésére.

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 20-ai rendes ülésére. Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány Kossuth L. u. 18. titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040., Fax: 24/521-056. www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat

Részletesebben

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T Készült: 2010. október 16. 2 1.. /1/ A Nagycserkeszi Új Erő Vadásztársaság, (továbbiakban VT.) 2010. október 16-án tartott közgyűlése által módosított Házi Szabályzat. /2/ Jelen

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

JAVASLATOK AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSÁRA - e javaslatcsomag az Országgyűléshez benyújtott T/6958 sz. törvényjavaslat vonatkozásában készült 2012. május

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1. az állattartás szabályairól.

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1. az állattartás szabályairól. VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1 az állattartás szabályairól. (Egységes szerkezetben!) Vásárosnamény Város Önkormányzatának (a továbbiakban:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról

Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. /2012. ( ) önkormányzati rendelete. az állattartásról. 1. A rendelet hatálya

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. /2012. ( ) önkormányzati rendelete. az állattartásról. 1. A rendelet hatálya Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az állattartásról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek Erősségek - Viszonylagos halbőség - Horgászat népszerűsége - Halászati hagyományok - Erős szakmai háttér

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 164/2013. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a közterületen történő

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

Héri Anikó AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL SZÓLÓ 1998. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNY 2012. JANUÁR 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS LEGFONTOSABB MÓDOSÍTÁSAI

Héri Anikó AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL SZÓLÓ 1998. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNY 2012. JANUÁR 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS LEGFONTOSABB MÓDOSÍTÁSAI Héri Anikó Agrárjogi Tanszék Témavezető: Kurucz Mihály AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL SZÓLÓ 1998. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNY 2012. JANUÁR 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS LEGFONTOSABB MÓDOSÍTÁSAI I. Bevezetés Az Országgyűlés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére Tárgy: Egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló rendelet-tervezet Előadó: Németh

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu Szám: I/1- /2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról Érk zo: 2012. V:2:.Ea. 2012. évi.. törvény a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról 1. A pártok m űködéséről és gazdálkodásáról

Részletesebben

Paks Város Önkormányzata képviselő - testülete /2015. ( ) önkormányzati rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól (tervezet)

Paks Város Önkormányzata képviselő - testülete /2015. ( ) önkormányzati rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól (tervezet) Paks Város Önkormányzata képviselő - testülete /2015. ( ) önkormányzati rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól (tervezet) Paks Város Önkormányzata képviselő - testülete az Alaptörvény

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól

Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól Küngös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

a Kormány /2012. (.) Korm. rendelete

a Kormány /2012. (.) Korm. rendelete 1 Melléklet a BM/855/201 számú kormány-előterjesztéshez a Kormány /201 (.) Korm. rendelete az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó helyszíni bírság, illetve a szabálysértési eljárás során

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól

Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 14/2010. (V.31.), 19/2012. (V.21.), 31/2012. (XI.05.) és 1/2013.(I.31.)

Részletesebben

T/11050. számú. törvényjavaslat. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról

T/11050. számú. törvényjavaslat. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11050. számú törvényjavaslat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Németh Imre földművelésügyi

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 24/2010.(VI. 30.) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 31/2010.(IX.15.) és a.../2012. (IV....) önkormányzati

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

- 2 - Sárospatak, 2012. november 21. Készítette: Törökné Hornyák Rita vezetı-tanácsos. Jegyzıi feladatokat ellátó. Dankóné Gál Terézia

- 2 - Sárospatak, 2012. november 21. Készítette: Törökné Hornyák Rita vezetı-tanácsos. Jegyzıi feladatokat ellátó. Dankóné Gál Terézia SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,

elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára, 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 2013.07.20 2014.06.30 24 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az állatok

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át.

(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. (3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek az adott típusból egy naptári évben csak egy adható, kivéve

Részletesebben

TÁRGY: Egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével kapcsolatos önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

TÁRGY: Egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével kapcsolatos önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ELŐTERJESZTÉS EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2012. DECEMBER 12-EI RENDES NYÍLT ÜLÉSÉRE SORSZÁM:. MELLÉKLETEK: 0 TÁRGY: Egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével kapcsolatos

Részletesebben

1998. évi XXVIII. törvény. az állatok védelméről és kíméletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja.

1998. évi XXVIII. törvény. az állatok védelméről és kíméletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről Az Országgyűlés - annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása

Részletesebben

2006/július (99. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)

2006/július (99. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) 2006/július (99. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Szakértő olvasónk közérdekű és több vadászt is érintő kérdésének részlete: Lehet, hogy új felvetés részemről, hogy

Részletesebben

(1) A Rendelet 2. 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(1) A Rendelet 2. 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 24/2012. (V.23.) önkormányzati rendelet módosításáról (tervezet) Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés alapján eredeti

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

1998. évi XXVIII. törvény. az állatok védelméről és kíméletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja.

1998. évi XXVIII. törvény. az állatok védelméről és kíméletéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása

Részletesebben

2013.01.01-től hatályos állatvédelmi törvény

2013.01.01-től hatályos állatvédelmi törvény 2013.01.01-től hatályos állatvédelmi törvény 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről Az Országgyűlés - annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények,

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] Országgyűlés Hivatala ;~,~:~~, : ~ X10,(3 2 11 FEER 21. 2013. évi... törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi

Részletesebben

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB HUNGÁRIA KOMODOR KLUB Fegyelmi és Etikai Szabályzata TERVEZET Elfogadva: A Hungária Komondor Klub /továbbiakban HKK/ Taggyűlése a HKK Alapszabályában megfogalmazott hatásköre alapján az alábbi Fegyelmi

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT 2012. 11.10.

FEGYELMI SZABÁLYZAT 2012. 11.10. HATVANI HORGÁSZ EGYESÜLET Hatvan, Pázsit út 17. Pf. :45. FEGYELMI SZABÁLYZAT Érvényes : 2012. 11.10. Horgászegyesületünk tagjaira, a napijeggyel rendelkező vendéghorgászokra, a halászati törvényben meghatározott

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

/2012. (.) 14/2009. (V.15.)

/2012. (.) 14/2009. (V.15.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2012. (.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Részletesebben

Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március)

Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március) Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március) I. CITES CITES Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora

Részletesebben

1998. évi XXVIII. törvény. az állatok védelméről és kíméletéről 1

1998. évi XXVIII. törvény. az állatok védelméről és kíméletéről 1 - 1-1998. évi XXVIII. törvény 1 Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre

Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre Törvényi előírás miatt önkormányzati rendelet nem korlátozhatja a haszonállatok tartását, ezért a képviselő-testület hatályos rendeletét felülvizsgálta és új rendeletet

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8.

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. HENT Konferencia Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. Jogalkalmazók ismeretinek fejlesztése az OIT határozott az intézményesített bírói továbbképzésről az informatikai terület éppen ide illik; Az

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl

BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl Budapest-Csepel onkormanyzata 911 997.(1V.22.) Kt rendelete

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 3-án tartandó ülésére.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 3-án tartandó ülésére. Körösladány Város Önkormányzatának Polgármestere 5516 Körösladány, Dózsa György út 2. Tel:06/66/475-156 Fax:06/66/475-155 www.korosladany.hu/e-mail: jegyzo@korosladany.hu ELŐTERJESZTÉS Körösladány Város

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben / Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2012.10.01.-től Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben