IVÁNI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA

Átírás

1 AZ IVÁNI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA V. ÁTDOLGOZOTT VÁLTOZAT 2018.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI... 3 BEMUTATKOZÁS A PROGRAM CÉLFEJEZETE Hagyományőrzés, népszokások Hagyományőrzés, népszokások Általános nevelési feladatok A NEVELÉS KERETE Egészséges életmód alakítása Az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A program ajánlott napirendje A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE Hagyományőrzés, népszokások A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka A mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése Munka jellegű tevékenységek A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család Az óvoda és az iskola Az óvoda és a közművelődési intézmények Az óvoda egyéb kapcsolatai A PROGRAM ERŐFORRÁSAI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Gyermekvédelem A PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A program működését tervező, elemző és értékelő dokumentumok A program beválásának értékelése ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

3 BEVEZETÉS Az Iváni Napköziotthonos Óvoda Pedagógiai Programja átfogja az óvodáskor nevelőfejlesztő munkáját, az óvodai nevelés országos alapprogramja és Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című választható program adaptációjából készült. Felülvizsgálata és módosítása a törvényi változások miatt vált szükségessé. Törvényi háttér: Alapító Okirat 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 363/2012. (XII.17. ) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X.08.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 202/2012. (VII.27.) Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 137/2018.(VII.25.) Kormányrendelet 2

4 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény neve: Iváni Napköziotthonos Óvoda és Konyha Feladat ellátási helye és székhelye: 9374 Iván, Rákóczi sor 17. Telefonszám: 99/ Telephelye: - Fenntartó: ovodaivan@petecom.hu Iván Község Önkormányzat Fenntartó címe: 9374 Iván, Fő u. 84. OM azonosító: Óvodai csoportok száma: 2 Maximálisan felvehető gyermeklétszám: Az intézmény alaptevékenysége: 75 fő óvodai nevelés: Az óvodai nevelés biztosítása a gyermek három éves korától a gyermek tanköteles korának eléréséig. A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Az intézmény alapfeladata: Iván, Pusztacsalád, Csáfordjánosfa, Csér településekről érkező óvodás korú gyermekek kötelező ellátása, de nyitott más településekről érkezők befogadására Államháztartási szakfeladat : Kormányzati funkció: Az intézmény típusa: Gazdálkodási besorolása: Az óvoda vezetője: Óvodai nevelés Óvodai nevelés, ellátás szakfeladatai Óvodai intézményi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás működtetés feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Munkahelyi étkeztetés köznevelésben Óvoda Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi gazdálkodási feladatait az Iváni Közös Önkormányzati Hivatal (9374 Iván, Fő u. 84.) látja el. Ághné Vámosi Andrea 9374 Iván, Fő u /

5 A program alappillére az óvodai neveléstörténet értékeire, hagyományaira, nemzeti sajátosságaira épít. A gyermek érzelmeit, esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza. - Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. - A gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az érzelmeknek a fejlődés-lélektani tanulmányaink és a gyakorlati tapasztalataink alapján rendkívüli jelentősége van az óvodás gyermek életében, különös jelentőséggel bír a mi intézményünkben, ahol az etnikai kisebbség száma folyamatosan növekszik. Tudjuk, hogy ez a kor a nagyfokú emocionális ingerlékenység, érzelmi labilitás, polarizált érzelmek kora. Ezen életkori sajátosságokat olyan szeretetteljes pedagógiával szeretnénk befolyásolni, melyben a gyermek érzelme differenciálódhat, az érzelmi állapotának tartóssága növekedhet, a gyermek érzelmi labilitása csökkenthet, megszelídülhet a végleteket mutató érzelmi reagálása, fokozódhat az érzelmek feletti uralkodás képessége, kialakulhat a gyermek gazdag érzelmi skálája, és megerősödhetnek a magasabb rendű érzelmek. A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kapnak a művészeti értékek, hogy a kreatív gondolkodási irányt megerősítsék. A divergens, kreatív gondolkodás megerősítése utat nyit a képzelőerő, alkotóerő kibontakoztatásának. Ehhez az alábbi kreatív gondolkodás területét bemutató elméletet éreztük találónak, mely kiemeli a művészetet, a humort, valamint kiemeli a felfedezés útján szerzett tapasztalati gondolkodást. Értelmezzük ezt egy szemléltető ábrával, melyben az egyes területekhez tartozó reakciókat az alsó sorban jelöljük! Nem pusztán az A és a H betűkkel játszadozunk, ezekben a reakciókban mélyebb összefüggések rejlenek. 4

6 HUMOR HAHA Robbanásszerűen oldja a feszültséget, lazít, jó közérzetet teremt. FELFEDEZÉS AHA Hagyja a gyermeket kíváncsiskodni, kutatni a tárgyi, természeti, társadalmi környezetet észrevenni. MŰVÉSZET AH Segít megélni a művészet által kiváltott érzelem gazdag és ellenőrzött feszültségoldást. A program alapelve: Az óvoda gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos negatív előítéletek lebontását, a keresztény kulturális értékek megismerését, a hazaszeretet kialakulását, a családhoz és szülőföldhöz kötődést Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Kiindulási pontok: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. 5

7 Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Ez a program magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze. Ugyanakkor arra készteti az óvónőket, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban, az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe véve szervezzék meg. Ezt a programot azért választottuk, hogy pedagógiai munkánk során az óvodásokat okos szeretetben, érzelmi biztonságban, humorral teli szabad légkörben, sok szép, művészeti élményt, értéket biztosítva neveljük! Különösképpen akkor tudunk eredményesen dolgozni e programmal, ha a művészetek eszközeivel gyakran hatunk a gyermekekre. Felhasználjuk a verset, a mesét, a dramatikus játékokat, az éneket, énekes játékokat, zenehallgatást, a rajzot, mintázást, kézimunka léleknemesítő erejét, és gyakran eljuttatjuk a gyermekeket az AH élményig. A természeti, tárgyi környezet megismertetését úgy irányítjuk, hogy a gyermekek a közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, ismerjék településünk értékei. Ismeretes, hogy az óvodás korosztályra a mozgáséhség jellemző. Ezért e program a mindennapi szabad mozgáson túl beiktat szervezett mozgásokat is, hogy a gyermekeknek megfelelően fejlődjön keringési, mozgató- és légzési rendszerük, valamint a csont- és az izomrendszerük teherbíró képessége. A népművészet formanyelvén fogant vers, mese, énekes játék, vizuális- és tárgyi környezet kiemelő program tevékenységi keretként építi be a hagyományőrzést, népszokásokat, hogy az óvónők évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezzék meg az óvodai nevelés tartalmait Gyermekképünket a következőképpen tudjuk összegezni: Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Elsajátítja a környezettudatos magatartást, védi, óvja a természetet. Ápolja a hagyományokat nemzeti identitás tudat. Tiszteletben tartja és megismeri más népek értékeit- migráns gyermek Minden gyermeket, saját képességeihez mérten fejlesztünk, nincsenek standardok, lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a tehetséggondozást. Ez a program befogad mindent, ami csak tiszta forrásból fakad, és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészet sokszínű hatásával éljék át a vissza nem térő óvodás éveiket. 6

8 BEMUTATKOZÁS Óvodánk a Kisalföld déli csücskében elhelyezkedő, 1450 főt számláló községben található. A lakosság egyharmada a roma kisebbséghez tartozik, akik azt igényelték aláírásukkal deklarálták -, hogy ne cigány nyelven és kizárólag az etnikum kultúrája szerint történjen a nevelés. Intézményünk az önkormányzat által fenntartott, önállóan gazdálkodó, egy épületben működő két csoportos óvoda, amely a falu közepén, a hajdani Széchenyi kastély udvarában épült 1969-ben. Előtte a kastély épületében működött az intézmény. Az óvodába érkező gyermekeken tükröződik a falusi népesség sokszínű rétegződése. A gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A szülők egy része a környező iparvállalatoknál dolgozik, az édesanyák nagy része főállású anya vagy ő vállal munkát és az apa marad a gyermekekkel, vagy munkanélküli. Mivel a gyermekek jelentős része ingerszegény környezetből jön, ezért választottuk az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című alternatív programot, hogy a hátrányokat egy élmény gazdag óvodával próbáljuk kompenzálni, ahol a szülők nevelő partnereként egy boldog gyermekkor biztosításával teremtjük meg a személyiség szabad kibontakozásának optimális feltételeit. Az óvoda környezete biztonságos, esztétikus, nyugtató hatású jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Óvodánk udvarán található füves, homokos, árnyékos terület 1191 m2- en. Az udvari játékok biztosítják a gyermekek mozgásfejlődését. Az óvoda összkomfortos épülete 425 m2, amely magában foglal három csoportszobát: Délutáni pihenő szoba: Csoport szoba- torna: Ficánka csoport: 47,40 m2 47,40 m2 43,70 m2 Kettő mosdót, WC-t, öltözőt, egy vezetői irodát, egy óvónői szobát, egy dajkaöltözőt, egy melegítőkonyhát, egy személyzeti WC-t, személyzeti zuhanyzót és kazánházat, valamint egy nyitott teraszt. Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolattartásra törekszünk falunk intézményeivel és vállalkozóival. Óvodánkban teljes nyitva tartásban a nevelőmunkát 2 főállású felsőfokú képesítéssel rendelkező óvodapedagógus ( 1 fő óvodapedagógusi állást hírdetünk), 2 főállású szakképzett dajka végzi. Nevelőtestületünk szakmailag igényes, nyitott az új befogadására. Tárgyi feltételeinket részben a költségvetésből, részben szakmai pályázatokból, és a költségvetésen kívüli összegből (szülők bálja, vállalkozói adományok, szponzorok) igyekszünk fejleszteni. 7

9 Célunk a szülőföld megszerettetése. Természetközelségünk, az életközelség segíti nevelőmunkánk fejlődését, a megújulást, a körülöttünk lévő állandó és változó természethez, élethelyzetekhez való alkalmazkodást. 1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 1.1. Hagyományőrzés, népszokások Alapvető célok: Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. A gyermek joga, hogy állapotának megfelelően legjobb fejlesztést, őszinte elfogadást kapjon. / Tolerancia elve/ 1.2. Hagyományőrzés, népszokások Általános nevelési feladatok - A gyermek nevelése elsődlegesen a szülő feladata. - Az óvoda ebben partner, biztosítja az egyenlő hozzáférés elvét minden gyermek számára. - A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése - Az egészséges életmód alakítása - Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása - Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Érzelmi biztonságot nyújtó, befogadó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, 8

10 őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi test-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek, gyermek-dajka viszonyában megmutatkozó pozitív attitűd jellemezze, érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képes legyen a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek, a szociális érzékenységének erősítését, segítse a barátkozást, ÉN tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. - Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. - A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, segíti a szokás- és normarendszer megalapozását. - A gyermek nyitottságára építve, az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. - A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. Az óvónő tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek önmaguk és mások szeretetése, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek. A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai Az egyéni igényeket is fegyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének kialakítása. 9

11 Harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlása segítse elő az esztétikus, szép mozdulatok kialakulását. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda minden-napjaiban a természetben, tárgyi és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási élményeket, hogy a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. A gyermekek legyenek képesek a tárgyi ember természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulást, a szűkebb tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítését. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. Az érzelmi alapigények biztosítása biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. 2. A NEVELÉS KERETE 2.1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényeinek alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Az óvoda feladatai: 10

12 A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A gyermekek egészségének védelme, megóvása, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges esztétikus környezet megteremtése A környezettudatos életmódra nevelés. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvónő az óvodai felvételi után lehetőleg még a nyári időszakban készítsen gyermekekről anamnézist és töltse ki az Információ gyűjtése a gyermek neveléséről c. igényfelmérő lapot ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységéhez szükséges. A növekedés, a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért az óvónő folyamatos megfigyeléssel, pl. testsúly, testmagasság, szem, hajszín és méret láb+kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő meta jelzésekkel közelednek feléjük és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetők a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvónő az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítsa a gyermekeknek. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezze a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetétel legyen. Az étkezési szokásokat úgy alakítsák ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével éljenek. A táplálkozás során a magas cukor tartalmú ételek- italok, a magas só és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek fogyasztásának ösztönzése a célunk! A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzék el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. 11

13 A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgála. Az óvónő a gyermekek ápolása közben beszélgessen a gyermekekkel, hogy a kívánságuk, kérésük alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolás segít az azonos elvek betartásában. A felnőttek különös gonddal védjék a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használatához a felnőttek teremtsék meg az intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvónő következetesen kérje a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. Türelmes, meggyőző munkával a szülők jó partnereinkké válhatnak. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítsuk, hogy a gyermekek a természetes agymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvodai elégíti ki. A nyugodt pihenés a feltétele a csend és a biztosság. Az elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatódalok dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápolja a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzünk gátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partner, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a gyakori rövid prevenciós, és korrekciós, fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónő szervezzen napi kocogó-futó lehetőségeket. A gyermekek meghatározott futópályán 12

14 önmaguk döntsék el, mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó várellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek fejlődéséhez szükséges az egészséges környezet megteremtése Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, egyedi, praktikus megoldásokat tartalmaz, akkor is megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához, ha szerényebb. A mindennapi tevékenységet hassa át az élet tisztelete, a természet védelme, a jeles napok külön alkalmat adnak ezek megerősítésére /Föld napja, Madarak fák napja, Autó mentes világnap, stb / Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvónőjüket. Ugyanakkor legyen olyan udvarrész is, ahol a különböző korú gyermekek együtt játszhatnak. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított gyermek virágoskert. Minden csoport rendelkezzen homokozóval, agyagozó asztallal. A labdajátékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán legen olyan zártabb udvarrész, pódium-szerű lehetőség, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, vagy bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az óvónők esztétikusan, ízlésesen rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is ad. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyják szabadon, csak olyan esztétikus kisméretű függönyt használjanak, ami nem veszi el a természetes fényt. Tűző nap esetén biztosítsuk a sötétítő függönyöket. Tudatosítsuk a gyermekekkel az energia ésszerű felhasználását, a környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítását. Az óvónő az esztétikai tevékenységekhez alakítson ki elkülönített részeket a csoportszobában. Tervezzen meg egy esztétikus, igazi mesebirodalmat, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a színtere. Legyen olyan sarok, vagy rész, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek, és mindent megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Az óvónő alakítson ki egy olyan helyet is, ahol minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. Legyen helye még a mikrocsoportos séták alkalmával talált kincseknek is, és találjon ki arra is megoldást, hogy ha nincs tornaszoba, akkor a nagymozgásos játékeszköznek is legyen helye a teremben. A csoportterem legyen színben, formában, alakiságban, méretarányok szerint, a díszítés anyagiságának tudatos összeválogatásával megkomponálva. Az öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Az öltözőben a szülők részére legyen egy 13

15 esztétikus általános tájékoztató tábla, a gyermekek eredményességét közvetítő informáló tábla, valamint a negyedéves évszakprojektet bemutató részletes bemutató tábla, amelyen piktogramokkal jelölik, hogy az adott héten mit tanulnak a gyermekek. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait jelenítsék meg képi formában is a szokások rögzítésének elősegítésére. A programhoz egy olyan kisméretű helyiség folyosórész szükséges, ahol az ovigaléria megrendezhető. A gyermekek szemmagasságában kiállított művészi alkotások megfelelő megvilágításban a műalkotásokkal történő állandó kapcsolat meglétét, a gyönyörködést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják még a szülőknek is. A gyermekek önmegismerését, én formálását, az élményközvetítést, az együtt álélt élmények újbóli átélését segíti a videó-szoba, ahol a gyermekek élvezhetik a rövid videofelvételeket. A róluk készült videofelvételeket, ha minél többször megnézhetik, a szülőkkel együtt is, mindenképpen szemléletformálást eredményez.( Csak írásos szülői beleegyezés után!) A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítsék a szokások beidegződését. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan vizet töltenek a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tenni. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés Az érzelmi, erkölcsi értékorientált közösségi nevelés A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. 14

16 Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátosságuk a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben a gyermekeknek kialakul az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. Fontos, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban. Ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Biztosítsuk még azt is, hogy az évesek meghatározott céllal önállóan mehessenek ki az udvarra is. (Természetesen a közvetett figyelemmel kísérést biztosítjuk.) Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha az óvónő minden gyermeknek tároló helyet biztosít, ahová saját eszközeit, játékait, a mikro csoportos tapasztalatgyűjtésen talált értékeit beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A gyermekek érkezésekor az óvoda öltözőiben, folyosóin nyugalmat árasztó halk zene fogadja az érkezőket. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Ezért az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt fokozatosan ismerkedjen az óvodával. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül. A szülő jelenléte a gyermeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt, és a dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Az óvónők a gyermekek jelét úgy válogassák ki, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Legyen ez a gyermek első esztétikai élménye az óvodában! A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónő mesével, ölbeli játékokkal, mondókákkal kedveskedjen a gyermekeknek. Az idősebb óvodások is segíthetnek mesedramatizálással, 15

17 énekes játékkal, verseléssel az érzelmileg bizonytalan, szorongó gyermekek beszoktatásában. Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel gyakoroltasson az óvónő, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Az éves gyermekek segítsenek a kiscsoportosok öltöztetésében, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. Az óvoda közösen tervezze meg és értelmezze újra hagyományos rendezvényeit úgy, hogy a gyermekeket minél kevesebbet szerepeltesse. Az óvoda ünnepnapjaiban is a jelképek, az élményközvetítés és a személyesség jelenjen meg. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül szerveződjenek különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan is. Bővítsék ki az óvodások és az idősebb gyermekek (iskolások) találkozásának lehetőségét. E célra használják ki a véletlen és a tervszerű találkozásokat. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a szociális érzékenységének fejlődését. Engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. A határokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára egyéni sajátosságait figyelembe véve- érthető, vonzóvá tudja tenni, és a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveli. Különös jelentőséggel bír ez óvodánkban, mivel a cigány etnikumhoz tartozó gyermekek száma rohamosan nő.. A felnőtt-gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg: - A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyermekeket. 16

18 - A parancsolás helyett igyekezzen meg kérdezni.(ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) - A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít): - A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala - A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél vezessen konzekvenciákat. - Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. - A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. - A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó beszélgetéseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. - A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek. - Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. - A felnőtt-gyermek kommunikációban világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésében, azok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. (A személyes perceket biztosítsa az óvónő minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzés elfogadása és a megfogalmazása is kapjon hangot.) - A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. - Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. - A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. 17

19 Ezeket az elveket hozzuk nyilvánosságra. Értelmezzük az óvoda minden dolgozójával és a szülőkkel is, és kifüggesztjük a folyosóra, mert ez sugallja az óvoda nevelési felfogását is. Az óvónő elemezze, vizsgálja a gyermekek társas viselkedését, kapcsolatát. Használjon minél több elemzési eszközt a társas jellemzők kimutatásához. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. - A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szokásszabályainak betartása. - Egymást is megkérik a szabályok betartására. - A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. - Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. - Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit, a gyermeki magatartás alakulása szempontjából példa értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és modell értékű viselkedése. - Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. - Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. - Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre A program ajánlott napirendje A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének. Ezért az óvónő a családdal közösen alakítsa ki a gyermekek napirendjét. Tervezésnél vegye figyelembe a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság, a rugalmasság elve. Az óvónő és a dajka teljesítse a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy személyes kapcsolatot tudjanak felvenni vele, szenteljen elegendő figyelmet minden gyermekre. A napirendben külön időpontot (pontokat) jelöljön meg a gyermekek rendszeres edzésére, mozgásos lehetőségeire. 18

20 A napirendjavaslat tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. A modellként bemutatott példa korcsoportonként, az egyes évszakok által meghatározott feltételek szerint módosítható. Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez Időtartam Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Gyülekező Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos teendők, tevékenységek Személyes percek Testápolási teendők Tízórai Vers mese - dramatikus játékok Rajz, mintázás, kézimunka Ének-zenei készségek fejlesztése Részképesség fejlesztés egyéni szükséglet alapján JÁTÉK A SZABADBAN Környezetben szerzett élmények Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták Énekes játékok az udvaron Edzés: kocogás, futás Szervezett mozgásos tevékenység Ebéd Testápolási teendők Pihenés, altatás mesével, altatódallal Testápolási tevékenységek Uzsonna JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN J Á T É K J Á T É K 19

21 3. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE 3.1. Hagyományőrzés, népszokások Ez a program a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. Az óvónő építse be a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. 4 Az óvónő teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kulturális gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét, értékét. A program olyan óvónőt igényel, aki ragaszkodik népünk múltjához, képes azonosulni azzal. Tudja a népszokások eredetét, ismert azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer. Nagyon fontos, hogy lakóhelyének hagyománya szerint tervezze meg e feladatát. A hagyományőrzés úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektők gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik. Lehetőséget teremtünk más kultúrák, szokások hagyományok megismerésére. Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendi sorrendben: Az ősz jeles napjai: Szüret (október 15-től) András nap (falunk védőszentje) Halottak napja (november 2.) A tél jeles napjai: Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Mikulás (december 6.) Luca (december 13.) Karácsony (december ) Farsang A tavasz jeles napjai: Húsvét Május 1. Anyák napja (vízkereszttől hamvazószerdáig) (a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltére következő vasárnap) - majális Gyermeknap - ballagás Pünkösd (Húsvét után 50. nap) A néphagyományőrzés ajánlott tartalmai 20

22 Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezessen be, amelyhez az óvónő a gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos tevékenységet. Az óvónő a hagyományápolás tartalmát minden esetbe a helyi tradícióknak megfelelően variálja. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt se legyen merev, erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszást biztosítson. Őszi betakarítás A 3-4 éves gyerekek figyeljék meg a nagyok betakarító munkáját, őszi tevékenységét. Tapasztalják meg a természet változását. (pl.: feküdjenek az avarban). A termések gyűjtését, irányítással végezzék és figyeljék meg, hogyan történik tárolásuk, mit készítenek belőle az óvónők. Az állatokról hallgassanak népmeséket, mondókákat. A 4-5 éves gyerekek kövessék a kalendáriumot a jeles napokat. Gyűjtsék a természet kincseit, rendezzék el és díszítsék vele csoportszobájukat. Az állatok viselkedését figyeljék meg, takarítsák be a termést, végezzenek befőzést az óvónő segítségével. Tanuljanak névcsúfolókat, egyszerű népi játékokat. A népi hangszerekkel, népzenével ismerkedjenek meg. A legnagyobb óvódások készítsenek kalendáriumot, figyeljék meg, igazak-e a népi jóslások. Ismerjenek meg néhány találós-kérdést, közmondást, mesét, verset. Az óvoda kis kertjében végezzenek őszi munkát, ültessék cserébe a fagyot nem tűrő növényeket. Népzenére egyszerű lépésekkel, forgásokkal, térformákkal próbálgassák a táncos mozdulatokat. Játsszanak énekes népi játékokat, ismerjenek meg néhány ügyességi, illetve sportjátékot (pl. kakasviadal, zsákban futás stb.). Szüret (október 15-től) A 3-4 éves óvodások hallgassanak énekeket, mondókákat a szüretről és a gyümölcsökről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten és a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, kóstolják meg a mustot. A 4-5 éves óvodások ismerjenek meg egyszerű szüreti játékokat. Gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. A szüret előkészítésében vegyenek részt. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten: játsszanak a nagyokkal népi játékot, népzenére próbálgassák a táncos mozdulatokat. Az éves gyerekek szervezzék meg a szüretet óvónőjük segítségével a szőlőskertben, vagy ha nincs más, az óvoda udvarán. Díszítsék fel a kaput gyümölcsökkel. Szemezzék, préseljék a szőlőt. Tudjanak verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről. Aktív részesei legyenek a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek, játsszanak szüreti népi játékot. Készítsenek termésekből egyszerű tárgyakat hangszereket (pl. dióhéj-percengető, csutkamuzsika stb.). 21

23 Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Borbála nap (december 4.) Mikulás (december 6.) Luca nap (december 13.) Karácsony (december ) A legkisebb óvodások ismerkedjenek meg az advent jelképeivel (koszorú, naptár). A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. A szüleiknek készítsenek egyszerű ajándékot. A vízbe tett cseresznyeágat, az ültetett Luca-búzát folyamatosan kísérjék figyelemmel. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal, az óvónő segítségével készítsenek egyszerű fenyődíszeket az otthoni karácsonyfájukra. A nagyobb óvódások az adventi naptár és a koszorú elkészítésében segítsenek. Naponta nézzék meg mi a feladatuk az adventi naptár szerint. Tegyék vízbe a cseresznyeágat, ültessenek Luca-búzát, mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszeket nehezebb technikával. A Mikulás és a karácsony előtt tanuljanak egy ünnepi köszöntő verset, mondókát, éneket. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát. Az éves gyerekek önállóan, az óvónő segítségét kérve készítsenek adventi naptárt és koszorút. A kijelölt feladatokból naponta bontsanak ki egyet, és oldják meg azt. Luca napján kotyoljanak a kisebbek csoportjában, tanuljanak kotyoló mondókát, verset a Mikulásnak és a karácsony köszöntésére. Figyeljék meg az időjárás változásait. Készítsenek asztaldíszeket. Az ünnepi készülődés étkezési szokásait ismerjék meg: süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, díszítsenek, süssenek mézeskalácsot. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokás A 3-4 évesek egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. A 4-5 éves gyerekek díszítsenek farsangi álarcot, gyűjtsenek tombola tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerűbb dalt vagy mondókát a farsang köszöntésére. Hallgassanak tréfás mesét, éneket, verseket. Az éves gyerekek tanuljanak farsangi éneket, bálba hívogató mondókát. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Vegyenek részt a tombola húzásában, hívogassák a kisebbeket és az iskolásokat a mulatságba. Vegyenek részt az iskolások táncházában, az ügyességi játékokban. A nagycsoportosok rendezzék meg az óvoda humornapját. Húsvét (a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) A éves gyermekek tanuljanak locsolóverset, óvónőjük segítségével berzseljenek tojást. Locsolkodjanak, és vegyenek részt a tojás-játékokban. Fogadják a kiszézőket, tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. 22

24 Az évesek tegyenek nagyobb sétát a folyópartra vagy a ligetbe. Írjanak tojást viasszal, díszítsék fel csoportszobájukat. Kiszebábbal kiszézzenek a kisebbek csoportjában. Díszítsék az ablakot festéssel. Ha van lehetőségük, vegyenek részt a tavaszi határkerülésben. A locsoláshoz, komáláshoz, komatál-küldéshez tanuljanak mondókát. A fiók locsolják meg a lányokat és az óvónőket, a lányok készítsenek tojást a fióknak maratással vagy karcolással is. A gyerekek süssenek süteményt a komáláshoz, komáljanak a kisebbek csoportjában. Május elseje Az óvónők és az éves gyermekek által feldíszített májusfát járják körbe az óvoda lakói tavaszi dalokat énekelve. A májusfa díszeit minden csoport közösen készítse el. A fiók rendezzenek versengést: ki tud felmászni a fára, ki éri el a fára aggatott tárgyakat. Pünkösd (Húsvét után 50. napon) király-királynéválasztás tavaszi vásár A 3-4 éves óvodások figyeljék meg a nagyok készülődését. A vásárról hallgassanak óvodás dalokat, mesét, nézzenek képeket. A szüleikkel együtt vegyenek részt a tréfás vetélkedőkben, a várási forgatagban. A nagyobb óvodások az óvónő segítségével készítsenek vásárfiát, tanuljanak meg vásári kikiáltó rigmusokat. Süssenek perecet vagy mézeskalácsot. A pünkösdi királykirályné választáshoz tanuljanak énekes játékot, egyszerű tánclépéseket. A tallérokat készítsék el. Rendezzék be a vásárt, árulják portékáikat. A versenyjátékok után segítsenek a nyeremények szétosztásában. Népzenére próbálgassák az egyszerű táncos lépéseket és fedezzék fel az esztétikus térformák szépségét. 4. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI 4.1. Játék, játékba integrált tanulás A belülről indított ás vezért játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. 23

25 Az óvodapedagógus feladatai A játékhoz szükséges feltételek biztosítása A éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban Az óvónő játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása A játék megfigyelése, ezáltal a gyermek megismerése A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés élmények) Kreatív, alkotó légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközzel jelenítik meg azt, milyen helyet választanak és mennyi ideig tart a játékuk. Az óvónő teremtse meg mindezekhez a feltételeket. Az alkotó légkört tovább fokozhatja a kellő időben nyújtott segítség, megerősítés, ötlet. Az óvónő a csoportban csak annyi szabályt vezessen be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallhatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvónő őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör megteremtéséhez használjon minél gyakrabban humoros kifejezéseket, tréfás szavakat, vegye észre a környezetben spontán megjelenő helyzetkomikumokat. A különböző típusú játékokhoz szükséges helyet a gyermekek szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvónő segítségével alakítsák ki. A csoportszobákban legyen helye a többféle állandó és variálható, vagy új elkülönített kuckóknak. A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek kincses ládája is. Az intellektuális érzelmeket kiváltó tapasztalatszerzések során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek, a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján. 24