A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium és Kollégium

Átírás

1 A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium és Kollégium

2

3 A GYÖNKI TOLNAI LAJOS GIMNÁZIUM BICENTENÁRIUMI ÉVKÖNYVE

4

5 A GYÖNKI TOLNAI LAJOS GIMNÁZIUM BICENTENÁRIUMI ÉVKÖNYVE

6 Összeállította és szerkesztette: Petz Péter Humné Szentesi Katalin Műszaki szerkesztő: Szverle Árpád

7 Kiadja: a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium Felelős kiadó: Humné Szentesi Katalin igazgató

8

9 Tartalom BEKÖSZÖNTŐ... 8 TOLNAI LAJOS... 9 ISKOLÁNK MÚLTJÁBÓL I. Az iskola alapítása II. Az iskola fejlődése Gyönkön III. Az iskola története ig IV. Az iskola története, emlékképek V. Az iskola története, emlékképek VI. Az iskola története VII. Az iskola története 1996-tól napjainkig VII.1. Bevezető VII.2. Az intézmény szervezeti egységei VII.3. Az intézmény székhelye VII.4. Visszatekintés VII.5. Jelen VII.6. Út a múltból a jövőbe VII.7. Küldetésnyilatkozat VII.8. Statisztikai mutatók VII.9. Az iskola sporttörténete 1990-től napjainkig VII.10. A gimnázium épület-együttesének épülési ideje EMLÉKEZÉSEK, KÖSZÖNTŐK Diákéveink a gyönki ref. Gimnázium és kollégiumban Gyönk , ahogy Földessy Ödön emlékeiben él Palcsó Sándor: Gyönki diák voltam Dr. Győri József: Gyönki diák voltam Mátyás Ernő: Egy öreg diák visszaemlékezései Dr. Zsigmond Endre: Gyönkről indultam - Egy élet két hazában Dr. Mészáros László: Egy öreg diák életútja Szabó József: Kirándulások - Emlékezés néhány felejthetetlen tanulmányi kirándulásra Dr. Hegyháti József: Emlékezés régi iskolámra Tóth Sándor: Mit jelent/ett/ a gyönkiség egy öregdiáknak? Kovácsné dr. Szigeti Klára: Diákkori emlékek Bödők Zoltán, 12.a: Nosztalgia avagy mit éltem át Gyönkön hat év alatt? Mátyás Ernő: 200 éve működik a gimnázium Gyönkön Mesterházy Balázs: Összetört cserepek VISSZAEMLÉKEZÉSEK A KÉTTANNYELVŰSÉGRŐL Die Bedeutung der bilingualen Schulen in Ungarn A kéttannyelvű iskolák jelentősége Magyarországon Deutschlehrerin sein - an einer bilingualen Schule Gondolatok a kéttannyelvű oktatásról Zur Geschichte der Zusammenarbeit zwischen dem Lajos Tolnai Gimnazium in Gyönk (Jink) und dem Georgius- Agricola- Gymnasium Chemnitz (vormals EOS Karl Marx ) A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium és a chemnitzi Georgius Agricola Gimnázium (korábban EOS Karl Marx ) közti együttműködés történetéhez Schüleraustausch Darmstadt-Gyönk Diákcsereprogram Darmstadt-Gyönk Zwölf Jahre = lebenslänglich Tizenkét év = életfogytiglan Im ungarischen Weltdorf Anmerkungen zum Gyönker Modell,

10 Das Deutsche Sprachdiplom am Tolnai-Lajos-Gymnasium A DSD Deutsches Sprachdiplom német nyelvvizsga a Tolnai Lajos Gimnáziumban Das Österreichische Sprachdiplom am Tolnai Lajos Gymnasium Az ÖSD-vizsga a Tolnai Lajos Gimnáziumban NEVEK 200 ÉV TÁVLATÁBAN Az iskola igazgatói Igazgató-helyettesek Kollégiumvezetők Az iskola főállású tanárai Német és osztrák vendégtanárok Unsere programmlehrer Érettségizett növendékeink A Tolnai Lajos Gimnázium és Kollégium Kiváló Tanulója emlékérem tulajdonosai A 200. TANÉVÜNK A 2005/2006. tanév eseménynaptára A 2005/2006. tanév iskolai és kollégiumi dolgozóinak névsora A 2005/2006. tanév osztályainak névsora KÉPEK ISKOLÁNK ÉS KOLLÉGIUMUNK MÚLTJÁBÓL ÉS JELENÉBŐL

11 Légy hív mind halálig és néked adom az életnek koronáját János: Jelenések könyve II.10. Itt kezdtem tanulni a valót, talán itt kezdtem tanulni az embert. Tolnai Lajos 7

12 BEKÖSZÖNTŐ Köszöntöm iskolánk fennállásának bicentenáriuma alkalmából az intézmény egykori és mai pedagógusait, dolgozóit, diákjait, minden emlékezőt és érdeklődőt. A tolnai dombok közt szerényen megbújó egykori centrális oskola, majd református gimnázium, mai nevén Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium, 2006-ban ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. E rangos évforduló kapcsán minden iskolai rendezvényen valamilyen módon szó esik az alma mater múltjáról, hagyományairól, sikereiről. Sok egykori diák felkeresi az iskolát, jól esik együtt emlékezni. Megalakult az Öregdiákok Egyesülete, hogy segítse az iskola mai nevelő-oktató munkáját, ápolja a hagyományokat és erősítse az öreg diákok együvé tartozásának jó érzését. Az összefogás és a gazdag hagyaték gyarapítása jeléül fogadják ezt az iskolatörténeti könyvet, mely első próbálkozás a gyönki gimnázium történetének bemutatására könyv formában: töredékek, visszaemlékezések, néhány életpálya és felvillanások a mából. 200 év már történelmi időben is jelentős feldolgozásakor nem lehetett teljességre törekedni. A hangsúly az érettségit adó os időszakra tevődött. Fogadják szeretettel e bicentenáriumi kiadványt, olvasásakor elevenedjenek fel a gazdag múlt értékes pillanatai. G y ö n k, Dr. Humné Szentesi Katalin igazgató 8

13 TOLNAI LAJOS (az iskola és kollégium névadója 1965-től) Ki volt Tolnai Lajos? Tolnai Lajos ősi tolna megyei köznemes családból származott. Családi neve Hagymássy volt, de mindvégig írói nevét, a Tolnai-t használta, így örökítődött meg a köztudatban január 31-én született Györköny községben. Apja, Hagymássy Sándor, a helység akkori jegyzője. Kolozsváry Julianna, anyja, dunaszentgyörgyi földbirtokos lánya. A család néhány évi váraljai megszakítással 1848 tavaszáig marad a szülőfaluban elején Gyönkre költöznek; itt végzi el Tolnai Lajos az algimnáziumot ben : a híres Nagykőrösi gimnáziumba jár. Az irodalmat Arany Jánostól tanulja, az önképzőkör lapjában jelennek meg első versei őszétől a pesti református teológia hallgatója, legátusként Szekszárdra is eljut. Tanulmányai végeztével a Kálvin téri templom segédlelkésze lesz egykori tanára mellet. Jeles szónok hírében áll s tanít az egyház elemi iskolájában is : a pesti református főgimnázium helyettes tanára ben megnősül, felesége Sugár Fanni. Béla fiuk orvos lesz, Iduna lányuk fiatalon hal meg : református lelkész Marosvásárhelyen. Életének legnehezebb időszaka ez, mert nem szolgálja ki az erkölcstelen város urait. Alaptalanul perbe fogják. Végül lemond állásáról március 19.: haláláig Pesten tanít. Az utolsó tíz évben felesége elhunytával végképp a magány lesz osztályrésze. Tizenegy esztendős volt, midőn a szabadságharc kitört 30 esztendős, mikor 1867-ben a Habsburgokkal való kiegyezés megtörtént. Látta a szabadságharc eseményeit s végigélte a Bach-korszakot, az elnyomatás 9

14 reménytelen esztendőit. Tolnai Lajos lelkivilága a Bach-korszakban, a szabadságharcot követő elnyomatás esztendőiben nyerte sorsdöntő élményeit. Letiport országot, vérét vesztett s romlásnak indult társadalmat látott maga körül, lelke keserű élményekkel, kínos társadalmi megismerésekkel telt meg, s hű maradt élményeihez mindhalálig. Hiába jött a kiegyezés a maga görögtüzes lelkesedésével. Hiába hangoskodtak új emberek, hogy a kiegyezés jótékony fejlődést hoz a magyaroknak. Hiába bódult bele az egész ország a kibékülés mámorába, Tolnai Lajos a társadalom meggyógyuló sebeibe mélyesztette ujjait és mást mondott. Érezte, hogy távolról sem gyógyultak be azok a sebek, melyeket a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc leverésekor s az önkényuralom alatt szenvedett a nemzet, hanem inkább üszkösödnek, fekélyesednek. Tolnai ezeket a sebeket kiáltotta ki, messzirenyúló hatásukra figyelmeztette a társadalmat, tiltakozott a könnyelmű derűlátás, a megokolatlan hiszékenység ellen.. A negyvennyolcas forradalom és szabadságharc félben maradt, nem végezhette el tisztulásnak és az újjászületésnek esedékes történelmi művét. Bitó alá, puskagolyók elé, börtönbe és száműzetésbe került a negyvennyolcas hősi nemzedék. Tolnai Lajos a kétségbe ejtő társadalmi balsorsot írta meg nyíltan, egyenesen, kíméletlenül előtt hősi hang uralkodott a magyar irodalomban, az írók teljes odaadással vállalták a nemzetalkotás hivatását. A kiegyezés csillogó köntöse alatt Tolnai vészes kórok nyomait látta és merészen föllebbentette, társadalmunk minden kórját megörökítette. A múlt század második felében egyetlen magyar író sem nyújtott ennyire átfogó és hősi társadalomrajzot. Tolnai minden irányban igazat mondott, inkább a magányosságot vállalta, de nem alkudott meg semmiféle osztályréteg, vagy más efféle kisebb ügy kedvéért. Regényei ezért, szépirodalmi értékükön túl, rendkívüli társadalomtörténeti jelentőséggel is rendelkeznek. Legismertebb művei: Tolnai Lajos költeményei, Az úrak, A báróné téndasszony, A nemes vér, Az oszlopbáró, 1884 A polgármester úr, 1885 Eladó birtokok, A jubilánsok, Az új főispán, A sötét világ, A nagy-gyárosék és egyébb elbeszélések,

15 Ady Endre: Egy ravatalnál Nem volt semmi bűne, csak különb volt, mint a többi. Éles volt a szeme, tehát keserű volt nagyságos szíve s rombolóan lázas az agyveleje. Mellékesen pedig, legelső íróembere volt az országnak és még ezt is megbocsájtották neki. De hogy látni és beszélni mert, azt nem bocsájtották meg soha. 11

16 12

17 13

18 14

19 ALAPÍTÓ LEVÉL Mi Gyönki Földes Uraságok meg-győzettetvén arról, hogy kiváltképpen a jó-nevelés által tétettetik az Ember alkalmatossá és tökéletessé a maga életének okos fojtatására, az Emberi Társaságra, és ajó Hazafiuságra, sőt az Isteni félelemre is; a jó nevelés pedig leg inkább a rendes Oskolák által miveltetik; -tapasztalván pedig azt, hogy a körül lévő Vidéken tsak edgyjó, rendes Nevelő Oskola is a melybe az igyekező Szülék az 6 Gyermekeiket ajó neveléssel a tökéletességre készithetnék, nem találtatik: ugyan azért, egyedül az Emberiséghez és Hazánkhoz vonszó azon szeretetünkből, hogy mi ezen szükséges jó-nevelést tőlünk ki telhetőképpen előmozditsuk, oly szándékra jöttünk, hogy Gyönkönn a magunk Helységünkben edgy Német Magyar és Deák Rethoricáig inclusive tanittandó Oskolát áilitsunk fel, mellyet a jövendő időkre is állandóvá tégyünk, a mint is ezen végre: Alább irt Napon és Esztendőben azon Épületet, melly a Német Oskola Ház mellett mostanában épült, Fundussal edgyütt Somogyi, Tolnai és Baranyai Tractusok Centrális Oskolájának ez uttal minden terek és adózás nélkül mint szabad Fundust által irjuk, és adjuk következendő Feltételek alatt. Ugymint: lször Ezen Oskolának Fő vigyázása minden időben Gyönki Famíliánkat illesse, meny végre a három Tractusbéli Tisztelendő E1őii Járó Urak a Familia meg edgyezésével közülünk edgy arra érdemes személyt fognak választani. 2szor Alkalmatos Oskolabéli Tanittókat a három Tractusbéli Tisztelendő Elő járó Urak a Familiabéli Inspector Urral lejendő edgyetértéssel fognak választani és el is botsatani. 3szor Ezen Oskolába a Német Nyelvnek tanittása leg nagyobb tzél légyen, azért is ez főképpen előmozdittassék és szorgalmatossan tanittasson. 4szer Az Oskolabéli nagyobb dolgoknak elintézésére a Tractusbéli Tisztelendő Elö járó urak, Inspector Urral edgyütt minden esztendőbe legalább egyszer egybe fognak gyűlni, akik a szükségesekre vigyázni fognak. 5ször A kissebb Oskolabéli Professzorok és Tanítványok erám pedig a fellyebb irt Fő Vigyázó Urak egy Hely beli kis Consistoriumot fognak fel állítani, a melly az apróbb dolgokat elintézhesse. 15

20 6szor Az Oskolához tartozandók számára bizonyos regulák Törvényül fognak írásba kiadattatni, hogy magokat azokhoz minden esetre alkalmaztathassák. 7szer Hogyha pedig valamelly véletlen változások miatt ezen Oskolának meg szünni kellene, mivelhogy ennek Épittésére mindenféle Matériálékat Mi Földes Uraságok szolgáltattunk: tehát azon esetre a Matériálékon kívül minden hozzá tartozandók árrának, és Mester Emberek béreknek betsü szerént a V. Tractusoknak lejendő ki fizetése mellett a Gyönki Famíliára vissza szóljon, addig pedig sem edgy magá nossan közülünk, sem közönségessen átoljába még Maradékiak is semmi esetbe és okra nézve ne háborgathassa. Mely ebéli szíves Hajlandóságokat a Tekintetes Gyönki Földes Uraságoknak mi is alább írottak a V. Tractusok részéről tellyes hálaadó szívvel vévén: a fenni irt Pimetumoknak szentül lejendő megtartásának ígérete mellett, a fellyebb által irt és adott Oskola Házat által vesszük. Menynek is nagyobb hitelére ezen In Seriptionális Levelet mind két részről saját kezünk aláírásával és szokott Petsétünkkel megerősítvén ki adtuk Gyönkön 29 8h 812. Néhány latin szó, ami kevésbé ismert: Rethorica: ékesszólástan Tractus: táj-vidék (itt megye) Inclusive: beleszámítva matériálék: anyagi kellékek Inspector: felügyelő Superintendáns: fó-felügyelő Consistorium: egyház-tanács Prosenior: az egyházmegye vezető Seriptionális: (itt) polgárjogi esperese. 16

21 Az alpítólevelet bal oldalt a gyönki földes uraságok, jobb oldalt a három megye reformátusegyházainak képvielőiírták alá. Hajós Sámuel mint Gyönki Földes Ur et. Tettes. Nemes Tolna Megye Tábla Birája és Feő Fiskálisa Magyari Kossa Péter mint Gyönki Földes Ur és Fejér és Tolna V.gyék Tábla Birája és Tettes. Ns. Fejér V.gyének Generális Komádi Nagy Mihály mint a Tolnai V. Tractusnak Esperese Csekei János mint a a Tolnai V. Tractus Vice Seniora és Superintendentiális As. Seffor. Gángol István mint a Külső Somogyi V.Tractus Proseniora Magyari Kossa Sámuel mint Gyönki Földes Ur Tettes. Tolna és több T. N. V.gyék Tábla Birája Németh Károly mint a Külső Somogyi V. Tractus rendes Horariusa Jelen létemben Elek Ferenc Tettes. Ns. Tolna Vármegye Al Szolga Birája 17

22 ISKOLÁNK MÚLTJÁBÓL I. Az iskola alapítása /Összeállította: Szabó József gimnáziumi tanár/ Iskolánk első gyermeki lépéseit Gángol István históriájából ismerjük, melynek a szerző a következő címet adta: A külső somogyi egyházi megye Nagyszékelyben helyheztetett helvétai vallástételű Centrális Oskolájának első kezdetétől való históriája. Már a cím is jelzi, hogy iskolánk tanítói Nagyszékelyben kezdték meg az ifjúság nevelését ben ugyanis Csicsvai Vasas András és Keck Dániel lelkészek fiaikat a latin nyelvvel akarták megismertetni. Még ez év márciusában elhatározták Horváth Ádám bíztatására -, hogy olyan mestert hozatnak a székely iskolába 170 Frt. fizetéssel, aki a kis centrális iskolát is vezeti. E tervből azonban egyenlőre nem lett semmi, mert némelyek mondja Gángol nagyon hidegen fogadták a dolgot. Csicsvai úgy segített a bajon, hogy Laky Istvánt megfogadta fia mellé instruktornak. Úgy látszik a házi tanító jól végezte munkáját, mert Csicsvai Keck Dánielt is megnyerte az ügynek és 1806 januárjában szállást vettek a tanítónak, aki ott tanította a három növendéket, név szerint Csicsvai Andrást, Keck Dánielt és Dénest. A diákiskola tehát megindult és valószínüleg alapítói sem hitték, hogy 150 év lepergése után az általuk kezdeményezett iskola mint gimnázium, még mindíg folytatja áldásos működését annyi rosszakarat, annyi gáncsoskodás ellenére is. Térjünk vissza a múltba, a jelen küzdelmeihez erőt gyűjthetünk a múlt felelevenítésével. A Centrális Oskola első mestere fizetését részben a Magyar Székelyi Oskolától kapta, részben pedig a tanulók szülei jutalmazták a latin és a német nyelv tanításáért. A gyönki Consistorium 1806 februárjában mindezt jóváhagyta és megbízta Nagy Gergely prédikátort, hogy mint inspektor időnként referáljon az iskola állapotáról ben már nagy sikerrel tették le az exámént a tanulók, kiknek száma már annyira megnövekedett, hogy 1808-ban a Consistoriumnak preceptorról kellett gondoskodnia. Ez az újabb állás újabb anyagi áldozatot követelt, mely áldozat csak úgy lett valósággá, hogy Vécsey József 400 Frt-os adományával példamutatásra serkentette a környék tehetősebb családjait. Az adakozás megszervezésében nagy érdeme van a már említett Horváth Ádámnak is, aki ez ügyben a Consistoriumnál eljárt 1809 március 7-én és a Consistorium Hőke József asszesztort küldte ki önkéntes adományok összeszedésére. Ennek ellenére a kisegítőből nem lett semmi, mert közben a mester Nagyberénybe távozott prédikátornak. A Consistoriumnak tehát új tanítót kellett keresnie. A Kilitiben 1809 július 11-én tartott gyűlés a siker érdekében elhatározta, hogy évente az eklézsiák három félékre felosztódván annyi búzát adjanak össze, hogy mindenik esztendőben rámenjen a tizenkilenc pozsonyi mérőre. Ez persze még a kor viszonyai között sem biztosított valami fényes jövőt a megválasztott tanítónak. Kerestek tehát olyan embert, aki a fizetés csekélységét és a mostoha viszonyokat képes elviselni. Ilyen tanítót találtak Mányoki József személyében, akinek ifjúi lelkesedésére, tántoríthatatlanságára és tudására az iskolának bizony nagy szüksége volt. Fokozta a nehézségeket Keck Dánielnek az iskola egyik alapítójának halála, amely szinte jeladás volt az iskola ellenségeinek a támadásra. Így pl. a nagyszékelyi református egyház mindent megtett, hogy az iskola alól kihúzza a talajt, illetve, hogy megfossza a munkát biztosító négy faltól. Joggal mondhatjuk, hogy iskolánk ekkor közel állt a pusztuláshoz, közel állt ahhoz, hogy dicstelenül végződjék még fiatal élete. A pusztulás és a lét kérdése volt tehát letéve 18

23 Mányoki József kezébe. Mányoki az életet akarta. Az iskoláért, az iskola jövőjéért harcolt mint ember és mint nevelő is. Ilyen mostoha viszonyok között ért el 1810 májusában olyan szép eredményt tanítványaival, hogy a vizsgán Csicsvai elragadtatásában professzornak szólította az ifjú mestert. A jó munka eredménye lett az is, hogy két segítőtársat kapott. Kovács József a latin, Konrád János a német nyelv oktatásában segít a professzornak. Az iskola helyzete az eredmények ellenére tarthatatlan Nagyszékelyben, egyrészt a református egyház ellenségeskedése, másrészt a helybeli gazdatisztek háborgatása miatt. Ezzel kapcsolatban Mennyei János feljegyzéseiben azzal vádolja az uradalmak intézőit, hogy még robotszolgáltatásra is kényszerítették az iskolát és oktatóit. Érthető tehát, hogy az iskola pártfogói igyekeztek olyan helyre telepíteni a veszélyben lévő intézetet, ahol a földesurak is támogatják. Ezért utazott Csicsvai András, Vécsei József és Egressy Sámuel Gyönkre és itt 1200 Frt-ért megvették azt a házat, amelyben addig a német református prédikátor lakott. A Consistorium természetesen ezen munkálatokat igen nagy örömmel vette tudomásul, ez a tény még gyorsabb cselekvésre ösztönözte Csicsvaiékat, akik 1812 február 7-én elhatározták az iskola Gyönkre való költöztetését. Közben az iskola tovább terebélyesedett, tanítottak már retorikát, logikát és grammatikát is. Újabb személyek alkalmazása vált szükségessé. (Halei János majd Vécsei László). Az iskola történetének nagyszékelyi szakasza lezárult. További sorsa Gyönk község kezébe tevődött, és látni fogjuk, a község sohasem volt szűkmarkú, ha az iskolája nehézségeit kellett áthidalnia. Mindig kész volt az iskoláért a legmeszebbmenő támogatásra és ezzel elérte, hogy annyi viszontagság után, ha megtépázottan, néhol düledezve is, de áll ma is az iskola, hirdetve, hogy Gyönk lakosai nem hiába hoztak annyi áldozatot. 19

24 II. Az iskola fejlődése Gyönkön /Összeállította: Szabó József gimnáziumi tanár/ 1812-vel véget ér Gángol István feljegyzése. Szerencsére mindig volt olyan egyén, aki az iskola szeretetétől ösztönözve tollat fogott a kezébe, hogy felelevenítse a jövő számára a múltat, megörökítve a jelent. Ilyen volt Kálmán Dezső akinek munkáját e helyen értelméhez híven foglalom össze. Az előző fejezetben láttuk, hogy a Centrális iskola Gyönkre való áthelyezését február 7-én határozták el. Ettől az időponttól kezdve szinte gyorsvonati sebességgel pörögnek az események. Még a február hó végén megtartott gyűlésen a külső somogyi egyház is képviselteti magát új épület emelése mellett döntöttek. A gyönki földbirtokosok helyeselték a tervet, sőt segítették is. Az iskola helyét Klein Fülöp és Weil Ádám háza telkére tervezték, kiket Hajós Sámuel javaslatára úgy kártalanítottak, hogy Klein Fülöp megkapta a német iskola épületét és a német egyház 80 Frt-ot fizetett neki. Weil Ádám részben az iskola telkén épített házat kapta, amelyet Christ Ádám fundusával egészítettek ki. Christ Ádámnak pedig a szőlőhegy alatt Magyari Péter új házat építtetett. Az építkezés 1812 augusztus 4-én indult meg ünnepélyes alapkőletétellel. Az építkezés gyorsan haladt, mert a feljegyzések szerint még abban az évben megkezdődött benne a tanítás (1812 november). Az iskola ez esztendeig a külső somogyi traktus irányítása alatt állott, de megerősödést, a fejlődést szolgálta, hogy mellé még október 28-án a tolnai és baranyai egyház is csatlakozott 60 Frt támogatással. E támogatás mellett nem szabad megfeledkeznünk a magánosok adakozásáról sem, amelynek pontos felsorolása Kálmán Dezső idézett munkájának 19. lapján megtalálható. Én csak a legfontosabbat, Hajós Sámuel Frt-os alapítványát említem meg, amelynek kamatai részben a nevelők fizetését emelték, részben pedig az évek során igen sok tehetséges szegény tanuló kapott ösztöndíjat. Szintén ez az alapítvány tette lehetővé a tanulók létszámának emelését és a harmadik nevelői hely megszervezését, melyre Sebestyén Jánost választották meg, aki a zenét és a rajzot tanította. Így az iskola három osztályossá növekszik, sőt évi 50 Frt fizetéssel orvosra is szert tesz. Az épület amelyben a tanítás folyt, nem volt nagy. Ezt tükrözi Nádudvari Bónis Károly, az iskola egykori növendékének (később ref. főgimnáziumi tanár) leírása: ben professzor volt Losonczy László a költő, ki dik évben Kecskemétre ment tanárnak, - lakott az iskola épületének a déli végében, volt két szobája, konyhája, éléskamrája, s ebből feljáró a padlásra. Lakása mellett volt a tanterme, hová akkor az ötödik és hatodik osztályú növendékek jártak Emellett volt a korrector tanterme ennek a lakása a tanterme mellett volt, s állott egy szobából és konyhából. Az épület legvégében volt a református német iskola. Ettől pár lépésnyire volt egy épület, hol most a takarékpénztár háza van, ebben lakott a református német tanító, az öreg Király József. A mostani gimnázium helyén volt a református magyar iskola A közzel szemben a másik sor házban, hol később Bévárdy kasznár lakott volt Sebestyén János lakása, ki a declinistákat és conjugistákat tanította, s ide járt rajzot tanulni az egész gimnázium növendéksége. Az elmondottak után érthető, hogy néhány esztendő alatt a tanulók száma annyit növekedett, hogy az épület nagyobbítása szükségessé vált. Ezt úgy oldották meg, hogy Magyari Kossa Sámuel (Hajós után inspector) földbirtokostól évi 75 Frt-ért kibérelték az iskola melletti házát. Persze ez csak ideiglenes megoldás volt. A végleges késett, mert hiába akarta a nagyobb támogatások reményében a tolnai és somogyi esperesség egyesíteni a gyönki gymnasiumot a lőrinci latin iskolával, ez a szőkkeblűség, bizalmatlanság miatt nem sikerült.

25 Az iskola és a tanulók életét ugyancsak Bónis feljegyzéseiből ismerjük. Az iskola akkori mai szóval élve napirendje a következő volt: Leckéjük volt 8-11 és 2-4 óráig naponként, egy időben a harmadik és negyedik osztállyal. Hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken új leckét kellett tanulni, szerdán, szombaton délelőtt ismétlés volt (repetitio), délután szabadidő. A kis létszámú testület már ekkor is felhasználta a jobb tanulók segítségét. A jobb tanulókat correpetitorokká tette Békásy, s ezeknek kötelessége volt a hozzájuk beíratott correpetensekről a leckét naponként kikérdezni, s őket a fordításra el is készíteni. Hasonló de más tartalmú kép napjainkban a diákotthoni kikérdezések ideje. Mivel töltötte vajon a 30-as évek (1830-ról van szó) ifjúsága a szabadidejét. Bónis szerint télen szánkázni a szakadáti erdőre jártak szerdán, szombaton, - csak délelőtt volt tanítás máskor otthon csinálták. Csúszkálni a kertekre vagy a rétre jártak a bika akolon alul. Labdáztak az iskola udvarán a kertekben. Játékaik: golyózás, gombozás, méta. Kijártak a Gerenyásra és Öregerdőre madarat, tojást, epret szedni. Ez idő óta bizony sok kalendáriumot olvastak el, sok új generáció röppent ki a gimnázium falai közül. Megállapíthatjuk, hogy a mostani ifjúságnak más játékai akadnak. Időtöltés céljából nem kell neki fára mászni a tojás után. Sportkörökön hasznosabban használhatja fel testi fejlődése érdekében azt a fiatalos zabolátlanságot, a testi mozgás utáni vágyat, amely az embert igazán ifjúvá teszi. Ez az ifjúi lelkesedés a 30-as évek után a szabadság, függetlenség eszméiért indított küzdelmet és bontotta ki a háromszínű nemzeti lobogót. A hazaszeretet ragyogó példáit láthatjuk a 30-as évek során az u.n. reformkorban, majd az azt követő forradalmi fellendülésben. Ez a lelkesedés vezette a 40-es évek nagyjait: Petőfit, Kossuthot, Táncsicsot. Ez hatotta át az egész magyar ifjúságot, ez vezette a pesti népet a döntés kierőszakolása felé. Ez az új forradalmi hazaszeretet nem csak a nemzeti viselet hordását, a kokárda kitűzését jelentette, hanem olyan harcot is, amely sokak életét követelte. E küzdelemből nem csak a pesti magyar ifjak vették ki a részüket, hanem az egész nemzet fiai és ezek között nem utolsó helyen a gyönki diákok. Igaz, itt még ben sem folytak véres harcok, a kivívott szabadság megtartásáért, de ifjúságunk vezetői számtalanszor bebizonyították, hogy e szellem nem idegen előttük. A feljegyzések és a megmaradt adatok a diákság és a tanárok forradalmiságát fényesen bizonyítják. Vegyük ezen adatokat sorjában vizsgálat alá. Mennyei János volt gyönki tanár feljegyezte, hogy 1848-ban az iskola tanárainak sikerült nemes buzgalommal elérni, hogy a haladó és a korszellem igényeihez még egy negydik tanári széket felállíthatott. Mennyei gondolatmenete ezzel még nem ér véget, hanem kiegészíti, hogy 1852-ben amikor az idegen kormány ezen fejlődést meg akarta akadályozni, a testületnek csak nagy nehézségek árán sikerült a munkát folytatni. E rövid feljegyzés sok mindenre ad feleletet. Bizonyítja azt, hogy a testület tagjai a haladásért küzdöttek és forradalmiságukat szépen igazolja Mennyei, aki a korszellem és a haladás és a forradalom között nem tesz különbséget. E szellem, a forradalmiság nem szalmaláng náluk, mert még 1852-ben is a haladás mellett szállnak síkra, és a Bach rendszer terrorja ellenére idegennek tekintik a kormányt, nem érzik magukénak. Ha a feljegyzéseket továbblapozzuk, látni fogjuk, hogy 48-as hazaszeretetük még fiatalon él 1860-ban is. Ez év decemberében ugyanis a gimnázium épületére kitűzik a 48-a zászlót. Magyari K. Sámuel földbirtokos a nemzeti zászló miatt keményen összetűzött a tanári karral, mely összetűzés azonban néki babérokat nem szerzett. Gondoljuk el, mennyire elevenen élhettek a 48-as forradalom emlékei a testületben, mely szembeszállt az emlékek megvédéséért földesurával, aki egyben hivatalos elöljárója és az iskola fenntartója. Magyari Kossa álláspontja nem új, hiszen földbirtokos, aki még középkori jogait is veszélyeztetve látja a földnélküli perek harcias kiállásától. Azt hiszem, büszkék lehetünk a kartársakra, mert bizonyára nem sok 21

26 gimnázium ormán lobogtatta meg a szél a 48-as zászlót a tanári testület jóvoltából a 60- as években. A testület e nagyszerű tette természetesen csak úgy volt lehetséges, hogy olyan tagjai voltak mint Kiss Gábor, akinek önéletrajzi leveléből megtudják, hogy mint 48-as honvéd nevet és elismerést szerzett magának ben Kiss Gábor részt vett a pozsonyi diéta nevezetes vitáin, majd 48 nyarán Jellasics betörésének hírére elhagyta Pázmándy Dénes családját. Itt volt ebben az időben nevelő. A további eseményekről a már említett önéletrajzi levélben így számol be: részt vettem a pákozdi ütközetben, a Jellasics kergetésében, az ozorai lefegyverzésnél jelen voltam, innen Pázmándy kívánságára Perczel visszaküldött Pestre, és egyike voltam azon három honvédnek, kik az Ozoránál horvátoktól elvett schwarzgelb zászlókat bevittük egyenesen a parlamentbe, amikor a kísárő levelet Pázmándy a házban felolvasta, olyan jelenetet, örömet, lelkesedést életemben nem láttam, a képviselők majd széttéptek bennünket kérdéseikkel 1849-ben a Pázmándi házat el kellett hagynom, mert veszedelem fenyegetett őszén gyönki tanár lettem Édes kedvesen emlékszem ezen időkre, azon nagy szeretetre, mely felkarolt. Azt hiszem e levéltöredékhez nem kell kommentárt fűznöm, és ha ilyen emberek tanítottak Gyönkön, nem folyhatott rossz munka. Kiss Gábor nem egyedül harcolt a gyönki tanárok közül a 48-as honvédő küzdelmekben. Ott találjuk a harc mezején Wimmer Teofil Ágostont is, aki ig volt tagja az iskola testületének. E nagy tudású, haladó gondolkodású papról a következő feljegyzést olvashatjuk: ban nem csak hazát lelkesítő szavakkal, de karddal is védte a megtámadott hazát 1849-ben mint Kossuth berlini követe szerepelt, ezért a rémuralom hóhérai elől külföldre kellett menekülnie. Tóth József 1849-ben a 65. zászlóaljnál szolgál, és világostól mint hadnagy tér haza. Dömény József a szabadságszeretetet a gyönki gimnáziumban szívja magába, és a 15 éves ifjú az iskola padjaiból több társával együtt honvédhuszárnak áll be. Tagja annak a maroknyi vitézi csoportnak, amely Komárom várában dacol az ellenforradalom csapataival. Később Gyönkön lesz tanár (1856) és így mint diák és mint tanár is emléket állított nevének. Ő az egyetlen diák, akiről biztosan tudjuk, hogy karddal a kezében harcolt a hazáért, a szabadságért. Heiszler József német neve ellenére az elsők között fog kardot megtámadott hazája megvédésére. Pesten a piaristáknál tanít, amikor Kossuth fegyverbe hívó szavára önként jelentkezik honvédnek, több diákot víve magával. A Jellasics elleni hadjáratban súlyosan megsebesül és ettől kezdve csak szóval tudja védeni szeretett hazáját. Sajnos diákjaink 48-as tevékenységéről nem sokat tudunk, de a birtokunkban levő néhány adat is tanúsítja, hogy a nevelők vetése nem hozott rossz termést. A statisztikai kimutatás szerint ben az iskolának csak 27 új növendéke van, a as évben meg 43 új tanuló jelentkezett Gyönkre. A tanulók nem zárkóztak el a haza megvédésének szent ügyétől. Ezt nem csupán az alacsony létszám bizonyítja, mely valószínűleg azért adódott, mert sokan puskával a kezükben védték a szabadságot. Bizonyítja az előbbi megállapítást az is, hogy 1848-ban a diákok nemzetőrséget szerveztek és tanultak excercírozni, elsajátították a puskák kezelését. Ez persze eltörpül az olyan iskolák mellett, amelyek különösen a pesti iskolákban történtek meg, a diákok tanáraikkal együtt elmentek katonának. Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy Pest a forradalom fészke, Gyönk pedig el van zárva a tolnai dombok között. A gimnázium tanulói algimnázium révén éves gyerekek. Az ifjúság és tanáraik viszonyát 48-hoz sokkal szebben és hívebben tükrözi ennél az évkönyvek mindenikében megtalálható 48-as ünnepély, amelyet később már tulajdonképpen évente háromszor tartottak meg: a forradalom kivívása (március 15.), a 22