MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN"

Átírás

1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN A FELSŐOKTATÁS VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ ÁTVILÁGÍTÁSA A GYŐRI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM BEMUTATÁSÁVAL NOVEMBER

2 Tartalom Bevezető... 3 A széchenyi istván egyetem, mint példaértékű intézmény... 3 A fejlesztendő közszolgáltatás elhelyezése a versenyképességi térben... 5 Földrajzi elhelyezkedés... 6 Térségben betöltött szerep... 6 Hallgatói létszám... 7 Diplomás pályakövetési rendszer (DPR)... 7 A fejlesztendő közszolgáltatással kapcsolatos információk... 7 A magyar felsőoktatás... 7 A győri felsőoktatás története A felsőoktatás átalakulása A Széchenyi István Egyetem Diplomás Pályakövetési Rendszere Ügyféligények megismerése, problémák ismertetése Ügyféligények megismerése Problémák általános ismertetése A térség versenyképességének javítási lehetőségei a felsőoktatás tükrében Megvalósíthatóság elemzése Továbblépés Összegzés... 41

3 Bevezető A tudás és az ismeretek minden korban kiemelt szerepet játszottak az emberiség fejlődésében. Fontos szerep ez napjainkban is, amit az európai unió stratégiáiban hangsúlyozottan megjelenik, hogy a versenyképesség hajtóereje a tudás és az innováció. A gazdaság és a társadalom megváltozása, a globalizáció, mint jelenség mindennapi életünk részévé válása kihatott, és folyamatosan kihat a felsőoktatási piacra, és annak állandó a piaci igényeknek megfelelő változását eredményezi. A magyar felsőoktatás jelentős átalakuláson ment át az elmúlt két évtizedben. A hagyományosnak mondott funkciók jelentősen megváltoztak. Napjainkban a felsőoktatási palettát egyik leginkább befolyásoló tényező a gazdaság meghatározó szereplőinek igényeihez való alkalmazkodás. Mindamellett az elmúlt évtizedekben a felsőoktatási intézmények életében is megjelent a verseny fogalma, amely mind keresleti, mind kínálati oldalon értelmezhető. Kínálati oldal tekintetében elmondható, hogy a hallgatók számára napjainkban már nem csupán az állami felsőoktatási intézmények jelentik az egyedüli továbbtanulási lehetőséget. Megjelentek új, korábban nem ismert intézmény típusok, mint a magán, egyházi, nonprofit, vagy éppen a külföldi felsőoktatási intézmények. A keresleti oldalon megjelent verseny tekintetében pedig folyamatos változás tapasztalható, hiszen új szakmák, szakmacsoportok jönnek létre, régiek tűnnek el. Az innovációra hangsúlyt helyező intézmények esetében elengedhetetlenné vált a helyi, regionális gazdasági szereplőkkel való egyre erősebb és mélyebb kapcsolatépítés, integrálódás. Az integrálódás pedig elkerülhetetlenül magában hordozza a folyamatos szerkezeti átalakulást, megújulást. A teljes hazai felsőoktatási piacról elmondható, hogy az egyik legnagyobb probléma a képzési paletta és a munkaerő-piaci igények összehangoltságának hiánya, ami a két terület kommunikációs gyengeségének tudható be. Általánosságban elmondható, hogy a munkaerő-piaci elvárások egyáltalán nem, vagy csak kissé épülnek be a felsőoktatási intézmények képzési rendszerébe. A versenyképesség szempontjából elengedhetetlen megvizsgálni egy felsőoktatási intézmény esetében az eredményességet, gazdaságosságot, átláthatóságot, továbbá a végzett hallgatók nyomon-követhetőségét. A nyomon-követhetőség mint például a diplomás pályakövetési rendszer magában hordozza a BAT-technológiára épülő IKT-alapú szolgáltatások meglétét. A Széchenyi István egyetem, mint példaértékű intézmény A győri Széchenyi István egyetem fejlesztési programjainak középponti eleme 2007 és 2015 között a regionális versenyképesség fokozásának előmozdítása. Ennek kulcsát az egyetem elsősorban az innovációs készség, valamint a kutatás + fejlesztés + innováció jelentős térnyerésében látja. Ehhez pedig az egyetem értelmezése alapján elválaszthatatlanul kapcsolódik a térség, a régió gazdasági szereplőivel való megfelelő kapcsolattartás, egymás igényeinek maximális kiszolgálása. Az egyetem szemlélete alapján amely napjainkban beigazolódni látszik a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás eredményeként a képzési programok hatására indukált gazdasági fejlődés növekvő mértékű, amely magasabb szintű foglalkoztatást eredményez. Ahhoz, hogy ezen gazdasági növekedés valóban fenntartható legyen és ez által jó példaként tudjon irányt mutatni az intézmény más felsőoktatási intézmények szá-

4 mára is szükséges a megfelelő szintű képzettségű, folyamatosan megújulni tudó és akaró humán erőforrás biztosítása is. A Széchenyi István egyetem számos, az európai unió társfinanszírozásával megvalósuló projektet indított a versenyképességének előmozdítása, fenntartása érdekében. Az egyetem napjainkban az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai felsőoktatási intézmény, amely 15 milliárd forint összértékű, átfogó fejlesztési programot valósít meg. A több mint 20 különböző, ám egymással összefüggő projekt elsődleges célja, hogy a hallgatók olyan környezetben, olyan korszerű eszközök segítségével tanulhassanak, amelyek teljes mértékben megfelelnek a 21. Századi felsőoktatási és gazdasági szféra elvárásainak, hogy olyan, a mindennapi életben is alkalmazható tudással lépjenek ki a munkaerő-piacra, amely a biztos elhelyezkedést garantálhatja és garantálja is. Ennek bizonyítéka, hogy a készült felmérések alapján az egyetemen végzettek 95%-a fél éven belül el tud helyezkedni. Ezen 95% döntő többségének pedig a tanult szakmájában sikerül az elhelyezkedés. Mind a régió, mind az egyetem úgy hazai, mind nemzetközi megítélése és versenyképessége szempontjából elengedhetetlenül fontos a képzési paletta és a térség aktuális munkaerő-piaci elvárásainak összehangolása. Ez biztosíték az egyetemen végzett hallgatók sikeres elhelyezkedésére. Az egyetem folyamatos fejlesztendő célként tűzte ki, hogy összehangolja a munkaerő-piaci keresleti és kínálati oldalt, támogassa a szakmai gyakorlatokat, megbízható minőségirányítási és információs rendszert hozzon létre, mennyiségben növeljék és minőségileg fejlesszék mind a hallgatói, mind az oktatói szolgáltatásokat, modernizálják az e-learning rendszerét. Mindezen célok elérése hozzájárul az intézmény nem csupán hazai, de nemzetközi versenyképességének javításához is.

5 A fejlesztendő közszolgáltatás elhelyezése a versenyképességi térben A felsőoktatási intézmények között az intézmények számának gyarapodása, a munkaerő-piac igényeinek változása miatt egyre erősödő verseny, a hallgatókért való folyamatos versengés jött létre. A versenyt csak erősíti az a tény is, hogy a hallgatók számára könnyebben elérhetővé vált a külföldi egyetemek oktatási rendszere, valamint a külföldi diákok hazánkban történő képzése is nagy bevételi forrást jelent az adott felsőoktatási intézménynek. A verseny fontos elemévé vált a minőségi oktatási szolgáltatás, valamint a minőségbiztosítási rendszer megléte és folyamatos fejlesztése. Egy intézmény versenyképessége számos tényezőtől függ, úgy mint a kutatás-fejlesztés-innováció megléte az intézményen belül, az intézmény nyújtotta minőségi szolgáltatások megléte, hallgatói elégedettség stb. A felsőoktatási intézmények általános versenyképességi vizsgálata igen jelentős, mivel a felsőoktatási rangsorok egyre nagyobb szerepet töltenek be az intézmények életében. A rangsorolás fontos szerepet tölt be az intézmény kiválasztásánál mind a diákok, mind a frissdiplomás munkaerő felvevő piac részéről. Versenyképességet vizsgálhatunk hazai, illetve nemzetközi szinten is. Nemzetközi szinten a módszertanok folyamatos fejlesztése mellett a felmérés lehetőséget teremtett a globális összehasonlíthatóság eléréséhez a jelentkezők, az öregdiákok, valamint a munkaerőpiac véleményének beépítésével. Számos tényező vizsgálata után állítják csak fel a hivatalos rangsorokat, amely tényezők országonként változnak. Ilyen tényezők általában a hallgatói környezet, a kutatás-fejlesztés mértéke, a bevétel, a külföldi hallgatók arány, a beiratkozott hallgatók száma, a kurzusok költségei, a meghatározott időszakon belül sikeresen elhelyezkedők száma, valamint a hírnév. Természetesen ezek a rangsorok nagyrészt csak országon belül értelmezhetőek, mivel a különböző országok sokfélesége, tanulási és oktatási kultúrájának sokszínűsége miatt, nem összehasonlíthatóak a felsőoktatási intézményeik. Hazai szinten is kialakult a felsőoktatási rangsorolás jelentősége óta az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely publikálja a hivatalos rangsort Magyarországon. A rangsor elsőszámú célközönsége a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákok. A munkaerőpiac szempontjából sem mindegy, hogy az adott diák milyen besorolású intézményben szerezte a diplomáját. Az egyetemi rangsoroknak fontos szerepük lehet abban, hogy alátámasszák a keresleti és kínálati oldalon hozott döntéseket. Ilyen döntések például, hogy melyik egyetemek kapjanak több állami támogatást, illetve hogy az oktatók melyik felsőoktatási intézményt válasszák karrierjük szempontjából. Az álláskeresők túlkínálata mellett a munkáltatók megengedhetik maguknak, hogy a felsőoktatási intézmények versenyképességét megvizsgálják, akár önállóan rangsoroljanak, és bizonyos intézményeket preferáljanak másokkal szemben. Továbbá igazolt, hogy a rangsorok jelentős szerepet játszanak mind az intézmények életében, mind felsőoktatási politikában, hiszen ezáltal figyelmet kap a az intézmény teljesítménye és minősége. Mivel a felsőoktatási intézmények célja a rangsorban való folyamatos feljebbjutás, ez ösztönzi őket a folyamatos fejlődésre. Az oktatás valamint a kutatás minőségének folyamatos javítására. Ezen területek fejlődése segíti elő az intézményeket a ranglétrán való feljebbjutáshoz. Azért érdemes megemlíteni azt is, hogy bár ezek a listák és rangsorok nagyon fontosak, céljuk hogy átláthatóbbá tegyék a felsőoktatási intézményeket, mégis a mérési módszertanaik hiányosak, nem teljes körűek, így nem beszélhetünk egy olyan listáról sem, amely 100%-ban kimondja, melyik intézmény jobb a másiknál. Az intézmények versenyképességét számos dolog befolyásolhatja. Ilyenek lehetnek többek között a területi/földrajzi elhelyezkedés, a térségben betöltött szerep,

6 a hallgatói létszám, valamint a diplomások pályakövetése. Földrajzi elhelyezkedés A felsőoktatási intézmények földrajzi elhelyezkedése az intézmények szempontjából jelenthet előnyt, illetve hátrányt is. A hallgatói igények folyamatosan változnak. Nagyobb fajsúllyal jelentek meg a célintézmény kiválasztásánál a az intézmény nyújtotta szolgáltatások, a lakhelytől való távolság, illetve az intézmény környezetében található jövőbeli munkalehetőségek. Mindemellett számos magán és alapítványi kézben lévő intézmény lépett a piacra. A földrajzi elhelyezkedés nyújtotta nehézségek kiküszöbölésére az intézmények egyre több szak esetében vezetik be a távoktatás, illetve az e-learning lehetőségét, amely egy alternatív képzési formát kínál a hallgatók részére, eltörölve a földrajzi elhelyezkedési korlátokat. Ezzel párhuzamosan az új társadalmi-gazdasági trendek következtében szakok és szakmák értékelődnek fel, illetve le. Térségben betöltött szerep A felsőoktatási intézmények igyekeznek egyre nagyobb szerepet betölteni az őket érintő régiók fejlesztésében, ezáltal az adott régió is igyekszik a lehető legtöbbet megtenni a felsőoktatás gazdasági és társadalmi fejlődéséért. Mindezek mellett a mai napig kimutatható, hogy a fővárosi felsőoktatási intézmények vezető szerepet töltenek be, a hallgatók közel 40%-a tanul ezen intézmények valamelyikében. Természetesen nem állíthatjuk egyhangúan, hogy versenyképesebbek a fővárosi egyetemek, mint a vidéki székhelyűek. Egyrészről sok diáknak fontos, hogy az egyetem régión belül legyen, megkímélve magukat olyan anyagi plusz ráfordítástól, ami számos esetben megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi számukra a továbbtanulást. Másrészről a régiók mindent megtesznek a hallgatók számának fejlesztéséért, mivel számukra fontos, hogy a régióban maradjon a képzett frissdiplomás munkaerő. Az egyetemek versenyképességében jelentős szerepet játszik az adott térségben elfoglalt szerepük. Mind külföldön, mind hazánkban a felsőoktatási intézmények felismerték azt, hogy fejlődési lehetőségeik nagyban függnek attól, hogy mennyire tudják kiaknázni a térség nyújtotta fejlesztési lehetőségeket. A térségi technológiai fejlesztések alappillére a kutatás, valamint az innováció, ami az egyetem kapacitásaira támaszkodva valósul meg. Azok az intézmények lehetnek sikeresek, amelyek a gazdasági innovációt érvényre juttatják azzal, hogy szorosan együttműködnek a regionális gazdasággal és egy jól működő párbeszédet tudnak kialakítani szereplőivel. A felsőoktatási intézmények továbbá felismerték azt is, hogy csak a gazdasággal szorosan együttműködve tudják önmagukat is fenntartani, folyamatosan fejleszteni. Azok az intézmények, amelyek szoros kapcsolatot tartanak a gazdaság helyi szereplőivel, sokkal gyorsabban képesek fejlődni, folyamatos előrejutást biztosítva önmaguknak a felsőoktatási ranglétrán. Nem utolsó sorban, a gazdaság szereplőivel történő folyamatos és szoros kapcsolattartás a felsőoktatási intézmények számára olyan információkat jelenthet, amely elősegíti növekedésüket, fejlődésüket. A KKV-kkel történő folyamatos konzultáció során információt kaphat az egyetem arról, milyen képesítésű frissdiplomásokra van éppen a legnagyobb kereslet, így a saját képzési tervét is ehhez tudja igazítani. Ha specifikusan olyan képzéseket indít, amely végzettségre magas kereslet lesz a régióban, azzal az intézmény növelheti pozitív megítélését, rangsorolását, versenyképességét. A célorientált szakok indítása az adott területen működő KKV-k és nagyvállalatok számára is számos előnnyel jár, hiszen munkavállalóikat a megfelelő képzettséggel, az adott régión belül találják meg. Napjainkban fontos cél a regionális elkötelezettségű egyetemek létrehozása. A

7 felsőoktatási intézmények külön stratégiát dolgoznak ki arra, hogyan tudnak tudományos képességeikkel hozzájárulni a regionális fejlesztéshez, hogyan növeljék ezzel az adott régió bevételét. További előnyei a regionális intézményeknek, hogy hallgatói az adott régióból kerülnek ki, és itt is helyezkednek el. Hallgatói létszám Az egyetemek hallgatói létszámuk alapján történő összehasonlítása esetében, szükséges több kategóriát is felállítani, hiszen több, különböző méretű intézmény található Magyarországon. Az egyszerűség kedvéért beszélhetünk kis (10 ezer hallgató körüli) és nagy (20 ezer hallgató felett) hallgatói létszámú felsőoktatási intézményről. A kisebb egyetemek ugyan kisebb hallgatói és oktatói létszámmal rendelkeznek, az állami szerepvállalásuk méretükhöz képest közel azonos mértékű mint a nagy létszámú egyetemeké. Mégis a versenyképességi vizsgálat szempontjából a hasonló hallgatói létszámú intézmények között sok esetben eltérés mutatkozhat. Ennek oka az, hogy az összehasonlításnál használt tényezők függetlenek az összehasonlított intézmények méretétől, hallgatói létszámától. Diplomás pályakövetési rendszer (DPR) A magyar felsőoktatási intézmények közel 80%-a működtet pályakövetési rendszert. Az iskolák központi irányítással végzik a felmérést, az adatokat országos szinten regisztrálják. Ezek az adatok nagy fontossággal bírnak az intézmények életében, hiszen információt, visszajelzést kapnak hallgatóik munkaerő-piaci lehetőségeiről. Ezek az adatok formálhatják a továbbiakban az intézmény képzési struktúráját, az általuk nyújtott szolgáltatások összetételét. A pályakövetés, amennyiben azt az adott egyetem folyamatosan végzi, hozzájárulhat az adott intézmény minőségbiztosítási rendszerének fejlesztéséhez, a színvonalasabb képzéshez, és nem utolsó sorban releváns információkkal szolgálhat a felvételiző fiatalok részére. A Széchenyi István Egyetem a megalakulásától kezdve folyamatosan figyelemmel kíséri végzett hallgatói szakmai életútját ban megalakult a Karrier és Öregdiák Iroda közreműködésével az egyetemi hallgatók pályakövetési rendszere, amelynek fő célja, hogy a végzett hallgatók további életútjának figyelemmel kísérésével visszajelzéseket kapjon a képzésről és a munkaerő-piaci lehetőségekről. A fejlesztendő közszolgáltatással kapcsolatos információk A magyar felsőoktatás Magyarországon a 17. század előtti felsőoktatásról kevés információ áll rendelkezésünkre. Európa nyugati felében 11. századtól sorra alakultak azon egyetemek, ahol az ekkor még egységesnek tartható keresztény Európa tanulni vágyó fiataljai megfelelő oktatásban részesülhettek. A mind a mai napig Európa legnagyobbjainak tartott egyetemek a középkorban jöttek létre: Bologna, Párizs, Salerno. Ebben a korban megfigyelhető volt, hogy város és egyeteme együtt, közös erővel fejlődött. Megfigyelhető volt az is, hogy tanárok és diákok a régi alma matert elhagyva egy másik városban közösen alapítottak új oktatási intézményt. Így jött létre Padova vagy épp Cambridge.

8 Egyetemek alapítása Európában Forrás: Englos University Life int he Middle Ages, Alan Cobban Taylor & Francis, Magyarországon a tanulni vágyóknak sokáig nem volt más választása, mint egy nyugati egyetemet választani, külföldön tudást szerezni. A közép-európai régióban elsőként Prágában alakult egyetem 1348-ban. Ezt követte Krakkó, majd Bécs. A bécsi egyetem 1365-ös megalakulásától kezdve egészen napjainkig szinte töretlen a magyar hallgatók jelenléte az osztrák fővárosban. Az első egyetemalapítási kísérletek Magyarországon a középkorban történtek. Fontos azonban megjegyezni, hogy míg számos uralkodónk akart Magyarországon egyetemet létrehozni Európa példák alapján a török hódoltság idején ez gyakorlatilag lehetetlen volt. V. Orbán Pápa volt az, aki Nagy Lajos királynak szeptember 1-jén átadta Viterbóban azt az egyetemalapító levelet, amely tartalmazta a létrehozandó pécsi egyetem szerkezeti és működési rendjét. Az egyetem oktatói az uralkodótól kapták jövedelmüket. Az egyetem Nagy Lajos király halála után válságba került. Míg máshol Európában is jellemző volt, hogy az adott uralkodó halála után az általa létrehozott egyetem válságba került, addig elmondható volt az is, hogy a halott uralkodót követő király a válságból kiemelte az intézményt. Magyarországon a Nagy Lajos király utáni uralkodók más területeken próbálkoztak egyetemek létrehozásával. Luxemburgi Zsigmond próbálkozott meg először, az október 6-án, Bonifác pápa által kiadott alapítólevél alapján Budán egyetem létrehozásával. A hazai társadalom azonban 1419 után már nem igényelte az egyetem meglétét. Harmadik ismert egyetemalapítási kísérlet Magyarországon 1465-ben történt, Mátyás uralkodása alatt, Universitas Istropolitana néven Pozsonyban. Az egyetem megalapítása és fennállása Vitéz Jánoshoz nevéhez kötődött, aki Janus Pannonius-sal együtt részt vett egy Mátyás király ellen tervezett összeesküvésben. Mátyás király Vitéz János elfogatta, nem sokkal később Esztergomban meghalt, Mátyás király pedig érdektelenné vált az egyetemmel kapcsolatban. A középkori Magyarország leghosz-

9 szabb ideig fennálló egyeteme a budai domonkos Studium Generale bölcsészeti és teológiai képzést nyújtott. Az 1530 és 1773 közötti időszakot egyrészt leginkább a török hódoltság jellemezte, illetve, hogy 1541 után Erdély a hozzá kapcsolt részekkel együtt önálló fejedelemséggé alakult, amely politikailag a török és a Habsburg birodalom között próbált lavírozni. Nagy törés volt ebben az időben a reformáció megjelenése is. Az addig egységes, keresztény világrend több ágra szakadt. A harmadik változás a nagy felfedezések következménye volt, amellyel Magyarország földrajzi helyzetéből következve a perifériára szorult. Az országtól nyugatra zajlottak azon folyamatok, amelyek Európát úgy gazdasági, mint társadalmi fejlődés szempontjából meghatározták. Az egyházszakadás eredményeképpen Magyarországon három fő felekezet jött létre: katolikus, református, evangélikus. Az ország legismertebb református kollégiumai a 16. század hatvanas éveiben alakultak, esetenként evangélikus kezdeményezéseken alapulva, másutt önálló iskolaként, amelyek kezdetben egyáltalán nem nyújtottak felsőfokú képzést. Debrecen kollégiuma 1538-ban, Sárospatak és Pápa későbbi híres református iskolái 1531-ben alakultak. Debrecenben 1588 után már külön anyakönyvben vezették a bölcsészeti és teológiai osztályok hallgatóinak névsorát. Erdélyben és a hozzá politikailag szorosan kapcsolódó volt magyar vármegyékben Nagyvárad és Gyulafehérvár református iskoláit kell kiemelnünk, amelyek a 17. század első felében magas szintű oktatást folytattak. A református felsőoktatás két legérdekesebb és legtávlatosabb kezdeményezése is Erdélyhez, annak két jelentős történelmi személyiségéhez fűződik. Az 1613-ban török katonai segítséggel a fejedelmi trónra került Bethlen Gábor volt az, aki rendkívüli diplomáciai érzékkel tudta felvirágoztatni a nagyhatalmak árnyékában s egy nagy európai konfliktus időszakában a kicsiny és csak félig független Erdélyi Fejedelemséget. Apáczai Csere János volt az, aki Kolozsvárott történő egyetemalapítási tervvel állt az uralkodó elé a 17. században. Javaslata alapján azon jobbágyok, akik az egyetemen diplomát szereznek, jussanak nemesi ranghoz. Ez volt a magyarországi egyetemalapítás történetéhez kapcsolódóan az első olyan törekvés, amely a nem nemesi származású réteget is tudáshoz, és a tudás által elérhető javakhoz kívánta juttatni. A 18. század volt az, amely meghozta Európa számára a polgárság felemelkedésének igényét is. A polgárság ekkor a feudális viszonyok lebontását, megszűntetését tűzte ki célul. A felsőoktatás szempontjából igen lényeges kérdés, hogy ez az irányzat addig még nem tapasztalt, különös figyelmet fordított az oktatásügyre. Az iskola többé már nem az egyház érdekszférájába tartozó intézmény volt, hanem az állam politikájának megvalósításában az első, méghozzá rendkívüli fontosságú lépcsőfok lett. A következő nagy korszakot a felsőoktatás terén az 1867-es Kiegyezéstől számoljuk, amikor Magyarországnak négy tudományegyeteme volt: Budapest, Debrecen, Kolozsvár, Pozsony. Eötvös Loránd javaslatára 1895-ben a párizsi École normale supérieure mintájára alapították meg az Eötvös Kollégiumot, amely tanárjelöltek oktatására és nevelésére szolgált. A debreceni egyetemet 1912-ben alapították jog- és államtudományi, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint református hittudományi karral. Működését 1914 őszén kezdte meg. A pozsonyi tudományegyetem szintén 1914 őszén kezdte meg működését bölcsészet-,

10 nyelv- és történettudományi karon. A Josef-Polytechnikum továbbfejlesztéseként jött létre a József Nádor Műegyetem 1871-ben ban a műegyetem hat osztályra tagolódott: építészeti, mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, közigazgatási és egyetemes osztályra. A győri felsőoktatás története Győr mindig is jelentős iskolaváros volt. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a XVIII. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Az 1718-ban létrehozott jezsuita Akadémia hittudományi, bölcseleti és jogi képzést nyújtott, s 1745-től világi hallgatók is tanulhattak az intézményben. A Győri Királyi Akadémia 1776-ban kezdte meg működését. A jogtudomány és a magyar irodalom olyan jelentős személyiségei folytatták tanulmányaikat Győrött, mint Deák Ferenc, Csányi László (1848-ban Széchenyi István után a közlekedési és közmunkaügyi miniszter) és Mikszáth Kálmán. Az akadémia kisebb nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig, 1892-ig működött a városban a következő jelentős időpont. Ebben az évben alapították intézményünk közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. A főiskola a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett - akkori szóhasználattal - mérnököket. Ekkor épült fel a Mosoni Duna festői szépségű kanyarulatában, a barokk belvárostól néhány percnyi sétaútra az az épületegyüttes, amely - Magyarországon párját ritkító kivételként - eredetileg is felsőoktatási célokra épült. Az intézmény 1986-tól viseli a legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét. Az egyetem a város és a térség gazdaságát, társadalmát a képzési spektrum folyamatos színesítésével szolgálta és szolgálja a jövőben is. Az 1990-es évek elejétől a mérnöki tudományok mellett a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent az oktatási kínálatban ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezése révén a jogi képzés, a jogász szak is visszatért a városba, s 2002-től a Széchenyi István Egyetem saját jogon indított szakja lett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Győri Tagozatának 1995-ben történt integrálásával az ezredforduló időszakára ténylegesen létrejött egy olyan universitas, amely hallgatói létszámával, oktatói karának tudományos minőségével, képzési kínálatának sokszínűségével kaphatta meg január 1- jével az egyetemi rangot. A sikerben meghatározó az Universitas-Győr Alapítvány szerepe. Az alapítvány 1990-től segíti, ösztöndíjakkal és költségtérítésekkel támogatja a győri egyetem tudományos hátterének megteremtését. Alapképzési szakjaink (BA, BSc) általában 7 félévesek, s közvetlen elhelyezkedési lehetőséget is kínálnak a hallgatóknak. A végzettek másfél- vagy kétéves mesterképzésben (MA, MSc) folytathatják tanulmányaikat, amely a klasszikus egyetemi szintű diplomát adja. Egyetemünkön a hallgatók felkészültségük kiteljesítése érdekében más szakok tantárgyai közül is választhatnak, s párhuzamos képzésben tanulhatnak. Így pl. a közgazdászok jogi vagy mérnöki ismeretekkel is bővíthetik tanulmányaikat. A közel tizenkétezer nappali tagozatos hallgató mellett ötezren levelező vagy távoktatási szakokon tanulnak. Képzési kínálatunkban az internetes távoktatási forma is megtalálható. Dinamikusan fejlődő egyetemként folyamatosan megújítjuk képzéseinket, a térség gazdaságával, a munkaadókkal eredményes kapcsolatot alakítottunk ki. Sikeres pályázatokkal, több térségbeli céggel együttműködve olyan tudományos-kutatási programokat indítottunk, amelyek bizonyítják, hogy a győri egyetem és a győri, a térségi gazdaság kapcsolata szoros. A tanulmányi erőfeszítéseket, a jó felkészültséget elismerő munkaerő-piaci háttér kedvezően

11 befolyásolja a győri egyetem szakjain végzettek elhelyezkedési lehetőségeit. Győr városa, a környező térség motiválóan színes tanulmányi helyszín. A képzési versenyben a Széchenyi István Egyetemnek már nem a hazai piacon kell bizonyítania, hanem olyan multinacionális cégek szintjén, mint például az Audi, a NOKIA vagy a Philips. Győr hosszú távú AUTOPOLIS stratégiájában kihívásként fogalmazta meg, hogy 2015-re gyártóhelyből fejlesztési központtá kíván válni. Ennek egyik legfontosabb eszköze az egyetemünkön megvalósított kapacitásépítés, hisz a Nyugat-Dunántúli Régióban megtelepült, egyre inkább tudás intenzív tevékenységet folytató gazdasági szereplők által támasztott új kihívások a felsőoktatási intézménynél is közvetlenül jelentkeznek. Az egyetemfejlesztési program középponti eleme a regionális versenyképesség, melynek kulcsa elsősorban az innovációs készség és a K+F+I potenciál fejlesztése. A megvalósítani tervezett beruházások biztosítják a hatékony, kétirányú tudásáramlást az üzleti szféra és az oktatás között, elősegítve a humán erőforrás folyamatos megújítását, az intézmény képzési kínálatának piacorientáltságát, kutatási tevékenységének fokozott nemzetközi integrációját. A felsőoktatás átalakulása A felsőoktatási piac a 90-es években jelentős változásokon ment keresztül Magyarországon. Ezen változások a felsőoktatás minden szereplőjét, összességében elmondható, hogy az egész magyar társadalmat. A lezajló reformfolyamat során alapvetően meghatározta a felsőoktatási intézmények napjaink palettáján elfoglalt helyét a gazdasági szereplőkkel való kapcsolat kiépítettségének mennyiségi és minőségi mivolta. Napjainkban a felsőoktatásnak gazdasági értelemben véve is hatékonyan kell működnie, érvényesülnie kell a költség-haszon elvnek. Az 1990-es években a felsőoktatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy mennyire tekinthető a diploma megszerzése egyéni befektetésnek, illetve, hogy milyen mértékben növeli a társadalmi jólétet. Azt minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy egy társadalom számára nélkülözhetetlen emberi tőkét jelent a szervezett oktatás. A kérdés az, hogy mekkora mértékben érdemes befektetni a felsőoktatásba akár a tanuló diák, mint célcsoport, akár az állami szerepvállalás területét nézve. Az állam számára akkor tekinthető érdemes befektetésnek a felsőoktatás, ha a képzés során a hallgatók olyan ismereteket szerezhetnek, amely megegyezik a gazdaság munkaerőpiacának keresleti oldalával, nem csupán mennyiségi, de minőségi tekintetében is. Az alábbi helyzetek valamelyikére vezethető vissza, ha a felsőoktatás minősége, vagy mennyisége nem találkozik a gazdasági szféra elvárásaival: - Alulképzettség: a felsőoktatásból kikerült pályakezdő diplomás nem rendelkezik azon megfelelő szakmai képzettséggel, amelyre az adott gazdasági szereplőnek szüksége van - Túlképzettség: a felsőoktatásból kikerült pályakezdő diplomás olyan tudásmennyiséggel rendelkezik, amely meghaladja az adott gazdasági szereplők elvárásait - Használhatatlan szakemberek képzése: a felsőoktatásból kikerült pályakezdő diplomás olyan szakképzettséggel rendelkezik, amelyet életpályája során nem tud alkalmazni, vagy mert túlkínálat van az adott gazdasági szektorban (mint például a tanári állás vagy a szociológus), vagy az adott szakma megszűnőben van (mint például a bányász). Alapvető kérdés tehát, hogy a felsőoktatás hogyan reagál a környezeti hatásokra. A 90-es éveket ebből a szempontból két részre oszthatjuk. Míg a 90-es évek elején a belső környezet

12 egyensúlya volt a fő cél, addig a 90-es évek végére a cél a külső környezettel való kapcsolati rendszer megszilárdítása volt es évek eleje Cél: a belső környezet egyensúlya Önálló, zárt oktatási és kutatási rendszer kialakítása és stabilitása Belső szabályozás, intézményi szervezeti és működési szabályzatok kialakítása Tehetségkutatás rendszerének átalakítása, új szervezeti elemek beépítése Oktatási, tanítás rendszer stabilitásának erősítése, tanulmányi szabályzatok reformja Tudományos kutatás rendszerének átalakítása 1990-es évek vége Cél: a kapcsolati rendszer megszilárdítása a külső környezettel Formális kapcsolatrendszer kialakítása és kiépítése a közvetlen külső környezettel (mikrokörnyezet stabilizálása) Integrálódás más egyetemekkel és főiskolákkal Közoktatási kapcsolatrendszer fejlesztése, bázis-iskola rendszer újjáélesztése Kapcsolatkeresés a munkaerőpiaccal, aktív kommunikáció a nyílt napokon, állásbörzéken Bekapcsolódás az adott város és régió gazdasági vérkeringésébe Az 1990-es évek végére a felsőoktatásban lezajlottak azok a változások, amelyek alapján a felsőoktatás intézményrendszerét a gazdaságban működő egyéb alrendszerekhez lehet kapcsolni. Ennek érdekében 1990-től úgynevezett állásbörzék jelentek meg a magyar felsőoktatási intézményekben. Az állásbörzék elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők és a felsőoktatásban tanulók közötti követlen kapcsolat megteremtésére. Magyarországi állásbörzék kialakulása: 1990-től Budapesti Műszaki Egyetem Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem 1993-tól József Attila Tudományegyetem Miskolci Egyetem Eötvös Lóránt Tudományegyetem Állám- és Jogtudományi Kar Veszprémi Egyetem 1994-től Eötvös Lóránt Tudományegyetem Janus Pannonius Tudományegyetem Széchenyi István Főiskola

13 Az állásbörzékhez kapcsolódóan megjelentek az úgynevezett karrier irodák. Feladatuk, hogy az állásbörzék lezárultával is fenntartsák a kommunikációt a felsőoktatási intézmény hallgatói és a gazdasági élet szereplői között. Egy karrier iroda tevékenységei közé az alábbiak tartoznak: - karrier tanácsadás - álláskereséssel kapcsolatos információk nyújtása - oktatási intézményekbe történő felvétele interjú megszervezése - elhelyezkedéssel kapcsolatos ismeretek, készségek oktatása - a hallgatók teljes állású munkakörben való elhelyezkedésének segíteni - a régebben végzettek elhelyezkedésének segítése - számítógépre alapozott adatban létesítése és használata - ajánlólevél, referencia nyújtás - önéletrajzi minták rendelkezésre bocsátása - segítség a középiskolát végzetteknek, hogy megtalálják a megfelelő továbbtanulási lehetőségeket - részmunkaidős és nyári programok szervezése - munkaerő piaci információk gyűjtése. A felsőoktatási intézmények az évek során elkezdték mérni végzett hallgatóik elhelyezkedési sikerességét. Ennek mérésére jött létre az úgynevezett hallgatói követő rendszer, az úgynevezett életpálya vizsgálat, vagy más néven a Diplomás Pályakövetési Rendszer (a továbbiakban: DPR) A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. tv. 34. (6) bekezdése alapján A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. A törvény az 53. (6) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a pályakövetési rendszer alapján határozza meg a Kormány a felsőoktatásba belépő új hallgatók létszámkeretét, míg a 130. (4) bekezdés felhatalmazása alapján a pályakövetési rendszer eredményei alapján a módosítja az egyes intézmények finanszírozását. A törvény 102. (1) bekezdésének rendelkezései alapján az OKM működteti a végzett hallgatók pályakövetési rendszerét, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az intézmények hatékony együttműködése. A végzett hallgatók pályakövetési rendszerének kialakítását a minisztérium a kialakításhoz szükséges ismeretek átadásával, gyakorlati tanácsokkal segíti a létrehozásra kerülő Felsőoktatási Kompetencia központon keresztül, illetve támogatja az intézmények azon törekvését, hogy hazai és EU pályázati lehetőségek kihasználásával a kialakításhoz valamint a fejlesztéshez megfelelő anyagi források álljanak rendelkezésre. A Diplomás Pályakövetési Rendszer egyik legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérje azt, hogy a végzett hallgatók milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a felsőoktatási intézményről, a képzésről, illetve számot adjanak munkaerőpiacon betöltött szerepükről. A Széchenyi István egyetem diplomás pályakövetési rendszere A győri egyetem alakulása óta figyelemmel kíséri a végzett hallgatói elhelyezkedését mindamellett, hogy ez a Felsőoktatási törvény általi kötelezettség is. A hallgatók pályakövetését 2006-ban kezdte meg a Karrier és Öregdiák Iroda. A pályakövetési rendszer célja, hogy olyan visszajelzéseket kapjon az intézmény a végzett hallgatókról a képzés minőségéről, illetve a

14 munkaerő-piaci lehetőségekről. Az oktatás fontos mércéje a hallgatók szakterületüknek való megfelelő elhelyezkedésének, illetve szakmai előre menetelének megismerése. Ezen ismeretek, információk alapján az intézmény alakítani tudja képzési struktúráját, a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások minőségét. A felmérés megmutatja az intézmény erősségeit, gyengeségeit, ez által hozzájárul a minőségbiztosítási program kialakításához is. A Széchenyi István Egyetem pályakövetésének fő irányai: Főirány Eszköz Hallgatói motivációs vizsgálat Pályakövetési vizsgálat A hallgatók előzetes várakozásai és elsődleges tapasztalatai az egyetemmel kapcsolatban A hallgatók összefoglaló értékelése az egyetemi tanulmányok időszakáról, munkaerőpiaccal kapcsolatos várakozások A munkaerő-piaci integráció folyamata az egyetemi képzés gyakorlati eredményei Az elsőéves hallgatók körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat A végzős hallgatók körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat A végzett hallgatók körében két alkalommal lefolytatott kérdőíves vizsgálat Ezen eszközök használatán túl kérdőíves vizsgálatok alkalmasak arra, hogy alapvető információkat nyújtsanak az egyetemi hallgatók szocio-demográfiai státuszáról.

15 A kérdőívek felépítése az alábbiak szerint történik: Kérdőív megnevezése: Blokk Azonosítás Szocio-demográfiai Középiskola és Egyetem Munkavállalás, tervek Továbbképzés Nyelvtudás Kérdőív megnevezése: Blokk Azonosítás Szocio-demográfiai Általános hallgatói motivációs kérdőív felépítése Információk Kar, szak, évfolyam, képzési terület, képzési szint, képzési tagozat Nem, születési év, lakóhely, Győrben való tartózkodás jellege Középiskola végzettség, információ az egyetemről, szabadidős lehetőségek Elképzelt kereset, térbeli mobilitás, leendő munkahely típusa és a munkavégzés formája Szakterületi továbbképzés, szakterületen való elhelyezkedés, továbbtanulás Szint, nyelvvizsga, fontosság Első hallgatói kérdőív felépítése Információk Kar, szak, évfolyam, képzési terület, képzési szint, képzési tagozat Nem, születési év, lakóhely, Győrben való tartózkodás jellege Pályaválasztás, jelentkezés, felvételi Első benyomások és várakozások Jövővel kapcsolatos tervek Iskolatípus, érettségi éve, felvételi előkészítő, jelentkezési sorrend, felvételi, egyetem és szak választási preferenciái, pályaválasztási döntés ideje, legfontosabb információforrások az egyetemmel kapcsolatban Oktatással kapcsolatos problémák, magánélettel kapcsolatos problémák, a problémamegoldás közege, alapvető értékelés az egyetemről Munkavállalás a tanulmányok ideje alatt, jövőbeli munkakör, térbeli mobilitás Kérdőív megnevezése: Blokk A végzős hallgatók kérdőív felépítése Információk

16 Azonosítás Szocio-demográfiai Munkavállalás, tervek Egyetem és munkaerőpiac Az egyetemi képzés értékelése Továbbképzés Kérdőív megnevezése: Blokk Azonosítás Szocio-demográfiai Elhelyezkedés Foglalkozási státusz Az egyetemi képzés értékelése Továbbképzés Kar, szak, évfolyam, képzési terület, képzési szint, képzési tagozat Nem, születési év, lakóhely, Győrben való tartózkodás jellege Jelenlegi állás, munkavégzés az egyetemi tanulmányok mellett, munkahelykeresés, szak szerinti elhelyezkedés, munkabér Segítség a munkakeresésben, tapasztalatok hasznosítása, legjobban hasznosítható tulajdonságok a munkahelyen Erősségek, hiányosságok, oktatók értékelése, új választás Továbbképzés szükségessége, továbbképzés formája A végzett hallgatói kérdőív felépítése Információk Kar, szak, évfolyam, képzési terület, képzési szint, képzési tagozat Nem, születési év, lakóhely, Győrben való tartózkodás jellege Elhelyezkedés módja, időtartama, segítség a munkakeresésben, tapasztalatok hasznosítása Szakterület, munkakör, jövedelem presztízs, foglalkoztató jellemzői Erősségek, hiányosságok, kapcsolat az egyetemmel Továbbképzés szükségessége, továbbképzés formája, tényleges továbbképzések

17 Ügyféligények megismerése, problémák ismertetése Jelen fejezet célja annak ismertetése, hogy a Széchenyi István Egyetemnek milyen lehetőségei vannak versenyképességének javítására. A versenyképesség javításának megfogalmazáshoz elengedhetetlen annak ismerete, hogy milyen problémákat azonosítanak az Egyetem belső, illetve külső ügyfelei, vagyis a közvetlen és közvetett célcsoport. A felmerült problémákat ezután csoportosítjuk oly módon, hogy megkülönböztetünk belső erőforrásból is megoldható problémákat, illetve külső beavatkozást igénylőeket. Ügyféligények megismerése Az ügyfelek azonosítása során a felsőoktatás versenyképessége szempontjából 3 fő szereplői kör azonosítása történt meg: 1. felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók 2. felsőoktatási intézmény 3. gazdasági szereplők A győri Széchenyi István Egyetem esetében definiált gazdasági szereplő az Audi Hungária Kft, továbbá számos egyéb kis- és középvállalkozás volt. A KKV-k kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy az egyetemmel való kapcsolattartás különböző szintjein álljanak. Ennek oka, hogy más és más aspektusait látja a fejlődési lehetőségeknek egy, az egyetemmel régóta együttműködésben álló vállalkozás, és más lehetőségeket lát egy, az egyetemi kapcsolati hálóba újonnan belépő vállalkozás.

18 Az ügyfelek véleményének megismerése céljából az alábbi kérdőívek kerültek kiküldésre: AUDI Hungária Kft. - Jellemzően milyen munkakörökbe vesznek fel végzett hallgatókat a győri egyetemről? (Felsorolás) - Hány olyan dolgozójuk van, aki a Széchenyi István Egyetemen végzett? - Ezek az alkalmazottak hány százalékát teszik ki az összes magyar állampolgárságú diplomás dolgozójuknak? - Az összes dolgozójuknak hány százalékát teszik ki a diplomás munkatársak? - A Műszaki Tudományi Karon végzetteken kívül más karról is vesznek-e fel hallgatókat? (Pl. a Gazdaságtudományi Karról) - Mikor és hogyan kezdődött az együttműködés az egyetemmel? (Melyik fél kereste meg a másikat?) - Hogyan fejlődött odáig a kooperáció, hogy 2011-ben saját tanszékcsoportja lett az Audi Hungáriának? - Van-e kapcsolat az Audi Hungária Járműmérnöki Tanszékcsoport, a Járműipari Kutatóközpont, az Audi International Trainee Program, a Practing program (Opellel és Rábával közös) és az Audi Akademia Hungária között? Amennyiben igen, hogyan működik ez a gyakorlatban? - Más országokban üzemelő gyáregységeiknél is ilyen szoros az együttműködés a helyi egyetemekkel? - Milyen karriermodellt kínálnak a diplomások számára? - Létezik-e Audi ösztöndíj? - Tudnák-e egyedi gyakorlati példákkal illusztrálni részvételüket az egyetem életben a tanórákon kívül? (Konferenciák, nyílt napok a gyárban, pályázatok). - Az Audi gyár jelenléte növelte-e az egyetem hallgatói létszámát? - Milyen jövőbeni terveik vannak az egyetemmel való együttműködést illetően? Milyen terüleen szeretnék fejleszteni a kapcsolatot? (Gyakorlati példák)

19 Kis- és középvállalkozások - Üzleti tevékenységüknek hány százalékát teszi ki az egyetemnek nyújtott szolgáltatás? (Beszállítóknak) - Tervezik-e a szolgáltatás bővítését? (Beszállítóknak) - Alkalmaznak a Széchenyi István Egyetemen végzett diplomásokat? - Az egyetem mely szakán végzett diplomásokat tudnak alkalmazni? - Meg vannak elégedve a képzésükkel? - Dolgozóiknak hány százaléka diplomás és közülük hányan végeztek a Széchenyi István Egyetemen? - Mikor kezdődött együttműködésük az egyetemmel? - Mit takar ez az együttműködés a gyakorlatban? - Milyen területeken fejlesztenék kapcsolatukat az egyetemmel? - Van-e általuk alapított ösztöndíj az egyetemen? - Támogatják-e bármilyen formában anyagilag az egyetemet? - Van-e befolyásuk az egyetemi képzésre? - Amennyiben igen, ez miben nyilvánul meg? - A felnőttoktatás illetően igénybe veszik az egyetemi képzéseket? - Van-e lehetőségük támogatni dolgozóik egyetemi továbbképzését/diplomaszerzését a Széchenyi István Egyetemen? (Pl. tanulmányi szerződéssel)

20 KÉRDÉSEK A HALLGATÓKNAK - Mikor kezdte meg tanulmányait az egyetemen? - Melyik kar hallgatója? - Milyen tagozatos? - Milyen végzettséget szerez majd? - Miért a Széchenyi István Egyetemet választotta? - Melyik megyéből érkezett? - Mennyire volt nehéz a felvételi? - Hogyan értékeli a hallgatók tájékoztatását a számukra fontos, egyetemmel kapcsolatos információkról? (Beleértve a tanulmányi osztály működését is.) - Meg van elégedve a képzéssel? - Részt vesz gyakornoki programban? - Amennyiben igen, milyen előnyöket nyújt az Ön számára? - Részese ösztöndíj programnak? - Hogyan értékelné a gyakornoki és ösztöndíj lehetőségeket? - Hogyan értékelné az egyetem közösségi életét és az intézmény infrastruktúráját? - Mely területeken fejlesztené a képzést? (Mi az amit hiányol belőle?) - Jelen pillanatban hogyan ítéli meg elhelyezkedési esélyeit? Problémák általános ismertetése A problémák megismeréséhez kérdőíves módszert alkalmaztunk. A kérdőívek megküldésre kerültek mind a Széchenyi Egyetem hallgatóinak, oktatóinak mind a kis- és középvállalkozások képviselőinek, illetve az AUDI Hungária Kft-nek. A válaszadás anonim jelleggel történt. Problémakör neve: Érintett közszolgáltató: Belső anyagi nehézségek, kevés állami támogatásból adódóan Felsőoktatási intézmények Probléma rövid leírása: Mivel az egyetemek a vártnál kevesebb hallgatói normatívát kaptak a korábbi és a mostani tanévekre, több egyetemen is fizetési nehézségekkel küzdenek. A kevesebb pénz nem csak a tanárok fizetésének csúszását, de a hallgatók ösztöndíjának csökkentését is jelentheti. A győri Széchenyi István Egyetemen a tavalyi évben az államilag támogatott és részösztöndíjas képzéseket is nagymértékben megnyirbálták, így az egyetemnek nem volt lehetősége a megfelelő számú férőhely biztosítására, kizárólag fizetős szakokon. Ez egyrészről azt jelenti,

21 hogy a diákok nem aszerint választanak szakirányt, hogy milyen területen tudnának a leginkább elhelyezkedni frissdiplomásként, hanem inkább egy államilag támogatott szakot választanak. Másrészről ez a probléma jelenti azt is, hogy azok a diákok, akiknek konkrét elképzelésük van tanulmányaikról, inkább a régiót elhagyva más egyetemeken kezdik meg tanulmányaikat, illetve más felsőoktatási intézmények levelező vagy távoktatási szakait választják, torzítva ezzel a régió statisztikáját. Probléma alapján azonosítható ügyféligény Ügyféligény súlyozása (1-10) Külső vagy belső beavatkozás igénye Reálisabb kvótakiosztás, a régió igényeinek megfelelő szakok állami támogatása 7 Külső beavatkozási igény Problémakör neve: Érintett közszolgáltató: Az intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata Hallgató, felsőoktatási intézmény, valamint a hallgatót szakmai gyakorlat keretében foglalkoztatni képes és hajlandó vállalkozás, cég. Probléma rövid leírása: A frissen végzett, egyetemről kikerülő fiatal diplomások elhelyezkedési esélyeit jelentős mértékben javítja, ha a felsőoktatás keretében megszerzett tudást, szakmai felkészültséget a jelenkor legfrissebb, illetőleg a térség gazdasági társaságai által már gyakorlatban alkalmazott technológiai fejlesztéseinek megismerésével tudja kiegészíteni. Ezt a modern technika vívmányainak gyakorlati megismerése mellett még tovább erősíti a kisebb-nagyobb cégeknél jellemző, a folyamatos közösségi munkavégzést elősegítő, későbbiekben a friss diplomástól általánosan elvárt szervezeti szocializáció, amely az érintett cégek belső szervezeti kultúrájának megismerésében, a munkatársakhoz való mindennapos viszonyulásban, az egyéni és közösségi elvárások, kötöttségek megismerésében, valamint az ezekhez történő alkalmazkodás készségének elsajátításában jelenik meg leggyakrabban. A friss diplomások munkaerőpiaci versenyképességnek napjainkra már legalább annyira fontos része a változások, és a velük kapcsolatban szükségszerűen kialakuló konfliktusok gyors, határozott, a munkavállaló életét legkevésbé átható kezelése, a pszichés sérülékenység minimális szintre szorítása, végső soron a magas fokú stressz-tűrőképesség kialakítása és hosszú távon történő, eredményes működtetése. Az egyetemi évek alatt az elméleti tudás és kompetenciafejlesztés elsődleges színtere maga az intézmény, amelyet a gyakorlati tapasztalatszerzés terepeként szervesen ki kell egészítenie a hallgatói szakmai gyakorlat során az egyetem falain kívül szerzett szakmai tapasztalatoknak. A probléma megoldása erre irányul. Probléma alapján azonosítható ügyféligény - A végzős egyetemi hallgató, friss diplomás, mint ügyfél, a legmagasabb szintű elméleti és gyakorlati tudás megszerzésében érdekelt, amely a munkaerő piaci versenyképességének javítását szolgálja. - Az egyetem érdekeltsége abban definiálható, hogy a végzettek elhelyezkedési rangsorában, a felsőoktatási intézmények közötti versenyben kedvezőbb helyen szerepeljen,

22 amelynek eszköze egyrészt a lehető legmagasabb szintű elméleti tudás biztosítása, illetőleg az ezt kiegészítő, és egyben szolgáló egyéb tevékenységek (pl.: szakmai gyakorlat szervezése) elősegítése. - A vállalkozások, cégek mindennapos működésében, szervezeti életében látens módon jelen lehet a tanulmányokat folytató, kissé gyakorlatlanabb, kevesebb munkatapasztalattal rendelkező, ugyanakkor a régebben ott dolgozó kollégáknál általában lelkesebb, a szervezet belső viszonyait pozitív irányba formáló, innovatív szemléletet hozó fiatal foglalkoztatása iránti igény. Ügyféligény súlyozása (1-10) Külső vagy belső beavatkozás igénye Az ügyféligények súlyozásánál ügyfél kategóriánként kell áttekinteni a rendszer szereplőit. Ez alapján: - Egyetemi hallgató, friss diplomás Felsőoktatási intézmény Szakmai gyakorlatost foglalkoztató cég, vállalkozás 5 Belső beavatkozási igény Problémakör neve: Érintett közszolgáltató: Alternatív, fakultatív szakmai gyakorlat Elsősorban az egyetemi hallgató és a felsőoktatási intézmény, míg másodlagosan a hallgatót szakmai gyakorlat keretében foglalkoztatni képes és hajlandó vállalkozás, cég, valamint mentoráló oktató. Probléma rövid leírása: Az egyetemi hallgatók a jelenlegi magyar felsőoktatás keretei között egyrészt kötelező előadásokon és szemináriumokon való részvételükkel, másrészt a diploma megszerzése előtt szintén kötelezően előírt szakmai gyakorlat igazolásával szereznek jogosultságot a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaik lezárására. Ezekhez a kötelezettségekhez kapcsolódik az egyetem által kínált alternatív, illetőleg fakultatív kurzusok meghatározott számban történő teljesítése. A felsőoktatási intézmények általában így a győri Széchenyi István Egyetem is az alternatív és fakultatív tárgyak széles skáláját ajánlja az intézmény hallgatóinak, amelyek közül maga a hallgató választhatja ki, hogy a kötelezően előírt mennyiség keretei között melyeket kívánja igénybe venni. Kitágítja ez a gyakorlat a felsőoktatásban tanulók lehetőségeit abban a tekintetben, hogy az általuk kötelezően elsajátítandó alaptudást milyen, a szakmai érdeklődésüknek, igényeiknek leginkább megfelelő, általuk kedvelt, ugyanakkor az egyetemi képzés fő irányához képest periférikus, kiegészítő jellegű tudásanyaggal kívánják kiegészíteni. Az egyetem számára lehetőséget kínál ez a rendszer a kiegészítő területeken jártas, azokat kutató oktatók, tudományos munkatársak akár főállású, vagy akár csak részmunkaidős foglalkoztatására, ezáltal közvetett módon a társadalom egésze számára hasznos szakmai tevékenységük erkölcsi, anyagi támogatására. A tudományos kutatók, egyetemi oktatók érdekeltsége ez alapján egyértelmű, ugyanakkor az egyetemi hallgatók számára

23 is előnyös az alternatív és fakultatív tárgyak rendszerének széleskörű alkalmazása. Ennek a rendszernek lényeges hibája, hogy főként az oktatási rendszer által egyébként is magasabb szinten nyújtott elméleti tudás gyarapítását szolgálja, míg a gyakorlati ismeretszerzés célkitűzéseit nem igazán erősíti. Logikus, a hallgatói versenyképesség erősítését szolgáló kiigazítása lenne a rendszernek, ha nemcsak az elméleti oktatás, hanem a gyakorlati tapasztalatszerzés elősegítése céljából is meghirdethetnének az egyetemek ilyen jellegű kurzusokat. Ezek keretében az egyetemi hallgatók, elméleti szakemberek, tudományos munkatársak, oktatók irányítása mellett, a térségben működő cégek, vállalkozások székhelyén, telephelyén teljesíthetnének az egyébként kötelező szakmai gyakorlaton felül többlet gyakorlati időt, amelynek eredményeként az alternatív, illetőleg fakultatív tárgyak teljesítésével elérhető kreditek megszerzése válna számukra lehetségessé. Négy szempontból lenne ez nagyon előnyös. Egyrészt az elméleti szakembereknek is időről-időre ki kellene lépniük az egyetem, a kutatóintézetek falai közül, így sokkal inkább szembesülnének az elmélet és a gyakorlat közötti kontraszttal, különbségekkel, a hosszú távú versenyképesség szempontjából előnyösebb szemléletmódot sajátítanának el. Másrészt az egyetemi hallgatók látókörét szélesítené, gyakorlati tapasztalataik körét kitágítaná. Harmadrészt az egyetemi oktatókkal és hallgatókkal való rendszeresebb, szorosabb kapcsolattartás elősegítené a szervezet innovativitásának erősítését, megteremtené a legújabb technikai, technológiai újításokról történő folyamatos konzultáció lehetőségét. Negyedrészt elősegítené az elhelyezkedési statisztikák javítását, ezáltal az egyetem különféle rangsorokban történő előrelépését, pozíció javulását. Mindezekhez szükséges a vonatkozó jogszabályi háttér és az egyetem belső szabályzatainak átdolgozása, az elvárásokkal történő összehangolása. Probléma alapján azonosítható ügyféligény Ügyféligény súlyozása (1-10) Külső vagy belső beavatkozás igénye Olyan szakmai gyakorlati helyek megjelenése, amelyek nem kötelező jellegűek, de kellő érdeklődésre tartanak számot annak érdekében, hogy a hallgatók minél nagyobb számú, és minél jobb minőségű gyakorlatban részesüljenek. Az ügyféligények súlyozásánál ügyfél kategóriánként kell áttekinteni a rendszer szereplőit. Ez alapján: - Egyetemi hallgató Kutató, oktató, egyetemi tanár Felsőoktatási intézmény - Belső beavatkozási igény 7 - Szakmai gyakorlatost foglalkoztató cég, vállalkozás 5 Problémakör neve: Vállalkozások, cégek és hallgatók közötti előszerződés Érintett közszolgáltató: Probléma rövid leírása: Elsősorban cégek, egyetemi hallgatók és a helyi önkormányzat, másod sorban a felsőoktatási intézmény A végzős egyetemi hallgató, fiatal diplomás értelmiségi elhelyezkedésének legfőbb garanciá-

24 ja, ha a felsőoktatási intézményből kilépve stabil környezet, biztos munkahely várja. Ennek egyik új eszköze a cég és a hallgató között kötendő előszerződés lehetne, amelyet egy azonnali munkába állást biztosító kétoldalú jognyilatkozatként lehetne definiálni. Ebben a munkaerőigényeit előre tervezni képes vállalkozás kötelezettséget vállalna a korábban szakmai gyakorlatát nála töltő, vagy a felsőoktatási évei alatt kiemelkedően teljesítő egyetemi hallgató diplomaszerzést követő foglalkoztatására, a hallgató pedig kötelezné magát arra, hogy a cég részéről felmerülő foglalkoztatási igény esetén az előszerződés rendelkezésein alapuló végleges munkaszerződést köt. Az előszerződés tehát tulajdonképpen egymással ellentétes irányú, jogi garanciákkal megerősített nyilatkozatok összességeként értelmezhető, a kétoldalúság viszont ennek megerősíti kötőerejét. Az egyetemi hallgatók diplomaszerzést követő azonnali foglalkoztatásában az egyetem legalább annyira érdekelt, mint az intézmény hallgatója és a térségben működő vállalkozások, hiszen a felsőoktatási intézmények egymás közötti versenyében manapság kiemelt jelentőségű a friss diplomások munkába állásáról, foglalkoztatásáról készült statisztika. A jogintézmény bemutatása során ki kell térni a települési önkormányzat részéről lehetőségeihez mérten elvárható anyagi támogatásra is, amely forrás átadással, vagy adókedvezmény révén egyaránt elképzelhető. Az iparilag fejlett területeken, mint például Győrben és környékén relatíve kicsi a munkanélküliség, ami bármilyen tehetséges, jól felkészült is legyen, megnehezíti a pályakezdők elhelyezkedését. A korábbi, több hazai önkormányzat által preferált lakásvásárlási, illetőleg -építési támogatáshoz hasonlóan javasolt a helyi tehetséges fiatalok munkába állási támogatása, amely a cégnek juttatott, vagy a munkába álló fiatalnak adott támogatással, esetleg a két konstrukció együttes alkalmazásával is történhet. Ebben a támogatásban a helyhatóság azon érdeke nyilvánulna meg, hogy a legtehetségesebb, legjobb, a jövőbeni térségi innovációkat leginkább támogatni képes munkatársak helyben tartását segítse, preferálja. Emellett a konstrukció alkalmazása során differenciálni szükséges a multik, valamint a kis- és középvállalkozások között. Utóbbiak a munkahelyteremtésben, illetőleg megtartás területén kiemelt figyelmet érdemelnek. A vállalkozások és egyetemi hallgatók munkába állását segítő előszerződés és az ezt kiegészítő önkormányzati támogatási konstrukció működőképességét a rendszer kidolgozásának, hatásvizsgálatoknak kell megelőznie, amelyek eredményeként a konstrukció egyes elemei áttekintendők. A felhalmozott tapasztalatok birtokában lehet átültetni az elméleti eredményeket a gyakorlatba, beilleszteni a vonatkozó jogi, és az azt kiegészítő belső szabályzatokba. Ennek folytatásaként szükséges az eredmények folyamatos nyomon-követése, a tanulságok időről-időre történő levonása, továbbgondolása. Probléma alapján azonosítható ügyféligény Ügyféligény súlyozása (1-10) Külső vagy belső beavatkozás igénye Előszerződések megkötése. Az ügyféligények súlyozásánál ügyfél kategóriánként kell áttekinteni a rendszer szereplőit. Ez alapján: - Egyetemi hallgató Felsőoktatási intézmény Helyi önkormányzat Térségben működő cégek, vállalkozások 6 Belső beavatkozási igény

25 Problémakör neve: A térségben működő cégek, vállalkozások, egyetemi hallgatók körében végzendő szintfelmérései Érintett közszolgáltató: Elsősorban az egyetemi hallgatók és a térségi cégek,vállalkozások, másodsorban a felsőoktatási intézmény Probléma rövid leírása: Az egyetemi hallgatók felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaik során időről-időre, változatos formában beszámolnak az elsajátított tudásról, az egyetem gondoskodik tudásszintjük folyamatos méréséről, a diplomás léthez szükséges kompetenciáik megszerzéséről. A probléma megnevezése pontban említett szintfelmérés ettől eltérő tematikájú kontrollja a munkaerő piaci elhelyezkedést segítő tulajdonságoknak, személyiségjegyeknek, továbbá ennek keretében nyilvánvalóan sor kerül tudásszint-mérésre is. A szintfelmérések az egyetem és a térségben működő vállalkozások, esetleg a megyei kamarák bevonásával történnek, az ezeken való részvétel lehetősége az egyetemi hallgatók irányában megjelenő többletszolgáltatásként értelmezhető. Ennek alapja a diákok önkéntessége, amely különféle ösztönző rendszerek alkalmazásával kiegészíthető. Ilyen például a térségi vállalkozások szintfelmérés legjobbjaival kötendő együttműködési vagy ösztöndíjszerződése, esetleg foglalkoztatásra irányuló előzetes megállapodása, szerződése. A szintfelmérés szervezése akár évfolyamonként is történhet, de globálisan, a kar, illetőleg szak összes hallgatójára vonatkozóan is szervezhető. Ezek közül azonban legnagyobb jelentőségre nyilvánvalóan a diploma megszerzése előtt álló, végzős hallgatók körében készült felmérés tehet szert. A szintfelmérők értékelése többletinformációkhoz juttathatja az egyetemet és a vállalkozásokat a versenyképességre ható tényezők tekintetében fennálló jelenlegi helyzetről, a térség fiataljaiban rejlő potenciális lehetőségekről, de rávilágíthat a képzéssel, kompetenciákkal kapcsolatos alapvető problémákra is, amelyeknek korrekciójára a fenti szereplők stratégiákat, akcióterveket dolgozhatnak ki. A megyei kamarák bevonása lényeges kérdésként merül fel abból a szempontból, hogy azok a szakképzés területén jelenleg kiemelt szereppel bírnak, így az itt végzett szakmai tevékenység a középfokú oktatás aktuális folyamataival összekapcsolhatóvá válik. Probléma alapján azonosítható ügyféligény Munkaerőpiac igényeinek minél nagyobb szintű megismerése Ügyféligény súlyozása (1-10) Az ügyféligények súlyozásánál ügyfél kategóriánként kell áttekinteni a rendszer szereplőit. Ez alapján: - Egyetemi hallgató Felsőoktatási intézmény - Külső vagy belső beavatkozás igénye Külső/belső beavatkozási igény 5 - Megyei kamarák Térségben működő cégek, vállalkozások 6

26 Problémakör neve: Érintett közszolgáltató: Tanulmányi átlaghoz kapcsolódó komplex ösztönző rendszer kialakítása Egyetemi hallgató, felsőoktatási intézmény, egyéb szereplők Probléma rövid leírása: A felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok hagyományos, általános mérőszámai az 1-től 5-ig terjedő skálát jellemző érdemjegyek, amelyek különféle átlagai nemcsak az egyetemi hallgató egyéni értékelését, hanem évfolyamok, szakok, karok és az egyetemek egészének értékelését is lehetővé teszik. Objektív értékelésre egy országon belül, vagy a hasonló rendszerekben működő felsőoktatási intézmények körét tekintve van reális lehetőség. Az egyetemi hallgatók tanulmányi átlagait jelenleg is mérik, összehasonlítják, elemzik az egyetemek. Szerepük lehet a tanulmányi átlagoknak az egyes juttatásokhoz való hozzáférésben, kedvezmények igénybevételében. Ilyen például a tanulmányi eredmény által befolyásolt ösztöndíj rendszer, illetőleg a lakhatási támogatás, valamint a kollégiumi ellátás részben tanulmányi átlagtól függő folyósítása, megítélése is. Ezen a ponton arra kívánunk utalni, hogy a tanulmányi átlagokhoz és az egyéb szempontú kompetenciamérések eredményeihez további kedvezmények kapcsolhatók. A kedvezmények rendszerének kialakításánál bevonhatók az önkormányzatok, a tömegközlekedési vállalatok, a megyei kamarák, vagy akár kedvezményeket biztosító profitorientált társaságok is. Emellett kiemelt szerepet tölthetnek be az új munkaerő toborzásában, kiválasztásában érdekelt cégek, továbbá a rövid, közép és hosszú távon új munkaerő felvételét prognosztizáló vállalkozások is. Ennek a rendszernek a kialakítása, működtetése csak akkor lehetséges hatékony formában, ha a tanulmányi átlagok objektivitása, a differenciálást lehetővé tevő mérési és minősítési rendszer mindenki számára elfogadott, megkérdőjelezhetetlen. Probléma alapján azonosítható ügyféligény Tanulmányi ösztöndíj melletti egyéb ösztönző-rendszer kialakítása Ügyféligény súlyozása (1-10) Az ügyféligények súlyozásánál ügyfél kategóriánként kell áttekinteni a rendszer szereplőit. Ez alapján: - Egyetemi hallgató Felsőoktatási intézmény Egyéb szereplők - 5 Külső vagy belső beavatkozás igénye Külső/belső beavatkozási igény A térség versenyképességének javítási lehetőségei a felsőoktatás tükrében Versenyképesség javításának módja Régió gazdasági szereplőinek igényeihez igazodó, államilag támogatott szakok magasabb számú indítása Megvalósulási lehetőség Törvénymódosítás útján

27 Magasabb számú szakmai gyakorlati lehetőség a felsőoktatási képzés során KKV-kal kötött munkavégzésre irányuló előszerződések Munkaerő-piaci szintfelmérés Ösztönző-rendszerek kialakítása Intézmény képzési struktúrájának átalakítása Együttműködési megállapodás a felsőoktatási intézmény és a térségben jelen lévő KKV-k között Térség gazdasági szereplői által összeállított kérdőív a felsőoktatásban tanuló hallgatók munkaerőpiac által elvárt tudásának feltérképezésére Térségi együttműködési megállapodások

28 Megvalósíthatóság elemzése Problémakör megnevezése Tanulmányi átlaghoz kapcsolódó komplex ösztönző rendszer kialakítása Elérendő célkitűzés - térségi együttműködési megállapodások - felsőoktatási intézmény által kínált egyéb juttatások Szakértői javaslatok a célkitűzés elérésére vonatkozóan Tekintettel arra, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók eredményeit jelenleg is mérik, egy általános 1-től 5-ig terjed skálán, ezeknek szerepük van az egyes juttatásokhoz való hozzáférésben, esetleges kedvezmények igénybevételében. Ilyen például a tanulmányi eredmény által befolyásolt ösztöndíj rendszer, illetőleg a lakhatási támogatás, valamint a kollégiumi ellátás részben tanulmányi átlagtól függő folyósítása. Érdemes megnézni ugyanakkor, hogy mindezen juttatások ellenére is milyen mértékben megterhelő a felsőoktatásban részt vevő diák, illetve családja számára az egyetemi idővel eltöltött évek. Megvalósíthatónak ítéljük meg egy olyan, a tanulmányi átlagokhoz igazodó kedvezménycsomag kidolgozását, amely a hátrányos helyzetben lévő, megfelelő tanulmányi eredményeket produkáló felsőoktatásban részt vevő hallgatók mindennapi boldogulását segíti elő: - tömegközlekedési hozzájárulás - önkormányzati lakások biztosítása, az általános albérleti díj alatt (amennyiben nem áll rendelkezésre kollégium) - demonstrátori állások számának növelése a felsőoktatási intézményben - együttműködési megállapodások megkötése a felsőoktatási intézmény és a gazdasági szereplők között. Ennek elérése céljából elengedhetetlen egy olyan objektív mérési rendszer kidolgozása, amely esetében a felsőoktatásban részt vevő hallgató anyagi körülményeinek objektív mérésére sor kerül. Közszolgáltatók feladatainak felsorolása Felsőoktatási intézmény: - megállapodások megkötése a helyi önkormányzattal az üresen álló, de kiadható állapotban lévő lakások bérleti lehetősége kapcsán - megállapodás megkötése a tömegközlekedési vállalatokkal a kedvezményes bérlet lehetőség kapcsán - megállapodások megkötése a térség gazdasági szereplőivel a demonstrátori, gyakorlati rendszerhez kapcsolódóan - objektív mérési rendszer kidolgozása Önkormányzat: - üresen álló, de kiadható állapotban lévő önkormányzati lakások feltérképezése - együttműködési megállapodás megkötése a térség felsőoktatási intézményével/intézményeivel

29 Gazdasági szereplők feladatinak felsorolása Felsőoktatásban részt vevő hallgatók feladatainak felsorolása Kis-és középvállalkozások: - együttműködési megállapodás megkötése a felsőoktatási intézménnyel az oktatásban részt vevő hallgatók tanulmányi ideje alatt történő foglalkoztatásról, nyári munkáról Nem releváns Megvalósításban rejlő kockázatok Kockázat megnevezése nem megfelelő/nem kellően objektív hallgatói mérési rendszer kialakítása nem megfelelő számú együttműködési megállapodás képzetlen, a gazdasági szereplők számára nem megfelelő munkaerő közszolgáltatást nyújtó intézmények érdektelensége felsőoktatási intézmény proaktivitásának hiánya Bekövetkezési valószínűség (magas/közepes/alacsony) közepes alacsony kezdetben magas, majd alacsony közepes alacsony

30 Problémakör megnevezése Elérendő célkitűzés A térségben működő cégek, vállalkozások, egyetemi hallgatók körébe végzendő szintfelméréseinek hiánya A térség gazdasági szereplőinek hallgatók körében végzett igényfelmérése alapján a képzési struktúra esetleges átalakítása, módosítása Szakértői javaslatok a célkitűzés elérésére vonatkozóan Ugyan a felsőoktatásban tanuló hallgatók által elsajátított ismeretanyagokat időről-időre számonkérik az intézmények, mégsem mondható el, hogy ez minden esetben a piaci igényeknek megfelelően történne. A gazdasági szereplők által tartott szintfelmérés célja, a munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés, a diploma megszerzése utáni elhelyezkedés könnyítése. A szintfelmérések a felsőoktatási intézmények és a térségben működő gazdasági szereplők, esetleg a megyei kamarák bevonásával történnek, az ezeken való részvétel lehetősége az egyetemi hallgatók irányában megjelenő többletszolgáltatásként értelmezhető. Alapja a diákok önkéntessége, amely különféle ösztönző rendszerek alkalmazásával kiegészíthető. Ilyen például a térségi vállalkozások által, a szintelmérés legjobbjaival kötendő demonstrátori szerződés, vagy ösztöndíjszerződés, esetlegesen a foglalkoztatásra irányuló előzetes megállapodás. Jelen szintfelmérők szervezésének módja leginkább a szakonként történő felmérés. A szintfelmérők a hallgatók számára nyújtott előnyökön túl olyan többletinformációhoz juttatják a felsőoktatási intézményeket, illetve a gazdasági szereplőket, amelyek a versenyképesség szempontjából meghatározó tényezők: - felsőoktatási képzési paletta jelenlegi megfelelősége a piaci elvárásoknak - térség fiataljaiban rejlő potenciális lehetőségek - a felmérések eredményeiből stratégiaváltás is következhet A megyei kamarák ilyen szintű felmérésbe való bevonása lényeges elemnek tekinthető, mivel azok a szakképzés területén jelenleg kiemelt szereppel bírnak, így az itt végzett szakmai tevékenység a középfokú oktatás aktuális folyamataival összekapcsolhatóvá válik. Közszolgáltatók feladatainak felsorolása Gazdasági szereplők feladatinak felsorolása Felsőoktatásban részt vevő hallgatók feladatainak felsorolása Felsőoktatási intézmény: - gazdasági szereplők mozgósítása a kérdőívek összeállítása kapcsán - együttműködési megállapodás a gazdasági szereplőkkel a felmérésen legjobban szereplőkkel való további együttműködések kapcsán - érdekeltség a kérdőívek összeállításában - térségi működésre való hosszú távú hajlandóság - igény, jelentkezési hajlandóség Megvalósításban rejlő kockázatok Kockázat megnevezése Bekövetkezési valószínűség (magas/közepes/alacsony)

31 nem megfelelő számú hallgatói részvétel felsőoktatási intézmény proaktivitásának hiánya gazdasági szereplők érdeklődésének hiánya alacsony alacsony alacsony

32 Problémakör megnevezése Elérendő célkitűzés Vállalkozások, cégek és hallgatók közötti előszerződés Munkavégzésre irányuló előszerződések megkötése Szakértői javaslatok a célkitűzés elérésére vonatkozóan Egy felsőoktatásba való felvételiző számára nagy vonzerőt jelent, ha az adott felsőoktatási intézmény elmondhatja: a nála végzett hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedésének aránya magas, majdnem eléri a 100%-ot. Ezen százalék eléréséhez kíván garanciát, biztosítékot nyújtani az úgynevezett munkaviszonyra irányuló előszerződés, amelyet a hallgató és a gazdasági szereplő köt meg egymással, még a hallgató tanulmányi ideje alatt. Ezt az előszerződést egy azonnali munkába állást biztosító kétoldalú jognyilatkozatként lehet értelmezni. Ebben a humán-erőforrás igényeit előre tervezni képes vállalkozás kötelezettséget vállalna a korábban szakmai gyakorlatát nála töltő, vagy a felsőoktatási évei alatt kiemelkedően teljesítő egyetemi hallgató kapcsán arra, hogy diplomája megszerzését követően az ő cégénél biztos munkavállalóként definiálható. Ezen munkavégzésre irányuló előszerződésben mind a három fél érdekelt felsőoktatási intézmény, hallgató, gazdasági szereplő. A felsőoktatási intézmények versenyképességének egyik fontos mérőszáma az elhelyezkedett diplomások száma. Fontos kitérni itt az adott település önkormányzatára is. A friss diplomások jobb elhelyezkedési esélyeinek elérése érdekében célszerű a felsőoktatási intézménynek egy megállapodást kötni az önkormányzatokkal, illetve az adott önkormányzatnak a gazdasági szereplőkkel. Ezen megállapodás része lehet, hogy az adott gazdasági szereplő friss diplomás alkalmazása során bizonyos időre mentesül, vagy csökkentett járulék fizetésre jogosult. A vállalkozások és egyetemi hallgatók munkába állását segítő előszerződés és az ezt kiegészítő önkormányzati támogatási konstrukció működőképességét a rendszer kidolgozásának, hatásvizsgálatoknak kell megelőznie, amelyek eredményeként a konstrukció egyes elemei áttekintendők. Közszolgáltatók feladatainak felsorolása Gazdasági szereplők feladatinak felsorolása Felsőoktatásban részt vevő hallgatók feladatainak felsorolása Felsőoktatási intézmény: - együttműködési megállapodás megkötése a térség gazdasági szereplőivel - versenyképes oktatás biztosítása Önkormányzat - hajlandóság a gazdasági szereplő kötelezettségeinek csökkentése kapcsán - együttműködési megállapodás megkötése a felsőoktatási intézménnyel - együttműködési megállapodás megkötése az önkormányzattal - hallgató tudásfelmérés összeállítása Nem releváns

33 Megvalósításban rejlő kockázatok Kockázat megnevezése felsőoktatási intézmény proaktivitásának hiánya önkormányzati hajlandóság hiánya gazdasági szereplők érdektelensége Bekövetkezési valószínűség (magas/közepes/alacsony) alacsony magas közepes Problémakör megnevezése Elérendő célkitűzés Alternatív, fakultatív szakmai gyakorlat Olyan szakmai gyakorlati helyek megjelenése, amelyek nem kötelező jellegűek, de kellő érdeklődésre tartanak számot annak érdekében, hogy a hallgatók minél nagyobb számú, és minél jobb minőségű gyakorlatban részesüljenek Szakértői javaslatok a célkitűzés elérésére vonatkozóan A jelenlegi magyar felsőoktatás keretei között tanuló hallgatók döntő többségénél megjelenik a kötelező szakmai gyakorlat. Hasznos ez, hiszen a szakmai gyakorlat megfelelő alkalom arra, hogy megismerje, az intézményben elméleti tárgyként hallgatott anyagokat, milyen módon mind minőség, mind mennyiség tekintetében tudja felhasználni mindennapi munkavégzése során. Fontos továbbá, hogy a szakmai gyakorlata végén visszajelzést tud adni az alma maternek arról, hogy az évek során tanultakat milyen módon tudta hasznosítani. Ezen információ alapján a felsőoktatási intézmény szükség esetén módosítani, alakítani tudja képzési palettáját. Amennyiben a szakmai gyakorlatok száma a teljes felsőoktatási idő alatt növelhető lenne, az az alábbiakat eredményezné: - nagyobb visszacsatolási lehetőség a hallgatótól az intézmény felé a képzés minőségéről és gyakorlati hasznosíthatóságáról - diák számára a munkaerő-piaci igények nagyobb megismerése - felsőoktatási intézmény piacorientáltabb képzési struktúrájának kialakítása - munkaerő-piac és felsőoktatási intézmény között kialakuló, a versenyképességet erősítő, javító kapcsolatrendszer létrejötte. Közszolgáltatók feladatainak felsorolása Gazdasági szereplők feladatinak felsorolása Felsőoktatási intézmény: - megállapodások megkötése a térség gazdasági szereplőivel a demonstrátori, gyakorlati rendszerhez kapcsolódóan Kis-és középvállalkozások: - együttműködési megállapodás megkötése a felsőoktatási intézménnyel az oktatásban részt vevő hallgatók tanulmányi ideje alatt történő foglalkoztatásról, nyári

34 Felsőoktatásban részt vevő hallgatók feladatainak felsorolása munkáról aktivitás a gyakorlati helyek iránt Megvalósításban rejlő kockázatok Kockázat megnevezése nem megfelelő számú együttműködési megállapodás képzetlen, a gazdasági szereplők számára nem megfelelő munkaerő gazdasági szereplők érdektelensége felsőoktatási intézmény proaktivitásának hiánya Bekövetkezési valószínűség (magas/közepes/alacsony) alacsony kezdetben magas, majd alacsony alacsony alacsony

35 Problémakör megnevezése Elérendő célkitűzés Belső anyagi nehézségek, kevés állami támogatásból adódóan Jelen probléma nemcsak a győri Széchenyi István Egyetem, hanem a teljes magyar felsőoktatás forráshiányos helyzetét tükrözi. A kiválasztott egyetem kis pont a rendszerben, amely természetesen belső erőforrásból is törekszik a finanszírozási problémák feloldására, itt azonban elsősorban azokat a külső tényezőket tekintjük át, amelyek a térség versenyképességének javításával a megoldás irányába hatnak. Szakértői javaslatok a célkitűzés elérésére vonatkozóan Közszolgáltatás tekintetében: Győr-Moson-Sopron megye a főváros és környéke után az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. Magas termelékenységgel működő, jelentős hozzáadott értéket termelő multinacionális nagyvállalatok és szépen bővülő beszállítói körük működik ezen a területen és a munkanélküliségi ráta is átlagon alulinak mondható. A térség további fejlődésének záloga, hogy a termelő tevékenység, illetőleg a kutatás-fejlesztés igényeit teljes mértékben kielégíteni képes oktatási, tudományos és kutatási potenciál álljon rendelkezésre, amelynek előfeltétele a több nyelvet beszélő, jól képzett humánerőforrás. Fentiekre tekintettel elérendő cél a térség lakóihoz ezer szállal kapcsolódó, dinamikusan fejlődő felsőoktatási intézmény megfelelő forrásellátottsága, fejlesztéseket lehetővé tevő finanszírozása a folyamatos likviditás biztosítása mellett. Azon túl, hogy az egyetem vezetése és különféle szervezeti egységei a rendelkezésükre álló belső erőforrások takarékos felhasználására törekednek, illetőleg az elérhető, elnyerhető támogatások többségét igyekeznek megragadni, a külső szereplők hatása meghatározó a finanszírozás szempontjából. Ilyen, az egyetemmel szoros kapcsolatban álló külső szereplő az állam, amely a finanszírozást biztosítva az egyes szakokra felvehető és képezhető hallgatók keretszámainak meghatározásával nagy hatást gyakorol az intézmény életére. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám mellett az intézmény érdeke a térség képzési igényeinek reális feltárása, és olyan szakok indítása, amelyre a környékbeli vállalkozásoknak, cégeknek, illetve az ilyen igényeket ismerő magánszemélyeknek szükségük lehet. A felsőoktatási intézményt választó diákok, valamint az őket támogató, segítő szülők jelentős részben hajlandók és képesek anyagi erőforrásaikból áldozni a gyors elhelyezkedés, a jövőbeni könnyebb boldogulás, egzisztenciális biztonság érdekében. Az állam a finanszírozás problémáit nemzetközi megállapodások révén is enyhítheti. A meglévő kapacitások terhére más országokból érkező ösztöndíjas hallgatók felvétele lehetséges, akik a magas szintű tudásátadásra és az egyetem haladó szellemiségére, modernsé-

36 gére tekintettel szívesen tanulnának Győrben. Az állam szerepe mellett szükséges megemlíteni a térség önkormányzatait is, amelyek hosszú távon élvezni kívánják az ipari és szolgáltatási szektor fejlett szereplőinek jelenlétét, továbbá lehetőség szerint fokoznák, de legalább megtartanák adóbevételeiket. Gazdasági szereplők tekintetében: Győr környékén a multinacionális nagyvállalatok mellett jelentős súllyal vannak jelen a döntően hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások. Mindkét vállalati kategória érdeke a rövid, közép és hosszú távú profitvárakozások elérése, ezért készek egymással és az egyetemmel, valamint az egyetemhez kapcsolódó egyéb szervezetekkel különféle szintű együttműködési megállapodások kötésére. Ezeknek az együttműködő vállalatoknak a célja lehet egyszerűen az egyetem támogatása, fejlesztése pénzügyi lehetőségek biztosításával, illetőleg az egyetemmel való együttműködés keretében a képzési igények és lehetőségek meghatározásával, a felsőoktatás alaptevékenységének közvetett támogatása. Felsőoktatásban részt vevő hallgatók tekintetében: Az egyetemi hallgatók a képzésen való folyamatos részvételükkel, kiemelkedő szakmai tevékenységükkel, az egyetem jó hírének öregbítésével szolgálhatják a különféle rangsorokban való előrelépést, és ezen keresztül a felvételizők számának növekedését, az államilag finanszírozott létszámkeret újraszabását, illetőleg a költségtérítéses képzés révén az egyetem bevételeinek növelését. Közszolgáltatók feladatainak felsorolása Gazdasági szereplők feladatinak felsorolása - források biztosítása - együttműködési megállapodások Felsőoktatásban részt vevő hallgatók feladatainak felsorolása Megvalósításban rejlő kockázatok Nem releváns Kockázat megnevezése Bekövetkezési valószínűség (magas/közepes/alacsony) A hallgatói keretszámok (államilag finanszírozott /költségtérítéses meghatározása nem tükrözi a térségi képzési igényeket Költségtérítések, képzési díjak meghatározásának problémái (túl magas) közepes alacsony

37 Külföldi ösztöndíjas diákok intézmény iránti érdeklődése az elvártnál kisebb A környék helyi önkormányzatai nem kellően érdekeltek az intézmény kiegyensúlyozott működésében A térség cégei az elvárthoz képest kevésbé támogatják a felsőoktatási intézmény célkitűzéseit. A térség vállalkozásai nem kellően érdekeltek a képzés irányainak alakításában. Az egyetemi hallgatók felkészültsége, híre nem segíti az egyetemmel kapcsolatos pozitív vélekedés erősítését. A térségi vállalkozások forráshiánya nem teszi lehetővé a felsőoktatási intézmény támogatását alacsony alacsony közepes alacsony közepes alacsony

38 Problémakör megnevezése Elérendő célkitűzés Az intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata A szakmai gyakorlat az egyetemi képzés keretében megszerzett elméleti tudás olyan lényeges kompetenciákkal, tulajdonságokkal való kiegészítését szolgálja, amelynek eredményeként a felsőoktatási intézmény hallgatója nagyobb eséllyel indulhat a munkaerő piaci versenyben. Az elhelyezkedés, egzisztenciális biztonság elérése mellett legalább ilyen fontos a mindennapos munkavégzésre szocializálódás, a konfliktuskezelés különféle formáinak elsajátítása, valamint a stressztűrő képességnek a kialakulása. Szakértői javaslatok a célkitűzés elérésére vonatkozóan Az állam feladata a törvényi háttér biztosítása a szakmai gyakorlat lehetőségének minél szélesebb körű megteremtésére, a hosszabb gyakorlati időre vonatkozó rugalmas szabályozás kialakítására. A törvényi szabályozás keretei között széles körű autonómiával rendelkező felsőoktatási intézmény a célkitűzés elérése érdekében szükségszerűen módosítja belső szabályzatait, továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy a cégek, vállalkozások irányában meglévő kapcsolatait kiszélesítse, elmélyítse. A profitorientált szereplők érdeklődése felkeltése érdekében akciókat szervez, vonzó ajánlatokat dolgoz ki. A felsőoktatásban résztvevő hallgató feladata a szakmai gyakorlaton való fegyelmezett részvétel, amely erősíti a további hallgatók fogadására irányuló, profitorientált vállalkozások vezetői részéről megfogalmazódó igényt. Ezen kívül a hallgatók segítséget nyújthatnak a felsőoktatási intézmény kapcsolatteremtésében, saját szakmai gyakorlatuk helyének megtalálásában, újabb cégekkel való kapcsolatfelvétel kezdeményezésében. Közszolgáltatók feladatainak felsorolása - szakmai gyakorlati helyek biztosítása Gazdasági szereplők feladatinak felsorolása Felsőoktatásban részt vevő hallgatók feladatainak felsorolása - hallgatók fogadásának készsége A felsőoktatásban résztvevő hallgató feladata a szakmai gyakorlaton való fegyelmezett részvétel, amely erősíti a további hallgatók fogadására irányuló, profitorientált vállalkozások vezetői részéről megfogalmazódó igényt. Ezen kívül a hallgatók segítséget nyújthatnak a felsőoktatási intézmény kapcsolatteremtésében, saját szakmai gyakorlatuk helyének megtalálásában, újabb cégekkel való kapcsolatfelvétel kezdeményezésében. Megvalósításban rejlő kockázatok Kockázat megnevezése Bekövetkezési valószínűség (magas/közepes/alacsony)

39 Az állam nem érdekelt a témában, ezért a törvényi szabályozás akadályozza a szakmai gyakorlat széles körű megvalósítását. Az intézményi szabályzatok elavultak, módosítások a kívánt célok érdekében nem történt meg. A felsőoktatási intézmény nem elég aktív az együttműködő partnerek felkutatásában, megállapodások kötésében. A felsőoktatási intézmény hallgatóinak felkészültsége, magatartása elriasztja a vállalkozásokat a szakmai gyakorlatos fogadásától. Az intézmény hallgatói nem segítik az újabb cégek felkutatását. alacsony alacsony közepes közepes alacsony

40 Továbblépés A jelen dokumentum kell támpontot ad a fejlesztési javaslatok szűkítéséhez, kiválasztásához. A Javaslatok megfogalmazása dokumentumban bemutatjuk, melyek a kiválasztott javaslatok, és mi a kiválasztás alapja, miért ezeket tárjuk a központi közigazgatás elé mint priorizált tennivalók. A következő dokumentumban a megvalósítás konkrét lépéseit mutatjuk be cselekvési terv szinten. A legfontosabb tartalmi pontok a fejlesztési javaslatok megvalósításának rögzítésekor a következők lesznek: A fejlesztési javaslat célja, indokoltága A fejlesztési javaslat megvalósításának előfeltételei A megvalósítás lépései, feladatok részletezése o Részcél o Feladat tevékenységekre bontása o Feladat becsült átfutási ideje o Szükséges erőforrások: Emberi erőforrások Költségvetés Külső erőforrások o A feladat végterméke A fejlesztési javaslat egyéb jellemzői o Sikeres megvalósítás feltételei (sikertényezők) o Sikerkritérium (mikor tekintjük sikeresnek a megvalósítást) o Szervezeti szerepek bemutatása. Felelős szerv Közreműködő szerv Végrehajtó szerv o A megvalósítással kapcsolatos kommunikáció szempontjai o A fejlesztési javaslat kockázatai o A fejlesztési javaslat ütemezése (hónapokban) o Egyéb kapcsolódó programok bemutatása

41 Összegzés Magyarországon a felsőoktatás versenyképességének egy kulcskérdése a gazdasági szereplőkkel kialakított viszonyban rejlik. Minél több, és minél sikeresebb egy felsőoktatási intézmény gazdasági szereplőkkel való kapcsolata annál jobb a versenyképessége, annál több hallgató célozza meg továbbtanulási helyként. Az általunk leírt megvalósítási javaslatokhoz kapcsolódóan kerül kifejtésre a következő dokumentumban azon javaslatok részletezése, amelyek mentén megoldhatónak véljük a felsőoktatási intézmények versenyképességének javítását is.

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján TÖMBÖLY TEODÓRA MRTT XII. VÁNDORGYŰLÉSE 2014. NOVEMBER 28. Előadás felépítése Általános nemzetközi kitekintés, környezet, tendenciák,

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

Központi diplomás pályakövető program (DPR) TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon

Részletesebben

Duális felsőoktatási képzés a modell és tapasztalatok Dr. Ailer Piroska

Duális felsőoktatási képzés a modell és tapasztalatok Dr. Ailer Piroska Duális felsőoktatási képzés a modell és tapasztalatok Dr. Ailer Piroska 2015. március 17. Duális képzés kecskeméti modellje definíció 1. A duális felsőoktatás a felsőoktatási intézmények és az érintett

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Szőke Szilvia Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Miről lesz szó? Miért aktuális és sürgető a jelen helyzet megoldása? A kérdőíves információ gyűjtés

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Egyetemi Doktori Tanács Elnök: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár Titkár: Horváth Balázs egyetemi adjunktus 9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon: (96) 503-400/3121 Fax: (96) 329-263 E-mail:

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem.

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem. Adatlap 1. a kérelmező intézmény neve, címe: BMF 2. a szak megnevezése: üzleti tanácsadás 3. a képzés szintje: szakirányú továbbképzés 4. a szak indításának tervezett oktatási formái: levelező tagozat

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Az Egyetem oktatási egységei Műszaki Tudományi Kar (az egyetem hallgatóinak 2/3-a) Gazdaságtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Kar Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: 101.724 m 2. Képzési területek:

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: 101.724 m 2. Képzési területek: SZE-GYŐR Rólunk A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak Campus területe: 101.724 m 2 Képzési területek: műszaki, informatikai, jogi, igazgatási, gazdasági, pedagógiai egészségügyi, szociális, zeneművészeti

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek EvaSys MISKOLCI EGYETEM Válasz jelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem, kövesse

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Felelős Kiadó és fényképek: NORGER Consulting Kft. 1134-Budapest, Lőportár u. 20/B. Budapest, 2014. szeptember

Felelős Kiadó és fényképek: NORGER Consulting Kft. 1134-Budapest, Lőportár u. 20/B. Budapest, 2014. szeptember Web: www.studiumakademia.com E-mail: info@studiumakademia.com Facebook: www.facebook.com/studiumakademia Cím: 1134-Budapest, Lőportár u. 20/B Tel: 06-70-420-2700 Felelős Kiadó és fényképek: NORGER Consulting

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

Minden sikernek megvan a maga története. Junior Managers Program Vezető-utánpótlás program

Minden sikernek megvan a maga története. Junior Managers Program Vezető-utánpótlás program Minden sikernek megvan a maga története. Junior Managers Program Vezető-utánpótlás program 2 www.bosch.hu/jobs Junior Managers Program Egyedi karrierlehetőség a Bosch vezető-utánpótlás programjában A Bosch

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Szakmai összefoglaló Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning

Szakmai összefoglaló Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning A tréning célja: Cél: a hallgatók munkaerőpiaci integrációjának elősegítése - előkészítése. Cél ezen túl egyrészt, hogy a résztvevők munkavállaláshoz, álláskereséshez

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 KÖZGAZDASÁGI Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 Végzettek Jelentkezők Egyetemre Felvételt nyert Főiskolára Felsőfokú szakképzésbe 130 fő 122 fő 23 fő (Szegedi Tudományegyetem, Veszprémi

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tamándl László A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Doktori értekezés tervezet Konzulens:

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Intézményfejlesztési Terv

Intézményfejlesztési Terv Intézményfejlesztési Terv SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2007-2011 2007. decemberben frissített változat Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény bemutatása: múlt jelen jövő... 3 1.1. Felsőoktatási

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben