VAJAI MOLNÁR MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2018.

Átírás

1 VAJAI MOLNÁR MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2018.

2 TARTALOM 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 1.3 A szabályzat hatálya 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1 Az intézmény vezetője 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése 4.4 Az intézmény vezetősége 4.5 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 6. A MŰKÖDÉS RENDJE 6.1 Az intézmény nyitva tartása 6.2 A dolgozók munkarendje 6.3 A tanév rendje 6.4 A tanítási napok rendje 6.5 Az óraközi szünetek rendje 6.6 Az iskola használatának rendje 6.7 A dohányzással kapcsolatos előírások 6.8 Intézményi védő-óvó előírások 6.9 A mindennapos testnevelés szervezése 6.10 A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, rendje 7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 7.1 A nevelőtestület 7.2 Iskolai munkacsoportok 7.3 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 8. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 8.1 Az iskolaközösség 8.2 A munkavállalói közösség 8.3 A szülői munkaközösség 8.4 Az intézményi tanács 8.5 A diákönkormányzat 8.6 Az osztályközösségek 8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája 9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 9.1 A tanulói jogviszony keletkezése 9.2 A tanulói jogviszony megszűnése

3 9.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 9.4 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 10. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 11. ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 11.1 Az iskola hagyományai 11.2 Iskolai szintű ünnepélyek, megemlékezések 12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 13. REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ ISKOLÁBAN 14. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA 15. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE Mellékletek

4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján A szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. Megnevezése Hivatalos neve: Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola 2.2. Feladat-ellátási helyei Székhelye: 4562 Vaja, Leiningen utca Alapító és a fenntartó neve és székhelye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Mátészalkai Tankerületi Központ Fenntartó székhelye: 4700 Mátészalka Kölcsey utca Típusa: általános iskola 2.5. OM azonosító: Szervezeti kód: SE 2201

5 2.6. Köznevelési és egyéb alapfeladata általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés 2.7. Iskola maximális létszáma: 450 fő 2.8. Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 2.9. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 2 Hasznos alapterülete: bruttó 3218 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog Vállalkozási tevékenységet nem folytathat Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az intézmény alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Központ belső szabályzatai szerint Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Fejbélyegző: Körbélyegző:

6 Az intézményi bélyegzőket zárt helyen kell tárolni. Biztonságos őrzésük az iskolatitkár feladata. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgató-helyettes, osztályfőnökök, pedagógusok: az év végi érdemjegyek, értékelések törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor iskolatitkár, gazdasági ügyintéző. 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodásának formája: Az iskola gazdálkodási szempontból nem önálló költségvetési szerv. Szakmai kiadásaihoz előzetesen kötelezettségvállalási engedélyt kell kérni a Mátészalkai Tankerület igazgatójától. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Vaja Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala gyakorolja. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta a Mátészalkai Tankerületi intézmény számára. A Mátészalkai Tankerület által től vásárolt eszközök a KLIK tulajdonát képezik. 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény felelős vezetője a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete alapján végzi munkáját. Munkaköri leírását a jogszabályban foglalt rendelkezések szerint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető jogköre: a köznevelési intézmény vezetője kizárólag a főszabály szerinti munkáltatói jogkört gyakorló tankerületi igazgató által delegált munkaszervezéssel összefüggő egyes jogosítványokat gyakorolhat, amely elsősorban a gyors reagálású, azonnali intézkedést kívánó vezetői döntéseket foglalja magába. Ezek körét a tankerületi igazgató jogosult jogkörében meghatározni. A munkaszervezéssel összefüggő munkáltatói jogkörbe tartozó jogosultságok köre: utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jog, a munkaköri leírások elkészítése, véleményezése, a foglalkoztatás rendjének meghatározása (neveléssel-oktatással lekötött és le nem kötött munkaidő meghatározása), eseti helyettesítés elrendelése, a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat a megbízott igazgatóhelyettes írja alá.

7 Az intézményvezető kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn a közbenső intézkedéseket rendszeres jelentéseket, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat Az intézményben bármely területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója a megbízott igazgatóhelyettes. Az ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazni: intézmény adatai az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés ideje az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám mellékletek száma Az intézményvezető feladatköre dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése az alkalmazotti értekezlet előkészítése, vezetése, a döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, az iskolavezetőséggel és a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel való együttműködés a dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a tanórák és foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége vezetői megbízatásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében az intézményvezető-helyettesek teljes felelősséggel helyettesítik. Valamennyi vezető távolléte esetén a helyettesítést a külön megbízást kapott pedagógus végzi. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:

8 az igazgatóhelyettesek iskolatitkár Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető helyetteseit pályázat útján határozott (5 év) időre bízza meg a tankerület vezetője. Az igazgatóhelyettesek közötti munkaterület felosztása Az alsós igazgatóhelyettes irányítja az alsó tagozat (1-4. osztály) nevelő-oktató munkáját és az alsó tagozatos napközi munkáját. Feladata az általános iskola első osztályába való felvétel lebonyolítása, továbbá az alsó tagozatos tantárgyfelosztás és órarend összeállítása. Feladata a munkaköréhez tartozó adminisztráció irányítása, a naponkénti helyettesítés megszervezése. Az igazgató távollétében döntési jogkörrel felruházott alsó tagozatos igazgatóhelyettes. A felsős igazgatóhelyettes irányítja a felső tagozat (5-8.osztály) nevelő-oktató munkáját és a felső tagozatos tanulószoba munkáját. Feladata a munkaköréhez tartozó adminisztráció irányítása, továbbá a naponkénti helyettesítés szervezése. Feladata a felső tagozatos tantárgyfelosztás és órarend összeállítása. Feladata a pályaválasztással kapcsolatos teendők irányítása. Az igazgató távollétében döntési jogkörrel felruházott felső tagozatos igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az iskolatitkár Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi, az igazgatónak tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

9 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Alsós igazgató helyettes INTÉZMÉNYVEZETŐ Felsős igazgató helyettes Alsós munkaközösségvezetők Felsős munkaközösségvezetők Gazdasági ügyintéző Iskolatitkár Tanítók, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztensek Tanárok, könyvtáros Takarítók 4.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői DÖK segítő nevelő Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az Intézményi Tanács képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A vezetőségi tagok szükség esetén vezetőségi megbeszéléseket tartanak a vezetés elvi és aktuális kérdéseiről.

10 4.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;

11 elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a nevelő és oktató munka eredményességét Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) A szakmai alapdokumentum Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül:

12 az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban:nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza, figyelemmel a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltakra. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programját alapul véve tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

13 Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy-egy példánya megtalálható a nevelői szobákban, valamint az intézmény honlapján. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 6. A MŰKÖDÉS RENDJE 6.1 Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 6 órától 19 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 8 órától 16 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján.

14 Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat, az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. (szerda 8-16 óra) 6.2 A dolgozók munkarendje A vezetők benntartózkodásának rendje Az iskola hivatalos munkaidején belül az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. A vezetők benntartózkodásának rendje minden évben munkaköri leírásukban kerül pontos meghatározásra A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettes tesz javaslatot a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény ai rögzítik. A pedagógusok munkaköri leírás mintái az SZMSZ függelékei, módosításuk a szabályzat módosítása nélkül történhet. A pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező órákból és egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal való, szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető- helyettesek állapítják meg illetékességi területükön az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon közzétett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja számára is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A heti teljes munkaidő %-ában a rendelkezésre álló munkaidőt neveléssel-oktatással kell lekötni (22-26 óra), melyben a pedagógus tanórai és egyéb foglalkozásokat lát el. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben ellátott feladatok: a tanítási órák megtartása napközis és tanszobás foglalkozások megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok osztályfőnöki feladatok diákönkormányzati munka segítése iskolai sportköri foglalkozások énekkar, szakkörök vezetése differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők, kulturált étkeztetés stb.) egyéb foglalkozások szakvélemény alapján magántanuló felkészítésének segítése Egyéb feladatokkal lekötött munkaidő: A pedagógusok munkaidejében ellátandó feladatokba beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama (a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, valamint a tanulók felügyelete, eseti

15 helyettesítés, egyéb feladatok. A kötött munkaidő óraszáma keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, és a munkaterv tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. Egyéb feladat különösen: a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák bevezetése tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása kísérletek összeállítása, szemléltető eszközök készítése és előkészítése dolgozatok összeállítása és értékelése a tanulmányi versenyek lebonyolítása tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, rendezvényeken iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése a pótlékkal, órakedvezménnyel elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása A kötetlen munkaidő A heti munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A pedagógus munkaidejére vonatkozó szabályokat a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. (5)-(7) bekezdése tartalmazza. A pedagógusok munkarendjének megtartásával kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a helyettesek engedélyezik. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek. A pedagógus számára az egyéb feladatokra a megbízást vagy a kijelölést az intézményvezető adja, az igazgató helyettesek és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét.

16 A pedagógus magán jellegű elfoglaltság esetén, indokolt esetben, szívességi helyettesítést szervezhet maga helyett. A helyettesítését végzők beosztását írásban leadja az igazgató helyettesnek A pedagógus ügyelet rendszere Az iskolában alapvető elvárás a tanulók biztonsága. Tanuló az iskolában tartózkodása alatt nem maradhat felügyelet nélkül. A pedagógus ügyeletet a munkaközösség vezetők szervezik. Az ügyeleti időpontok cseréjét az igazgató-helyettesek engedélyezik A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét és a távollévők helyettesítési rendjét az igazgató helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottak munkakezdésük előtt 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteniük kell az illetékes igazgató helyettest A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület az igazgató előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 6.3 A tanév rendje A tanév szeptember elsejétől a következő év augusztus 31- ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendeletben intézkedik. A tanév helyi rendjét és programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének kikérésével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a tanítási szünetek időpontját A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartást, a felügyelet időpontjait az intézmény honlapján jelenítjük meg. 6.4 A tanítási napok rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási óra 45 perces. Indokolt esetekben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítás kezdete 8 oo óra, 0. óra esetén 7 15 óra. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy helyettesei tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 6.5 Az óraközi szünetek rendje 1. óra 8:00 8:45 2. óra 9:05 9:50 3. óra 10:05 10:50 4. óra 11:05 11:50 5. óra 12:00 12:45 6. óra 12:55 13:40

17 A szünetek ideje alatt szükség esetén a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet az étkezési szüneteken kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. 6.6 Az iskola használatának rendje A dolgozók és a tanulók benntartózkodásának rendje A munkavégzés iskolai szabályait a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza. Valamennyi közalkalmazott heti munkaideje 40 óra. A pedagógusok kötelesek napi első órájuk, kötelező iskolai rendezvény előtt 15 perccel az iskolában tartózkodni! Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban állók részére Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt az igazgatótól kell kérnie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáját az osztályfőnök, illetve a szaktanár köteles bejelenteni a gazdasági ügyintézőnél, aki intézkedik azok javításával kapcsolatosan. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági ügyintézőnek a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gazdasági ügyintéző tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban szándékosan előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A vezető-helyettesek feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus, hitoktató felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítás megkezdése előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A tanuló a tanítási idő alatt csak az igazgató, igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el az iskolát. (kivéve az iskola melletti bolt)

18 6.6.6 Benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Az intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az iskola helyiségét bérlő vagy ahhoz tartozó személyek csak akkor látogathatják az iskolát, ha belépésük jogosságát igazolni tudják. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári vagy gazdasági irodában történik Az intézmény helyiségeinek használati rendje Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, és berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja. 6.7 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. 6.8 Intézményi védő-óvó előírások Az intézmény vezetőinek feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és esetén Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi Az intézmény pedagógusainak és más alkalmazottainak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

19 A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A balesetveszélyes helyzetekben minden dolgozónak kötelessége felhívnia a tanuló figyelmét a lehetséges veszélyre Az intézmény pedagógusainak és más alkalmazottainak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy helyetteseinek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia az iskola igazgatójának. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 6.9 A mindennapos testnevelés szervezése A mindennapos testnevelés 1-5 évfolyamon felmenő rendszerben történő bevezetése (Köznevelési törvény 27. (11), 97. (6)). A 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A továbbiakban a törvény kimondja: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testneveléstantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörben valósportolással, versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a tömegsport és sportszakkörök működésének támogatásával biztosítja. Mindennapi testedzés formái: a megengedett óratervi keretek között évfolyamonként meghatározott óraszámban testnevelési órák, tanórán kívüli tömegsport órák meghatározott időben 6.10 A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 5-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően

20 szeptember 10-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel a tanév során kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt Napközi, tanulószoba Napközi otthon szervezésének célja: a tanuló tanulmányi felkészülésének segítése a másnapi tanítási órákra, a tanuló felügyelete és nevelése, étkeztetés. Napközi otthoni foglalkozások szervezése 1-4. évfolyamon, a tanszobás csoportok szervezése 5-8. évfolyamokon történik, mely a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis és tanszobás ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és ig tart Szakkörök Szakkörök szervezésének célja: tehetséggondozás, a tanuló látókörének bővítése, felkészítése versenyre. Az iskola hagyományainak és a tanulók érdeklődési körének megfelelő szakköröket hirdet meg. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások a tanév első napjától kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni Felzárkóztatások, korrepetálások Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja A tanulmányi- és kulturális verseny A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, és felelősek a lebonyolításukért Kulturális intézmények látogatása Múzeum, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások tanórán kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges Egyéb rendezvények Az iskola közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Kérelmet minden esetben be kell benyújtani az igazgatóhoz, melyben a rendezvény időbeosztására és a lebonyolítás helyszínére is ki kell térni A tanulmányi kirándulás Az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. Időpontja: az adott tanév rendjében kijelölt tanítási nap. Az osztályközösségek tanulmányi kirándulásaikon megismerik népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a kiránduló hely földrajzi adottságait és természeti értékeit. Az osztályfőnök feladata, hogy az iskolai kirándulási terv alapján megszervezze az osztályközösségének a tanulmányi kirándulást. Kísérőként az osztályfőnökön kívül napközis nevelő, pedagógiai asszisztens vagy szülő is közreműködhet. A szervezésnél törekedni kell arra, hogy 1-7. osztályig egy napos, óra időtartamú kirándulás kerüljön lebonyolításra. A kirándulási terv tartalmazza a helyszínt, a kirándulás célját, időtartamát. A tanulmányi kirándulás kezdete előtt a kirándulók névsorát, a vázlatos programot le kell adni az illetékes vezetőnek. Az

21 osztályfőnök a kirándulási tervben szereplőn kívül is szervezhet osztályának kirándulásokat. Ezeket tanulmányi időn túl és osztályprogram keretében végzi Molnár Mátyás napok Célja, az iskola névadója emlékének ápolása. Az 5 napos rendezvény során egyik tanévben tanulmányi versenyekre, másik tanévben sportversenyekre kerül sor. 7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 7.1 A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program és módosításának elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az éves munkaterv elkészítése, jóváhagyása, a tanév rendjének meghatározása a házirend elfogadása, az iskola munkáját átfogó elemzések, összefoglaló értékelések, beszámolók elfogadása, az iskola teljes nevelő-oktató tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítására és értékelésére a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben döntés; a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása. a testület képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a továbbképzési program elfogadása, dönt a jogszabályokban meghatározott más ügyekben. Az óraadó tanár a nevelőtestület jogköréhez tartozó ügyekben - a tanulókkal kapcsolatos pontokba tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a Munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó területeket; elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat, valamint minden iskolai munkával összefüggő feladatokat.

22 A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók- szülői munkaközösség, diákönkormányzat- képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben- eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Az értekezletek nyilvánosságukat tekintve lehetnek nyílt illetve zárt ülések. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Nevelőtestületi alkalmazotti-szavazások, döntések rendje A nevelőtestület döntéseit szavazással hozza. A szavazás személyi ügyekben titkos, illetve ha a jelenlévők 50%-a + 1 fő igényli. A nevelőtestület határozatképes, ha a kinevezett pedagógusok 75 %-a jelen van (a tartósan távol lévők nélkül). Minősített többség szükséges a jelenlévők 2/3-a + 1 fő a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, az éves munkaterv és módosításaik elfogadásakor. Egyszerű többség szükséges a jelenlévők 50 %-a + 1 fő a tanulói fegyelmi ügyek határozatainak elfogadásakor, beszámolók, értékelések, továbbképzési program, beiskolázási terv, az intézményvezetői pályázatokhoz készített nevelési programmal összefüggő szakmai vélemény, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, pedagógusok megbízása, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, igazgató-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtti vélemény kialakítása, nevelőtestületi bizottság alakítása esetén. A döntésekről jegyzőkönyv készül A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület egy- egy kisebb gyermekközösség (osztály) nevelési szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott tanulói közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén a felelős vezető helyettes tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra (osztályfőnökre) hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése a foglalkoztatási- és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása

23 az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, helyi szakmai módszertani programok összeállítása A szakmai munkaközösségek vezetői az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleteken számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 7.2 Iskolai munkacsoportok Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 7.3 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézményben az alábbi munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség 1-2. évfolyam alsós munkaközösség 3-4. évfolyam felsős humán munkaközösség felsős reál munkaközösség A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

24 Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; A munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező A munkaközösségek együttműködésének területei Munkaközösség-vezetők megbeszélései Nevelőtestületi megbeszélések Versenyek szervezése Tanulók értékelése Iskolai programok szervezése Részvétel az iskolai dokumentumok változtatásában Nevelési értekezletek szervezése 8. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, intézményi tanács diákönkormányzat, osztályközösségek. 8.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

25 8.4 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. 8.5 A diák-önkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diák-önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 8.6 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Szülői értekezletet tart.

26 Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Órát látogat az osztályában. 8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa minden évben 2 szülői fogadóórát tart az éves munkatervben meghatározott időpontban. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre is lehetőséget kell biztosítani előre egyeztetett időpontban Nyílt tanítási napok Minden tanév munkatervében rögzítésre kerül a nyílt tanítási napok időpontja A szülők írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása, értékelése napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni 1 naptól hosszabb időtartamra nem szabad. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. Az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismerjük el, ezért a 2. évfolyam 2. félévétől valamennyi tanulónak, minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel kell rendelkeznie. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 7 munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

27 8.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: szakmai alapdokumentum pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásában működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel, intézményekkel: a gyermekjóléti szolgálattal a nevelési tanácsadóval gyámhatósággal az egészségügyi intézményekkel történelmi egyházakkal sportegyesületekkel rendőrséggel szülői szervezetekkel Vaja Város Önkormányzata Cigány Kisebbségi Önkormányzat CSAO Vajai Általános Iskolás Gyermekekért Alapítvány Tavirózsa Óvoda Művelődési Ház Vay Ádám Múzeum 9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 9.1 A tanulói jogviszony keletkezése Tanulói jogviszony az iskolába történő beiratkozással jön létre. A tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból eredő jogokat és kötelességeket. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az első osztályosok beiratkozásának időpontja a tanév rendjében meghatározottak szerint történik. A tanév közben érkező tanulókat lehetőségeink szerint vesszük fel, a szabad férőhelyek függvényében. 9.2 A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya a 8. osztályos befejezésekor, kiiratkozáskor, a szülő írásbeli nyilatkozata alapján, illetve ha a tanulót másik iskola átvette. A jogviszony megszűnését a megfelelő dokumentumokban a megszűnés után kell jelezni beírási napló, törzslap, osztálynapló, szakköri naplók. 9.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető.

28 9.3.1 A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg: A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét, az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

29 az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 9.4 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Tanévenként meghatározott időpontban a körzeti orvos áll a tanulók rendelkezésére, valamint védőnői segítséget is kérhetnek a diákok. Általánosítható tapasztalatukról tanévenként tájékoztatják az iskola vezetését. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. A védőnő szükség szerint végzi a tanulók egészségügyi felvilágosítását az osztályfőnökkel együtt. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. A körzeti orvossal, fogorvossal és a védőnővel a rendszeres kapcsolattartást az iskolatitkár végzi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak körzeti orvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárának átadni. 9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 10. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 10.1 Tanulói jogok Iskolánk tanulóinak joga van az ingyenes oktatásra, az iskola helyiségeinek használatára, képességei szerint felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozáson való részvételre, mindennapi sportolási lehetőségre, napközis, tanulószobai ellátásra, az iskola pedagógiai programjában leírt egyéb foglalkozásokon való részvételre. Joga van az egyenlő bánásmódra, sérelme esetén szüleivel is pedagógusaihoz, igazgatójához fordulhat. A tanulói jogokat a házirend részletesen tartalmazza Tanulói kötelezettségek A tanulók kötelezettségeit jogszabályok és a házirend tartalmazzák. A házirendet minden tanulónak átadjuk beiratkozása alkalmával. Jogaikat és kötelezettségeiket a tanév elején osztályfőnökeik ismertetik. A házirend megtekinthető minden osztályteremben, valamint honlapunkon.

30 11. ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 11.1 Az iskola hagyományai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Iskolánk címere: Iskolánknak címerünket ábrázoló jelvénye van, melyet 1. osztályos tanulóink a tanévnyitó ünnepségen ajándékba kapnak Iskolai szintű ünnepélyek, megemlékezések Az iskolai ünnepélyeket az éves munkatervben rögzítjük. Minden tanévben közös iskolai megemlékezést tartunk: október 6., október 23., március 15., június 4-e alkalmából. Közös iskolai ünnepély a tanévnyitó és a tanévzáró. Az iskolai ünnepélyeken és megemlékezéseken a pedagógusok és a tanulók megjelenése kötelező, a megfelelő ünnepi öltözékben fehér blúz, ing, illetve fekete szoknya, nadrág. Iskolai jelvényünk használata az ünnepségeken, illetve iskolai és külsős versenyeken kötelező. 12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult igazgató igazgatóhelyettesek