SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA március 26.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere A szabályzat hatálya II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje A tanév rendjének meghatározása A tanév rendje és annak közzététele Az intézmény nyitva tartása A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje Az óraközi szünetek rendje Az intézményi felügyelet rendszabályai Az intézményben tartózkodás rendje A vezetők intézményben való tartózkodása A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje A tanulók munkarendje A létesítmények és helyiségek használati rendje Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata

3 A tanulók helyiséghasználata A szaktermek használati rendje A berendezések használata Karbantartás és kártérítés III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során IV. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A KIADMÁNYOZÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Szervezeti egységek Az intézmény vezetői szintjei A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Közalkalmazottak Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az iskola vezetése és szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az igazgató személye Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetősége Az intézményvezető-helyettesek (igazgatóhelyettesek és gyakorlatioktatás-vezető)

4 2. Az intézményvezető-helyettesek jogköre és felelőssége A vezetők kapcsolattartási rendje VI. A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE Az intézményvezető helyettesítése: VII. A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, VALAMINT A SZÜLŐI SZERVEZET, KÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje A szülői szervezetek és a Szülői Testület A szülői közösséggel való kapcsolattartás A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje Az Iskolaszék Az Iskolaszéknek döntési joga van: Az Iskolaszék véleményt nyilváníthat: A kapcsolattartás rendje Az Iskolaszék szülői fogadóórái VIII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat- és jogkörök átadása Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét A nevelőtestület véleményét A nevelőtestület által létrehozott bizottságok Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése

5 7. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület igazgatóra átruházott jogkörei Megbízás alapján ellátandó tanári feladatok A tanárok kiemelt munkavégzéséért járó kereset-kiegészítésének elosztási elve IX. KÜLSŐ KAPCSOLATOK Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Rendszeres kapcsolatok X. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS A MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás célja Megemlékezések Az intézmény hagyományos rendezvényei A hagyományápolás további formái A hagyományápolás külsőségei, feladatai Intézményünk jelképei A kötelező viselet A hagyományápolással kapcsolatos feladatok XI. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE ÉS RÉSZVÉTELÜK A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései és határozatai

6 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösségek célja A szakmai munkaközösség jogai A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai Az intézmény szakmai munkaközösségei XII. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS Az egészségügyi prevenció rendje XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Tanulóbalesettel összefüggő feladatok A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek Tűzriadó esetén szükséges teendők Bombariadó esetén szükséges teendők A menekülési útvonal XIV. AZ ISKOLA DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA Az intézmény alapvető dokumentumai: A különös közzétételi lista XV. TANULÓVAL SZEMBENI FEGYELMI ELJÁRÁSOK XVI. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK XVII. MUNKAKÖRILEÍRÁS MINTÁK XVIII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendje Tanulószobai foglalkozások

7 3. Szakkörök Önképzőkörök Sportkörök A könyvtár Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok Szakmai-tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, tanulmányutak A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Kulturális intézmények látogatása Egyéb rendezvények Tanfolyamok XIX. FELNŐTTOKTATÁS XX. A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE Az osztályközösségek és tanulócsoportok Diákkörök A diák-önkormányzati közgyűlés (iskolagyűlés) A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat működési feltételei A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás XXI. AZ ISKOLAI DIÁKSPORT EGYESÜLET XXII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

8 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Az intézmény további szabályzatai / A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása AZ SZMSZ 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE AZ OKTATÁSI IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖRI feladatai AZ SZMSZ 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE A MŰSZAKI IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖRI feladatai AZ SZMSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE GYAKORLATI OKTATÁS-VEZETŐ MUNKAKÖRI feladatai AZ SZMSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE A DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI feladatai AZ SZMSZ 5. SZÁMÚ MELLÉKLETE A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS MUNKAKÖRI feladatai AZ SZMSZ 6. SZÁMÚ MELLÉKLETE A pedagógus munkaköri leírás mintája AZ SZMSZ 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ AZONOSÍTÓ ADATOK A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA ÉS FELÜGYELETE SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK A KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA A KÖNYVTÁR MEGHATÁROZÁSA, FELADATAI AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS A KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYÁNAK ELHELYEZÉSE, TAGOLÁSA DOKUMENTUMOK ÁLLOMÁNYBAVÉTELE

9 A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY FELTÁRÁSA A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY VÉDELME ÁLLOMÁNYELLENŐRZÉS A KÖNYVTÁR HASZNÁLATA, KÖLCSÖNZÉSI SZABÁLYOK ZÁRADÉK Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők A gyűjtőkör indoklása Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei Gyűjtőköri leírás Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 2. számú melléklete A KÖNYVTÁROS-TANÁR MUNKAKÖRI FELADATAI Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 3. számú melléklete A könyvtár használatának módja Kölcsönzés Könyvtári olvasóterem használata: Állományvédelem Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 4. számú melléklete A könyvtári állomány feltárása A dokumentum leírás szabályai Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 5. sz. melléklete A könyvtár ingyenes- tartós tankönyv kezelési szabályzata AZ SZMSZ 8. SZÁMÚ MELLÉKLETE ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

10 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE Magyarország Alaptörvénye: április évi LXV. törvény: A helyi önkormányzatokról I. törvény: A Munka Törvénykönyvéről évi LXXXVI. törvény A Munka Törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt) évi XXVIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi törvény módosításáról évi LXXI. törvény A szakképzésről szóló törvény módosításáról évi CLXXXVII. törvény: A szakképzésről évi CXC. törvény: Nemzeti Köznevelésről évi XCIII. törvény: A munkavédelemről évi XLII. törvény: A nemdohányzók védelméről évi C. törvény: A számvitelről évi CXCV. törvény: Az államháztartásról évi CCIV törvény Magyarország évi központi költségvetéséről 10

11 2009. évi CXXVI. törvény Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről 368/2011 (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 249/2000 (XII.24.) Kormányrendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VII.28.) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012 (VII.31.) EMMI rendelet A nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013. (II.28) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 22/2013. (III.22) EMMI rendelet Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 8/2000. évi (V. 24.) OM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 11

12 3. A SZABÁLYZAT HATÁLYA Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a nevelőtestület, a szülői szervezetek és a Diákönkormányzat jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A TANÉV HELYI RENDJE 1. A TANÉV RENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA A tanév a tanév rendjét szabályozó miniszteri rendelet szerint szeptember 01-től a következő év augusztus 3l-ig, a szorgalmi időt a mindenkori miniszteri rendelet határozza meg. A tanév általános rendjét az Emberi Erőforrások Minisztérium rendelete évenként határozza meg. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület ennek alapján szervezi meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 2. A TANÉV RENDJE ÉS ANNAK KÖZZÉTÉTELE A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, érettségi-, szakmai-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, 12

13 a beiskolázási nyílt nap megtartásának rendjét és idejét, A tanév helyi rendje, valamint az intézmény házirendje és a balesetvédelmi előírások szeptember első hetében felkerülnek az iskola honlapjára, valamint az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 3. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 órától 20 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 7.30 órától óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE 1. A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 7.45-től ig tart. A kötelezően választott egyéb tanórákat óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.45 órakor kezdődik, kivételes esetben nulladik óra is tartható. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 13

14 2. AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE Az óraközi szünetek időtartama: 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A harmadik szünet 15 perces. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint az udvaron, folyosón töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgató vagy a helyettese engedélyével - az óraközi szünet eltolásával csak dolgozatírás, sportedzések esetén vagy egyéb iskolai érdekből tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. 3. AZ INTÉZMÉNYI FELÜGYELET RENDSZABÁLYAI Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok, valamint a portai felügyelet látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott műszaki igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős a számára kijelölt időben és helyen a házirend, valamint a balesetvédelmi óvó rendszabályok betartásáért. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 7.30 órától óráig, délután órától az egyéb tanórákat tartó pedagógus reggel 7.00 órától délután óráig portai ügyelet, amelyet egyéb közalkalmazotti dolgozó, lát el. 14

15 AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE 1. A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSA Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek mindig az épületben kell tartózkodni. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A nyári szünetben szerdai napokon a vezetők egymás között felosztva tartózkodnak az iskolában 9.00 és óra között. 2. A KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri feladatait a intézményvezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. 3. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának, munkakörével összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből, illetve otthoni felkészülésből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a intézményvezető-helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az erre rendszeresített nyomtatványon az igazgató vagy helyettese engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az egyéb feladatai elvégzése előtt és az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. 15

16 4. A NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN DOLGOZÓK MUNKARENDJE Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézmény vezetőjét, vagy helyetteseit. 5. A TANULÓK MUNKARENDJE A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HEL YISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája a bérbeadás. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról térítéssel vagy ingyenesen - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az intézményvezető dönt, a KLIK Nyíregyházi Tankerülete Igazgatójának ellenjegyzése mellett. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát, ha szükséges a portás vagy házfelügyelő adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. 16

17 A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE AZ ALKALMAZOTTAK HELYISÉGHASZNÁLATA A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn belül vagy azon túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Magánóra céljára a helyiségeket használni nem lehet, kivéve, ha iskolai érdekből az intézményvezető ezt engedélyezi. A TANULÓK HELYISÉGHASZNÁLATA A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak tanári engedéllyel és felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. A SZAKTERMEK HASZNÁLATI RENDJE A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, a rajz és informatika termekben - jól látható helyen - külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelőseinek neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, A helyiséget használók a teremben elhelyezett hibaészlelési füzetet vezetnek. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, tanműhely, stb.) használatához. 17

18 A BERENDEZÉSEK HASZNÁLATA Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha az intézmény dolgozója kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az igazgató vagy meghatalmazottja aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt a gazdasági irodába kell leadni. A berendezés visszaszolgáltatását is dokumentálni kell. KARBANTARTÁS ÉS KÁRTÉRÍTÉS A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáról és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáról, javításáról a szaktanár és a munkavédelmi felelős gondoskodik. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse vagy a kárt észlelő pedagógus köteles a hibaészlelési füzetbe bejegyezni, vagy a gazdasági iroda tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével. Újbóli használatba vételről is a gazdasági iroda tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a szándékos károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése az osztályfőnök és az iskolavezetés kötelessége. A felderítetlen tanulói károkozások megtérítését a szülői szervezettel való egyeztetés után lehet kezdeményezni. 18

19 III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FELADATAI biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE JOGOSULT DOLGOZÓK igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás vezető, munkaközösség-vezetők, Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 3. KIEMELT ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: 19

20 az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás, a pedagógusok munkafegyelme. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell személyesen vagy családtagjai útján, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket papír alapon vagy digitális formában a munkaközösség tagjai számára elérhetővé kell tenni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon, lehetőség szerint az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, az intézményvezető-helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 20

21 IV. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy belépése esetén a portás köteles beírni a vendég, és az általa kereset személy nevét az erre rendszeresített füzetbe. Szükség esetén útbaigazítja, illetve elkíséri a vendéget a keresett személyhez (igazgató, igazgatóhelyettes, tanárok, a gazdasági iroda dolgozói). Ha a keresett személy az iskola tanulója, akkor a látogatónak az óráról való kicsengetésig az iskola előterében (aulájában) kell a várakoznia. Rendkívüli esetben (az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével) a portás a keresett tanulót lehívathatja. V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS REND JE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A KIADM ÁNYOZÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS REND JE SZERVEZETI EGYSÉGEK 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI SZINTJEI A vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki az intézmény vezetési szerkezetét. Az iskolavezetés tagjai: igazgató oktatási igazgatóhelyettes (1. sz. intézményvezető-helyettes) műszaki igazgatóhelyettes (2. sz. intézményvezető-helyettes) gyakorlati oktatásvezető (3. sz. vezető-helyettes) 21

22 2. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. - KÖZALKALMAZOTTAK Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi oktató - nevelő munkáját. - AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK JOGAI Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlója mérlegeli. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. - AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE 22