SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM KIK módosítás időpontja: március

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A hatálya Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Bevezető rendelkezések Az intézmény Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Az intézmény tevékenységi köre és működési területe: Az intézmény típusa, jogállása Az intézmény tevékenysége Az intézmény működtetése: Az intézmény bélyegzői: Az intézmény szervezeti felépítése Az igazgató Az igazgató munkáját segítő igazgatóhelyettesek Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézmény KIK alkalmazottai Az intézmény szervezeti felépítése a következő: Az intézmény vezetése, nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek Az intézmény vezetése, az igazgatóság A nevelőtestület Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet A dolgozók képviselete Intézményünkben Szakmai munkaközösségek Munkaközösség-vezetők Az intézmény vezetősége A működés rendje, nyitva tartás A belépés és benntartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet Az intézménybe való belépés és benntartózkodás idegenek részére A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

3 11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje: A kapcsolattartásért felelős: A kapcsolattartás módja: Dokumentálás: Ellenőrzés (az intézmény igazgatója vagy megbízottja végzi): Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás Fegyelmi tárgyalás A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendje Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok Hatálybalépés I. Mellékletek jegyzéke II. Záradékok

4 A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Elkészítése a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban ) a Dózsa György Általános Iskola szervezeti működésének legfontosabb alaptevékenységeit, az iskolavezetés és az intézmény dolgozóinak feladatait, alapvető kötelezettségeit és jogait, egymáshoz való viszonyát határozza meg. Az feladata az intézmény egységes, összehangolt, hatékony működésének elősegítése, a munkahelyi rend és a munkamegosztás rendszerének kialakítása, az ellenőrzési-, kapcsolódási pontok, formák szabályozása, az egyszemélyi felelős vezetés elvének érvényesítése. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének, pedagógusainak, egyéb alkalmazottjának feladata és kötelessége. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: Az évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról és módosításai A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a fenti törvény végrehajtásáról és módosításai A évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről és módosításai Az évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és módosításai évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és módosításai 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 4

5 368/2011. (XII.31.) ÁHT Kormányrendelet évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A hatálya A hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Jelen szabályzatot a nevelőtestülete fogadja el a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az -t az iskola igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az nyilvános, a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, fogadó időben, valamint az igazgatóhelyettesi irodában és a könyvtárban számítógépeken, továbbá az intézmény honlapján. 2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 2.1. Az intézmény Elnevezése: Szegedi Székhelye: 6721 Szeged Szent György tér 7. Típusa: általános iskola OM azonosító: KIK: Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) 1055 Budapest, Szalay utca

6 2.3. Az intézmény tevékenységi köre és működési területe: A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvényben meghatározottak alapján az általános iskolai nevelési-oktatási tevékenység. Az intézmény működési területe a KIK által meghatározott köznevelési feladat-ellátási területe Az intézmény típusa, jogállása A jogi személyiségű szervezeti egység. Képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el Az intézmény tevékenysége Az iskola alaptevékenységeit az iskola alapító okirata határozza meg Az intézmény működtetése: Az iskola fenntartója, szakmai irányítója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskola működési feladatait Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése által megbízott Nevelési - Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) látja el. Az iskolában dolgozó, az NGSZ alkalmazásban levő dolgozók munkaköri leírását az NGSZ adja ki Az intézmény bélyegzői: Szegedi 6721 Szeged, Szent György tér 7. Telefon: 62/ (fejbélyegző) Szegedi 6721 Szeged, Szent György tér 7. (körbélyegző) Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak: Az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Levelezéskor az ügyben érintett pedagógust ügyintézőként kell feltüntetni. 6

7 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1. Az igazgató A köznevelési intézmény vezetője, az igazgató a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja Az igazgató munkáját segítő igazgatóhelyettesek felső tagozatot irányító (általános) igazgatóhelyettes, alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat. Az intézmény igazgatóhelyetteseit két módon lehet választani (legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól, a megbízás határozott idejének letelte után vagy lemondás, ill. megbízás visszavonása esetén a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni vagy meghosszabbítható.): pályázat útján pályázat kiírása nélkül is betölthető, ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, KIK alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 7

8 alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgató távollétében (ebben a sorrendben) felső tagozatot irányító (általános) igazgatóhelyettes, alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes. Mindhárom vezető távolléte, illetve valamelyik harminc napot meghaladó hiányzása esetén a hiányzó vezető(k) feladatával a vezetőtárs, az ő hiányzása esetén a nevelőtestület bármely tagja megbízható az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedés megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A nevelőtestület tagjának felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről Az intézmény KIK alkalmazottai a) IGAZGATÓ A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. 8

9 Az igazgató munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását az igazgató határozza meg. b) AZ IGAZGATÓHELYETTESEK Az igazgatóhelyettesek munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóság rendszeresen hetente legalább egyszer tart igazgatósági megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgató helyettesei az igazgatóhelyettesek, akik e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A FELSŐS IGAZGATÓHELYETTES FŐBB FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGEI: a felső tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása, pedagógiai mérések elemzése, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésének biztosítása, helyettesítések, ügyeletek beosztása, munkaközösségekkel (humán / művészeti / idegen nyelvi / nevelési) kapcsolatos kérdések, együttműködése a szülői munkaközösséggel, túlórák elszámolása (tanítási időkeret alapján), az iskolában folyó mérések előkészítése, lebonyolítása, iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése. AZ ALSÓS IGAZGATÓHELYETTES FŐBB FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGEI: az alsó tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása, pályázatok, munkaközösségekkel (1-4. évfolyam) kapcsolatos kérdések, az iskolában folyó mérések előkészítése, lebonyolítása, iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése, éves és havi ütemterv előkészítése és elkészítése, korrigálása, 9

10 javító és osztályozó vizsgák szervezése. c) PEDAGÓGUSOK Az iskolában határozatlan időre kinevezett pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet a felsős igazgatóhelyettes állapítja meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásakor az érdekképviselet (közalkalmazotti tanács) vezetőjének véleményét, a helyettesítési rend készítésekor a munkaközösség véleményét kikérheti. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatainak ellátását, működésének zavartalanságát kell biztosítani. Az igazgatóság tagjai a fenti alapelvek betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére is. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel (ügyelet esetén 5 perccel) a munkavégzés helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 20 percig (2013. szeptember 1- től 7 óra 40 percig) köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt - legalább egy nappal előbb - a tanóra elcserélésére, illetve a tantárgyi programtól eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. A tanórák elcserélését az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik. Az intézmény pedagógus dolgozói által megtartott órákat az elektronikus napló segítségével számoljuk el. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzás esetén - lehetőség szerint - azonos szakos pedagógust kell helyettesítésre beosztani. A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy eseti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízás-kijelölés alapelve a rátermettség, a szaktudás és az arányos terhelés. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény szükség szerint az órarend módosításával gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. A PEDAGÓGUSOK IDEJÉNEK KITÖLTÉSE A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, az iskolai és munkaközösségi munkaterv és a kifüggesztett havi 10

11 emlékeztető tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A KÖTELEZŐ ÓRASZÁMBAN ELLÁTOTT ALAPFELADATOK KÜLÖNÖSEN AZ ALÁBBIAK LEHETNEK: tanítási órák, napközis és tanulószobai foglalkozások, fejlesztő foglalkozások, iskolai sportköri foglalkozások, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.) megtartása, énekkar, szakkörök vezetése, munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnök feladatok ellátása, érdekképviselet órakedvezménye. A MUNKAIDŐ TÖBBI RÉSZÉBEN ELLÁTOTT A KÖVETKEZŐK LEHETNEK: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, osztályozó vizsgák lebonyolítása, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése, osztályfőnök-helyettesi feladatok, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel továbbképzéseken, 11

12 tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. d) ISKOLATITKÁR Az ügyviteli előírások betartásával és az iskolaigazgató utasításai alapján végzi tevékenységét. Köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni és a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; FELADATAI: az ügyiratkezelést, az iktatást mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi önállóan és teljes felelősséggel, a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek, az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, a határidős iratok kezelése és nyilvántartása, az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál, az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, lebonyolítja az intézmény levelezését, vezeti a tanulói nyilvántartást, közreműködik a 8. osztályos tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációban, részt vesz a személyzeti nyilvántartás végzésében, az ügyintézést az igazgató utasítása alapján végzi, a kiadványok tisztázása, sokszorosítása. e) IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS FELADATAI: Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 12

13 Feltárja a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít azok megelőzésében, megszüntetésében. Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében. Észre kell vennie az osztályban tanító pedagógusokkal közösen, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie az osztályfőnökkel közösen a családban jelentkező gondokra, problémákra (például a szülők gazdasági helyzetének romlására vagy a családi élet megromlására). Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot (a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen). A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóilletve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Magyar Gyermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély Szolgálat, Gyermekek Átmeneti Otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amennyiben az iskolában iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani. Gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben tanácsot ad a tanulóknak, a szülőknek és a pedagógusoknak. Részt vesz az iskolában indított fegyelmi eljárásokon. Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. Nyilvántartásba vegye őket, mérlegelje a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet típusát és súlyosságát, ez alapján javaslatot tegyen a további teendőkre; egyeztessen a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. Figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét, és adott esetben javaslatot tegyen a változtatásra. 13

14 f) SZABADIDŐ-SZERVEZŐ FELADATAI: Kezdeményezi és szervezi a szabadidős alkalmakat, tevékenységeket; fejleszti és népszerűsíti a szabadidős kultúrát. Olyan tartalmakat közvetít, amelyekkel a játék és a szabadidő kulturált eltöltése hozzájárul a diákok egészséges jövőképének kialakulásához, a mindenkori életminőségük jelentőségének felismeréséhez. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére az általa szervezett szabadidős programokról. Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel és a szaktárgyi munkacsoportokkal. Az osztályfőnökökkel együtt előkészíti az osztályok közművelődési programjait, kísérőként részt vesz azok lebonyolításában. Előkészíti és szervezi az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozásokat, programokat, segíti a környezeti neveléssel összefüggő tevékenységeket (erdei iskola, tábor stb.). Az éves munkatervben kialakított rend alapján együttműködik az iskolai ünnepélyek szervezőivel, munkájukat szervezési és tartalmi kérdésekben is támogatja. Segíti a diákönkormányzatot. Kapcsolatot tart az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével. Szabadidős tevékenységet szervez az egészséges életmód kialakítására, továbbá olyan tevékenységet szervez, amelyik alkalmas a szenvedélybetegségek megelőzésére, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének megkönnyítésére. g) RENDSZERGAZDA FELADATAI: Az iskola informatikai rendszerének működtetése oly módon, hogy az megfeleljen a magyar jogi szabályozásnak, illetve az iskola belső információs igényeinek. A munka folyamatosságának biztosítása. Az iskola számítógépein vírusellenőrzés. Az oktatás alapját képező alkalmazói programok működőképességének ellenőrzése. Új szoftverek beszerzése telepítése. Bármilyen meglévő/új szoftver installálását a rendszer egységes, átlátható működése érdekében csak ő teheti meg. Saját belátása, felelőssége alapján egyes esetekben ezt a jogát/kötelességét átruházhatja külső/belső személynek. 14

15 Amennyiben a szoftverek installálásával kapcsolatos visszaélést, beavatkozást észlel, arról köteles tájékoztatni felettesét. A jogtisztaság ellenőrzése és biztosítása a használt szoftverek esetén. A keletkezett adatállományok biztonságos kezelése, az illetéktelen hozzáférések megakadályozása, a rendszeres adatmentések megszervezése. A keletkezett adatok tárolásáért, archiválásáért kizárólagos felelősséggel bír. Rendkívüli esetekben (vírusfertőzés, hálózat sérülése, rendszerösszeomlás, 3 vagy több gép egyidejű leállása) az értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. Az iskola számítógépeinek átépítése, a hálózat bővítése, új hardverek beszerzése. A hálózati felhasználók jogainak beállítása, felhasználók felvétele, törlése. Visszaélések esetén jogában áll valamely felhasználó jogait csökkenteni. Iskolai honlap gondozása. A nem pedagógus munkakört betöltők helyettesítését az ügyeletes vezető szervezi meg. h) KÖNYVTÁROS FELADATAI: A könyvtár gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését, tanórán kívüli foglalkozások, - könyvtárhasználati órák tartása, könyves szakórák segítése, folyamatos együttműködés szaktanárokkal, közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Biztosítja, hogy az iskolai könyvtár gyűjteménye a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével bővüljön. Az iskola számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba veszi. Elvégzi a könyvtári állomány nyilvántartásba vételét. Fenntartja a raktári rendet. Gondoskodik a könyvtári állomány megóvásáról. 15

16 Vezeti a kölcsönzési és olvasótermi nyilvántartásokat, statisztikát készít. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhelynyilvántartást vezet. Tájékoztatja a könyvtár látogatóit az igénybevétel jogosultságáról, a beiratkozás módjáról, az adatváltozások bejelentési módjáról, a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, a könyvtárhasználat szabályairól, a nyitva tartás, kölcsönzés idejéről, és biztosítja mindezek nyilvánosságát. Kezdeményezi a káreljárás lefolytatását a könyvtári leltárhiány, a könyvtári berendezések, technikai eszközök, kölcsönzött könyvek hiánya, rongálódása esetén. Részt vesz a könyvtári állomány leltározásában, a keletkezett leltárhiányért részleges anyagi felelősség terheli. Kezdeményezi a könyvtári állomány szükség szerinti selejtezését, felújítását Elvégzi továbbá mindazon szakmai, és ahhoz kapcsolódó feladatokat, amelyekkel felettesei megbízzák. 16

17 3.5. Az intézmény szervezeti felépítése a következő: Tóthné Lengyel Mária igazgató Alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes 1-2. osztályban tanítók munkaközössége: mkv. tanítók 3-4. osztályban tanítók munkaközössége: mkv. tanítók Nyelvi munkaközösség: mkv. szaktanárok Alsós tanulók (magatartási és tanulmányi ügyeinek intézése) Diákönkormányzat-vezető, szabadidő-szervező Felső tagozatot irányító (általános) igazgatóhelyettes Reál munkaközösség: mkv. szaktanárok Humán munkaköz.: mkv. szaktanárok, könyvtáros Gyermek és ifjúságvédelmi felelős - mentor Felsős tanulók (magatartási és tanulmányi ügyeinek intézése) Osztályfőnöki munkaközösség: mkv. oszt. főnökök Fejlesztő pedagógus Iskolatitkár Iskola külső kapcsolatai 17

18 4. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 4.1. Az intézmény vezetése, az igazgatóság Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény élén az igazgató áll, az igazgatóság tagjai az igazgató és helyettesei. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe A nevelőtestület Az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja (az óraadóknak nincsen döntési jogkörük). A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tartanak. A nevelőtestület a tanév során az alábbi rendes értekezleteket tartják: alakuló-, nevelői- és osztályozó értekezletek, tanévnyitó, első félévet lezáró és tanévzáró. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze - szükség szerint- az intézmény vezetője, vagy ha a nevelőtestület 1/3-a kéri. Ha a szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntésének rendjét. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az értekezlet helyét, idejét, a jelenlévők nevét, valamint a tárgyalt témákat. Az értekezlet jegyzőkönyvét az intézmény igazgatója, a jegyzőkönyv vezetője, valamint még egy nevelőtestületi tag hitelesíti. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. Az alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű közalkalmazottak tagjai a nevelőtestületi értekezletnek. A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSI JOGKÖRÉBE TARTOZIK: 18

19 a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend és az éves munkaterv elfogadása, az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása, a továbbképzési program elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátás, tanulók fegyelmi ügyei, intézményvezetői program szakmai véleményének tartalma. A NEVELŐTESTÜLET GYAKOROLJA: az igazgató megbízásával összefüggésben a jogszabályok által az intézmény nevelőtestületére átruházott véleményezési hatásköröket, a nevelőtestületi értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLET HATÁROZATKÉPES: Ha tagjainak több mint fele jelen van. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli értekezlet határozatképességéhez a tagok közül legalább 50% + 1 fő jelen van. Ha a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben, írásban véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezető és a tagintézményvezető gondoskodik Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet Az alkalmazotti közösséget az iskolában a KIK által foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az intézmény igazgatója szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal értekezletre hívja az intézmény összes dolgozóját, melyen tájékoztatást ad az intézmény munkaprogramjának megvalósulásáról, értékeli a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, meghatározza a következő időszak feladatait. A dolgozói munkaértekezleten az alkalmazottak véleményüket és észrevételeiket kifejthetik, és a feltett kérdéseikre választ kaphatnak. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább felének a jelenléte szükséges. 19

20 4.4. A dolgozók képviselete Intézményünkben A dolgozók képviseletét a Közalkalmazotti Tanács tagjai látják el. Munkájukat a Közalkalmazotti Szabályzatban lefektetett módon végzik. Az intézmény vezetése együttműködik az intézmény alkalmazottainak minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekeinek képviselete és érdekvédelme. Az intézménynél reprezentatív szakszervezetként a Pedagógus Szakszervezet működik Szakmai munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. AZ INTÉZMÉNYBEN A KÖVETKEZŐ SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK MŰKÖDNEK: 1-2. osztályban tanítók munkaközössége 3-4. osztályban tanítók munkaközössége Idegen nyelvi munkaközösség Humán munkaközösség Reál munkaközösség Osztályfőnöki munkaközössége A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslatára az igazgató bízza meg egy nevelési évre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Kapcsolat-tartásért felelős: Munkaközösség-vezetők Kapcsolat-tartás módja: Szervezett megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban Kapcsolattartás gyakorisága: Havi egyszeri alkalommal munkaközösség-vezetői megbeszéléseken, napi gyakorlatban folyamatosan Ellenőrzés, értékelés: Ellenőrzést végző igazgató-helyettesek, igazgató. Értékelés szóban és az éves pedagógus-minősítésnél írásban 20

21 Dokumentálás módja: Feljegyzés, éves teljesítményértékelésnél jelenléti ív KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLAVEZETÉSSEL: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az igazgatóság részéről felelős az igazgató és az igazgatóhelyettesek. Az igazgatóság ennek megfelelően: az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség - vezetők és munkaközösségi tagok szakmai ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség - vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges, ezeket az információkat a munkaközösség - vezetők adják át az érintett pedagógusoknak. havonta egy alkalommal munkaértekezletet tartanak valamennyi munkaközösség-vezetők részvételével. A MUNKAKÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS a munkaközösségek javaslata alapján az igazgató összeállítja az iskola éves munkatervét, a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség - vezetők felelnek, ennek érdekében a munkaközösség vezetők megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. az éves munka értékelésében: a munkaközösség - vezetők a félévzáró és tanévzáró értekezleten szóban, valamint írásban beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: javaslatot adnak a szakmai programok és szemléltető eszközök beszerzéséhez, véleményezik az iskolában használt tankönyveket segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját 21

22 szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusok számára feladataik ellátásában segítik a szakirodalom felhasználását és a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését a munkaközösség - vezetők óralátogatásokon ellenőrzik a helyi tanterv és tanmenet követelmény-rendszerének megvalósítását, a munkaközösség tagjainak munkafegyelmét módszertani tanácsokkal, ötletekkel segítik egymás munkáját, szükség szerint esetmegbeszéléseket tartanak 4.6. Munkaközösség-vezetők A munkaközösség-vezető szervezi, irányítja és koordinálja a munkaközösség tevékenységét. A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ FELADATAI: a munkaközösségi program és beszámoló összeállítása a pedagógiai program és az iskolai munkaterv alapján, a munkaközösségen belüli munkamegosztás megszervezése, helyettesítések beosztása, a tantárgyfelosztás előkészítése, a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos tennivalók koordinálása, a munkaközösség tagjainak látogatása, az iskola vezetőinek és a munkaközösség tagjainak kölcsönös informálása. DÖNTÉSI JOGA VAN: a területéhez tartozó tantárgyi programok és a tanórán kívüli programok jóváhagyásában, más munkaközösségekkel, külső szervezetekkel való kapcsolattartás módjában, saját területükön folytatott kísérletek, kutatások megindításában. VÉLEMÉNYEZÉSI JOGKÖRREL RENDELKEZIK: a munkaközösség tagjainak értékelésében, a pedagógus-álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásában, a szakterületük fejlesztésében, taneszközök beszerzésében. 22

23 JAVASLATOT TEHET: a munkaközösséget érintő valamennyi kérdésben, a munkaközösség tagjainak kitüntetésére és jutalmazására Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGÉNEK TAGJAI: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, szakszervezeti titkár, közalkalmazotti tanács tagjai, a diákönkormányzat vezető, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. 5. A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS Az intézmény szorgalmi időben a tanulók részére 7-17 óráig tart nyitva. A pedagógusok fél 7 és este 7 óra között tartózkodhatnak az épületben. Értekezletek alkalmával hosszabbított lehet a nyitva tartás. A tanítási szünetek alatt egyedi munkarend és nyitva tartási idő lép életbe (általában 8 és 16 óra között), melyet az igazgató határoz meg az adott körülményeknek megfelelően. A tanítás jelenleg 7 óra 45perckor kezdődik, szeptember 1-től 8 órakor. A napközi ügyelet 17 óráig tart. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. A tanítás zavartalan megkezdése érdekében a szülők reggelente gyermekeiket a jó idő esetén az udvarra, rossz idő esetén a portáig kísérhetik. Kivételt képeznek az első osztályosok szülei/kísérői szeptemberben, illetve ha a tanuló egészségi állapota 23

24 szükségessé teszi a kísérést. A szülők rendkívüli közlendő/esemény esetén a vezető ügyeletes pedagógus segítségét kérhetik a fenti szabálytól való alkalmankénti eltéréshez. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 8-15 óráig, ebédfizetési napokon ügyintézés nincs. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét a házirend határozza meg. A tanuló a tanulói idő alatt csak nevelői engedéllyel hagyhatja el az iskolát. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az ügyeletet az igazgató és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó látja el. A vezető reggeli beérkezéséig és távozása után a szervezett foglalkozást végző pedagógus, illetve az arra kijelölt személy tartozik felelősséggel az iskola rendjéért. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. 6. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE, A PEDAGÓGIAI FELÜGYELET Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt lehet tartózkodni, egyéb időben csak az igazgató engedélyével. Az intézményben 7-17óráig ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az intézményben az ügyeletet az iskola hirdetőtábláján kifüggesztett rendszer szerint végzik pedagógusok. 24

25 A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: a tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt beleértve ebbe az első órát megelőző és az ötödik órarendi órát követő szünetet is az ügyeletes nevelők kötelessége; ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket; ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, az osztályfőnök, megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, az órát tartó pedagógus bejegyzi az elektronikus osztálynaplóba. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A késések idejét az elektronikus napló összesíti. Amikor ez az idő eléri a negyvenöt percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül, az osztályfőnök, megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet a foglalkozást vezető pedagógus biztosítja teljes időtartamban. Az órarendi órák befejezése után az iskola napközis ill. tanulószobai ellátást biztosít a tanulóknak. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök és a rendezvényt szervező pedagógusok biztosítják. 7. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS IDEGENEK RÉSZÉRE Az intézmény területére gépjárművel engedély nélkül behajtani szigorúan tilos! Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával csak engedéllyel és ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az iskolában. Engedélyezésre az igazgató jogosult, biztosítva a pedagógiai tevékenység zavartalanságát. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak a portán történő jelentkezés után léphetnek az épületbe, és csak akkor, ha látogatásuk célját és indokoltságát a portaszolgálatnak igazolják. 25

26 Az iskola helyiségét bérlő vagy ahhoz tartozó személyek csak akkor látogathatják, ha belépésük jogosságát igazolni tudják. A portaszolgálat a kiadott kulcsokról napi nyilvántartást vezet. A kulcs átvételét és visszaadását aláírással kell hitelesíteni. A tornacsarnok és a tornaterem kulcsát csak a testnevelők és a szerződésben lévő felnőttek vehetik fel. Az iskola helyiségének egy kulcsát a portán el kell helyezni. Azokat a kulcsokat, amelyek vagyonvédelmi szempontból különös kezelést igényelnek, csak az igazgatóság által kijelölt személyek vehetik fel. A szülőknek, akik gyermekeikért jöttek a folyosón kell várakozni. Az intézményi javítási, karbantartási és egyéb munkát végzőkre a munkavégzés előtt történt megbeszéltek betartása kötelező. A tanári szobához, szertárakhoz, előadótermekhez, tantermekhez, csoporttermekhez kulcsa van a portának, egyes esetekben a helyiségek használóinak. Illetéktelen személynek a kulcsot kiadni tilos. 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az igazgató és helyettesei a szakmai munkaközösségek vezetőinek segítségével végzik. A BELSŐ ELLENŐRZÉS VÉGZÉSEKOR AZ ALÁBBI KÖVETELMÉNYEKET KELL FIGYELEMBE VENNI: Segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői intézkedések végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelemhez és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzés segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését, és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. 26

27 ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján, pedagógusok saját szaktárgyaiban, illetve az osztályfőnök osztályán belül, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, felkérés és megbízás alapján szakértők. Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek az igazgatóhelyettesek és az igazgató számára. AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, a tanórai, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. AZ ELLENŐRZÉS FORMÁJA: óralátogatások, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése, ügyeletvégzés ellenőrzése, törzslapok, beírási napló, bizonyítványok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, pedagógus minősítése. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 27

28 9. A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, VALAMINT AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői munkaközösség, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként egy vezetőt és egy helyettes szülőt delegálnak. Az iskolai szülői munkaközösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az igazgató szülői értekezletek előtt rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, amelynek tagjai az igazgató és a nevelőtestület két delegált képviselője, az iskolai szülői munkaközösség által választott elnöke és az iskolai szülői munkaközösség két delegált képviselője, iskolai diákönkormányzat vezetője és a diákönkormányzat két delegált képviselője, valamint a fenntartó delegált képviselője. Az iskolaszék delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolaszék dönt működési rendjéről, üléseinek időpontjáról, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az igazgató rendszeresen tájékoztatja az iskolaszéket a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, az ülések közötti időben szükség szerint tájékoztatja az iskolaszék elnökét az iskolaszék döntését igénylő kérdésekről. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. 10. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és jogszabályban meghatározott esetben osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, (akadályoztatása esetén helyettese), aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. 28

29 Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. 11. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületével (KLIK), továbbá Nevelési - Oktatási és Intézmények Gazdasági Szolgálatával, Suli - Host Kft. -vel és a Szegedi Intézménytakarító Kft - vel. A kapcsolattartás az igazgató feladata, ő képviseli az intézményt. Mivel a kapcsolattartás a napi munka része, ebben közreműködnek az igazgatóhelyettesek is, továbbá az ügyek meghatározott körében iskolatitkár. Az intézmény a jelzőrendszerén keresztül értesíti a nevelési tanácsadót, továbbá a tanulási képességet vizsgáló bizottságot, ha valamely gyermeknek tanulási nehézségei, zavarai támadnak (pöszeség, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, sajátos nevelési igény stb.). Erről minden esetben előtte értesítik a szülőt is. Az intézmény támogatására létrejött alapítvány esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítvány alapító okirata határozza meg. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban közreműködik az ifjúságvédelmi felelős. A helyi oktatási intézmények (óvoda, általános és középiskolák) vezetőivel az igazgató és helyettesei tartják a kapcsolatot. Az eredményes nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a Szegedi Vízisport Egyesülettel, a Szegedi Dózsa Kajak - Kenu SE-vel, a Szeged- Kiskundorozsma Kézilabda Sport Egyesülettel. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. 29

30 12. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE: A kapcsolattartásért felelős: Az iskola részéről: az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse A szakszolgálat részéről: az adott üggyel megbízott személy A kapcsolattartás módja: Információszerzés Családlátogatás Konzultáció Esetmegbeszélés Esetkonferencia Egymás kölcsönös tájékoztatása. Az iskola pedagógusa, (gyakran az osztályfőnök, a napközis nevelő) hívja fel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelmét a problémára. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálatnak az esetet. Új tanuló esetén kezdeményezhet a Gyermekjóléti Szolgálat is (más iskolából érkezők) Dokumentálás: Levelezések, határozatok, az intézmény jelzése és a gyermekjóléti szolgálat visszajelzése iktatásra kerül. A családlátogatás: Ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre (az osztályfőnök végzi) Feljegyzés készül róla (gyermek-és ifj. védelmi felelős, érintett pedagógus végzi) Esetmegbeszélések: Ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre (az osztályfőnök végzi) Feljegyzés készül róla (gyermek-és ifj. védelmi felelős, érintett pedagógus végzi) Ellenőrzés (az intézmény igazgatója vagy megbízottja végzi): dokumentumelemzéssel, szóban a megbeszélések alkalmával, 30

31 konzultációkon való részvétellel. 13. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEK: Karácsonyi ünnepség Farsang Dózsa napok Anyák napja Gyermeknap Iskolai ünnepségek: tanévnyitó ünnepség; ballagási ünnepség; tanévzáró ünnepség október 23. nemzeti ünnep; március 15. nemzeti ünnep; iskolai megemlékezés: Aradi vértanúk emléknapja (október 6.). iskolai megemlékezés: a Nemzeti összetartozás Napjáról (június 4.) Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az ünnepi öltözet a tanulóknak fehér felsőrész, lányok sötét szoknya vagy nadrág fiúknak sötét nadrág. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 31

32 14. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézmény ifjúságvédelmi felelősének közreműködésével történik. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. 15. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A nevelési-oktatási intézmény területén tilos a dohányozás! A tilalom minden iskolai rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az iskola kapuján belép, legyen az pedagógus, dolgozó, szülő vagy vendég. A dohányzási tilalmat minden tanév első szülői értekezletén el kell mondani a szülőknek. Az iskola helyiségeinek bérbeadásáról szóló szerződésben is szerepeltetni kell a dohányzás tilalmára vonatkozó rendelkezést. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskolába ha van szabvány csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. 32

33 16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkabiztonsági szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. 17. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi indítása előtt nem kell minden fegyelmi büntetési formát kimerítenie a tanulónak A fegyelmi eljárás szabályai a) Ha felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegte, a közoktatásról szóló CXC. törvény 53.. (1) bekezdése szerint fegyelmi eljárást lehet indítani. b) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést olya módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. c) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás Fegyelmi vétség elkövetése esetén az Iskolaszék és a Diákönkormányzat közösen működteti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS CÉLJA a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján 33

34 a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RENDJE: Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola igazgatója felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta az iskola igazgatójánál. A kötelességszegő kiskorú szülője az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti az iskola igazgatójánál, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az igazgató felfüggeszti. Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását az iskola igazgatójától, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza. Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója által megbízott vezető vagy pedagógus vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz az Iskolaszék elnöke, a DÖK segítő tanár és a gyermekvédelmi felelős, mint a fegyelmi bizottság tagjai. Az egyeztető eljárásról emlékeztető készül Fegyelmi tárgyalás Kötelező fegyelmi tárgyalást tartani akkor, ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, illetve ha a tényállás tisztázása ezt indokolja. 34

35 Ha fegyelmi tárgyalásra kerül sor, arra meg kell hívni a tanulót, a szülőt, az iskolai diákönkormányzat képviselőjét, mivel a fegyelmi ügyekben véleményezési jog illeti meg. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: megrovás, kedvezmények csökkentése, szigorú megrovás, áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba vagy iskolába. 18. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI AZ INTÉZMÉNYBEN A KÖVETKEZŐ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK TARTHATÓK a) napközi; b) tanulószoba; c) diákkör (szakkör, énekkar,...) d) sportkör, tömegsport foglalkozás; e) a pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény). f) korrepetálás, tehetséggondozás A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. 35

36 19. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK 1. Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a Diáktanács, amely osztályonként 2 fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. 2. A Diáktanács titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A Diáktanácsot a titkára képviseli. 3. A diákönkormányzatot segítő pedagógust az igazgató nevezi ki. A diáktanácsot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. 4. Az évi rendes Diákközgyűlésen az iskola igazgatója tájékoztatja a tanulókat az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a tanulók által feltett kérdésekre válaszol. 5. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 6. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 20. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 2. Választható délutáni sportfoglalkozások: a) Kajak-kenu b) Röplabda c) Kosárlabda d) Kézilabda 3. Az iskolai diáksportkör saját önkormányzattal rendelkezik, évente egyszer küldöttgyűlés keretében elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A diáksportkört az elnök képviseli. 36

37 4. Az intézmény részéről az iskolai sportkör vezetésével az alsós igazgatóhelyettes tart kapcsolatot. 5. Az iskolai sportkör közgyűlése által a lehetőségek és adottságok figyelembevételével meghatározott sportágakban a foglalkozásokat felnőtt vezető irányításával kell megtartani. 6. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 7. Az iskola tanulói a tornatermet, a kondicionáló termet, illetve az udvart csak abban az esetben vehetik igénybe, ha a testnevelő tanárok valamelyike, vagy más, a tanulók testi épségéért felelősséget vállaló pedagógus jelen van. 21. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLOG VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI 1. Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a) tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve b) tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 2. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 3. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. 4. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani az alábbiak szerint: 5. Az elkészített dolog díjazásának fele a díjazás alapösszegéből levonásra kerülnek a felmerült kiadási költségek. 37

38 22. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS 1. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve a helyettesítést kivéve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés ha jogszabály másként nem rendelkezik megállapítható: a) tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével, b) átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért az intézmény és az alkalmazott közötti előzetes megállapodás szerint, c) az intézményi minőségfejlesztési szervezet munkájában való részvételért a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II. 15.) OM rendelet és az intézményi minőségirányítási program szerint. 23. AZ ADATKEZELÉS ÉS - TOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE 1. Az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 3. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. 2. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 3. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 24. TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉS, TANKÖNYVTÁMOGATÁS, ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS 1. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést tankönyvfelelős végzi. 2. Az iskola könyvtárosának legkésőbb június 10-éig hirdetményben közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 3. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. 38

39 4. A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva. 5. A szakmai munkaközösség-vezetők a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 8-ig leadják a 2. számú igazgatóhelyettesnek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. 6. A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről január 14-ig kell döntést hozni. 7. A tanulók január 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 8. Az igazgató az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős segítségével november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. 9. A felmérések eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 10. Az intézmény a normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatást az ingyenes tankönyvek kifizetésére, illetve a tartós tankönyvek számának növelésére használja. A tankönyvtámogatás mértéke és összege, illetve a támogatottak köre változhat mindig a vonatkozó rendelkezések függvényében. Ha a nevelőtestület a normatív tankönyvtámogatás összegét ettől eltérő módon kívánja felhasználni, akkor az erről szóló nevelőtestületi döntést tárgyév december 15-éig meg kell hozni, a döntésről a szülőket írásban kell tájékoztatni. 11. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 12. A tankönyvrendelést, a megítélt tankönyvtámogatást és az iskolai könyvtári állományt is figyelembe véve kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják. 13. A tankönyvrendelést minden év február 15-éig kell elkészíteni az alábbiak szerint: a) A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szaktanár készíti el a pedagógiai programban foglalt előírások és a tantárgy helyi tanterve figyelembevételével. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért. b) A szaktanárok tankönyvrendeléseit a munkaközösség-vezetők szakmai szempontból véleményezik, szükség esetén javasolják, hogy azt a szaktanár a 39

40 pedagógiai programban foglalt előírásoknak, illetve a helyi tantervnek megfelelően módosítsa. c) A munkaközösség-vezetők által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti. 14. Az újonnan induló osztályok tanulói május 31-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv-támogatási kérelmeket ezzel együtt kell leadni. 15. A tankönyvfelelős augusztus 30-ig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket a tanuló tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. Ezt a tanulónkénti kimutatást megadva ezen tankönyvek árának összegét is a tankönyvfelelős aláíratja a szülőkkel és az összeget átutalással rendezi az iskola. 16. A tankönyveket augusztus 20. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvek árusítását a megbízott tankönyvterjesztő végzi. A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók tartós tankönyveiket a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át. 17. A tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A tankönyvrendelés módosításánál a tankönyvrendelés elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 18. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. 25. A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGA Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Ha az iskolaszék egyetértési jogát nem gyakorolja, akkor a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor. a tankönyvellátási/rendelési szabályzat elkészítésekor, 40

41 a pedagógiai program elfogadásakor, az iskolai munkaterv tanulókat érintő programjának kialakításakor, az intézményben folyó hit- és vallásgyakorlás idejének és helyének meghatározásakor, intézményvezetői pályázatok vezetői programjának értékelésekor, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. az SZMSZ elfogadásakor (miniszteri rendelet által meghatározott témakörben), a házirend elfogadásakor. 26. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. A Mozanaplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának, igazgatóhelyetteseknek és a tanítást végző pedagógusnak alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattározni kell. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. 41

42 Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 27. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: a) az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása b) az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések c) a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések d) az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 28. INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK ÉS BELSŐ SZABÁLYZATOK Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: a) pedagógiai program; b) intézményi minőségirányítási program; c) szervezeti és működési szabályzat; d) házirend. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példányát a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben Az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők osztályfőnököktől, ill. az iskolavezetéstől kérhetnek tájékoztatást munkanapokon előre egyeztetett időpontban. 42

43 Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. 29. HATÁLYBALÉPÉS A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Hatálybalépésével az intézmény előzőleg kiadott szervezeti és működési szabályzata és mellékletei hatályukat vesztik. I. Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet: A könyvtári szabályzat II. Záradékok A diákönkormányzata a tanulókat érintő kérdésekben véleményt nyilvánított és javaslatot tett. Szeged, március 25. Takácsné Budai Ida s.k. iskolai diákönkormányzat vezetője A iskolaszéke az intézmény -ével kapcsolatban véleményt nyilvánított és javaslatokat tett. Az tartalmával egyetért. Szeged, március 25. Papp Szabolcs s.k. iskolaszék elnök. A -ét a nevelőtestület március 25. elfogadta. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a jóváhagyás napján lép hatályba. Tóthné Lengyel Mária s.k. igazgató 43

44 1. sz. melléklet: A könyvtári szabályzat 1. A könyvtárának gyűjtőköre Az állomány tervszerű, meghatározott irányítású fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszeréből indulunk ki, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az ebből adódó feladatainak megvalósulását segítő információhordozók tartoznak a könyvtár fő gyűjtőkörébe: a) az általános iskolában oktatott tananyaghoz szükséges dokumentumok, különös tekintettel a testnevelés, angol és az olasz nyelvi tagozat munkájához szükséges dokumentumokra, b) pedagógiai szakirodalom az alapfokú oktatáshoz, c) az oktatott tantárgyakhoz tartozó érvényes tankönyvek, tartós tankönyvek, munkafüzetek és feladatlapok, d) már létező vagy később induló fakultációk, szakkörök segédanyagai (olasz, angol, matematika, szakkör, kajak-kenu és úszás szakirodalma), e) a dokumentumok használatához szükséges segédeszközök. 2. A gyűjtés dokumentumtípusai A gyűjtemény formai megközelítésben az alábbi dokumentumtípusokat tartalmazza: - nyomtatott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, kották, atlaszok, folyóiratok, évkönyvek stb.), - kéziratok (beszámolók, munkatervek, szabályzatok, forgatókönyvek), - AV ismerethordozók (DVD-k, CD-k, hang- és videokazetták, stb.), - egyéb információhordozók (oktatócsomagok, szoftverek és interaktív tananyagok). 3. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): - Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján. - Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől. 4. A gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai I. SZÉPIRODALOM A gyűjtés terjedelme és szintje Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák, a világ- és a magyar irodalom bemutatására Házi és ajánlott olvasmányok A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs A gyűjtés mélysége, példányszám válogatva 1-1 példány kiemelten példány válogatva 1-2 példány erősen válogatva 44

45 szerzők teljes életműve A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei A gyűjtés terjedelme és szintje Életrajzi és történelmi regények Tematikus antológiák A magyar és külföldi népköltészet, népmese-irodalom antológiái, mondagyűjtemények A népszerű, főként magyar meseírók gyűjteményei, meseregényei Ifjúsági regények, kalandos történetek, fantasztikus regények Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos, többnyire kétnyelvű irodalom (olasz és angol) Az iskolában tanított nyelveket beszélő nemzetek irodalma magyar nyelven 1-2 példány Erősen válogatva 1-1 példány A gyűjtés mélysége, példányszám Erősen válogatva 1-2 példány válogatva 1-3 példány a teljesség igényével 1-10 példány Válogatva 1-2 példány Válogatva 1-2 példány Erősen válogatva 1-2 példány Erősen válogatva 1-2 példány 2. ISMERETKÖZLŐ (SZAK)IRODALOM A gyűjtés terjedelme és szintje Kis-, és középméretű alap- és középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák A gyűjtés mélysége, példányszám a teljesség igényével 1példány A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet - kis-, és középméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói, a teljesség igényével 1-2 példány A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató - kis-, és középméretű alapszintű szak-irányú segédkönyvek (pl. egy- és többnyelvű szótárak, határozók, stb.) - kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú a teljesség igényével 1-25 példány válogatva 45

46 segédkönyvek A gyűjtés terjedelme és szintje A tantárgyak (szaktudományok) - alapszintű elméleti és történeti összefoglalói, - középszintű elméleti és történeti összefoglalói, Munkáltató eszközként használatos művek - alapszintű ismeretközlő irodalom - középszintű ismeretközlő irodalom A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom (Pl. az iskolában tanított nyelvek országismereti hátterét bemutató művek) Érvényben lévő általános iskolai tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok Tartós tankönyvek lexikonok esetén Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolában oktatott nyelvek tanulásához felhasználható idegen nyelvű segédletek Képes monográfiák, művészeti albumok Az egyéni érdeklődéshez kapcsolódó népszerű, alapszintű ismeretterjesztő munkák, pl. kisállattartás, Guinness rekordok könyve, ufók, stb. Helytörténeti és helyismereti kiadványok, térképek Szeged története, iskolánk névadója A tehetséggondozáshoz, felzárkóztatáshoz és szakkörökhöz kapcsolódó irodalom Pedagógiai lexikonok, fogalomgyűjtemények, szótárak Neveléstörténeti összefoglalók, a pedagógia klasszikusaira vonatkozó művek Pedagógiai módszertani tanulmányok, gyűjtemények A család az iskola kapcsolatával foglalkozó, a konfliktushelyzetek megoldását segítő munkák 1-1 példány A gyűjtés mélysége, példányszám válogatva, 1-2 példány kiemelten, teljességgel, pl. válogatva, 1-2 példány erősen válogatva 1-2 példány teljességgel 1-4 példány példány 1-2 példány teljességre törekvően 5-10 példány erősen válogatva 1-30 példány 1-2 példány erősen válogatva 1-5 pl. teljességre törekvően 1-1 példány válogatva, 1-10 példány válogatva, 1-2 példány válogatva, 1-1 példány válogatva, 1-2 példány válogatva, 1-1 példány 46

47 A gyűjtés terjedelme és szintje A pedagógia határtudományai, a pszichológia, szociológia és a tehetséggondozás szakirodalma Az iskola pedagógiai programja, tantervek, tanmenetek, műsorainak forgatókönyvei (kéziratok) Az iskola és a könyvtár működéséhez szükséges jogszabályok Könyvkereskedői és kiadói katalógusok Fontosabb általános és tantárgyi bibliográfiák A könyvtári feldolgozómunkához szükséges szabványok, módszertani segédletek A könyvtárhasználattan módszertani kiadványai, feladatgyűjteményei Egyéb oktatási segédletek: nyelvi kártyák, dominók, szemléltető képgyűjtemények, faliképek, térképek, kották A gyűjtés mélysége, példányszám válogatva, 1-2 példány teljességgel, 1-1 példány teljességre törekvően, 1-1 példány 1-1 példány 1-1 példány 1-1 példány teljességre törekvően, 1-5 példány 1-5 példány 3. AUDIOVIZUÁLIS DOKUMENTUMOK A gyűjtés terjedelme és szintje A tanórákon való szemléltetéshez, színesítéshez alkalmas, magnó- és videokazetták, CD-, DVD- lemezek A napközis szabadidő hasznos eltöltéséhez mesék és ifjúsági regények videó-változatai, DVD-k Az iskolai eseményeket megörökítő videokazetták Kompetencia alapú oktatás programcsomagjai A gyűjtés mélysége, példányszám 1-1 példány 1-1 példány 1-1 példány tantárgyanként 1-1 példány 47

48 4. PERIODIKÁK A gyűjtés terjedelme és szintje Napilapok és hetilapok: Délmagyarország, Élet és Irodalom stb. Az intézmény vezetéséhez, működtetéséhez szükséges folyóiratok, közlönyök: Iskolaszolga, Pedagógusok Jogi Értesítője, Új Pedagógiai Szemle stb. Oktató munkát segítő szakmai folyóirat: Azzuro, História, Tanítás - Tanulás stb. A gyűjtés mélysége, példányszám 1-1 példány 1-1 példány 1-1példány A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Ide tartoznak az előzőekben felsoroltakhoz nem tartozó dokumentumok. (Pl. a tanárok általános műveltségének fejlesztését szolgáló - főként jelentős kortárs szerzők által írt - szépirodalom, az élő művészettel, a különféle művészeti ágak bemutatásával foglalkozó könyvek és egyéb adathordozók, stb.) Szeged, 2013.március 25. Tóthné Lengyel Mária igazgató 48