SZEGED MJ. VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGED MJ. VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 SZEGED MJ. VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A Koncepció egységes szerkezetbe foglalása készült: Szeged mj. város Önkormányzata Megbízásából a T.T.T. Városépítő Település-, Magas és Mélyépítés Tervező Bt-nél évben szerkesztette: Takács Máté okl. építészmérnök városépítési- városgazdasági szakmérnök vezető tervező TT-1/06/0129 Közreműködők: Erdész Ida kartogrammok, grafika Kurusa Gergely fényképek Régió Alfa Consulting Bt. adatgyűjtés Szakmai konzulensek A Megbízó részéről Priskinné Ale Mária Fejlesztési Iroda vez.h. Szabóné Fehér Éva Városi Főépítész

2 2 A koncepció szövegtervezete a Megbízó által a Szerkesztő rendelkezésére bocsátott alábbi előtanulmányok, részkoncepciók felhasználásával készült: Szeged mj. város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója 1993 Szeged mj. város Önkormányzatának kulturális koncepciója jóváhagyva: 738/2000(IX.1.)Kgy.sz.. Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program 2002 Szeged város Idegenforgalmi Koncepciója Juray Tünde, Pethőné Deák Angéla, Euroterv 2002 Bt. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Szeged mj. város Lakóépület felújítási program T.T.T. Városépítő Bt. Szeged város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program 2004 (kiegészítve 2007-ben) Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány VÁTI Kht., Archeo Art Bt Szeged évi Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának értékelése Szakmai team február Szeged városfejlesztési lehetőségeinek vizsgálata (mély interjúk) Szonda Ipsos 2005 május Vélemények a Szegedi Önkormányzat tevékenységéről 2005 tavaszán közvélemény kutatás a szegedi lakosság körében Szonda Ipsos 2005 május-június Szeged Fő utcája a Tisza Fejlesztési projekt Oskolás Intézet Kft Szeged Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója (1993) újrapozicionálása Szakmai team 2005 december Vez. Szakértő Susányi Tamás Csongrád Megyei Építész Kamara szakvéleménye Szeged HVFK (1993) újrapozicionálása című tanulmányhoz Szeged Megyei Jogú Város esélyegyenlőségi programja A fenntartható fejlődés feltételei Szegeden Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda január. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Szolgáltatástervezési Koncepciója Szeged Biopolisz Pólus Fejlesztési Program Szeged Pólus Kht Közlekedési Koncepció COWI Településszerkezeti terv módosulásai között Régió Alfa Consulting Bt Hidrológiai Vizsgálat Szegedi Vízügyi Kft. Új Magyarország Fejlesztési Terv

3 3 SZEGED MJ. VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Előszó /polgármester/ Bevezető /szerkesztői összefoglaló/ 5. I. Társadalmi, politikai, gazdasági környezet A város jövőképe 2. A fejlesztés keretfeltételei 3. A város fejlődésének problémái és a kitörési lehetőségek (Szeged SWOT, problémafa, célfa) II. A város és környéke, térségi integráció Eurorégiós határokon átnyúló és Pólusközponti szerep 2. A régióközponti szerepkör 3. A kistérség helyzete, fejlesztésének lehetséges irányai III. Gazdaságfejlesztés Összefoglaló helyzetkép 2. Iparfejlesztés 3. Szolgáltatás 4. Mezőgazdaság 5. Idegenforgalom IV. Az épített környezet és a közterületek minőségének javítása Kulturális örökségvédelem 2. Városközpont és közterületeinek rehabilitációja 3. A Belváros (kis- és nagykörút közötti terület, Újszeged belső része) rehabilitációja 4. Történelmi városrészek a Nagykörúton kívül 5. Új városrészek (lakótelepek) 6. Körtöltésen kívüli területek V. A természeti környezet javítása Természetvédelmi területek 2. A folyó partok és a hullámterek komplex megújítása 3. A holtágak és a bányatavak, záportározók, halastavak rehabilitációja 4. Erdők, összefüggő nagyobb zöldterületek 5. A környezeti elemek védelme VI. A humán infrastruktúra fejlesztése, közösségi gondoskodás Oktatás 2. Egészségügy 3. Szociálpolitika 4. Közművelődés és kultúra 5. Sport, szabadidő rekreáció

4 4 VII. A műszaki infrastruktúra fejlesztése Közlekedés 2. Vízgazdálkodás, árvízvédelem 3. Energiaellátás VIII. Lakásgazdálkodás Az Önkormányzat szerepe a magánerős lakásépítésben 2. Lakásfelújítás 3. Bér-lakásépítés és felújítás IX. A város térszerkezete A történelmileg kialakult területhasználat és közlekedési hálózat 2. Kedvező és veszélyeket hordozó tendenciák a térszerkezet alakulásában 3. A város nagy távlatú térszerkezetének koncepciója A változat: megosztott pólusközponti szerepkör extenzív területfejlesztés feltételezésével B változat: pólusközponti szerepkör tudásalapú magas szinten gépesített kis területigényű ipari fejlesztéssel C változat: pólus központi szerepkör, eurorégiós feladatokkal, intenzív területfejlesztés, tudásalapú iparral, a tercier és kvaterner ágazatok dominanciája mellett, enyhén növekvő népességszámmal X. Stratégiai célok 82. Fejlesztési célok és prioritások Szeged, március

5 5 SZEGED MJ. VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (VFK) BEVEZETŐ: Szeged Város Hosszútávú Fejlesztési Koncepcióját (HVFK) Szeged MJ. város Közgyűlése 216/1993(VII.1.)sz. határozatával állapította meg. A koncepció alapján készült el 1999-ben az új településrendezési terv, amely rövidesen teljes körű felülvizsgálatra szorul. Az Építési törvény 2006 május 1-ével életbe lépett módosítása a Fejlesztési Koncepciót a településrendezés három alapvető eszköze egyikeként első helyen az egyenlők között határozta meg. A fentiek miatt halaszthatatlanná vált a korábbi koncepció felülvizsgálata, vagy új dokumentum kidolgozása. A város Önkormányzata az előkészítő munkát 2004 végén elindította, de már ezt megelőzően is készültek ágazati részkoncepciók. Az előkészítő anyagokból megállapítható volt, hogy az 1993-ban elfogadott HVFK igen sok célkitűzése ma is aktuális, de részben a törvényi előírások, részben a jelentősen megváltozott fejlődött gazdasági-társadalmi környezet miatt a ma is helytálló célokat megtartva új szerkezetű, kiegészített tartalmú Városfejlesztési Koncepcióra van szükség. A VFK készítéséről szóló Tájékoztatót és a javasolt Tartalomjegyzéket az Önkormányzat a törvényben meghatározott államigazgatási szervezeteknek és a közismert helyi szervezeteknek megküldte, kérve előzetes állásfoglalásukat. A felhívásra 35 megkeresett válaszolt. A javaslatok többsége a szövegtervezet összeállításánál felhasználható volt. Az előzetes véleménynyilvánítások között merült fel az elkészülte óta szinte évenként, több részletében is módosított Településszerkezeti terv változtatásainak vizsgálata. A nagy számú módosítás ugyanis annak kockázatával járhat, hogy az eredeti terv összehangolt szerkezeti elemei jelentős torzulást szenvednek. A vizsgálat bizonyította, hogy a módosítások döntő többsége nem veszélyeztette a szerkezeti terv lényegi részeit. Ez alól kivétel a dorozsmai gazdasági terület kijelölése, amely alternatívák és távolabbi összefüggések vizsgálatát is igényelte volna. Jelentősen megváltozott a kikötőhöz vezető út nyomvonala is a Tompa szigeti kiskertek nyugalma érdekében. A vizsgálat összesítő eredményét a mellékelt kartogram és táblázat mutatja be. A szövegtervezet újabb, az előzetes észrevételek alapján kiegészített változatának megküldésével az Önkormányzat felkérte az államigazgatási szerveket, szakmai és civil szervezeteket, önkormányzati képviselőket, a szomszédos települések polgármestereit a munkaanyag véleményezésére. A 137 db felkérésre 43 válasz érkezett A válaszadók 50%-a egyetértett a tervezettel, nyolcan néhány kisebb észrevételt tettek. Ugyancsak nyolcan egy-egy fejezethez adtak igen részletes és hasznos javaslatot. A Dél-alföldi Állami Főépítész, a Csongrád Megyei Építész Kamara, Juhász Gyula önkormányzati képviselő, a FIDESZ-KDNP frakció, a Levegő Munkacsoport és az Életharmónia alapítvány átfogó, a fejezetek többségét érintő kritikai észrevételeikkel jelentős mértékben hozzájárultak az újabb, a véglegeshez közelítő változathoz. Időközben elkészült az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) első változata. Az IVS a város egésze és a kilenc városrész (1. Belváros, 2. Alsóváros, 3. Móraváros, 4. Rókus város, 5. Felsőváros, 6. Újszeged Szőreg kertváros, 7. Déli kertváros és Gyála, 8. Északi kertváros és Tápé, 9. Iparváros és Kiskundorozsma) valamint a Tisza-Maros hullámtér adottságainak és lehetőségeinek elemzésére építve javaslatot ad a hosszú-, közép- és rövidtávú fejlesztésekre, kijelöli a közötti akcióterületeket. A stratégia megvalósíthatóságára ingatlangazdálkodási, partnerségi, marketing és szervezeti javaslatok is készülnek. Jelen tervezet további lakossági, szakmai és Bizottsági egyeztetés után kerül a Közgyűlés elé jóváhagyásra. Szeged, március Takács Máté Szerkesztő

6 6

7 I. TÁRSADALMI, POLITIKAI, GAZDASÁGI KÖRNYEZET 7 1. A VÁROS JÖVŐKÉPE Szeged jövője elválaszthatatlan az Egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába. Jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, vallási és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a középeurópai városi munkamegosztás aktív szereplője. Szeged a magyarországi öt fejlesztési pólus egyike, a Dél-alföldi régió Közigazgatási Központja. A város meghatározó módon részt kíván venni a határokon átnyúló interregionális együttműködésben is. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit, támogatja egyediségek szegedikumok létrehozását. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A fentiek stagnáló, vagy enyhén növekvő városi népesség mellett valósulnak meg. Egy település helyét a hierarchiában az általa nyújtott szolgáltatások sokrétűsége és színvonala határozza meg, amely azonban a hatékonyság követelménye miatt az igénybevevők létszámával közel arányos. A város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe azokat. Tiszai látkép a Dómmal Városháza Egyetem Dugonics tér Színház Móra Ferenc Múzeum

8 2. A FEJLESZTÉS KERETFELTÉTELEI Nemzetközi feltételek Szegednek az európai településhálózatban elfoglalt helyére alapozva lehetősége nyílik arra, hogy a déli határ zóna egyik legfontosabb logisztikai központjává váljon az információit, tőkét, árut összegyűjtő, szortírozó, feldolgozó, tároló, szétosztó, továbbító funkciók megfelelő fejlesztése, valamint az ehhez tartozó szellemi, innovatív háttér, kiszolgáló infrastruktúra és működőképes adminisztráció megteremtése útján. A városnak tehát adott a lehetősége, hogy több vonatkozásban is európai regionális központi szerephez jusson. (logisztika, kereskedelem, vámés pénzügy, stb.) A következő évtizedekben az NF szerint arra lehet számítani, hogy Magyarország gazdasági növekedési üteme meghaladja az EU átlagot, vagyis megindul a magyar gazdaság felzárkózási folyamata a fejlett Európához. Az EU piaca tovább bővül, a globalizáció horizontálisan és vertikálisan is mélyül, ami a vállalatokat a termelékenység növelésére sarkallja. A következő évek fogják eldönteni, hogy a magyar gazdaság folyamatosan csökkenti-e lemaradását az európai élmezőnytől, vagy az európai periférián stabilizálódik. Ez alapvetően meghatározza Szeged jövőbeni nemzetközi szerepvállalását is. Az Információs és kommunikációtechnológia (IKT) egyre több országban válik a gazdaság vezető szektorainak alapjává, melynek alakulásában az egyes nemzeti gazdaságpolitikák jelentős szerepet játszanak. Annak ellenére, hogy a külföldi befektetők a fővárost és az ország Ny-i felét részesítik előnyben, Szeged gazdaságában is meghatározó a szerepük. Súlyuk az energia és a szolgáltató ágazat privatizációjának eredményeként emelkedett meg jelentősen; a befektetések közel 70%-a ezen ágazatokban realizálódott. Szeged Európában 2.2. Új Magyarország Fejlesztési terv és a pólus szerepkör A város fejlesztési céljai összhangban kell, hogy legyenek a Nemzeti Fejlesztési tervvel: az ebben megfogalmazottak adják a VFK országos feltételeit. Az NF a Dél-alföldi régióra és Szegedre vonatkozó fejezeteinek főbb megállapításai az alábbiak: Az Európai Parlament és a Tanács május 23-án kihirdetett 1059/2003/EK rendeletének évi kiegészítése rögzítette, hogy Magyarország területe hét NUTS-II régióra oszlik. Régió GDP Euró Közép ,7 Magyarország Közép-Dunántúl ,3 Nyugat ,4 Dunántúl Dél-Dunántúl ,4 Észak ,1 Magyarország Észak-alföld ,3 Dél-alföld ,4 Régiók Magyarországon Az EU-25 átlagának százalékában

9 9 A központi régió gazdasági fejlettségét tekintve egyre jobban felülmúlja a többi régiót, melyek közül a Közép- és a Nyugat-Dunántúl fejlődik a legdinamikusabban. A másik négy régió hasonló fejlettségi szinten áll, a két legfejletlenebb (az Észak-alföld és Észak-Magyarország) valamelyest közelít a két dél-magyarországihoz (a Délalföldhöz és a Dél-Dunántúlhoz). A Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régió kedvező kapcsolódási lehetőséget nyújt a déli piacok irányába. A Dél-alföldi régiót átszeli a IV. TEN-T közlekedési folyosó, már ma is erős nemzetközi tranzitforgalmat eredményezve a térségben. Mindkét régió jelentős egyetemi bázissal rendelkezik, ugyanakkor különösen Pécsett a fejlett felsőoktatási rendszer nem eléggé piacképes, az egyetemi képzés műszaki és informatikai profilja erősítésre szorul. Szegeden is jelentős tudásközpont található, de ennek lehetőségeit a Dél-alföldi régió nem tudja megfelelően kiaknázni, mert még nem történt meg a modern ipari szerkezetváltás. A gyenge versenyképességű gazdasági szerkezet itt alacsony képzettségű munkaerővel párosul. A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése. Ennek eleme a főváros nemzetközi versenyképességének erősítése, a regionális központok kijelölése és a fejlesztési pólusok támogatása, illetve a városvidék kapcsolatok erősítése. A fejlesztési pólusok funkciója, hogy a fejlődést közvetítsék, kisugárzó erejüknél fogva generálják, a régió- és országhatárokat is átlépő hatóterületeik fejlődését gyorsítsák, és képesek legyenek régiójuk számára megtartani a legképzettebb munkaerőt is. Pólusközponti szerepkört azok a városok kaptak amelyek régiójukat alakító, a nemzeti- vagy országhatáron is átnyúló térszervező erővel rendelkeznek; amelyet magas szintű K+F- és innovációs funkciókat látnak el, ezen belül meghatározó a magas hozzáadott-értékű gazdasági tevékenységek jelenléte és széles az egyetemi képzés kínálati palettája; amelyek szoros együttműködést valósítanak meg a tágabb vonzáskörzetük településeivel, térségeivel; amelyeknek méretükből adódóan nagy a társadalmi, gazdasági és politikai súlya; ahol magasabb igényeket is kielégít a kulturális kínálat, és ahol elegendő munkalehetőség biztosított a legmagasabban képzett munkaerő számára is. A fejlesztési pólusokat különböző operatív programok támogatják, melyekben a következő főbb tevékenységek jelennek meg: egy-egy tudomány- vagy iparághoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése; a kutatás-fejlesztési eredmények átadására képes innovációs szolgáltatások feltételeinek megteremtése; az érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozások növekedéséhez és hatékonyabb üzletmenetéhez szükséges gazdasági tanácsadás, valamint az adott szakterülethez kapcsolódó befektetés-ösztönzési tevékenység; a támogatott kutatás-fejlesztési, oktatási intézmények és vállalkozások működési feltételeit biztosító infrastrukturális fejlesztések (például városon belüli elérhetőség javítása, a közművek fejlesztése). Az egyes pólusok fejlesztése különböző kiemelt tudomány- és iparágak támogatására épül. Ezek a következők: Debrecenben a tudás iparosítása (gyógyszeripar, agrárinnováció), Miskolcon technopolis (nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív energiák), Szegeden Biopolisz (egészségipari, környezetipari, agrárgazdasági biotechnológia), Pécsett az életminőség pólusa (kulturális és környezetipar), Győrött Autopolis (autóipar, gépgyártás, megújuló energiák), Székesfehérváron és Veszprémben logisztikai, nano- és biotechnológia, műszaki informatika. A Dél-alföldi régióban a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés részeként a fő cél a tudásipar, az agrárium és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar, a gépipar, az üveg-, a kerámia és a vegyipar erősítése, valamint ezekre építve a gazdasági szerkezetváltás elindítása. A turisztikai vonzerő fejlesztésének középpontjában a termál-, egészség- és aktív turizmus áll. A megújuló energiaforrások közül fejlesztjük a geotermikus, a szél- és a napenergia, valamint a biomassza energetikai hasznosítását. Az Európai Unió délkeleti kapujában fekvő régió nemzetközi

10 10 és logisztikai szerepkörének kiépítésére törekszik. A régió kiemelt területi és településfejlesztési fókuszában Szeged, mint fejlesztési pólus, valamint a városhálózat többi eleme és a mezővárosi hálózat policentrikus fejlesztése áll. Kiemelt figyelmet kell fordítani a ma még perifériát jelentő román és szerb határ menti területekre, a tanyás településszerkezetű Homokhátságra és a Körösök völgyére. A régió szerepet vállal a Tisza és a Duna térségében regionális és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt fejlesztésekben is. A VFK a 2013-ig terjedő időszakban városfejlesztési célkitűzéseinek megvalósításánál a helyi- helyzeti energiák mellett számol az Uniós forrásokkal illetve az NFT-hez kapcsolódó operatív programokkal Geopolitikai helyzet, helyi-helyzeti energiák Szeged országos és nemzetközi folyosók metszésében helyezkedik el. A város régión túlnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolatai közvetlen elérést biztosítanak Románia és Szerbia Montenegro felé. Nem véletlen tehát, hogy a Magyarországon tervezett tíz logisztikai szolgáltató központ egyikének helyszínéül Szeged került kijelölésre. A IV. páneurópai közlekedési folyosó Magyarországon A város különböző tájegységek találkozási pontján található, a magyar román szerb hármas határ metszése mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad, ahol nemzetközi közlekedési infrastruktúrák találkoznak, metszik egymást. Ez egyben a város legrégebbi történelmi szerepe is. A kiváló geopolitikai helyzetéből fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg, a román-latin, a szerb és a magyar kultúra hagyományos egymás mellett élése, amely a városi élet valamennyi területén befolyással bír. A kedvező földrajzi helyzetnek köszönhetően pozitív gazdasági változások történtek a városban, főként az utóbbi években. Néhány szegedi kis- és középvállalkozás erőteljes növekedésnek indult. A városban a korábbi iparterületek reorganizációja nyomán négy ipari park működik, melyek a gazdasági és a határmenti kapcsolatok fejlesztése szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bírnak. Szeged Budapest után az országban a második legnagyobb oktatási, kutatási és tudományos központ. Az itt közép- és felsőfokon tanuló diákok 50 ezres száma felér egy közepes magyar város lakosságával. Szeged oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei jelenleg már integráltan Szegedi Tudományegyetemként működnek 7 egyetemi és 4 főiskolai karral. A Trianon után Szegedre telepített Kolozsvári Egyetem mára az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb oktatási központjává vált, mely egyben a város legnagyobb költségvetéssel rendelkező, legtöbb embert foglalkoztató munkáltatója lett. Szegeden a város, sőt a megye határain is túlnyúló feladatokat ellátó egészségügyi (klinikák) intézmények működnek. A nemzetközi szinten is elismert színvonalú szegedi felsőoktatás mögött magas szintű kutatói háttér áll. Országosan is jelentős kutató-fejlesztő tevékenység koncentrálódik, amely kiemelkedő szerepet ad a város, a megye és a régió egésze számára a K+F terén.

11 11 A város tudományos életét fémjelző biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások a dél-alföldi régió gazdaságát jellemző agrártermelés, az élelmiszer feldolgozás és az egészségügy területéhez kapcsolódnak. A városban végzett kutatások egyes területei (pl.: biológiai kutatások) országos jelentőségűek. A városban az SZTE Kutatóhelyein túlmenően három nemzetközi hírnevű kutatóintézet található, amelyek döntően alap- és alkalmazott kutatásokat folytatnak a biotechnológia területén(szbk, Baly Zoltán, Gabonakutató). Közülük kiemelkedik az MTA Szegedi Biológiai Központ, mely a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb élettudományi centruma, egyben legnagyobb vidéki kutatóintézete. Az egészséges lokálpatriotizmus az egyik legerősebb városfejlesztő helyi energia. A megalapozó vizsgálatok keretében elvégzett közvélemény kutatás eredménye szerint a szegediek szeretnek a városban élni, és büszkék is rá (Szonda Ipsos, 2005). Ennek egyik meghatározó indoka a település léptéke. Ez lehetővé teszi ugyanis, hogy a lakosok az urbanizáció majd minden előnyét, komfortját élvezzék, de még nem túl nagy ahhoz, hogy annak negatív hatásai dominánssá váljanak. Mindez összességében egy élhető város vízióját rejti magában. A fentieken túl a város egyedi, mással össze nem téveszthető épített környezettel is rendelkezik. Az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítésnek köszönhetően Szeged Európában is egyedülállóan egységes stílusú belvárossal, korszerű sugarasgyűrűs városszerkezettel büszkélkedhet. Körgyűrűs sugaras útrendszer Az oktatási és kulturális hagyományaiból és centrum szerepéből fakadóan a város kulturális élete is igen gazdag, amely a jelen és a jövő generációi számára kiemelkedő jelentőséggel bír. Számos olyan létesítménnyel, programmal rendelkezik, melyek regionális, országos és nemzetközi szinte egyaránt komoly idegenforgalmi vonzást jelentenek. Jelentős helyzeti energia rejlik a városban hozzáférhető magas szintű üzleti pénzügyi szolgáltatások széles körében. (24 db bankfiók és takarékszövetkezet) A város életében meghatározó szerepet tölt be a Tisza és a Maros. A város Nagyárvíz után kialakult térszerkezete ma is jól működik, alapvető beavatkozást nagytávlatban sem igényel, valamennyi eleme önmagában is fejleszthető. Fenti adottságok a XXI. Században is meghatározzák Szeged fejlődését és külső források nélkül is mérsékelt, egyenletes fejlődést biztosíthatnak. Az Egyetem Dóm téri épületei

12 MTA Biológiai Kutatóintézet A népesség alakulása, demográfiai prognózis A KSH előrebecslései szerint Magyarország népességszáma a következő évtizedekben csökkenni fog. A csökkenés mértéke attól függ, hogy a demográfiai fogyást a nemzetközi migráció várhatóan pozitív egyenlege milyen mértékben lesz képes egyensúlyozni. Szeged lakossága az 1980-as években már csak mérsékelten gyarapodott, a 90-es években kis mértékben, az ezredforduló körül erőteljesebben fogyott. A korábbi évtizedekhez hasonló robbanásszerű növekedés a jövőben nem várható, az átmeneti visszaesés után azonban az emelkedés elkezdődött, és ez lassuló ütemben valószínűleg állandósulni fog. A lakosság korösszetételéből is következik, hogy a visszaesés időszaka befejeződött. Az ezredforduló után két évtizeden keresztül a születések elhalálozások aránya a város lakosságának számát csekély mértékben fogja csökkenteni. A népesség számának alakulásában a meghatározó a 80-as években a bevándorlás volt: a 4-5 ezer fős népességtöbblet döntő részben a vándorlási nyereség eredménye. Eklektikus városkép (Klauzál tér Kis Dávid ház) Dóm tér a Szabadtérivel A népesség változása A bevándorlások lényeges eleme az elmúlt tíz évben a felsőoktatás hallgatói létszámának erőteljes növekedése volt: a fejlesztési elképzelések az ezredfordulóig mintegy 6 ezer fős gyarapodással számoltak, a növekedés azonban ezt a számot lényegesen meghaladta (2007. októberében: fő).

13 Lakónépe sség Állandó népesség Nappali népesség ,4 169,9 168, ,8 156,8 163,4 156, Min. 190 Min. 200 Min. 200 /ezer fő/ Lakónépesség az állandó bejelentkezésű, s máshol ideiglenesen sem bejelentett és a Szegeden ideiglenesen bejelentett népesség, Állandó népesség a Szegeden állandó bejelentkezésű népesség /ideiglenes bejelentkezéstől függetlenül/, Nappali népesség a nappal Szegeden dolgozó, tanuló, vásárló, stb. népességgel, tehát az ingázás különbözetével növelt lakónépesség. A népesség városon belüli elhelyezkedésében a súlypont az utóbbi két évtizedben jelentősen átrendeződött. A területi megoszlás, valamint a jövőben várható, célul tűzött változás fő elemei az alábbiak: A területileg koncentrált lakásépítés következtében a népesség városon belüli elhelyezkedésének súlypontjává a több mint 70 ezer főnek otthont adó lakótelepek váltak. A korábbi építésű lakótelepeken azonban már az 1980-as években is jelentős, 20% körüli fogyás történt. Ez a változás nagyrészt természetes a 70-es évek felnövő gyerek korosztályainak elköltözésével elöregedést jelentő folyamat. Az ezredforduló után következő évtizedben a lakótelepi élettér felújításával 2010-ig további 10 % körüli népességcsökkenéssel egészséges népesség összetétel kialakulása és állandósulása a cél. A Belváros, és különösen a városközpont funkciója, építészeti értékei miatt sokfajta beavatkozást igényel. A Belvárost a tömbök felújításával vonzóvá kell tenni a területet olyan társadalmi rétegek számára is, amelyek képesek az igényes lakókörnyezet kialakítására és megtartására. A városrész népességének csökkenése az ezredfordulót követően megállt, növekedése megindult és 2020 körül újra megközelítheti a 30 ezer főt. 215 Felújításra váró Belvárosi tömbök A város népességmegtartó képességének fokozása a magas szintű szolgáltatások rentabilitása érdekében is fejlesztési cél. TIK az Ady téren Roosevelt tér - Stefánia rekonstrukció

14 Szeged SWOT Szeged erősségei, helyi helyzeti energiái A város külső megítélése jó. Jelentős geotermikus és szénhidrogén vagyon Gyógy- és termálvízkészletek Magas a napsütéses órák száma Sok az építészeti érték (Palotás város) Vonzó turisztikai adottságok (fesztivál hagyományok, konferencia központ) A tranzit energia szállítások területén kiemelt gócpont (villamos energia, kőolaj, földgáz) Kiváló közlekedés földrajzi elhelyezkedés (nemzetközi közúti tranzit szállítási útvonalra esik) A közlekedési alágazatok közötti fordítókorong jellegű kapcsolat (közúti, vasúti, vízi, légi csomópont) Fejlett kommunikációs infrastruktúrák (A városi térinformatikai rendszer kiépítettsége) Jelentős kereskedelmi gócpont (nemzetközi áruházláncok jelenléte) Értékes élelmiszeripari tradíciók megléte a helyi gazdaságban (Pick, Paprika) A gazdaságot kiszolgáló fejlett tercier szektor (bankok, tanácsadó szervezetek) A város közigazgatási területén belül regionális jelentőségű repülőtér, Ro-La terminál és medencés kikötő működik A fejlesztő háttér szervezetek (Praelog Kft., Biopolisz Kft.) illetve a vállalkozásfejlesztési intézmények (Kamarák, Progress) aktív előkészítő munkája. Városrendezési tervek rendelkezésre állása (ÁRT, RRT). Európa szintű városi kezdeményezések (Biztonságpolitikai Központ, Esély a Stabilitásért Közalapítvány) Pályázati tapasztalatok (a megszerzett EU és állami pályázati források magas aránya). A tudományos élet kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere. 14 Sokrétű regionális szerepkör (oktatás, egészségügy, dekoncentrált szervezetek székhelye). Kiemelkedő innovációs potenciál (SZTE, Kutatóintézetek). Magas az egyetemet főiskolát végzettek száma (a hallgatók száma fő). Élénk civil kulturális kapcsolatok. A város gyengeségei, a fejlesztés akadályai Rossz megközelíthetőség (zsákutca jelleg) A fekvésből adódóan a levegőminőségi mutatói rosszak (por) Paternalista szemléletű fejlesztési módszertan Társadalmi párbeszéd hiánya A közlekedésből fakadó környezetszennyezés magas szintje (A nk.-i szállítási útvonalak a városon keresztül haladnak) A helyileg védett belvárosi lakótömbök felújításra szorulnak. A panelos lakótelepek rehabilitációra szorulnak. Jelentős a minőségi és a bérlakáshiány A tömegközlekedés területi egyenlőtlensége, a közlekedésszervezés diszharmóniája A város belső közlekedési rendszerének infrastrukturális hiányosságai (3. déli Tisza közúti híd, vasúti híd, buszpályaudvar) A kerékpáros közlekedési hálózat még nem épült ki teljesen. Elavult iparszerkezet (a helyi gazdaság alapját képező ágazatok leértékelődése, a húzó ágazatok hiánya). Kiépítetlen agrár nagykereskedelmi centrum A vonzáskörzet jelenleg féloldalas. (a Trianon előtti gazdasági kapcsolatok tartós megszakadása) Szeged-Hódmezővásárhely-Makó városhármas és a többi város közötti intenzív kapcsolat hiánya. A helyi gazdasági szereplők közötti termelési együttműködés (klaszterek, termelő értékesítési szövetkezet) alacsony szintje. Saját fejlesztési tőke hiánya a helyi vállalkozásoknál.

15 Beruházásra, betelepülésre alkalmas zöldmezős önkormányzati terület hiánya. A befektető vonzást szervező menedzser szervezet hiánya. Szakági programok hiánya. A külföldi tőke eddig csak a kereskedelembe és a szolgáltatásba fektetett be. A műszaki képzés hiánya a felsőoktatásban. Nem elég hatékony lobbi. A konszenzus hiánya a közéletben (a politikai csatározások magas szintje a közgyűlésen kívül és a médiában is). Az önkormányzati fejlesztési források szűkössége (a helyi adóbevételek relatív csökkenése, az adósság állomány magas szintje). Szeged lehetőségei A schengeni határ előnyei (áru megállító jog, közbiztonság javulás). Közlekedési hálózatokba való beilleszkedés (autópálya megépítése, regionális repülőtér, a nemzetközi tiszai vízi út megteremtése). Az európai város hálózatokba való bekapcsolódás (a tágabb régiókra kiterjedő logisztikai ellátó szerepkör erősítése) A testvérvárosi kapcsolatok kiszélesítése (Cambridge, Darmstadt, Toledo, Turku, stb.) A konferencia-, gyógy- és a szabadidős turizmus élénkülése. Határmenti térségek irányításában betöltött politikai szerepkör megerősödése (DKMT igazgatási-közvetítő szerep, konzulátusok, nemzetközi intézmények ide vonzása). Az Euro régiós szerepkör kiteljesedése. A határok átjárhatósága révén a déli természetes gazdasági vonzáskörzet visszaszerzése Külföldi működő-tőke (logisztika) beáramlás növekedése a határmenti térségekben (Interreg, PHARE CBC) Egyetemközi, kutató központi nemzetközi együttműködések erősödése. Kapcsolódási lehetőségek a biotechnológia, informatikai, stb. innovációs tengelyekhez (Európai Kutatási Térség, Egységes Európai Felsőoktatási Tér) A tudásalapú társadalom térhódítása. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának alacsony szintje (egyetemi ipari park, spin off inkubátorház hiánya, agyelszívás ) 15 A fejlett közoktatási, közművelődési, egészségügyi és szociális intézményrendszer üzemeltetése egyre nagyobb gond (a normatívák alacsony szintje) Az egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és rekreációs intézmények egy részének elavult műszaki állapota. A kiskereskedelmi ellátás térszerkezetének a torzulása (belváros bevásárlóközpontok) miatti forgalomgerjesztés. Az idegenforgalmi idény szűk időtartama. A fejlesztés kockázatai A természeti katasztrófák megjelenése a térségben (élővíz szennyezés, a Homokhátság elsivatagosodása, ár-, belvízveszély) A területi egyenlőtlenségeket növelő globalizációs folyamatok (elvándorlás, stb.) A balkáni konfliktus ismételt megjelenése. A régióban található nagyvárosok közötti verseny éleződése. Más hasonló adottságú dél-alföldi megyeszékhelyek versenyképességének megerősödése (Kecskemét, Békéscsaba). Az önkormányzatok működési feltételeit biztosító jogi és pénzügyi szabályozóinak állandó változása. A határon túli nagyvárosok konkurenciájának az erősödése (Arad, Temesvár, Szabadka, Újvidék). A tőkebeáramlás továbbra is a hagyományos ágazatokat és területeket preferálja. A vonzáskörzet gazdaságának alacsony jövedelem termelő képességének állandósulása. (a szociális válság elmélyülése, a munkanélküliség fokozódása). A szürke gazdaság tartós fennmaradása a térségben. A nemzetközi bűnözés elterjedése (drog-, fegyver-, lánykereskedelem, pénzmosás, stb.) A szegénységi kockázatok erősödése (az országon belüli jövedelem különbségek növekedése). Forrás: Szeged HVFK értékelése, Szakmai team Susányi T.

16 16

17 17

18 18 II. A VÁROS ÉS KÖRNYÉKE, TÉRSÉGI INTEGRÁCIÓ 1. EURO-RÉGIÓS HATÁROKON ÁT- NYÚLÓ ÉS PÓLUSKÖZPONTI SZEREP Szeged geostratégiai helyzete, az EU csatlakozás hatására és a környező országok demokratizálódási folyamatának következtében felértékelődött. A város a hármashatár mentén mind a négy közlekedési ág közút, vasút, víziés légi közlekedés alap infrastruktúrájával rendelkezik. A Balkáni országokkal a Szegeden kereszteződő európai korridorokon bonyolódik le az EU forgalom jelentős része. kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődéséhez. Szeged a növekedés és foglalkoztatás mozgatórugója. Így tér- és gazdaságszervező szerepét be kell töltenie nem csupán a szegedi kistérségben, hanem a Dél-alföldi régióban és a formálódó DKMT Euro-régióban egyaránt. Ez utóbbi természetesen feltételezi a jelenlegi országhatárok a környező országok EUcsatlakozással történő feloldódását. Ennek szükségszerűségét igazolja a helyi gazdaság s részben az ellátó rendszerek működése; előbbi az optimális piacméret, míg utóbbi az ellátáshatékony üzemeltetése révén. Az önkormányzat közösségi szervező, kapcsolatteremtő tevékenységével segíti a térségi határok kitolódását, a város-hálózati kapcsolatrendszerek fejlesztését. Az elkészült és a közeljövőben készülő autópályák, gyorsforgalmi utak, a szilárd kifutópályával rendelkező, regionális repülőtér magas szintű alapot jelentenek a hálózatos fejlesztésekhez. A városban és a város környékén megjelenő, korszerűsített közlekedési módok (régiókat összekötő emelt sebességű vasút, városkörnyéki könnyűvasút, új közúti hálózatok) egymást kiegészítik és a kapcsolódó gazdasági szektor fejlődését is generálják. Szeged és környéke A város földrajzi adottságai alapján egyértelmű, hogy a közlekedési alágazatoknak, az áruszállításnak és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak kiemelt jelentősége lesz. Ezért a földrajzi elhelyezkedésből származó előnyt teljes egészében ki kell aknázni. Ez csak akkor lehetséges, ha az összes meghatározó közlekedési mód legkorszerűbb formája üzemel a város környezetében. A közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés tekintetében a jövőben az adottságainkkal összhangban a lehetséges legmagasabb minőségű infrastruktúrát kell működtetni, melyet a logisztikai funkciók kiteljesítése tesz egységes rendszerré. Szegednek meg kell felelnie az európai városhálózatban pontosan kijelölhető, hierarchikusan is meghatározható pozíciójának; vagyis annak, hogy regionális központként, fejlesztési pólusként megfelelően hozzájáruljon térsége és régiója Városkörnyéki főhálózatok

19 19 Erős régióközpont csak sikeres város lehet. Mindez az információs, az oktatási, a tudományos, a logisztikai a pénzügyi, a szellemi, innovációs, szolgáltatási szerepkörök összehangolt fejlesztése révén, valamint az ehhez szükséges területi és infrastrukturális feltételek biztosításával érhető el. 2. A RÉGIÓKÖZPONTI SZEREPKÖR A városvezetés a felelős hatóságok sokszorozódásával, a helyitől a regionálison és a nemzetin keresztül az európai szintig egy, a korábbinál jóval bonyolultabb intézményrendszerbe kényszerül, ami nehézséget okozhat a sikeres várospolitika gyakorlati alkalmazásában. A jövő Európája nem az országok, hanem a nemzetek, régiók és települések Európája lesz. Szeged hazánk többi nagyvárosához hasonlóan szoros kapcsolatban él a városkörnyék, az agglomeráció településeivel. A térségek kifelé versenyeznek, de a sikerhez befelé együtt kell működniük. Az egyes területek régiók, városok, kistérségek közötti verseny célja, hogy az adott területen élő lakosság jólétben élhessen. Kölcsönösen egyeztetett programokkal nemcsak egyik, vagy másik, hanem valamennyi résztvevő nyertes lehet. A város és vidéke viszonylatban jó példa lehetne erre a szorosabb kistérségi koordináció és stratégiai szövetség létrehozása Szabadkától és Zentától Hódmezővásárhelyig, valamint Mórahalomtól és Kistelektől Makóig. E szövetség különösen azért fontos, mert e városok mindegyike az EU perifériáján helyezkedik el, és ezen minőségükben az uniós programokban kiemelt támogatásra pályázhatnak közösen. A jó stratégiai szövetség un. városhálózati effektust idéz elő. Ennek révén maximális mértékben kiaknázható a létrejött kritikus tömegben és fokozott együttműködésben rejlő gazdasági előny. Jelenleg hiányzik a megye városaival a stratégia szintű kapcsolat. A közeljövőben megépülő gyorsforgalmi utak gazdaság élénkítő hatása nyomán pedig azt sem lehet többé figyelmen kívül hagyni, hogy Szeged 30 km-es sugarában található Hódmezővásárhely és Makó nyújtotta urbanizált térségben közel negyed milliónyian élnek. vonzáskörzet A központi szerepkör betöltése érdekében megteendő lépések: A térbeli gazdasági irányító, koordináló szerepkör bővítése A térségi együttműködésen alapuló fejlesztési és üzemeltetési rendszerek kialakítása és fejlesztése Szeged térségi szervezeti kapcsolatainak megerősítése mind az országos (nemzetközi) hálózaton, mind a régión és a vonzáskörzeten belül. A város és környéke térségi integrációjának fejlesztése: a jobb kooperáció lehetőségeinek keresése a városkörnyék egyéb szereplőivel, a térséggel közösen indítható programok megfogalmazása. Intenzív együttműködés a városon kívüli térségekkel. Újfajta városvezetési, városirányítási stratégia kialakítása a kooperáció és az együttműködés jegyében. A valódi partnerség létrehozása a város és vidéke között. (az agglomeráció, a Szegedi kistérség, Szeged Makó Hódmezővásárhely városhármasban). A határon túli együttműködéseknek az adottságoktól függő differenciáltsággal történő kiterjesztése a termelés, az ellátás, a rekreáció, az idegenforgalom, a környezetvédelem, a természet- és tájvédelem, a műszaki infrastruktúra fejlesztés területeire egyaránt. Az új szomszédság-politika és a tolerancia jegyében a nemzetiségi együttműködések fejlesztése.

20 20 3. A KISTÉRSÉG HELYZETE, FEJLESZ- TÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI A szegedi Kistérség Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai program 2002-ben készült. Az igen részletes elemző, helyzetfeltáró és a lehetséges fejlesztési irányokat több változatban vizsgáló anyag illeszkedik Szeged város fejlesztési koncepciójához. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól eltérő egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képező hét falu (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hét falu (Algyő, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza- és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetően más, mint a kistérség nyugati feléé. Szegedi kistérség A 2002-ben készült helyzetértékelés igazolja, hogy a szegedi kistérség nem homogén a környezeti adottságokat, a földrajzi helyzetet, a gazdasági, társadalmi viszonyokat illetően. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem képes területfejlesztési egységként funkcionálni. Az adottságokban, a fejlődési esélyekben felismerhető diverzifikáció inkább előnyére, mint hátrányára szolgál a koncepció meghatározásának. A fejlesztés alapvető koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a város és vidéke tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetőségét biztosítja. Alapvető koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelő színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elő: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet Társadalom A térség helyzetéből adódó sajátosság a Szeged városhoz való kötődés, amely nemcsak a gazdasági kapcsolatok terén, hanem a társadalmi viszonyokban is nagyon erős. Minden település tekintetében meghatározó Szeged vonzása, (jelentős részük Szeged egykori tanyavilágából jött létre) de ugyanakkor a szegedi statisztikai kistérségben Szeged kistérségi központként nem tud hatékonyan és eredményesen működni, méretéből, adottságaiból és régióközponti szerepköréből adódóan. Az emberi erőforrások helyzetét, fejlődési, fejlesztési lehetőségeit tekintve meghatározó körülmény Szeged, mint egyetemi város jelenléte, a szakképzettséget tekintve alapvetően a kistérséget is Szeged képzettségi struktúrája alakítja át. A kistérség belső eltérései jelentősek, de összességében elmondható, hogy meghaladja a megyei és a régió értékeit a szakképzettség tekintetében. Jellemző sajátosság a magas külterületi népesség aránya, a térség tanyás településszerkezetéből adódóan (elsősorban a homokhátsági települések tekintetében áll fenn). A szociális problémákkal küzdő szegedi népesség kiköltözése jellemző a Szegedhez közel eső falvak tanyáira, illetőleg a Szegedhez közel eső települések olcsóbban megvásárolható magánházas területeire, mely körülmény a települések meglévő problémáit jelentősen növeli.

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül. Varju László, Elnök, KMRFT október 14.

A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül. Varju László, Elnök, KMRFT október 14. A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül Varju László, Elnök, KMRFT 2008. október 14. KMRFT - Adatok, feladatok A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben