Szemethy László SZIE MKK VVT Emlős anatómia jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szemethy László SZIE MKK VVT Emlős anatómia jegyzet 2004.12.09."

Átírás

1 Bevezetés A hivatásos vadász, a vadgazda, a vadőr napi feladata, hogy a gondjaira bízott vadon élő emlősfajok testfelépítését, életmódját, viselkedését rendszeresen figyelemmel kísérje; ehhez alapos vadbiológiai ismeretekre van szüksége. A nagy területen szétszórtan élő szőrmés vadállomány egyedei ritkán kerülnek szemünk elé, az egyedek vizsgálatára, koruk, ivaruk, kondíciójuk, egészségi állapotuk megismerésére tehát csak a teríték vizsgálata, esetleg a létszámbecslés vagy az élve befogás során nyílik alkalom. Mindehhez megfelelő anatómiai fiziológiai ismeretekre van szükség. Ebben a jegyzetben ezek közül a vadgazdálkodás szempontjából legfontosabbakat és az esetleges specialitásokat próbáljuk összefoglalni. Ebből következően ebben a jegyzetben kiegészítjük a középfokú tanulmányok és az általános állattani tárgyakban megszerzett tudásanyagot. Ami minden emlősre jellemző A nálunk élő emlősök mindegyikére jellemző főbb általános tulajdonságok a következőképpen foglalhatók össze: 1. Az emlősök testét jellegzetes szőrzet borítja. 2. Kültakarójuk szövetállományában (a bőrükben) sajátos bőrmirigyek vannak (faggyúmirigy, izzadságmirigy, speciális szaganyagokat feromonokat termelő mirigyek); az emlősökre általánosan jellemző legfontosabb módosult bőrmirigy a tejmirigy. 3. Az aktív és passzív mozgásszerv (izomzat és csontozat) az életmódnak megfelelően alakult ki az egyes emlőscsoportoknál; ez különösen a végtagok struktúrájában és formagazdagságában mérhető le (az eredetileg ötujjú végtag különbözőképpen módosult). 4. A táplálék megragadására és felaprítására a szájüregben található mederben ülő, differenciált fogazatukat használják. 5. Másodlagos állkapocsizület alakul ki az állkapocs (dentale) és a pikkelycsont (squamosum) közt, ugyanis az elsődleges állkapocsizület két csontja a középfülben található hallócsonttá alakult: articularéból kalapács (malleus), a quadratumból üllő 1

2 (incus) lett. Így az emlősöknek három hallócsontja van, ezek a dobhártya felől haladva: kalapács, üllő, kengyel. 6. Minden nálunk élő emlősnek 7 db nyakcsigolyája van. 7. Az anyagcsere szervrendszerei (a négyrekeszű, teljesen osztott szív, a gázcserét végző zsákszerű a hörgőcskék léghólyagokban végződnek lebenyezett tüdő, a mellkast a hasüregtől elválasztó rekeszizom, a fejlett páros kiválasztószerv utóvese stb.) együttesen élénk anyagcsereszintet tartanak fenn, ennek eredménye a környezettől független állandó belső testhőmérséklet (homoiotermia). 8. Idegrendszerük, különösképpen pedig az agyvelő nagy részét beborító, a legfelsőbb szintű irányítást végző nagyagykéreg igen fejlett szintet ért el az evolúció során; ennek következtében tanulási, érzékelési és feldolgozó képességeik a legfejlettebbek az állatvilágban. 9. Az emlősök érzékszervei többnyire az ember érzékszerveit is messze túlhaladó teljesítményre képesek. Különösen érzékeny a szaglásuk és a hallásuk. 10. Utódaikat sajátos módon hozzák létre, és fejlett az ivadékgondozásuk is: az új egyed élete kezdetén az anyaállat méhében fejlődik, az embrió körül három magzatburok alakul ki, a tápanyagellátás céljából pedig szoros a kapcsolat a magzat és az anyaállat között (a nálunk élő méhlepényes emlősöknél a méhlepény útján), a világra jött utódot az anyaállat tejmirigyének váladékával táplálja. 11. Az emlősöknél sok esetben (de nem minden fajnál) jellemző az ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus): ez fej- és testformában, nagyságban, színeződésben és sajátos testképződményekben agyar, szarv, agancs nyilvánul meg. Mindezen tulajdonságok lehetővé tették, hogy az emlősök rendkívül eltérő környezetekhez alkalmazkodjanak, így megtalálhatók mindhárom közegben (a szárazföldön, a vízben és a levegőben), és elterjedtek az egész Földön. A felsorolásból (bár ez korántsem kellően részletes) kiderül, hogy az emlősökre jellemző tulajdonságoknak csak egy részét lehet a vadászható fajoknál szabad szemmel (vagy távcső segítségével) megfigyelni és nyomon követni. Az élettevékenységek egy jó része rejtett formában vagy az állat testén belül zajlik; ezekre a tudomány is csak kísérletek, műtéti beavatkozások segítségével tud fényt deríteni, a vadász pedig boncolás (pl. zsigerelés) útján következtethet a folyamatok egy részére. A meglévő biológiai ismereteinkre alapozva vegyük sorra a legfontosabbakat! 2

3 Az emlősök kültakarója A kültakaró funkciója Sommásan azt mondhatjuk, hogy a kültakaró elhatárol, véd és összeköt. A kültakaró elsődleges feladata természetszerűleg a bőr alatti izomzat és a testüregben elhelyeződő zsigeri szervek védelme és a test elhatárolása a külvilágtól. Emellett azonban összekötő szerepet is betölt a test és környezete között. Így pl. a bőrbe ágyazódó ingerfelvevő (érzékelő) sejtek információkat szolgáltatnak az idegrendszernek a külvilágról (a bőr a legnagyobb felületű érzékszerv). A kültakarón keresztül anyag- és energiakicserélődés zajlik le bőrlégzés, izzadás, hőleadás formájában. Ugyanakkor a kiválasztott anyagok (pl. illatanyagok, feromonok) a külvilág (pl. a fajtársak, ragadozók vagy éppen a vadász) számára információt adnak az egyed fiziológiai állapotáról. Hasonlóképpen információkat hordoznak a kültakaró függelékei (pl. a szőrzet színe, fényessége, az agancs vagy a szarv nagysága alakja stb.), amelyekből az egyed korára, ivarára, kondíciójára, egészségi állapotára lehet következtetni. A kültakaró felépítése Az emlősök kültakarója a szőrzettel borított bőrből és a test egyes részein látható, sajátosan módosult, elszarusodott bőrképletekből áll. Ilyen a pata, a csülök, a karom, részben a szarv és az agancs is. A bőrbe ágyazódnak a szabad szemmel kívülről nem látható bőrmirigyek (verejték- és faggyúmirigyek), sőt az emlősökre jellemző illatanyagokat (feromonok) termelő és az ivadéknevelésben oly fontos szerepet játszó tejmirigy. Az emlősök testét - mint minden szárazföldi gerinces állatét - többrétegű elszarusodó hámszövet borítja; alatta a kötőszöveti szerkezetű és jellegű irharéteg található. A kettő együtt adja az állat bőrét vagy kültakaróját (integumentum commune), melyet a bőr alatti kötőszövet köt az alatta lévő izomzathoz. E hármas rétegződést érdemes mikroszkóp alatt (metszetben) közelebbről is megvizsgálni (1. ábra). 3

4 1. ábra Az emlősök bőrének szöveti szerkezete Hámréteg Az emlős testét legkívül borító hámréteg (epidermis) jellegzetessége, hogy felül sejtes szerkezetet már nem mutató, elhalt és elszarusodó részből, ez alatt pedig élő hámsejtek szorosan egymáshoz illeszkedő, egymás fölé rétegződő részből áll (többrétegű, elszarusodó laphám). A szaru rendkívül ellenálló, megfelelő karbantartás mellett ezt végzik a faggyúmirigyek rugalmas, vízhatlan és a fertőzésekkel szemben is védelmet biztosító anyag. Az alatta lévő irharétegtől egy igen vékony alaphártya (membrana basalis) választja el; a rajta "ülő" henger alakú hámsejtek állandó osztódásra képesek, ezért az ún. csíraréteget (stratum germinativum) alkotják. Feladatuk a legfelső, elszarusodó hám kopásából, hámlásából adódó veszteség állandó utánpótlása. Fölöttük több sorban rétegződnek a már köb alakú, majd egyre inkább ellaposodó hámsejtek. Ezekben folyamatos anyagkicserélődés folyik a sejtalkotók lebomlanak, és nagyrészt a hám alsóbb rétegeibe felszívódnak. Ezzel párhuzamosan a sejteket egyre több szaruanyag (keratin) tölti ki. Az élő hámsejtek plazmájában gyakran festékszemcsék képződnek és rakódnak le, részben ezek határozzák meg a bőr színét. A hámréteg alaphártyája rendszerint nem sima, hanem hullámos lefutású, mert az alatta lévő irharétegből kötőszöveti szemölcsök (papillák) nyomulnak a hám felé. 4

5 Irharéteg Az irharéteg (corium) vázát hálózatos (reticularis) szerkezetű, finom, kötőszöveti rostok szövevénye képezi. Az irharétegben találjuk a bőr legtöbb működési egységét: a mirigyeket, a szőrtüszőt, a hozzá kapcsolódó simaizommal, a tápanyagot szállító és a hőleadásban résztvevő hajszálér (kapilláris) hálózatot, a speciális idegvégződéseket, színanyagot valamint zsírsejteket. Az irharéteg erős, rugalmas, a bőripar fontos nyersanyaga, amit cserzés útján konzerválva dolgoznak fel. Vastagsága állatfajonként, egy fajon belül pedig testtájanként, életkortól és ivartól függően változó (sőt jelentős lehet az egyedek közötti is). Az emlősök bőrének mirigyei Az emlősök bőrének egyik fő jellegzetessége a madarakéval ellentétben, hogy mirigyekben rendkívül gazdag. Ezek egy része elszórtan a testet borító bőrben szinte mindenütt megtalálható (pl. a faggyúmirigy), másik része csak bizonyos helyekre korlátozottan fordul elő (ilyenek az izzadságmirigyek, valamint a tejmirigyek is). Elhelyeződésük és funkciójuk szempontjából egyaránt különlegesek a speciális szaganyagot termelő mirigyek. Mindegyik bőrmirigytípusról érdemes néhány jellegzetességet megjegyeznünk. A faggyúmirigyek (glandulae sebaceae) bogyós szerkezetűek, a szőrtüszőkhöz csatlakoznak, váladékukat is ide öntik. Feladatuk a bőrfelület és a szőrszálak zsírzása, vízhatlanná tétele, a bőr repedezettségének, a szőr töredezésének megelőzése, emellett antibakteriális hatásuk is van. Csaknem minden emlősnél megtalálhatók, csak a ceteknél hiányoznak. Akad mégis olyan kivétel, ahol a fejlett szőrzet ellenére a bőrben még sincs faggyúmirigy (pl. a kétujjú lajhárnál). Másrészt viszont gyakori eset, hogy a szőrmentes testtájakon is van a bőrben ilyen mirigy: így pl. a végbélnyílás körül (perianalis mirigyek) vagy a szemhéjak szélének a bőrében, az ajkak bőrében vagy a hímvesszőt borító bőrredő (fityma) mirigye. A verejtékmirigyek (glandulae sudoriferae) gomolyszerű csöves mirigyek, amelyek az irhába mélyedve hőszabályozást és kiválasztást szolgáló híg váladékot termelnek, ami egyebek mellett vizet és sót tartalmaz. Váladékukat önálló kivezető csövükön át a bőrfelületre bocsátják. Az ember bőrében elszórtan mindenütt vannak verejtékmirigyek, az állatoknál 5

6 viszont többnyire csak a talp- és ujjpárnák bőrében találunk ilyen mirigyeket. A ragadozók, pl. csak a "talpukon izzadnak"; de vannak verejtékmirigy nélküli állatok is (kecskék, nyulak, egerek). A fejen főleg a száj- és orrnyílás körül vannak a bőrt nedvesen tartó, nyálkás váladékot termelő speciális mirigyek (a vaddisznó ormányát, a kérődzők szutyakját vagy orrtükrét, a ragadozók orrtájékát az ún. laterális mirigyek tartják nedvesen). A szem környéke különösen gazdag a szem felszínét (szaruhártyáját) "olajozó", a szemhéjak mozgását segítő és a szemgolyót védő mirigyekben. Köztük a könnymirigyrendszer a legérdekesebb. Külön kell szólnunk az emlősökre oly jellemző módosult bőrmirigyről, a tejmirigyről (glandula lactifera), amely ugyan már a primitív tojásrakó emlősöknél (Monotremata) is megtalálható, mégpedig mindkét ivarú egyednél egyaránt, de kezdetleges emlőképződmény formájában, az erszényeseknél és a magasabb rendű emlősöknél a tejmirigy elhelyeződését csecsbimbók jelzik. Csülkös vadjaink tejmirigye csak annyiban tér el a rágcsálók, ragadozók és főemlősök tejmirigyétől, hogy a tejkivezető csatornák (ductus lactiferus) nem a csecsbimbók csúcsán torkollanak a felszínre, hanem a termelt tejet a csecsbimbó belsejében lévő tejöbölbe (sinus lactiferus) vezetik, s innen szívja ki azt az újszülött. A csecsbimbók száma és elhelyeződése fajra jellegzetes küllemi bélyeg, amely a szaporodóképességgel van összefüggésben. Az egy időben többet ellő fajoknál az ivadékok számától függő csecsbimbópárok akár 10 pár is lehet sorba rendeződve az anyaállat hasi oldalán a melltájéktól a lágyéktájékig húzódhatnak. A kevés utódot ellőknél rendszerint csak egy pár csecsbimbót találunk, s ez vagy a melltájékon (főemlősök, denevérek, elefántok), vagy csak a lágyéktájékon helyeződnek el (patások, cetek). Érdekes megjegyezni, hogy a tejmirigy fiatal korban mindkét ivarú egyednél azonos módon alakul ki, az ivarérettség koráig tehát a hím egyedeknél is kifejlődik; ezután a hímeknél a folyamat leáll, míg a nőstényegyedeknél a tejmirigy fejlődése a vemhesség idejére fejeződik be. A tejelválasztás (laktáció) időszaka az elléskor kezdődik. Az eddig említett bőrmirigytípusok (faggyú-, verejték- és tejmirigy) mellett külön kell megemlítenünk azokat a szintén bőrben elhelyezkedő sajátos váladékot (feromont) termelő mirigyeket, amelyek a különböző emlősnél fajspecifikusan, a testnek csak egy meghatározott részén találhatók. A feromonok kis mennyiségben kiválasztott vegyületek, amelyek más egyedek viselkedését befolyásolják. Általában az ivari életben, az ivadékgondozásban, illetve a fajtestvérek közötti társas kapcsolatokban (territórium jelölésben, egymás felismerésében, rangsorrendben, csapat együtt maradásában, az idegenek távoltartásában) játszanak fontos szerepet. 6

7 A speciális, feromontermelő bőrmirigyeket a testen való elhelyezkedésük alapján szokták csoportosítani, elnevezésük is ehhez igazodik. Így beszélhetünk a fejen, a törzsön és a végtagokon elhelyezkedő feromontermelő mirigyekről. Az áll alatt lehet feromontermelő mirigy (ilyen van a disznóféléknél és az üregi nyulaknál), ez az ún. mentális mirigy. A szemgödör előtti (antorbitális) mirigy a belső szemzug közelében helyeződik el, kivezető nyílása néha szabad szemmel is látható (2. ábra); szarvasoknál, antilopoknál, de a muflon és a zerge esetében is megfigyelhető. A szembolt és a fülkagyló között a bőrben szintén lehet speciális (szubartikuláris) mirigy. Az őznél, zergénél a hímek homloktájékán (frontális mirigy), az indiai elefántnál és muntják szarvasnál a halántékon (szupraorbitális mirigy) feromontermelő mirigyek. Zergénél a szarvak mögött is van ilyen (postcornuális mirigy). A törzsön is lehet feromontermelő mirigy: vadon élő trópusi disznófajok kanjainál (pl. pekarinál) a fartájék háti részénél párzási időben működik ivari feromont termelő mirigy. Az üregi nyulaknál és a muflonoknál a lágyéktájék (inguinális) mirigye a fajtestvérek felismerését segítő váladékot termeli. A külső ivarszervek (genitáliák) körüli bőrben is vannak az ivari életet szolgáló szex-feromont termelő mirigyek (nőstényeknél a péraajkak közelében lévő praevulvális, hímeknél a hímvessző bőrében lévő praepuciális, ragadozóknál a végbélnyílás körüli cirkumanális mirigyek ilyenek). A végtagokon különösen gyakoriak a speciális bőrmirigyek: így a hátsó végtagon a lábtő (sarok, csánk) tájékán a tarzális és metatarzális mirigyeknek és különösen az ujjak közötti (interdigitális) mirigyeknek van szagnyomot hagyó feromontermelő funkciója. Megemlíthető, hogy a nyálban (pl. vaddisznónál) és a vizeletben, illetve bélsárban is lehetnek feromonjellegű speciális illóanyagok; ezeknek a terepen való széthullatása szintén fontos szerepet tölthet be az állatok társas életében. Funkciójától függően a feromontermelő mirigyek működése többnyire időszakos. Ezt igazolja pl. az őz interdigitális mirigyeinek évszakos változása is (2. ábra). Idegvégződések a bőrben Az emlősök bőre érző- és mozgató idegekkel gazdagon beidegzett. Az érző idegvégződések az emlősök bőrében nyomás- (tapintás), hő- és fájdalomérzékelésre szolgálnak. A fájdalmat és a hőt csupasz, míg a nyomást vagy a szőrszálak gyökeréhez vezető (különösen sok található a tapintószőrök gyökerén), vagy sajátos ideg-végtestekbe ágyazódott 7

8 idegvégződésekkel érzékelik. A másik típust képviselő mozgató idegvégződések kapcsolódnak a szőrszálakat merevítő simaizmokhoz és a mirigyekhez. 2. ábra Felül: az őz feromontermelő mirigyek elhelyezkedése az őzön. Balra lent: az őzbak feromontermelő mirigyeinek szezonális ciklusa, a: tél (inaktív időszak), b: tavasz, (territóriumfoglalás), c: nyár (párzási időszak), d: ősz (leépülés). Jobbra lent: a gímszarvas bika feromontermelő (antorbitális) mirigye. 8

9 A bőr érhálózata A bőr alatti zsírréteg alatt futó artériákból a bőr felszíne felé ágak indulnak, melyek egészen a hámréteg aljáig futnak. Gazdag érhálózatot találunk a szőrszemölcsben, a mirigyek közelében és a simaizmok környékén. Az itteni kapillárisokon keresztül történik a szőr és a váladékok termeléséhez szükséges anyagok ideszállítása, valamint az oxigén és az energiaellátás. Emellett az érhálózat speciális felépítése miatt a hőszabályozásban is fontos szerepet játszik. A test belsejéből érkező erek melegebb vért szállítanak a hám felé. A vér a hám közelében hőt ad le, lehűl, és a vénákon visszatér a bőr alatti gyűjtővénákba. Az artériák átmérőjének változtatásával több ill. kevesebb vér jut a testfelszínre, így szabályozható a hőleadás. Sőt a felszín felé menő artériák és a visszatérő vénák egy darabon egymás mellett futnak. Ez lehetővé válik egy az ellenáram elvén működő hőcsapda működésére. A kifelé menő melegebb vér ugyanis előmelegíti a bejövő hűvösebb vért, így csökkenti a test belsejének hőveszteségét. A bőr színe A hám- és az irharétegben is van festékanyag, amit rendszerint a szőrhagyma közelében elhelyezkedő, speciális festékanyagot termelő színsejtek (kromatofórák) termelnek. Az emlősök bőrében a barnásfekete melaninszemcséket tároló színsejtek (a melanofórák) a leggyakoribbak. Ahol a hámrétegben nincs festékanyag, és az irhából is hiányzanak a festéksejtek, ott a hajszálerekben keringő vér miatt a bőr hússzínű. Ilyen pl. néhány vadon élő emlősállat orrtükre (ez egyik ismertetőjegye a nyestnek is). Amennyiben a szem szivárványhártyája, a szőrzet és a bőr is festékanyagmentes, úgy az ilyen piros szemű, húspiros bőrt és fehér szőrzetet viselő emlős albínó. Ilyen rendellenes színeződésű egyed nagy ritkán minden emlősfajnál előfordul, de nem kívánatos jelenség, mert rendszerint kedvezőtlen tulajdonságú, gyenge a szervezeti szilárdsága és az ellenálló képessége, sokszor meddő, s általában nem is éri el az átlagos ökológiai élettartamot. 9

10 A bőr alatti kötőszövet A bőr alatti kötőszövet (subcutis) lazább szerkezetű, vázát lazarostos kötőszövet alkotja. Legnagyobb részét zsírsejtek tömörüléséből alakuló zsírszövet tölti ki. Ennek mennyisége és eloszlása egyenetlen: bizonyos testtájakon zsírpárnák alakulnak ki. A zsír nagyrészt energiaraktárként szolgál, ugyanakkor vannak testtájak (pl. a talp- és ujjpárnák), ahol a mechanikai védelmet biztosítják. Ez utóbbiak még tartós éhezés esetén sem tűnnek el. Azt, hogy hol és mikor keletkeznek zsírlerakódások, az agyalapi mirigy (hipofízis) egyik hormonja (STH) szabja meg, pontosabban annak hiánya okozza. Nagy kiterjedésű zsírlerakódás tapasztalható a vízi emlősöknél, valamint a télire tartalék energiát gyűjtő fajoknál. Ilyen erdei állatunk pl. a borz. A téli álmot alvó (hibernáció) fajoknál (pl. a medve) az általánosan előforduló fehér zsírszövet mellett egy speciális, barna zsírszövet is megtalálható, aminek a hibernáció alatt van fontos szerepe. Egy adott testtájon felhalmozódó zsírszöveti képződmény, pl. a tevék púpja, a zebu martájéki zsírpárnája, a zsírfarkú juhok farktövénél található zsírlerakódás stb.. A zsírszövet nemcsak hőszigetelő és energiatároló, hanem a trópusi állatoknál tartós vízhiányesetén a szomjhaláltól menti meg az állatot, mert a zsíranyagcsere során a szervezetben víz szabadul fel (ez az ún. metabolikus víz). Amikor a terítékre került állatot a vadász vagy vadgazda megnyúzza, akkor a bőr alatti kötőszövetet "tépi le" a bőrrel együtt az állat izomzatáról. Ha a szőrös bőrt értékesíteni akarja, akkor azt a bőr alatti kötőszövettől s az ebben felhalmozódott zsírszövettől is meg kell tisztítani, mielőtt megszárítva a nyersbőrfelvásárlónak átadja. 10

11 Az emlősök szőrzete A szőr az emlősállat egyik legjellemzőbb bőrképlete (teljes hiánya pl. a ceteknél csak másodlagosan jött létre). A szőrzet színe, eloszlása, fejlettsége, a különböző típusú szőrszálak számszerű aránya mind fontos, fajra jellegzetes bélyeg, amely az állat korával, de időszakosan is változik, sőt az állat ivarától is függ. A fiatal és téli bunda rendszerint tömöttebb és sötétebb, mint az idősebb állat nyári bundája. A szőrzetet az egészségi állapot és a környezet hatása is befolyásolja: így a vadak közeli vagy távcsöves vizsgálata az egyedek korának és egészségi állapotának megítélésében, néha az ivarának a meghatározásában is támpontul szolgálhat. A terítékre került vadaknál is érdemes a szőrzetet tüzetesen megvizsgálni, hiszen így a populáció struktúrájára (kormegoszlás, ivararány, egészségi állapot) is következtetni tudunk. Indokolt tehát a vadon élő állat szőrzetéről is részletesen beszélnünk. Ha egy lőtt vad (pl. mezei nyúl) bundáját közelebbről is megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a szőrszálak ferdén ágyazódnak a bőrbe (így azok hátrafelé vagy lefelé a testre simulhatnak); bizonyos sűrűségi eloszlásban, többnyire sorokba rendeződve helyezkednek el. Számuk (egy adott egységnyi bőrfelületen) fajok szerint s ezen belül testtájanként is változó; a bunda tömöttsége időszakok szerint is különböző (télen sűrűbb, a szőrszálak hosszabbak). Egy kis bőrfelületen (pl. 1 cm 2 -nyi részen) is különböző szőrtípusok fordulnak elő. Szőrtípusok Legszembetűnőbbek a felületre nyúló, hosszú, viszonylag vastag fedőszőrök (3. ábra): főleg ezek összessége adja a szőrzet színét, mintázatát, fényességét. Egyes testtájakon a vaskosabb, merevebb és hosszabb fedőszőrökből sajátos szőrképződmények jöhetnek létre (sörény, serte, farokbojt, fülpamacs formájában). A sünök "tüskéi" is módosult fedőszőröknek tekinthetők. A másik szőrszáltípus a gyapjú- (v. pehely) szőr: a fedőszőrök közé ékelődve helyezkednek el. Számszerű arányuk változó: hideg évszakban és tőlünk messze északon élő fajoknál a bundát főleg gyapjúszőrök alkotják (ez is igazolja, hogy feladata nem a test védelme, hanem a hőszigetelés). Kivételnek számít az oroszlánfóka, amelynek nincsenek gyapjúszőrei. A harmadik szőrtípus a tapintószőr (színuszszőr, fibrissza), amely mechanikai 11

12 ingerre fokozottan érzékeny (gyökere idegekkel gazdagon ellátott), bár az összes szőrszálnak van saját idegrostja is. A szőr jellegzetes szerkezetű: a bőrből kiálló része a nyél, a ferdén bőrbe ágyazott része pedig a szőrgyökér. Az ide tapadó simaizom-köteg összehúzódása következtében a szőr felmerevedik. Ezt az izomműködést a szimpatikus idegrendszer szabályozza (ingerültség, hideg, betegség egyaránt kiválthatja); a simaizom összehúzódásakor a bőr felületén ráncok jöhetnek létre (az embernél a "libabőrösség" okozója). A szőrszálak mozgatásának kettős funkciója van: részben a felemelkedő szőrszálak között vastagabb levegőréteg szorul meg, tehát növekszik a hőszigetelés hatékonysága, másrészt egyes területek szőrzetének felmerevedése a kommunikációban játszik szerepet (pl. a vaddisznó vagy a kutyafélék gerince mentén felborzolódó szőr az agresszivitás jele, a szarvasfélék felmerevedő tükör szőrzete a fajtársak számára veszélyt jelez és segíti a csoport együtt maradását). 3. ábra Szőrtípusok. A: különböző szőrtípusok a mezei nyúl bundájában, B: macska gyapjú (baloldalt) és fedőszőrének (jobboldalt) hosszmetszete (kívül: kutikula + kéregállomány, belül a sötétebb velőállomány), C: disznófélék fedőszőrének kutikula rajzolata, D: juhok gyapjúszőrének kutikula mintázata. Mitől függ a szőr színe? Ahhoz, hogy a szőr színének magyarázatát megérthessük, egy fedőszőr hosszmetszetét mikroszkóp alatt is meg kell vizsgálnunk (4. ábra). A szőrszálat kívül kéregállomány borítja; ennek feszíni rétege a háztetőcserép-szerkezetet mutató kutikula, amely fajonként eltérő, jellegzetes rajzolatot mutat (ha erről gyantába nyomva pontos lenyomatot készítünk, és azt 12

13 mikroszkóp alatt megvizsgáljuk, akkor meg tudjuk állapítani, hogy a szőr milyen fajtól származik). A kéregállomány vastagsága is változó lehet. Ennek sejtjeiben festékszemcséket (többnyire melanint) találunk; ennek mennyisége és eloszlása határozza meg a szőr színét. A szőrszín tónusát és fényességét a kutikularéteg is befolyásolja. Egészséges, jó kondíciójú állatnál a faggyúmirigyek elegendő váladékot termelnek ahhoz, hogy a kutikularéteg szarulemezkéi egymás fölé rendeződjenek. Ettől a szőr fényes lesz. A szőr belsejét bélállomány párnázza ki. Itt a sorokba rendeződött köb alakú hámsejtek között léghólyagocskák is vannak; a bőrből kiálló szőrnyélben már nincs bélállomány, úgyszintén egészen hiányzik ez a gyapjúszőrökből is. Ha a kéregállomány sejtjeiből hiányzik, vagy onnan eltűnik a pigment (a melanin), akkor a szőrszál megszürkül, majd megőszül (ilyenkor a sejtek levegővel telnek meg, és a szőrszál végül csillogó fehér színűvé válik). A kéreg- és bélállomány mennyiségi aránya fajspecifikus (az embernél, pl. a kéregállomány a vastagabb, az őz fedőszőrében pedig a bélállomány van túlsúlyban). 4. ábra A fedőszőr metszete. 13

14 Hogyan vedlenek az emlősállatok? A szőrzet bizonyos testtájakon állandó, ill. folyamatosan váltódik. Ilyen pl. a lovak sörénye és farokszőre, a patások farokbojtja, a disznófélék sertéje, a cetek szőre, a tapintószőrök stb. Hasonlóképpen egész éven át folyamatosan cserélődik pl. a főemlősök vagy a vidra szőrzete. Ezek azonban kivételek, hiszen az emlősök szőrruhája időszakosan, ősszel és tavasszal, viszonylag rövid idő alatt, szemmel látható módon váltódik. Ez az időszakhoz kötött szőrcsere a vedlés. Ilyenkor az irhában képződő új szőrkezdemény szinte maga előtt tolja ki a régi szőr gyökerét. A vedlés naptári ideje és időtartama fajhoz kötött tulajdonság, de az ivar, az életkor és a kondíció is befolyásolja, sőt gyakran nagy ezen a téren az egyedek közötti különbség. A vedlést a külső környezet (a nappali megvilágítás hossza és a levegő hőmérséklete) is befolyásolja. Elszarusodott bőrképletek: a karom és a csülök A párosujjú patások végtagjain a 3. és 4. ujj utolsó két ujjpercét egy-egy külső szarutok védi, ezt csülöknek nevezzük. Innen származik a csülkös vad elnevezés is. A csülök lényegében az ötujjú emlősök ujj végének szaruképletéből, a karomból vezethető le (5. ábra). Az utolsó ujjperc feletti hám elszarusodott külső rétege a karomhát (ez két oldalról kissé összenyomott, ezért többé-kevésbé domború). Vele szemben (alul) az ujjpárna éri a talajt. A karom hátat az ujjpárnával összekötő bőrfelszínt az elszarusodott talplemez borítja. Fejlett formában a karom az utolsó ujjpercet teljes egészében körülöleli (pl. mezei nyúlnál); tehát hosszában megnyúlt, sarló alakúan többé-kevésbé hajlott bőrképletről van szó, amely többféle feladatot is elláthat (táplálékszerzés, támadás és védekezés, helyváltoztatás, ivadékgondozás, lakásépítés, szőrápolás). Funkciójának megfelelően az evolúció során módosult is: ezért van a ragadozóknak nagyon fejlett (a macskák egy részének behúzható) karmuk, és ezért módosult a karom a főemlősöknél körömmé (ahol a karomhát nem nyúlik túl az ujjbegyen, s a szarulemez nem öleli azt teljesen körül). Más irányú evolúciós fejlődés eredménye a karomtalp megerősödésével létrejött pata illetve csülök. Ezek tehát a karom olyan módosulásai, melyeknél a vastag karomlemez keresztben erősen, hosszában azonban csak gyengén vagy egyáltalán nem ívelt, a karomtalp pedig erős, vastag. Ha a lőtt vad lábáról a csülök fölött a bőrt lenyúzzuk, akkor a lábvég 14

15 ízületeit mozgató (hajlító, illetve nyújtó) izmok inait is jól láthatóvá tehetjük. A 2. és 5. ujjként csökevényesen megjelenő, hátul felfelé tolódott képződmény a szintén szaruképlettel bevont álcsülök vagy fattyúcsülök (menekülés közben a lábnyom mögött ez a két álcsülök is nyomot hagy a hóban vagy a puha talajon pl. őznél, vaddisznónál). 5. ábra A karom (A) és a csülök (B) szerkezete (1,2,3: a nyújtóizmok ínszalagjai, 4,5: a hajlítóizmok ínszalagjai) 15

16 A szarv és az agancs Szőrmés vadjaink emberi megítélés szempontjából legértékesebb, egyben legfeltűnőbb bőrfüggeléke a kérődző fajok trófeája, a szarv és agancs. Mindkettő nem csupán "homlokdísz". A szarv a homlokcsonton ülő üreges szaruképződmény, az agancs pedig a homlokcsont kinövésén (a szarvcsapon) fejlődő csontcsap. Az agancs többnyire csak a hím egyedek jellegzetessége. Mindkettő szerepet játszik a vetélkedésben, a párválasztásban, a rangsorrend kialakulásában, tehát biológiai funkciójuk szinte megegyező. Ha azonban kialakulásukat, felépítésüket, formasajátosságaikat vizsgáljuk, akkor közöttük lényeges különbségeket találunk. A szarv A szarv a szarvcsapot borító szaru bevonat, tehát tulajdonképpen bőrszármazék. Szarvat találunk a kérődzők közül a szarvasmarhafélék (Bovidae) családjába tartozó fajoknál (bivalyok, bölények, tulkok, jakok), a juh alakúaknál, ahová a mi muflonunk is tartozik. Ezeken kívül a kecske alakúak (ahová a néha hozzánk elvetődő zerge is tartozik) és az antilopok sokféle faja egyaránt szarvat visel. Igen gyakori eset, hogy mindkét ivar szarvalt. Ha egy muflon koponyáját kézbe vesszük, a homlokcsonton egy csontkinövést (os cornus) találunk. Ha a szarvat viselő szarvasmarhafélék családjának vadon élő fajait áttekintjük, akkor azt látjuk, hogy alak és nagyság tekintetében a szarvalakulás nagy formagazdagságot mutat. A zerge kampós és még inkább a muflon csigaszarva csak egyik különleges szarvalakulás a sokféle változat között. Feltűnő azonban, hogy egyike sem ágazik el (ez a szarv és agancs között talán a legszembetűnőbb formai különbség). Ha metszetrajzon vizsgáljuk a szarv felépítését (6. ábra), megállapítható, hogy a szarv valóban szarubevonat, amely elszarusodott bőrképződményként alakul ki. A szarv az egyedi élet során állandóan növekvő képlet; az élő hámréteg sejtjeinek osztódása révén a szarv tövénél állandóan újabb hámréteg szarusodik el. A szarv tehát a tövénél a "legfiatalabb", s a hegyénél a "legöregebb", időszakosan tehát nem válik le (úgy, mint az agancs), hanem egész életen át megmarad. Ez alól csak az európai bölény a kivétel, amelynél 4-6 éves korban egyszeri szarvmegújulást lehet megfigyelni. Az öregedő állatnál a szarv növekedésének üteme 16

17 már lelassult, s mivel hegye az állat viselkedése révén állandóan kopik, idősebb egyedeknél a szarv növekedése és kopása egymást kiegyenlíti, ilyenkor tehát a szarv már nem mutat mérhető növekedést. A szarv növekedése nem egyenletes, ezért a legtöbb faj szarvának felületén gyűrűk, ráncok képződnek; a zerge kampóján a téli lassúbb szarvnövekedés évgyűrű formájában látható. A muflon szarvának felületén sűrű redők láthatók, ezek között a téli időszakban képződő szakasz némileg elüt a többitől. (Kormeghatározáskor azonban emellett a mufloncsiga hosszát, illetve csavarmenetét is figyelembe veszik.) A szarv növekedésének élettanáról és genetikájáról még napjainkban is keveset tudunk. 6. ábra A szarv felépítése keresztmetszetben (A,B), néhány különlegesség (C). Érdekességként néhány különleges szarvképződményt is említhetünk (6. ábra). Így a villászergék (villásszarvú antilopok) szarva elágazó és évente újraképződik. A zsiráfok 17

18 szarvát állandóan szőrös bőr borítja (ez a fejlődésben lévő barkás agancsra emlékeztet). Ugyancsak különös képződmény az orrszarvúak fején lévő szarutülök, amely lényegében szarufonalak egyesüléséből keletkező kúpos csap csontos támaszték nélkül, tehát tisztán szaruképződmény, amelyet irhaszemölcsök látnak el tápanyagokkal. Ez nem váltódik, de ha letörik (ami igen ritkán fordul elő), akkor helyébe új szarv nő. Az agancs Az agancs keletkezése és újraképződése, formája és struktúrája tekintetében merőben eltér az előbb tárgyalt szarvtól. A szarv ugyanis állandó jellegű, el nem ágazó, üreges szaruképződmény, az agancs viszont elágazó, évente levetett és újraképződő, tömör csontcsap. A homlokcsont azon részén, ahol az agancs képződik, egy csontcsap található; itt alakul ki a rózsatő (ami szarvat viselőknél a szarvcsapnak felel meg). Ezen a helyen válik le a régi agancs, és itt képződik az új (7. ábra). Szavasféléink évről-évre a fajra jellemző időben új agancsot építenek, ill. az előzőt elvetik. Az agancs alakja, az ágak száma fajonként eltérő. A hazai vadfajok közül az őzbaknak van a legegyszerűbb agancsa. Legtöbbször hatos, és az ágak száma nem változik évről évre. Bonyolultabb a gímszarvas gazdagon elágazó agancsa (l. később), vagy a dámszarvas és a jávorszarvas az ágak közötti hézagot kitöltő lapátjának. Az agancs nagysága, az ágak száma és a lapát tekintetében a jégkorszakban Európában élt, azóta már kihalt óriás szarvas (Megaloceros giganteus) érte el a maximumot. (Valószínűleg ez a túlméretezettség is hozzájárult a hajdani kipusztulásához.) A gímszarvas agancsfejlődése már a bikaborjúnál az élet első évben, a tél végén megkezdődik ( másodfüvű bika ). A nyárra kialakuló agancs általában még nem ágazódik el (nyárs). Jó élőhelyeken ill. kertekben előfordulhat a villás, ritkán a hatos agancs is. A harmadik évben felrakott agancs már elágazó (legalább villás). A továbbiakban az agancs mérete és általában az ágak száma is nő. Ugyanakkor bizonytalan a kapcsolat az ágszám és a bika kora között. Egyedi jelölések tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes bikák egyik évről a másikra nagy ugrásokat mutathatnak. Jó években a bikák kihagyhatnak lépéseket (pl. tizenkettes után tizenhatos agancsot rakhatnak fel). Így egy középkorú állat elérheti az idősebbekre jellemző ágszámot. 18

19 7. ábra Agancsciklus. A: az őzbak agancsának kialakulása és váltása az 1. és 2. életévben. B: a kifejlett őzbak évenkénti agancsképzése és elvetése. C: az agancs fejlődési stádiumai: a: nyársas, b: villás, c: hatos, d: nyolcas, e: tizes, f: tizenkettes, 1: szemág, 2: jégág, 3: középág, 4: koronaágak Az agancsképződés és -levetés szoros összefüggésben van az évszakok változásával, és az állatfaj szaporodási időszakához igazodik (8. ábra). Nyilvánvalóan következik ez az agancs funkciójából. Az agancs a hím egyedek szuperproduktuma, amely viselője szaporodási sikerének növelésében meghatározó szerepet játszik. Segítségével dől el a hímek közötti vetélkedésben a rangsor ill. a nőstény egyedek ennek alapján (is) választanak a hímek között. Látható, hogy pl. melyik faj hímje hány hónapig viseli kifejlett agancsát (a dám a legtovább, 19

20 8-8,5 hónapig), az őz 7 hónapig, a gím- szarvas 5-6 hónapig, a jávorszarvas pedig csak 3 hónapig). Az agancs levetése és az új agancs képződése között mindegyik fajnál igen rövid idő (néhány nap, esetleg egy hét) telik el. A felrakás időtartama ezek szerint a levetés sorrendjének fordítottja: legtovább tart a jávorszarvasnál (8-9 hónap) és a gímszarvasnál (kb. 6 hónap); ugyanez őznél 5 hónapot, dámszarvasnál pedig csak 3 hónapot vesz igénybe. Az is megállapítható, hogy az üzekedés időszakában mindegyik faj hímje már kész agancsot visel, de azért ezen a téren is van finom különbség a vizsgált fajok között. Így a dámszarvasnál ez a még hosszabb agancsos periódus első harmadára, gímszarvasnál, pedig a legelejére esik (azaz éppen hogy "elkészül" az agancs a bőgés időszakára). Jávorszarvasnál az igen rövid agancsos periódus második időszakára esik az üzekedés időszaka, és így annak befejeződésével nyomban elérkezik az agancsvetés ideje is. Az őznél a hosszú agancsos periódus közepére esik az üzekedés időszaka, de az agancs szerepe ennél korábban kezdődik, hiszen csak az a bak szaporodhat, amelyik májusra territóriumot tud foglalni. Az agancsra elsősorban a territoriális harcokban, áprilisban és májusban van szüksége. 8. ábra A szarvasfélék agancsciklusa és szaporodása közötti összefüggés. Az agancsfelrakást és az elvetést a fajra jellemző élőhelyi körülmények és az agancs testhez viszonyított mérete is meghatározza. Az agancs építése rendkívül erősen igénybe veszi 20

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

A köztakaró. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC

A köztakaró. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC A köztakaró Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC A köztakaró a test védőburka a külső környezet hatásaival (mechanikai, hő-, vegyi hatás) szemben, amely a tapintás szervét is magában foglalja.

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

A köztakaró. Dr. Forgó István. NYF-MMK Agrártudományi Tanszék. Dr. Forgó István A köztakaró

A köztakaró. Dr. Forgó István. NYF-MMK Agrártudományi Tanszék. Dr. Forgó István A köztakaró A köztakaró Dr. Forgó István NYF-MMK Agrártudományi Tanszék Köztakaró A köztakaró a test védőburka a külső környezet hatásaival (mechanikai, hő-, vegyi hatás) szemben, amely a tapintás szervét is magában

Részletesebben

A gerinces állatokéhoz hasonlóan az emberi bőrt is három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja. Felhám (epidermis)

A gerinces állatokéhoz hasonlóan az emberi bőrt is három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja. Felhám (epidermis) Az emberi bőr Szerk.: Vizkievicz András A bőr a legnagyobb szervünk, testsúlyunk kb. 10-15%-a, összfelülete kb. 1,4-1,6 m 2, szervezetünket elhatárolja a környezettől, első védelmi vonal, véd a külső,

Részletesebben

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III.

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III. 3/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN III. HÜLLŐK Jellemzőik Az első valódi értelemben vett szárazföldi állatok, szaporodásuk nem kötődik a vízhez. Sikeres állatcsoport, mintegy 7000 fajuk ismert. A kétéltűektől

Részletesebben

Az agancs biológiai jellemzõi. Nagyvadállományok hasznosítása

Az agancs biológiai jellemzõi. Nagyvadállományok hasznosítása Az agancs biológiai jellemzõi Nagyvadállományok hasznosítása Szarv és agancs Hasonlóságok < Fejdísz evolúciós luxus termék? (Megaceros) < Optikai szignál elsõsorban a hímekre jellemzõ, ha nõsténynek is

Részletesebben

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé. Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget

Részletesebben

"#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/

#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/ 1. Külső testalakulás A juh külső testalakulása, hasznosítási típusok Szervezeti szilárdságra utal: törzsmélység mellkas mélység Hús- és gyapjútermelésre utal: hát és far terjedelme Járóképességre utal:

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Az állatok evolúciója

Az állatok evolúciója Az állatok evolúciója Az állatvilág rendszere A gerincesek osztályai Általános jellemzés: - fej, törzs, végtagok, farok - csontos v. porcos szilárdító belső váz - mozgás: vázhoz tapadó harántcsíkolt izmok

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

A nyersbőr fogalma, szerkezete, topográfiája, kémiai felépítése, valamint minőségüket meghatározó tényezők jellemzése.

A nyersbőr fogalma, szerkezete, topográfiája, kémiai felépítése, valamint minőségüket meghatározó tényezők jellemzése. A tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet megoldani. /Teller Ede/ A nyersbőr fogalma,

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

2/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan II.

2/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan II. 2/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN II. KÉTÉLTŰEK Jellemzők A kétéltűek voltak az első két pár járólábbal rendelkező szárazföldi gerincesek. A vízi és a szárazföldi élettérhez egyaránt kötődnek. Az egyedfejlődés

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya)

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya) FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) FCI-Standard N 207/ 2009.06.05./ GB PEKINGESE (Pekingi palotakutya) 2 SZÁRMAZÁS: Kína. VÉDNÖK:

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT.

RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. 1. Szaruképzési rendellenességek 2. Faggyúképzési rendellenességek 3. Hidratáció 4. Turgor, izomtónus 5. Szőrnövési rendellenességek 6. Pigment rendellenességek

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2012. április 27. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kód: Türr István Gimnázium és Kollégium 1 1. Feladat: Szövetek

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-13 számú irányelv. Húskészítmények. Meat products

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-13 számú irányelv. Húskészítmények. Meat products MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-13 számú irányelv Húskészítmények Meat products Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1996. (első kiadás) Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Fajtabemutató-Standard Módosítás: 2009. február 04. szerda, 14:59

Fajtabemutató-Standard Módosítás: 2009. február 04. szerda, 14:59 A kaukázusi juhászkutya ősi hazája Közép-Ázsia, Kaukázus, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, Dagesztán, Csecsenföld, Észak-Oszétia és a környező kisebb köztársaságok. Nagyon nagy számban fordul elő Oroszország

Részletesebben

A deréki gerincszakasz

A deréki gerincszakasz A deréki gerincszakasz Áttekintés A krónikus hátfájdalom gyakori tünet, különösen a gerinc deréki szakaszán (alsó hát). Feltételezhetően az emberek 75 %-ánál jelentkeznek a tünetek alkalmanként, vagy folyamatosan.

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

I. Vázrendszerünk számokban (10 pont)

I. Vázrendszerünk számokban (10 pont) I. Vázrendszerünk számokban (10 pont) Ebben a feladatban mennyiségi vizsgálatot kell végezni, azaz összehasonlítani minden feladatban az a és b mennyiségeket. 1) a) Ujjpercek száma a két kezünkön b) Ujjpercek

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA)

A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA) A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA) A hüllôk, a madarak és az emlôsök tartoznak ebbe a rendszertani kategóriába. A három csoport rokonságára számos közös biológiai tulajdonságuk utal,

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

rovarok más ízeltlábúak más gerinctelenek virágtalan növények virágos növények gerincesek

rovarok más ízeltlábúak más gerinctelenek virágtalan növények virágos növények gerincesek Rovarok osztálya Szerk.: Vizkievicz András A rovarok a Földön leírt 1,8 millió állatfajnak több mint a felét (57%) adják. Ma élő rovarfajok száma becslések szerint legalább 3 millió, de akár 30 millió

Részletesebben

Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013

Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013 A férfi nemi szervek The male sex organs hadaritso@yahoo.com Semmelweis Egyetem, I. Nőgyógyászati Klinika Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013 Abstract: The

Részletesebben

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége Állatvédelem 4. Az állattenyésztők felelőssége Kedvencek tenyésztése szinte mindent Kutya Macska Díszhal Díszmadár Kisemlősök Egyéb emlősök Mosómedve Főemlősök Ragadozók Ízeltlábúak Hüllők Teknős Kaméleon

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Környezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam

Környezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam Környezetismeret-környezetvédelem állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. Bizonyos fajtái

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT RÉSZBEN LEÍRTAKRA. 1. Masszázsgolyó: különböző, szárított gyógynövényekkel töltött, stamppel végzett masszázs. A stampeket forró vízbe vagy gőzbe

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Elso elemzés Example Anorexia

Elso elemzés Example Anorexia 50 KHz R 739 Xc 62 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:11 dátuma: Név: Example Anorexia Születési dátum: 05.02.1981 Keresztnév: Kor:: 24 Év Neme: no Magasság: 1,65 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43 A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Légzés az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Az életet biztosító, egymással szorosan összefüggő két

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál Lábmasszázs Lábmasszázs A lábmasszázs más néven reflexológia egy õsi gyógymód, ami azon az elven alapul, hogy a test összes szerve energiacsatornákon keresztül össze van kötve úgynevezett "kioldópontokkal",

Részletesebben

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI ITÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI DR. MAJZIGER ISTVÁ SZEGEDI TUDOMÁYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ADRÁSSY U. 15. mi@mgk.u-szegd.hu

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

Elso elemzés Example Athletic

Elso elemzés Example Athletic 50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Yoga anatómia és élettan

Yoga anatómia és élettan Yoga anatómia és élettan Áttekintés Csont és ízülettan I. (felső végtag) Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2015.08.15. Anatómia és Élettan 1. Csonttan 1. Keringés 2. Ízülettan 2. Légzés 3. Izomtan

Részletesebben

FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN. Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség

FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN. Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség Lebegés: Süllyedés: Úszás: A bemerülési mélység a folyadék

Részletesebben

Szaktanári segédlet. BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó

Szaktanári segédlet. BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó Szaktanári segédlet BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1. Állati szövetek: többrétegű elszarusodó laphám... 4 2. Állati

Részletesebben

Szem (oculus) Szemgolyó. Feladatuk. ingerülett. idegrendszer felé. Feladata: fényingereket vesz fel, amelyek révén r n a

Szem (oculus) Szemgolyó. Feladatuk. ingerülett. idegrendszer felé. Feladata: fényingereket vesz fel, amelyek révén r n a Érzékszervek Érzékszervek Feladatuk környezetből érkező ingerek felfogása, ingerülett letté átalakítása, ingerület központi k idegrendszer felé tovább bbítása. Érzékszervek Mechanikai érzékszervek Bőr

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2015. április 24. 12:30 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vese

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

Német juhászkutya MEMSAAI.ELTE

Német juhászkutya MEMSAAI.ELTE Német juhászkutya MEMSAAI.ELTE Tartalom Német juhászkutya...1 Teste...3 Feje...3 Marmagassága...4 Testtömege...4 Szőrzete...4 Színei...4 Alomszáma...4 Várható élettartama...5 Vérmérséklete...5 Jelleme...5

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A nemi szervek a faj fenntartását (reprodukció) szolgálják. Az emlősállatok szexuális dimorfizmusa (nemi kétalakúsága)

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK 01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek. 3. elıadás

Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek. 3. elıadás Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek 3. elıadás Kondíció fogalma és jelentısége Fogalma: erınléti és tápláltsági állapot. A francia kondícióbírálat elvei húsmarhákra Szubjektív értékelés Mit

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek.. alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1. Melyik állítás

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben