2013. SZALKSZENTMÁRTONI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 2013. SZLKSZENTMÁRTONI PETŐFI SÁNDOR ÁLTLÁNOS ISKOL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZBÁLYZT

2 Tartalom Általános rendelkezések... 4 szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 z iskola alapadatai... 4 z intézmény fenntartó és működtető szerve:... 4 z intézmény tevékenységi köre és működési területe:... 5 z iskolai felvétel rendje... 5 láírási és pecséthasználati jogkör, kiadmányozás, képviselet... 5 II. z iskola használati és működési rendje... 5 z elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 6 z elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 7 III. Teendők rendkívüli esemény esetén... 7 IV. z iskola nyitva tartásának rendje... 7 V. z iskolai sportkör és a vezetőség... 8 VI. rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 8 VII. z iskola szervezeti egységei, közösségei... 8 Iskolavezetés... 8 Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek z alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet pedagógusok oktató-nevelő munkájával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei Iskolai szülői szervezet (szülői közösség) Diákönkormányzat z osztályközösségek VIII. pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje IX. z iskolai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések X. z intézményi védő, óvó rendszabályok Nem dohányzók védelméről szóló rendelkezés XI. z intézmény külső kapcsolatai XII. z iskolai könyvtár igénybevételének, működésének rendje z iskolai tankönyvellátás rendje XV. z intézmény dokumentumainak nyilvánossága XVI. tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes

3 szabályai XVII. fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai XVIII. diákigazolvánnyal kapcsolatos szabályok XIX. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Záró rendelkezések Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya, hatályba lépése felülvizsgálat rendje Záradék

4 Szervezeti és Működési Szabályzat Általános rendelkezések szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról z iskola alapadatai z intézmény neve: Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskola Székhelye: 6086 Szalkszentmárton, Petőfi tér 12. Telephelye: 6086 Szalkszentmárton, Bacsó Béla u. 26. OM azonosítója: KIK azonosító: Tankerület: Kunszentmiklósi Tankerület közoktatási intézmény típusa: általános iskola z intézmény fenntartó és működtető szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (későbbiekben: KIK) 1051 Budapest, Nádor u

5 z intézmény tevékenységi köre és működési területe: nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvényben meghatározottak alapján az általános iskolai oktatási tevékenységre terjed ki az intézmény fenntartásával. z intézmény működési területe a KIK által meghatározott köznevelési feladat-ellátási területe. z iskola szakmai alapdokumentuma( alapító okirata) tartalmazza a tevékenységi kört és a felvállalható egyéb tevékenységeket. z iskolai felvétel rendje z általános iskolai felvétel tankötelezettség: gyermek tanköteles attól a naptári évtől, amelyben augusztus 31-éig 6. életévét betölti. gyermek iskolaérettségéről az óvodavezető dönt. Problémás esetekben, ha az egyik fél nem ért egyet a döntéssel, a nevelési tanácsadóhoz, majd - indokolt esetben- a szakértői bizottsághoz kell fordulni. tankötelezettség a szülő választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. tanulói jogviszony beiratkozás alapján létesül, a fenntartóval egyeztetett időpontban. Napközis és tanulószobai felvételt a szülő év elején írásban igényelhet. láírási és pecséthasználati jogkör, kiadmányozás, képviselet láírási joga az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesnek van. Saját területén aláírási joga van az iskolatitkárnak. Pecsétet az intézményvezető, az intézményvezető helyettes és iskolatitkár, esetenként megbízott személyek használhatnak: félévi értesítők hitelesítése esetén az osztályfőnökök, ügyintézés esetén a megbízott személy. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. z iskolában kiadmányozási jogköre az intézményvezetőnek van. Távolléte esetén a kiadmányozási jogkör az intézményvezető helyettesre száll át. szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskolát az intézményvezető képviseli. képviseleti jogot szóban vagy írásban átruházhatja. z átruházott képviseleti jog csak alkalmi lehet, de többször is meghosszabbítható. II. z iskola használati és működési rendje z intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. teendőket a tanulói házirend tartalmazza. z osztálytermeket, szaktantermeket az órák, foglalkozások után be kell zárni. Ennek felelőse az órát tartó pedagógus ill. a technikai személyzet. 5

6 z iskola helyiségeinek használói felelősek az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, a tűz- és balesetvédelem, a munkavédelmi szabályok, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. z iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni. tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus engedélyével használhatják. számítógépteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. terem és a benne lévő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Idegeneknek az épületbe- vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt- csak az ügyeletes tanulók/ hivatalsegéd kellő tájékoztatása után léphetnek be. látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről az ügyeletesek/hivatalsegéd értesíti a fogadó munkatársat. z intézményben lehetővé kell tenni, hogy a tanulók az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyen. hit- és vallásoktatáson részt vevőknek be kell tartaniuk a házirend szabályait. védőnő, orvos, gyermekjóléti szolgálat tagjai, a helyiségek bérlői, stb. nyitva tartási időben látogathatják az intézményt. Ettől eltérő időpontokban az intézményvezető engedélyével tartózkodhatnak az intézményben. Tanuló az épületet tanítási időben csak az iskola valamelyik vezetőjének, osztályfőnökének, vagy az ügyeletes pedagógus írásos engedélyével hagyhatja el. z iskolában ig és a napközbeni szünetekben tanári, tanítói ügyelet működik. z ügyeletes pedagógus köteles a rábízott épületrészben, udvaron a házirend alapján tevékenykedni. nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik a tanítási napokon ig, a tanítási napokon kívül minden munkanap ig, a nyári szünetben a kijelölt és kihirdetett időpontokban. Tanévközi tanítási szünetekben az iskolában az ügyelet biztosított, amennyiben ezt a szülők igénylik. z iskola helyiségeinek használatát ingyenesen biztosítja az intézmény azokra a foglalkozásokra, melyek az iskola tanulói, az iskola és a dolgozói számára biztosítják a testi, lelki, szellemi fejlődést. (Pl. hit- és vallásoktatás, nyelvoktatás, sporttevékenységek, zenei képzés.) z iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézményből kivinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. z elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje z oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. z elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus - és tanulói lista. 6

7 z elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. z egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. mappához való hozzáférés jogát az informatika rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár, az intézményvezető helyettes, megbízott felelősök) férhetnek hozzá. Iskolánkban 1-3. évfolyam elektronikusan előállított és papíralapon tárolt adatként kezeljük a tanulók törzslapját és az 1. osztályosok tanév végi szöveges értékelését, és a 2-3. évfolyam értékelését. tanulók adatait év elején, az értékelés év végén az érintett osztályfőnök az intézményvezető segítségével viszik be az új adatokat a rendszerbe. digitális úton előállított, majd kinyomtatott papíralapú szöveges értékelést az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával kell hitelesíteni, a törzslap esetében a külíven. z elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Elektronikus úton hitelesített okirat jelenleg nincs az intézményben, III. Teendők rendkívüli esemény esetén Ha az iskola valamely dolgozója rendkívüli eseményt tapasztal, erről tudomást szerez, köteles azonnal az iskolavezetés jelen lévő tagjának (intézményvezető, intézményvezető helyettes) jelenteni. z intézményvezető vagy helyettese szükség esetén intézkednek az épület biztonságos kiürítéséről és a rendőrség értesítéséről. z épület kiürítése a tűzriadó terve alapján történik. pedagógusok az osztálynaplót is viszik magukkal, a termeket nem zárják be. Ha a rendkívüli esemény miatt tanítási órák maradnak el, azokat egy későbbi időpontban meg kell tartani. Erről az időpontról a szülőket írásban kell értesíteni. IV. z iskola nyitva tartásának rendje tanév során az iskola hétfőtől péntekig ig tart nyitva óra között reggeli ügyeletet biztosítunk. tanulóknak között kell beérniük az iskolába. tanítás 8 órakor kezdődik. tanítási óra 45 perces. tanítási órák közötti szünetek: 10 percesek, a nagyszünet 20 perces. tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a házirend tartalmazza ig ügyelet van, amennyiben a szülők ezt igénylik. 7

8 Óra Időtartam V. z iskolai sportkör és a vezetőség z éves munkatervben kell meghatározni az iskolai sportkör működésének formáit, rendjét, időbeosztását, a tartandó sportköri foglakozások specialitásait, a sportkört vezető pedagógusokat. z iskolai sportkör működésért, megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős. z iskolai sportkörre vonatkozó általános szabályok: z iskolai sportkörre való tanulói jelentkezés önkéntes. z iskolai sportkörök heti óraszámát, a foglalkozást tartó pedagógus nevét az iskola aktuális tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. z iskolai sportkör megszervezésénél a tanulói igényeket lehetőség szerint figyelembe kell venni. z iskolai sportkörön minden arra jelentkező tanuló részt vehet. VI. rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje z intézménybe járó gyermekek iskola-egészségügyi ellátását az iskolaorvos, fogorvos, védőnő látja el. rendeletnek megfelelően az intézményvezetővel egyeztetett munkatervet készítenek, melyben meghatározzák az oltások, szűrések idejét módját, valamint azt, hogy az orvos, fogorvos és a védőnő a hét melyik napján fogadja a tanulókat. Iskolaorvosi, illetve fogászati vizsgálatra az osztályfőnök, akadályoztatása esetén az osztállyal lévő szaktanár kíséri el a tanulókat. VII. z iskola szervezeti egységei, közösségei z iskola szervezeti egységei: - I. iskolavezetés (a szervezeti egység élén) - II. alsó tagozat - III. felső tagozat Iskolavezetés z iskolavezetés tagjai: intézményvezető, intézményvezető helyettes Munkaidejük heti 40 óra. 8

9 ig az iskolavezetés valamelyik tagjának az épületben kell tartózkodnia. Munkaidő-beosztásuk egymás közötti megállapodás alapján történik. z intézményvezető z iskola élén a magasabb vezető beosztású intézményvezető áll, aki felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, gondoskodik az iskola pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, vezeti és előkészíti a nevelőtestületi értekezletet, ellenőrzi a gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe, eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az iskola szakszervezeti szervével és a közalkalmazotti megbízottal, teljes körűen képviseli az iskolát a fenntartóval történő egyeztetéseken, teljes körűen képviseli az iskolát külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. z intézményvezető távolléte esetén a helyettesítés rendje egyéb intézkedés hiányában a következő: - intézményvezető helyettes - felsős munkaközösség- vezető - alsós munkaközösség- vezető z intézményvezető helyettesítése esetén a helyettesítőknek az iskola zavartalan működéséhez feltétlen szükséges, saját hatáskörükön túlmutató, a helyettesítés idejére szóló intézkedések meghozatalára van felhatalmazásuk, melyekről az intézményvezetőnek - annak beérkezésekor- beszámolni kötelesek. reggeli nyitva tartástól 8 óráig, illetve 16 órától az ügyeletes pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. z intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. kadályoztatása esetén teljes jogkörrel az intézményvezető helyettes helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a folyamatos egy hónapot meghaladó távollét. Vezetők közötti feladatmegosztás z iskola hatékony, törvényes, eredményes működésért az intézményvezető a felelős. Ebben a munkában nagy segítségére van az intézményvezető helyettes. z iskola működése közben jelentkező feladatokat - melyek sokszor átfedik egymást- a vezetők egymás között megosztják, de folyamatos egyeztetést tartanak. z intézményvezető helyettes a saját feladatáért felelősséget vállal, ellenőrzése az intézményvezető feladata. 9

10 z intézményvezető helyettes önálló feladatai: - az iskola belső életének, pedagógiai munkájának szervezése, ellenőrzése, az éve munkaterv és a pedagógiai program alapján - helyettesítések megszervezése - a szakmai törvényesség betartatása - túlórával, helyettesítéssel kapcsolatos összes adminisztratív teendő - az iskola teljes adminisztrációjának ellenőrzése, szervezése, működtetése - tanulókkal, tanulmányi ügyekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése - a tanügy-igazgatási, gazdálkodási törvényesség betartatása (feladatait részletesen a mellékletben található munkaköri leírás tartalmazza) Kibővített iskolavezetőség: intézményvezető, intézményvezető helyettes, munkaközösség-vezetők, Iskolavezetőségi értekezletet havonta tartunk. Nevelőtestület z iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja (az óraadóknak nincsen döntési jogkörük). nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tartanak. nevelőtestület a tanév során az alábbi rendes értekezleteket tartják: alakuló-, nevelői- és osztályozó értekezletek, tanévnyitó, első félévet lezáró és tanévzáró. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze - szükség szerint- az intézmény vezetője, vagy ha a nevelőtestület 1/3-a kéri. Ha a szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. nevelőtestület meghatározza működésének és döntésének rendjét. nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet. nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az értekezlet helyét, idejét, a jelenlévők nevét, valamint a tárgyalt témákat. z értekezlet jegyzőkönyvét az intézmény vezetője/helyettese, a jegyzőkönyv vezetője, valamint még egy nevelőtestületi tag hitelesíti. z alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű közalkalmazottak tagjai a nevelőtestületi értekezletnek. nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - - a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend és az éves munkaterv elfogadása, - - az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása, - - a továbbképzési program elfogadása, - - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátás, - - tanulók fegyelmi ügyei, 10

11 - - intézményvezetői, tagintézmény-vezetői program szakmai véleményének tartalma. nevelőtestület gyakorolja: - az intézményvezető és a telephely szerint illetékes tagintézmény-vezető megbízásával összefüggésben a jogszabályok által az intézmény nevelőtestületére átruházott véleményezési hatásköröket, - a nevelőtestületi értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. nevelőtestületi értekezlet határozatképes: - Ha tagjainak több mint fele jelen van. z intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli értekezlet határozatképességéhez a tagok közül legalább 50% + 1 fő jelen van. Ha a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben, írásban véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény intézményvezetője azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezető gondoskodik. nevelőtestület tagjainak a munkaköri leírása a személyi anyagukban található. Kapcsolattartási formák: értekezletek, belső elektronikus üzenetküldés, szóbeli és írásbeli tájékoztatók, személyes megbeszélés. Szakmai munkaközösségek z iskola munkaközösségei: 1-4. osztályos munkaközösség, 5-8. osztályos munkaközösség szakmai munkaközösségek együttműködése: szakmai munkaközösségek szorosan együttműködnek egymással. Másokat is érintő döntéseik előtt az érintett szakmai munkaközösségekkel előzetes egyeztetést tartanak. z egyeztetésért a munkaközösség-vezetők a felelősek. szakmai munkaközösség-vezető feladatai: Gondozza a munkaközösséghez tartozó tantárgyakat, javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére, ellenőrzi a tanmeneteket, a tantervi fegyelmet, a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, javaslatot tesz korszerű tankönyvek, taneszközök és egyéb tanulmányi segédletek beszerzésére. Javaslatot tesz a pedagógiai pályázatok kiírására és díjazására, a pedagógusok továbbképzésére. Támogatja, segíti a pályakezdő pedagógusok munkáját. Összeállítja a munkaközösség évi programját. Összefoglaló elemzést ad (félévkor és év végén) a munkaközösség tevékenységéről. Módszertani és szaktárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését. 11

12 Javaslatot tesz az intézményvezetőnek a munkaközösség tagjainak jutalmazására. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Kapcsolatot tart az egyéb szakmai munkaközösségekkel, azok vezetőivel. Szükség esetén közös foglalkozásokat tartanak. kapcsolattartás elsődleges színtere az iskolavezetőségi értekezlet, valamint a napi munkakapcsolat a tanári szobában. z alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet a/ z alkalmazotti közösséget az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. b/ z alkalmazotti közösséget véleményezési jog - illeti meg az iskola átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. - véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. - z értekezlet véleményezése jegyzőkönyvbe kerül, amely a megjelent alkalmazottak és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. jegyzőkönyvet az intézményvezető által javasolt és az értekezlet tagjai által egyszerű szótöbbséggel kijelölt jegyzőkönyvvezető készíti el. jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az intézményvezető írja alá, egy tag pedig hitelesíti. z alkalmazotti közösség összehívása - z összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. - Össze kell hívni akkor is, ha azt az intézményvezető valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. - z összalkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezheti, amelynek elfogadásáról az intézményvezető dönt. z összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább felének a jelenléte szükséges. pedagógusok oktató-nevelő munkájával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei pedagógusok munkaköri kötelességeit, a munkavégzés szabályait a köznevelési törvény és a 20/2012. EMMI rendelet szabályozza. nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátásra bármely pedagógus megbízható, önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján. megbízást az intézményvezető adja és vonja vissza, amelyet nevelőtestülettől átruházott hatáskörben - a munkaközösségek (ahol vannak) előzetesen véleményeznek. megbízás, kijelölés általános elvei: - megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen, - szervezőkészség, rátermettség, - az önkéntesség elve és a feladat ellátási kötelezettség összeegyeztetése, - az arányos terhelés figyelembevétele, - a tagintézmény/intézményegység érdeke. 12

13 Főbb megbízatások: - osztályfőnöki, - szakkörvezetői, sportkörvezetői, - pályaválasztási felelős, - munka- és tűzvédelmi felelősi, - tankönyvfelelősi, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős/gyermekvédelmi koordinátor - mérési koordinátor. Iskolai szülői szervezet (szülői közösség) Vezetője a szülői munkaközösség elnöke. Minden jogkörrel rendelkezik, melyeket a jogszabályok előírnak. Minden osztály szülői választanak három osztályképviselőt. z osztályképviselők és az SZK elnöke képezi a választmányt. választmány választja a SZK elnökét. z intézmény vezetője és az SZK kapcsolattartása Minden évben legalább egyszer (az éves munkatervben meghatározott időben) választmányi értekezletre kerül sor, ahol a választmány és az intézményvezető megbeszélést folytat. Rendkívüli esetben is lehet választmányi értekezletet tartani bármely fél kérésére. szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől. tájékoztatásra előzetes egyeztetés után kerülhet sor a tájékoztatás kérésétől számítva 10 munkanapon belül. Diákönkormányzat diákönkormányzatnak a felsős tanulók a tagjai. tanulók a diákönkormányzatban osztályonként 3-3 osztályképviselővel vesznek részt. z osztályképviselőket az osztály tanulói választják minden tanév kezdetén. Külön feladatra felkért tagja is lehet. diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti és képviseli a nevelőtestületi értekezleteken. diákönkormányzat dönt a következő kérdésekben: egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai tájékoztatási rendszer működtetéséről, a tanulók számára szervezett rendezvényekről. Működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. Javaslatot tehet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. tanulók véleménynyilvánítása a diákönkormányzaton keresztül történik. diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, írásbeli kommunikáció, elektronikus levelezés. diákönkormányzat működéséhez a feltételeket biztosítani kell. Fórumai: diákparlament évi 1 alkalommal, az osztályképviselők megbeszélése az aktualitástól függően. z osztályközösségek 13

14 z iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba (felső tagozaton) döntés az osztály belügyeiben. z osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök z osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az intézményvezető bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. VIII. pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során mutatkozó hibák feltárása időben megtörténjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. Szervezése: folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola vezetője felelős. z egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolaéves munkatervének részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős. z ellenőrzésekhez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik a pedagógiai program és éves munkaterv alapján. Előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. IX. z iskolai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések z iskola eddigi hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának a kötelessége. hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét szoknya/nadrág, fehér blúz/ing. z iskola hagyományos sportfelszerelése: sötét nadrág, fehér póló, fehér zokni, tornacipő. z intézmény hagyományos rendezvényei: Minden év áprilisában iskolaheteket /napokat rendezünk. Egy-egy jeles és fontos téma köré csoportosítva a rendezvényeket. - Minden tanév folyamán ünnepséget, megemlékezést tartunk: október 23. évfordulóján március 15. évfordulóján karácsonykor, a 8. osztályosok ballagásakor, november hónapban a Márton napi bál az iskola nevelői, a Korszerűbb Iskoláért Szalkszentmárton lapítvány és az SZK rendezésében kerülhet sor 14

15 - Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak: október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. nyák napján, Ezen kívül tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyt is tartunk. z ünnepélyekkel, megemlékezésekkel kapcsolatos teendőket, időpontokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. X. z intézményi védő, óvó rendszabályok balesetek elkerülése érdekében a dolgozók és a tanulók számára a tanév elején munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatást kell tartani. Kirándulások előtt szintén fel kell hívni a tanulók figyelmét a saját és társaik testi épségét veszélyeztető tényezőkre. Felelősök: munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatások megszervezéséért az intézményvezető és a munkavédelmi felelős. munka-, tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáért, betartatásáért a tanulókkal foglalkozó, tanulókra felügyelő pedagógus. dolgozók balesetvédelmi oktatásának időpontja: az évnyitó értekezlet, melyet a munkavédelmi felelős dokumentál. tanulók balesetvédelmi oktatásának időpontja: az első osztályfőnöki óra, az első szakóra (testnevelés, technika, fizika, kémia), valamint egyéb aktuális időpontok. Ezt a naplóban kell rögzíteni. tanulói házirend tartalmazza azokat az előírásokat, amelyeket a balesetek elkerülése érdekében be kell tartani. Baleset esetén az iskola (osztályfőnök, szaktanár, intézményvezető, intézményvezető helyettes) az eset súlyosságától függően értesíti az orvost, a mentőket és/vagy a szülőt, gondoskodik arról, hogy a gyerek szakszerű ellátásban részesüljön. pedagógusnak ki kell töltenie a Jegyzőkönyv a gyermekbalesetekről című nyomtatványt. z iskolatitkár nyilvántartást vezet a tanulóbalesetekről. 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket az intézményvezetőnek és a munkavédelmi felelősnek ki kell vizsgálni. z ilyen balesetekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. harmadik példányt az intézmény őrzi meg. súlyos balesetet azonnal jelezni kell a fenntartónak, kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértőt kell bevonni. 15

16 Nem dohányzók védelméről szóló rendelkezés törvény módosítás kapcsán, a közforgalmú intézmények különböző típusaiban, eltérő mértékű dohányzási korlátozás lép hatályba től. z intézmény egész területén és a bejárattól számított 5 méteren belül tilos a dohányzás. XI. z intézmény külső kapcsolatai z iskola rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a pedagógiai szakszolgálatokkal, szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, egyházakkal,alapítványokkal, helyi óvodával, községi könyvtárral, művelődési házzal és múzeummal, a tankerület iskoláival, valamint az összes olyan intézménnyel, melyhez munkakapcsolat fűzi. kapcsolattartás elsődleges formái: intézményvezetői értekezletek, elektronikus kapcsolattartás, igény esetén személyes megbeszélések, egyeztetések. Kapcsolattartó: intézményvezető, intézményvezető helyettes. helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal történő kapcsolattartás formái: 1. Prevenció céljából szóban vagy írásban történő felkérés az intézményvezető vagy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős útján. 2. Rászorultság esetén az ellátási igény jelzése (egészségügyi, anyagi, mentális okból) a szolgálat bejelentőlapján (melyet a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat juttat el az iskolába). z igényt az intézmény gyermekvédelmi felelőse jelzi. 3. Veszélyeztetettség esetén elsődlegesen telefonon, vagy személyesen történő azonnali jelzés, a szóbeli jelzés írásban történő megerősítése a szolgálat bejelentőlapján. Felelős: az intézmény gyermekvédelmi felelőse. z egyházakkal való kapcsolattartás elsősorban a a hitoktatás területére koncentrálódik. z intézmény lehetőségein belül segíti az egyházak hitoktatásának szervezését, megtartását. XII. z iskolai könyvtár igénybevételének, működésének rendje z iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános. z iskola tanulói, pedagógusai, dolgozói díjtalanul használhatják. Elsődleges feladata, hogy segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. könyvtárhasználók számára lehetővé teszi állománya egyéni és csoportos helyben használatát, illetve meghatározott időre történő kölcsönzését. Dokumentumokhoz hozzáférni, azokat kölcsönözni a könyvtáros engedélyével, a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. z iskolai könyvtárból könyvet, tankönyvet vásárolni nem lehetséges. z iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a mellékletben megtalálható gyűjtőköri szabályzat alapján történik. 16

17 kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. z elveszett, megrongálódott dokumentumokat az alábbi módon lehet pótolni: zonos dokumentum beszerzése. forgalmi érték megtérítése. gyűjtőkörbe tartozó hasonló tartalmú és értékű dokumentum beszerzésével. könyvtár egyéb szolgáltatásai: Tájékoztatás. Irodalomkutatás. Könyvtárhasználati ismeretek tanítása. Egyéb tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Tartós tankönyvek kezelése. z iskolai könyvtár mindennap nyitva tart az intézmény éves munkatervének megfelelően. z iskolai tankönyvellátás rendje z iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető a felelős. z éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. tankönyvrendelésben illetve tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozóval az iskola intézményvezetője megállapodást köt. megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozó feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét. tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylőlapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az osztályfőnöknek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. felmérés eredményéről a tagintézmény/intézményegység-vezető tájékoztatja a nevelőtestületet és kikéri véleményét a tankönyvtámogatás rendjének meghatározására. tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola vezetője írásban értesíti a szülőket. z iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. z iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. z iskola vezetője kezdeményezi a fenntartónál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskola tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 17

18 z iskolai tankönyvrendelést az iskola vezetője által megbízott iskolai dolgozó készíti el. tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek (ahol van) véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. z iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola intézményvezetője határozza meg. XV. z intézmény dokumentumainak nyilvánossága z iskola publikus dokumentumai minden érdeklődő számára hozzáférhetőek az iskola honlapján. dokumentumok az intézményvezetői irodában is megtalálhatók, az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az iskola tanulói, szülei megtekinthetik azokat. z intézmény dokumentumaiban történt változásokról az érintettek számára tájékoztatást kell adni. tanulói tájékoztatás formái : a diákönkormányzat, osztályfőnöki óra, hirdetmény. szülői tájékoztatás formái: választmányi értekezlet, szülői értekezlet, hirdetmény. XVI. tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. 18

19 fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. XVII. fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. z egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: z intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. z egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. z egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton vagy írásban értesíti az érintett feleket. z egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. z intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. z egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. z egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. z egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. z egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő 19

20 mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. z egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. XVIII. diákigazolvánnyal kapcsolatos szabályok z intézményben a diákigazolványokkal kapcsolatos ügyintézést az intézményi ügyintéző végzi. 362/2011.(XII.30.) Korm. rendelet szerint a tanuló az okmányirodában fényképe és aláírása rögzítésével igényel NEK azonosítót. z intézményben jelzi a diákigazolvány igénylési szándékát, és befizeti a diákigazolvány igénylési díjat. Erről az intézményi ügyintéző nyugtát állít ki, és a beszedett pénzt befizeti a KIK pénztárába. Majd a KIR igénylő felület használatával (Elektronikus diákigazolvány igénylés), a személyi okmányok adatai (KIR Személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer aktualizálása) és a benyújtott NEK igazolás alapján a diákigazolvány igénylést és a díj befizetésének tényét rögzíti. Továbbítja az elektronikus igénylést és a nyomtatott fedőlapot az Oktatási Hivatal részére. z igénylő felületen megjelenő számlát kinyomtatja, és továbbítja a KIK-nek. fedőlapról és a számláról készített másolatot tárolja. diákigazolvány postán keresztül a tanuló címére érkezik. z igényelt diákigazolvány kiadásáig a jogosult kérésére a rendelet mellékletében meghatározott igazolást ad ki, mely 60 napig érvényes, és igazolja a diákigazolványra való jogosultságot. z első osztályos tanulóknak a diákigazolvány igénylése a beiratkozás után történik, így tanévkezdésre az elsős tanulók is rendelkeznek diákigazolvánnyal. XIX. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Egyéb foglalkozás alatt a Nkt. 95. (8) bekezdésében foglaltak alapján szeptember 1-ig tanórán kívüli foglalkozást kell érteni. Egyéb foglalkozás: a tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely tanulók fejlődését szolgálja. Knt. 4. (5) Egyéb foglalkozást pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. Knt. 98. (1) Egyéb foglalkozások időkerete: z iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. Knt. 27. (4) Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok Knt. 6. sz. mellékletében meghatározott időkerete felett. Ha szükséges az alsó tagozaton heti két órára növeljük az egyéni foglalkozások számát osztályonként, különösen, ha van olyan tanuló, aki már kétszer vagy többször ismételt évfolyamot. z egyéb foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót kell vezetni. EMMI 103. Egyéb foglalkozások célja (Knt. 27. (5)): - tehetség kibontakoztatása - hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása - differenciált fejlesztés egy-három fős csoportban - a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése ( fentiekben megfogalmazott szabályok szeptember 1-jén lépnek életbe.) 20

21 napközi és a tanulószoba (a továbbiakban együtt: napközis foglakozás) egyéb foglalkozás. z iskolában a nappali rendszerű iskolai oktatás részei a napközis foglalkozások [Nkt. 27. (1)]; z egész napos 16 óráig tartó iskolai foglakozásokon való egyéb foglalkozásokon történő részvétel alól az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti [Nkt. 55. (1)]; Szervezeti formák: - napközi otthon, - tanulószoba, - szakkörök, - énekkar, - előkészítő foglalkozás, - felzárkóztató foglalkozás - tehetséggondozó foglalkozások - iskolai sportfoglalkozások - sportköri foglalkozások, - egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás (SNI) napközi otthon Napközi otthon a szülők kérésétől függően az alsó tagozaton működhet. Szervezése az igényeket figyelembe véve elsősorban 1-4. évfolyamon történik. (1-2. évfolyam I. csoport; 3-4. évfolyam II. csoport, ill. nagy csoportlétszám esetén vegyesen is lehetnek egyik vagy másik csoportban a gyerekek) z évközi szünetekben, valamint tanítás nélküli munkanapokon, nevelési és tantestületi értekezletek esetében a napközis csoportok összevonhatók, illetve ha a lecsökkent tanulói létszám ezt indokolja. napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. Őszi, tavaszi szünetek idején igény esetén megoldtató (ha legalább 10 tanuló igényli) napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik, és vagy óráig tart. szülők kérésére ezt követően óráig tartó összevont ügyeletet kell szervezni. Tanulószoba tanulószoba szervezése az 5-8. évfolyamon történik. tanulószoba a szorgalmi időszak alatt tanítási napokon működik a tanulók órarendjéhez igazodva, az erre a célra kijelölt tanteremben. tanulók igényük és órarendjük szerint élhetnek a lehetőséggel. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű, halmozottan hátrányos részesülő tanulókra. Szakkörök, énekkar z azonos érdeklődési körű és kiemelkedő adottságú tanulók részére szervezett tehetséggondozó foglalkozás. foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. Ezek indításáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői választmány véleményének meghallgatásával az intézményvezető dönt. foglalkozásvezető pedagógusokat az intézményvezető bízza meg. szakkör vezetője felelős a működésért. foglalkozásokon mutatott aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, heti 1-2 alkalommal 45 perces foglalkozás során. Előkészítő foglalkozás 21

22 z előkészítő foglalkozások október 1-jén kezdődnek, és a felvételi időszak végéig tartanak. Felzárkóztató foglalkozás Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, valamint az alsó tagozaton a tanulók eredményes felkészülését szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító (egy - három fős) foglalkozás. Tehetséggondozó foglalkozások tanulmányi, kulturális versenyre, sportvetélkedőre, iskolai rendezvényekre, ünnepségekre, műsorokra, megemlékezésekre való felkészülés. versenyekre, szereplésekre való felkészülés lehet időszakos tehetséggondozó foglalkozás is. z iskolai sportfoglalkozások tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét az iskola vezetője szervezi a szorgalmi időre. tanulók részvétele önkéntes. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás (SNI) sajátos nevelési igényű tanulók részére szervezett gyógypedagógus által tartott foglalkozás a hátrányok enyhítésére a szakvéleményben javasolt képességterületek speciális fejlesztése céljából. z egyéb foglakozások vezetőjét az intézményvezető bízza meg. megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkörök, az énekkarok és a sportkörök működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, melyet az intézményvezető hagy jóvá. tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. helyi, területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesítheti a tanítási órákon való részvétel alól. mindenkori Tanév rendje rendeletben meghatározott versenyeken való részvételt a fenntartó, működtető támogatja, finanszírozza. Minden egyéb más versenyre jutáshoz az iskolának támogatót kell keresnie (nevezési díj, utazási költség, stb.) szakmai munkaközösségek versenyfelelősei az intézményvezetővel együttműködve gondoskodnak arról, hogy az országos, körzeti, városi, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetve helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje a faliújságon, honlapon keresztül, valamint az iskolagyűléseken. kirándulások az iskola éves munkaterve alapján megjelölt időszakban szervezhetők. Ettől való eltérésre csak az intézményvezető adhat engedélyt. tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében és foglalkozási tervben kell rögzíteni (felső tagozaton). lsó tagozaton a választott tantárgy tanmenetében. tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: - a szülőkkel a szülői értekezleten egyeztetni kell a kirándulás szervezési kérdéseit és költségvetését, írásban nyilatkoztatni kell őket a költségvállalásról, lehetőleg költségkímélő megoldást kell választani, 22

23 - a kiránduláshoz a létszámtól függően, 15 tanulónként 1 fő, vízparton 10 tanulónként 1 fő nevelőt kell biztosítani, - azt a tanulót, aki nem tud részt venni a kiránduláson, az évfolyam másik osztályában helyezzük el, jelenléte vagy hiányzása figyelemmel követendő, jelölendő. z iskola által szervezett táborokban a gyermekcsoportokhoz 15 főként egy nevelő, vízparton 10 főként egy nevelő szükséges, a táborvezető nevelő csoportvezetői feladatot nem teljesít Külföldi utazások rendszabályai Szorgalmi időben a külföldi utazáshoz- amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény- az intézményvezető engedélye szükséges. kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az intézményvezetőnek írásban nyújtja be. csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Programok, rendezvények az intézményen kívül Múzeum, színház, mozi, kiállítás, tárlatlátogatás, sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők a tanulók számára. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető, vagy intézményvezető helyettes engedélye szükséges. programról az iskolavezetést előzőleg tájékoztatni köteles a szervező pedagógus. z iskola tanulói egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. z iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekeket érintő programokról a szorgalmi időn kívül is az intézményvezetést a szervező pedagógus tájékoztatni köteles. rizóna program program lényege az egymás iránti tisztelet, az egyéni felelősségérzet kialakítása. Ez azzal jár, hogy döntéseitekért, tetteitekért vállaljátok a felelősséget, a következményeket. programot rizonában vezették be, innen ered a neve. program három alapszabályra épül: 1. Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz 2. Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz. 3. Mások jogait tiszteletben tartom. program megvalósítása a gyakorlatban a következőképpen néz ki: rendetlenkedő tanulót megkérdezi a tanár arról, hogy be akarja-e tartani ezeket a szabályokat, vagy inkább kimegy az rizona szobába. tanulón múlik, hogy változtat viselkedésén, vagy a tanterem elhagyása mellett dönt. mennyiben ez utóbbit választja, a tanár kitölt egy információs lapot és a diák elhagyja az osztálytermet. Ha a tanuló - döntése ellenére - nem változtat a viselkedésén, az esetben a tanár kiküldheti őt az rizona szobába. z rizona szobában át kell adnia az ott lévő tanárnak az információs lapot, aki megkéri a diákot, hogy gondolja végig a történetet, és készítsen visszatérési tervet. Ezen zavartalanul dolgozhat, de ha segítségre van szüksége, akkor az ott lévő tanár segít neki. Ha elkészül, a tanár megnézi a tervet, és ha elfogadja, akkor a diák visszatérhet az osztályba. Ha javítani kell 23