Helyi Esélyegyenlőségi Program

Átírás

1 231/2018. (XI. 22.) Kt. határozat melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: november

2 Tartalom 1. Bevezetés Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői Idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékkal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

3 9.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal rendelkező civil szervezeteink Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal kialakított partnerség Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás Elfogadás módja és dátuma

4 1. Bevezetés Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata elkötelezett amellett, hogy a társadalom bármely szegmensében élő ember számára biztosítva legyen az esélyegyenlőség, ezért időszakára megalkotja a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. Ebben vállalja az önkormányzat, hogy az esélyegyenlőségi program összhangban van a település más dokumentumaival, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetésével. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Rákosmente 54,83 km 2 -vel a főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete, ahol több mint ember él. A jó levegőjű kertvárosban a betelepülők száma folyamatosan nő, újabb és újabb lakóparkok épülnek. Rákosmente egyes részei ugyanolyan magasan terülnek el, mint a Gellért-hegy. Ennek megfelelően kiváló a levegője, amit ipartelepek sem szennyeznek m 2 -nyi gondozott parkfelületével a középmezőnyben foglal helyet a kerületek között, de ha egyéb zöld területeit, szántóit, rétjeit és hegyeit nézzük, akkor akár Pest tüdejének is nevezhetnénk. A kerület 9 településrészre tagozódik: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és Akadémiaújtelep. Elődtelepülései közül kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló történelme van. Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedelmi út mellé települt. Rákoscsaba a századi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Csabarákosa ben említik először a budafelhévízi keresztesek birtokában lévő Rákoskeresztúrt (Pósarákosa). A XVII. század végén a vidék a török elleni harcok következményeként elnéptelenedett. A benépesedés és visszatelepülés lassú folyamat volt. A XVIII. század elején külföldi telepesekkel népesítették be a terület birtokosai a falvakat. Rákoscsabára csak kisebb létszámban jöttek német telepesek, Rákoskeresztúrra azonban nagyszámú szlovák telepes érkezett. A XVIII. század utolsó éveiben németek telepedtek le itt. Ebben az időben már jelentősebb középületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében 4

5 Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély. A XIX. század végén községeink fejlődésnek indultak, megnövekedett a lakosság lélekszáma..megépült a két vasútvonal (Szolnok és Hatvan irányában), mely összeköttetést biztosított a múlt század végén nagyvárossá fejlődő Budapesttel. Rákosmente önálló községei 1950-től váltak XVII. kerületként Budapest főváros részévé. A nagy lakótelep-építési hullám Rákoskeresztúrt sem kerülte el. A településközpont átépítésére 1971-től az 1980-as évek végéig került sor. Három ütemben közel 1000 régi házat szanáltak, helyükre több mint 8000 lakást és számos szolgáltató és közintézményt építettek. A nyolcvanas években épült be a Pesti út és a Rákos-patak közötti Kaszálórét. A rákosmenti fejlesztések a kerület földrajzi helyzetéből adódóan nem csupán a helyi lakosságra gyakorolnak hatást, hanem a környező agglomerációban található települések lakosságára is. A stratégia kialakításakor tehát ezen településekkel, környező kerületekkel együttműködve kell cselekedni, felismerve az egymást erősítő hatásokat. XVII. kerület Rákosmente lakónépessége az év végén 1. számú táblázat Lakónépesség 2017 év végén Év Forrás: BNYVFHÁ Fő Változás az előző évhez képest % % % % % % % % % % 5

6 Rákosmente dinamikusan fejlődő kerület, a lakónépesség száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, majd stagnál, ugyanakkor Magyarországra a népesség természetes fogyása jellemző. Forrás: BNYVFHÁ 2. számú táblázat - Állandó népesség 2017 fő % nők férfiak összesen nők férfiak életkor 0-2 évesek ,90% 50,10% 0-14 éves % 52% éves % 51% éves % 49% éves % 45% 65 év feletti % 39% Rákosmente lakosainak átlagosan 60 %-a nő, 40 %-a férfi. A korosztályos bontást figyelembe véve, 5 évvel ezelőtt a 0-59 éves korosztályban még a férfiak vannak többen, a 2017 év adatai alapján 0-17 éves korig még a férfiak száma magasabb, ezt követően viszont megfordul az arány, és a nők száma válik magasabbá, a különbség pedig az évek múlásával egyre nő. Mindezekből következik, hogy a nők átlagosan magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. 6

7 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,00% ,60% ,20% ,70% ,80% ,90% ,25% ,97% ,67% ,00% ,12% Forrás: BNYVFHÁ Az öregedési index adatai alapján képet kaphatunk arról, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 év feletti fő jut. Rákosmentén az index értéke 100,6-129,12 % között mozog. 4. számú táblázat - Természetes szaporodás az állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezők vonatkozásában élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: BNYVFHÁ 7

8 Rákosmente Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (ITS) az alábbi hosszú távú koncepcionális célokat határozta meg: a kerület gazdasági és szolgáltatási központ szerep megerősítése: o komplex gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, o működőtőke-vonzás, o Rákosmente gazdasági versenyképességének erősítése; épületállomány minőségi fejlesztése: o közszolgáltatásoknak helyt adó épület-infrastruktúra bővítése, o meglévő épületállomány állagának javítása, o épületállomány energetikai korszerűsítése; Rákosmente közlekedési kapcsolatainak erősítése: o kerületen belüli közlekedési infrastruktúra fejlesztése, o kerületen átmenő közlekedési infrastruktúra fejlesztése, o belváros elérhetőségi idejének csökkentése; társadalmi biztonság erősítése: o szociális beavatkozások a társadalmi leszakadás, az elszegényedés elkerülése érdekében, o közbiztonság erősítése; minőségi és hozzáférhető közszolgáltatások fejlesztése: o turisztikai, sport és kulturális infrastruktúra fejlesztése, o szolgáltatások minőségfejlesztése, o Smart City koncepció megvalósítása; fenntartható környezet és városszerkezet megteremtése: o településrészi alközpontok fejlesztése, o környezettudatos várospolitika érvényesítése. Az ITS a következő középtávú stratégiai célokat határozta meg: energetikai megújítás és egészséges környezet kialakítása: o komplex, közintézményekre kiterjedő épületenergetikai beavatkozások, o megújuló energiaforrások arányának növelése, o fosszilis energiahordozók részleges kiváltása, o jó levegőminőség biztosítása (meglévő növényzet megóvása, fejlesztése, növénytelepítés), o allergén flóra visszaszorítása, o zajvédelem, o környezetszennyezés elleni védelem; Közszolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése: o szociális intézményhálózat fizikai és tartalmi fejlesztése, o oktatási épületek, intézmények korszerűsítése, o egészségügyi intézmények létesítése, megújítása, bővítése, o kulturális, sport- és szabadidős intézmények létesítése, bővítése, korszerűsítése, o megjelenő intézményi kapacitáshiányok felszámolása, o közhivatali infrastruktúra fejlesztése, o új fővárosi és agglomerációs vonzással bíró intézmények és szolgáltatások meghonosítása; Identitás erősítése, közösségépítés, közbiztonság növelése: o szociális gondoskodás fejlesztése, o társadalmi kohézió erősítése új urbanisztikai eszközökkel, o korszerű korosztályos és tematikus szolgáltatások biztosítása, o biztonságérzetet fokozó beavatkozások, fejlesztések, o közrend, köztisztaság magas szintű biztosítása, o helyi identitás erősítése; 8

9 Rákosmente közlekedési hálózatának fejlesztése: o kerületi jelentőségű tehermentesítő utak létesítése, o burkolatlan utak burkolattal történő ellátása, o közösségi közlekedés fejlesztése, o gyalogos és kerékpáros infrastruktúra bővítése, o parkoló infrastruktúra fejlesztése o kerületi utak zsúfoltságának csökkentése; Települési infrastruktúra fejlesztése: o városrészek jellegének megfelelő közterület-rehabilitációs programok, o csapadékvíz okozta problémák felszámolása, elvezető rendszer fejlesztése; Gazdaságfejlesztés: o helyi gazdaság erősítése, o foglalkoztatottság növelése, o új munkahelyek létrejöttének ösztönzése, o együttműködés a magánszféra és a közszféra között, o gazdasági versenyképesség erősítése. 2. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték! Rákosmente hosszú távú jövőképe: Rákosmente, Budapest azon kerülete, amelyben a lakosságszám növekedő tendenciát mutat. A kerület az itt élők számára továbbra is biztosítja a nyugodt, tiszta lakókörnyezetet. A megnövekedett lakossági igényeket a kerület a közszolgáltatások minőségi fejlesztésével, valamint a gazdaság élénkítésével elégíti ki. A decentralizáció elveinek megfelelően Rákosmente lakosságának egyre nagyobb aránya vállal munkát a kerületben, erősítve ezzel a helyi gazdaságot. A főváros központjával és más kerületrészekkel kialakult közlekedési kapcsolatok biztosítják az itt lakók számára az ezen területek kiszámítható és gyors megközelítését. A gazdaságfejlesztéshez szükséges adottságokat kihasználva a kerület ideális terepévé vált a további tőkebefektetéseknek: a gazdasági potenciál további erősödésére lehet számítani. A kerület jelentős táji és épített örökségét megőrzi. Budapest egyetlen mocsaras területe természetes élőhelyének élővilágát megőrzi, valamint az itt található Rákos-patak mentén kialakított rekreációs lehetőségekkel teszi élhetőbbé a kerület zöldterületeit. A természeti és épített örökségek megőrzésével fontos ökológiai és identitás-erősítési célokat ért el. A civil szervezetekkel kialakított intenzív kapcsolat révén, valamint kulturális és művelődési lehetőségeinek kínálatával a lakosság identitástudatát megőrzi, a közösségi erőket aktivizálja. 9

10 3. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja, hogy érvényesítse a jogszabályok által meghatározott kötelezettségeket, hogy minden kerületi állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosításának követelményét; a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét; a diszkriminációmentességet; a szegregációmentességet; a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Az esélyegyenlőségi programnak elsősorban a kerületben élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni azokat a társadalmi csoportokat is, ahol kilátásba helyezhető az egzisztenciális hanyatlás. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata alapvető célja, hogy kerületünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés ne érjen senkit, sem faj, sem nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás szerint. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, átfogó (15-20 éves) cél: Rákosmente hosszú távú stratégiájának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg, amelyek részben átfedik egymást: 1. A hiányzó infrastrukturális feltételek pótlása (csapadékvíz-elvezetés, csatornázás, utak aszfaltozása, közösségi és egyéni közlekedési lehetőségek fejlesztése, bölcsődei és óvodai férőhelybővítés) és alakítása a növekvő lakosságszámhoz. 2. Minőségi élet kialakítása (funkcióbővítéssel) oly módon, hogy megmaradjon a kerület zöld, kertvárosias hangulata. A versenyképesség megteremtése érdekében a gazdaságfejlesztésre, a gazdasági versenyképesség növelésére is hangsúlyt kell fektetni. Ahhoz, hogy a kerület valódi versenyképes és önfejlődő fővárosi alközponttá válhasson, elengedhetetlen, hogy a meglévő hagyományokra alapozva kiépítse a kerület imázsát, egyedivé, megkülönböztethetővé téve a kerületet. Ennek egyik legmeghatározóbb és legcélravezetőbb eszköze lehet a turizmus fejlesztése, a nemzetközi repülőtér közelségében rejlő, valamint a természeti értékek biztosította lehetőségek kiaknázása. A gazdaságfejlesztésben alapvető érték az elérhetőség fejlesztése, amely nem csupán a főváros felé, hanem az agglomeráció felé történő nyitást jelenti, az észak-déli közlekedési útvonalak fejlesztése mellett. 10

11 Ma a gazdasági befektetők eléréséhez nem elegendő csupán versenyképes, és a XXI. századi igényeknek megfelelő ipari-gazdasági területekkel rendelkezni, hanem olyan szolgáltatási hátteret is nyújtani kell, ami a gazdasági szereplők választásakor kiemeli, kívánatos célponttá teszi a kerületet. Olyan közösségi kiszolgáló funkciókat, társadalmi életteret, hátteret kell kínálni, amely a gazdasági befektetők számára csábító, vonzó környezetet teremt a mindennapi működéshez. Ki kell alakítani továbbá a kerület (és egyben a kelet-budapesti térség) gazdaságpolitikáját, amely meghatározhatja a tradíciókat is figyelembe vevő stratégiai orientációt, a gazdasági fejlesztések fő csapásának irányát. A rákosmenti fejlesztések a kerület földrajzi helyzetéből adódóan nem csupán a helyi lakosságra gyakorolnak hatást, hanem a környező agglomerációban található települések lakosságára is. A stratégia kialakításakor tehát ezen településekkel, környező kerületekkel együttműködve kell cselekedni, felismerve az egymást erősítő hatásokat. A vasútállomások környékén parkolóhelyi fejlesztések történnek, és az egész városi tömegközlekedési rendszer összekapcsolódik a vasúti közlekedéssel. Kiemelkedő jelentősége van az ilyen fejlesztéseknek egy olyan kerületben, ahol a lakosság nagy része nem a kerületben dolgozik vagy tanul (jelentős része tehát ingázik), nem beszélve a kerületen nap, mint nap minimum kétszer áthaladó agglomerációs lakosságról. A megfelelő infrastrukturális háttér kialakításával hatékony és szoros gazdasági kooperációt lehet kialakítani a térség településeivel, kerületeivel, ahol az egyes felek egymás gazdasági potenciáljaira építenek. Az Önkormányzat az általa alkalmazható foglalkoztatáspolitikai eszközökkel járul hozzá a munkaerőpiacról kikerült, ellátatlan munkanélküliek minél szélesebb körű foglalkoztatásba történő bevonásával a munkához jutáshoz. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten növeli a közfoglalkoztatásban résztvevők számát, elsősorban a tartósan munka nélkül maradó kerületi lakosok bevonásával. Foglalkoztatás keretében ellátásra kerülnek adminisztratív, szakmai tudást igénylő, valamint végzettséget nem igénylő munkakörök. A közfoglalkoztatásban végzett munka jelentett több esetben is lehetőséget a munka világába való tartós visszakerülésre. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvodák kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik a Kelet-Pesti Tankerületi Központtal. 11

12 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba vennia 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 4.1. Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését és felülvizsgálatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére és felülvizsgálata vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), 12

13 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény), az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nktv.) előírásaira. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Jogszabályi kötelezettségének eleget téve Rákosmente Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokat részben saját intézményeiben, részben szerződéses jogviszony alapján biztosítja. A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat, mint önkormányzati intézmény feladatai közé tartozik az étkeztetés, melyet a gondozási központokban vehetnek igénybe a rászorultak, illetve akinek arra van szüksége, hogy házhoz szállítsák ebédjét, azt is kérheti. Ez az intézmény biztosítja a házi segítségnyújtást, az idősek klubja szolgáltatást, melyen belül létezik demens klub is, segítséget nyújtva a család számára idős, demens személyek nappali elhelyezésére is ezen intézmény feladatkörébe tartozik. Ezen intézmény keretein belül működik a családsegítő központ, a gyermekjóléti központ és a gyermekjóléti szolgálat, valamint a közösségi pszichiátriai alapellátás is. Az önkormányzat szerződéses együttműködés útján biztosítja a hajléktalan ellátást, az értelmi sérültek napközi otthonos és átmeneti otthoni ellátását, valamint a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás (Rákosmenti Humán Segítő Szolgálat), gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, bölcsődei speciális csoport, bölcsődei játszócsoport), gyermekek átmeneti gondozása (Családok Átmeneti Otthona). Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2010-ben elfogadta a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 47/2010. (XII.20.) számú rendeletét. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja az volt, hogy kerületünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgál. A szabályozás további célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat illetékességi területén meghatározza a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, valamint az eljárások lefolytatásának szabályait, továbbá a szociális és gyermekjóléti ellátások finanszírozásának és intézményrendszerének helyi kereteit. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben (Szoctv.) szabályozottak alapján szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások igényelhetőek a kormányhivatal kerületi hivatalánál, illetve az önkormányzatnál: 13

14 A Szoctv. 25. (1) bekezdése alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.a 25. (3) bekezdése alapján szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a járási hivatal - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - aa) időskorúak járadékát, ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ac) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, ad)a 41. (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj); b)a képviselő-testület - az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint - települési támogatást állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). A Szoctv a szerint (1) Természetbeni szociális ellátásként a járási hivatal a)az 50. (1) bekezdése szerinti alanyi közgyógyellátást, illetve az 50. (2) bekezdése szerinti normatív közgyógyellátást, és b) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg. A Szoctv.-ben leírt kötelezettségének eleget téve Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkományzatának Képviselő-testülete 2015-ben elfogadta a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 7/2015. (II. 26.) rendeletét, mely értelmében az Önkormányzat az alábbi támogatási formákat biztosítja: 1. Szociális ellátások települési támogatás jogcímen nyújtott formái: a) Pénzben nyújtott szociális ellátások: létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén nyújtott települési támogatás Rendkívüli élethelyzet különösen: - a család jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett olyan változás, melynek következtében a családban élők egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben csökkent, - családtag kórházi kezelése, - a lakáshoz tartozó olyan felszerelés, berendezés meghibásodása, amelynek hiánya a család életminőségét jelentősen csökkenti, a kiskorú gyermek megfelelő ellátását veszélyezteti, - gyermek iskoláztatásával, óvodai, bölcsődei gondozásával összefüggő kiadások, - a családnak bűncselekmény következtében pénz nélkül maradása, - várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, - a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, - elemi kár elhárítása, - a gyermek családba való visszakerülése, - akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet, mely a háziorvos által dokumentált és a gyógyszertár által kiállított névre szóló számlával igazolt gyógyszerköltség, - a családot érintő olyan rendkívüli anyagi kiadás, mely létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet idézett elő, - a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a alatt igazolt egy főre jutó jövedelem, mely létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet idézett elő. 14

15 rendszeres gyógyszerszükségletből eredő gyógyszerszükséglet esetén gyógyszervásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás havi rendszeres gyógyszerszükségletből eredő gyógyszerszükséglet esetén nyújt segítséget. az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás VEKOP számú projekt keretein belül az egyéni fejlesztési tervet sikeresen teljesítők részére nyújtható települési támogatás, a VEKOP számú projekt keretein belül az egyéni fejlesztési tervben kitűzött célokat sikeresen teljesítők támogatása céljából történő támogatás. Speciális diétát igénylő gyermek közétkeztetésére nyújtható települési támogatás, a kerületi szociális-, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézményeibe járó, egészségügyi okból speciális diétát igénylő gyermekek közétkeztetésének biztosítása okán történő támogatási forma. b)természetben nyújtott szociális ellátások: lakhatási hozzájárulásként települési támogatás adható villanyáram-, víz-, gázfogyasztás költségeihez, távhőszolgáltatás-, csatornahasználat-, szemétszállítás díjához, lakbérhez, közös költséghez való támogatásként a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez villanyáram-, víz-, gázfogyasztás, távhőszolgáltatás,csatornahasználat, szemétszállítás díjához, lakbérhez, közös költséghez nyújtható települési támogatás szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulásként nyújtott települési támogatás azon háztartások részére, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják. A támogatás egész évben igényelhető. köztemetés Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetése étkezéstérítési díjkedvezmény Az Önkormányzat a közoktatási intézményben étkezésben részesülő gyermek részére egyéni rászorultság alapján további étkezéstérítési díjkedvezmény állapíthat meg. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások formái: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) értelmi sérültek nappali ellátása, e) nappali ellátás, idősek klubja, demens személyek klubja, f) időskorúak gondozóháza, g) értelmi sérültek átmeneti otthona, h) szenvedélybetegek nappali ellátása, i) pszichiátriai betegek nappali ellátása, j) közösségi pszichiátriai ellátás 15

16 A Képviselő-testület a Szoctv. 58/B. (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hozott létre. A Kerekasztal feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, az egyes ellátotti csoportok helyzetének vizsgálata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok időarányos teljesítésével összefüggésében. A Kerekasztal ülései nyilvánosak. Rákosmente Önkormányzata megalkotta a szociális tanulmányi ösztöndíj bevezetésérőlszóló43/1999. (VI.18.) önkormányzati rendeletét. A rendelet a szociálisan rászoruló családok jól tanuló, vagy országos, illetve budapesti tanulmányi versenyt nyert gyermekeinek támogatására és a felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására szolgál. Helyi rendeletünk szabályozza a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj megállapítását. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjat kell megállapítani a Budapest Főváros XVII. kerületében lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok részére. A pályázók köre, valamint a pályázat benyújtásának határideje megegyezik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat aktuális fordulójához kiadott Általános Szerződési Feltételek -ben foglaltakkal. A pályázat nyerteseit az Önkormányzat az Általános Szerződési Feltételek -ben foglalt időtartamban, havi ösztöndíjban részesíti Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Helyi Esélyegyenlőségi Program Rákosmente Önkormányzata alábbi dokumentumaival összhangban történt: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 325/2015. (IX.24.) Kt. határozatával jóváhagyott Rákosmente Integrált Településfejlesztési Stratégiája; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 104/2015. (III. 19.) Kt. határozat alapján jóváhagyott Gazdasági Programja; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 7/2017. (II.17.) önkormányzati rendelete; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának aszociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 47/2010. (XII.20.) önkormányzati rendelete; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról a szóló7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete 16

17 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a személyes gondoskodás keretében szociális alapellátást illetve gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények térítési díjainak megállapításáról szóló 48/2010. (XII.20.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a szociális-tanulmányi ösztöndíj bevezetéséről szóló 43/1999. (VI.18.) számú önkormányzati rendelete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatásáról szóló 20/2010. (IV.27.) önkormányzati rendelete; Budapest XVII. kerület Önkormányzata Rákosmente Közlekedésfejlesztési Akcióterve Start 17 Beindítjuk Rákosmentét! ; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia véleményeztetése során alkalmazandó partnerségi egyeztetés szabályairól; Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Budapest XVII. kerület Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015 (V.28) önkormányzati rendelete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia véleményeztetése során alkalmazandó partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 19/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 5/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete Budapest főváros rendezési szabályzatáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 17. KVSZ szóló 12/2014. (VI.30.) rendelete (KVSZ) Budapest Főváros Közgyűlésének 1651/2017. (XII. 6.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Fővárosi Településszerkezeti Terv (TSZT) Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési Koncepció (767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott) Budapest Stratégia 2020 Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiai munkarész (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott) 17

18 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 1. Rákosmenti krízistömb rehabilitáció 2016, VEKOP : A Rákosmenti krízistömb rehabilitáció 2016 program fő célja Rákosmente nyugati panelkörzetének, az ún. Pesti úti Garzonházaknak és környékének megújítása, az itt élők életminőségének javítása, a közösségi aktivitás segítése, a panelkörnyezetre jellemző elszigeteltség oldása, melyekre a fizikai beruházások, az oktatási, szociális és kulturális programok együttesen nyújtanak lehetőséget. Az épületek és a közterület megújítása révén javul a környék településképi megjelenése, a funkcióbővülés pedig hozzájárul a kihasználatlan területek élővé tételéhez. A felújított lakótömbök energiamegtakarításainak hatására csökkennek az itt élők anyagi terhei, amely jelentős segítséget biztosít számukra. A megújított közterületek összetett módon szolgálják majd a környéken lakók igényeit. A közösségi térként funkcionáló szabadidőpark és a közösségi kert tartalmas foglalkozást biztosít a jövőben az akcióterület minden generációja számára. A felújításra kerülő Újlak utca a lakótelep főutcájává alakul, ahol az esztétikai változásokon túl a biztonságos és közlekedési konfliktusoktól mentes, nyugodt közlekedés feltételei is adottak lesznek. Az akcióterületi lakosság körében a megvalósuló képzések révén javulhat a munkaerő-piaci státusz, csökkenhet a munkanélküliség, emelkedhet az átlagjövedelem. Az egyéni fejlesztésben részt vevő személyek és közvetlen hozzátartozóik jelentős segítséget kapnak életminőségük javulásához. A projekt időszaka alatt megvalósuló fejlesztések és tevékenységek Épületenergetikai és épületkorszerűsítési beruházások: garzonházak felújítása (nyílászáró csere, hőszigetelés, tartószerkezeti elemek felújítása) Közterület-megújítási beruházások: többgenerációs tornapálya és fitnesz-park kialakítása közösségi kert kialakítása térfigyelő rendszer kialakítása Újlak utca közlekedési és közbiztonsági szempontú fejlesztése Szociális, közösségi, kulturális és egészségügyi programok: ingyenes OKJ-s képzések, egyéni fejlesztési tervek családi, közösségi és kulturális programok készség- és képességfejlesztő gyermekprogramok (nyári szünidős táborok, családi vasárnapok, kiállításhoz kapcsolódó foglalkozások) adventi közösségi készülődés, díszítés a házak lakóival közösségi-családi kulturális szabadtéri rendezvények (projektnyitó családi nap, tematikus gasztrofesztivál, könnyűzenei minifesztivál) egészségügyi, prevenciós programok (alapszűréscsomag, bővített szűréscsomag szakorvosi vizsgálattal, fizikai felmérésprogramok, mágnesterápia és biorezonancia vizsgálat) sportprogramok (íjász, kézilabda, labdarúgás, komplex mozgásprogramok) bűnmegelőzési programok hátralékkal rendelkező bérlők részére segítségnyújtás (hátralékosság kezelés, adósságkezelési tanácsadás, gazdálkodási tanácsadás, egyéni konzultáció) 18

19 2. Mindenki számára ingyenesen hozzáférhető kerékpárút kialakítása: A VEKOP azonosító jelű, Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten című pályázati felhívásra beérkezett projektjavaslatok alapján Budapest Főváros Önkormányzata, mint konzorciumvezető és a konzorciumi tagok BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata, Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat, Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat, Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata 2,3 milliárd forint támogatásban részesültek a Rákos-patak menti kerékpárút továbbépítésére. A Rákos-patak fővárosi szakasza mentén kialakuló 22,5 km hosszúságú, folytonos kerékpáros útvonal egyszerre szolgálhatja a kerékpározás mindkét típusát, mivel a hivatásforgalom szempontjából egy sugárirányú közlekedési kapcsolatot, a turizmus szempontjából értékes természeti területeket is feltárva a Gödöllői-dombság és a Duna összekötését biztosítja. A hivatásforgalmi célú kerékpározás alapját a főváros közel 1.8 milliós lakosságának napi helyváltoztatási igénye adja. A környezettudatos életmód és ennek részeként a környezettudatos közlekedési módválasztás előtérbe kerülésével a nagyvárosi környezet eddig jellemzően gépjármű-használaton alapuló közlekedése komoly növekedési potenciált biztosít a kerékpározás számára A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a Budapest Főváros Kormányhivatala, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal, valamint a Rákosmente Önkormányzata adatbázisaiból, gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait és a szakemberek tapasztalatait. Rákosmente Önkormányzatával szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt eljárásra, szankció megállapítására nem került sor. 5. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység, amely a hétköznapi élet jelensége lett. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottsági deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad Jövedelmi és vagyoni helyzet A évi felmérések szerint hazánkban minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, ebből 1,2 millió felett van a mélyszegénységben élő emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, addig napjainkban a gyermekek lettek a legveszélyeztetettebb csoportok, a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, a kedvezőtlen jövedelmi- és eladósodott helyzetű családok, a munkanélküliek, a pályakezdők, a nagycsaládosok és a hajléktalansággal veszélyeztetett személyek. 19

20 A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén, illetve a háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapul. Legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, kiszorulás mind a tanulás, mind pedig a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügyi szolgáltatások területén. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások rendszereiből származik, de jellemző a fekete vagy szürkegazdaságban való munkavégzés; gyakori az idényszerű, egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi (pl. építkezés, költöztetés, takarítás) munkavégzés. A lakosság legnagyobb hányadának nincs lehetősége arra, hogy megtakarítson, így az esetlegesen felmerülő váratlan kiadások saját erőből történő finanszírozására nincs lehetőségük. A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat beszámolója alapján 2017-ben a segítséget kérő ügyfelek elsőrendű problémája a család anyagi helyzetének megingása és az ebből adódó családi konfliktusok voltak. 20

21 5.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen Nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,03% 507 0,83% ,86% ,78% ,68% ,46% ,85% ,69% ,54% ,76% ,65% ,42% ,98% ,89% ,88% ,81% 992 1,69% ,45% ,54% 926 1,53% ,14% ,50% 765 1,30% ,80% ,06% 538 0,89% ,95% ,86% 409 0,67% 927 1,54% Forrás: Budapest Főváros Kormányhivatal XVI. Kerületi Hivatala 21

22 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 2,30% 0,70% 1,80% 1,50% 2,28% 2,05% 2,83% 2,84% 1,01% 1,72% év fő % 10,40% 9,30% 8,90% 8,60% 12,43% 11,03% 10,58% 8,30% 6,59% 12,29% év fő % 14,70% 13,80% 11,60% 11,00% 10,06% 8,45% 9,22% 7,39% 8,79% 9,49% év fő % 16,20% 15,10% 15,20% 14,40% 12,52% 11,51% 9,80% 7,27% 8,37% 5,93% év fő % 12,50% 12,40% 13,00% 14,20% 12,39% 13,61% 13,99% 12,24% 12,69% 11,43% év fő % 11,40% 12,30% 12,80% 13,00% 11,81% 11,32% 10,37% 12,34% 11,50% 12,18% év fő % 10,50% 10,50% 10,10% 10,90% 9,75% 11,18% 11,05% 11,03% 11,42% 11,32% év fő % 13,70% 16,10% 14,10% 12,90% 12,82% 10,89% 10,22% 9,09% 8,37% 10,57% év fő % 7,90% 9,60% 11,70% 13,00% 14,80% 17,00% 15,46% 15,09% 12,60% 11,32% 61 év felett fő % 0,40% 0,30% 0,70% 0,50% 1,09% 2,91% 6,44% 14,36 18,61% 13,70% Forrás:Budapest Főváros Kormányhivatal XVI. Kerületi Hivatala 22

23 A fővárosnak az országos viszonylatban kiemelkedően kedvező munkaerő-piaci adottságai tükröződnek a háztartások gazdasági aktivitás szerinti összetételében is. Amellett, hogy Budapesten koncentrálódott a legalább egy foglalkoztatottal rendelkező háztartások több mint ötöde, e háztartásoknak az összes fővárosi háztartáson belüli 65 %-os aránya meghaladta az országos, ezen belül a városi és a községi állapotot is. Budapest Főváros Kormányhivatala XVI. Kerületi Hivatalának Foglalkoztatási Osztálya évi adatai alapján a rákosmenti regisztrált álláskeresők száma 927 fő volt, amely jelentős csökkenést mutat az előző évekhez viszonyítva, ami megmutatkozik a közfoglalkoztatási adatokban is, ahol szintén jelentős csökkenés tapasztalható, tekintettel az elsődleges munkaerőpiacon észlelhető változásokra, miszerint ma már inkább szakemberhiány, mint szakfeladat hiány dokumentálható. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény létrehozta a közfoglalkoztatás rendszerét. A közfoglalkoztatás szervezését a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Iroda Szociális és Egészségügyi Csoportja látja el számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya Nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,2% 27,6% 32,4% ,9% 42,0% 45,0% ,2% 52,8% 54,6% ,2% 44,8% 48,7% ,6% 47,3% 48,9% ,5% 52.9% 53,7% Forrás: Budapest Főváros Kormányhivatal XVI. Kerületi Hivatala számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 29 0,4% 60 0,4% ,3% 24 0,4% 46 0,4% ,8% 62 1,0% 115 0,9% ,8% 58 0,9% 106 0,8% ,7% 102 1,6% 224 1,9% n.a. 94 n.a ,6% Forrás: Budapest Főváros Kormányhivatal XVI. Kerületi Hivatala A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatóak a nyugdíj előtt állók, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a pályakezdők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. 23

24 A gyermekszegénység egyik kiemelt oka a szülők munkanélkülisége, mivel a szegény gyermekek 60%-a inaktív, illetve alacsony munkaintenzitású családokban él. A gyermekek egyre nagyobb aránya születik és nő fel olyan háztartásban, ahol egyik szülő sem dolgozik. Beavatkozások nélkül ez mind a szegénységi, mind a foglalkoztatási mutatók romlását idézheti elő. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A évi népszámlálási adatok szerint a fővárosban élők iskolázottsága folyamatosan javul, az utóbbi népszámlálások az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának jelentős növekedését jelzik. A férfiak és a nők iskolai végzettségében korábban jellemző markáns különbségek a nők folyamatos felzárkózásának eredményeképpen mára eltűntek. A férfiak végzettségbeli előnye az érettségizettek között a 69 év feletti, diplomások esetében az 54 év feletti korosztályokban jellemző. Az ennél fiatalabbaknál a magasabb iskolai végzettség megszerzése már a nők között gyakoribb. A éves nők több mint fele rendelkezik diplomával. A városmagot alkotó és az azt övező kerületek lakóinak iskolázottsága magasabb, mint a külső kerületekben élőké számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,20% 27,60% 32,40% ,90% 42,00% 45,00% ,20% 52,80% 54,60% ,20% 44,80% 48,70% ,60% 47,30% 48,90% ,50% 52.9% 53,70% ,99% 44,00% 69,91% ,04% 43,95% 59,15% ,04% 43,95% 51,77% ,98% 44,01% 66,66% Forrás: Budapest Főváros Kormányhivatal XVI. Kerületi Hivatala Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek. Az aktív korúak ellátásában részesülők közül az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés még mindig nehezebb az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára, mint a szakmával bírók esetében. 24

25 c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a Forrás: helyi adatgyűjtés n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. A közfoglalkoztatás keretében Rákosmente Önkormányzatánál a Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzati fenntartású intézményekben van lehetőség a foglalkoztatásra. Adminisztratív feladatok végzésére, gondnoki, illetve parkgondozói feladatok ellátására. A program megléte óta számos esetben fordult elő, hogy a közfoglalkoztatott véglegesen státuszba került az adott intézményben. A regisztrált álláskeresők számának csökkenésével a közfoglalkoztatottak száma is jelentősen lecsökkent. A jogszabály értelmében a jogosultság felülvizsgálatánál az álláskeresőnek legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia a megelőző évről, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vett részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata területén közérdekű önkéntest fogadó szervezetek: Felkelő Nap Közhasznú Egyesület (1171 Budapest, Tubarózsa u. 14.) Harmónia Egyesület (1171 Budapest, Szigetcsép u. 91/B.) PÁLMAÁG Közhasznú Alapítvány (1171 Budapest, Körösszeg u. 9.) Természetes Egészségügyi Közhasznú Alapítvány (1171 Budapest, Berky Lili u. 58.) Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete (1172 Budapest, Hősök tere 9.) Varangy Akciócsoport Egyesület (1173 Budapest, IX. u. 40.) Kis Lord Alapítvány a Gyermekekért (1173 Budapest, Ferihegyi út 84.) Csigaház Közhasznú Alapítvány (1173 Budapest, Pesti út 168. I. 11.) Felfedezések Nevelési és Mentálfejlesztési Alapítvány (1173 Budapest, Határhalom 4.) Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat Rákoskeresztúr (1173 Budapest, Újlak u. 106.) Kevice Táborok Egyesülete (1173 Budapest, 534. u. 7.) 25

26 Kreatív Tér Non-profit Kft. (1173 Budapest, Borsó u. 64. IV/12.) Szamaritánusok Napsugár Egyesülete (1173 Budapest, Agyaghegyi dűlő 7.) Égtájak Kulturális és Közművelődési Egyesület (1174 Budapest, Klapka u. 4.) Rákosmenti Adományház Egyesület (1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.) Együtt a Jobb Életért Közhasznú Alapítvány (1173 Budapest, Pesti út 160. X. 62. Tel.: / ) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok Fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen Az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen Forrás: helyi adatgyűjtés Van/nincs van van Felsorolás Életfa Humán Segítő Szolgálat Életfa Humán Segítő Szolgálat f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés Van/nincs van n.a. van n.a. Felsorolás Vigyázó Műv. Ház Akkredidált felnőttképzési Intézmény n.a. Életfa Humán Segítő Szolgálat Munkaerőpiaci tanácsadás, Álláskereső klub, Palló Felnőttképzési Tájékoztató Szolgálat n.a. A családsegítés a gyermekek, a felnőttek és a Budapest XVII. kerületben élő idős emberek komplex támogatását jelenti. Célja, hogy megelőzze a Rákosmentén élők kiszolgáltatottságát és elhanyagoltságát, valamint támogatást biztosítson. A családsegítés a szociálisan hátrányos helyzetbe került, mentálhigiénés problémával küzdő, vagy krízishelyzetbe került családok, személyek részére biztosított szolgáltatás, mely a veszélyeztetés megelőzésére, a krízishelyzet megszüntetésére és az életképesség javítására irányul. A szolgáltatást önkéntesen vagy jelzést követően igénybe vevők számára a következőket biztosítják: tájékoztatás gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése 26

27 veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése az évi XXXI. tv-ben meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó ellátásokhoz való hozzájutás segítése a válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásokhoz történő hozzájutásának szervezése a veszélyeztető okok feltárása és megszüntetése érdekében javaslattétel családban jelentkező működési zavarok, ill. konfliktusok megoldásának segítése a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, a lakhatási és adósságteherrel küzdők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, krónikus betegek, szociálisan rászorulók és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás hátralékkezelési tanácsadás kríziskezelés szabadidős programok szervezése közösségfejlesztő programok szervezése, egyéni vagy csoportos készségfejlesztés az anyagi nehézségekkel küzdők számára pénzbeli, természetbeni ellátáshoz, továbbá szociális szolgáltatásokhoz jutás hozzásegítése a hivatalos ügyek intézésének segítése g) A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat, mint konzorciumi tag a VEKOP azonosítószámú, Rákosmenti krízistömb rehabilitáció 2016 című projekt keretében az akcióterületen élők közösséggé formálását, társadalmi integrációját és munkaerőpiaci- beilleszkedését segíti. Akcióterület: Budapest, Pesti út Budapest, Pesti út Budapest, Pesti út Budapest, Pesti út Budapest, Kis u Budapest, Kis u Budapest, Újlak u A program célkitűzései szerint a szoft programok nyújtásával, hathatós beindításával és az intenzív szociális munkával feltérképezhetőek az egyéni problémák, amelyre a közelség, a személyes ismeretség 27

28 miatt valós időben adható konkrét, az adott körülményekhez adekvátan illeszkedő, kézzel fogható segítség. Az Életfa Humán Segítő Szolgálat az alábbi tevékenységeket biztosítja: Korosztályos programok A prevenció érekében havonta több alkalommal sport és kreatív- hobby foglalkozások szervezése történik, a gyermekek és a felnőttek bűnmegelőzési és ismeretterjesztő előadásokon vesznek részt. A program célja a szabadidő hasznos eltöltésének valamint a szülő munkavállalásának segítése közösségépítő programok megvalósításával. A közös tevékenykedés közben a csapatépítésen és értékrend formáláson van a fő hangsúly. Munkaerőpiaci - beilleszkedést segítő programok TANULÁSTECHNIKAI TRÉNING A tréning célja a résztvevők tanulási stílusának, motivációjának megismerése, tudatosítása, hatékony tanulástechnikák, módszerek elsajátítása, gyakorlása, a tanulási stratégia kialakítása a tananyag könnyebb elsajátítása az eredményes tanulmányokra és vizsgára való felkészülés érdekében. Előtérbe kerül a tanulást meghatározó külső (rend, világítás, testtartás, szemtávolság, csend) és belső (akarat, képességek, motiváció, tanulást segítő módszerek, kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, akaraterő, cél, elhatározás) feltételek vizsgálata. A tréning során megtanulják az ügyfelek az időtervezés és időbeosztás szabályait, megismerik a tanulást segítő vagy akadályozó erősségeiket és gyengeségeiket. PÁLYAVÁLASZTÁSI TRÉNING A tréning célja az önazonosság erősítése a pályaválasztási képesség fejlesztése révén. A specifikus cél a fiatalok adottságainak, képességeinek, motivációinak, továbbtanulási lehetőségeinek tudatosítása. Emellett hangsúlyt kapnak a felmerülő kérdések, valamint az ügyfelek által alkalmazott problémamegoldási stratégiák, ill. konfliktuskezelési technikák. A folyamat fontos része az értékfeltárás, amelynek során a szakember felszínre hozza a résztvevő értékpreferenciáit. A tréning lépései:: - A saját tanulási stílus és az erősségek feltérképezése. - Hibák megtapasztalása és megoldások keresése. - A stílusunkhoz legjobban illeszkedő tanulási stratégia kialakítása. - Helyes időgazdálkodás, hatékonyan lazulás megtanulása. - Súlypontozás kialakítása.. MUNKAVÁLLALÁSI TANÁCSADÁS A tanácsadás célja a tartós munkanélküliek, pályakezdő fiatalok, munkanélküliség által veszélyeztetettek és a keresetpótló támogatásban részesülő ügyfelek képzésének és munkavállalásának segítése. A munkavállalási tanácsadó segítséget nyújt az ügyfelek számára öndefiníciójuk kialakításában, tájékoztat a munkavállalási lehetőségeiről, támogatja az individuális igényeket. GAZDÁLKODÁSRA TANÍTÁS, ADÓSSÁGKEZELÉS A szolgáltatás célja az adóssággal terhelt családok adósságcsapdájából történő kisegítése, megfelelő gazdálkodási szemlélet kialakítása. A tanácsadás része az adósságkezelés, amely során az akcióterületen élők tanácsadás keretében kapnak információt adósságuk csökkentésének lehetőségiről. 28

29 A program hozzájárul a résztvevők kiegyensúlyozott életviteléhez. Segítséget nyújt a hátralékkal rendelkezők számára jövedelmeik ésszerű beosztásában, valamint segítséget nyújt a háztartás gazdaságos működtetésében. ÉLETVEZETÉSI TANÁCSADÁS A tanácsadás során bonyolult életszakaszok, stresszes élethelyzetek és válságok kezelése történik szakember segítségével. Legfőbb cél az agresszió és konfliktuskezelés, előítéletek kezelése, párválasztási, bűnmegelőzési tanácsadás, drogprevenció, internetes zaklatással kapcsolatos tanácsadás. Elsődleges célcsoport: kamaszok, fiatal felnőttek. MUNKAJOGI TANÁCSADÁS A jogszerűség és biztonság szempontjából a felelős döntések meghozatalának elsődleges feltétele a tudatos szabály-ismeret és a már megismert szabályok betartása minden érintett fél részéről a jogtudatos magatartás minél szélesebb térnyerése érdekében. Mindennapi életünket számos területen határozzák meg a vonatkozó jogszabályok és egyéb szervezetszabályozó eszközök. Az egyes állampolgárok számára több esetben is - a szabály-rengetegben történő eligazodást biztosítva - szakértői segítségre van szükség. Ezt biztosíthatja a tervezett ingyenes, mindenki számára lakóhelyéhez, munkahelyéhez közel, tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyen megtalálható személyes ügyfélfogadási helyen biztosított munkajogi tanácsadás. A tervezett munkajogi tanácsadás az akcióterületen élők részére a tényleges esélyegyenlőségük érdekében szakszerű munkajogi segítséget biztosít a jogos érdekeik érvényesítésében. Ezzel az akcióterület lakosai az ügyeik intézésében tájékozottabbá válnak, kiszolgáltatottságuk csökken, egyben a hatóságok, igazságszolgáltatás munkája is csökken, illetve gyorsabbá válik azáltal, hogy a jogi segítő közreműködésével rendezett, szakszerűen alátámasztott beadványt, iratanyagot ad be az ügyfél, adott esetben perben megalapozott követeléseket érvényesít, indítványokat tesz és iratokat nyújt be. h) A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat Álláskereső Klubot működtet. A foglalkozásokon a nők aránya a résztvevők közül magasabb a férfiaknál, gazdasági aktivitást tekintve pedig a munkanélküliek és inaktív résztvevők aránya a magasabb. A legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a nyolc általános és a szakmunkás, szakiskolát végzettek aránya a legmagasabb. Korcsoportonkénti megoszlásban a éves korosztály képviseltette magát a legnagyobb számban. Megnőtt a nyugdíjas álláskeresők száma is, akik a nyugdíj mellett kereset-kiegészítésben kértek segítséget. i) Hátralékkezelési tanácsadás Olyan kerületi családoknak nyújt segítséget, akik átmeneti élethelyzetükből adódóan közüzemi hátralékot halmoztak föl. A hátralékkezelési tanácsadó a jogosultsági feltételek áttekintése után közvetíti a hátralékkezelésben résztvevő kérelmét az Önkormányzathoz és/vagy a Hálózat Alapítványhoz, akik a támogatást közvetlenül a szolgáltatók felé utalják. A támogatást kérőnek minden esetben vállalnia kell az igényelt támogatási formától függően valamilyen mértékű önrészt ben 248 fő vett részt hátralékkezelési tanácsadáson. j) Jogi tanácsadás Hétfői napokon 9-12 óráig, valamint 15 és 18 óra között jogász munkatársaink ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak, elsősorban válás, gyermekelhelyezés, gyermektartási, illetve egyéb gyermekekkel kapcsolatos vitás ügyekben. A tanácsadáshoz előzetes telefonos időpont egyeztetés szükséges. Intézményünkben 2017-ben 157 igénybe vevő, 320 alkalommal kért jogi tanácsadást. 29

30 k)közösségi pszichiátriai ellátás A közösségi ellátás célja, hogy a betegségük miatt izolálódott emberek csatlakozzanak a közösségi programokhoz, a környezetükkel és az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatba lépjenek. Szolgáltatások: - önálló életvitel fenntartásának segítése - a meglévő képességek megtartása és fejlesztése - pszichiáter, addiktológus szakemberrel, háziorvossal, kezelőorvossal kapcsolattatás, folyamatos konzultáció, az ellátást igénybe vevő állapotának nyomon követése - orvosi vagy terápiás kezelésen, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzése, figyelemmel kísérése - programok szervezése ben 59 fő volt a pszichiátriai ellátást folyamatosan igénybe vevők száma, ezen kívül 15 ügyfél számára biztosítottunk részleges segítséget Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások számú táblázat Álláskeresési támogásra jogosultak száma Év év közötti Segélyben lakónépesség száma részesülők fő Forrás: helyi adatgyűjtés A járási hivatal foglalkoztatást helyettesítő támogatás formájában aktív korúak ellátására irányuló jogosultságot állapított meg azoknak az állástalan személyeknek, akik vállalták a beilleszkedési programban való részvételt és az együttműködési megállapodás megkötését. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását jövedelem és vagyonvizsgálat előzi meg. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultszemélyt együttműködési kötelezettség terhelte a Foglalkoztatási Osztállyal. A járási hivatal egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás formájában aktív korúak ellátására való jogosultságot állapított meg annak az aktív korú személynek, aki: 30

31 - munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy - vakok személyi járadékában részesül, vagy - fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy - akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési ellátás) folyósítási időtartama lejárt, vagy - akinek esetében az álláskeresési ellátás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot, vagy - az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy - akinek esetében az ápolási díj, a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása nyomán 2015 óta az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek, továbbá átalakult a finanszírozás rendszere. Járási hatáskörbe kerültek az alábbi támogatási formák: aktív korúak ellátása, ápolási díj időskorúak járadéka, alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás számú táblázat- Aktív korúak ellátásában részesítettek száma Aktív korúak Év ellátásában részesültek száma Fő Forrás:helyi adatgyűjtés 31

32 Ápolási díj A járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás az ápolási díjra való jogosultság megállapítása, amely a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás Ápolási díjra jogosult a Ptk. 8:1. (1) bekezdés 2. pontjában szabályozott hozzátartozó jogosult, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alattiszemély gondozását, ápolását végzi Közgyógyellátás számú táblázat- Ápolási díjban részesítettek száma Év Ápolási díjban részesültek száma Fő Forrás: helyi adatgyűjtés A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás számú táblázat- Közgyógyellátásban részesítettek száma Év Közgyógyellátásában részesültek száma Fő Forrás: helyi adatgyűjtés 32

33 5.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A külső kerületekben a lakások korösszetételére az 1970 után épített lakások túlsúlya jellemző, a XVII. kerületben a lakások 79 %-a ebben az időszakban épült. A lakáshasználati viszonyok tekintetében kerületünkben volt a legmagasabb (94 %) a lakott lakást tulajdonosként használók aránya. A 100 m2 vagy azt meghaladó alapterületű lakások aránya Rákosmentén jóval átlag feletti, 24-28% számú táblázat Lakásállomány Év Összes lakásállomány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Bérlakás állomány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Szociális lakásállomány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma n.a n.a n.a n.a. n.a n.a n.a. n.a n.a n.a. n.a n.a n.a. n.a n.a. - Forrás: helyi adatgyűjtés A legnagyobb alapterületű lakott lakásokat a XVI. kerületben írták össze, ezek átlagosan 85 m2-esek voltak, kerületünkben ettől átlagosan 1 m2-rel voltak kisebbek a lakások. A négy- és többszobás lakások részaránya legmagasabb a kerületünkben volt (35%). A lakások komfortfokozat szerinti összetétele szerint Rákosmentén a lakott lakások 80 %-ot meghaladó része összkomfortos. A száz lakott lakásra jutó lakók száma a XVII. kerületben meghaladja a 250-et, száz lakott lakásra több mint 300 szoba jutott. Az elmúlt évtizedekben a budapesti lakások tulajdonviszonyaiban jelentős változások történtek ig a lakások 50 %-a önkormányzati tulajdonban volt, majd ezután kezdődött az önkormányzati lakások privatizációja. A fővárosban valamennyi kerületcsoportban a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások túlsúlya a meghatározó; arányuk a külső kerületükben a legmagasabb, 96 %, a városmagot övező kerületekben pedig 94 %. A főváros kerületei között a tulajdonosok által használt lakások aránya Budapest XVII. kerületében 94 %-os. A 100 m2 vagy azt meghaladó alapterületű lakások aránya a XVII. kerületben jóval átlag feletti (26 %). A évi népszámláláshoz képest a főváros valamennyi kerületében jelentős javulás tapasztalható. Az elmúlt évtizedekben nőtt azoknak a lakásoknak az aránya, amelyekben egy generációhoz tartozó személyek, vagy csak fiatalok, vagy csak középkorúak, illetve kizárólag időskorúak laknak, és csökkent azoké, amelyekben mindhárom generációt képviselő személyek élnek együtt. A kerületben elkülönül a lakótelepi (panelházas) és a kertes lakókörnyezet. Kerületrészek alapján a lakhatás és a megélhetés a kerület lakótelepi részét érinti jobban. 33

34 Tapasztalataink szerint egyre jellemzőbb a többgenerációs együttélés, ahol az idősebb nagyszülő nyugellátása és a gyermekek után járó támogatások a háztartás legfontosabb, sokszor egyetlen bevételi forrása. Szintén jellemző a szívességből történő befogadás, összeköltözés, az egy háztartásban élők számának folyamatos változása. Erősödő tendencia a külterületeken, zártkerti besorolású területeken élők számának növekedése. Ezeken a területeken élők legfőbb problémái a terület építéshatósági besorolása, az ebből adódó engedély nélküli építkezések, a más városrészekhez képest alacsonyabb ingatlan árak. Lakásproblémájuk megoldásában ezek a családok az önkormányzattól kérnek segítséget, ám ez együtt jár az önkormányzati bérlakás iránti kérelmek számának megsokszorozódásával (míg 2006-ban csak 32 lakáskérelem érkezett a hivatalhoz, 2011-ben közel 700 %-os emelkedéssel már 212 kérelmet nyújtottak be) ban 244, 2014-ben 256 db lakásigénylést kapott a Hivatal. A kérelmek elbírálása a következő szempontok alapján történik: a kérelem benyújtásának időpontja, a család szociális-anyagi helyzete, a gyermekek száma a családban. Rákosmente Önkormányzata a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról szóló 20/2010. (IV.27.) számú rendeletében fennálló feltételek esetén helyi támogatással (kamatmentes hitellel) nyújt segítséget azoknak, akik a XVII. kerületben lakást vásárolnak, építenek vagy lakásukat bővítik, felújítják, valamint a súlyosan mozgássérült személy lakását akadálymentesítés céljából átalakítják. A támogatás mértéke lakás építése, lakótelek, új vagy használt lakás vásárlása esetén legfeljebb Ft; lakás emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján vagy egyéb módon történő létesítéséhez legfeljebb Ft; bővítés, felújítás esetén legfeljebb Ft; a lakás korszerűsítése esetén legfeljebb Ft; akadálymentesítési célú felújítás esetén legfeljebb Ft ben E Ft összegben nyújtott támogatást az Önkormányzat. E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. Emellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Év Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma n.a n.a na na na. 76 Forrás: helyi adatgyűjtés 34

35 2017. nyár elején fogadta el a parlament azt az alaptörvény-módosítást, amely megtiltja a közterületen életvitelszerűen való tartózkodást október 15-től. Hajléktalanság a közterületen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a közterületen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a közterületen való tartózkodás körülményeiből, vagy magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló közterületen végzett tevékenységet így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás az elkövető a közterületen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi. A helyszíni intézkedés során a rendőr az elkövetőt tájékoztatja a jogkövetkezményekről: akit 90 napon belül 3 alkalommal szabálysértés elkövetése miatt a helyszínen figyelmeztetetnek, azzal szemben az újabb elkövetéskor (4. alkalom) szabálysértési eljárást kell indítani és az elkövetőt szabálysértési őrizetbe kell venni. Rákosmente 54 km2-rel a legnagyobb területű kerület, ezért a szociális problémák is szétszórtabbak földrajzilag. Budapest XVII. kerület kertvárosi jellegű, de peremkerületként nehezen megközelíthető külterületekkel is rendelkezik. Erdők, ligetek, parkok nagy számban találhatók itt. Kerületünkben megközelítőleg 80 fedél nélküli ember él, de közülük senki nincs krízishelyzetben. Igény esetén a kerületben tartózkodó fedél nélküli emberek elhelyezése minden esetben megoldott március 1-től a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete (X., XVI., XVII., XIX. kerület), mint fenntartó biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében a hajléktalanok nappali ellátását, valamint a Futó Lakhatási Programban 18 fő időszakos lakhatása volt biztosított. Az Üdvhadsereg Válaszút Háza Női Rehabilitációs Intézmények nappali melegedőjét is igénybe vehetik az arra rászorulók, ahol meleg ételhez is hozzájuthatnak. A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet 17. kerületi irodájában minden alkalommal szívesen fogadják a rászorulókat. A legrászorultabbaknak támaszt és segítséget nyújtani az egyik legfontosabb feladat. Szociális intézményeiken keresztül a hajléktalanoknak nyújtanak napi segítséget. Magyar Vöröskereszt Szolgáltatóház A Vöröskereszt Szolgáltatóház küldetését röviden úgy lehet összefoglalni: Esélyt adni! A Szolgáltatóház egy tranzit-foglalkoztató, mely hajléktalanságban élő embereknek kíván komplex segítséget nyújtani a társadalomba való visszailleszkedéshez. A Szolgáltatóház szakmai csúcsellátás. Ötvözi a hajléktalanellátás több csúcsszolgáltatását, nevezetesen a közösségteremtést, a lakhatási támogatást a készség- és személyiségfejlesztést és a foglalkoztatást. Olyan védett munkahely, amely hajléktalan embereket foglalkoztat. Céljuk, hogy az önmagukért tenni akaró, motivált otthontalanokat visszaintegrálhassák a társadalomba. Szervezeti egységük asztalos és takarító profillal rendelkeznek. a) bérlakás-állomány Kerületünkben a bérlakások állománya 2017-es évben összesen 743 db, ebből szociális lakás 500 db. A évi szociális lakásigénylők száma 173. Éves átlagot tekintve a kiadott lakások száma 15 és 20 között van. b) szociális lakhatás A szociális lakhatást Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015. (V. 28.) számú rendelete 7., 8, 9, 10 és 11 szabályozza. 35

36 Egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén a Rákosmenti Erőforrás Bizottság állásfoglalása és a Polgármester döntése alapján van mód. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Kerületünkben a szociális és lakhatási követelményeknek meg nem felelőnek minősített lakás nem található. d) lakhatást segítő támogatások számú táblázat - Támogatásban részesülők Év Lakásfenntartási támogatásként, majd lakhatási hozzájárulásként nyújtott települési támogatásként történő kifizetések száma Adósságcsökkentési támogatásként, majd lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési támogatáskénttörténő kifizetések száma Forrás: helyi adatgyűjtés A családok jellemző problémái a közműdíj-hátralékok felhalmozása, illetve a lakáshitel tartozások ki nem egyenlítése. A évi jogszabályváltozást követően a lakásfenntartási támogatás nyújtásának kötelezősége megszűnt, azonban a szabályozás lehetőséget teremtett a települési önkormányzatok számára saját rendelet megalkotására, amelyben a továbbiakban is támogatást nyújthat a rászorulók részére. Rákosmente Önkormányzata azóta is biztosítja a támogatás lehetőségét a lakhatási kiadásokkal, valamint az azokkal összefüggő hátralék csökkentésére irányulóan is. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 47/2010. (XII.20) számú, a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendelete 36

37 szabályozta az adósságcsökkentési támogatást. A települési önkormányzat adósságcsökkentési támogatást és hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatást nyújtott a területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek részére a lakhatással összefüggő hátralékuk rendezéséhez. A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat egyik meghatározó feladata az anyagi nehézségekkel küzdő, hátralékot felhalmozó családokat segítő munka, a családokkal való együttműködés, családok segítése, számukra tanácsadás működtetése ben a Családsegítő Központ szolgáltatásait igénybe vevők problémáit az alábbi táblázat tartalmazza: A szociális törvény szerint a családsegítő központok egyik meghatározó feladata az anyagi nehézségekkel, hátralékot felhalmozó családokkal való segítő munka, számukra tanácsadás működtetése ben az intézményt felkeresők elsődlegesen megfogalmazott problémája éppen ez volt. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 7/2015. (II. 26.) rendeletével megalkotta a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez nyújtott települési támogatást. 37

38 Települési támogatás nyújtható a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez azon háztartások részére, ahol a lakás hivatalosan igazolt hasznos alapterülete 3 főig legfeljebb 80 nm, a háztartás minden további tagja esetén 5 nm-rel nő, de a 100 nm-t nem haladhatja meg, és a háztartásban az egy főre számított jövedelemhatár legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg egyedül élő személy esetén annak 230%-át, két fős háztartás esetén a 190%-át, három vagy több fős háztartás esetén a 160%-át, továbbá a háztartás vagyonnal, ,- Ft-ot meghaladó banki vagy egyéb pénzügyi megtakarítással, lekötött pénzösszeggel nem rendelkezik, és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék teljes összege meghaladja az ,- Ft-ot, de nem több, mint ,-Ft. A települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez villanyáram-, víz-, gázfogyasztás, távhőszolgáltatás, csatornahasználat, szemétszállítás díjához, lakbérhez, közös költséghez nyújtható. Éves elszámolás okán keletkezett hátralék kezelése csak a havi átalánydíjat fizető kérelmező esetében lehetséges. A kérelmező az adósságteher csökkentése érdekében a családsegítő központ által működtetett adósságkezelési tanácsadásban együttműködést vállal. Az adósságkezelési tanácsadás menete a következő: 1. a családgondozóval folytatott első, feltáró beszélgetés után időpontot kapnak a kliensek az adósságkezelési tanácsadásra 2. ezt követően célzottan a család jövedelmi helyzetének, eladósodottsága mértékének, fizetőképességének felmérése zajlik ben 248 fő (család) vett részt adósságkezelési tanácsadáson. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre kiemeltebb szerep jut az adósságkezelési szolgáltatás tanácsadó, elemző funkciójának. A hozzájuk fordulók döntő többsége a támogatási keretfeltételek miatt nem jogosult támogatásra, a tanácsadáson résztvevők 30 %-a ad be végül valamilyen hátralékrendezési támogatási kérelmet. A többi esetben különösen fontos a megfelelő információk közvetítése (például a védendő fogyasztói státuszról, előrefizetős mérőórák felszereléséről), a szolgáltatókkal való kapcsolattartás, a családi gazdálkodás átbeszélése. Az adósságkezeléssel foglalkozó munkatársak együttműködtetésével segíti az eladósodott személyeket. A csoport tanácsadói szorosan együtt dolgoznak a családgondozókkal, a családsegítőt felkereső adósokkal közösen felállított adósságrendezési terv készítésében, a hátralék csökkenteséhez, ideális esetben teljes rendezéséhez szükséges lépések pontos megtervezésében. A csoporthoz fordulók döntő többsége vagy nem jogosult az önkormányzati adósságcsökkentő támogatásra vagy nem képes annak feltételeit teljesíteni maradéktalanul, javarészt megfelelő jövedelem hiányában. Ilyen esetekben különösen fontos a családi gazdálkodás, a háztartásvezetési ismeretek átgondolása. A csoport segíti a gazdálkodás optimális átalakítását, segíti az érintett család részvételét az adósságrendezési folyamatban. A csoport alapvető célja, hogy a közüzemi díjhátralék és hitel problémával érkező ügyfeleket alkalmassá tegyék az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésére. Irányított beszélgetés formájában a csoport résztvevőivel együtt feltérképezik a kialakult vásárlási szokásokat és elemezve azokat, közösen rávilágítanak annak hibáira, bízva abban, hogy egymástól is tanulnak a jelenlévők már kipróbált, bevált spórolási trükköket. 38

39 A beszélgetés folyamán felhívják a figyelmet a vásárlás ösztönzésére irányuló reklámpszichológiai fogásokra. Az adósságkezelési csoportban 3 fő adósságkezelési tanácsadó dolgozik. A hátralék rendezéséhez az elmúlt évekhez hasonlóan a HÁLÓZAT Alapítvány hátralékkiegyenlítő támogatását is igénybe vehetik a hátralékkal rendelkezők. e) eladósodottság Az adósságkezelési tanácsadáson megjelentek kb. egyharmada aktív kereső, de különböző hitelekkel rendelkeznek, amit többnyire igyekeznek törleszteni. A jelentős összegű valuta alapú fogyasztási és lakásvásárlási hitelek törlesztése szinte lehetetlenné teszik az aktuális közüzemi díjak pontos fizetését még akkor is, ha van aktív kereső a családban. A foglalkozás alapvető célja, hogy a közüzemi díjhátralék és hitelproblémával érkező, a támogatási feltételeknek megfelelő ügyfeleket alkalmassá tegyék az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésére. Az adósságkezelési tanácsadás és csoportfoglalkozás során szem előtt tartják, hogy a segítségüket kérő hátralékosok ne kerüljenek teljesen kiszolgáltatott helyzetbe, és képesek legyenek elkerülni az adósságcsapdát Telepek, szegregátumok helyzete A szegregáció fogalmát a hazai szakirodalom leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi Magyarországon jellemzően az oktatás területén jelentkező elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen, mind az intézményeken belül, mind pedig a feladat-ellátási helyek között érvényesülnie kell. Budapest Főváros XVII. kerületében nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek, nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek, tehát a szociális válsághelyzetek fokozott, telepszerű és tömeges jelenléte nem igazolt. Az antiszegregációs szemlélet és tevékenység Rákosmente működésének alapvető jellemzői közé tartozik. Ennek érdekében valamennyi helyi szabály, intézkedés és rendelet megalkotásakor horizontális szempontként követelménynek tekintjük a szegregáció megakadályozását. A cigánycsaládok nehezen beazonosítható módon, elszórtan részben asszimiláltan élnek a kerületben. 39

40 5.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás:helyi adatgyűjtés A kerületben élő lakosok az egészségügyi szolgáltatások többségét a fekvőbeteg ellátás kivételével helyben elérik. Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében. A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Csoportja egyik tevékenységének célja a XVII. kerületi lakosok részére az egészségügyi alapellátás és az egészségnevelés zökkenőmentes biztosítása. Az ellátásra kerülő egészségügyi feladatok: - háziorvosi ügyelet szerződéses ellátásának koordinálása - gyermekfogászati ellátás, fogszabályozás szerződéses ellátásának koordinálása - felnőtt-, és gyermek háziorvosi alapellátás - fogászati röntgen szerződéses ellátásának koordinálása 2017 óta a Rákosmenti Védőnői Szolgálat látja el a területi és iskolai védőnői feladatokat, az iskolaegészségügyi feladatokat. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Kerületünkben 31 betöltött felnőtt háziorvosi körzet van, ahol átlagosan a bejelentett lakcímmel rendelkezők száma. Betöltött gyermek háziorvosi körzetünk száma 17, ahol átlagosan a bejelentett betegek száma. 8 felnőtt fogorvosi körzet található, a gyermekfogászati ellátás a Protect Dental Kft. látja el a kerüleben. A városközpontban lévő Medical Center szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe a kerület lakosai, ahol az alapellátáson kívül az ortopédia, gyógytorna, mammográfia, neurológia, allergológia, immunológia, 40

41 ultrahang, gasztroenterológia, audiológia, gyermek tüdőgyógyászat, fizikoterápia, osteoporosis, pszichiátria, szövettan, kórszövettan, citológia eseteire vonatkozó szolgáltatásokat. A kerületben a központi felnőtt orvosi ügyeletet 24 órában az InterAmbulance Zrt. biztosítja. A területi ellátásért felelős kórház a Bajcsy Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, valamint a Heim Pál Kórház és Madarász utcai telephelye. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A megfelelő vizsgálatok rendszeres elvégzésével jelentősen csökkenthető az egészségügyi kockázat. Az országos statisztikai felmérés szerint a hazai felnőtt lakosság 48 %-a nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. 1534/2016. (X. 13.) Korm. határozattal döntés született a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia kidolgozásához és végrehajtásához szükséges intézkedésekről. A Kormány a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében: 1. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program ( ) és az Egészséges Magyarország Egészségügyi Ágazati Stratégia dokumentumok alapul vételével dolgozza ki a évekre vonatkozó Nemzeti Népegészségügyi Stratégia című nemzeti középtávú stratégiát; 2. egyetért azzal, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia kiindulási alapjaként az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program ( ) és az Egészséges Magyarország Egészségügyi Ágazati Stratégia dokumentumok szolgálnak; 3. egyetért azzal, hogy a középtávú stratégia címe: Nemzeti Népegészségügyi Stratégia , annak megvalósítása 2017-ben kezdődik és 2026-ig tart; 4. egyetért azzal, hogy az ágazati szintű rövid távú intézkedések - a felelősök és határidők megjelölésével - egy- vagy kétéves szakpolitikai programokban és intézményi munkatervekben operatív szinten valósulnak meg, amelyekben kidolgozásra kerülnek a konkrét cselekvési tervek; 5. szükségesnek tartja, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia részletes kidolgozott stratégiát a Kormány által történő elfogadását követően az Országgyűlés megtárgyalja. c) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Rákosmente Önkormányzata a Pensió Minőségi Közétkeztetés Kft.-vel kötött szerződést a közétkeztetés biztosítására. A közétkeztetést végző cég feladatainak ellátása során tartósítószer-mentes, természetes összetevőkből álló élelmiszereket, egészséges, káros alapanyagokat nem tartalmazó nyersanyagot és alapanyagot használ fel. 41

42 Napjainkban egyre több a speciális étkezést igénylő gyermekek száma, az esélyegyenlőség biztosítása okán az önkormányzat szerződést kötött a Bethesda Gyermekkórházzal annak érdekében, hogy a közétkeztetés azok számára a gyermekek számára is elérhető legyen, akik szakorvosi javaslat alapján étkeznek, speciális diétát kell tartaniuk. d) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Jogszabályi kötelezettségének eleget téve Rákosmente Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokat részben saját intézményeiben, részben szerződéses jogviszony alapján biztosítja. A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat, mint önkormányzati intézmény feladatai közé tartozik az étkeztetés, melyet a gondozási központban is igénybe vehetnek a rászorultak, illetve akinek arra van szüksége, hogy házhoz szállítsák ebédjét, azt is kérheti. A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről (ebédről) gondoskodnak, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A demens idősek nappali ellátása 5 fő esetében történt meg, az idősek klubjában 344 fő vette igénybe az étkezést. A diétás étkezést naponta 23 fő veszi igénybe. A diétás étkezésre azoknak az ellátottaknak van lehetősége, akiknek a kezelőorvosa javasolja a diétát. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások közül az étkezést veszik a legtöbben igénybe. A szolgáltatás igénybevételének lehetősége az év minden napján rendelkezésre áll, továbbá biztosítják az A és B menü közötti választási lehetőséget is. A hétvégi ellátások megszervezése biztonságot nyújt az otthonukban élő, segítségre szoruló idős embereknek. A hétvégi szolgáltatást igénybe vevők száma stabil, 156 fő, az étkezésben részesülő ellátottak 27%-a, a házhoz szállított étkezést igénybe vevők 55%%-a. Az intézmény biztosítja a házi segítségnyújtást, az idősek klubja szolgáltatást, melyen belül létezik demens klub is, segítséget nyújtva a család számára idős, demens személyek nappali elhelyezésére, valamint az otthonápolási szolgálat is ezen intézmény feladatkörébe tartozik. A házi segítségnyújtást 12 fő szakképzett gondozó végzi, a gondozott lakásán eltöltött gondozási idő minimum 30 perc, maximum 4 óra lehet, így átlagosan az ellátottak által igényelt gondozási idő napi 1,5-2 óra között van. A házi segítségnyújtás keretében végzett feladatok különösen a bevásárlás, gyógyszerfelíratás a háziorvossal, higiéniai alapápolás, ügyintézés, pszichés gondozás, mosás, vasalás, ebédeltetés, mosogatás, kisebb takarítás az ellátottak közvetlen környezetében, sebkötözés, mobilizálás és a családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás elősegítése. A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat keretei között működik a családsegítő központ, a gyermekjóléti központ, a gyermekjóléti szolgálat, a közösségi pszichiátriai alapellátás is. Az önkormányzat szerződéses együttműködés útján biztosítja a hajléktalan-ellátást, az értelmi sérültek napközi otthonos és átmeneti otthoni ellátását valamint a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását, továbbá az idősek átmeneti ellátását a fővárosi fenntartású Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona biztosítja. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat részben szabályozási eszközökkel, részben az eljárások bevezetésével, részben pedig a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával. 42

43 5.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. A kerületi állampolgárok számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek, és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat erről, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződések által gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a helyi intézményekkel, civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, az egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. A kerület közösségi életében nagy szerepet játszanak a lakóközösségek, munkahelyek, önkormányzati intézmények, az egyházak és a civil szervezetek. A szolidaritás és felelősség mind a magánemberekben, mind a kerületben működő szervezetekben jelen van. Segítő szándékú szerveződések a kerületben: ADRA Adventista szeretetszolgálat Alapítvány o egészségmegőrző és oktatási tevékenységet folytatnak, mindezek mellett katasztrófahelyzetekben is gyors segítséget nyújtanak. Együtt a jobb életért Közhasznú Alapítvány Adománybolt o a rászoruló gyermekek, nagycsaládosok támogatása érdekében szerveződtek, valamint segítséget nyújtanak annak érdekében, hogy az alapvető, mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítva legyenek számukra. HÁLÓZAT Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány o azon szociálisan rászorult személyek, családok, akik az energiaárak és a lakásfenntartási költségek növekedése miatt szociálisan nehéz helyzetbe kerültek és önerejükből nem képesek fedezni az elfogadható szintű lakhatás költségeit. Kaszap István Alapítvány o 23 éve működik, 1998 óta közhasznú szervezetként. Célja a XVII. kerületben élő hátrányos helyzetű személyek, családok és intézmények támogatása, valamint mentálhigiénés szempontból fontos rendezvények megvalósítása. Sok éven keresztül a családtámogatás keretében a kerületünkben élő, rászoruló családokat támogatták havi, negyedéves és féléves meghatározott összegű juttatásokkal. Évente családnak tudtak segíteni ilyen módon. Sajnos pályázatok és források hiányában ezt a tevékenységet 2012-ben nem tudták folytatni. Családtámogatásuk jelenleg, kérvényezés alapján indokoltság esetén krízis-segély formájában valósul meg. Két munkatársukat minden nap telefonon lehet elérni szükség esetén ben Karácsony előtt 40 családnak adtak melegétel-utalványt, melynek nagy sikere volt a támogatottak körében. o A gyermektámogatások keretében személyeknek nyújtott támogatásuk a nyári egyházközségi és cserkésztáborok részvételi díjához való hozzájárulás, amelyet 2012-ben 487 gyermeknek juttattak el saját forrásból a nyaraltatást szervező intézményeken keresztül. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik a műsoros Mikulás program megszervezése, hozzávetőleg 280 gyermek és családja részére, ahol a tartalmas szórakozás után Mikulás-csomagot is kapnak a meghívottak. o intézményi szinten továbbra is támogatják a kerületi integrált óvodát és a kerületi egyházi óvodákat, valamint az egyházi iskolák fejlesztését. 43

44 o 2012 nyarán osztrák kapcsolataikon keresztül egy ausztriai nyelvi tábort sikerült megvalósítani a kerületben élő 13 gyermek számára. o mentálhigiénés szempontból jelentős az évi egyszeri alkalommal szervezett lelki nap, melyen fő vesz részt. Az egynapos zarándoklaton alkalmanként fő vesz részt. o 2013 januárjában csatlakoztak a Rákosmente Önkormányzata által szervezett péntekenkénti ételosztáshoz. o a támogatásokhoz szükséges forrásokat pályázatokból, a helyi önkormányzat valamint egyének, vállalatok támogatásaiból szerzi be. Fontos bevételt jelent a farsangi időszakban rendezett jótékonysági bál, amelynek már rangja van a kerületben. Ezen kívül évente többször szerveznek használt ruha- és cipővásárt, amelynek keretében, akiknek módjában áll támogatást is ad az alapítványnak. o Remény Közalapítvány o a mindennapi megélhetésre és a rezsiszámlák befizetésére nyújtanak segítséget, olyan helyzetekben, amikor az intézményesített támogatási lehetőségek kimerültek, vagy éppen nem elérhetőek. RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány o a család megélhetési, anyagi, életvezetési és lakhatással összefüggő problémái, hajléktalanná válás, elégtelen, egészségtelen lakhatási körülmények, a családban történő bántalmazás esetén biztosítja a lakhatás lehetőségét. Rákosmenti Nagycsaládosok Madárfészek Egyesülete o egymás gondjainak megismerésére, a lehetséges megoldási módszerek megbeszélésére, a többgenerációs tapasztalatok kicserélésére van lehetőség, a gyermeknevelés, a hivatali útvesztőkben való eligazodás, a munka és jövedelemszerző lehetőségek felkutatásának módszereiben nyújtanak segítséget. Üdvhadsereg II. Hadosztály o a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő gyerekeken és felnőtteken szeretne segíteni, lakhatással, étkezéssel és adományokkal. Rákosligeti Katolikus Caritas o elsősegély jellegű akciók szervezése. Magyar Vöröskereszt kerületi szervezete: o élelmiszercsomag és egyéb adományok összegyűjtése, valamint szétosztása az arra rászorultak között. Baptista Szeretetszolgálat, Református Egyház, Katolikus Karitász: o élelmiszer és egyéb adományok által segíti a nehéz anyagi helyzetben élő embereket. Rákosmenti Adományház Egyesület o a kerületben élő hátrányos helyzetű embereket (főként étellel, ruhával, valamint az alap életminőséghez elengedhetetlenül szükséges bútorokkal) támogatja. o célközönsége az Adományházat felkereső hátrányos helyzetűek a nehéz anyagi körülmények között élők, a fogyatékkal élők, romák, idősek, egyedülálló nők, gyermeküket egyedül nevelők. Az Adományház céljai között szerepel továbbá olyan célterületekkel való kapcsolatfelvétel, együttműködés kialakítása, akik alkalmazhatnak önkénteseket a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításához szükséges idő megszerzéséhez. 44

45 o feladatai a ruházati, háztartási és berendezési cikkek felajánlásának és elosztásának koordinálása, ősztől tavaszig tartó ételosztások megszervezése, lebonyolítása, jelzőrendszer kialakítása és a nem lom adomány akció szervezése. o tervei között szerepel kulturális és szabadidős programok szervezése az adományházat felkereső hátrányos helyzetű emberek bevonásával. A 4 és 20 év közötti gyermekek és fiatalok részére ingyenes táncházat működtetnének. A program lehetőséget adna a kerületi népi tánc és zenei együttesek bemutatkozásának, rendszeres fellépésének, bevonzva a közösségekbe a szórakozni vágyó, de minimális pénzből élő fiatalokat. A rendezvények során kialakulna a közösségi élet, elfogadás és tolerancia. a) közösségi élet színterei, fórumai Szociális kerekasztal Rákosmente Önkormányzata a helyi civil szervezetek, kerületi egyházak, alapítványok, és kisebbségi önkormányzatok részvételével a jogszabályi kötelezettségnek eleget téve minden évben szociális kerekasztalt rendez. A tanácskozás középpontjában a kerületi szociális háló megerősítésének újragondolása, a szociális segítségnyújtás még hatékonyabbá tétele áll. Az önkormányzat kiemelkedően fontos céljának tartja, s ezért szorgalmazza a közintézmények, helyi egyházak és hasonló célú civil szervezetek bevonásával egy hatékony, lehetőség szerint minden rászorultat elérő szociális háló létrehozását. Rákoskerti Polgári Kör Rákoskerti lokálpatrióták alapították, az élen Orosz Károly keramikusművésszel 1995-ben. Alapítói cél a helyi és általános polgári értékek védelme. Tagjai tették rendbe a Vida-dombot, majd avatták a Kossuth Lajos Általános Iskola belső udvarának falán a Kossuth emléktáblát és az Országzászlót. A Rákoskerti Polgári Kör a többi civil szervezettel közösen javaslatot tesz a Rákoskertért Díj odaítélésére is. Szerkesztik, terjesztik az évente több alkalommal megjelenő Kerti Levél című kiadványt és részt vesznek kiállítások, könyvbemutatók szervezésében valamint rendezésében. Rendszeres összejöveteleiket minden hónap második hetében, pénteken 18 órától tartják a Rákoskerti Művelődési Klubban. Szívesen fogadnak minden, a kultúra, a környezetvédelem és Rákoskert fejlődése iránt érdeklődő helybélit egy kellemes, baráti beszélgetésre. Különösen várják azokat, akik ötleteikkel, javaslataikkal hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy szeretett településünk még szebb legyen és még kellemesebb környezetben élhessünk, együtt, baráti közösségben. Rákoscsabai Polgári Kör Hagyományosan magas színvonalon szervezi és tartja meg a március 15-i, október 6-i és október 23- iünnepségeket, melyeket kis állófogadás követ, ahol baráti beszélgetések teszik az ünnepet bensőségessé. Ezen kívül a Polgári Kör keretén belül farsangi bált, tavaszi-, nyári-, őszi kirándulást, Mikulásünnepséget szerveznek, színvonalas előadások segítségével hozzák egymáshoz közelebb az embereket. A kirándulások során baráti kapcsolatok alakulnak ki. Felújították Székelykeresztúrral a testvérvárosi kapcsolatot, ahová egy, a régi, elveszett országzászló helyett újat vittek. Erdélybe szinte hazajárnak az egyesület tagjai. Szerepe volt abban is, hogy a korábban zeneiskolaként működő községháza ismét a csabaiaké legyen. 45

46 Rákoshegyi Polgári Kör A rendszerváltás hajnalán érdekképviseleti, valamint helyi kulturális és közéleti szervező céllal alakult meg a Rákoshegyi Polgári Kör. Az akkori önkormányzat az éppen megüresedő egyik iskola épületét (napközi, iskolai étkezde működött addig benne) adta használatba az egyesület részére, amolyan civil házként. Hamarosan kiderült, hogy az egyesület saját erőből sem fenntartani, sem működtetni nem tudja. A rákoshegyiek részéről felmerülő igényre Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata egy olyan határozattal válaszolt, mely lehetővé tette egy közösségi ház megnyitását. A Rákoshegyi Polgári Kör mely a ház létrejöttének szorgalmazója volt bejegyzett civil egyesületként itt folytatja a közösség érdekében végzett tevékenységét. Itt szerkesztik az egyesület tizennégy évfolyamot megért újságját, a Rákoshegy -et, mely ma már 5500 példányban kerül térítésmentesen minden postaládába Rákoshegyen. A közhasznú egyesület az alapszabályában foglaltak szerint működési területén összefogja, és közösségi lehetőségeivel támogatja a helyi közélet demokratikus fejlődését, kulturális és érdek-képviseleti tevékenységet lát el. Rákosligeti Polgári Kör Az Egyesület célja, hogy összefogja, és közösségi lehetőségeivel támogassa Rákosligeten a helyi közélet demokratikus fejlődését, biztosítsa a helyi hagyományok ápolását, színesítse a helyi kulturális életet, elősegítse a környezet védelmét és szépítését, a civil társadalom önszerveződését, képviselje a helyi érdekeket októberében a Rákosligeti Polgári Kör és a Művészek Alkotó Társasága (MAT XVII.) felhívására többnyire helyi önkéntesek kitakarították a kerületi Maros Mozit, megszüntették a beázást. Rákosmente Önkormányzata ezután kisebb felújítást végzett az épületben, majd a helyiek folytatva a mozimentő akciót újravakolták és kifestették a falakat, helyrehozták a burkolatokat, kijavították a mozis székeket, és március 27-én ünnepélyesen megnyitották. A Polgári Kör szervezésében megrendezésre került rendezvény: nemzeti ünnepeink, A Föld Napja. b) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Rákosmente Önkormányzata szerződést kötött a Rákosmenti Adományház Egyesülettel, mely heti nyitva tartással fogadja, segíti a kerületi rászorulókat (ruha, tartós élelmiszer, bútor, háztartási cikkek, tüzelő adományok szétosztása révén). A Vöröskereszt kerületi irodájában várja a felajánlásokat. Évente több alkalommal osztják szét az adományokat az arra rászorulók között óta minden évben az Önkormányzat a Rákosmenti Adományház, a Katolikus Karitasz és a Magyar Vöröskereszt szervezet közreműködése mellett (pénteki napokon) meleg ételt osztott a leginkább rászorulóknak. Esetenként ember állt sorba. Mivel törvényi előírás a diákok számára, hogy 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük, ezért a téli időszakban összesen 148 kerületi középiskolás is segédkezett a meleg étel osztás előkészítésében, lebonyolításában. A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat, mint önkormányzati fenntartású intézmény a Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) több munkacsoportjában is részt vesz; így a romák és/vagy mélyszegénységben élők; a nők; a gyermekek és a fogyatékkal élők esélyegyenlősével foglakozó munkacsoportokban. A GYED-rőlGYES-ről visszatérő kisgyermekes anyák számára speciális álláskeresési tréninget szerveztek. Létrehoztak egy belső munkacsoportot, mely elsősorban a bántalmazott személyekről szóló beérkező jelzések hatékony kezelésének módjait alakítja ki 46

47 A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel 2010-ben megkötött együttműködési megállapodás alapján fogad el évente az élelmiszer adományokból összeállított felajánlást a Magyar Élelmiszerbank támogatási program keretében. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy hidat építsen az országban felhalmozódott élelmiszer felesleg és a szükséget szenvedők között. A híd egyik pilléreként intézményük, 2010 óta áll együttműködési kapcsolatban az Egyesülettel. A Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálathoz forduló kliensek között igen nagy számban fordulnak elő azok, akiknek nem csak lelki támogatásra, hanem kézzelfogható és azonnali segítségre van szükségük. Sokszor segítség egy kiló liszt vagy egy konzerv. Különösen a tartós élelmiszerek azok, amelyek átsegíthetik a nehezebb anyagi helyzetben lévőket a krízispontokon, de igen nagy örömöt okoznak azok a termékek is, melyek a klienseik számára esetleg luxuscikk számba mennek. Remény Alapítvány Az alapítvány támogatásával rászoruló klienseknek, családnak tudtak többnyire olyan élethelyzetekben segíteni, ahol a hivatalos szociálpolitikai eszköztár már nem hozhatott megoldást Magyar Vöröskereszt A Vöröskereszt helyi szervezetéhez havi rendszerességgel írtak ajánló listát, alkalmanként átlagosan 12 fő kaphatott így élelmiszercsomagot általuk. Egyházi karitatív szervezetek: Baptista Szeretetszolgálat, Református Egyház, Katolikus Karitasz, Üdvhadsereg, az Adventista egyház egyaránt fontos partnerük volt a segítő munkában. Tucatnyi család intézményünk ajánlása által kapott támogatást, adományt ezektől a szervezetektől 5.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Testülete évek óta együttműködik egymással, amely rendezvények, szakmai együttműködés, továbbá a nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott anyagi támogatás formájában valósul meg. A megkötött együttműködési megállapodás alapján a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ellátja a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiségek szellemi, épített és tárgyi örökségével írott és elektronikus sajtóval, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a nemzetiségi önkormányzat képviselteti magát. A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében egyes feladatellátásához pénzügyi támogatást biztosít. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez tárgyi és személyi feltételeket, valamint a szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. Önkormányzatunk segíti a nemzetiségi (roma) önkormányzat kulturális, művészeti, hagyományőrző tevékenységének működését, rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. 47

48 2001 évben végzett országos népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak. Budapesten a évi népszámlálási adatok alapján a nemzetiséghez tartozás alapján fő, a lakónépesség 4,5 %-a vallotta magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. A legnagyobb létszámú nemzetiségi közösségek a német, a roma és a román voltak. A fővárosban élő hazai nemzetiségek korösszetétele közül a cigány, az ukrán, a szerb és a román közösségek korösszetétele a legfiatalabb. Kerületünkben a évi népszámlálás alkalmával mindössze 375 személy vallotta magát a cigány etnikumhoz tartozónak, melyből anyanyelvét rendszeresen használja 68 fő. A Budapest Főváros XVII. kerületi Roma Nemzetiségi Önkormányzat állásfoglalása szerint számuk a kerületben 4200 fő körül van. A roma lakosságot halmozottan érintik, hogy kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, az általános iskola befejezés után továbbtanulásukhoz nincs ösztönző erő, így veszélyesen nő az eladósodásuk. A szegénységben élő romák esetében jellemző, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Sajnálatos módon a roma családok elzárkóznak a közösségi életbe való bekapcsolódástól, ezért még igen sok a tennivaló a cigány kultúra egyenjogúsítása érdekében. Meg kell teremteni a cigányság intézményes kultúrájának alapjait. Társadalmi előítéletet csökkentő érzékenyítő képzés Az Önkormányzat a HEP 2018-as megalkotását követően kiemelt figyelmet kíván fordítani arra, hogy a fiatalkori elfogadást elősegítő, ismeretterjesztő és érzékenyítő iskolai keretprogramjába a romák elutasítottságát csökkentő és a befogadást erősítő előadások kerüljenek. A komplex iskolai kerettervet a Klebersberg Központ hozzájárulásával és az iskolák közreműködésével kívánja az Önkormányzat megvalósítani, mellyel összefüggésben az előzetes egyeztetések pozitív, konstruktív eredménnyel zárultak, így az előadássorozat több más témája mellé bekerülhet a romákkal szembeni előítéleteket csökkentő foglalkozás is. 48

49 5.9. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák roma népesség hátrányos helyzete munkanélküliség, munkanélküliek munkaerőpiacon történő elhelyezkedése hajléktalanság információ hiánya lakossági adósságállomány újratermelődése mélyszegénységből eredő problémák hiányosságok fejlesztési lehetőségek érzékenyítő programok beépítése az oktatásinevelési intézményekbe tervezett előadássorozatba. a célcsoport aktívabb bevonása a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat által szervezett programokra: Álláskeresők Teaháza, munkavállalási tanácsadás, egyéni tanácsadás, Álláskereső Klub működtetése; szélesebb körű tájékoztatás; a Vigyázó Sándor Művelődési Ház szervezésében történő akkreditált felnőttképzési programokon való aktivitásuk növelése (számítógépes tanfolyamok, tanulástechnikai tréning, önmenedzselési tréning, OKJ-s képzések (irodai asszisztens, ügyviteli titkár, PR ügyintéző) magyar Vöröskereszt: személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretében továbbra is biztosítja a hajléktalanok nappali ellátását, de hosszútávú cél, hogy megoldást találjanak a lakhatási problémájukra megfelelő, célirányzott tájékoztatás szükséglet alapú szolgáltatások szervezése szociális háló kiszélesítése, Szociális Kalauz nyomtatott formában való létrehozása, szociális szervezetek együttműködésének bővítése 49

50 6. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 6.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Gyermekek Rákosmentén Rákosmente állandó népessége Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma 2593 Állandó népességből a 6-13 évesek száma 6921 Állandó népességből a évesek száma 3226 Állandó népességszám változása (-/+) Forrás: BNYVFHÁ A Rákosmente kiváló fekvése, fejlődése miatt a főváros egyik olyan kerülete, ahol az elmúlt években nem csökkent, hanem növekedett a lakosságszám. A növekedés nagymértékben köszönhető a beköltözéseknek, melyek jellemzőek a közeli agglomerációból éppúgy, mint Budapest kevésbé jó életminőséget biztosító kerületeiből. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Amennyiben a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével nem lehet megszüntetni, de feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családjában biztosítható, úgy a Rákosmenti Életfa Humán Segítő SzolgálatGyermekjóléti Központjának javaslata alapján a Gyámhivatal védelembe vételt rendel el. A védelembe vételi eljárás során tárgyalást kell tartani, melyen meg kell hallgatni a szülőket, a gyermeket, a családgondozót valamint szükség esetén más közeli hozzátartozót és szakembereket, védőnőt, pedagógust, stb. A védelembe vétel indokoltságát kérelemre bármikor illetve hivatalból évente felül kell vizsgálni. A lefolytatott védelembe vételi eljárások során szerzett tapasztalatok is igazolták a korábbi évek folyamán már megerősített tényt: egyre több alkalommal találkoznak a szakemberek pszichiátriai beteg gyermekkel, szülővel. Ezek az esetek komoly odafigyelést, alaposságot, magas szintű szakmai ismereteket, valamint a családdal foglakozó szakemberek (családgondozó, védőnő, szakorvos, pedagógus, családvédelmi ügyintéző stb.) szoros és folyamatos együttműködését igénylik. 50

51 Tapasztalataink szerint amennyiben az érintett szülő/gyermek hatékony pszichiátriai (gyógyszeres és pszichoterápiás) kezelésben részesül, és a családdal kapcsolatban lévő szakemberek szinte team-ként dolgoznak a felmerülő életvezetési, gyermekgondozási, nevelési problémák megoldásán, biztosítható a gyermek(ek) családban történő nevelése, elérhető veszélyeztetettségük megszüntetése. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A jogosultság megállapításával a gyermek szociális helyzete alapján jogosult különböző kedvezmények igénybevételére. Így a kedvezményben részesülő gyermekek a bölcsődében, az óvodában és az általános iskola 1-8. osztályában ingyenesen étkezhettek, valamint normatív tankönyvtámogatásban részesültek. A középiskolás, közétkeztetésben résztvevő gyermekeket 50 %-os normatív kedvezmény illette meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2017-ben 1649 gyermek részére került jogosultság megállapításra, mely alapján az Erzsébet-utalvány formájában kifizetésre került támogatás összege ,-Ft volt. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya év folyamán 10 gyermek jogán folyósítottunk kiegészítő gyermekvédelmi támogatást. Erre a támogatási formára azok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek gyámjául kirendelt, tartásra köteles hozzátartozók jogosultak, akik nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, azaz Ft volt, mely a évben összesen ,- Ft kiadást jelentett. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek gyámjai évi kétszeri, gyermekenként Ft-os pótlékra is jogosultak, melynek összege Ft volt. A havi folyósítások, valamint a kétszeri pótlék teljes összegét is visszaigényelhettük az állami költségvetésből. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1999 óta biztosítja a kerületben lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező, általános illetve középfokú intézmény nappali tagozatán tanuló, szociálisan rászorult diákok számára a szociális-tanulmányi ösztöndíjat. Szociális szempontból azok a tanulók részesülhetnek az ösztöndíjban, akiknek családjában a jövedelmi viszonyok megfelelnek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre előírt törvényi feltételeknek. Tanulmányi szempontból a jogosultság feltétele 2014-ben, hogy a tanuló tanulmányi teljesítménye érje el a 84 %-ot (4,20). Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a szociális-tanulmányi ösztöndíj bevezetéséről szóló 43/1999.(VI.18.) rendelete alapján minden tanév kezdetétől (09.01-től) a tanév végéig (06.30-ig), 10 hónapon át folyósítunk a jogosultak részére - tanulmányi eredménytől függően 4.300,- Ft/hó illetve 7.200,- Ft/hó összegű - szociális-tanulmányi ösztöndíjat. A decemberi adatok alapján 35 tanuló részesült 4.300,- Ft/hó, 85 tanuló pedig 7.200,- Ft/hó összegű szociálistanulmányi ösztöndíjban. Ez a támogatási forma a évben ,-Ft kiadást jelentett az Önkormányzat költségvetésében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult bölcsődés, óvodás és 1-8. évfolyamos általános iskolás gyermekek évben is 100 %-os normatív térítési díjkedvezményben részesültek év folyamán 51 gyermek részére, összesen Ft összegben állapítottuk meg az önkormányzati rendelet által biztosított étkezéstérítési díjkedvezményt. 51

52 6.2.Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Rákosmente esetében a külterület fogalma nehezen volna értelmezhető, hiszen a kerület teljes mértékben körülhatárolt lakott városrészekkel, illetve az agglomerációs településekkel. A Főváros XVII. kerületében nincs telepszerűen körbehatárolt olyan terület, amelyen az esélyegyenlőség szempontjából veszélyeztetett lakossági csoport élne tömbszerűen, szociológiailag jellemezhetően A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kerületben az alapvető közoktatási- szociális-, és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények teljes köre megtalálható. A szolgáltatásokat jellemzően az állam (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) és az Önkormányzat biztosítja az általuk fenntartott intézményekben. HH -s gyermekek által igénybe vehető szolgáltatások Rákosmentén Helyben, más Közszolgáltatások Helyben Más településen településről kijáró A szolgáltatás (település szakember(ek). ellátatlan megnevezése) Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Családok átmeneti otthona X Forrás: helyi adatgyűjtés 52

53 A gyermekek által igénybe vehető helyi szolgáltatások fenntartói Rákosmentén A feladatellátás fenntartói háttere Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Állami fenntartású (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság Közszolgáltatások Óvodai nevelés X X Általános iskolai oktatás X X Alapfokú művészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás, korai X fejlesztéssel együtt Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás X X X X Többcélú Társulás Megyei önkormányzat Egyéb Gyógytestnevelés X X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X X Családi napközi X Iskolai napközi X X Családok átmeneti otthona X Forrás: helyi adatgyűjtés a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Budapest XVII.kerületNépességnyilvántartóban más szám szerepel. 1 iskolavédőnő 1 területi védőnői állás betöltetlen. A védőnői ellátás jellemzői a XVII. kerületben A védőnői ellátás a kerületben jelenleg 8 tanácsadóban 24 területi védőnő, 8 iskolavédőnő, 18 gyermekorvossal az alábbi feladatot látja el: 53

54 - a 0-6 éves korosztály valamint a várandósok ellátását végzik - ellátott családok száma: ellátott gyermekek száma: nyilvántartott várandósok száma: újszülöttek száma: 751 A védőnői tevékenységgel összefüggésben az alábbi statisztikai adatok érhetőek el: Év Területi védőnők létszáma Védőnői statisztikák Rákosmentén Területi védőnők által ell. száma Iskolavédőnők száma Iskolavédőnők által ell. száma család család család család család család család család Ellátottak száma átlagosan Forrás: helyi adatgyűjtés család 290 gyermek gyerek Védőnői ellátás az összehasonlító adatok - Budapesti átlag Országos átlag Várandósok /25=16 406/24= évesek /25=30 785/24= évesek /25= /24= évesek /25= /24= Forrás: TeIR 5076/ /24 b) gyermekorvosi ellátás jellemzői Kerületünkben teljes területi lefedettséggel működik a gyermekorvosi alapellátás. Jelenleg 18 gyermekorvosi körzet van Rákosmentén, valamennyi praxis betöltött. A gyermekorvosi ügyeletet ellátási szerződés keretében a Heim Pál Gyermekkórház látja el. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális- oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 54

55 d) gyermekorvosi ellátás jellemzői Kerületünkben teljes területi lefedettséggel működik a gyermekorvosi alapellátás. Jelenleg 18 gyermekorvosi körzet van Rákosmentén, valamennyi praxis betöltött. A gyermekorvosi ügyeletet ellátási szerződés keretében a Heim Pál Gyermekkórház látja el. e) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális- oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Bölcsődék december 31-én a Rákosmentén élő 0-3 éves korú gyermekek száma: 2213 fő. A bölcsődés korú gyermek 37,32%-ának biztosítottunk bölcsődei férőhelyet: év során 826 gyermeket vettünk fel, a korábbi években fennálló bölcsődei várólisták csökkentek. A kerületi bölcsődék férőhelyén, 2017-ben 423 gyermek volt átlagosan beíratva. A bölcsődében naponta bent lévő gyermekek száma 328 fő, gondozási százalék 71,98 %. A REB férőhelyeinek száma 472 fő Az igényeknek megfelelően az alapellátás férőhelyeit bővíteni tudjuk a szolgáltatások szüneteltetése és a Nefelejcs Bölcsőde átépítése révén kb. 22 fővel. A bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek és szüleik számára a Gólyafészek Bölcsőde 20 hetes kortól 4 éves korig Időszakos gyermekfelügyelet és Játszócsoport szolgáltatást biztosít, illetve szakszerű és hatékony támogatást nyújt a felmerülő problémák megoldásában, a gyermeknevelés egyes kérdéseiben. A szolgáltatás térítési díj ellenében - egy időben tíz kisgyermek számára biztosított bölcsődei szolgáltatást szakképzett kisgyermeknevelők által. 55

56 Játszócsoport és időszakos gyermekfelügyelet igénybevételének mutatói a évben A bölcsődékben a szakmai munkához a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Minden bölcsőde megfelel a 15/1998. SZCSM rendeletben foglalt működési feltételeknek, valamint a 2012-ben a Szociálpolitikai és Módszertani Intézet által kiadott Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai című módszertani levélben foglaltaknak. A bölcsődei gondozás - nevelés feladata a gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. Ezen belül: az egészséges testi fejlődés elősegítése, az érzelmi fejlődés és a szocializáció fejlődése, a megismerési feladatok fejlődésének segítése. A bölcsődei gondozást a szakmai módszertani levelekben megfogalmazottak, valamint a Fővárosi Gyámhivatal és Módszertani Intézet szakmai elvárásai alapján végezik. Bölcsődéinkben a szakmai munka a folyamatos napirend, a szülővel történő fokozatos beszoktatás és a saját kisgyermeknevelő elv alapján folyik. Minden bölcsőde elkészíti az éves szakmai munkatervét, amelyben meghatározza a gyermekek kora szerint lebontva az éves gondozási, nevelési feladatokat. Bölcsődei munka során egyre nagyobb teret nyernek a nevelési feladatok, a gyermekek napirendjébe épített foglalkozások. A kisgyermeknevelők munkáját szaktanácsadó bölcsődepszichológus és dietetikus segíti. A bölcsődék szakmai munkájának megszervezése során nagy gondot fordítunk a szülőkkel való kapcsolattartásra. A kisgyermekes családok gondozási- nevelési feladatainak megsegítésére, a kisgyermeknevelők mellett az említett szakembereink is a családok rendelkezésére állnak. A bölcsőde szakmai munkájáról, a gyermekek egészségi állapotáról és a gondozási- nevelési feladatok megvalósulásáról gondozási nevelési dokumentációt vezetünk, amely végigkíséri a gyermek fejlődését a bölcsődébe kerüléstől az óvodába kísérésig. A kisgyermekes családok jobb tájékoztatására létrehoztuk a Rákosmenti Egyesített Bölcsődék honlapját. 56

57 A gyermekek számára az ételeket a bölcsődék saját konyhája készíti el a REB dietetikusa által tervezett központi étlap alapján. Az étlapot az intézményvezető, és a bölcsődevezetők kísérik figyelemmel és havonta hagyják jóvá. Tapasztalataikat negyedévente egyeztetik élelmezési kerekasztal megbeszélés keretében. A megbeszélésen részt vesznek: az intézményvezetőt, a dietetikus, a bölcsődevezetők, kisgyermeknevelők, élelmezésvezetők szakácsok. A bölcsődében diétás étkeztetésre is szükség van. A dietetikus ilyen esetben egyénre szabott étlapot állít össze a kisgyermek számára ben átlagosan 28 kisgyermeknek 7 féle diétás étrendet biztosítottunk, többségében laktózmentes, tejmentes, tej-, tojásmentes és tej-, fruktózmentes, ételeket. A kerületi bölcsődék a gyermekek napközbeni ellátása mellett feladatuknak tekintik azt, hogy a kerületben élő, kisgyermeket nevelő családokat nevelési- gondozási feladataik megvalósításában segítsék, ennek érdekében itt szervezik meg a GYES-en, GYED-en lévő szülők és gyermekeik részére a BABA-MAMA klubokat, a Csibe és a Nefelejcs Bölcsőde szervezésében. Szakemberek (orvos, pszichológus, kisgyermeknevelő) fogadják a szülőket gyermekük nevelésében. A résztvevők tanácsokat kérhetnek a kisgyermekneveléshez, háztartásszervezéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez és nem utolsó sorban lehetőséget teremt baráti kapcsolatok kialakítására is. A bölcsődékben folyó szakmai munka minőségének javításában illetve megtartásában, az új módszerek elsajátításában, nagy segítséget jelent, hogy szakdolgozóink rendszeresen részt vesznek szakmai továbbképzéseken ben a kisgyermeknevelők 50%-ának nyílt lehetősége szakmai továbbképzésen való részvételre ben a Csibe, a Gólyafészek, a Napraforgó, a MirrMurr után a Kippkopp Bölcsődében is sószoba létesült. A só-szoba használata jelentősen befolyásolja a kisgyermekek légúti megbetegedéseinek számát. A Napraforgó Bölcsőde tornaszobája a téli programok lehetőségeit bővíti, valamint több értekezletnek, továbbképzésnek ad helyet. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a MirrMurr Bölcsődében szeptember 1-jétől történik. Integrált bölcsődeként 12 sajátos nevelési igényű kerületi kisgyermeket lát el. A kerületi Pedagógiai szakszolgálat munkatársaival szoros kapcsolatot ápolunk, segítjük egymás munkáját a gyermekek minél intenzívebb fejlődésének és saját munkánk hatékonyabbá tételének érdekében ben a bölcsődében 12 fogyatékkal élő gyermeket gondoztunk, 6 gyermeket speciális csoportban, 6 gyermeket egészséges gyermekcsoportban integráltan. Szükségessé vált további férőhelyek létesítése az SNI kisgyermekek számára. Ennek érdekében 4 új integrált férőhelyet alakítunk ki a Napraforgó Bölcsődében, 2018 szeptemberétől. A Bölcsődekóstolgató és az azt követő nyílt hét továbbra is megrendezésre kerül, melyet sok kisgyermekes család látogat meg. A Rákosmenti Család és Gyermekjóléti Központtal történő együttműködésünk továbbra is nagyon jó. Tagintézményeink szükség szerint felveszik a kapcsolatot a munkatársakkal, amennyiben gyermek veszélyeztetése kerül szóba, valamint kérésükre elkészítjük a Pedagógia véleményt az adott gyermekről. Részt veszünk esetmegbeszéléseken és meghívás alapján az értekezleteken. A kerületben működő családokat támogató alapítványokkal (RÉS Alapítvány, Üdvhadsereg Fényháza Alapítvány) is szoros kapcsolatban vagyunk. Szabad férőhelyeinkhez mérten igyekszünk ellátást nyújtani a hátrányos helyzetű szülők munkavállalásának megkönnyítésében. 57

58 f) gyermekjóléti alapellátás Család, és Gyermekjóléti Szolgálat szervezeti egysége A szolgálat biztosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 39. -ban előírt gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban. Szt.) ban meghatározott családsegítést, valamint a 40. -ban szabályozott család és gyermekjóléti szolgálat feladatait. Agyermekjóléti szolgáltatáscélja a gyermekek testi, lelki, értelmi és érzelmi fejlődésének biztosítása, a családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében kiemelt feladat a gyermekkel és családjával végzett szociális munka során a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, családi konfliktusok megoldásának elősegítése, - különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében- az egészségügyi és a szociális ellátás valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan segítségnyújtás, mely a gyermekek mindenek felett álló érdekét képviseli az ellátások biztosításával, az ellátások közvetítésével és szervező tevékenységgel. Feladata a családon belüli erőszak gyermekáldozataival való kiemelt foglalkozás. A Gyvt. szabályozza a gyermekek védelmét és mindenre kiterjedő jólléti ellátásait, valamint a preventív szolgáltatásokat. A törvény létrehozását követően előtérbe került a családdal közösen készített gondozási terven alapuló szociális munka és a saját erőforrások mozgósításának fontossága évben a családi és kapcsolati konfliktusok miatt érkezett a legtöbb jelzés intézményünkbe. Évről évre egyre súlyosabb mértékű válással és kapcsolattartással összefüggő problémával foglalkozik szolgálatunk. Szintén vezető probléma az anyagi probléma, az életviteli nehézség, az elhanyagolás és a családon belüli bántalmazás. 58

59 59

60 A központ önálló szakmai egységként, de egy épületben működik a szolgálattal. Diplomás szakembereink a koordinációs feladataikon túl jelzőrendszeri, pszichológusi, jogi, fejlesztőpedagógusi tanácsadást, utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet és mediációt is biztosítanak. Az esetmenedzserek a következő szakmai feladatot látják el: javaslattétel hatósági intézkedésre (védelembe vételre, pártfogásra, megelőző pártfogásra, ideiglenes hatályú elhelyezésre, nevelésbe vételre, családba fogadásra, 3. személynél történő elhelyezésre, gondozási hely megváltoztatására, családi pótlék természetben történő nyújtására, tankötelezettség teljesítésének előmozdítására) gyámhivatali és bírósági döntés, intézkedés alapján történő feladatellátás jelzőrendszer működtetése, koordinálása családgondozás biztosítása a családjából kiemelt gyermekek számára utógondozás biztosítása a nevelésbe vétel megszűnését követő időszakban rendszeres együttműködés a szolgálat családsegítő kollégáival, koordináció biztosítása készenléti (telefonos) szolgáltatás biztosítása 60