Magyarországi natúrparkok szakmai összefoglaló. Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark
|
|
- Zsigmond Gáspár
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarországi natúrparkok szakmai összefoglaló Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark Natúrpark neve Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark Címbirtokos szervezet neve Felső-Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesület A cím elnyerésének dátuma Natúrparki települések neve Ásotthalom, Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Öttömös, Tataháza, Tompa. Natúrparki települések száma 12 db Natúrpark területe (km 2 ) 682,79 km 2 A natúrpark természeti környezetének leírása A natúrpark területe összhangban a Tvt. 29/A.. bekezdésével alapvetően természetközeli jellegű, s ezek a területek részben hazai és közösségi természetvédelmi oltalom alatt állnak. A természeti örökség gazdagsága egyrészt a természeti-táji adottságok változatosságával áll összefüggésben, a homokháti részen pedig e területek csekély mértékű antropogén átalakítottságának köszönhető. A homokháti területek természetszerű erdei és homokpusztai élőhely-foltjainak országos szinten is jelentős állománya él olyan védett növényritkaságoknak, mint például az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum), a tarka sáfrány (Crocus reticulatus), a homoki kikerics (Colchicum arenarium), a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) és a pókbangó (Ophrys sphegodes).
2 A natúrparki térség bácskai részének egyik jelentős növénytani értéke a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata). Ennek a növényritkaságunkban a legnagyobb hazai állománya él Bácsalmás mellett. Térségi szintű összehasonlításban a természetközeli élőhelyek területi kiterjedésével összhangban a natúrpark homokháti részének állatvilága gazdagabb. Részletes faunisztikai adatok elsősorban a Körös-ért tájvédelmi körzet területére állnak rendelkezésre, kiemelten a madárvilágra vonatkozóan. A tájvédelmi körzetben a védett bogarak közül jelentős állománya él a kék futrinkának (Carabus violaceus rakosiensis), a ragyás futrinkának (Carabus cancellatus nov ssp.), a szalmacincérnek (Calamobius filum), a hengeres szalmacincérnek (Theophilea cylindricollis), a daliáscincérnek (Acanthocinus aedilis), a holdszarvú ganéjtúrónak (Copris lunaris), a kis szarvasbogárnak (Dorcus parallelepipedus), az,imádkozó sáskának (Mantis religiosa), a barbársáskának (Calliptamus barbarus) és a sisakos sáskának (Acrida hungarica). Az ásotthalmi Emlékerdő kiemelkedő állattani értéke a fokozottan védett magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium), amely faj több korábban ismert hazai előfordulási helyén kipusztult. Itteni állománya is veszélyeztetett. A hüllők közül a fürge gyík (Lacerta agilis), a zöldgyík (Lacerta viridis), a homoki gyík (Lacerta taurica), a vízisikló (Natrix natrix) és a mocsári teknős (Emys orbicularis), a kétéltűek között a zöld levelibéka (Hyla arborea), a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a tavi béka (Rana ridibunda) előfordulása kiemelekedő. A tájvédelmi körzet teljes területén összesen mintegy 110 védett madárfaj költése bizonyított. Az átvonuló, telelő madárfajok száma mintegy A nagy faji diverzitás az itteni táj változatos szerkezetével, az erdei, füves és vizes élőhelyek mozaikos előfordulásával függ össze. Országos összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű a kuvik (Athene noctua) és szalakóta (Coracias garrulus) előfordulása. Területileg a tájvédelmi körzet Kelebiai halastavak és erdők területegységének madárvilága kiemelkedő. Itt összesen 19 fokozottan védett (bölömbika Botaurus stellaris, fehér gólya Ciconia ciconia, nagy goda Limosa limosa, piroslábú cankó Tringa totanus, gyöngybagoly Tyto alba, kis kócsag Egretta garzetta, nagy kócsag Egretta alba, kanalasgém Platalea leucorodia, kuvik Athene noctua, gyurgyalag Merops apiaster, szalakóta Coracias garrulus, bakcsó Nycticorax nycticorax, kerecsensólyom Falco cherrug, kék
3 vércse Falco vespertinus, gulipán Recurvirostra avosetta, gólyatöcs Himantopus himantopus, nagy póling Numenius arquata, fattyúszerkő Chlidonias hybrida, réti fülesbagoly Asio flammeus) és további több mint 100 védett madárfaj költése bizonyított. E lösszel fedett síksági, részben dombsági táj természeti örökségét gazdagítja két különleges löszfeltárás Katymár és Madaras határában, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos jelentőséggel bírnak. A natúrpark térség gazdag természeti örökségének jogi védelmét európai, országos és helyi szintű védelem biztosítja. A térségben két, az Európai Unió Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvei alapján kijelölt közösségi jelentőségű terület található. A Dél-Bácska kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület (HUKN20004) és a Déli-Homokhátság kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKN20008) összkiterjedése a natúrparkot érintően 1972,01 hektár. A térségben két országos jelentőségű védett természeti terület és két természeti emlék található, melyek összkiterjedése 1353,5 hektár. A Körös-éri Tájvédelmi Körzet a Körös-ér mentén, valamint a Dorozsma-Majsai-homokhát D-i részén található természetszerű erdei és homokpusztai élőhelyek maradványfoltjait, valamint a hozzájuk kapcsolódó állatközösségeket megőrzését hivatott biztosítani. A Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye természetvédelmi terület egy fokozottan védett növényritkaságunk, a gyapjas gyűszűvirág több ezer töves állományát őrzi. Természeti emlék formájában országos szinten védett további két mesterséges földtani feltárás: a Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék és a Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék védetté nyilvánításával két nemzetközi jelentőségű löszszelvény került természetvédelmi oltalom alá 2015-ben. A térség természeti örökségének jogi védelmét - az európai és országos szintű természetvédelmi oltalom mellett - helyi jelentőségű természetvédelmi területek és természeti emlékek egészítik ki. Ásotthalom, Bácsalmás és Kelebia közigazgatási területét érintően hat helyi jelentőségű természetvédelmi terület kiterjedése mintegy 27,5 hektár. Ezek mellett további 8 helyi jelentőségű védett természeti emlék is található e két településen. A natúrparki térség homokháti részén a felszínt homok, helyenként löszös homok borítja. A homok alapanyagát a Dél-alföldi süllyedék (Szeged környéke) felé tartó Ős-
4 Duna hordalékkúpjából a pleisztocén kor utolsó eljegesedése (würm) idején fújták ki a munkaképes szelek, s rendezték futóhomok-formákba. Az utolsó homokmozgások e domborzati formák nagyobb részét elsimították, így a felszínt nagyobbrészt kis relatív magasságú homokformák, maradékgerincek és lepelhomok-hátak alkotják. A homokhátak között ÉNy-DK-i irányban az uralkodó széliránnyal párhuzamosan hosszan elnyúló elgátolt mélyedések húzódnak. E hosszanti lefutású, mély fekvésű, vizenyős területek népi tájneve a semlyék (sömlyék). A völgytalpak mésziszapos laposait helyenként lepelhomok fedi. Az enyhén hullámos síksági jellegű területen a völgytalpak jellemző tengerszint feletti magassága méter, a homokhátaké méter. Csongrád megye legmagasabb pontja a 129,8 méter magas Bukor-hegy Öttömös közigazgatási területén. Délnyugatra, Kelebia és Tompa közigazgatási területén kevéssel magasabb homokdombok is előfordulnak. A natúrparki térség homokháti részén homok talajképző kőzeten gyengén fejlett talajok alakultak ki. A talajtakaró mozaikos jellegű, kis területen viszonylag sok talajtípus előfordulásával. A laposabb, gyengébben tagolt részeken humuszos homoktalaj jellemző, az élénkebb domborzatú, nagyobb reliefenergiájú buckás területeken pedig futóhomok váztalaj. Helyenként kedvezőbb víz- és tápanyaggazdálkodású csernozjom jellegű homoktalajok is előfordulnak. A homokbuckák közötti, időszakosan vízzel borított mélyedésekben réti talaj, lápos réti talaj és szolonyeces réti talaj fordulnak elő. A vizenyős laposokban helyenként szoloncsák és szoloncsák-szolonyec talaj borítja a homokos talajképző kőzetet. E térség talajai gyenge termőképességűek, s ezzel összefüggésben a Dorozsma Majsai-homokhát területét változatos tájhasználati szerkezet, mozaikos tájkarakter jellemzi. A népnyelv a térségben a homok három fajtáját különíti el. A növényborítás mentes, szabadon mozgó futóhomok egykor 5-10 méter magas dűnéket alkotott a puszta egyes részein, ma már azonban a felszínen csak időszakosan látható, a szántóföldi művelés alatt álló területeken, a kultúrnövények kikelése előtt, illetve az erdészeti ültetvényeken tarvágásokat követően. Ez a talajtani szaknyelvben a futóhomok váztalajjal azonosítható. A jobb termőképességű sárga homokot talajtani szóhasználattal humuszos homoktalajt részben szőlő- és gyümölcstermesztéssel hasznosítják, részben erdőkkel ültették be. A lösszel fedett bácskai területek szomszédságában előforduló fekete homok szaknyelvi szóhasználatban csernozjom jellegű homoktalaj
5 a legjobb termőképességű, így az ezekkel fedett térségekben szántóföldi hasznosítás jellemző. A natúrparki térség bácskai részén lösz talajképző kőzeten kialakult alföldi mészlepedékes csernozjom talaj jellemző. Helyenként mélyben sós változata is előfordul. Az alacsonyabb, vízhatású területek jellemző talaja a réti csernozjom. Mindkét talajtípus kiemelkedő termékenységű, így területük csaknem teljes mértékben intenzív szántóföldi hasznosítás alatt áll. E térség tájhasználati szerkezetében domináns a szántóföldi művelés szerepe, ami a táj karakterét is alapvetően meghatározza, viszonylag homogén struktúrát eredményezve. A térségben kisebb foltokban szikes talajok szoloncsák-szolonyec és szolonyeces réti talaj jelennek meg. E területeket jellemzően rétként, legelőként hasznosítják. A natúrparki térség K-i háromnegyede a Homokhát és a Bácska löszös síkság K-i része a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A térségében a nagyobb szabású vízrendezési munkák a XX. század elejére lezárultak. A felszíni vizeket a Körösérifőcsatorna vezeti le. A természetes eredetű (Körös-ér), később szabályozott vízfolyás hossza 77 km, magyarországi vízgyűjtő területének nagysága 457 km2, ami a teljes vízgyűjtő 57%-a. A vadvizeket Öttömös környékén a Bogárzói-főcsatorna, Ásotthalom közigazgatási területének K-i részén a Madarász-tói- főcsatorna vezeti le a Széksóstói-főcsatorna felé. Ásotthalom határának Ny-i részén a Gát-sori-csatorna már közvetlenül a Köröséri-főcsatorna felé vezeti le az összegyűjtött felszíni vizeket. A csatornák az egykori semlyékes vonulatokat követik. A natúrpark Ny-i harmada, a bácskai térség nagyobb része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A legnagyobb itteni vízfolyás a Kígyósi-főcsatorna, ami a Ferenccsatornába torkollik. Teljes hossza 70 km, vízgyűjtő területe 1050 km2. Vízjárásának maximum értékeit (6,5 m3/s) jellemzően nyár elején éri el. Az időszakos felszíni vizek begyűjtését sűrű csatornahálózat segíti. A természetes eredetű Kígyós-ér trianoni országhatár és Bácsalmás közötti szakaszát ban szabályozták. A medret kotorták, a mocsaras területek vadvizeit csatornázással elvezették. Az így szárazzá vált területeken megindulhatott a mezőgazdasági termelés. Napjainkban a csatorna jellegű vízfolyás minőségét és hasznosíthatóságát alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt az éghajlati adottságokból adódó szélsőséges vízjárás, a nyári hosszú kisvizes időszak, másrészt az a tény, hogy az intenzív hasznosítású szántóföldek sok helyen a partéltől alig néhány méterre érnek véget, így a vegyszermaradványok könnyen bemosódhatnak. A környező szikes területekről érkező vizeket magas
6 sótartalom jellemzi, ami korlátozzák az öntözésre történő hasznosítást. A térség vízgazdálkodásában az elmúlt két évtizedben egyre inkább előtérbe került a vízvisszatartás fontossága. A vízfolyás mentén a korábbi mederszakaszokat, vízállásos mélyedéseket is kihasználva több víztározó létesült. A natúrparki térségben kisebb természetes eredetű szikes tavak, vizenyős laposok, mocsarak, lápok jellemzőek. A számos nagyobb kiterjedésű tórendszer kivétel nélkül mesterséges eredetű. A natúrparki térség bácskai része egykor bővelkedett kisebb kiterjedésű, természetes eredetű állóvizekben. Ez az ún. barák világa a délszláv eredetű szót a mocsaras tavakra, mocsárra vagy egyéb vízállásos területre használták. A tavaszi hóolvadások idején, amikor a Kígyósban bővebben van víz, a magasan álló talajvízszint feltölti a domborzat természetes mélyedéseit. Az év ezt követő következő szakaszában a víz részben elpárolog, részben az alászálló talajvíz miatt elszivárog, így nyár végén már csak mocsaras, nádas-gyékényes medrek és néhány tócsa emlékeztet a tavaszi vízbőségre. Egyes években a tavasz végi, nyár eleji esőzések idején a barák ismét megtelnek. A natúrparki térség nagyobb része a meleg, száraz éghajlati körzetbe tartozik, csak a bácskai területekre jellemző a meleg, mérsékelten száraz éghajlat. A napfénytartam évi összege óra. Ebből mintegy 200 óra a téli időszakra esik, ami országos szinten síkvidéki viszonylatban a legmagasabb érték. A hőmérséklet évi átlaga 10,4-10,7, a tenyészidőszakban 17,2-17,5. Ezek az értékek lehetővé teszik a kimondottan hőigényes mezőgazdasági haszonnövények termesztését is. A csapadék évi összege a natúrparki térség homokháti részén mm, DNy-i, bácskai részen mm. A téli hótakarós napok átlagos száma nap. A homokterületek mikroklímájának egyik jellegzetes vonása az alacsony páratartalom. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-2,8 m/s. Épített örökség, kultúrtörténeti emlékek A natúrparki térség építészeti öröksége igen változatos. A natúrparki térségben 4 települést érintően összesen 8 műemléki védelem alatt álló épület, építmény található.
7 Hat önkormányzata élt az épített örökség helyi szintű védetté nyilvánításának lehetőségével is, így további 70 épület, építmény helyi védelem alatt áll. Az építészetés művészettörténeti szempontból értéket képviselő középületek és szakrális jellegű épületek, építmények mellett több településen népi-polgári jellegű lakóépületek is jogi védelmet kaptak. Kiemelkedően értékes Bácsalmás épített öröksége. E településen összesen 40 országos vagy helyi szinten védett épület, építmény található. A török hódoltsági időszak után német nemzetiségű lakosokkal újranépesített Katymáron, Kunbaján és Madarason ma is a településkarakter meghatározó vonása a német népi építészeti örökség. A natúrparki térség épített örökségében kiemelt szerepet kapnak a szakrális jellegű épületek, építmények. A templomok, kápolnák, kálváriák, feszületek és szentek szobrai egyrészt fontos szerepet töltenek be az itt élő vallásos lakók életében, másrészt jellemzően a települések karakterének is meghatározói. Az építészet- és művészettörténeti szempontból legértékesebb egyházi épületek a bácsalmási római katolikus templom (épült: ), a kunbajai Szent Rókuskápolna (1838) a tompai Szent Anna-templom ( ) műemléki védelem alatt állnak. Egy részük önkormányzati rendelet alapján helyi védelemben részesül. A templomok szinte minden faluban a településkarakter meghatározó elemei, a közösségi élet fontos színterei. Részletes bemutatásukra e fejezet végén, a Műemléki védelem alatt nem álló építészeti örökségi elemek katasztere című részben kerítünk sort. A térségben megtelepedett nagybirtokos réteghez, illetve a jómódú polgári réteghez kötődnek a környéken épült kastélyok, városi paloták, kúriák, polgárházak. Ezeket legnagyobb számban a termékeny bácskai településeken találjuk meg. A tompai Redlkastély, valamint és a Bácsalmás központjában álló Csauscher-palota, Siskovics-kúria és Ulrich-palota műemléki védelem alatt állnak Társadalmi- gazdasági adottságok A 12 település közigazgatási területének kiterjedése mintegy hektár. A lakosságszám fő (2015), az elmúlt 15 évben összességében és minden települést érintően csökkenő tendenciát mutat. A 2010-es évek első felében mindössze négy településen (Bácsszőlős, Mátételke, Öttömös és Tompa) volt egy enyhe lakosságszám-növekedés, elsősorban a Szerbia felől történő betelepülés hatására.
8 A törökökkel vívott háborúk intenzív fakitermeléssel jártak, aminek következtében a homokháti részeken újra beindult a korábban már stabilizálódott homok mozgása. A szabadon mozgó homok megkötése érdekében a XVIII. századtól kezdődően tudatos erdőtelepítés folyt. A telepített fafajok között a fekete fenyő, a nyarak, a tölgyek, valamint az akác voltak a legfontosabb. Az erdőtelepítés a talaj előkészítését is szolgálta más növényi kultúrák, elsősorban a szőlő és más gyümölcsök számára. A XVIII. és XIX. század fordulóján az itt élők lakóhelyének és a termőföldnek a homok elleni védelmében a szőlők és gyümölcsfák igen fontos szerepet játszottak. A Szabadka környéki szőlő- és gyümölcstermesztés jelentős felfutása a XIX. század második felében kezdődött. Szabadka város elöljárósága a közóhajnak engedve 1893-ban az újonnan megépült vasútvonal két oldalán egy-egy keskeny földsávot árverésen áruba bocsátott. A vevők nagyobbrészt a város jómódú, magasan képzett rétegéből kerültek ki. Magas termelési kultúrájuknak köszönhetően az általuk telepített szőlőföldeken és gyümölcsösökben a sivár homokon is szép sikereket értek el. E folyamatnak a század végén jelentős lökést adott a hegyvidéki területeken súlyos pusztítást okozó filoxéra-vész. Ettől számítva a térségben termelt, illetve előállított szőlő és bor, illetve az egyéb gyümölcsök kereskedelmi cikké váltak. A virágzó gyümölcs és szőlőkultúra jelentős bevételhez juttatta a helyi termelőket is. A vidéket a XX. század elején méltán nevezték Szabadka virágoskertjének. Mind történeti közelítésben, mind az elmúlt évtizedekben újjáéledő kapcsolatok alapján a natúrparki térség szempontjából meghatározó fontosságú település a szomszédos Szerbia É-i részén, a határtól mindössze 10 kilométerre fekvő Szabadka (Суботица/Subotica). Közel 100 ezer lakosával a Vajdaság (teljes nevén: Vajdaság Autonóm Tartomány) második legnépesebb városa, a tartomány Észak-bácskai körzetének adminisztratív központja. A város a vajdasági magyarok (közel 300 ezer fő), a vajdasági horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja. Több nemzetiségi nyelven működő közép- és felsőfokú oktatási intézménynek is otthont ad. A natúrpark tevékenységének leírása A natúrparki fejlesztési koncepció ötéves tervezési időszakában kiemelt hangsúlyt javasolt helyezni:
9 a több települést érintő, hálózatos jellegű fejlesztésekre, a natúrparki partnerség erősítésére, a natúrparki együttműködő partnerek számának bővítésére, különös tekintettel a civil és gazdálkodó szervezetekre, magánszemélyekre, a résztvevő partnerek, valamint a natúrpark területén élő lakosság natúrparki tudatosságának kialakítására, erősítésére, a natúrparki együttműködő partnerek érdekeltségének megteremtése, valamint a fenti fejlesztési tématerületekre is tekintettel a natúrpark láthatóságának növelésére. Az országos natúrparki fejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőképpel összhangban olyan értékőrző és értékteremtő, élő és élhető táj kialakítását javasolt megcélozni, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg, s ezek hozzájárulnak az ittt élők magas életminőségének megteremtéséhez, fenntartásához. E távlati cél elérése szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy a natúrparki térségben élők erős natúrparki tudattal bírjanak, s ennek is köszönhetően személyesen és/vagy az általuk létrehozott, fenntartott szervezeteken keresztül aktívan részt vegyenek a térség értékeinek megőrzésében és az értékalapú fejlesztésében. Ez csak akkor érhető el, ha a natúrparkban élők közvetlenül is érzékelik a natúrparki együttműködés és fejlesztések hozzáadott értékét és hasznát, már jelen fejlesztési koncepció tervezési időszakában is. Törekedni kell egy sokszínűségében is összetartó közösség kialakítására, amelynek minden tagja a térségi szinten meglévő különbözőségek ellenére is együtt, azonos célokért munkálkodik.
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenA natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor
A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei Dr. Kiss Gábor Mi a natúrpark? Az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenA kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai
A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi
RészletesebbenEGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenII.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM
Részletesebben1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
RészletesebbenSOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenMagyarország tájföldrajza
Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON
NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenKASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása
KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása Kaszó, 2018.05.29. Horváth László KASZÓ Zrt. KASZÓ Zrt. bemutatása 22 magyar állami erdészeti részvénytársaság
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és
Részletesebben11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.
11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az
RészletesebbenHATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös
HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés Felső-Sebes-Körös Készítette: Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület 2012 Bevezető A Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület a Zöld Kör megbízásából
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenTulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások
1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
Részletesebben30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI
30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14
RészletesebbenA LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője
A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi
RészletesebbenA települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.
1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése
A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai
RészletesebbenBorászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenKiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.:3 /2017. JÁSZIVÁNY KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI VIZSGÁLAT
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenA CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenCsongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv
Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenAz Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)
Natura 2000 fenntartási terv Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2018 Natura
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenHOMOKBÓL VIZET A RUZSAI LIFE MINTAPROJEKT BEMUTATÁSA
HOMOKBÓL VIZET A RUZSAI LIFE MINTAPROJEKT BEMUTATÁSA Ruzsa madártávlatból Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia 2018. 11.20. és 22. A PROBLÉMA
RészletesebbenI. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat
I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon
RészletesebbenRÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
Részletesebben"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a
VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenTermészetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr
RészletesebbenA ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA
JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési
Részletesebben