2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELADATAI AZ SZMSZ KITERJEDÉSI JOGKÖRE AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA: AZ SZMSZ HATÁLYBA LÉPÉSE AZ ÓVODA ADATAI, TEVÉKENYSÉGE, JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSA AZ ÓVODA ADATAI GAZDÁLKODÁS, PÉNZÜGYI FINANSZÍROZÁS... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS DOKUMENTUMAI A MŰKÖDÉS RENDJE NEVELÉSI ÉV RENDJE A GYERMEKEK FOGADÁSÁNAK (NYITVA TARTÁS) RENDJE A GYERMEKEK, ALKALMAZOTTAK, VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A GYERMEKEK, INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A VEZETŐ INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE AZ ALKALMAZOTTAK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A VEZETŐ HELYETTESÍTÉSÉNEK A RENDJE BÉLYEGZŐK HASZNÁLATI RENDJE ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE A PEDAGÓGIAI MUNKA KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE TÁJÉKOZTATÁSSAL, KÖZZÉTÉTELLEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK AZ INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI DÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK TÉRÍTÉSI, ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK TÉRÍTÉSMENTESEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK KÖRE ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK, RENDELKEZÉSEK AZ ÓVODÁBA BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL AZ ÓVODA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI NEVELÉSI IDŐBEN SZERVEZETT ÓVODÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKKAL, PROGRAMOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT GARANTÁLÓ SZABÁLYOK AZ ÓVODA FELADATAI A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN ÉS BALESET ESETÉN A gyermekbalesetek megelőzésének feladatai Teendők gyermekbaleset esetén BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

3 5.2. AZ ÓVODA VEZETŐJE Az óvodavezető a köznevelési törvény 69. (1) szerint: Kizárólagos hatásköre A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A KÉPVISELET SZABÁLYAI VAGYONNYILATKOZATTÉTELI KÖTELEZETTSÉG A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBEN TARTOZÓ FELADATOK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉS AZ ÓVODA DOLGOZÓI KÖZTI BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA ÁLTALÁNOS ISKOLÁVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZOLGÁLAT ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA LOGOPÉDUSSAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÓKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS MÓDOSÍTÁSI RENDELKEZÉS ZÁRADÉK sz. melléklet... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.sz. Függelék... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.sz. Függelék sz. Függelék sz. függelék sz. Függelék Mellékletek: 1.Adatkezelési szabályzat 2. Iratkezelési szabályzat 3. Házirend 4. Tűzvédelmi szabályzat 5. Számítástechnikai és szoftvervédelméről szóló szabályzat 6. Gyakornoki szabályzat 7. Nemdohányzók védelméről szóló szabályzat 8. Munkaköri leírások 9. Élelmezési szabályzat 10. Gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések 11. Védőruha, munkaruha juttatás szabályai 12. Takarítási szabályzat, dajkák 13. Takarítási szabályzat konyha 14. Továbbképzési program 15. Továbbképzési, beiskolázási terv 16. Munkaidő beosztás 17. Munkavédelmi szabályzat 18. leltározási és selejtezési szabályzat 19. Kockázatértékelés 20. Alapító okirat 3

4 SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELADATAI A Szervezeti és Működési Szabályzat / továbbiakban SZMSZ / feladata, hogy a rögzítse azokat a tartalmakat, melyeket a törvény hatáskörébe utal az érvényben lévő jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok AZ SZMSZ KITERJEDÉSI JOGKÖRE A Szervezeti és Működési Szabályzat megtartása, feladata és kötelezősége az óvoda minden dolgozójának, alkalmazottjának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA: Az SZMSZ jogszabályi alapja: a) alaptevékenységeket szabályozó ágazati (nevelési-oktatási) jogszabályok évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról. (Ktv.); - 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet A közoktatásról szóló törvény végrehajtása; évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja; - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 2/2005. (III.01.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve; b) alaptevékenység ellátáshoz szorosan kapcsolódó egyéb jogszabályok - 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról; évi XXXI törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; - 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról; - 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról évi XXXII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.); - 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi I. törvény a munka törvénykönyvéről c) az intézményi működést szabályozó egyéb jogszabályok 4

5 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 1993.évi XCIII. törvény a Munkavédelemről; 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól; 132/2000.évi kormányrendelet A középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről; 1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól évi LXVI. Törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1.4. AZ SZMSZ HATÁLYBA LÉPÉSE Az SZMSZ személyi hatálya: Az SZMSZ időbeli hatálya: Az SZMSZ területi hatálya: - az intézmény vezetőjére - az intézmény dolgozóira - a gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre A szervezeti és működési szabályzat az óvodavezető jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. - A székhelyen működő óvodára; - Az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre; - Az intézmények képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalmakra; 5

6 2. AZ ÓVODA ADATAI, TEVÉKENYSÉGE, JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSA 2.1. AZ ÓVODA ADATAI Nagykarácsonyi Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okirata a július 1-jei hatályú módosítással egységes szerkezetben a-melyet a dőlt betűs szedés jelöl - Az Alapító Okirat 6. pontjában megjelölt Nagykarácsony Község Önkormányzata Képviselőtestülete és Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselőtestülete március 1-jei hatállyal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. 84. (1) bekezdésében, 85. (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló évi CXCV. tv. 8. (1) bekezdés b) pontjában, s az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5. (1) - (3) bekezdésben foglaltak alapján az Nagykarácsonyi Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratát az alábbiakban állapítja meg: 1. A költségvetési szerv neve: Nagykarácsonyi Közös Önkormányzati Hivatal 2. A költségvetési szerv székhelye: 2425 Nagykarácsony, Petőfi Sándor utca A költségvetési szerv állandó jelleggel működő kirendeltsége elnevezése, telephelye: Nagykarácsonyi Közös Önkormányzati Hivatal Daruszentmiklósi Kirendeltsége 2423 Daruszentmiklós, Fő utca 53/D. 4. Jelen Alapító Okirat elfogadásáról, a költségvetési szerv létrehozásáról, az Alapító Okirat módosításáról rendelkező határozatok száma: 4.1. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozatok száma: Nagykarácsony Község Önkormányzata Képviselőtestülete 25/2013. (II.22.) ÖK számú határozata Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselőtestülete 25/2013.(II.22.) számú határozata 4.2. Az Alapító Okirat I. számú módosítását elfogadó s a módosítással egységes szerkezetbe foglaló határozatok száma: Nagykarácsony Község Önkormányzat Képviselőtestülete 45/2013. (IV. 30.) számú határozata Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselőtestülete.../2013. (...) számú határozata. 5. Közvetlen jogelődjei: 5.1. Nagykarácsonyi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2425 Nagykarácsony, Petőfi Sándor utca Daruszentmiklós Község Polgármesteri Hivatal 2423 Daruszentmiklós, Fő utca 53/D. 6. A költségvetési szerv alapító, fenntartó szervei, székhelyei: 6.1. A költségvetési szerv alapító szervei: Nagykarácsony Község Önkormányzata Képviselőtestülete 2425 Nagykarácsony, Petőfi Sándor utca Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselőtestülete 6

7 6.2. Közös fenntartói: 2423 Daruszentmiklós, Fő utca 53/D Nagykarácsony Község Önkormányzata Képviselőtestülete 2425 Nagykarácsony, Petőfi Sándor utca Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselőtestülete 2423 Daruszentmiklós, Fő utca 53/D. 7. A költségvetési szerv irányító szerve: Nagykarácsony Község Önkormányzata Képviselőtestülete székhelye: 2425 Nagykarácsony, Petőfi Sándor utca A költségvetési szerv típusa: közös önkormányzati hivatal 9. A költségvetési szerv illetékességi területe: Nagykarácsony Község Önkormányzata és Daruszentmiklós Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. 10. A költségvetési szerv jogállása: Önálló jogi személy. Önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörű, önálló adószámmal és pénzintézeti számlával rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szerv. A Közös Önkormányzati Hivatal látja el munkamegosztási megállapodás alapján a: Daruszentmiklósi Szederinda Óvoda - székhelye: 2423 Daruszentmiklós, Daru sor 1/A. sz. Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda székhelye: 2425 Nagykarácsony, Béke tér 2. sz. helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzügyi - gazdálkodási feladatait. 11. Jogszabály által meghatározott közfeladata: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. Mötv. 84. (1) bekezdése alapján Nagykarácsony Község Önkormányzata és Daruszentmiklós Község Önkormányzata működésével, valamint az Önkormányzatok polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása s közreműködés az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. 12. A költségvetési szerv alaptevékenysége: TEÁOR 08 alapján: Általános közigazgatás 7

8 Szakágazati besorolása: Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Szakfeladat rend szerinti alaptevékenységei: Szakfeladat Megnevezés száma Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Statisztikai tevékenység A költségvetési szerv vezetőjének, a Jegyzőnek a kinevezési rendje: A jegyzői álláshelyet nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat Nagykarácsony Község Önkormányzata polgármestere látja el A Jegyző kinevezési feltételeit a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. tv (1) bekezdésében rögzíti, a képesítési feltételek alól felmentés nem adható A Jegyzőt Nagykarácsony Község Önkormányzata polgármestere és Daruszentmiklós Község Önkormányzata polgármestere együttesen nevezi ki lakosságarányos többségi döntéssel. A kinevezés határozatlan időre szól A Jegyző tekintetében az egyéb munkáltató jogkört Nagykarácsony Község Önkormányzata polgármestere gyakorolja. A Nagykarácsonyi Közös Önkormányzati Hivatalt, mint helyi önkormányzati költségvetési szervet a Jegyző vezeti és képviseli. 14. A költségvetési szerv foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: A foglalkoztatott köztisztviselők jogviszonya közszolgálati jogviszony, melyre a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény Kttv. rendelkezései az irányadók A költségvetési szervvel megbízásos jogviszonyban állók esetében a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 15. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a nagykarácsonyi 104/10 hrsz-ú, 2425 Nagykarácsony, Petőfi Sándor utca 27. sz. alatti, a költségvetési szerv székhelye elhelyezését biztosító ingatlan a benne lévő 8

9 berendezésekkel, felszerelésekkel, együtt Nagykarácsony Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezi a daruszentmiklósi 32/1 hrsz-ú, 2423 Daruszentmiklós, Fő utca 53/D. sz. alatti, a költségvetési szerv kirendeltsége telephelyét szolgáló ingatlan a benne lévő ingóságokkal, berendezéssel, felszereléssel együtt Daruszentmiklós Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezi. A pont alatti ingatlanok és ingóságok tekintetében a költségvetési szervet térítésmentes használati jog illeti meg. A költségvetési szerv tulajdonában lévő eszközöket az ingóleltár tartalmazza március 1-jei hatállyal a költségvetési szerv általi beszerzésekből származó vagyon a költségvetési szerv tulajdonát képezi, melyre nézve a rendelkezési jog a költségvetési szervet illeti meg. 16. A költségvetési szervvállalkozási tevékenységet nem folytat. Záradék: Az Alapító Okirat I. számú módosítását, s az Alapító Okirat módosítással egységes szerkezetbe foglalását Nagykarácsony Község Önkormányzata Képviselőtestülete 45./2013. (IV. 30.) Ök. számú határozatával, Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselőtestülete.../2013. (V...) számú határozatával hagyta jóvá, s foglalta a módosítással egységes szerkezetbe. K. m. f. Scheier Zsolt sk. polgármester Szabóné Nyigrényi Judit sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Nagykarácsony, május 24. 9

10 3. TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS DOKUMENTUMAI Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat pedagógiai program szervezeti és működési szabályzat házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: éves munkaterv továbbképzési program-beiskolázási terv pedagógiai munka tervezésének dokumentumai (pedagógusok egyéni tervei) intézményi Önértékelési Szabályzat Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézményalapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. Pedagógiai program A nevelőmunka az óvodában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program tartalmazza az óvoda pedagógiai célját, feladatait, azokat a nevelési és egyéb feladatokat, tevékenységeket, kapcsolatokat, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését. A pedagógiai programot a pedagógusok választott képviselői készítik el, a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Szervezeti és működési szabályzat Meghatározza a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét az óvodavezető készíti el és a szak alkalmazotti értekezlet a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni. Házirend Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A köznevelési intézmény Házirendjét az óvodavezető készíti el és a szak alkalmazotti értekezlet a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. A Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A házirendet nyilvánosságra kell hozni. 10

11 Intézményi Önértékelési Szabályzat (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad. (1a)199 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzését legalább három - a jogszabályi feltételek szerint kijelölt - köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben rögzíti. (2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére. (3) Az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára. Az intézményi önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők, valamint az intézmény munkáját támogató szaktanácsadók a megbízásukat követően tekinthetik meg a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a fenntartó részére. A munkaterv Meghatározza az óvodai nevelési év helyi rendjét. A nevelési év helyi rendje tartalmazza a nemzeti ünnepek az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját; az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Továbbképzési program-beiskolázási terv A továbbképzési program a szabályozott szakvizsga, valamint a továbbképzés meghatározott feladatok végrehajtására megtervezésére, megszervezésére szolgáló 5 évre szóló programterve. A beiskolázási terv a továbbképzési program végrehajtását szolgáló dokumentum, amely egy nevelési évre szól. Pedagógiai munka tervezésének dokumentumai (pedagógusok egyéni tervei) A pedagógiai tervezés előre tervezetten, konkrét célokkal, fejlesztő feladatokkal segíti a gyermekek személyiségfejlődését, a pedagógiai program céljának megvalósulását. Tartalmazza a nevelő-fejlesztő munka, az óvodai tevékenységek megvalósításának elképzeléseit. 11

12 4. A MŰKÖDÉS RENDJE 4.1. NEVELÉSI ÉV RENDJE Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve határozza meg. Az óvodai nevelési év helyi rendjének kötelező tartalmi elemeit a 20/2012, (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg A GYERMEKEK FOGADÁSÁNAK (NYITVA TARTÁS) RENDJE A nevelési év IX. 1.-től a következő év VIII. 31.-ig tart. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. A nyitvatartási idő, napi 10,5 óra, reggel 6 órától 16,30 óráig. Heti pihenőnap és munkaszüneti napon az óvoda zárva tart. A nyári szünetben (a gyermekek létszámától függően) a csoportok összevonásával működik az óvoda. Rendezvények esetén a nyitva tartás rendjétől való eltérésre az óvodavezető adhat engedélyt A GYERMEKEK, ALKALMAZOTTAK, VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A GYERMEKEK, INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A gyermekek hétfőtől péntekig, valamint a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó munkanapokon tartózkodhatnak az óvodában reggel 6.00-és 16,30. között A VEZETŐ INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az óvodavezető és a megbízott helyettes az éves munkatervben meghatározott munkarend (munkaidő-beosztás) szerint váltva egymást reggel 6 órától, délután 16,30 óráig tartózkodik hivatalosan az intézményben. A vezetők benntartózkodásáról, munkarendjéről, fogadóórájáról a szülőket a nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatjuk AZ ALKALMAZOTTAK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Az alkalmazottak munkarendjét az óvodavezető készíti el. A dolgozók munkarendjének kialakításában irányadó - az óvoda nyitva tartási ideje - az ellátandó feladat, munkaköri leírás - a gyermekek érdeke 12

13 A dolgozó köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 00 percig az intézményvezetőnek hogy a helyettesítésről, a feladatellátásról intézkedhessenek. A konkrét napi váratlan események, hiányzások esetén a munkabeosztások összeállításánál az óvoda feladatellátásának, zavartalan és szakszerű (helyettesítések) működésének biztosítását kell figyelembe venni. A dolgozók munkaidő nyilvántartásának havi vezetése az intézmény által kialakított jelenléti íven kötelező. A mindenkori munkaidő-beosztást, az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Óvodapedagógusok intézményben való tartózkodásának rendje A teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. A nyitva tartás ideje alatti csoportban eltöltendő kötött munkaidőt (80%) a munkaidő beosztás határozza meg. Szükség esetén a kötött munkaidő megnövelhető rendkívüli munkavégzés elrendelésével. A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni, melyet nem köteles az intézményen eltölteni A VEZETŐ HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE Az óvodavezetőt távollétében és akadályoztatása esetén intézkedésre az intézményben bent tartózkodó óvodapedagógus jogosult. A vezetőt Rózsahegyiné Horváth Anita megbízott helyettes óvodapedagógus teljes jogkörrel helyettesíti az azonnali döntést igénylő ügyekben, intézkedési jogkör az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető 1 hónapot meghaladó távolléte esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre. Óvodánkban csak megbízott, jelképes helyettes van, pótlékot nem kap. A helyettesítési rendet a nevelői szobában ki kell függeszteni BÉLYEGZŐK HASZNÁLATI RENDJE Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A cégbélyegzővel ellátott dokumentumok kizárólag az óvodavezető aláírásával együtt hiteles és érvényes. A bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezéseket az SZMSZ 1. sz. melléklete (Irat- és adatkezelési Szabályzat tartalmazza. Az intézmény bélyegzőjének lenyomata: 13

14 A cégbélyegző őrzése, tárolása kizárólag zárt szekrényben történik az irodában ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ünnepekkel, hagyományokkal kapcsolatos rendelkezéseket az óvoda Pedagógiai programja tartalmazza részletesen. Ezen felül a konkrét megemlékezések rendjét, idejét az óvodavezető éves munkaterve határozza meg. Évszak Ünnepek Jeles napok Ősz - Október 23 - A takarítás világnapja (szeptember 23) - Az állatok világnapja (október 4) Tél - Mikulás - Karácsony - Farsang - Március Téltemetés Tavasz - Húsvét - A víz világnapja (március 22) - Föld világnapja (április 24) - Madarak, fák napja (május 10) A megemlékezések - tartalmát, elveit az óvoda pedagógiai programja, - rendjét, idejét, az ünnepek megemlékezések megszervezéséért, lebonyolításáért felelősök megnevezését az intézményvezető éves munkaterve határozza meg. Az intézmény dolgozói, illetve az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az óvoda ünnepein, rendezvényein az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban megjelenni. A 132/2000 (VII.14.) a középületek fellobogódásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet értelmében a nemzeti lobogót állandón kitűzve kell tartani. E kormányrendelet előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályit. A zászló állandó minőségének megtartásáról az óvodavezető gondoskodnak: - a zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani, legalább évente cserélni kell - ha a zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen eltér a szabvány követelményeitől, a meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről 4.7. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE A belső ellenőrzés feladata 14

15 Az óvodában végzett pedagógiai tevékenység, nevelő-fejlesztő munka hatékonyságának feltárása. Az óvodavezető az ellenőrzési ütemterv alapján ellenőrzi az intézmény zavartalan működése érdekében a pedagógiai munka eredményességét, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzés területei, szempontjai: a mindenkor érvényben lévő munkaköri leírásokban meghatározott feladatokra terjed ki, konkrét szempontjait az éves munkaterv részét képező ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzés kiterjed - munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre - a működési feltételek vizsgálatára A pedagógiai munka ellenőrzés főterületei - a nevelés feladatainak végrehajtása - a munkatervi feladatok megvalósítása - a csoportokban folyó szakmai nevelő-fejlesztőmunka minősége - a nevelőmunkához kapcsolódó tervezési dokumentumok elemzése - a pedagógusok szakmai felkészültségének felmérése - egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (napló, mulasztási naplónyilvántartások stb.) - szülőkkel való kapcsolat minősége Az ellenőrzés végrehajtói - óvodavezető Az ellenőrzés formái, módszerei - szóbeli beszámoltatás - írásbeli beszámoltatás - dokumentumellenőrzés - csoport, - és foglalkozáslátogatás - interjú - felmérések, tesztek, vizsgálatok Az ellenőrzés fajtái - váratlan vagy előre bejelentett tájékozódó látogatás - tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint; Az adott nevelési év célkitűzései megvalósulását figyelemmel kísérő tematikus látogatás - korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetését ellenőrző visszatérő látogatás. Az ellenőrzés tervezése Az ellenőrzési feladatokat, végrehajtóit és felelőseit az éves munkatervben kell meghatározni. Az ellenőrzési tervet és ütemtervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt, rendkívüli ellenőrzést az ellenőrzésre jogosultak bármikor kezdeményezhetik A PEDAGÓGIAI MUNKA KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés 15

16 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés célját, feladatait, megszervezésének és lebonyolításának és az ellenőrzés lefolytatásának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái: - a pedagógus ellenőrzése - az intézményvezető ellenőrzése - az intézményellenőrzés A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra kell hozni, a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával TÁJÉKOZTATÁSSAL, KÖZZÉTÉTELLEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK Az óvoda vezetője a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi az alábbi adatokat és dokumentumokat: - a fenntartó által engedélyezett csoportok számát - a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét - éves munkaterv alapján a nevelési évben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait - az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket - a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét - az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát - a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot - a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét - a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét - az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait - a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával Az óvodavezető a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer, felülvizsgálja AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 16

17 Az intézmény dokumentumai elektronikus úton megtekinthető a honlapon. A házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor, illetve az első csoportos szülői értekezlet alkalmával a szülőkkel megismertetjük, egy példány átadását aláíratjuk a szülőkkel. Az intézményi dokumentumokról az új szülők részére tartott első szülői értekezleten (minden év június hónap) rövid tájékoztatást kell adni. A szülők ezen felül bővebb tájékoztatást is kérhetnek az óvodavezetőtől. Az egyes óvodák hirdetőtábláján tájékoztatjuk a szülőket a dokumentumok elhelyezésének, szabad megtekintésének helyéről, a tájékoztatás módjáról, rendjéről. Az óvodákban az intézményi dokumentumok a fent kiírtak szerint szabadon is megtekinthetők. Az épületből a dokumentumokat csak az óvodavezető előzetes tájékoztatásával, engedélyével lehet elvinni. Az SZMSZ pontjában meghatározott, Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat az óvoda hirdetőtábláján, illetve a csoportok faliújságán hozzáférhetővé kell tenni, hogy azokat bárki, megismerhesse AZ INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI DÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK TÉRÍTÉS ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK Az egyéb foglalkozásokat: a pedagógiai programhoz szorosan nem kapcsolódó, illetve az azzal összefüggő egyéb szolgáltatásokat. Az egyéb foglalkozások pl.: kirándulások, színházi előadások, külső helyszínekre szervezett programok, fakultációk, stb. körét minden nevelési évben a szülői igényeknek és nevelési terveknek megfelelően szervezzük meg óvodai, illetve csoport szinten. - Étkezés: alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A gyermek az óvodában igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A nevelési időben szervezett fakultációkról a pedagógus, a fakultációt tartó egyéb foglalkozási naplót vezet a 20/2012 EMMI Rendelet a-a alapján. Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni - az óvoda nevét, címét - OM azonosítóját - a napló megnyitásának és lezárásának időpontját - a kiállító nevét és az óvodavezető/tagóvoda-vezető aláírását - az óvoda bélyegzőjének lenyomatát is 17

18 TÉRÍTÉSMENTESEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK KÖRE Az óvodában az alábbi alapellátások térítésmentesek: - az óvodai nevelést kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele - a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, - a gyermekek egészségfejlesztése, - a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK, RENDELKEZÉSEK AZ ÓVODÁBA BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL Az óvoda területén egészségügyi és vagyonvédelmi okok miatt idegen személy csak óvodavezetői engedéllyel tartózkodhat. A gyermekeket kísérőszülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyeket, a kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka néni kíséri az óvodavezetői irodába. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat - az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely o a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges o a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges o szülők egyébként gyermekükkel csak addig tartózkodhatnak az óvoda folyósólyán, öltözőjében, amíg gyermeküket átadják-átveszik a felügyeletet biztosító óvodapedagógustól. Az átvételt követően a szülő nem használhatja, nem tartózkodhat az óvodában, az óvoda helyiségeiben - a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor - a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe - valamint minden más személy - az óvodavezető üzletkötők belépését, benntartózkodását engedélyezheti az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv ) A külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Előzetes bejelentés, tájékoztatás mellett tartózkodhatnak az óvodában: 18

19 - a fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel, való egyeztetés szerint történik - az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető a tagóvoda-vezetővel való egyeztetés után - a szülő a foglalkozáson az óvodavezető vagy a gyermek a pedagógusának hozzájárulásával vehet részt - azoknak az intézményeknek a dolgozói, akikkel az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek érdekében (gyermekorvos, fogorvos, védőnő, tanítónő, logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus stb.) A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet. Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS! A nemzeti köznevelési törvény 24. (3) bekezdésének értelmében, az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható AZ ÓVODA LÉTESÍTMÉNYEINEK és HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE - Az óvoda helyiségeit kizárólag az óvoda dolgozói használhatják. - Idegen személyek kizárólag csak engedély alapján tartózkodhatnak és használhatják az intézmény helyiségeit. az engedélyt az óvodavezető adhat. - Az intézmény meghatározott helyiségét használhatják azoknak az intézményeknek a dolgozói, akikkel az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek érdekében (gyermekorvos, fogorvos, védőnő, tanítónő, logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus stb.) - Szülők gyermekükkel csak addig tartózkodhatnak az óvoda folyósólyán, öltözőjében, amíg gyermeküket átadják-átveszik a felügyeletet biztosító óvodapedagógustól. az átvételt követően a szülő nem használhatja, nem tartózkodhat az óvodában, az óvoda helyiségeiben - Nyílt óvodai ünnepeken szülők, egyéb vendégek használhatják az óvoda folyosóját, csoporttermeket. - Az óvodában töltött idő alatt a szülők és hozzátartozók csak a folyosókon és csoportszobákban (váltócipőben) tartózkodhatnak, egyéb helységek használata egészségügyi okokból nem lehetséges. - Az óvoda területére beleértve az udvart is égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni, alkoholt fogyasztani illetve ittas állapotban tartózkodni tilos! - Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az óvoda épületéből kivinni csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. - Az intézmény helyiségei, berendezései bérbe adhatók. a bérbeadásról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az érintett közösségek véleményének kikérésével, az óvodavezető dönt. - A délután folyamán a lépcsőzetes munkaidő végeztével vonhatók össze a csoportok. - A szülők gyermekükkel csak addig tartózkodhatnak az óvoda udvarán, amíg gyermeküket átadják-átveszik az udvaron tartózkodó óvodapedagógustól. az átvételt követően a szülő gyermekével nem használhatja az udvart, az udvar játékeszközeit. az óvoda a gyermek után, csak a gyermek bevételétől a kiadásig tartó időszak alatt vállal felelősséget. 19

20 - Óvodapedagógusi felügyelet nélkül óvodás gyermek nem tartózkodhat a csoportszobában, udvaron. - Idegen gyermek egyáltalán nem tartózkodhat, illetve nem használhatja az óvoda udvarának játékeszközeit. - Az óvoda udvarán kizárólag csak az óvodai udvar játékeszközei használhatóak. (nem hozható be és nem használható óvodavezetői engedély nélkül például: bicikli, roller, görkorcsolya, kismotor, és semmi magántulajdonban álló játékeszköz.) AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI Az óvodában mindenféle reklámtevékenység tilos, kivétel, ha a reklám a gyermekeknek az egészségvédelemmel, egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti és kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámtevékenységre az óvodavezető adhat engedélyt. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse NEVELÉSI IDŐBEN SZERVEZETT ÓVODÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKKAL, PROGRAMOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A pedagógus kötelessége a program megszervezésével kapcsolatban - az óvodavezető tájékoztatása a tervezett óvodán kívüli foglalkozásról, programról - a szülők tájékoztatása 20

21 A pedagógus kötelessége a külső programon való részvétel során - megfelelő számú felnőtt kísérő biztosítása (minden tíz gyermek után legalább egy felnőtt kísérő személy biztosított a gyermekekre) - a csoport, a gyermekek balesetvédelmi oktatása, felkészítése a program előtt - a megfelelő úti csomag összeállításáról programtól függően tisztasági csomag: az összeállított csomagnak biztosítani kell a gyermekek külső programon való gondozási feladatainak az ellátását, pl.: zsebkendő, WC papír, szükség szerint váltóruha a gyermekeknek étkezési csomag: a konyha által biztosított hidegélelem, folyadék, pohár stb. egészségügyi csomag: biztosítania kell az esetlegesen előforduló meg betegség, vagy sérülés ellátást (zacskó, fertőtlenítő szer, kötszer, ragtapasz stb.) szabadban történő tevékenységhez, játékhoz szükség csomag: plédek, labda, ugráló kötél stb. egyebek: pl. fényképező, kamera AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT GARANTÁLÓ SZABÁLYOK Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok meghatározásának célja a közoktatási intézményekben az erőszakos magatartás különböző formái elleni szabályozottabb fellépés elősegítése. Az intézmény dolgozói, illetve az intézménnyel közvetlen jogi kapcsolatban nem álló személyek - magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai tevékenységet nem zavarhatják (alkalmazottak, az intézmény területén tartózkodó szülők, gondviselők, gyám illetve az intézménnyel kapcsolatban nem álló minden más személyek) - az intézmény épületében való tartozódásuk során, az intézmény rendezvényein, ünnepségeken, programokon, foglalkozásokon olyan magatartást, viselkedést kell tanúsítaniuk, amely másokban megbotránkozást, riadalmat nem kelt Tilos a botrány, garázdaság, közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása. Az intézmény dolgozói, illetve intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek - az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben - valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni - betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: o a nemdohányzók védelmének helyi szabályai o tűzvédelmi szabályzat o munkavédelmi szabályzat, melyek megtalálhatóak az óvodavezető irodájában Az intézmény dolgozói, illetve intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelessége, hogy - tiszteletben tartsák egymás emberi méltóságát és jogait - tiszteletet tanúsítsanak viselkedésben, kommunikációban egymás iránt - az óvoda épületében olyan magatartást, viselkedést tanúsítsanak, amely méltó az intézményhez, példaértékű, mintaként szolgál gyermekeink neveléséhez Ha az intézmény épületeiben és területén az intézmény dolgozói olyan viselkedést, ill. 21

22 jelenséget tapasztalnak, melyek sértik az intézmény működési rendjét, zavarják az intézményben folyó munkát, valamint veszélyeztetik az intézményben tartózkodóknak, az intézmény gyermekeinek, dolgozóinak, szülőknek stb. testi és lelki épségét, morális helyzetét és ezt a viselkedést, ill. jelenséget önerőből megoldani nem tudják, ezt azonnal jelezni kötelesek az óvodavezetőnek. Súlyos és halaszthatatlan esetben, mely megoldása önerőből nem látszik biztosítottnak, azonnal hivatalos segítséget kell kérni a helyi Rendőrkapitányság munkatársaitól. E rendelkezéseket az óvoda hirdetőtábláján, illetve a csoportok faliújságán hozzáférhetővé kell tenni, hogy azokat bárki, megismerhesse AZ ÓVODA FELADATAI A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN ÉS BALESET ESETÉN A nevelési-oktatási intézmény baleset-megelőzési tevékenységét, a gyermekbalesetek jelentési kötelezettségét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. Az óvó-védő rendelkezések a fenti rendelet figyelembevételével tartalmazza az óvoda vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén. Az intézmény védő, óvó intézkedéseinek célja: A gyermekek testi épségének, egészségének megóvása, védelme, a gyermekbalesetek megelőzése. Az intézmény védő, óvó intézkedéseinek feladata: Az intézményben a különböző veszélyforrások feltárása, a veszélyforrások megszüntetése, valamint a gyermekek tájékoztatása a baleset megelőzésekkel kapcsolatos magatartásformákról. A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. A nevelési-oktatási intézményekben olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell - a rábízott gyermekek felügyeletéről - a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről - a balesetet szenvedett gyermek ellátásáról - a hasonló esetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedés megtételéről A gyermekbalesetek megelőzésének feladatai Óvodavezető feladatai - gondoskodni a gyermekek felügyeletének megszervezéséről - biztosítani a nevelés-oktatás biztonságos feltételeit - az intézményi beszerzések során figyelmet fordít a balesetveszélyes tárgyak cseréjére, javítására - a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése 22

23 - a gyermek balesetvédelmi megbízott munkájának segítsége, irányítása és ellenőrzése - a feltárt balesetveszély forrásának megszüntetése, szükség esetén a balesetforrás megszüntetésére további intézkedések megtétele - az óvoda épületének, udvarának, felszereléseinek és eszközeinek vonatkozásában a veszélyforrások feltárása, a balesetvédelmi szakember bevonásával. feltárt, balesetet okozható helyzet, vagy hiba esetén jegyzőkönyv felvétele, és azonnali intézkedés kérése a fenntartó illetékes képviselőjétől. a veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, illetve ha ez nem lehetséges, akkor biztonságos elkerítése, továbbá egyéb, a gyermekek biztonságát szolgáló, az adott helyzethez igazodó célszerű intézkedés megtétele - az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében. Az óvodapedagógus feladatai - baleset-megelőzési ismeretek nyújtása: a gyermekek testi egészségük védelmére vonatkozó előírások, ill. veszélyforrások és magatartásformák nevelési év elején, illetve szükség szerint, a fokozott balesetveszélyt jelentő tevékenységek, foglalkozások, programok előtt az életkornak és fejlettségnek megfelelő ismertetése - a gyermekek biztonságra törekvő magatartásának, viselkedésének fejlesztése - a gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén a megfelelő számú felnőtt kísérő biztosítása (10 gyermekenként 1 felnőtt számításával) - a balesetveszélyes tevékenység körültekintő megszervezése, pl.: vágás, tornaszerek használata esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni. - a rábízott gyermekek felügyeletéről való gondoskodás. Az óvónő felügyelet nélkül nem hagyhatja a gyermekeket! - a csoportszobában, a mosdóban a nevelés biztonságos feltételeinek kialakítása (pl.: árammal működtetett kisgépek elhelyezése, használata; virágcserepek, bútorok biztonságos elhelyezése stb.) - saját gyermekcsoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében. - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A dajkák feladata és kötelessége: - tisztítószerek biztonságos tárolása, kezelése. Az óvoda minden alkalmazottjának feladata Az észlelt baleset vagy veszélyforrás megszüntetése, vagy a gyermekcsoport biztonságba helyezése mellett az óvodavezető tájékoztatása a további intézkedés megtétele érdekében 23

24 Gyermekek, szülők feladatai Az Óvoda házirendje tartalmazza azokat a védő-óvó előírásokat, melyeket a gyermekeknek, szülőknek az óvodában való benntartózkodás során be kell tartaniuk Teendők gyermekbaleset esetén Gyermekbalesetek dokumentumai: - nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről (papír alapú nyomtatvány) - baleseti jegyzőkönyv tanuló- vagy gyermekbalesetről (papír alapú nyomtatvány) - Baleseti jegyzőkönyv nyilvántartó tanuló- vagy gyermekbalesetről elektronikus rendszer ( Minden balesetet nyilvántartásba kell venni (Nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről). A jegyzőkönyvet akkor kell felvenni, ha 3 napon túl gyógyuló gyermekbaleset történt és a gyermekbaleset az óvodás gyermekeket a nevelési-oktatási intézményben, illetve annak felügyelete alatt érik. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével - telefonon, en, telefaxon vagy személyesen - azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely - a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását - a gyermek orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását - a gyermek súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek) - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza Az óvodavezető feladatai - gondoskodni a gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok ellátásáról (nyomtatvány, jegyzőkönyv) - a nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul kivizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat - az óvodavezető: a papíralapon kitöltött és átvett jegyzőkönyvet az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével nyilvántartja 24

25 - a súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt bevonni - a jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. - lehetőséget biztosítani a szülői szervezet számára részt venni a gyermekbaleset kivizsgálásában - azonnal bejelenteni a súlyos balesetet (telefonon, en, telefaxon vagy személyesen) a fenntartónak (tagóvoda-vezető az óvodavezetőnek is) - a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálni és nyilvántartani a gyermekbaleseteket, - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát átadni a szülőnek, - a jegyzőkönyv egy példányát az intézményben megőrizni - minden gyermekbalesetet követően megtenni a szükséges intézkedést (veszélyforrás megszüntetése) a hasonló esetek megelőzésére Az óvodapedagógus feladatai - ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvónő kötelessége az elsősegélynyújtás - jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb. / esetén megfelelő orvosi ellátó helyre kell vinnie a gyermeket az óvónőnek - a balesetről és a kezelés tényéről, helyéről értesítenie kell a szülőt - értesítenie kell az óvodavezetőt, gyermek-balesetvédelmi megbízottat (nyilvántartásba vétel céljából) - 3 napon túl gyógyuló gyermekbaleset esetén jegyzőkönyv felvétele - a nyolc napon túli gyógyulás esetén a baleset kivizsgálásában való részvétel - gyermekbalesetet követően rendkívüli balesetvédelmi oktatást kell tartani a gyermekeknek, illetve kompetencia határon belül meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzése érdekében BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az óvodavezetőt. Az óvodavezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően - haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat - a fenntartót - a szülőket - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz - a földrengés 25

26 - bombariadó - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó) - járvány, melynek során az ellátottak 80 %-a nem tud megjelenni Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az óvodavezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az óvodavezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét Rendkívüli esemény megnevezése Tűz 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: Rendkívüli esemény megnevezése Intézkedések 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése Árvíz A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés Földrengés A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés Bombariadó Az épület kiürítése a tűzriadó-terv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése Egyéb veszélyes helyzet A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők 26

27 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben szünet elrendelése értesítésével A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót - tűz esetén a tűzoltóságot - robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetében a mentőket - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a vezető szükségesnek tartja. 27

28 5. A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 5.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény méretéből, létszámából adódóan az óvoda szervezeti felépítése egyszerű, könnyen áttekinthető, egyszerű belső kapcsolatok, egyértelmű alá fölérendeltségi viszonyok jellemzik. F E N N T A R T Ó Ó V O D A V E Z E T Ő Óvodapedagógusok Óvodai dajkák Technikai dolgozók 5.2. AZ ÓVODA VEZETŐJE A köznevelési intézmény vezetőjének felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét nemzeti köznevelésről szóló törvény (69. ) állapítja meg. Az intézmény vezetője a jogszabályi keretek között egy személyben fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik az alapító okiratban meghatározott állami feladatok ellátásáért, az intézmény használatába adott alapítványi vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodásért, a jogszabályi előírások betartásáért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért Az óvodavezető a köznevelési törvény 69. (1) szerint: - felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért - gyakorolja a munkáltatói jogokat - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját - képviseli az intézményt - felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért 28

29 - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért - rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért - a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért - a gyermekbaleset megelőzéséért - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért - a pedagógiai munkáért - a pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért - az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért - a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért Az óvodavezető a köznevelési törvény szerinti feladatait a helyi sajátosságoknak megfelelően végzi, melyet konkrétan a munkaköri leírása határozza meg. Kizárólagos hatásköre - a munkáltatói, jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalás - személyi és munkaügyi feladatok ellátása - döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, Közalkalmazotti Szabályzat más hatáskörébe nem utal - a fenntartó előtti képviselet Az óvodavezetője, fenti jogkörét, feladatait esetenként vagy az ügyek meghatározott körében általános helyettesére ruházza át A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A munkáltatói jogkör kategóriái - Kinevezési munkáltatói jogkör (közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, fegyelmi eljárás, káreljárás); - kinevezés - módosítás - megbízás - alkalmazás - jogviszony megszüntetése (felmentés, elbocsátás, áthelyezés) - nyugdíjazás - pályázat kiírása, pályáztatási eljárás lefolytatása - személyi anyag kezelése, karbantartása 29

30 - belső megbízási szerződések kötése - munkaköri leírás elkészítése - vagyonnyilatkozat átadása-átvétele; őrzése - fegyelmi felelősségre-vonás o fegyelmi eljárás elrendelése o fegyelmi, kártérítési eljárás lefolytatása o fegyelmi határozat hozatala - Bérgazdálkodói munkáltatói jogkör (bérgazdálkodás, juttatás megállapítása); - illetmény- és előmeneteli rendszerrel, juttatással kapcsolatos feladatok - tanulmányi szerződés kötése - dolgozók anyagi elismerése - jubileumi jutalom kifizetésének előkészítése - Munkairányítói munkáltatói jogkör (munkavégzés irányítása, ellenőrzése) - illetmény- és előmeneteli rendszerrel, juttatással kapcsolatos nyilvántartások vezetése - munkavégzés irányítása, ellenőrzése - munkarend kialakítása, munkaidő beosztás elkészítése - munkaidő nyilvántartás - rendkívüli munkavégzés megszervezése, elrendelése - változómunkabér, helyettesítés jelentések elkészítése - ügyelet, készenlét elrendelése - fizetett szabadság engedélyezése, kiadása, nyilvántartása, dokumentálása - fizetetlen szabadság engedélyezése - dolgozók erkölcsi elismerése - továbbképzési terv elkészítése - kitüntetés, jutalmazás - munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok betartásának ellenőrzése, - munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése A KÉPVISELET SZABÁLYAI A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. Az óvodavezető képviseleti joga az alábbi területekre terjed ki: - Jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében - tanulói jogviszonnyal - az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, - munkáltatói jogkörrel összefüggésben; - Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján - Hivatalos ügyekben - települési önkormányzatokkal való ügyintézés során - hatóságok és bíróság előtt - az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 30

31 - Sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; Az óvodavezető egyes feladatainak ellátására eseti megbízást adhat az általa megbízott óvodapedagógus részére VAGYONNYILATKOZATTÉTELI KÖTELEZETTSÉG A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. Törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre január 1-jétől a közszolgálatban álló személyek azonos szabályok mentén kötelesek. Vagyonnyilatkozat tételére az a közszolgálatban álló közalkalmazott köteles, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A évi CLII. törvény alapján az óvodában, az alábbi munkakörökben és feladatkörökben áll fenn vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: óvodavezető A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül, valamint közben rendszeresen ötévente köteles eleget tenni. A már közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető beosztású dolgozónak vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget 5 évente, adott év június 30-ig kell eleget tenni A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉS A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének, a továbbképzési program elfogadása - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az óvodavezető, hatásköréből átruházza a pedagógusokra: A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplésének megszervezését. 31

32 5.5. AZ ÓVODA DOLGOZÓI KÖZTI BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS Az óvodai nevelőmunka összehangolása érdekében fontos a naprakész és hiteles információk átadása, a feladatok egyeztetése, tervezése. Az óvoda belső kapcsolattartás formáit - pedagógiai programunk fejezete (Az óvoda dolgozói közti belső kapcsolattartás) - a kapcsolattartások konkrét rendjét az óvodavezető által készített Éves Munkaterv tartalmazza 6. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA Elsődleges külső kapcsolattartó személy az óvodavezető. - az óvoda külső kapcsolatainak rendszerét pedagógiai programunk fejezete (Óvodánk kapcsolatai) - az óvodavezető által készített éves munkatervek tartalmazzák. A fent felsorolt dokumentumok nem tartalmazott kapcsolattartási formáinak szabályozása az alábbiak szerint történik: 6.1. ÁLTALÁNOS ISKOLÁVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el. Kapcsolattartás módja, formái: - megbeszélések, konzultációk - a nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása - szakmai megbeszélések - volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálat; - tapasztalatcserék - szakmai programok, szakmai napokon keresztül Intézménylátogatások - óvodások iskolával való ismerkedése, óralátogatás, - tanítónő szülői értekezletre, - tanítónő nyílt napra való meghívása 6.2. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZOLGÁLAT ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA A kapcsolattartás formája kiterjed: 32

33 - a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére - az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására - a gyerekek nevelési tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására - a gyermekek óvodában történő fejlesztésére Az együttműködés formái: - konzultációs kapcsolat: o az együttműködés eredményessége érdekében (a két intézmény vezetői, dolgozói) o konzultációs kapcsolat a gyermekek egyéni fejlesztése érdekében (óvodapedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus - írásban készült dokumentumok: o vizsgálat kérelmek o gyermekek jellemzése o szakvélemény o kimutatások Kapcsolattartó személyek: - óvodapedagógusok - óvodavezető 6.3. LOGOPÉDUSSAL,GYÓGYPEDAGÓGUSSAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS A gyermekek logopédiai, gyógypedagógiai ellátása az óvodában történik. A logopédus, gyógypedagógus heti két napot tölt az intézményben, ezért a kapcsolat közvetlen, személyes. A kapcsolattartás formája kiterjed: - a gyermek beszédfejlődésével kapcsolatos - a gyerekek fejlesztésével, foglalkoztatásával összefüggő feladatokra - a gyermekek óvodában történő fejlesztésére Kapcsolattartó személyek: - mindkét csoport nevelői A logopédus rendszeres kapcsolatot tart a gyermekek érdekében az óvodapedagógusokkal, szülőkkel, eseti kapcsolatot a működéssel kapcsolatban az óvodavezetővel. Az együttműködést Megállapodás rögzíti, mely dokumentum e szabályzat 3.sz. Függelékét képezi GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT és AZ ÓVODA KAPCSOLATA Az óvoda gyermekvédelmi feladatait a pedagógiai program Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység rögzíti. 33

34 A családok felgyorsult életmódja erőteljes hatást gyakorol egy-egy gyermekünk életére, amely szociális zavarként jelentkezhet magatartásukban. E problémára kiemelten figyelmet fordítunk. Szükség esetén feladatunk a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, a veszélyeztető ok pedagógiai megszüntetése PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÓKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS Az óvoda, valamint a pedagógusok munkáját, pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. A szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat felkérés útján történik, a kapcsolat kezdeményezője az óvodavezető. A kapcsolat tartalmát, formáját a felkérés célja határozza meg. A felkérés célja szerint lehet - pedagógiai értékelés: - pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó szolgáltatás, - a neveléssel összefüggő mérési eszközök fejlesztése és alkalmazásuk segítése - a belső pedagógiai értékelési rendszer kialakítását segítő tanácsadás - a pedagógiai program végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérések ellátása, - a mérések eredményeinek feldolgozását követő, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatások, - pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése. - szaktanácsadás: - neveléspedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése, - intézményi pedagógiai programok, pedagógiai dokumentumok, házirend, intézményi elkészítésének és alkalmazásának segítése, - az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése, - nevelési eszközök, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése - egyéni szakmai tanácsadás - a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása, munkakörükkel összefüggő szakmódszertani segítése, - pedagógiai szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk monitorozása, - az intézményvezető pedagógiai munkájának a támogatása, - pedagógusok munkájának értékelése: nevelési tevékenységek, pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált foglalkozások értékelése, - pedagógiai tájékoztatás: - a nevelési folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása, - a nevelési, szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése - a tanügy-igazgatási szolgáltatás: - közreműködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak módosításában, elkészítésében - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése: 34

35 - pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok szervezése, A pedagógiai szolgáltatásokat a felmerülő igények szerint kell meghatározni. s ennek alapján a szolgáltatásokat megtervezni, megszervezni, az éves munkaterv alapján EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS Az egészségügyi ellátás formái - orvosi vizsgálatok és védőnői szűrővizsgálatok - fogászati alapellátás Az egészségügyi ellátás orvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Az orvosi vizsgálatok és védőnői szűrővizsgálatok végzése havonta egyszer történik az óvodában, és az életkorhoz kötött szűrővizsgálat elvégzését a gyermek választott háziorvosa és a területileg illetékes területi védőnő végzi. A fogászati alapellátás preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően. A fogászati gyógyító és megelőző ellátás megszervezése, működési feltételeinek biztosítása a fogászati alapellátást működtető feladata. A nevelési-oktatási intézményt ellátó fogorvos és fogászati asszisztens iskolafogászati feladatait részben a fogorvosi rendelőben, részben a nevelési-oktatási intézményben végzi. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. A gyermekek egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Az óvodaorvos neve: Dr. Pálházi Gábor A védőnő neve: Nagy Veronika Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: - szerződéskötés az egészségügyi szolgáltatóval - biztosítja az egészségügyi munka feltételeit - munkába állás előtti orvosi vizsgálat és az időszakos orvosi vizsgálat előkészítése beutalók kiadása - gondoskodik a gyermekek fogászati vizsgálatának előkészítéséről - adatszolgáltatás Ha egy gyerek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni: - betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába 35

36 - a napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni - szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni - gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről Gyógyulást követően csak orvosi igazolás mellett vehető vissza a közösségbe a gyermek. A gyermekek az óvodában védőoltást nem kapnak. Gyógyszert csak krónikus betegség esetén, egyéni elbírálás alapján kaphatnak óvodavezetői engedéllyel. 7. MÓDOSÍTÁSI RENDELKEZÉS Automatikus szabályzatmódosítást eredményez az olyan fenntartói döntés, amely az intézmény működésében változtatásokat eredményez, vagy arra hatással van, mint újabb fenntartói igények megfogalmazása az intézménnyel szemben az intézmény alapító okiratának módosítása az intézmény működésének átalakítása, átszervezése A szabályzat módosítását kérheti, kezdeményezheti a nevelőtestület, amennyiben a nevelőtestület 40%-a azzal egyetért szülők, amennyiben a szülők 20%-a azzal egyetért. Eljárásrendje: 1. a módosítást kezdeményezők csoportja írásbeli programmódosítási javaslatot terjeszt elő az óvodavezetőnek 2. az óvodavezető a nevelőtestület elé terjeszti a javaslatot, 3. a nevelőtestület, szülők közössége véleményezi a javaslatot, 4. a nevelőtestület döntést hoz a szabályzat módosításával kapcsolatban 5. a szabályzatot az óvodavezető módosítja. 36

37 8. ZÁRADÉK A Szervezeti és Működési Szabályzatot, és annak mellékletét képező dokumentumokat, szabályzatot az óvoda dolgozói a augusztus 25-én megtartott határozatképes alkalmazotti értekezletén elfogadta, melyet az óvodavezető és a feljegyzést készítő aláírásukkal tanúsítják. Nagykarácsony augusztus óvodavezető feljegyzést készítő Az SZMSZ 5.sz. függelékétét képezi az elfogadási feljegyzés. Nyilatkozat A Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat és annak mellékletét képező szabályzatok elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Nagykarácsony 2015.augusztus 25.. Feljegyzést készítő Az SZMSZ 6. sz. függelékétét képezi a feljegyzés. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az alkalmazotti közösség elfogadásával szeptember 1-jétől hatályba lép és visszavonásig érvényes. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 2013 július 1-én életbe lépett Szervezeti és Működési Szabályzata. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 37

38 1.sz. Függelék LOGOPÉDUSSAL TÖRTÉNŐ MEGÁLLAPODÁS A logopédiai munkát, szűrést végzi. Minden év szeptemberében elvégzi a szűrést a gyermekeknél, és akinél szükséges, hetente kétszer foglalkozást tart az óvodában. Ez a megállapodás visszavonásig érvényes. Nagykarácsony szeptember

39 3.sz. Függelék EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL TÖRTÉNŐ MEGÁLLAPODÁS Az egészségügyi szűrővizsgálatokat Dr. Pálházi Gábor végzi rendszerességgel az óvodában. Erről mindig feljegyzést készít. Védőoltást nem kaphatnak a gyerekek és az esetleg észlelt problémákkal a gyermeket saját háziorvosához irányítja. Ez a megállapodás visszavonásig érvényes. Nagykarácsony szeptember 01. A védőnői feladatokat Nagy Veronika végzi havi rendszerességgel. Ez a megállapodás visszavonásig érvényes. Nagykarácsony szeptember

40 40

41 4.sz. függelék FELJEGYZÉS Készítésének helye: Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda Nagykarácsony Béke tér 2. Ideje: augusztus 25. Tárgya: SZMSZ módosításának előterjesztése, majd elfogadtatása Jelenlevők: az óvoda dolgozói Az óvodavezető a január 1-jével életbe lépett intézményi Szervezeti- és Működési Szabályzat módosítását terjesztette elő az intézmény alkalmazotti közössége elé. A módosítás alapja jogszabály módosulások évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet alapján a tanfelügyelethez kapcsolódó intézményi önértékelést az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott jelen Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell végezni. Ez az Önértékelési kézikönyv a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel szoros összhangban kialakított intézményi önértékelési standardot rögzíti. A kézikönyv bemutatja a pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez kapcsolódó intézményi önértékelés szintjeit - pedagógus, vezető, intézmény -, a szintek alá besorolt területeket és a területekhez kapcsolódó elvárásokat, az alkalmazandó módszertant és eszközrendszert, valamint az önértékelés folyamatát. A fenti ismertetés alapján a dolgozók a módosításokat elfogadták, azzal 100 %-ban egyetértettek. Az óvodavezető a fenntartói jóváhagyás után gondoskodik a szabályzat egységes szerkezetbe foglalásáról. Nagykarácsony augusztus 25. Feljegyzést készítette Jelenlévők: 1. 41

42

43 FELJEGYZÉS 5.sz. Függelék Készítésének helye: Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda Nagykarácsony Béke tér 2. Ideje: augusztus 25.. Tárgya: SZMSZ módosításának előterjesztése, majd elfogadtatása Jelenlevők: szülők Az óvodavezető a július 1-jével életbe lépett intézményi Szervezeti- és Működési Szabályzat módosítását terjesztette elő a szülők részére. A módosítás alapja jogszabály módosulások évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A fenti ismertetés alapján a szülők a módosításokat elfogadták, azzal a megjelentek 100 %- ban egyetértettek, véleményt nem fejtettek ki a módosításról. MELLÉKLETEK: Adatkezelési szabályzat Iratkezelési szabályzat Házirend Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Szoftvervédelmi szabályzat Leltárkezelési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata Gyakornoki szabályzat Munkaköri leírás Óvodaudvar ellenőrzési és karbantartási terve Közzétételi lista Érintettek jogai és érvényesülésük Közérdekű adatok megismerése, közzététele Adatbiztonság Közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzat 43

44 SZMSZ melléklet N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, s ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII. Törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, különös tekintettel a 2. számú mellékletére A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény (továbbiakban Kjt.) 83/B-D -ai és az 5. számú melléklete A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendelet és a 4. számú melléklete 8. A Szabályzat hatálya 8.2. A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire Ezen szabályzat szerint kell ellátnia - a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), továbbá - a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése) A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. I. rész A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 44

45 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért. 1.1 Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelősséggel tartozik: - az óvoda vezetője - a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott - a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében 1.2 Az óvodavezető a helyettesek és az óvodatitkár felelősek az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezések betartásáért. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1.A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám, c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok. - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott részére adott kitüntetések, díjak és más elismerések és címek - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja - szabadság, kiadott szabadság - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei - a többi adat az érintett hozzájárulásával 2.1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja, és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván 2.3. Az óvoda külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az óvodavezető az óvodatitkár közreműködésével végzi A magasabb beosztású óvodavezető tekintetében a közalkalmazotti adtakezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 45

46 3.3. Az adatkezelés során gondoskodni kell arról, hogy: - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatban megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának. - A személyi iratra csak olyan adat illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés, - A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítésre és törlésre kerüljön, ha a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg, - A közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzése az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően történjen meg 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése az adatok továbbítása A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben - a következő kivételekkel - papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni: - a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, hogy az aláírásával igazolja az adatok valódiságát, - a közalkalmazott áthelyezésekor, - a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén, - a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed A 4.1 pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével tájékoztatás nem adatható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet Az óvoda a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli hozzájárulásával használhatja fel vagy adhatja át harmadik személynek A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény második számú mellékletében felsorolt adatok a 2. számú 46

47 melléklet 3. pontja alapján továbbíthatók: - a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), a kifizető helynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezen kívül a Kjt. 83/D a-a szerint a közalkalmazott felettesének a minősítést végző vezetőnek, a törvényességi ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek Az adattovábbítás a 4.8 pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton, ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban Az adattovábbításra az óvoda vezetője jogosult. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbításban az óvodatitkár működik közre. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A közalkalmazott a saját személyi anyagába az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az óvodavezetőtől írásban kérheti. Felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek A közalkalmazott az adataiban bekövetkezett változásokról nyolc napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki három napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. A személyi irat Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésében adatott, megállapítást tartalmaz A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: - a személyi anyag iratai - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok - a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), - a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 47

48 7. A személyi irat kezelése A személyi iratokba betekinteni jogosult szervek és személyek: a Kjt. 83/D - ában meghatározott személyek Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM- rendelet iratkezelési előírásai alapján történik A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek A személyi anyag tartalma - a közalkalmazotti alapnyilvántartás - a pályázat vagy a szakmai önéletrajz - az erkölcsi bizonyítvány - az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata - a továbbképzés elvégzését szóló tanúsítvány másolata - iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata - a kinevezés és annak módosítása - a vezetői megbízás és annak visszavonása - a címadományozás - a besorolás iratai közalkalmazotti, jogviszonnyal kapcsolatos iratok - az áthelyezésről rendelkező iratok - a teljesítményértékelés - a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat - a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat - a közalkalmazotti igazolás másolata 7.5. A 7.4 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartással együtt össze kell állítani a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is A személyi anyagnak egy betekintési lapot is tartalmaznia kell, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D -ában felsorolt személyek a Betekintési lap kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. Törvény 42. -ában foglalt eseteket A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni és a személyi anyagot irattárazni kell. A 48

49 közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárba kell elhelyezni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását A személyi anyagot kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 50 évig kell megőrizni. II. rész A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 1. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért 1.1. Az óvoda vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért Az óvodavezető általános helyettese, az óvodapedagógusok és az óvodatitkár munkakörével összefüggő adatkezelésért tartoznak felelősséggel. 2. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai A gyermek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, nem magyar állampolgár esetén A Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. b) a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d) a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, e) a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek rendellenességére vonatkozó adatok, f) a gyermekbalesetekre vonatkozó adatok, g) a többi adat a szülő írásbeli hozzájárulásával, valamint h) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbítása 3.1. Az adattovábbításra az óvodavezető jogosult. A gyermek adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodából: a) fenntartó, bíróság rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza, 49

50 c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskoláknak, d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, e) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, f) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője a gyermek védelméről szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. 4. Az adatkezelés intézményi rendje 4.1 Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adtok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az óvodavezető veszi fel. A közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az óvodavezető gondoskodik Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik Az óvodapedagógus csoportjáról naplót vezet A felvételi és mulasztási, valamint a csoport napló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik, az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrényben zárja el A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közreműködik az óvodatitkár Az adatkezelési időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési idők naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év a 11/1994.(VI.8.) MKM.-rendelet melléklete szerint. 50

51 4.9. A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében gondoskodni kell arról, hogy az adtakezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt személyes adatok törlése vagy megsemmisítésre kerüljenek A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az óvodavezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén helyettesítési rend szerint kell eljárni. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1. Az óvodavezetőt, az óvodavezető helyettes, az óvodapedagógust továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét Az adat közlése akkor sérti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés megadását az óvodavezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az óvodavezető részére javaslatot tehet az óvodapedagógus A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartásra és továbbításra. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők

52 Szabóné Belovári Rita Függelék Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. eldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely adatkezelő megbízásából - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is személyes adatok feldolgozását végzi. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége (gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása). Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy fizikai jellemzők (ujj vagy tenyérnyomat stb.) rögzítése is. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehatja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adtok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez. Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor 52

53 tekinthető azonosíthatónak, ha őt közvetlen vagy közvetve név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Melléklet az adatkezelési szabályzathoz. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei a Kjt.5. számú melléklete szerint I Adatkör A közalkalmazott Neve (leánykori neve) Születési helye, ideje Anyja neve Taj száma, adóazonosító jele Lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma Családi állapota Gyermekeinek születési ideje Egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete II, Adatkör A közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi): oklevelet, bizonyítványt kiállító intézmény megnevezése, az oklevél, bizonyítvány száma, kelte szakképzettségei - megnevezése - a szakképzettséget, szakképesítést tanúsító oklevelet, bizonyítványt kiállító intézmény neve - az oklevél, bizonyítvány száma, kelte iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett - bizonyítványt kiállító vizsgaközpont megnevezése, szakképesítés megnevezése - - bizonyítvány száma, kelte tudományos fokozata idegen nyelv ismerete III. Adatkör A közalkalmazott korábbi munkaviszonyaiban töltött időtartamai a Kjt.87/A -a alapján: - a munkahely megnevezése - a munkaviszony kezdete - a munkaviszony megszűnése - az eltöltött időtartam - a megszűnés módja IV. Adatkör A közalkalmazott - közalkalmazotti jogviszonyának kezdete - - a besoroláshoz - a jubileumi jutalomhoz - felmentési időhöz - a végkielégítéshez állampolgársága 53

54 a jogviszony létesítéséhez szükséges erkölcsi bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V. Adatkör - a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele - e szervnél a jogviszony kezdete - a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR száma - címadományozás, jutalmazás, a kitüntetés adtai - a minősítések időpontja és tartalma - hatályos fegyelmi büntetése VI. Adatkör - személyi juttatások VII. Adatkör A közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama VIII. Adatkör A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint A végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai IX. Adatkör A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [ erről a Kjt. 41. (1)-(2) bekezdése szól] melléklet 54

55 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A közoktatási intézménybe érkező iratokat iktatni, érkeztetni, nyilvántartása kell venni, s az elintézés után az irattári tervben rögzített határidőig biztosítani kell megőrzésüket. A beérkezett ügyiratokat a megfelelő határidőn belül el kell intézni, s az előírt alakiságnak megfelelően közölni kell az érintettekkel. A közoktatási intézmény döntését jogszabályban meghatározott esetekben írásba kell foglalni, illetve jogszabályban meghatározott esetekben határozat formájában kell megjeleníteni. A közoktatási intézményeknek a jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat kell vezetni. A keletkezett iratok irattárba helyezése, az irattárban őrzött anyagok felülvizsgálata, selejtezése: 1. Az óvodába érkezett iratok érkeztetése, iktatása, nyilvántartásba vétele. Az iratok érkeztetése az iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint történik. - Az intézmény részére érkező nem névre szóló küldeményeket az intézményvezető bontja fel. - A szülői szervezet nevére érkezett küldeményeket bontatlanul adjuk át. A sérült burkolatú vagy felbontott küldeményeket az adatkezelő megfelelően kezeli. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérésre igazoljuk. Felbontás nélkül továbbítjuk a címzettnek a - a névre szóló iratokat - a szülői szervezet - munkahelyi szakszervezet és más társadalmi szervezetek iratait A névre szóló iratot amennyiben hivatalos elintézést igényel, visszajuttatják az iratkezelőhöz. Az iratok nyilvántartásba vétele: Az érkezett vagy az intézményben keletkezett iratokat az érkezés illetve a keletkezés időpontjában iktatjuk, nyilvántartásba vesszük. Az iktatókönyv használata: Az iktatókönyv hitelesítése megtörtént Az iktatókönyv záradékolása év végén történik. 55

56 Az iktatókönyv vezetése: - A javítás határozott vonallal való áthízással történik - Az alatta lévő szöveg olvasható legyen - A javítás tényét kézjeggyel és a javítás időpontjának feltüntetésével igazoljuk. (Az iktatókönyv hitelesítése az iktatókönyv belső oldalán a következő módon történik: A Piros Óvoda. évi iktatókönyve sorszámozott oldalt tartalmaz Dátum, bélyegzőlenyomat, hitelesítő aláírása (intézményvezető). A tárgyév utolsó napján az utolsó sorszámot követően az iktatókönyvet hitelesítetten le kell zárni, az utolsó sorszámnál aláhúzva és záradékolva. Az iktatókönyv dec. 18-án oldal sorszámmal lezárva Az érkezett iratok eljuttatása az ügyintézőhöz. Az ügyirat elintézése, az elintézés formája, az ügyirat kézbesítése az érintett számára. A beérkezett ügyiratokat a megfelelő határidőn belül kell elintézni. Az irat kézbesítésének megtörténte, és az irat átvételének napja. A személyes tájékoztatás keretében illetőleg távbeszélőn történő ügyintézés esetén rá kell vezetni az iratra: - a tájékoztatás lényegét - az elintézés határidejét - az ügyintéző aláírását Az intézményben keletkezett irtnak tartalmaznia, kell: - Az intézmény nevét, székhelyét - Az ügyirat tárgya - Iktatószám - Az ügyirat kelte - Ügyintéző megnevezését - Az ügyintézés helyét, idejét - Az irat aláírójának nevét, beosztását és az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát. Az előírt alakiságnak megfelelően kell közölni az érintettel a döntést. (Megjegyzés: A közoktatási intézmények döntését jogszabályban meghatározott esetben írásba kell foglalni, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben pedig határozati formában kell megjeleníteni. Az intézményben keletkező határozatoknak a jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. Az intézményben keletkezett, nem selejtezhető iratokat tartós megőrzésre az irattárba helyezzük. A keletkezett ügyiratok irattárba helyezése, az irattárban őrzött anyagok felülvizsgálata, selejtezése, az elintézett ügyiratok irattárba helyezése és irattári őrzése. Az irattárba jegyzék felvétele alapján kerülnek az iratok. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől számítjuk. Az irattár a jogszabályi elvárásoknak megfelel. Az irattárban őrzött iratokat legalább öt évenként felülvizsgáljuk. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyv készül, és ez tartalmazza a selejtezendő irattári tételeket, irattárba helyezés évét, és az irat mennyiségét. ( A selejtezésre szánt iratokról felvett jegyzőkönyv két példányban készül, a megsemmisítés utána történik. 56

57 A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - A selejtezés tárgyát /Piros Óvoda. évi ügyiratainak selejtezései/ - A felvétel helye, ideje, - Ki végezte a selejtezést, - Ki ellenőrizte azt, - Milyen jogszabályok és irattári terv alapján történik, - A kiselejtezett ügyiratokra ügyviteli szempontból már nincs szükség - A jegyzőkönyv aláírását, az óvodavezető hitelesíti, intézmény pecsétje, - A jegyzőkönyv melléklete a darabszintű iratjegyzék - A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni (11/1994. (VI.8.) MKM. Rendelet, 4. számú melléklet 3. c.) (Hiányzó irat esetén készíteni kell hiányjegyzéket, melyben feltüntetik az iktatókönyv alapján az eltűnt irat iktatószámát és tárgyát. Az iktatókönyv eltűnése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni a megsemmisülésről vagy eltűnésről. A jegyzőkönyvön szerepelnie kell az óvodavezető aláírásának és az intézmény bélyegzőjének. Tanügyi nyilvántartás: Tanügyi nyilvántartások irattári őrzése az irattári tervben foglaltaknak megfelelően történi. A tanügyi nyilvántartásokat naprakészen vezetik az óvodapedagógusok. (Gyermekcsoportonként az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása a felvételi és mulasztási napló /Ez a napló nemcsak felvételi nyilvántartásra, hanem egyben étkezési nyilvántartásra is szolgál/) - Felvételi és mulasztási napló megnyitása, lezárása (dátum, pecsét, aláírás) - A más kerületből, településről érkező óvodaköteles, 5. életévüket betöltött gyermekek esetében a lakóhely szerinti jegyző értesítése arról, hogy a gyermeket az óvoda vezetője felvette az intézményébe. - A felvételi és mulasztási naplóban regisztrálni kell azt a tényt, ha az óvodavezető szülői kérésre felmentette az 5. életévét betöltött gyermeket a rendszeres óvodába járás alól. - A felmentési határozatot az irattárban kell elhelyezni. - A határozat számát be kell jegyezni a felvételi és mulasztási naplóba a megjegyzés rovatba.(a bejegyzés dátuma, pecsét, aláírás) - A nyilvántartásokban csak a Kt. 2. számú mellékletében feltüntetett gyermek, tanulóiadatok szerepelhetnek. - A felvett óvodások nyilvántartását, az intézmény vezetője által kijelölt, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott vezeti. - A gyermeket akkor törlik a nyilvántartásból, ha az óvodai elhelyezés megszűnik. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. - A foglalkozási naplót az óvodai foglalkozásokról a nevelő munkát végző pedagógus, naprakészen vezeti. - A foglalkozási naplót az óvodai nevelés nyelvén vezetjük Jegyzőkönyv készítése jogszabályban előírt esetekben: - Tanulói, gyermekbaleset esetén: (11/1994. (VI.8.) MKM. R. 1. számú melléklete. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 2.) 57

58 - Fegyelmi eljárás során a tárgyalásról, bizonyítási eljárásról. (11/1994. (VI.8.) MKM. r. 5. sz. melléklete 19.) - Az óvoda nevelőtestülete szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz, dönt, véleményez, javaslatot tesz. (11/1994. (VI.8.) MKM. r. 4. számú melléklete, tanügyi nyilvántartások 9.) - A jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja - A nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. Tanuló, gyermekbalesetek jegyzőkönyve: - Rögzíti a vizsgálat során feltárt kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. - Egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldjük a fenntartónak, valamint átadjuk a tanulónak, gyermek és kiskorú esetén a szülőnek, egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény megőrzi. - Dokumentálni kell annak a tényét, hogy a tanulónak, szülőnek, fenntartónak megküldtük a baleseti jegyzőkönyvet (átvétel igazolása az irattári példányon, postakönyvi bejegyzés, stb.) Fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvében rögzíteni kell: - a tárgyalás helyét, - a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, - az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait - Szó szerint rögzíteni kell az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint az indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A jegyzőkönyv alaki követelménye: - jelenlévők felsorolása - az ügy megjelölése - az ügyre vonatkozó lényeges megállapítások, így különösen az elhangzott nyilatkozatok, hozott döntések - a jegyzőkönyv készítőjének és az eljárás során végig jelen lévők aláírásukkal hitelesítik a jegyzőkönyvet Tanügyi nyilvántartások vezetése: - a nyilvántartásokat a jogszabályban meghatározott alkalmazottak vezethetik - csoportnaplók vezetése az óvodapedagógus feladata - Hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással érvényteleníteni kell oly módon, hogy az olvasható maradjon. - A javítást hitelesíteni kell aláírással, keltezéssel és az óvoda körbélyegzőjének lenyomatával. Az intézménykötelező nyomtatványokat is használ, melyek eredete az előírásoknak megfelelnek, Oktatási Minisztérium engedélyével gyártott és forgalmazott termékek. Nagykarácsony

59 Szabóné Belovári Rita óvodavezető Irattárazási Terv Irattári Tételszám Ügykör megnevezése Megőrzési idő/év I. Igazgatási, jogi terület 1. Alapító Okirat Nem 2. Intézménylétesítési, átszervezési, fejlesztési iratok, alaprajzok selejtezhető Nem selejtezhető 3. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Nem selejtezhető 4. Szabályzatok: Szervezeti és Működési szabályzat, 10 év munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályzat, iratkezelési szabályzat, továbbtanulási szabályzat, pénztárkezelési szabályzat, adatkezelési szabályzat, leltározási, selejtezési szabályzat 5. A fenti szabályzatokkal kapcsolatos eseményekről készült 10 év jegyzőkönyvek 6. Belső szabályzatok 5 év Közalkalmazotti szabályzat, Házirend, Szülői közösség éves munkaterve, bélyegzők nyilvántartása 7. Megállapodások, szerződések: kollektív szerződés, bírósági, 10 év államigazgatási ügyek iratai, panaszügyek, fellebbezések. 8. Éves szakmai beszámolók, jelentések 10 év 9. Fenntartói irányítás, ellenőrzés jegyzőkönyvei 10 év 10. Vezetői utasítások, körlevelek 10 év 11. Munkatervek, statisztikák, felmérések 5 év 12. Kapcsolattartás (Mák, Gesz, más intézmények) 5 év II. Humánpolitikai és munkaügyek 1. Személyi anyagok: kinevezések, megbízási szerződések, 50 év átsorolások, áthelyezések, szakmai önéletrajzok, a szükséges végzettséget bizonyító dokumentumok hiteles másolata, az előző beszámítható munkahelyek dokumentumainak hiteles másolata, munkaviszony megszűnését igazoló iratok (felmentések, lemondások, elbocsátások, elszámoló lapok) 2. Mellék és másodállás engedélyezése 15 év 3. Nyugdíjazással kapcsolatos ügyek, iratok 50 év 4. Kitüntetések, jutalmazások 10 év 59

60 5. Munkaköri leírások 10 év 6 Jelenléti ívek, szabadságok engedélyezését, kiadását igazoló 5 év nyomtatványok 7. Szociálissegély-ügyek 5 év 8. Képzési és továbbképzési ügyek, tanulmányi szerződések 5 év 9. Hivatalos igazolások 5 év III. Pedagógiai, nevelési-oktatási ügyek 1. Felvételi és mulasztási napló, Felvételi előjegyzési napló 20 év 2. Óvodai csoportnapló (melyeket az óvónők csoportonként 5 év vezetnek 3. Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény 5 év 4. Törzslapok, póttörzslapok Nem selejtezhető 5. Felvételt, átvételt, elutasító határozatok. Felmentés rendszeres 5 év óvodába járás alól. Felhívás rendszeres óvodába járásra. Értesítés óvodaváltoztatásról. Értesítés beiratkozásról. Értesítés igazolatlan óvodai mulasztásról. 6. Szaktanácsadói, szakértői vélemények. 5 év 7. Helyi Nevelési Program 10 év 8. Nevelési oktatási kísérletek, újítások dokumentumai 10 év 9. Vezetői szakmai ellenőrzések jegyzőkönyve 5 év 10. Vezetői pályázat 5 év 11. Gyakorlati képzéssel kapcsolatos iratok 5 év 12. Nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyve 5 év 13. Szakmai pályázati anyagok 5 év 14. Gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos iratok 3 év év Nagykarácsony

61 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu SZMSZ melléklet NAGYKARÁCSONYI ÖRÖKZÖLD ÓVODA 2015 HÁZIREND 61

62 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu SZMSZ melléklet HÁZIREND Tartalomjegyzék: Általános információk az óvodáról 4 Az óvodai jogviszony létesítésének új szabályai 5 A fenntartó közleménye, hirdetménye...5 A szülő beíratási kötelezettsége..5 A beíratáshoz szükséges okmányok 5 Az óvodai felvételről szóló döntés.6 Jogorvoslati szabályok 6 Az óvodavezető értesítési kötelezettsége...7 A felvett gyermekek nyilvántartása 8 Rendkívüli szünet az óvodában..8 Miként határozza meg a köznevelési törvény az óvodai az óvodai nevelés kezdetét...10 Hány évesen kötelező óvodába járni..11 A nevelési év rendje 12 A gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések..13 A gyermekek által bevitt dolgok szabályai.14 62

63 A gyermek ruházata az óvodában...14 A szülők és az óvoda..15 Gyermeki jogok, kötelességek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések.15 A szülő jogai és kötelezettségei..16 A szülői kötelezettségmulasztás következményei...17 Szülői szervezet jogai 18 Adatkezelés az óvodában..19 Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje..20 Gyermekek fejlődésének nyomon követése...20 Kapcsolattartás, együttműködés formái a szülőkkel..21 A gyermek értékelésének szempontjai...22 A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai, eljárás rendje..22 Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei, eljárás rendje..22 Gyermekek öltözködésének rendje 23 Gyermekvédelem az óvodában..23 Gyermek étkeztetése az óvodában.23 Fizetési kötelezettségek..24 Az ünnepek rendje, az óvodán kívüli rendezvények szabályai..25 Külön szolgáltatások szervezésének rendje 25 Óvó-és védő intézkedések..26 Napirend kialakításának rendje..29 Sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása..30 Hit és vallásoktatás.30 Nemzetiségi nevelés 31 Dohányzás..31 A házirenddel kapcsolatos egyéb szabályok..31 Záró rendelkezése..32 Kedves Szülők! Kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására, mivel az a közösségi élet 63

64 zavartalan működésének, valamint a gyermekek harmonikus nevelésének feltételeit teremti meg. Az óvoda házirendje a gyermeki, szülői jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Óvodánk a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda Nagykarácsony Béke tér 2. alatt működik. 2 csoportjába 36 gyermeket tudunk fogadni. A zavartalan óvodai élet biztosításához elengedhetetlen, hogy a szülők, a gyerekek és az óvoda dolgozói egyaránt betartsanak olyan szabályokat, melyek ezt segítik. Ezen dokumentum a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda valamennyi alkalmazottjára, az intézménybe járó gyerekekre és azok szüleire vonatkozik. A házirend nyilvánosságra hozatala szülői értekezleten történik, a megismerhetőség céljából minden gyermek szülője kézhez kap egy példányt. Az óvoda házirendje a gyermeki, szülői jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirend jogszabályként működő belső szabályzat, a benne foglaltak számon kérhetőek. A házirendet az óvoda nevelőtestülete készítette el, a szülői szervezet egyetértésével, s az óvodavezető hagyta jóvá. Csak abban az esetben szükségeltetik a fenntartóval való elfogadtatás, ha anyagi vonzata is van a dokumentumnak. Általános információk az óvodáról: Az óvoda neve: Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda Az óvoda címe: 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Az óvoda telefonszáma: Az óvoda vezetője: Szabóné Belovári Rita Az óvoda megbízott helyettes vezetője: Rózsahegyiné Horváth Anita Az óvoda gyermekvédelmi felelőse: Mészáros Zoltánné Az óvodai jogviszony létesítésének új szabályai Ezen túl a fenntartó feladata az intézménybe történő jelentkezés idejének és módjának a nyilvánosságra hozatala. Az óvodai felvételről, átvételről szóló döntést az óvoda vezetőjének írásba kell foglalnia, minden esetben indokolnia kell, és tájékoztatást kell adnia a fellebbezésről is. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. 64

65 A fenntartó közleménye, hirdetménye A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ( a továbbiakban: Nkt.) 83. (2) bekezdése alapján a fenntartó kizárólagos joga az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról szóló döntés. Az ehhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet határozza meg. Amíg korábban az óvoda feladata volt az intézménybe történő jelentkezés idejének és módjának a nyilvánosságra hozatala, addig az új szabályok ezt a feladatot a fenntartóhoz utalták, és részletesen szabályozták az ezzel kapcsolatos teendőket. Ez alapján a fenntartónak az óvodai beiratkozásról szóló közleményében, hirdetményében meg kell határoznia a beiratkozás idejét, a döntés és a jogorvoslat határidejét. A közleményt, hirdetményt a helyben szokásos módon kell közzétennie. A szülő beíratási kötelezettsége szeptember 1-jétől az óvodakötelezettség három éves kortól áll be. Új elem, hogy az EMMI - rendelet 20. (2) bekezdése az óvodaköteles korú gyermekek esetében külön is szabályozza a szülő beíratási kötelezettségét. 32/2015. EMMI rendelet szerint: "A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) 20. -a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: (9) Az Nkt. 49. (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási 65

66 helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. (10) Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. Szintén újdonság a külföldön levő óvodaköteles korúakkal kapcsolatos szabályozás, amely a külföldön tanuló tanköteles tanulókhoz hasonlóan a szülő értesítési kötelezettségét rögzíti. E szerint a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles erről a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt. A jegyző tájékoztatásának indoka, hogy az óvodaköteles gyermekek nyilvántartását ez a hatóság vezeti. A beíratáshoz szükséges okmányok Az EMMI rendelet új elemként egyértelművé teszi, hogy mely dokumentumok bemutatása szükséges a gyermek óvodai beíratásához. Így az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát Az óvodai felvételről szóló döntés Az óvodai felvételről, átvételről a továbbiakban is az óvoda vezetője jogosult döntést hozni. Az EMMI rendelet 20. (4) bekezdése részletesen rendelkezik az óvodai felvételről, átvételről szóló intézményvezetői döntéshez kapcsolódó teendőkről. Az óvoda vezetőjének a döntését írásba kell foglalnia, és új elemként - nemcsak elutasítás esetén, hanem minden 66

67 esetben indokolnia kell, és tájékoztatást kell adnia a fellebbezésről is. A felvétel elutasítása esetén az EMMI rendelet 83. (4) bekezdése alapján kötelező határozati formát használni. Jogorvoslati szabályok A felvételről, átvételről hozott döntés elleni jogorvoslati lehetőségeket a Nkt ai szabályozzák. E szerint az óvoda döntése ellen a szülő a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül a gyermek érdekében eljárást indíthat. A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá az óvodai felvétellel érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem esetében. Az eljárásban állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője, települési önkormányzat által fenntartott óvoda esetén a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el. A fenntartó a kérelmet elutasíthatja, vagy a döntést megváltoztathatja, vagy a döntést megsemmisítheti, és az óvodát új döntés meghozatalára utasíthatja. A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényrendelkezésit kell alkalmazni. A szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. Az óvodavezető értesítési kötelezettsége Az EMMI rendelet 20. (4) bekezdése alapján az óvoda vezetőjének nemcsak a szülőt kell értesítenie, hanem az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén az előző óvoda vezetőjét is. Utóbbi esetben döntését nem szükséges indokolnia. A Nkt. 45 (8) bekezdése alapján a jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a fővárosi, megyei kormányhivatal számára, a kormányhivatal pedig az óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának. Az e törvényi rendelkezéshez kapcsolódó, az EMMI rendelet 20. (5) bekezdésében található végrehajtási szabály a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének értesítési kötelezettségét szabályozza. E szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője 67

68 a megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. Az EMMI rendelet 20. (6) bekezdése a szabadon választott óvoda vezetőjének értesítési kötelezettségét szabályozza. A szabadon választott óvoda vezetője értesíteni köteles a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. Az EMMI rendelet 20. (7) bekezdése a kijelölt óvoda vezetőjének a jegyző részére fenn álló értesítési kötelezettségéről rendelkezik. E szerint a kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy kormányhivatal határozata alapján köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. Az értesítési kötelezettségről szóló szabályok azt biztosítják, hogy a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti jegyző mint az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartását vezető hatósát ténylegesen naprakész nyilvántartással rendelkezzen az óvodaköteles korú gyermekekről és azok óvodába történő beíratásáról. A felvett gyermek nyilvántartása Az EMMI rendelet 20. (8) bekezdése alapján az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvodának törölnie kell az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnt. Rendkívüli szünet az óvodában Az új ágazati törvény csak a működtetés ellehetetlenülése esetén engedi meg a rendkívüli szünet elrendelését. Az intézményvezető döntéséhez már nincs szükség a fenntartó egyetértésére, viszont kötelező annak a kihirdetéssel egy időben történő értesítése. A működtetés ellehetetlenülése esetén rendelhető el A helyi óvodai viszonyok legjobb ismerője az intézmény vezetője. Az ő feladata, kötelessége elsősorban annak megítélése, hogy az óvoda működésében felmerült váratlan, előre nem látható esemény, körülmény szükségessé tesz-e intézkedéseket a gyermekek és a pedagógusok, az alkalmazottak érdekében. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapvetően a korábbi ágazati szabályozással megegyező módon egyértelműen feljogosítja az óvoda vezetőjét a rendkívüli szünetről szóló döntés meghozatalára. A Nkt

69 -a (5) bekezdésének (a) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője az óvodára kiterjedő veszélyhelyzet esetén rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy már elháríthatatlan ok ( pl: a gázszolgáltatás leállítása miatt nem biztosítható az óvoda épületében a megfelelő hőmérséklet, vagy késik, nem készült el időben az épület felújítása) miatt az óvoda működtetése nem lehetséges. A korábbi szabályozással ellentétben az új ágazati törvény csak ebben az egy esetben, a működtetés ellehetetlenülése esetén engedi meg a rendkívüli szünet elrendelését, és nem teszi lehetővé abban az esetben, ha a rendkívüli szünet kihirdetésének elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. A jegyzői hatáskör A Nkt a (5) bekezdésének (b) pontja értelmében a jegyző a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetén az óvodában rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem lehetséges. Az erről szóló határozathozatallal egyidejűleg a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetőjét értesítenie kell január 1-jétől az értesítési kötelezettség kibővül: ettől az időponttól a fővárosi, megyei kormányhivatal járási hivatala mellett a jegyzőnek a fenntartót is értesítenie kell döntéséről. Járványveszély esetén a kistérségi népegészségügyi intézet elrendelése A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM- rendelet 32. -a értelmében járványveszély vagy járvány esetén az óvodák működésének felfüggesztését, továbbá egyéb helyi közösségi 69

70 célokat szolgáló intézmények, helyi jelentőségű rendezvények működésének megtiltását a kistérségi népegészségügyi intézet jogosult elrendelni. A rendkívüli szünet és a gyermek hiányzása Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben az intézményben nem kerül sor rendkívüli szünet elrendelésére, és a gyermek esetében nem állnak fenn a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31. ) EMMI rendeletben szabályozott igazolt hiányzás feltételei, a gyermek óvodai hiányzását igazolatlannak kell tekinteni. A hivatkozott jogszabály 51. -ának (2) bekezdése szerint, ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a gyermek a közoktatásról szóló törvény 24. (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, azaz életkoránál fogva óvodai nevelésre kötelezett, és egy nevelési évben nem hét, hanem az új szabályok alapján tíz napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetőjének gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban értesítenie kell a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, mint gyámhatóságot, a szabálysértési hatóságot, azaz a fővárosi, megyei kormányhivatalt, továbbá a gyermekjóléti szolgálatot is. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet köteles készíteni, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel 70

71 meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Mindebből az következik, hogy amennyiben az óvodában hivatalosan nem rendeltek el rendkívüli szünetet, de a szülő például a gyermekek között terjedő fertőző betegségre, vélelmezett járványra, vagy akár a fűtés hiányosságára hivatkozva nem engedi el a gyermeket az óvodába, akkor a mulasztás igazolatlannak minősül, amely a fentebb bemutatott jogkövetkezményt vonhatja maga után. Miként határozza meg a köznevelési törvény az óvodai nevelés kezdetét? A köznevelésről szóló törvény 8. -a alapján az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda azonban felveheti azt a gyermeket is, aki harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Hány évesen kötelező óvodába járni? A hároméves kortól beálló kötelező óvodáztatást az új ágazati törvény, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt szeptember 1.-től vezeti be. Ekkortól a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig azonban felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 71

72 Az óvodai nevelés a gyermek három éves korától ellátja a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvodai foglalkozást oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti keret ötven óra, melyet indokolt esetben meg lehet növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel, ezért a szülői igényeknek megfelelően napi 10,5 órát tartunk nyitva. Az óvoda reggel 6-tól délután 16,30-ig tart nyitva. A plusz napi fél óra költségeit az önkormányzat finanszírozza. A felvételek biztosításáért, elvégzéséért, a jogszabályok betartásáért az óvoda vezetője a felelős. A gyermek csoportba való beosztásáról az óvoda vezetője dönt, a szülők, az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. A gyermek igénybe veheti az óvodát akkor, ha: harmadik életévét betölti, illetve a beíratástól számított fél éven belül betölti a 3. életévét szobatiszta teljesen egészséges a szülő az étkezési díjat kifizette. A nevelési év rendje A nevelési év minden év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, mely két részből áll. Szeptember 1.-től - május 31.-ig szorgalmi idő. Június 1.-től - augusztus 31. ig. nyári óvodai élet. Az óvoda nyári időszakban egybefüggően augusztusban tart zárva. A szülőket minden év február ig. faliújságon tájékoztatjuk ennek időpontjáról. Az óvoda ötnapos nyitva tartási ideje hétfőtől - péntekig óráig. A gyermek nyitástól zárásig tartózkodhat az intézményben. A gyermekek az óvodába csak szülő /illetve felnőtt / kíséretében érkezhetnek, távozhatnak. Az a szülő, aki gyermekét nem kíséri be az óvodába, vagy gyermeke egyedül 72

73 mehet haza, erről írásos nyilatkozatot köteles adni a csoportban dolgozó óvónőknek. Ugyanezt kell tennie abban az esetben, ha gyermekét más személy viszi el az óvodából. Az óvodában szeptember 1-től - augusztus 31-ig tart a nevelési év, melyen belül a gyermekek nyári napirendjét, június 1-től - augusztus 31-ig tartó csoport összevonásokat a szülőkkel előre közöljük. A nevelőtestület egy nevelési évben 5 alkalommal Pedagógiai Nap keretében a 135/2012 (VI.28.) Korm. Rendelet alapján továbbképzésen, pedagógiai értekezleten köteles részt venni. Ezen időpontokban az óvodapedagógusok nevelés nélküli munkanapot tartanak, melyről hét munkanappal előbb írásban értesítjük a szülőket. A gyermek napirendjét a csoportnaplóban rögzítjük, és a szülők faliújságán kifüggesztjük. A gyermekek napi- és heti rendje csoportonként változik. A napirend a téli és a nyári időszakban módosul, ezt szintén kifüggesztve olvashatják a szülők a faliújságon. A fenntartó rendelkezése szerint az őszi és téli szünetben nyitva tartunk, a téli szünetben az óvoda zárva tart.(határozat szükséges) A gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések Reggeli gyülekező 6-7,30-ig összevontan, 7,30-tól 8-ig saját csoportban gyülekeznek. Gyermek az óvodában csak a nyitvatartási ideje alatt tartózkodhat. A gyermekeknek 8 óráig kell beérkezni az intézménybe, 8 óra után nem tudunk már gyermekeket fogadni, mert ilyenkor már nincs lehetőség az étkezés korrigálására. Ha később szeretné hozni a gyermekét a szülő, akkor kérjük azt előre jelezni! Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért vállalják a felelősséget, akit az óvónő vagy a dajka átvett. Az óvodából távozó gyermek a szülővel is csak az óvónő vagy a dajka tudtával mehet el. Egyedül járós gyermek csak nagycsoportos lehet. A szülő írásos nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy az óvodába egyedül jön, és hogy egyedül engedjük őt haza. Az egyedül járós gyermek szülője köteles legalább kéthetenként az óvodában érdeklődni a gyermek iránt. A Kt. Értelmező rendelkezése szerint (121. (1) bekezdés 11. pont) az óvoda felügyeleti kötelezettsége: A nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá A nevelési program részeként tartott foglalkozások, programok ideje alatt áll fenn. 73

74 A jogszabály a kötelezettség végét az intézmény jogszerű elhagyásához köti. (Az intézmény jogszerű elhagyása a kiskorú gyermek esetén a törvényes képviselőnek történő átadásán túlmenően az intézmény belső és külső területének elhagyását jelenti.) Mindezek értelmében: a szülő a gyermek átvétele után köteles elhagyni az óvoda területét, beleértve annak udvarát is! A gyermekek által bevitt dolgok szabályai Otthonról hozott dolgokért felelősséget nem vállalunk. A gyermek nem viselhet az óvodában aranyláncot, ékszereket, mert az baleset forrása lehet. Hétfőn lehet az óvodába játékot behozni, de a konfliktusok elkerülése végett ajánljuk ezek otthon tartását. A gyermek ruházata az óvodában Legyen praktikus, kényelmes, tiszta. A zsákban legyen tartalék váltóruha. A váltócipő kényelmes szandál, illetve vászoncipő lehet. Papucs, fapapucs, klumpa, magas talpú szandál az óvodában nem viselhető. Tornafelszerelés szükséges. Kérjük a gyermek jelét minden ruhadarabon feltüntetni! Behozott értékekért felelősséget nem vállalunk! 74

75 A szülők és az óvoda: Annak érdekében, hogy gyermekeiket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van az igazi együttműködésre, nyitottságra, őszinteségre, hisz az óvoda a családi nevelést egészíti ki, s nem helyette van. A kapcsolattartási formákat a Helyi Pedagógiai Programunk részletesen tartalmazza, mely nyilvános dokumentum, s a folyosón megtalálható. Tanulmányozásra elvihető viszont ezt jelezni kell a csoportos óvónőnek, s neki kell visszaadni. A közös programokról egy héttel korábban értesítjük a szülőket. A szülői értekezletek, fogadóórák az együttműködés nélkülözhetetlen alkalmai, ezért a gyermekek jelenléte ezen nem lehetséges. Az óvodába járó gyermekeket arra neveljük, hogy illedelmesen, tisztelettel viselkedjenek a felnőttekkel szemben. Szeressék és fogadják el egymás egyéniségét, másságát. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék. Telefon és lakcímváltozás esetén a szülő köteles tájékoztatni az óvónőt. Ahhoz, hogy gyermekük napja zavartalan legyen a következők betartása kötelező: Telefonhoz hívni az óvónőt 10, 30- és 13, 30 között lehet, ha ez megoldható. A belépés és benntartózkodás rendjét az óvoda SZMSZ-e tartalmazza, mely nyilvános dokumentum, s a folyosón kifüggesztve megtalálható. A gyermekekkel kapcsolatos hosszabb időtartamú beszélgetésre ne vonják el az óvónőt a gyermekcsoporttól, használják ki a fogadóórák lehetőségét, amelyet igény szerint tartunk. Gyermekükkel kapcsolatos információt csak a saját óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérjenek. A gyermeki jogok, kötelességek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések Óvodai nevelésünk alappillére ez a mottó: A gyermek mindenek felett. Biztosítjuk a gyermekek számára, hogy a személyiségük sokoldalúan és harmonikusan fejlődjön, és ugyanakkor mi is elvárjuk a szülőktől, gyermekektől személyiségünk tiszteletben tartását. 75

76 A szülőkkel való közös nevelési elvekre, kialakítására törekszünk. Óvodásainkat arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el egymás egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, legyenek képesek alkalmazkodni. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvéseink sikerében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben! Annak érdekében, hogy gyermekeinket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van az igazi együttműködésre, nyitottságra, őszinteségre. Komoly probléma, konfliktus, ellentét estén kérjük, keressék fel az óvónőt, az óvoda vezetőjét és közösen próbáljuk megoldani a konkrét helyzetet. A gyermekek jogai és kötelességei: A gyermek joga, hogy biztonságos, egészséges környezetben neveljék és oktassák. Az óvodai élet rendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A gyermek személyi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az óvodában kerüljük a gyermekek teljesítményének, viselkedésének tárgyi jutalmazását. Ösztönző módszerekkel, értékeléssel fejezzük ki elismerésünket. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak, megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. Számára az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítsék. Személyiségi jogait, személyiségének szabad kibontakoztatási jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát korának megfelelően tiszteletben tartsák. Egyenlő bánásmódhoz való jogát, hátrányos megkülönböztetés nélküli nevelésre való jogát méltányolják. Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez forduljon segítségért. Nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön. A család anyagi helyzetétől függően, a törvényben meghatározott feltételek szerint a szülő kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. 76

77 Rendszeres egészségügyi ellátásban részesüljön. Vallási, világnézeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, igények felmérése után a fakultatív hit és vallásoktatást megszervezzük. Jogait törvényes képviselője útján gyakorolhassa a jogszabályban meghatározottak szerint. A gyermek kötelessége, hogy részt vegyen a foglalkozásokon. Óvja saját és társai testi épségét és egészségét. Óvja az óvoda berendezéseit, felszereléseit, környezetét. A szülő jogai és kötelezettségei: A szabad intézményválasztás joga. Az óvoda alapszolgáltatásait igény szerint igénybe vegye A hit és vallásoktatás igény szerinti megszervezésének lehetővé tétele. Írásbeli javaslatát az intézményvezető megvizsgálja, és arra érdemi választ kapjon 30 napon belül. A szülő joga, hogy megismerje az intézmény nevelési programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakkal. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon. Gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze. Részt vegyen a foglalkozásokon. Az óvodai ünnepségeken, nyíltnapokon részt vegyen. Kezdeményezze szülői szervezet létrehozását és közreműködjön annak tevékenységében. Személyesen vagy képviselője útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon arról, hogy ötödik életévét betöltött gyermeke óvodai nevelésben vegyen részt, legalább napi 4 órában szeptembertől ez 3 éves korra érvényes. Megtegye intézkedéseit gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Minden tőle elvárhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért. Rendszeres kapcsolatot tartson, a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal. 77

78 Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Gyermekét feladatai teljesítésére nevelje. Cselekvően támogassa az óvodát, nevelési feladatainak ellátásában. A családi neveléssel segítse gyermeke fejlődését, a társadalmi értékek megismerését és megbecsülését. Gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Tisztán, gondozottan járassa gyermekét az óvodába. A szülői kötelességmulasztás következményei: Az óvoda tapasztalatai illetve megítélése alapján javaslatot tesz szakszolgálat igénybe vételére, pl. iskolaérettség megállapításához Az óvoda, jelzést tesz a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé. Igazolatlan mulasztást jelzi a jegyzőnek. Az óvoda hatósági intézkedést kezdeményez gyermekbántalmazás, súlyos elhanyagolás vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok esetén. A szülői szervezet jogai: Az óvodában, a törvény értelmében a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja az óvodavezetőt és a nevelőtestületet, szükség esetén a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől, illetve az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. 78

79 Adatkezelés az óvodában: A gyermekekkel, szülőkkel kapcsolatos információkat az óvoda titkosan kezeli. A közoktatási Törvényben meghatározott adatokat kell nyilván tartani az intézményben, melyek a következők: Gyermek neve, születési ideje, helye, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme, TAJ száma, oktatási azonosítója. A szülők neve, foglalkozása, lakcíme, otthoni és munkahelyi telefonszáma. Az adatok továbbíthatók: Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, államigazgatási szerv, önkormányzat, nemzetbiztonsági szolgálat felé valamennyi adat továbbítható. Sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, a tanulási nehézségre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálatok intézményeitől a nevelési intézményeknek illetve vissza. Az óvodai fejlődéssel, az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok továbbíthatók a szülőknek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának. A családvédelemmel foglalkozó intézményeknek a gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. A gyermekek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatok az érintett óvodához, illetve vissza. A jogorvoslat rendje: A szülő jogorvoslati kérelmében hivatkozhat a házirendre, ha az óvoda döntése ellentétes a házirenddel. A nevelési oktatási intézmény vezetője a gyermekkel kapcsolatos döntéseit a jogszabályban meghatározott esetben és formában, írásban közli a szülővel. A szülő a döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a gyermek érdekében eljárást indíthat felül bírálati kérelemre (egyéni érdeksérelemre való hivatkozás) vagy törvényességi kérelemre (jogszabálysértésre hivatkozással). A fenntartó képviselője hoz másodfokú döntést a törvényességi kérelem, illetve az óvodai felvételekkel és kizárással kapcsolatosan benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. 79

80 Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje Az óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg gyermeket az óvodába hozni tilos! Beteg, még lábadozó, gyógyszert szedő gyermekek bevétele az óvodába a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Betegségre gyanús gyermeket az óvónő elkülöníti, és értesíti a szülőt, aki a gyermeket el kell, hogy vigyen az intézményből. Tanév alatt a háromnapos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása kötelező az ÁNTSZ előírása szerint. Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvodában semmiféle gyógyszert nem adunk a gyermekeknek. A folyamatos ellenőrzés során a hajban talált élősködő esetén az óvoda értesíti a szülőt, aki a gyermeket el kell, vigye az intézményből. A szükséges fertőtlenítéseket el kell végezni. Csak megtisztított haj és orvosi igazolás esetén látogathatja a gyermek az óvodát. Az óvodába járó gyermekek részére az együttműködési terv alapján biztosítjuk az egészségügyi ellátást, ennek keretén belül az óvodai fogászati ellátást is. Gyermekek fejlődésének nyomon követése A gyermekek nevelése folyamatosan történik, a pedagógusok által tervezett formában, figyelemmel kísérve az életkori és egyéni fejlesztés feladatait, a készség és a képesség fejlesztés anyagát és módszereit. Óvodánk nevelőmunkáját pedagógiai programunk alapján és szellemében végzi, melynek során a gyerekek szert tesznek az életkorukhoz szükséges jártasságokra, készségekre, képességekre. A gyermekek fejlődésének mérése személyiség lap vezetésével évente történik. A szülők számára a személyiség lap nyitott dokumentum, melyről fogadóórán tájékozódhatnak. A szülő kötelessége, hogy figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, s ehhez megadjon minden tőle várható segítséget, valamint rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógussal. Az óvodában gyermekvédelmi munka keretében figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek fejlődését. Szükség esetén a gyermekvédelmi felelős feladata a családsegítő szervezetekkel, védőnővel a kapcsolat felvétele. 80

81 A szülő kötelessége, hogy figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, s ehhez megadjon minden tőle elvárható segítséget, és rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. A szülő hozzájárulhat a gyermek személyiséglapjának továbbításához, amennyiben gyermeke valamelyik iskolába felvételt nyert. Kapcsolattartás, együttműködés formái a szülőkkel: Beszoktatás, játszó délelőtt. Szülői értekezlet. Nyilvános ünnepek. Nyíltnapok, Fogadóórák. Munkadélutánok. Családlátogatások. Gyermekvédelmi ellátást igénylő esetben évente több alkalommal családlátogatás. Szülők képviselőjének részvétele a nevelési értekezleten. Gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül. Faliújságon, elhelyezett információkon keresztül. Előre egyeztetett időpontban a vezetővel vagy a pedagógussal. Csoportszobába, az irodába, gyermekmosdóba, étkezőbe szülő és testvér csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. A csoportszobában váltócipő használata kötelező. Kérjük önöket, hogy se a gyermekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt munkája közben hosszabb időre ne vonják el a csoporttól, mert balesetet idézhet elő és zavarhatja a nevelés, oktatás folyamatát! Gyermekükkel kapcsolatos információt csak a saját óvónőjüktől vagy pedig az óvoda vezetőjétől kérjenek! 81

82 A gyermek értékelésének szempontjai, rendje, különös tekintettel a tankötelezettség elérésre, az iskolaérettségre A gyermek fejlődését az óvodába lépéstől kezdve szemmel kísérjük. Minden kisgyermekről feljegyzéseket készítünk, fejlesztési tervet készítünk. A szülők felé folyamatos tájékoztatást nyújtunk. Év végén szöveges értékelést adunk. Ebben kifejtjük, hogy a gyermeket a továbbiakban, miben kell továbbfejleszteni. Fontos a szülőkkel való szoros kapcsolat és a kölcsönös tájékoztatás. A gyermekek mérésére alkalmazzuk a Sindelar-felmérőtesztet. Ezt minden 5 éves gyermeknél elvégezzük, és ez alapján állítjuk fel a vele kapcsolatos fejlesztési programot. Ehhez viszont a szülő írásbeli nyilatkozata szükséges. A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai, eljárási rendje Az iskolai oktatásban való részvétel nem csak jog, hanem kötelesség is. A tankötelezettség beállta függ az életkortól, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésétől. A gyermek TANKÖTELES legkorábban attól a naptári évtől, amelyben augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti. TANKÖTELESSÉ VÁLHAT a szülő, a gondozó, a törvényes képviselő kérelmére abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét december 31-ig betölti. A tanköteles korú gyermekek fejlettségéről az óvodák, a nevelési tanácsadók, illetve a szakértői bizottságok adnak szakértői véleményt. E szakvélemények alapján az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről. A tanköteleseket áprilisban kell az iskola 1. osztályába beíratni, a lakóhelye szerinti körzeti iskola 1. évfolyamára. Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei, eljárás rendje Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: - ha a gyermeket a másik óvoda átvette, - a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon, - az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után megszűntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, - a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, - a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 7. életévét betölti, 82

83 - a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. A megszűnési okok közül kettőt kell részletesen kifejtenünk. A fizetési hátralék automatikusan nem vonhatja maga után az óvodai elhelyezés megszűntetését. Minden ilyen esetben vizsgálni kell a hátralék okát, és ha a szociális helyzet indokolja, kérni kell az önkormányzat segítségét a térítési díj kiegyenlítése érdekében. Abban az esetben, ha a gyermek a kötelező iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon vesz részt, akkor az óvodai elhelyezés nem szűnhet meg, sem a szülő nyilatkozata, sem hátralékos fizetés, vagy igazolatlan távollét következtében. Ilyen esetben az óvodának a szülő ellen térítési díj behajtása miatt a bírósághoz kell fordulnia, illetőleg a hiányzás miatt a jegyzőnél eljárást kell indítani, hogy az előírt kötelezettségek teljesítésére szorítsák. Gyermekek öltözködésének rendje Kérjük a gyermekeket praktikus, kényelmes, tiszta ruhában, gondozottan küldeni az óvodába! A csoportszobában javasolt öltözet: rövidnadrág, szoknya, rövid ujjú felsőrész, és olyan váltó cipő, amely a gyermek lábát jól tartja. A gyermekeket minden esetben átöltöztetve adják át az óvodapedagógusnak. Minden gyermeknek legyen váltó ruhája, cipője, udvari öltözéke, a testnevelés foglalkozásokhoz tornazsákban tornafelszerelése (tornacipő, zokni, kisnadrág és póló, vagy tornaruha), téli hónapokra váltó kezeslábas javasolt. Kérjük a gyermekek ruháját, cipőjét megjelölni, megkülönböztető jelzéssel ellátni! (ajánlott a csoportban használt jel alkalmazása) A hosszú hajú gyermekek haját reggel, mielőtt bejönnek a csoportba, meg kell fésülni, felcsatolni, összekötni! Amennyiben a pedagógus úgy ítéli meg, hogy az szükséges, a gyermekeket napközben átöltöztetheti. Gyermekvédelem az óvodában A gyermekvédelmi feladatot ellátó személy neve: Mészáros Zoltánné. Elérhetősége: Kisvakond csoport. 83

84 Minden olyan problémával, ami a gyermekvédelmi felelős hatáskörébe tartozik, őhozzá kell fordulni. Gyermek étkeztetése az óvodában Térítési díj: 350 forint 1. Az a gyermek, akinek jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény az 100%-os étkezési térítési díjkedvezményt kap, vagyis teljesen ingyen étkezhet szeptembertől. Ezt majd igazolni kell egy három hónapnál korábbi határozattal, mely a kedvezményre jogosít. 2.Azon családok gyermeki, ahol 3 vagy több gyermeket nevelnek eddig 50%-os kedvezményt kaptak az étkezési térítési díjból, az ő kedvezményük szeptembertől 100%-osra emelkedik, vagyis ezek a gyermeke is ingyen fognak étkezni szeptembertől. Ezt csupán egy szülői nyilatkozattal kell majd igazolni. 3. Az a gyermek, aki tartósan beteg vagy fogyatékkal él, eddig 50%-os térítési díj kedvezményt kapott, ez szeptembertől 100%-ra változik,így ezek a gyermeke is ingyen étkezhetnek szeptembertől a bölcsődékben és az óvodákban. Ezt majd egy 3 hónapnál korábbi magasabb összegű családi pótlékról szóló dokumentummal kell igazolni. 4. Az a gyermek is ingyen étkezhet szeptembertől, akinek a családjában olyan gyerek van, aki tartósan beteg vagy fogyatékkal él. Ezt szintén a magasabb összegű családi pótlékról szóló papírral kell majd igazolni, ami nem régebbi 3 hónapnál. 5. Az a gyermek is ingyenesen étkezhet szeptembertől a bölcsődékben és az óvodákban, akinek a családjában az egy főre jutó nettó minimálbér 130 százalékát, vagyis a forintot! Ezt majd egy külön, erre rendszeresített nyomtatvánnyal kell igazolni. Az EMMI előzetes vizsgálat szerint ebbe a kategóriába a gyermekek 90%-a bele fog esni, így rengeteg gyermek ehet majd ingyen szeptembertől! A szülő a befizetési kötelezettségének minden hónapban előre tesz eleget. 84

85 Befizetés minden hónapban a kiírt időpontban. A szülő köteles a hiányzás okát egy nappal előre jelezni, ennek elmaradása esetén a térítési díjat nem áll módunkban jóváírni. A hiányzásokat a folyosón elhelyezett hiányzási lapra kérjük felvezetni! A befizetések az élelmezésvezető irodájában történnek, a szülők a hátsó bejáratnál közelíthetik meg a befizetés helyszínét. Az ebédlőn keresztül a szülők nem közlekedhetnek! Amennyiben nem történik meg az étkezés befizetése, a gyermek a reggeli után érkezhet az óvodába és ebéd előtti időpontban el kell vinnie a szülőnek. Fizetési kötelezettségek Az óvodai nevelés ingyenes A gyermekek étkezéséért a szülő/gondviselő térítési díjat köteles fizetni. A térítési díjak befizetése készpénzben történik.. Minden hónap kb.12-én-13-án az élelmezésvezetőnél történik a befizetés. A befizetés pontos idejét és módját a csoportok faliújságain olvashatják. A befizetés megtörténtjéről a szülők nyugtát kapnak. Fizetés elmaradása esetén a szülőt értesítjük az elmaradt összeg mértékéről és írásban felszólítjuk a díj megfizetésére. Amennyiben a befizetés nem történik meg, úgy az óvoda értesíti a jegyzőt. Túlfizetés esetén a térítési díj visszatérítése - a következő havi esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik, - az intézményi jogviszony megszűnését követően átutalással történik. Betegség esetén a hiányzás reggel 8 óráig bejelenthető személyesen, vagy telefonon, amit a következő befizetéskor figyelembe tudunk venni. A gyermekek - nem kötelező jelleggel - évente többször gyermekszínházi előadáson, buszos kiránduláson vesznek részt a szülők előzetes írásbeli egyetértésével. Ennek összegét a szülők fizetik. Az ünnepek rendje, az óvodán kívüli rendezvények szabályai Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza az óvoda ünnepeit, a jeles napokat, rendezvényeket. Nyilvános ünnep: szüret, farsang, anyák napja, évzáró. Zárt: mikulás, karácsony, születésnap. 85

86 A közös ünnepeken, rendezvényeken és egyéb alkalmakkor kérjük, hogy a felnőttek és a gyermek családtagok is óvják a berendezési tárgyakat, az óvoda értékeit, figyelembe véve kialakított szabályainkat. Az óvodán kívül szervezett programok tudnivalóiról a szülők a faliújságon meghirdetettek, és előzetes megbeszélések alkalmával szerezhetnek információt. Kérjük azok pontos betartását! Ünnepek és egyéb óvodai események alkalmával a gyermekekről fényképek és videofelvételek készülnek. A készült fényképeket honlapunkon is megtekinthetik. Amennyiben a szülő nem járul hozzá gyermekéről készült felvétel nyilvánosságra hozatalához, úgy arról írásban nyilatkozzon. Külön szolgáltatások szervezésének rendje A szülők kéréseit figyelembe véve az óvoda vezetője engedélyezi azokat a szolgáltatásokat, melyek az óvoda alapfeladatát nem sértve helyi pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulását segítik, és az óvoda adottságai, körülményei lehetővé teszik. Az óvoda különfoglalkozásokat (torna, foci, néptánc, angol, hittan) kizárólag az aktív fejlesztési időn kívül szervezhet, az óvodavezető által nevelési év elején kialakított rend alapján. A szülő írásban jelentkezik a foglalkozást vezető szakembernél, vállalva ezzel a külön szolgáltatás költségeit. A külön órát tartó szakember az összesített listát megküldi az óvodavezetőnek. A foglalkozás vezetője teljes felelősséggel tartozik a gyermek testi épségéért és biztonságáért. Gondoskodik továbbá a gyermekek átöltöztetéséről, a gyermekek szüleihez történő visszakísérésről. A hit- és vallásoktatás feltételeit szülői igény alapján szervezzük. Óvó-védőintézkedések A gyermekekre vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok A gyermekek alapvető joga, hogy életét és testi épségét, egészségét megőrizzük, biztonságos feltételek mellett járjon óvodába. Az óvoda alapvető kötelessége, hogy a szükséges feltételeket megteremtse. Ezért az óvoda vezetője óvó-intézkedési tervet dolgozott ki, 86

87 felmértük az óvoda udvarán levő játékokat, hogy elég biztonságosak-e ahhoz, hogy ne történjen gyermekbaleset. A gyermekek testi épségének védelme érdekében kérjük a szülőket, hogy a hátsó udvarra személygépkocsival ne hajtsanak be! Közlekedési útvonalnak a bejárati kiskaput használják. Az óvoda udvarára és hátsó helyiségébe kerékpárt behozni tilos! Az óvoda előtti bejárónál lehet a kerékpárt elhelyezni, csakis a kerékpártartónál. Az óvodában hagyott kerékpárért felelősséget nem vállalunk. A gyermekbalesetek elkerülése mindannyiunk kötelessége. Ehhez elkerülhetetlenül hozzátartozik, hogy intézményünk dolgozói évente részt vesznek Tűzvédelmi, Munkavédelmi, HACCP-rendszert ismertető előadáson, melyek tartalmát ismerik, elfogadják, szabályait betartják, mindezt aláírásukkal igazolják. A közvetlenül gyermekeket érintő veszélyforrások a következő területekre oszthatók: 1. Kültéri amely jelenti az udvari játékot, illetve az óvodai szervezett sétákat, kirándulásokat. 2. Beltéri amely az intézményen belüli, az épületen belüli lehetséges veszélyforrásokat jelenti. 1. Kültéri veszélyforrások Az udvari kötetlen játék biztonságához feltétlenül hozzátartozik az udvari játékeszközök rendben tartása. Elkészíttettük a Szakértői vélemény játszótéri eszközök biztonságtechnikai felülvizsgálatát, a benne megállapított hibákat korrigáltuk. A régi, elhasználódott játékokat, a vas játékeszközöket megszüntettük, a jelenleg is használatos eszközöket folyamatosan karbantartjuk, a megfelelő helyekre homokot helyezünk pl.: mászókák, hinták alá. Az egyes játékok használatának megvannak a szabályai, pl.: a csúszda rendeltetésszerű használata. A gyermekek ruhájából lógó madzagok, a sál elakadhat, erre figyelmeztetnünk kell a gyermekeket. Az udvarra biciklit hozni illetve azt használni Tilos (mind a szülők, mind a gyermekekre vonatkozik ez a szabály, amit a Házirend is tartalmaz). Az udvarunkon folyamatosan metsszük, vágjuk a lelógó ágakat, amelyek baleset forrásai lehetnek. 87

88 Az óvoda hátsó udvara, külső raktárai, pincéje csak óvodai dolgozók számára látogathatók. 2. Intézményen belüli veszélyforrások Az óvoda egyes helyiségei a gyermekek számára nem látogathatók: felnőtt öltöző, iroda, raktár, felnőtt WC, konyha. A gyermekek az alábbi helyeken tartózkodhatnak: folyosó-öltöző, gyermekmosdó WC, csoportszobák, étkező, tornatermi folyosó, tornaterem. A gyermekek egyik helyiségben sem tartózkodhatnak felnőtt dolgozó jelenléte nélkül, illetve felnőtt dolgozó engedélye nélkül (pl.: WC, mosdó). A felnőtt dolgozón elsősorban az óvodapedagógus értendő, de minden intézményi dolgozó felelős a gyermekekért. A gyermekek az óvoda épületében található villanykapcsolókhoz nem nyúlhatnak, csak felnőtt kapcsolhatja fel. Az elérhető konnektorokba vak-dugókat helyeztünk. A beltéri veszélyforrások elkerülése érdekében az alábbiak szerint járunk el: Folyosó-öltözőben kizárólag öltözködés céljából tartózkodunk. Szabály, hogy mindenki a saját jelénél ül, ott várja a segítséget, ott várakozik a társaira. A gyermekmosdó WC engedéllyel vagy felügyelettel, kizárólag tisztálkodás és szükségletek céljából látogatható. A nagy létszám és szűk helyiség miatt próbáljuk a folyamatosság elvével ellátni a teendőket, elkerülni a lökdösődést, rohangálást, egymás taszigálását. Főként fogmosás során kell odafigyelnünk, ne fröcsköljék a vizet. A csoportszobák esetén is probléma a lehet a magas létszám, megfelelő tevékenységformát kell kiválasztanunk a konfliktusok elkerülése végett. Az asztalok, székek, játékeszközök rendeltetésszerű használata nagyon lényeges, folyamatosan fel kell rá hívni a gyermekek figyelmét. A Kis vakond csoport galériájára max. 5 fő mehet fel, a lépcsőn nem rohangálhatnak, arról leugrálni sem szabad, az ÁNTSZ előírásának megfelelő védőlécezés megtörtént. Csak a számukra elérhető játékokkal játszhatnak, a szekrények polcaira felmászni tilos, a feljebb levő játékokat az óvónőtől kell elkérni. 88

89 A csoportszobákban található magnót, Tv-t, videót csak a felnőtt kezelheti. Az élősarokban elhelyezett akvárium gondozása felnőtt jelenlétében lehetséges. Étkezőben megköveteljük a fegyelmezett viselkedést, csak a kijelölt napos dolgozik. Külön felhívjuk a gyermekek figyelmét, hogy az étel kiosztásakor kezeikkel ne hadonásszanak, megfelelő módon üljenek a széken. Az evőeszközök használatakor a villával, kanállal való hadonászás tilos. Széken való ülésnél gyakori hintázás nem megengedett. Tornatermünk folyosóján és a tornateremben gyermekek csak felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak. A tornateremben csengőt szereltünk fel segítség kérésének esetére. A tornateremben szigorú szabályok érvényesek. A tornaeszközöket csak engedéllyel használhatják, szertári részen gyermekeknek tartózkodni TILOS, bordásfal, lengő hinták, létrák használatakor szivacsszőnyeg kötelező. A lengő tornaeszközöket abban az esetben, ha nem használjuk, megfelelő magasságban fel kell kötni. A lógó létrán csak 1 fő lehet. Olyan tornaelemek gyakorlásánál, amelyek veszélyesek, pl.: guruló-átfordulás + 1 felnőtt segítő jelenléte szükséges. Az óvodai élet mindennapjai különböző tevékenységformák gyakorlásával valósul meg. Az óvodapedagógus feladata, hogy az egye tevékenységek előtt elmondja, mely szabályok betartása kötelező, mire kell figyelni a gyermekeknek, mit szabad, mi az ami tilos. Az egyes tevékenységformák: Mese-vers: naponta, a mesegyertya közelében a gyermekek nem tartózkodhatnak. Esetleg még probléma adódhat elő bábozáskor, mese-dramatizáláskor: fegyelmezett viselkedéssel, egymásra való odafigyeléssel ez elkerülhető. Ábrázolás: fontos, hogy csak olyan eszközöket használunk, olyan anyagokkal dolgozunk, amelyek a gyermekek számára veszélyes anyagokat nem tartalmaznak. Festéskor odafigyelünk, nehogy kifolyjon a víz. Olló használata csak akkor lehetséges, ha az óvónő is az asztalnál ül. Ének-zene: körjátékok, mozgásos játékoknál meg kell követelnünk a fegyelmet, óvatosságot. A hangszereket rendeltetésszerűen használhatják. Külső világ tevékeny megismerése: során elsősorban a séták, amik veszélyesek, szükséges a megfelelő létszámú felnőtt kíséret, ahol lehet a járdán közlekedünk, a 89

90 közlekedési szabályoknak megfelelően úttesten a forgalommal szemben, párosával, egymást megfogva, fegyelmezetten haladunk. Torna: a tornaeszközök, tornatermi ott tartózkodás szabályain kívül fontos a megfelelő ruházat, a cipőfűzők ellenőrzése, karkötő, nyaklánc, gyűrű használata tilos! Munka jellegű tevékenység: mindig felnőtt jelenlétében zajlik, a felnőtt utasítására, a szabályok betartása kötelező. Játék: az udvari és a csoportszobákban történő megfelelő viselkedés, a veszélyek elkerülésének módjait a fentiekben (lásd: csoportszobák, kültéri veszélyforrások) tárgyaltuk. Ha az alkalmazott óvintézkedések ellenére baleset fordulna elő az OM által kiküldött körlevél alapján járunk el. Ez a tervezet mellékletét képezi. Interneten keresztül történik a jelentés. Napirend kialakításának rendje Az óvoda saját Pedagógiai Programmal rendelkezik Ebben határoztuk meg az óvoda nevelési és oktatási koncepcióját, hitvallásunkat. A szülő joga, hogy megismerje intézményünk pedagógiai programját, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A Programnak megfelelően a napi- és heti rendeket évszakoknak megfelelően a csoportnaplók tartalmazzák. Szülő joga, hogy az óvodavezető vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglakozásokon a nyílt napok alkalmával. Szülő kötelessége, hogy tiszteletbe tartsa az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottjai emberi méltóságát és jogait. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Logopédia a rászoruló gyermek számára ingyenes szolgáltatás, hetente délelőtt, megadott órarend szerint szakember foglalkozik a gyermekekkel. Logopédus vizsgálati 90

91 eredményeit az általa tartott fogadóórákon tekinthetik meg a szülők és kérhetnek szakmai véleményt. A szülő nyilatkozik arról, hogy igényli-e a foglalkozáson való részvételt. A szülők ingyenesen igénybe vehetik a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait gyermeknevelési, család terápiás és iskolaérettségi problémák esetén. A Nevelési tanácsadó székhelye: Dunaújváros A részterületen elmaradást mutató gyermekekkel egyes csoportokban az óvodapedagógus fejlesztőpedagógusi végzettséggel, fejlesztő munkát is végez, a csoport heti rendjében meghatározott időben. Egyéni problémákkal, fejlődési mutatókkal előre egyeztetett időpontban fogadóórán lehet hozzá fordulni. Hit- és vallásoktatás Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető ( ) óvoda a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből köteles biztosítani a hités vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. ( )Az óvoda, ( ) az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. 4. (4)Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. 3. (3) Nemzetiségi nevelés 91

92 A kisebbséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van gyermeke számára a kisebbségi nevelést kérni. Több szülő együttes kérése alapján az alábbi törvények és rendeletek teszik lehetővé az óvodai kisebbségi nyelvi nevelést: 137/1996 (VIII. 28.) Korm. rendelet Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 32/1997 MKM rendelet, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX törvény Nemzetiségi Irányelvek alapján Dohányzás Az óvoda egész területén dohányozni tilos! Az óvoda bejáratánál elhelyezett táblától 5 méteren belül is tilos a dohányzás! A Házirenddel kapcsolatos egyéb szabályok A Házirendet nyilvánosságra kell hozni. A fenntartó által jóváhagyott Házirendet az óvodavezető vagy az általa kijelölt pedagógusok ismertetik a szülőkkel, amit a szülők aláírásukkal igazolnak. Az elkészült és jóváhagyott Házirendet ismertetni kell a szülőkkel. Az óvoda bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán, illetve a csoportok faliújságján a Házirend egy példánya mindig megtalálható. Az óvoda Web lapján szintén olvasható. A Házirend módosítását a jogszabályi változás, illetve szülői kezdeményezés is szükségessé teheti. A Házirendet ennek megfelelően felülvizsgáljuk. A felülvizsgálat eljárás menetét az SZMSZ rögzíti. 92

93 A Házirend betartását illetve betartatását az óvoda vezetője, illetve vezető helyettese ellenőrzi. A Házirend az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Csak abban az esetben szükséges a fenntartó általi elfogadtatás, ha anyagi vonzata van. Minden tanév első szülői értekezletén az óvoda vezetője felolvassa a házirendet, és ezt minden új szülő kézhez kapja. A szülők aláírásukkal igazolják a Házirend tudomásul vételét. Záró rendelkezések A házirend hatálya: határozatlan idejű A házirend hatályba lépése: szeptember 1. Módosításának eljárásrendje: a törvényi változásokat követve, a nevelőtestület indítványára Jóváhagyva: Szabóné Belovári Rita-óvodavezető augusztus 25. A házirendet az óvoda minden dolgozója és minden szülője köteles betartani! Nagykarácsony, augusztus 25. Szabóné Belovári Rita óvodavezető 93

94 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda 94

95 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról kiadott évi XXXI. sz. törvény felhatalmazása alapján, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.06.) BM rendelet és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 23.) ÖTM rendelet figyelembe vételével, ebben a szabályzatban határozom meg a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda Nagykarácsony Béke tér 2 területére érvényes tűzvédelmi előírásokat. Tűzvédelem: tűz elleni védekezés, a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. Tűzvédelmi Szabályzat: a tűzvédelem érvényesülésének érdekében kiadott belső biztonsági szabályozás, vezetői intézkedés, amelyet a tűzvédelem érdekében mindenkinek meg kell tartania. Tűzvédelmi Szabályzat célja: hogy az óvoda egészére kiterjedően egységesen rögzítse a vezetők, a beosztottak tűzvédelmi feladatait, a tűzvédelmi előírások szabályait, tűzvédelmi használati és magatartási szabályokat, amelyek az emberi élet, a testi épség, valamint az egyetemi tulajdon védelmét szolgálják. Segítenek megelőzni a tűzeseteket, illetőleg egy esetlegesen bekövetkező tűz esetén történő helyes magatartást, továbbá a munkavégzésre és az épületekben folyó konkrét tevékenységekre vonatkozó általános tűzvédelmi követelményeket. Nagykarácsony 2015 szeptember

96 intézmény vezető ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Tűzvédelmi Szabályzat hatálya Érvényes az óvoda épületeiben, létesítményeiben, bérleményeiben folytatott bármilyen jellegű tevékenységre. A létesítmények területén dolgozó és ott tartózkodó nevelőire, dolgozóira, az óvodában bármilyen munkavégzéssel foglalkoztatott vállalkozóira és az óvodában tartózkodó idegen személyekre. A területen munkát végző külső dolgozókra, személyekre. A létesítmények helyiségeit, berendezéseit bérlő jogi és magánszemélyekre. 2. A szabályzattal kapcsolatos feladatok A jelen Tűzvédelmi Szabályzatot az óvoda dolgozóival oktatás keretében rendszeresen ismertetni kell. Ezen felül szükséges, hogy a dolgozók: - a szabályzat vonatkozó előírásait megismerjék és végrehajtsák - megismerjék és begyakorolják a tűz esetén történő teendőket, tűzriadó tervben foglaltaknak megfelelően. A tűzvédelmi előírások betartását külön felhívás nélkül a vezető beosztású személyek kötelesek rendszeresen ellenőrizni, a hiányosságok megszüntetésére intézkedést tenni, illetve kezdeményezni. A Tűzvédelmi Szabályzat a kiadás napján lép hatályba. Az óvodai sajátosságokat tartalmazó tűzvédelmi szabályzat végrehajtásáért az óvoda minden dolgozóját fegyelmi-, anyagi- és büntetőjogi felelősség terheli. Megszegése a cselekmény súlyától és jellegétől függően fegyelmi szabálysértési, illetve büntetőeljárást vonhat maga után. Gondoskodni kell arról, hogy az óvodával kapcsolatba kerülők, külső vállalkozók, gyermekek, szülők vendégek stb. a rájuk vonatkozó mértékben a Szabályzat tartalmát megismerjék. 96

97 I. TŰZVÉDELMI FELADATOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 1. Tagóvoda vezető tűzvédelmi feladatai Egyszemélyi felelősségének megtartása mellett tűzvédelmi feladatait a munka- és tűzvédelmi felelősre ruházza át. 2. Az óvoda dolgozóinak tűzvédelmi feladatai A dolgozók kötelesek: Megismerni, elsajátítani, alkalmazni és végrehajtani a munkaterületükre, tevékenységükre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, tűzvédelmi használati szabályokat Előírás szerint részt venni a tűzvédelmi oktatásokon, továbbképzéseken, az azon való részvételt aláírásával igazolni kell Munkaterületükön lévő tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek használatát kezelését megismerni, elsajátítani A tűzvédelmi felszerelések, tűzoltó eszközök ép, működőképes állapotát megóvni, a rongálókkal szemben határozottan fellépni Tűzeset, vagy káreset alkalmával a tűzbejelentési kötelezettségnek eleget tenni és a Tűzriadó Tervben a részére meghatározott műszaki mentési feladatokat végrehajtani, a tűz oltásában a tűzoltás vezető utasításainak végrehajtásában részt venni A személyesen észlelt vagy tudomására jutott tűzvédelmi hiányosságokat, szabálytalanságokat közvetlen munkahelyi felettesének jelenteni Munkahelyi rendet, tisztaságot tartani, megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okoz Alkalmi tűzveszélyességi tevékenységhez a munkahelyi vezetőtől írásbeli engedélyt kérni pl.: tábortűz A munkavégzés befejeztével szemrevételezéses ellenőrzést tartani a munkahelyén, ennek keretében el kell végezni az áramtalanítást és a gáz elzárás műveleteit, meg kell győződni arról, hogy a tevékenységből eredően nem keletkezett-e tűzveszély Különös figyelmet fordítani arra, hogy írógépek, számítógépek, elektromos háztartási eszközök pld: kávéfőző, rezsó, stb. ne maradjanak bekapcsolt állapotban Tűz esetén a tűzvizsgálatot végző személyek munkáját köteles segíteni Tűzvédelmi szakvizsgát tenni, ha a munka végzéséhez ez szükségeltetik II. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a következő tűzveszélyességi osztályokat különbözteti meg. 97

98 - Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes jelzése: "A" - Tűz- és robbanásveszélyes jelzése: "B" - Tűzveszélyes jelzése: "C" - Mérsékelten tűzveszélyes jelzése: "D" - Nem tűzveszélyes jelzése: "E" tűzveszélyességi osztály. Az óvoda épületei a "D" mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak. A részletes tűzveszélyességi osztályba-sorolást a szabályzat melléklete tartalmazza. III. A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésének megfelelően szabad használni. A helyiségben, építményben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. A tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet jól láthatóan meg kell jelölni. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. A nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatkor, a létesítményben, helyiségben tartandó rendezvények esetén, (kiállítás, bemutató, alkalomszerű kulturális rendezvény, koncert, stb.) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt, tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak megküldeni. A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások az alábbiakat tartalmazzák: a) kiürítés számítást, 98

99 b) tűzterhelés számítást, c) a rendezvény helyszínéül szolgáló helyiségek léptékhelyes alaprajzait és a kiürítésre számításba vett kijáratok elhelyezkedését, méretét, d) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, e) a tűz esetén szükséges teendőket, f) a tűz jelzésének és oltásának módját. A rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit, a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őrizni. A helyiségből, a gépről, a berendezésről, az eszközről stb. a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, illetve a tevékenység befejezte után el kell távolítani. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az épületben elhelyezett közmű nyitó és zárószerkezetét, főkapcsolókat, beépített tűzvédelmi berendezést jól láthatóan meg kell jelölni. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak nem szabad bezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján lehet végezni. Külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti szervezeti egység vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles írásban kiegészíteni. Raktározás és tárolás Egy helyiségben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. 99

100 Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a "C" tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba-hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles éghető anyagtól mentes területet kell tartani. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy a tetőszerkezet a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Tűzoltási út, terület és egyéb utak A tűzoltóság vonulása és működés céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. A létesítmény közlekedési, tűzoltási, felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerelési helyeken vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Kiürítés Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz- vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek. Az eltávozást a szabadba - átmenetileg -, védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, a tetőfödémre, illetve a tűzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térbe kell biztosítani. A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idő alapulvételével - nemzeti szabványban foglalt számítás alapján kell méretezni. 100

101 Világító berendezés Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Villamos világítást nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és használni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági és irányfényvilágítást kell létesíteni. Villamos berendezés A létesítmény, építmény villamos berendezéseit nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni. Tűzoltó készülék, felszerelés Az óvoda épületében az ott keletkező tűz oltására alkalmas, a vonatkozó jogszabályokban, és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, helyéről eltávolítani, rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 101

102 A tűzoltó készülékeket negyedévenként kell ellenőrizni, félévenként felülvizsgálni, karbantartani, (kivéve az EN3 szabvány előírásainak megfelelő készülékeket, melyeket évenként) fajtától függően ötévenként, illetve tízévenként nyomáspróbának alávetni. A felülvizsgálatot és javítást csak jogszabályban meghatározott képesítéssel és engedéllyel rendelkező szakember végezheti. Ha a tűzoltó készülék időszakos ellenőrzése nem történt meg, a készülék nem tekinthető üzemképesnek. A tűzoltó készülék negyedéves vizsgálata alkalmával ellenőrizni kell: a) a tervezett telepítési (készenléti) helyen vannak-e, b) láthatók-e és a készülékkel szemben állva a címke olvasható-e, c) használatba vétele nem ütközik e akadályba, d) jelzőműszer esetén az nem hiányzik-e, helyes értéket mutat-e, Az ellenőrző vizsgálatokat legalább negyedévente el kell végezni, ezt jogszabálynak megfelelően dokumentálni kell. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. A tűzoltó készülékek üzemképes állapotáért azon munkaterület, szervezeti egység vezető felelős, aki és amely terület védelmét, biztonságát szolgálja a tűzoltó készülék. IV. HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Termek, csoportszobák tűzvédelmi előírásai D Mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az óvoda területén dohányozni tilos. Az óvoda helyiségeiben csak alkalmi tűzveszélyes tevékenység engedéllyel végezhető bármilyen nyílt lánggal, szikrázással, vagy hőfejlesztéssel járó szakipari tevékenység. A tűzveszélyességi engedélyt a melléklet tartalmazza. Az épületben a csoportszobák közelében minden megkezdett 200 négyzetméter után egy db porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A közlekedési utat, menekülési útvonalat, a kijáratot eltorlaszolni még átmenetileg is tilos! Irodahelyiségek, igazgatási terek tűzvédelmi előírásai D Mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó helyiségek. Az irodák éghető anyagú bútoraira, ablakpárkányára vagy padozatára elektromos hőtermelő berendezést (rezsó, merülő forraló, stb.) közvetlenül letenni tilos, azok csak nem éghető alátéttel ellátva és ép, szabványos hálózati csatlakozóval felszerelten használhatók. 102

103 Dohányozni, csak az arra kijelölt helyen szabad. A dohányzásra kijelölt helyen éghetetlen anyagú hamutartót kell használni. A napi munka végeztével, a sorozat dugaszoló alj és a gép kapcsolójával is áramtalanítani kell minden irodagépet (kivétel bojler és hűtők). Kávéfőző és teafőző csak a szabványos villamos kiépítés után használható. A lámpák éghető anyagokkal történő árnyékolása tilos. A világítást munkaidő végeztével le kell kapcsolni. Az új irodatechnikai eszközök elhelyezése, azok bővítése vagy áthelyezése előtt a villamos hálózatot felül kell vizsgáltatni a műszaki szakemberrel, illetve villanyszerelővel abból a célból, hogy azok telepítése okozhat-e hálózati túlterhelést, tűzveszélyt. Raktárhelyiség tűzvédelmi előírásai A raktározás, tárolás területén rendet, tisztaságot kell tartani. A közlekedési, menekülési utat szabadon kell hagyni. A világítás feleljen meg a jogszabályi előírásoknak. Az anyagokat raktározni, tárolni nemenként csoportosítva, felirattal ellátva szabad csak. A kiömlött vagy lecsepegett anyagot, savat, éghető folyadékot stb. azonnal fel kell takarítani. Az anyagokat, vegyszereket, oldószereket, stb. csak zárt szekrényben, nemenként (a tűzveszélyességi. fokozatuktól függően) elkülönítve szabad tárolni, az előírásoknak megfelelően. A raktárban csak alkalmi tűzveszélyes tevékenységi engedéllyel szabad szikrázással, illetve nyílt lánggal járó szakmunkát (hegesztés-vágás) végezni. A raktár helyiségben keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell, jól láthatón elhelyezni.. V. TŰZVÉDELMI OKTATÁS 1.) Az óvoda valamennyi dolgozóját a munkába lépés előtt előzetes, majd azt követően munkakörének megfelelő időszakos tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatását a dolgozóknak kétévenként kell megtartani. 2.) A tűzvédelmi oktatást a munkahelyi vezető, és a tűzvédelmi ügyekkel megbízott személy végzi. 3.) Az esetenként szerződéssel foglalkoztatott személyek oktatását a szerződést kötő vagy az általa megbízott, arra alkalmas személy végzi. 4.) A tűzvédelmi oktatásban legalább az alábbiakra kell kitérni: 103

104 a munkahely helyi sajátosságaira és tűzveszélyességére a tűzvédelmi szabályzat alapján a megelőző tűzvédelmi előírások vonatkozó részeire az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre a munka befejezésekor a helyiségek és a munkaterület elhagyásakor elvégzendő, illetve ellenőrizendő tűzvédelmi teendőkre a tűz esetén követendő magatartásra a tűzjelzés módjára és tartalmára tűzoltó készülékek, tűzvédelmi felszerelések használatára a tűzvédelmi rendelkezések megszegésének következményeire 5.) Az oktatás befejezését követően az oktatónak a dolgozót be kell számoltatnia és meg kell győződnie arról, hogy az oktatott anyagot elsajátította és azt munkavégzése során alkalmazni tudja. 6.) Az ismétlődő, időszakos tűzvédelmi oktatást az előzetes tűzvédelmi oktatásnál leírtak szerint kell évente elvégezni. 7.) Minden új tűz- vagy robbanásveszélyes anyag, gép, készülék, berendezés, technológia alkalmazása előtt a dolgozókat a tűzvédelmi szabályokra soron kívül ki kell oktatni. 8.) A tűzvédelmi oktatáson az előzetesen meghatározott helyen és időben valamennyi érintett dolgozó köteles részt venni. Az oktatásról távolmaradt dolgozók részére munkába lépésüket követő egy héten belül pótoktatást kell tartani. 9.) A tűzvédelmi oktatások végrehajtásáról nyilvántartást kell felfektetni, vagy oktatási naplóban kell rögzíteni. Az oktatás megtörténtét a dolgozókkal alá kell írattatni. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Kiegészítő Tűzvédelmi Szabályzat és mellékleteinek kötelező alkalmazását július 01. hatállyal elrendelem. A Kiegészítő Tűzvédelmi Szabályzat végrehajtásáért minden dolgozó felelős. Az Szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy meg nem tartása munkahelyi fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőjogi eljárást vonhat maga után. A Kiegészítő Tűzvédelmi Szabályzatot minden érintett vezető részére, továbbá mindazok számára - igazolható módon - át kell adni, akikre vonatkozik, illetve akik az előírások végrehajtását munkakörüknél és beosztásuknál fogva ellenőrizni kötelesek. A Tűzvédelmi Kiegészítő Szabályzatot éveként kell felülvizsgálni, és szükség szerint átdolgozni, illetve módosítani. A módosítás elkészíttetése, kiadása az óvoda igazgatójának feladata. Nagykarácsony szeptember

105 .. intézményvezető Melléklet: 1. Tűzriadó és mentési terv 2. Tűzriadó gyakorlat jegyzőkönyve 3.Engedély alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére 4. Tűzoltó készülékek nyilvántartása 5. Tűzveszélyességi osztályba sorolás 6. Épületek alaprajzai 105

106 TŰZRIADÓ ÉS MENTÉSI TERV A Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda, Nagykarácsony Béke tér 2 szám alatti létesítmény, működési terület tűzriadó és mentési tervét az alábbiak tartalmazzák. Az óvoda tevékenységi területen, ha bárki tüzet, vagy annak veszélyét észleli, arról tudomást szerzett, köteles késedelem nélkül intézkedni, és a tüzet jelezni. A tüzet a hivatásos tűzoltóságnak a 105 telefonszámon kell jelezni. 1. Tűzjelzés módja Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, az köteles: Élőszóval a környezetét riasztani (tűzilárma Tűz van! Tűz van!) A folyosókon elhelyezett tűzjelző, riasztó betörésével,(ami hangos riasztással riaszt) Telefonon bejelenteni a tűzoltóságnak a 105-ös telefonszámon. Tűz és katasztrófa esetén az alábbi személyeket kell értesíteni: Jelenteni az igazgatónak: Jelenteni az igazgató helyettesének: Jelenteni a tűzvédelmi megbízottnak: 2. A tűzoltóság, valamint az épületben tartózkodók riasztása Tűzoltóságra, a tűzjelzés alkalmával a 105-ös telefonszámon a bejelentést végző személynek az alábbiakat kell közölnie: * a tűzeset, káreset pontos helyét, címét, * mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, * emberélet veszélyben van-e, * a jelző nevét és a jelzésre használt távbeszélő számát. 106

107 A tűzjelzési kötelezettség a mindenkori tüzet észlelő feladata. A riasztható személyek köre: Az épületben tartózkodó dolgozók, gyerekek. (közalkalmazottak, pedagógusok, fizikai dolgozók, az épületben tartózkodó nem egyetemi dolgozók, hallgatók, és az ügyeiket intéző vagy bármilyen más ügyből az épületben tartózkodó külső személyek. A létesítmény elhagyásának a módja: A létesítmény területén egy egyszintes épület található. Az épület elhagyásának menetirányát, az épületben elhelyezett menekülési útirányt jelölő nyilak jelzik. Az épületet a termek, csoportok, az irodák, helyiségek elhagyása után, a szinti folyosókon elhelyezett menekülési útirányt jelzői nyilak irányában kell elhagyni. Az épületben a folyosókról nyíló ajtókon keresztül lehet kijutni a szabadba vezető kijárathoz. 3. Tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói a) Tűzoltás és mentés: Az óvoda által használt területen, tűz vagy katasztrófa esetén, a tűzoltóság helyszínre érkezéséig meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló tűzoltó felszerelésekkel, tűzoltó készülékekkel. - Porral oltó tűzoltó készülékek vannak elhelyezve a folyosón, szintenként minimum kettő, jól látható helyen. A tűzoltó készülékek állandóan üzemképes állapotban vannak tartva. Amennyiben egy tűzoltó készülék nem elegendő a keletkezett tűz oltásához, akkor a szintekről össze kell szedni a tűzoltó készülékeket és azokat is, fel kell használni az oltáshoz. - Az épületben nincs fali tűzcsap kiépítve. - Elektromos berendezés tüzét csak áramtalanítás után szabad vízzel oltani! - A tűz észlelését, és a riasztást követően, először a személyek, majd az anyagok mentését kell az illetékes vezető utasításai szerint elvégezni. A személyek biztonságba helyezése után kell megkezdeni a veszélyeztetett anyagok, eszközök mentését. b) Technológiai folyamatok, gépek, berendezések leállítása: Az irodai, ügyviteli, oktatási műveletek, azonnali leállítása, az elektromos gépek, számítógépek berendezések kikapcsolása, leállítása. c) Energia ellátás megszüntetése: A villamos áramtalanítási helyen, a főkapcsolónál az áramellátás megszüntetése a kar elfordításával történik. Az épületben, a villamos főkapcsoló a folyosón, a konyha mellett található Gáz főelzáró az udvaron, a bejárati kapu mellett található. Más egyéb gázpalack, amely veszélyeztetné, a bent tartózkodók, menekülő személyek biztonságát, nincs az épületben. d) Információ átadás 107

108 A tűzoltóság megérkezésekor tájékoztatást kell adni az odaérkező tűzoltóknak. Tájékoztatni kell őket a tűz által érintett területről, a várható veszélyhelyzetről, az addig tett intézkedésekről. Tűz esetén a helyszínre érkező tűzoltóság vezetőjének az utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. Tűzriadó Terv gyakorlása A Tűzriadó tervben meghatározottakat szükség szerint évenként gyakoroltatni, és annak eredményét írásban, rögzíteni kell. Ez kellő garancia arra nézve, hogy a dolgozók veszélyhelyzetben a terv szerint végre is hajtsák a feladatokat. Az eloltott vagy önmagától elaludt tüzet is jelezni kell és a káreset helyszínét a tűzvizsgálat befejezéséig változatlanul, kell hagyni szeptember 01. intézményvezető JEGYZŐKÖNYV. sz. melléklet 108

109 Készült: év... hó nap, Nagykarácsony Béke tér. utca/ú 2 szám alatti hivatalos helyiségében. Szervezeti egység neve: Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda Jelen vannak: a létesítmény részéről: Tárgy: Tűzriadó Tervben foglaltak.éves gyakoroltatása, Ezen belül megvizsgálták: Az épület vezetői meggyőződtek a tűzriadó terv állandó hozzáférhetőségéről, (portán) ezt követően a tűzriadó tervben foglaltakat pontosították. o o o o o o o o o o o o a tűzjelzési feltételeket, az épületben tartózkodók riasztását, az irányításban résztvevő személyek számát, a gyakorlat végrehajtásában segítő személyeket (pl. karbantartó), a belső riasztás működőképességét, az épület elhagyásának feltételeit, kiürítési útvonalak akadálymentességét, menekülési útvonalakon (folyosón, lépcsőházban) a füst elvezetésére kialakított szerkezetek működőképességét, illetőleg a lehetséges nyílászárók (ablakok, ajtók) megközelíthetőségét, nyithatóságát, a közművek elzárhatóságának állapotát, a veszélyforrásokat, az épületben tartózkodók feladatait, a kijelölt gyülekezőhelyek megfelelőségét, a tűzoltó készülékek meglétét, műszaki állapotát. Feladat végrehajtása: Riasztáskor a tűzriadó tervben meghatározott folyosón és lépcsőházon keresztül elhagyják az épületet a bent tartózkodók. Értékelés: Irányítók tevékenysége:... Az épületet a bent tartózkodó személyek elhagyták (kiürítési idő) Javaslat: 200.év hó nap.óra perctől, 200.év hó nap.óra percig. 109

110 aláírás aláírás 110

111 . sz. melléklet Munkát elrendelő szervezeti egység, személy:... ENGEDÉLY ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE A munkavégzés helye:... A munkavégzés ideje: hónap nap órától hónap nap óráig A munkát végzők neve:... beosztása:... Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Az engedélyezett tevékenység leírása: A munka tűzveszélyes környezetben történik (aláhúzandó)? NEM IGEN, a felügyeletet biztosító személy(ek) neve, beosztása, feladata: Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az OTSZ 11., valamint a év hónap..napon megtartott helyszíni felmérés alapján a nyomtatvány hátoldalán lévő általános, és az alábbi eseti előírások végrehajtása, illetve betartása mellett szabad végezni: A munkavégzés helyén az alábbi tűzoltó-felszereléseket, tűzoltó készülékeket kell készenlétbe helyezni: év... hónap... nap 111

112 ... munkát elrendelő aláírása A feltételekben felsorolt előírásokat az alábbi a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészítem ki: (Ha a munkát külső szerv, vagy személy végzi.) év... hónap... nap... a létesítmény vezetője, megbízottja A feltételekben felsorolt előírásokat tudomásul veszem és azok betartásáért büntetőjogilag felelősséget vállalok: munkát végző aláírása munkát végző aláírása 112

113 2 ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEI ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI 1. A munkát tilos megkezdeni mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították. 2. A hegesztőnek és egyéb más rendszeresen nyílt lánggal járó munkát végzőknek a tevékenység végzéséhez tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. Egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. 3. A tűzveszélyes munkavégzés 5 méteres környezetéből az éghető anyagokat el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor: hősugárzás ellen az éghető anyagot nem éghető, jó hőszigetelő anyaggal kell elhatárolni, letakarni, izzó anyagok szétszóródásakor az éghető anyagok pl. vizes ponyvával való letakarása, a veszélyeztetett környezet vízzel való fellocsolása, stb. lehet egy-egy megoldás. 4. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésénél a környezetben dolgozó személyeket is figyelmeztetni kell a tevékenység végzése alatti fokozottabb óvatosságra. 5. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat (pl.:izzó parázs, felmelegedett anyag stb.). 6. Ellenőrzés esetén a tevékenység feltételeit meghatározó iratokat be kell mutatni. 7. Ha a tevékenység körzetében födémáttörés van, úgy a nyílásokat le kell fedni és az alsó esetlegesen felső szintet át kell vizsgálni, hogy nincs-e tüzet okozható körülmény. A munka befejezésekor a szinteket át kell vizsgálni. 8. A hegesztéshez használt palackokat úgy kell elhelyezni, hogy az áramkör részévé ne válhassanak. Fűtőtestektől, a hegesztés és lángvágás, stb. helyétől olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok ne melegedhessenek fel. 113

114 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS SZOFTVER-VÉDELMI SZABÁLYZAT 1. Célja: rögzíteni a vagyon,- munka,- tűz,- adat,- szerzői jogvédelemről szóló jogszabályok alapján a számítástechnikai rendszerre vonatkozó előírások végrehajtásának rendjét, szabályozni a használat rendjét. 2. számítástechnikai eszközök, berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségek védelme a helyiség, berendezés fokozott tűzvédelme tűzvédelmi szabályzat az adatok, adathordozók, programok védelme 1.számú melléklet jogtiszta programok használatának előírása készített programok tulajdonjogának rendezése az adat,- és személyiségjog védelem előírásainak rögzítése szolgálati titkot képező adatok körének meghatározása, és a számítástechnikai tevékenységet végző személy kijelölése 3. oktatási célú használat szabályok csoportok, és foglalkozások megnevezése Csoportok Foglalkozások megnevezése megnevezése Max. létszám (Fő) Egyéni használat rendje Logopédiai cs. Diszlexia prevenció 2 ked-csüt. de. 0,5 óra Fejlesztő szoba Egyéni fejlesztés 2 Naponta 0,5 óra Használat időrendje, időtartama a használat feltételei, beleértve a felügyeletet, saját program, adathordozó A felügyeletet az alkalmazó pedagógus gyakorolja, egyéni fejlesztést segítő vásárolt programok alapján. 4. intézmény célú használat szabályai s.sz. Témakör és feladat meghatározás Dolgozó neve Dolgozó munkaköre Használat rendje, feltételei 1. Munkaügy, pedagógia, pszichológia Szabóné Belovári Rita intézményvezető Vezetői iroda számítógépe 2. Pályázatok, Gyermekek nyilvántartása Vezető-helyettesi iroda számítógépe Farkas Mónika Rózsahegyiné Horváth Anita Megbízott óvodai vezető-helyettes, (munkaközösségvezető) 3. Logopédiai egyéni fejlesztés logopédus 4. Élelmezés élemezésvezető Farkas Mónika 5. Az érintettek oktatása, a szabályzat megismertetése, dokumentálása Iroda iroda számítógépe 114

115 alapfokú számítógép kezelői tanfolyamot végzett kollegák segítségével minél több kollega sajátítsa el a Word és Exel használatát. Szabályzat megismertetése a tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzattal együtt, az abban meghatározottak szerint. a dokumentum részét képezi a tűzvédelmi szabályzatnak, ezért az arra érvényes rendelkezések ide is vonatkoznak. II. INTERNET HASZNÁLAT RENDJE 1. Internetet az intézményben csak a nyitva tartás ideje alatt lehet használni. 2. Internet használat szabályai S.sz. Dolgozó neve Dolgozó munkaköre Használat rendje, Témakör, feladat feltételei 1. Szabóné Belovári Rita Intézményvezető Vezetői iroda információáramlás 2. Rózsahegyiné Horváth Anita Megbízott vezetőhelyettes iroda Pályázatok figyelése 3. Szuszits Réka Óvodapedagógus iroda törvények nyomonkövetése 4. Farkas Mónika élelmezésvezető iroda figyelés és levelezés 1. Telefonok intézmény célú használatának rendje III. TELEFONHASZNÁLAT RENDJE Az intézmény telefonját a pedagógusok csak a gyermekek érdekében használhatják, a szülők értesítésére. Egyéb célból csak nagyon indokolt esetben, a vezető engedélyével a csoportban folyó munka leteltével. Minden alkalmazott az ügyintézői iroda telefonját csak 2. Magán (mobil) telefonok használatának rendje Gyermekekkel való foglalkozásközben a magán mobil használata tilos. Záró rendelkezés: hatálya felülvizsgálat rendje megismertetés, dokumentálás rendje hozzáférhető elhelyezés dokumentálása A szabályzat 2015 szeptember 0 1. napján lép hatályba. Felülvizsgálat rendje: évente. Hozzáférhető: ügyintézői iroda. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. P.H. A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Beosztás Kelt Aláírás Intézményvezető Szabóné Belovári Rita Rózsahegyiné Horváth Megbízott óvodavezető

116 Anita helyettes óvodapedagógus Szuszits Réka Mészáros Zoltánné óvodapedagógus Farkas Mónika élelmezésvezető logopédus

117 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Gyakornoki szabályzat 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2. és 6. szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusmunkakörben foglalkoztatottat gyakornok fokozatba kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. Gyakornoki idő: Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a pályakezdő megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Szakmai segítő, mentor: Az intézményvezető jelöli ki a szakmai vezetőt, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiaimódszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya 117

118 Jelen szabályzat a Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda, mint telephely pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaira terjed ki. 118

119 3. A szabályza t időbel i hatálya Jelen szabályzat szeptember elsejétől visszavonásig hatályos. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 5 A szabályzat célja A gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. 6. A gyakornok felkészítésének időszaka Időszak Elvárás 0-1 év Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása 1-2 év Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás 6.1 Általános követelmények az első gyakornok i évben A gyakornok ismerje: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt, különösen a) általános rendelkezéseket (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogait és kötelességeit, c) a pedagógus jogait és kötelességeit, d) a köznevelés intézményeit, ezen belül az óvodát e) a működés általános szabályait, f) a működés rendjét, g) a szakmai munkaközösséget, 119

120 A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, különösen a) a működés rendjét, b) a nevelőtestületet, c) a szakmai munkaközösséget, Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül különösen a) az intézmény küldetését, jövőképét, b) az intézmény gyermekképét, óvodaképét, c) a nevelő-fejlesztő munka nevelési alapelveit, céljait, feladatait, c) az óvodai élet megszervezését, d) a program tevékenység formáit, e) az óvodában ünnepelt népszokásokat, hagyományokat, f) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, g) a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, i) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, j) a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjával kapcsolatos pedagógiai tevékenységet Óbudai Csicsergő Óvodában k) a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, l) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, m) a szülő, a gyermek, az óvoda és a pedagógusok együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, n) az egészségnevelési programot Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen a) a gyermekek, fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, c) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, e) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, f) az intézményi védő, óvó előírásokat, g) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, h) a vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét. 120

121 Az intézmény házirendjét, különösen a) gyermeki jogok és kötelezettségek érvényesítését, b) az intézmény, a pedagógusok, a dolgozók törvényben meghatározott kötelezettségeit, felelősségét, c) a szülő jogait, kötelezettségeit, d) a gyermekek megbetegedésével kapcsolatos teendőket, e) a gyermekek egészségvédelmével kapcsolatos teendőket, f) a gyermekek étkeztetésével kapcsolatos teendőket, g) a szülő és óvoda kapcsolattartásának formáit, h) az óvoda nevelésen kívüli szolgáltatásait. Az intézmény egyéb fontos dokumentumait a) az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit, b) az intézmény éves munkatervét, c) a tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját, d) a munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat, e) az intézmény gyakornoki szabályzatát. 6.2 Általános követelmények a második gyakornoki évben A gyakornok ismerje: A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt, és a 326/2013. (VIII. 30.) rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a) a közalkalmazotti jogviszony létesítését, módosítását, megszüntetését, b) fegyelmi felelősségét, c) munkaidejét, pihenőidejét, d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. Az intézmény panaszkezelési eljárását Az intézmény Közalkalmazotti Szabályzatát 6.3. A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális k övetelmények A gyakornok mélyítse el ismereteit: o az óvodás korosztály életkori sajátosságai, pszichológiai fejlődés területén. o a különleges gondozást igénylő gyermekek egyéni fejlesztése (hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, sajátos nevelési igényű gyermekek) területén. o a tehetséggondozás területén. 121

122 A gyakornok fejlessze képességeit: o a szociális tanulás terén, o az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) terén, o a kommunikáció terén: a gyermekekkel, szülőkkel, munkatársakkal, o a konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése terén, o az időgazdálkodás, tervezés, tudatosság terén. 7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötött munkaidejét a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17. által meghatározott. A kötött munkaidő gyerekcsoportban töltendő idő és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok hospitál, konzultál a szakmai segítővel, mentorral, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Hospitálás: legalább heti egy óra. a szakmai segítő foglalkozásán, a hospitálást rövid megbeszélésnek kell követnie. Konzultáció: legalább heti két óra. - szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel -. A hospitálás és konzultáció időpontjáról, időtartamáról a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A hospitálásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel egyeztetve, egy hónapra előre ütemezi. 122

123 8.1. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Tapasztalatszerzés módszere Számonkérés módszere 0-1 év hospitálás konzultáció a szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, az óvodavezetővel, a szakmai munkaközösségvezetővel részvétel a team munkában, az esetmegbeszélő csoport munkájában, látogatás nevelési év eleji szülői értekezleteken 1-2 év részvétel az esetmegbeszélő csoport munkájában, családlátogatás a gyermekvédelmi konzultáció az óvodapszichológussal, logopédussal, (Csicsergő óvodában gyógypedagógussal, gyógypedagógiai asszisztensekkel) foglalkozási vázlat készítése projekt terv készítése írásos beszámoló: az óvoda főbb dokumentumainak megnevezése egyéni fejlesztési terv elkészítése nevelési év végi beszámoló elkészítése az óvodavezető által meghatározott szempontok szerint egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása bemutató foglalkozás tartása szülői értekezlet egy részének megtartása egy intézményi szintű program megszervezése A számonkérés módszerét, idejét, eredményét dokumentálni kell. 123

124 9. A szakma i segítő kijelölése, feladata Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt, mentort, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor támogatja a gyakornokot: az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti az óvoda pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, a foglalkozások felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott foglalkozási eszközöknek a célszerű megválasztásában, a foglalkozások előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, a minősítő vizsgára való felkészülésében. A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok foglalkozását, és ezt követően megbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a két évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) 1 0. A gyakornok értékelése, minősítése A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. A minősítő vizsga részei: két foglalkozásának látogatása és elemzése, a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). A minősítő vizsga értékelésének részei: portfólióvédés, a meglátogatott foglalkozás értékelése, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során a pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. 124

125 11. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatot az óvodavezető adja ki és évente felülvizsgálja azt. Kiadás és módosítás előtt beszerzi a szakmai munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, és a nevelői szobában közzé kell tenni. Ezen Gyakornoki Szabályzat hatályba lépésének napja: szeptember Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2015 augusztus 25-I nevelőtestületi ülésén véleményezte. Nagykarácsony augusztus 25. Szabóné Belovári Rita óvodavezető A szabályzat mellékletét képezi 1. számú melléklet: Értékelő lap 125

126 1. SZÁMÚ MELLÉ KLET: ÉRTÉKELŐ LAP Munkáltató megnevezése: Címe: Az értékelt személy adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai: Az értékelés Fejlesztendő területek: Javasolt célok, feladatok: Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:

127 Az értékelt észrevételei: értékelést végző: szakmai segítő értékelt gyakornok 127

128 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = == A nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadása, illetve helyi szintű belső szabályozása Óvodánk tagja az Egészséges Gyermekekért Szervezetének, Zöld Óvoda vagyunk, kiváló referenciaintézmény, amely a környezeti nevelés területén példaértékű. Ezek a címek rámutatnak arra, hogy a programunk felvállalásával óvodánk füstmentes, dohányzómentes intézménnyé vált. Ezt az óvoda minden tagja felvállalta és aláírásával hitelesítette is évi XLII. törvény, továbbiakban a nemdohányzók védelméről szóló törvény. Közforgalmú intézménynek minősül az érintettek számára közfeladatot, illetve közérdekű vagy egyéb szolgáltatást végző jogi személynek a szolgáltatást, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze. Így ide tartoznak a közoktatási intézmények, többek között az óvodák is. Dohányzó helyet sem lehet kijelölni szeptember 1-től a dohányzási tilalommal érintett közintézmények köre tovább bővült Az életkoruknál, egészségi állapotuknál fogva különös védelmet igénylő személyek által használt közforgalmú intézmények körében teljes dohányzási tilalom elrendelésére került sor. Így, azóta az óvodánkban sem lehet dohányozni. Még korábban a szabályok lehetővé tették a gyermekek számára nyitva álló közösségi helyiségeken kívül dohányzóhely kijelölését, addig a módosítás a legfiatalabb és egyben legsérülékenyebb korosztály védelme érdekében az óvodában megtiltotta dohányzóhely kijelölését. Ez azt jelenti, hogy az épület egyetlen helyiségében, valamint az intézményhez 128

129 tartozó külső területen (pl. udvar, folyosó) sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, akár használják a gyermekek, akár nem. A bejárati ajtótól 5 m-ig tilos a dohányzás, ez a szülőkre is vonatkozik. Új munkavállaló közalkalmazott felvételénél pedig a dohányzással kapcsolatos feltételeket előzetesen is ismertetni kell, és leendő munkavállalónak e körülmény birtokában kell meghozni a döntést. Az óvoda vezetője a felelős A nemdohányzók védelméről szóló törvényben előírt szabályok betartásáért az óvoda vezetője a felelős. Az óvoda vezetőjének távollétében az óvoda megbízott helyettese a felelős. E kötelezettsége keretében a dohányzásra vonatkozó tilalmat megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. Ha ez nem vezet eredményre, munkáltatói szankcióra kerülhet sor, illetve a vezetőnek kezdeményeznie kell egészségvédelmi bírság kiszabását. Bírság a vétkezőt és az óvodát is sújtja Az egészségvédelmi bírság összege: - A dohányzással összefüggő tilalmak megsértése esetén legalább ft, legfeljebb ft - A dohányzást érintő tilalmak megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén: - legalább ft, legfeljebb ft az e kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve legalább ft, legfeljebb ft az intézmény tekintetében. Az egészségvédelmi bírság a dohányzással összefüggő tilalmak megsértése esetén ft összegig a helyszínen is kiszabható. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett egészségvédelmi bírságot adók módjára kell behajtani, azokkal egy sorban. A bírságok kirovásáról, behajtásáról és felhasználásáról az országos tiszti főorvos nyilvántartást vezet, amelynek összefoglaló adatairól évente írásban tájékoztatja az egészségügyi minisztert. Pihenőidő van, cigarettaszünet nincs A cigarettaszünet fogalmát nem ismeri sem a munka törvénykönyve, sem a KJT, ilyen munkaközi szünet legálisan nem adható. A M T.-a közalkalmazottakra kötelező szabálya szerint a hat órát meghaladó munkavégzés esetén húsz perc munkaközi szünet jár pihenőidőnek, a dolgozónak. Ebből következően az óvoda vezetője nem engedélyezhet az óvodában ilyen szünetet. Az óvodára vonatkozó teljes dohányzási tilalmat törvény mondja ki, tehát helyi szinten sincs lehetőség eltérni a törvény szigorától. Amennyiben az óvodavezető enged a dohányzók nyomásának, és nem tartatja be a dohányzási tilalomra vonatkozó szabályokat, egészségvédelmi bírság fizetésére kötelezhető. A dohányzás nem alapjog! A dohányzáshoz való jog sem az alkotmány, sem a nemzetközi szerződések alapján nem minősül sem emberi jognak, sem szabadságjognak, sem alkotmányos jognak, az erre való hivatkozás nem állja meg a helyét. Ellenben: azzal, hogy az óvodai alkalmazott 129

130 jogviszonyt létesít, illetve már meglévő jogviszonyát fenntartja egy olyan munkahelyen, amelyet törvény nyilvánít teljes dohányzási tilalom alá eső munkahelynek, magára nézve kötelezőnek fogadja el a nevelési-oktatási intézmény ilyen jellegű besorolását, az ezzel járó szigorúbb szabályokat. Ezek megsértése a munkahelyi normák be nem tartásának minősül, és munkáltatói intézkedést, végső soron fegyelmi eljárást vonhat maga után. A munkavállalónak el kell fogadni a szigorú munkahelyi körülményeket, azaz gyakorlatilag csak az óvoda tágabb területén kívül (pl. közterületen, dohányozhatna munkaidőben, de amennyiben az óvodai alkalmazott munkaidőben cigarettázás céljából elhagyja az óvodát, azaz a munkahelyét-, az a M.T.-ben rögzített rendelkezésre állási kötelezettségének és munkaköri kötelezettségének megszegése. Ez az idő nem tekinthető munkaidőnek. A vezető természetesen nem adhat ilyen jellegű távollétre jogszerűen engedélyt, nem hunyhat szemet sem felette, továbbá érvényt kell szereznie a nemdohányzók védelméről szóló törvényben és a munkajogi szabályoknak leírtaknak. Nagykarácsony Szabóné Belovári Rita óvodavezető 130

131 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Az intézmény neve/címe: MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK Óvodavezető munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodavezető FEOR száma: A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója:. A munkakör szakmai irányítója: Kötelező óraszáma:. A munkakörnek alárendelt munkakörök: vezető beosztású munkakörök ( óvodavezető-helyettes, óvoda tagintézmény-vezető, óvoda tagintézményvezetőhelyettes, óvoda intézményegység-vezető, óvoda intézményegységvezető-helyettes) pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak pénzügyi-gazdálkodási feladatokat ellátó munkakörök A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az intézmény óvodavezetői feladatainak ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - a munkakörnek alárendelt vezető beosztású munkakörök, - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - a munkakör helyettesítésére vonatkozó szabályokat az intézmény SZMSZ-e tartalmazza a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdés f) pontja szerint A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányítási program, Házirend, - Nevelési program. A munkavégzés helye: 131

132 az intézmény székhelye:.. az intézmény telephelye:. Az óvodavezető a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve a további a munkakörnek közvetlenül alárendelt vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el. 132

133 A munkakör tartalma Vezetési feladatok Általános vezetési feladatok Működési feltételek - Megteremti a szakszerű és törvényes működés belső szabályozási feltételeit. Ennek érdekében gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályokban előírt szabályozások. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, ha szükséges, módosítást kezdeményez. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Elkészíti az alapító okiratban foglaltak részletezéseként az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát. - Gondoskodik az SZMSZ elfogadtatásáról, rendszeres felülvizsgálatáról, kiegészítéséről, valamint a fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Gondoskodik a házirend elkészítéséről, aktualizálásáról. - A házirendet a nevelőtestület számára elfogadás céljából átadja. - Gondoskodik a házirend - fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából, valamint - nyilvánosságáról, és - ellátottak részére történő átadásáról. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Meghatározza az intézmény minőségpolitikájának főbb irányait. - Elkészíti az intézményi minőségirányítási programot, gondoskodik annak elfogadásáról, valamint a fenntartó általi jóváhagyásáról. - Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. - A minőségirányítási programhoz illeszkedve elkészíti az intézmény hosszú- és rövidtávú stratégiai programját. Adat nyilvántartás, kezelés és iratkezelés - Gondoskodik az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításáról, ennek érdekében elkészítteti és betartatja - a közalkalmazottak személyi adatai, - az óvodai ellátottak személyi adatai, valamint - a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatokat. - Gondoskodik a helyi iratkezelési szabályzat elkészíttetéséről, és felügyeli az iratkezelést. - Ellátatja a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatokat. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága - Biztosítja az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalát. - Gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságra-hozataláról. Munkáltatói jogkörök gyakorlása - Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben, a foglalkoztatottak szociális, jóléti, egészségügyi és kulturális juttatásairól. Továbbképzés, képzés - Felügyeli, ellenőrzi a 7 évenkénti pedagógus továbbképzést. 133

134 - Gondoskodik arról, hogy elkészüljön a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv. - Vezetteti a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartásokat. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az illetékes hatóságnak, gyermekvédelmi intézménynek, ha a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja. Esélyegyenlőség - Gondoskodik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásáról és végrehajtásáról. - Figyelemmel kíséri az ellátottak ellátáshoz való hozzájutása, illetve az ellátás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesülését. Tagintézmények, intézményegységek vezetésével kapcsolatos feladatok Legfelsőbb irányítás - Gondoskodik arról, hogy a tagintézmények, intézményegységek összehangoltan, egy intézményként működjenek. - Irányítja az intézmények tevékenységét, szakmai munkáját. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Nevelési programmal kapcsolatos feladatok - Irányítja a nevelési program elkészítésének feladatait, gondoskodik a nevelési program összeállításáról. - A nevelési programot elfogadás céljából átadja a nevelőtestület számára. - Gondoskodik a nevelési program fenntartó általi jóváhagyásáról. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Irányítja az óvodai munkaterv elkészítését, a munkaterv keretében meghatározza a nevelési év rendjét. - A munkaterv elkészítése során kikéri az óvodaszék, a szülői szervezet véleményét. Nevelőtestülettel, alkalmazotti közösséggel, szakmai munkaközösséggel kapcsolatos feladatok - Vezeti a nevelőtestületet. - Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. - Irányítja és ellenőrzi a nevelő munkát. - Ellátja az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos irányítási feladatokat. - Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. Döntési, együttműködési feladatok - Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy Kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. - Dönt a gyermekek intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában hatáskörébe tartozó ügyekben. - Együttműködik a(z) 134

135 - óvodaszékkel, - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - szülői szervezetekkel. 135

136 Szakmai ellenőrzés - Megszervezi a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzését, felmérését. Erre szükség szerint szakértőt kér fel. Az óvodai foglalkozások megszervezése - Megszervezi az óvodai foglalkozásokat oly módon, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel kapcsolatos, valamint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. - Biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a gyermek a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. - Biztosítja, hogy a gyermeket ne érje hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. Egyéb feladatok - Gondoskodik a nemzeti és az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről. - Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. - Irányítja a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. - Gondoskodik a gyermek felvételével, az óvodai elhelyezéssel, a gyermek fejlődésével, a működés rendjével kapcsolatos értesítési feladatok elvégzéséről. - Irányítja a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. - Gondoskodik arról, hogy a tanügyi nyilvántartások vezetésre kerüljenek. Speciális nevelési feladatok - Megszervezi a speciális gondoskodást igénylő gyermekek óvodai ellátásának feltételeit, biztosítja az ellátáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételeket. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Az intézmény működtetése - Az óvodavezető az intézmény költségvetése alapján biztosítja az intézmény működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. - Az óvodavezető felelős a takarékos gazdálkodásért. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok ellátása - Irányítja a költségvetési tervezési feladatokat. - Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. - Közreműködik a beszámolási tevékenységben, megadja a szakmai beszámolóval kapcsolatos iránymutatást. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok ellátása - Irányítja, illetve felügyeli az intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos információk szolgáltatását. - Gondoskodik a fenntartó által kért információk biztosításáról a költségvetési gazdálkodása során. A pénzügyi-számviteli szabályozottsággal kapcsolatos feladatok 136

137 - Gondoskodik az intézményre is vonatkozó pénzügyi-számviteli szabályzatok elkészíttetéséről és jóváhagyásáról, különösen a következőkről: - számviteli politika a kapcsolódó szabályzatokkal (számviteli rend), - számlarend. 137

138 Költségvetési ellenőrzési feladatok - Gondoskodik az intézmény FEUVE rendszerének kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről. - Elkészítteti és jóváhagyja az intézmény Belső ellenőrzési kézikönyvét, gondoskodik a kézikönyv évenkénti felülvizsgálatáról. - Intézkedéseket tesz az éves ellenőrzési terv elkészítésére és végrehajtására. Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, 138

139 - a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A nevelési programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A nevelési program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. A gyermekek értékelése - Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok Külső kapcsolatok A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. 139

140 Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: átadó átvevő Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. 140

141 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Az intézmény neve/címe: Élelmezésvezető munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Élelmezésvezető FEOR száma:.. A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója:. A munkakör szakmai irányítója: Utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök: - főszakács/szakács - konyhai kisegítő A munkakör célja: Az intézményvezető irányítása és ellenőrzése alatt az oktatási-nevelési intézmény étkezetési, élelmezési feladatainak folyamatos és zavartalan ellátásának biztosítása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - szakképzettségének megfelelő munkakörök, - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - egyéb gazdasági jellegű munkakört betöltő személyek. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - élelmiszerekről szóló jogszabályok, - közegészségügyi jogszabályok, - munkavédelemről szóló jogszabályok. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye:.. az intézmény telephelye:. Az élelmezésvezető a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. 141

142 A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Legfőbb feladata - Az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése alatt, munkatársai segítségével és bevonásával biztosítja az intézmény élelmezési feladatainak folyamatos és zavartalan ellátását. - Felelős az irányítása alatt álló főzőkonyhában előállított ételféleségek minőségéért és élelmiszerbiztonságáért, a főzőkonyha rendeltetésszerű működéséért. - Felelős az élelmezési részleg tevékenységének megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért. - Felelős az ellátottak és az intézményi élelmezésben résztvevő alkalmazottak részére előírt élelmezési szolgáltatásokért. - Anyagi felelősség terheli a munkakörével kapcsolatban okozott károkért. Részletes szakmai feladatok Az élelmezési anyagokkal kapcsolatos feladatok - Gondoskodik az élelmezési anyagok beszerzéséről, annak mennyiségi és minőségi átvételéről, szakszerű tárolásáról. Fokozott figyelmet fordít a friss, magas tápanyagtartalmú élelmezési anyagok beszerzésére. - Figyelemmel kíséri az anyagkészletek mindenkori nagyságrendjét és összetételét, rendszeresen ellenőrzi a raktári készletek feltöltését. - Gondoskodik a göngyölegek megfelelő időben történő visszaszállításáról. - Gondoskodik a főzéshez szükséges nyersanyagok raktárból megfelelő időben történő kivételezéséről, előkészítéséről, az ételek higiénés előírásoknak megfelelő elkészítéséről, tárolásáról, kiadásáról. - Gondoskodik a romlott élelmezési anyagok selejtezéséről. - Megszervezi az élelmezési hulladék gyűjtését, hasznosítását, értékesítését. Ellenőrzési feladatok - Ellenőrzi az élelmezési anyagok felhasználását mind a raktárban, mind pedig a főzőtérben. - Betartja és betartatja a közegészségügyi és járványügyi előírásokat, ezzel kapcsolatosan ellenőrzi az ételminták vételének tényét minden kiosztásra kerülő ételből. - Betartja és betartatja a munkavédelmi előírásokat. - Részt vesz az élelmezési raktár időszaki (havi, negyedévi) tételes ellenőrzésében. Az ellenőrzések keretében vizsgálja a raktári rendet, higiéniát, a tárolt áruk minőségét, a romlandó élelmezési anyagok felhasználásának rendjét. - Betartja és betartatja a pénz- és anyaggazdálkodásra, számviteli rendre vonatkozó, valamint az intézmény szabályzataiban foglalt előírásokat, megszervezi a nyilvántartások vezetését. - Felügyeli a felszolgált ételek mennyiségét, minőségét, átadását, felelős az időben történő kiszolgálásért. - Ellenőrzi az élelmezési normák betartását. - Felügyeli a rendelkezésre álló eszközök, berendezési tárgyak szakszerű kezelését. Adminisztratív feladatok 142

143 - Elkészíti a heti étlapokat és gondoskodik azok jóváhagyásáról. - Gondoskodik az élelmezéssel kapcsolatos anyagnyilvántartás vezetéséről, a térítési díjak a fenntartó által meghatározott időben történő beszedéséről. - Gondoskodik a göngyölegek nyilvántartásáról. - Kiszámítja a nyersanyagnormát. - Vezeti az étkezők nyilvántartását. - Figyelemmel kíséri az élelmezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályokat, gondoskodik ezek gyakorlatban történő érvényesítéséről. - Figyelemmel kíséri az energiafelhasználást, a fogyóeszközök, segédanyagok felhasználását, összességében a ráfordítások alakulását. - Felelős az adminisztratív munka szabályszerű ellátásáért. Egyéb feladatok - Megfelelő, konstruktív kapcsolatot alakít ki, illetve tart fenn a szállítókkal, hatóságokkal (ÁNTSZ). - Az intézményvezetőnél javaslatot tesz az élelmezési feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítására és biztosítására, az irányítása alá tartozó terület munkatársainak továbbképzésére. - Beszámol feletteseinek az élelmezési tevékenység ellátásáról. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok Külső kapcsolatok A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt:

144 átadó átvevő Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. 144

145 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Az intézmény neve/címe: Szakács munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Szakács FEOR száma:.. A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója:. A munkakör szakmai irányítója: Az utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes - élelmezésvezető A munkakörnek alárendelt munkakörök: - konyhai kisegítő A munkakör célja: Az élelmezésvezető irányítása mellett, a megfelelő adagszámban, alkalommal a higiénés és egyéb előírások betartásával az ételek elkészítésében és kiszolgálásában való részvétel. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - más szakács - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - más szakács. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - élelmiszerekről szóló jogszabályok, - közegészségügyi jogszabályok, - munkavédelemről szóló jogszabályok. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye:.. az intézmény telephelye:. 145

146 A szakács a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. 146

147 A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Legfőbb feladata - Az élelmezésvezető irányítása szerint biztosítja a konyha működését, végzi a konyhai feladatokat. - Biztosítja a konyha rendjét, az elkészített ételek megfelelő minőségét. Részletes szakmai feladatok Az élelmezési anyagokkal kapcsolatos feladatok - Ételkalkuláció alapján átveszi a nyersanyagot az élelmezésvezetőtől, az átvétel és a felhasználás közötti időben gondoskodik a szakszerű tárolásról. - Gondoskodik arról, hogy az élelmezési raktárból átvett anyagokat csak az előírásoknak megfelelő célra használják fel, az előírt anyaghányadot betartsák. A felhasználásra nem kerülő nyersanyagot visszaadja. - Irányítja, és folyamatosan ellenőrzi a nyersanyag-előkészítés folyamatát. - Anyagi felelősséggel tartozik az átvett nyersanyag minél gazdaságosabb felhasználásáért. - Gondoskodik az ételminták szabályos vételéről és tárolásáról. Az étel előállításával, kiadásával kapcsolatos feladatok - Gondoskodik az ételek minőségi és egyéb előírások szerinti elkészítéséről, tárolásáról. - Munkája során a legmegfelelőbb konyhatechnológiát alkalmazza. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az élelmiszerek a konyhatechnológiai eljárások során megőrizzék előnyös tulajdonságaikat, tápanyagtartalmukat, növekedjék emészthetőségük. - Betartja és betartatja a főzéstechnikai, technológiai előírásokat, a baleset- és munkavédelmi szabályokat. Az egész konyha területén étkezni (evés-ivás) tilos! Az erre kijelölt helyen van erre lehetőség. - A konyha rendelkezésére bocsátott eszközöket, berendezéseket szakszerűen üzemelteti. - Megszervezi a higiénikus és esztétikus felszolgálást, biztosítja az étkeztetéshez szükséges tálcákat, tányérokat, evőeszközöket. - Felügyeli a csoportokban történő ételkiadást, helyben történő étkezésnél az ételkiszolgálást. A bármilyen okból megmaradó készételt az étkeztetés befejezésekor az ellátottak számára repetaként felkínálja azonnali elfogyasztásra. - A melegétel elkészülte után 3 órán túl tárolt ételt újbóli felhasználás előtt érzékszervileg ellenőrzi, azt csak kifogástalan állapotban újbóli felforralás, átsütés után engedi kiszolgálni. A személyi higiénével, tisztasággal kapcsolatos feladatok - A szükséges gyakorisággal részt vesz a jogszabályban előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokon. - Munka közben viseli az előírt munkaruhát. - Szigorúan betartja és betartatja a konyhai és személyi higiéniai előírásokat. A munka megkezdése előtt, és minden olyan esetben, amikor a kéz szennyeződhetett, köteles kezét tisztára mosni és fertőtleníteni. - Biztosítja a konyha és ebédlő rendszeres takarítását, ellenőrzi a konyhai dolgozók ezzel kapcsolatos munkavégzését. Egyéb feladatok 147

148 - Közreműködik az étlap összeállításában. - A szabályos munkavégzés akadályoztatása esetén (személyi, tárgyi, dologi) először saját hatáskörben próbál eljárni, amennyiben ez nem lehetséges, a problémát jelzi az élelmezésvezetőnek. - Részt vesz a konyha és ebédlő eszközeinek leltári ütemtervben meghatározott leltározásában. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok Külső kapcsolatok A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: átadó átvevő Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. 148

149 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Az intézmény neve/címe: Konyhai kisegítő munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Konyhai kisegítő FEOR száma:.. A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója:. A munkakör szakmai irányítója: Az utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes - élelmezésvezető - szakács A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A szakács közvetlen irányítása és felelőssége mellett, a megfelelő adagszámban, alkalommal, a higiénés előírások betartásával az ételek elkészítése és felszolgálása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - más konyhai kisegítő - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - más konyhai kisegítő A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - élelmiszerekről szóló jogszabályok, - közegészségügyi jogszabályok, - munkavédelemről szóló jogszabályok. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye:.. 149

150 az intézmény telephelye:. A konyhai kisegítő a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. 150

151 A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Legfőbb feladata - A szakács irányítása alapján végzi a rábízott feladatokat. Részletes szakmai feladatok Az élelmezési anyagokkal kapcsolatos feladatok - A nyersanyagokat szakszerűen előkészíti. Esetleges rossz minőség esetén azt jelzi a szakácsnak. - Anyagi felelősséggel tartozik az átvett nyersanyag minél gazdaságosabb felhasználásáért. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok - Elkészíti, a megfelelő helyszínre szállítja a tízórait, illetve az uzsonnát. - A szakács utasítása szerint közreműködik az étel-előállítás folyamatában. - A konyha rendelkezésére bocsátott eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen használja. - Az étkeztetés befejezéséig az ételt a higiénés előírások betartásával a megfelelő hőfokon tartja. A személyi higiénével, tisztasággal kapcsolatos feladatok - A szükséges gyakorisággal részt vesz a jogszabályban előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokon. - Munka közben viseli az előírt munka-, illetve védőruhát. - Szigorúan betartja a konyhai és személyi higiéniai előírásokat. A munka megkezdése előtt, és minden olyan esetben, amikor a kéz szennyeződhetett, köteles kezét tisztára mosni és fertőtleníteni. - Főzés, étkeztetés után az edényeket a higiéniai előírásoknak megfelelően elmosogatja és a helyére teszi. - Naponta, az étkeztetés után az ebédlőt és a konyhát kitakarítja, az asztalokat lemossa, a padlót felmossa. - Hetente egyszer nagytakarítást végez, melynek során lemossa a bútorokat, a csempéket, kitisztítja a hűtőszekrény(eke)t, átmossa a használaton kívüli edényeket stb. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok

152 Külső kapcsolatok A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: átadó átvevő Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. 152

153 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Az intézmény neve/címe: Óvodapedagógus munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodapedagógus FEOR száma: A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója:. A munkakör szakmai irányítója: Kötelező óraszáma:. Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, - más vezető munkakörök ( óvodavezető-helyettes, óvoda tagintézmény-vezető, óvoda tagintézményvezetőhelyettes, óvoda intézményegység-vezető, óvoda intézményegységvezető-helyettes) A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányítási program, Házirend, - Nevelési program. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye:.. az intézmény telephelye:. 153

154 Az óvodapedagógus a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. 154

155 A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők óvodai működéssel, tevékenységgel kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - Gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, 155

156 - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban - Gondoskodik a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök biztosításáról a különböző játékformákhoz. A játékformákat a lehető legszélesebb körben alkalmazza, így pl.: a mozgásos játékokat, a szerepjátékokat, az építő, konstruáló játékokat, szabályjátékokat, dramatizálást, bábozást. - Gondoskodik arról, hogy a játék kiemelt jelentőséget kapjon az óvoda napirendjében. - Gondoskodik arról, hogy a mese, a vers minden nap megjelenjen a foglalkozásokon. - Gondoskodik a gyermek zenei érdeklődésének felkeltéséről, zenei ízlésének formálásáról. - A gyermeket a rajzolással, festéssel, mintázással, építéssel, képalkotással, egyéb kézi munka fajtákkal megismerteti. - A gyermek természetes mozgását játékos formában fejleszti, segíti a gyermek sporteszközökkel történő ismerkedését. - Lehetővé teszi a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosít a tapasztalatszerzésre. - Segíti a gyermek tanulási tevékenységét, beleértve a szokáskialakítást, a tapasztalatszerzést, a kérdés-válasz alapján történő ismeretszerzést, a megfigyelést, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldást, az óvodai foglalkozást. - Segíti a speciális ellátást igénylő gyermek csoportba történő beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki, s rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt és a szülőt a gyermek speciális nevelésével kapcsolatos tapasztalatairól. - A gyermekek napirendjét úgy szervezi, hogy a gyógypedagógus, logopédus, konduktor, illetve más óvodai foglalkozás megtartása biztosított legyen. A nevelési programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A nevelési program alapján az ismeret átadás és a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Eszköz, felszerelés, játék beszerzést javasol, ha úgy látja, hogy azok szükségesek a megfelelő működéshez, a helyi nevelési terv végrehajtásához. A gyermekek értékelése - Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét. Ünnepek megszervezése - Gondoskodik az óvodai ünnepek lebonyolításáról. Kiválasztja a megemlékezések módját, formáját. - A gyermekek által előadandó műsorokat a csoportban lévő gyermekek korához és fejlettségéhez mérten állítja össze ügyelve arra, hogy a szerepléssel kapcsolatos gyakorlás a gyermekek számára ne legyen teher, maradjon idő a szabad, kötetlen játékra is. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Vezeti a gyermekek jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési feladatokat. 156

157 - Tájékoztatja az intézményvezetőt - ha a gyermek az óvodából több alkalommal igazolatlanul távol marad, - ha indokoltnak tartja valamely gyermek nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét. 157

158 Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha a csoportjában lévő gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval a csoportjába tartozó gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok - Javaslatot tesz a családlátogatás megszervezésére az intézményvezető felé, és ellátogat a csoportjába tartozó gyermekek családjához. - Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a gyermek és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátását az illetékes önkormányzatnál. Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok - Gondoskodik arról, hogy beteg gyermeket a szülő ne adjon át reggel az óvodába. - Elkéri a gyógyult gyermeket hozó szülőtől az orvosi igazolást. - A napközben a betegség tüneteit mutató gyermeket elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a gyermek szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek. Végzi a gyermek ápolását, lázcsillapítását, illetve erre felkéri a dajkát, gondozónőt. - Közreműködik a gyermekek egészségügyi vizsgálatánál, segíti a védőnő és az orvos munkáját. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok Külső kapcsolatok A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék 158

159 A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: átadó átvevő Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. 159

160 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Az intézmény neve/címe: Dajka munkaköri leírása (óvoda) Munkakör megnevezése: Dajka FEOR száma: 5320 A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója:. A munkakör szakmai irányítója: Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, - más vezető munkakörök ( óvodavezető-helyettes, óvoda tagintézmény-vezető, óvoda tagintézményvezetőhelyettes, óvoda intézményegység-vezető, óvoda intézményegységvezető-helyettes) A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A dajka az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányító program, Házirend, - Nevelési program. 160

161 A munkavégzés helye: az intézmény székhelye:.. az intézmény telephelye:. A dajka a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. Szakmai feladatok A munkakör tartalma Általános szakmai feladatok A dajka tevékenység - Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával pozitívan hat az óvodás gyermekek fejlődésére. - A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. - Kapcsolatait a tapintat, az elfogadás jellemzi. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos általános feladatok - Segíti az adott óvodai csoport óvodapedagógusainak a munkáját, ennek során - közreműködik a gyermek testi épségének megóvásában, erkölcsi védelmében, személyiségének fejlődésében, 161

162 - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadását segíti, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. - Segíti a gyermek óvodába szoktatását. - A gyermek fejlettsége, személyisége ismeretében segítséget nyújt számára: - az öltözködésben, - a higiéniás tevékenységében, - a csoportba való beilleszkedésben. - Bekapcsolódik a gyermekkel való foglalkozásba, az ünnepek megszervezésébe és lebonyolításába. - Kísérőként részt vesz a gyermekek óvodán kívüli programjain. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok - Gondoskodik az intézményi munkarend, valamint a gyermekek napirendjének betartatásáról. - Ügyel a balesetvédelemi előírások betartatására, a speciális biztonsági előírások alkalmazására. - Ellátja az elsősegélynyújtással, egészségüggyel kapcsolatos feladatokat. - Gondoskodik az eszközök és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzéséről. - Gondoskodik a tisztítószerek biztonságos tárolásáról. - Részt vesz az intézmény környezete alakításában, szépítésében. Takarítási feladatok - Gondoskodik az óvoda helyiségeinek, valamint játszókertjének, udvarának tisztán tartásáról. - Gondoskodik a textíliák mosásáról, vasalásáról. - Gondoskodik a gyermekek által használt eszközök tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, különösen az étkezésre használat asztalok esetében. - Előre meghatározott ütemterv alapján elvégzi a mosható játékok tisztítását. - Elvégzi a porallergiás megbetegedések elkerülése érdekében szükséges takarítási feladatokat. - Naponta több alkalommal takarítja a gyermekmosdót. Étkeztetéssel kapcsolatos feladatok - Ellátja a konyhai feladatokat, illetve közreműködik e feladatok ellátásában. - A gyermekek étkezési feltételeit biztosítja. - A gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktívan közreműködik. - Az étkeztetésnél ügyel arra, hogy ne forduljon elő ételerőszakolás. 162

163 - Észrevételt tesz az étlap összeállítására ha van olyan étel melyet a gyermekek nagy többsége nem fogad el. - Az étkezés során az étel jellegétől függően alternatív lehetőséget kínál a gyermek számára. - Ügyel arra, hogy a speciális étrendű gyermek a számára megfelelő ételt kapja. Szervezési feladatok (a gyermek napirendjéhez kapcsolódóan) - Közreműködik teremrendezési feladatok ellátásában. - Biztosítja a játék- és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeit. - Segítséget nyújt a gyülekezés és távozás alatt az öltözőkben. - Ügyel a balesetek megelőzésére. - A beteg gyermeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok Külső kapcsolatok A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: átadó átvevő 163

164 Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. 164

165 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda ÉLELMEZÉSI SZABÁLYZAT ÉLELEMEZÉSI SZABÁLYZAT 1. Az élelmezési tevékenység feladata, az ellátás rendszere Szervezetünk konyháját saját kezelésben üzemelteti. 165

166 1.1. Az étkeztetés lebonyolításának formái Az étkeztetést óvodai étkeztetésben helyi ellátási rendszer keretében bonyolítjuk le. Az élelmezés részfolyamatai közül - a raktározás, - az előkészítés, - az ételkészítés a helyi konyhában történik A tálalási forma Az étkeztetést az óvodában csoportos ételkiosztás tálalási forma alkalmazásával biztosítjuk. Csoportos ételkiosztási forma alkalmazása esetén: Ennek keretében az ebédlőbe, tálaló edényekben viszik be az ételt, s itt történik az étel kiosztás, adagolás, tálalás Az étkezésben résztvevők köre Az intézményben ellátottak, az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók étkezhetnek. Vendégétkeztetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a konyha kapacitása lehetővé teszi, illetőleg ha a vendégétkeztetés nem akadályozza az ellátottak étkeztetését Az étrendek összeállításának szempontjai Az étrendet az étkezésben résztvevők összetételének és életkorának megfelelő táplálkozás-élettani szükségletekhez kell igazítani. 166

167 A különböző tényezők összehangolását oly módon kell elvégezni, hogy érvényesüljenek a változatosság, az idényszerűség és a tápanyagszükséglet követelményei. Az étlapkészítés során törekedni kell a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátásra. Ezen belül szükséges a három fő étkezés összehangolása. A növényi eredetű élelmiszerek mellé kell rendelni az állati eredetű élelmiszereket is. Biztosítani kell az ásványi anyagok és a vitaminok folyamatos bekerülését a szervezetbe. A különböző tápanyagok szerepeltetésének összhangjára különös hangsúlyt kell fektetni. A fontos tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek nem maradhatnak le az étlapról, de az egyoldalúság elkerülése érdekében ezek túlsúlyát is ki kell küszöbölni. Az étrend nyújtson megfelelő élvezeti értéket is. Az előzőekben megfogalmazott általános követelmények érvényesítésének egyik legfontosabb mozzanata a változatosság megvalósítása. Törekedni kell arra, hogy az egyes ételek két héten belül ne ismétlődjenek. Változatosságra kell törekedni az egy napon belüli étrendek összeállításánál is. A sokszínű, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend komoly biztosítékot jelent arra, hogy a szükséges tápanyagot megkapja az emberi szervezet. Az étrendet ezért a különböző ételkészítési formák vetésforgó szerű alkalmazásával, több féle alapanyagból kell összeállítani. A zöldségféléket párolással, habarással, töltött, rakott formában, hússal, tojással, tejtermékkel kiegészítve célszerű az étrendbe állítani. A nyári időszakban arra kell figyelmet fordítani, hogy a meleg miatt elvesztett folyadékmennyiséget visszapótolják az étkezésekkel. Téli időszakban pedig fontos feladat, hogy a test hőmérsékletének fenntartása érdekében a kalorikus tápanyagokat fokozottabb mértékben szükséges biztosítani Az étlapok tervezése, jóváhagyása 167

168 Az étlap az élelmezési üzem munkaterve. Az étlapot mindig 1 hétre előre kell elkészíteni. Az étlapot az élelmezésvezető megtervezi, összeállítja, az intézmény vezetője jóváhagyja. A jóváhagyást az érdekeltek aláírásukkal igazolják. Így az étlap utasítássá válik. Változtatni az étrenden csak akkor lehetséges, ha valamelyik nyersanyag nem szerezhető be. A heti étrendet ételféleségenként és naponkénti részletességgel kell megállapítani. A heti étlapon megtervezett ételféleségek elkészítéséhez naponta szükséges élelmezési anyagok mennyiségét az étkezők nyilvántartása szerint a tárgynapon étkezők létszáma alapján kell megállapítani. A heti étlap összeállításáért felelős: az intézmény élelmezésvezetője. Az elkészült étrendet (az intézmény vezetőjének jóváhagyási záradékkal ellátva) megkapja: - a szakács. A jóváhagyott étlapot az intézmény éttermében mindenki számára jól láthatóan ki kell függeszteni, valamint a folyosón elhelyezett hirdetőtáblára. 2. A térítési díjak megállapítása Az ellátást igénybe vevő jogosultak az ellátásért (étkezésért) térítési díjat kötelesek fizetni az önkormányzat határozatában meghatározott mértékben. Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az élelmezésvezetőnél be kell jelenteni. Ha a házirend kedvezőbben nem rendelkezik, a bejelentést követő naptól a kötelezett távolmaradás idejére mentesül a térítési díj fizetésének kötelezettsége alól. A térítési díjat az ellátottaknak az adott hónapra előre kell befizetni. Ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb, vagy több, mint a ténylegesen befizetett összeg, az előre befizetett térítési díjat a következő díjfizetés alkalmával be kell számítani, vagy vissza kell fizetni. 168

169 A vendégétkezők a teljes önköltségnek (nyersanyag költség és a rezsi költség együttes összegének) megfelelő összeget kötelesek téríteni. Az egy napi élelmezési normára arányosan jutó rezsiköltséget 60 %-ban kell kifejezni. A térítési díj befizetéséről nyugtát kell adni a befizető részére. 3. Az élelmezés szervezete és feladatkörei Az élelmezéssel közvetlenül foglalkozó dolgozók: - élelmezésvezető, - szakács, - konyhalány, A létszámot az étkező létszámhoz viszonyítva kell biztosítani, ennek felülvizsgálatára minden évben legalább egy alkalommal (a költségvetés készítésekor) sort kell keríteni. A dolgozók feladatkörét, anyagi felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. A dolgozó feletti munkáltatói, fegyelmi jogkört az ÁMK igazgatója gyakorolja. A dolgozók egymás közötti hatáskör- és munkamegosztási szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint ennek melléklete a gazdálkodási ügyrend részletezi. Az élelmezési részleg felelős vezetője: az élelmezésvezető. Az élelmezésvezetőt az intézmény első számú vezetője nevezi ki, illetve menti fel a munkavégzés alól. A fegyelmi jogkört személyével kapcsolatban ugyancsak az intézmény vezetője gyakorolja. Az élelmezésvezető hatáskörébe tartozik szakmailag az élelmezési részleg valamennyi alkalmazottjának irányítása. Az ételkiosztás időtartama alatt felügyeleti jogkört gyakorol az ételek átvételét és kiosztását végző dolgozók felett, alkalmazási viszonytól függetlenül Az élelmezésvezető feladatainak részletezése 169

170 Az élelmezésvezető feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. 4. Az élelmezési tevékenység folyamatainak szabályozás 4.1. Az élelmezési ellátás folyamatainak eseménycsoportjai Az élelmezési anyagszükséglet költségvetésben biztosítandó fedezetének tervezése. A nyersanyagok beszerzése, tárolása, forgalmának nyilvántartása és elszámolása. Az ellátottak és alkalmazottak étrendjének meghatározása. Az étlapok tervezése, felülvizsgálata és jóváhagyása. A napi élelmezési létszám megállapítása. Előkalkuláció készítése. Az anyagkiszabási ív elkészítése. Az ételkészítő üzemek nyersanyag ellátása. Az ételek elkészítése, minőségi ellenőrzése. Az ételek adagolása, tálalása A folyamatok részletes szabályozása Az élelmezési anyagszükséglet költségvetési fedezetének tervezése Az ellátottak élelmezéséhez szükséges összeg nagyságrendje az intézmény kapacitásának kihasználtságától függ. Az intézmény kihasználtsági fokát %-osan kell meghatározni. Az élelmezési nyersanyagszükséglet pénzügyi fedezetének kiszámításához szükséges az élelmezési nyersanyag norma meghatározása. Élelmezési nyersanyag norma: az a pénzösszeg, amelyet az intézmény egy főre, egy napra nyersanyag költségként felhasználhat. 170

171 Az előző fogalmak és az étkezők számának ismeretében megállapítható az éves élelmezési nyersanyag szükséglet pénzügyi fedezete. Számítása: éves élelmezési napok száma = napi étkezők száma x élelmezési napok száma Évi élelmezési nyersanyag szükséglet pénzügyi fedezete = éves élelmezési napok száma x élelmezési norma A napi élelmezési létszám megállapítása Az intézmény alkalmazotti élelmezésének igénybevételére jogosult dolgozók étkezési szándékukat kötelesek előre bejelenteni. A bejelentés határideje: az étkezés előtt 1 nap. Lemondást vagy pótrendelést az étkezés előtt legalább 1 nappal kell bejelenteni. Az élelmezési létszám nyilvántartása a B r.sz. étkezők nyilvántartása elnevezésű nyomtatványon történik. A létszámkimutatáson szerepelnek mindazok, akik az étkezést igénybe kívánják venni. A napi létszámösszesítés során az egyes létszám-kimutatási lapokon kell összesíteni a tárgynapra vonatkozó tízórai, uzsonna, ebéd és csak ebéd igényeket. Az így kapott összesítések számértéke adja a napi élelmezési létszámot étkezések szerinti bontásban Az anyagkiszabás A nyersanyagkiszabás a napi étkezési létszám és az egyes étrendek keretében készítendő ételsorok ismeretében készül. Az anyagkiszabás utasítás az ételkészítő üzemek felé meghatározza, hogy a tárgynapon milyen ételeket, hány adagban, milyen mennyiségű és minőségű nyersanyag felhasználásával készítsenek. Az ételkészítő üzemek: főzőkonyha. A nyersanyag kiszabás a B r.sz. élelmezési anyagkiszabási és kivételezési bizonylat elnevezésű nyomtatványon történik. 171

172 A kiszabott nyersanyagokat étkezésenként egész napra vonatkoztatva kell összesíteni. Az anyagkiszabási íven feltüntetett nyersanyag mennyiségek alapján számítható ki az ételek összköltsége, illetve a napi nyersanyag felhasználás értéke. Az anyagkiszabási adatokat kizárólag tintával, a szükséges javításokat áthúzással és a helyes adat fölé írásával kell végezni úgy, hogy az eredeti bejegyzés is felismerhető legyen. Az anyagkiszabás egyben az anyagfelhasználás bizonylata is. Az anyagkiszabás valódiságát az élelmezésvezető, az abban szereplő adatok helyességének szúrópróbaszerű ellenőrzését az intézmény vezetője, a feltüntetett ételek elkészítésének tényét a konyha vezetője aláírásával köteles igazolni Az ételek elkészítése, adagolása, szállítása Az anyagkiszabási íven szereplő ételféleségek megfelelő mennyiségben és minőségben történő elkészítéséért a szakács a felelős. Irányítja, szervezi és összefogja az elkészítés folyamatát. Az ételeket kiosztás előtt ellenőrizni kell. Az ellenőrzés az étel minőségére, mennyiségére és összetételére vonatkozik. Ha az étel kiosztásra alkalmas, annak tényét az ellenőrzést végző aláírásával igazolja. A minőségi ellenőrzés után valamennyi tárgynapon készült ételféleségből ételmintát kell eltenni, és azt 48 órán keresztül hűtőszekrényben kell megőrizni. Az ételek kiosztására csak az ételvizsgálat elvégzése és az ételminta elraktározása után kerülhet sor A tárolás, raktározás szabályai Az élelmezési anyagok tárolásánál a tulajdon védelmének szempontjain kívül higiéniai és élelmezés módszertani szempontokat is figyelembe kell venni. Az erre a célra kijelölt helyiségeknek tágasaknak, megfelelő hőmérsékletűeknek és jól zárhatóaknak kell lenni. A tárolás során gondot kell fordítani a különböző élelmiszerek kezelési igényük szerinti elkülönítésére, intézkedéseket kell tenni a megfelelő tárolási körülmények (páratartalom, hőmérséklet, felszereltségi szint, tárolási mód) biztosítására. Raktározási szempontból az élelmiszereket a következőképpen kell csoportosítani: szárazáru, 172

173 földes áru, tejtermékek, gyümölcs és zöldségfélék, fűszerfélék, húsfélék. A különböző élelmiszercsoportok eltérő tárolási módok alkalmazását igénylik. Az előző csoportosítás alapján az alábbi tárolási módok elkülönítésére kell sort keríteni: Szárazáru raktár: Az élelmiszerek csoportokban elkülönítve, megfelelő terhelhetőségű és higiénikus polcokon tárolandók. Csoportok a következők lehetnek: cereáliák (liszt, rizs, búzadara), befőttek, zsírok, olajok. A szárazáru raktárban élelmiszert a földön tárolni szigorúan tilos! A nagyobb kiszerelésű élelmiszereket (pl. 50 kg-os cukor) raklapokra kell helyezni. A felbontott és fel nem használt áruk csomagolásának visszazárásakor a felbontás időpontját a csomagoláson jelölni kell. A szárazáru raktárban tilos a nyílt láng használata. Ennek tényét ki kell függeszteni. Földes áru raktár: Elsősorban burgonya, zöldségfélék és gyümölcsök tárolására kell használni. A földes áru raktárban is szükséges a megfelelő szellőzés biztosítása. Ugyancsak ebben a raktárban lehet tárolni a tojásokat is, de erre a célra elkülönített szekrényt vagy polcot kell alkalmazni. Hűtőládák, hűtőszekrények: A mélyhűtött zöldségfélék, gyümölcsök és húsáruk -18 o C alatt történő tárolására hűtőládákat, hűtőszekrényeket használunk. A hűtőszekrények üzemeltetésénél fontos 173

174 követelmény, hogy legyen elkülönítve kizárólagos hús tárolására használt hűtő, valamint kizárólagosan tejtermékek és tejes ételek tárolására használt un. tejhűtő. A hűtőládákban, hűtőszekrényekben lévő hőmérsékletet mérni kell, a mért értékeket dokumentálni kell. Az élelmiszer-raktár kezelőjének - az anyaggazdálkodás általános szempontjain felül - figyelemmel kell kísérnie az élelmiszer készletek mennyiségi alakulását, a könnyen romló áruk tárolási idejét, szorgalmaznia kell a régebbi beszerzésűek folyamatos felhasználását, a készletek optimális mértékét meg nem haladó feltöltését. Köteles nyilvántartani a beszáradás, porlás, párolgás, romlás miatt leírt élelmiszerek mennyiségét és értékét, valamint vizsgálnia kell a leírás okát, jogosságát és indokoltságát Az élelmiszer-hulladék hasznosítása Az élelmiszer hulladék az emberi fogyasztásra szánt, hulladékká vált élelmiszerek. A konyhán keletkezett élelmiszer hulladék kezeléséről gondoskodni kell az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM. rendeletben meghatározott szabályok szerint. Amennyiben az élelmiszerhulladék értékesítésre kerül, maradéktalanul figyelembe kell venni a hivatkozott FVM. rendelet 21. (3) bekezdésében leírtakat, mely szerint Az élelmiszer-hulladék, kivéve a nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszerhulladékot, 90 C-on, 20 perces hőntartás után állatmenhelyeken, prémes állattelepeken, gazdasági haszonállatot nem tartó ebtenyészetekben takarmányozási célra felhasználható. Élelmiszer-hulladék értékesítése esetén a vevőtől be kell szerezni a jelen szabályzat 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. Az élelmiszer-hulladékot az intézmény egysége 0 Ft-ban állapította meg. 174

175 5. Az élelmezési feladat folyamatának bizonylati rendje A bizonylati rendet a számvitelről szóló, többször módosított évi C. törvény, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján kell kialakítani. A vonatkozó jogszabályok alapján az élelmezési anyagok nyilvántartási és elszámolási rendjét a tulajdonvédelem szempontjából az alábbiak szerint szabályozom Általános rész A tevékenység során biztosítani kell a komplex élelmezési tevékenység minden részfolyamatának bizonylatolását, kezdve az élelmezési igény meghatározásával és befejezve a folyamatos igény-kielégítéssel. Az élelmezési folyamatok összhangját a fizikai és az információs folyamatok összekapcsolásával kell biztosítani. Bizonylatolás célja: az élelmezés folyamatában bekövetkező egyes gazdasági események regisztrálása az esemény idejének, mértékének és irányainak pontos megjelölésével. A fizikai folyamat: az élelmiszer átalakul késztermékké, az az elkészített étellé. Információs folyamatok: adatfeldolgozást szolgáló folyamatok, döntést előkészítő információs folyamatok. A két folyamat egymással szerves egységben áll, s ez képezi az irányítás alapját. Az élelmezési üzem mint a költségvetési szerv önálló egysége, komplex gazdasági tevékenységet fejt ki. 175

176 Ennek része: az anyagbeszerzés, az anyag felhasználás, az anyag átalakítás. A nyersanyagok felhasználásáról az élelmezési üzem mennyiségben és értékben is köteles elszámolni. Bármely összeg kifizetése az intézmény pénzeszközeiből gazdasági művelet. Az erről készült feljegyzés bizonylatnak minősül. A bizonylat az adatfeldolgozásban betöltött szerepe szerint lehet: elsődleges (első feljegyzésként állították ki), másodlagos (az adatfeldolgozás egyik szakaszának eredményeként készítették az elsődleges bizonylat összesítése alapján). A bizonylatok felhasználási körük szerint: a.) belső bizonylat : amelyben a rögzített gazdasági bizonylatot kiállító intézményt érinti, esemény kizárólag a b.) külső bizonylat: a kiállító intézményen kívül más intézményt, vagy vállalatot is érint. Az élelmezési bizonylat alaki és tartalmi kellékei magukban foglalják: a bizonylat megnevezését, a gazdasági művelet megjelölését (amelyre a bizonylat vonatkozik), a gazdasági műveletben résztvevők aláírását, a bizonylat sorszámát. A bizonylat adatait tintával vagy írógéppel olvashatóan kell kitölteni. A javítás csak akkor szabályszerű, ha az eredeti, tévesnek minősített bejegyzés is olvashatónak bizonyul, és azt a javításra jogosult aláírásával hitelesíti. 176

177 Az élelmezéssel kapcsolatos pénztárbizonylatok nem javíthatók. Az eltévesztett bizonylatot át kell húzni és a rontott megjelölést kell alkalmazni. A gazdasági esemény rögzítésére új bizonylatot kell kiállítani A beszerzés bizonylatolása A nyersanyagok biztosítása megrendelés útján történik: szóban, írásban vagy szállítási szerződéssel. A szállítási szerződésben az intézmény meghatározott áruféleségek rendszeres szállításában állapodik meg a szállítóval. Rögzíteni kell a szállítás időpontjait, a szállítandó mennyiséget, a minőségi követelményeket és az árakat is. A napi cikknek minősülő élelmezési anyagok megrendelését az étkeztetést megelőző napon kell foganatosítani (pl. tej, tejtermékek, kenyér, péksütemények). A beérkezett élelmezési anyagokat minden esetben be kell vételezni az intézményben rendszeresített analitikus nyilvántartásokba. Az átvétel során meg kell győződni arról, hogy a nyersanyag mennyiségben és minőségben megfelel-e a szállítólevélen feltüntetett adatoknak. A szállítólevél 2 példányban az átvevő egységnél marad, a 3. példány az intézmény bélyegzőjével és az átvevő aláírásával ellátva kerül vissza a szállítóhoz. (A 2. sz. melléklet tartalmazza az élelmezéssel kapcsolatos nyomtatványokat.) Felvásárlás őstermelőktől: Az átvevő adóalanynak (az intézménynek) a felvásárlásról igazoló bizonylatot kell kibocsátania, amely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. A felvásárlási jegyet (D.F. 303/V/új. r.sz. nyomtatvány) az ÁFA törvény szerint meghatározott alaki és tartalmi követelmények betartásával legalább 2 példányban kell kiállítani, melyből az eredeti példányt a terméket átvevő intézménynek kell megőrizni, a másodpéldányt pedig a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak kell átadni. 177

178 A felvásárlást igazoló bizonylat az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumnak minősül. A kompenzációs felár az ÁFA törvény szerint az átvevő intézmény szempontjából előzetesen felszámított ÁFA-ként viselkedik, azaz az átvevő adóalany adólevonási joga a kompenzációs felár kifizetésének időpontjában keletkezik. A felvásárlási jegy kötelező adattartalma: a vásárolt termék mennyisége, egységára, az eladó sajátkezű aláírása, az eladó lakcíme, és személyi igazolvány száma, a kompenzációs felár nagysága, a vételár átvételét igazoló aláírás, a bizonylat sorszáma, az átvevő adóalany neve, címe, a felvásárlási ár és a kompenzációs felár együttes összege, a termék felvásárlási ára A raktározás bizonylatolása Az intézmény által beszerzett élelmezési nyersanyagok nyilvántartása, készletváltozásainak feljegyzése a raktárban és az anyagkönyvelésen történik. A raktárban az anyagok forgalmáról csak mennyiségi nyilvántartást kell vezetni a raktári nyilvántartó lapon (fejlapon). A könyvelés alapját az áruval beérkezett adathordozók képezik: szállítólevél, átvételi elismervény, készletvételezési jegy, számla. 178

179 A raktári nyilvántartással párhuzamosan az anyagkönyvelés is feljegyzi az anyagkészletben bekövetkezett változást mennyiségben és értékben is. Az élelmezési nyersanyagok nyilvántartását áruféleségenként külön-külön kell vezetni a készletnyilvántartó lapon (B r.sz. nyomtatvány). A bevételi tételek könyvelése a raktári bevételezés után történik a beérkezett bizonylatok alapján. (számla,szállítólevél) A napi kiadási tételeket egy-egy időszak után (hónap) összesítve kell bejegyezni. Az egyes napokon kiadott mennyiségek összesítésére az Anyagfelhasználási összesítőt (B r. sz. nyomtatvány) kell alkalmazni. Ezen az anyagok összegezése és feljegyzése csak mennyiségben történik meg. Ugyancsak az áruféleségek mennyiségi összesítésére használatos az un. előgyűjtő, amelyen külön-külön vezetik, havonként összegzik a kiadott mennyiségeket. Az így kapott összegeket kell átvezetni a készletnyilvántartó lapokra. A készletnyilvántartó lapokon már értékben is nyilván kell tartani az áruféleségeket a számviteli törvény szerinti számlacsoportok alapján. A kiadott árumennyiségek értékét a feltüntetett egységárak súlyozott átlagos egységár alapján kell kiszámítani és lekönyvelni. A konyhavezető (vagy megbízottja) az anyagigénylési lap alapján veszi át az élelmezési nyersanyagokat. Az átvétel mindig a tényleges étkezést megelőző napon minden esetben azonos napszakban történik. Az anyagok átvételét a konyhavezető (vagy megbízottja), átadását az élelmezésvezető igazolja aláírásával az igénylő lapon. Az anyagokat csak pontos mérés, ill. számolás után szabad átvenni. A raktárból kivételezett anyagokért a konyhavezető vagy megbízottja, anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. 179

180 5.3. Az élelmezési tevékenység bizonylatolásának folyamata A beérkezett élelmezési anyagok átvétele a raktárban történik, ahol a ténylegesen átvett mennyiségekről az élelmezési anyagokkal együtt érkező bizonylat (szállítólevél, számla) adataival egyeztetve kell a beérkezett élelmezési anyagok mennyiségét és értékét az analitikus nyilvántartásokban manuális vagy számítógépes feldolgozással rögzíteni. A naponkénti felhasználáshoz szükséges élelmezési anyagokról a raktárból történő kivételezéshez az élelmezési anyag kiszabási és kivételezési bizonylatot (B r.sz.) kell kiállítani. Az anyagok átvételét a konyhavezető vagy annak megbízottja, átadását pedig a szakács igazolja aláírásával az igénylő lapon. Az anyagkiszabási bizonylatot az élelmezésvezető tölti ki és aláírásával igazolja, hogy az élelmiszereket a szakács kiadhatja. A kivételezések, pótkivételezések és visszavételezések mennyiségét a bizonylatok alapján naponta kell feljegyezni egy tételben a felhasznált anyagféleségek mennyiségének havi előgyűjtőjén, azaz az Anyag-felhasználási összesítő -n (B r. sz.). Az anyag-felhasználási összesítőt aláírja az élelmezésvezető aki az anyagkivételezési bizonylatról vezeti át az adatokat az összesítőre, valamint mennyiségben és értékben vezeti a készletnyilvántartó lapokat. Az intézményben a nyilvántartási ár alapján kell megállapítani a felhasznált mennyiségek értékét és szükséges ezek rögzítése az anyag-felhasználási összesítőn. A felhasznált élelmezési anyagok értékét egy tételben havonta fel kell jegyezni az Élelmezési normák eltérésének kimutatásában (B r.sz.). Az élelmezési norma betartását és ehhez kapcsolódóan a normától való eltérés összegeit az élelmezési norma szerint felhasználható összeg és a havi anyagfelhasználás értéke alapján havonta kell megállapítani. A raktári készleteket a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban foglaltak szerint szükséges leltározni. A különbözeteket - hiányt, többletet- a költségvetési szervek 180

181 mérlegkészítési kötelezettségére és leltározására vonatkozó rendelkezésekben foglaltak szerint kell rendezni. 6. Az étkeztetési tevékenység belső ellenőrzése Az élelmezési tevékenység belső ellenőrzése szerves részét képezi az intézmény komplex belső ellenőrzési tevékenységének. Ebből adódóan a belső ellenőrzésért felelős személyek megnevezése az intézmény vezetője által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Szabályzatban illetve a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer felülvizsgálati utasításában található meg. Az élelmezés ellenőrzésének részletes feladatait minden évben az intézmény belső ellenőrzési ütemtervében és a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszerben kell rögzíteni a felelősök és a határidő megnevezésével. Az étkeztetés ellenőrzésének részletes szempontjai: A heti étrend kialakításának, változatosságának ellenőrzése, Az élelmezési anyagok beszerzésének ellenőrzése. Az anyagok kiadásának és felhasználásának ellenőrzése. Az elszámolások, valamint a bizonylatolás rendjének ellenőrzése. Az elkészült ételek minőségi vizsgálata. Tálalás, adagolás vizsgálata. A konyha kapacitás kihasználásának vizsgálata. Az ételek felhasználásának, a maradékok hasznosításának ellenőrzése. Az élelmiszerraktár ellenőrzése. A térítési díjak megállapításának és beszedésének ellenőrzése. A térítési díj megállapítása céljából az étkezők által benyújtott nyilatkozatok tartalmi felülvizsgálata. 181

182 Az elvégzett belső ellenőrzésekről minden esetben feljegyzést kell készíteni. Az élelmezésvezető köteles figyelemmel kísérni az ellenőrzés tapasztalatait és saját hatáskörben köteles intézkedni a hiányosságok felszámolása, illetőleg megelőzése érdekében. 7. Vegyes rendelkezések Az élelmezési részleg és a konyha dolgozói kötelesek a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve konyha üzemeltetésére vonatkozó előírásait betartani. A konyha vezetője más intézmény vezetőjétől utasítást nem fogadhat el. Kizárólag munkáltatója, illetőleg közvetlen hivatali felettese instrukciói alapján köteles elvégezni mindennapi feladatait. Az étkezőt rendezvények megtartása céljából, saját és más intézmények dolgozói rendelkezésére lehet bocsátani az intézményvezető engedélyével. Amennyiben ételfertőzés, vagy mérgezés alapos gyanúja feltételezhető, az intézmény vezetője haladéktalanul köteles értesíteni a területileg illetékes Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét. Jelen Élelmezési szabályzat szeptember 01. napján lép hatályba. Jelen Élelmezési szabályzatban nem rögzített élelmiszerbiztonsági szempontok a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszerben kerültek meghatározásra. Nagykarácsony, szeptember 01. intézményvezető Szabóné Belovári Rita 182

183 1. sz. melléklet N Y I L A T K O Z A T az állati etetésre használt élelmiszer-hulladékról (konyhai hulladékról) Alulírott,. mint a.. konyháján keletkezett élelmiszerhulladék (konyhai hulladék) elszállítója az alábbi nyilatkozatot teszem: 1.) Az élelmiszer-hulladékot (konyhai hulladék, ételmaradék) nem gazdasági haszonállat takarmányozására kívánom felhasználni. 2.) A konyhai ételmaradék (élelmiszer-hulladék) elszállítására zárt, csorgásmentes, fertőtleníthető tárolóedénnyel, valamint annak tárolására és hőkezelésére alkalmas elkülönített helyiséggel rendelkezem. 3.) A szállítóedényt minden ürítést követően tisztítom, fertőtlenítem. 4.) Biztosítom, hogy az általam elszállított állati eredetű nyersanyagot, félkész vagy készterméket tartalmazó közétkeztetési konyhai hulladékot (élelmiszer hulladékot) az állati takarmányozásra történő felhasználás előtt a jogszabályi (71/2003. (VI.27.) FVM. rendelet) előírásoknak megfelelően hőkezelem aláírás 183

184 2. sz. melléklet Az élelmezéssel kapcsolatos és használandó bizonylatok jegyzéke Sorszám A bizonylat megnevezése A bizonylat száma 1. Készletnyilvántartó lap B r.sz. 2. Élelmezési anyagkiszabási és kivételezési bizonylat B r.sz. 3. Anyagfelhasználási összesítő B r.sz. 4. Értékforgalmi gyűjtő B.Sz.ny r.sz. 5. Élelmezési normák eltérésének kimutatása B r.sz. 6. Étkezők nyilvántartása B r.sz. 7. Heti étlap B r.sz. 8. Nyugta B.sz.ny /V. r.sz. 184

185 185

186 186

187 187

188 188

189 189

190 190

191 191

192 192

193 Megismerési nyilatkozat Nagykarácsony szeptember 01 től hatályos élelmezési szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Beosztás Dátum Aláírás 193

194 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN KÉSZÍTETT TERVEZE Gyermekbalesetek megelőzése A gyermekbalesetek elkerülése mindannyiunk kötelessége. Ehhez elkerülhetetlenül hozzátartozik, hogy intézményünk dolgozói évente részt vesznek Tűzvédelmi, Munkavédelmi, HACCP- Redszert ismertető előadáson, melyek tartalmát ismerik, elfogadják, szabályait betartják, mindezt aláírásukkal igazolják ban elkészült az intézmény 2 Prevenciós programja, amely szintén minden intézményi dolgozó számára kötelező jellegű előírásokat tartalmaz. A közvetlenül gyermekeket érintő veszélyforrások a következő területekre oszthatók: 1. Kültéri-amely jelenti az udvari játékot, illetve az óvodai szervezett sétákat kirándulásokat. 2. Beltéri-, amely az intézményen belül, az épületen belüli lehetséges veszélyforrásokat jelenti. 1. Kültéri veszélyforrások Az udvari kötetlen játék biztonságához feltétlenül hozzátartozik az udvari játékeszközök rendben tartása. Elkészítettük a Szakértői vélemény-játszótéri eszközök biztonságtechnikai felülvizsgálatát, a benne megállapított hibákat korrigáltuk. A régi, elhasználódott játékokat, a vas játékeszközöket megszüntettük, a jelenleg is használatos eszközöket folyamatosan karbantartjuk, a megfelelő helyekre homokot helyezünk pl.: a mászókák, hinták alá. Az egyes játékok használatának megvannak a szabályai, pl.: a csúszda rendeltetésszerű használata. A gyermekek ruhájából lógó madzagok, a sál elakadhat, erre figyelmeztetnünk kell a gyermekeket. Az udvarra biciklit hozni illetve azt használni Tilos (mind a szülők, mind a gyermekekre vonatkozik ez a szabály, amit a Házirend is tartalmaz). Az udvarunkon folyamatosan metsszük, vágjuk a lelógó ágakat, amelyek baleset forrásai lehetnek. Az óvoda hátsó udvara, külső raktárai, pincéje csak óvodai dolgozók számára látogathatók. 2. Intézményen belüli veszélyforrások Az óvoda egyes helyiségei a gyermekek számára nem látogathatók: felnőtt öltöző, iroda, raktár, felnőtt WC, konyha. 194

195 A gyermekek az alábbi helyeken tartózkodhatnak: folyosó-öltöző, gyermek mosdó-wc, csoportszobák, étkező, tornatermi folyosó, tornaterem. A gyermekek egyik helyiségben sem tartózkodhatnak felnőtt dolgozó jelenléte nélkül, illetve felnőtt dolgozó engedélye nélkül (pl.: WC, mosdó). A felnőtt dolgozón elsősorban az óvodapedagógus értendő, de minden intézményi dolgozó felelős a gyermekekért. A gyermekek az óvoda épületében található villanykapcsolókhoz nem nyúlhatnak, csak felnőtt kapcsolhatja fel. Az elérhető konnektorokba vak-dugókat helyeztünk. Az óvodában tartózkodó gyermekekért a HÁZIREND -ben megfogalmazottak szerint vállaljuk a felelősséget: Gyermek az óvodában csak a nyitva tartás ideje alatt tartózkodhat, itt töltött ideje nem haladhatja meg a napi 10 órát. - Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért vállalják a felelősséget, akit az óvónő vagy a dajka átvett. - Távozáskor a szülő megérkezésétől kezdődően a gyermekért a szülő a felelős. Az óvodából távozó gyermek a szülővel is csak az óvónő vagy a dajka tudtával mehet el. - Egyedül járós gyermek csak nagycsoportos lehet. A szülő írásos nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy az óvodába egyedül jön, és hogy egyedül engedjük őt haza. A beltéri veszélyforrások elkerülése érdekében az alábbiak szerint járunk el: Folyosó-öltözőben kizárólag öltözködés céljából tartózkodunk. Szabály, hogy mindenki a saját jelénél ül, ott várja a segítséget, ott várakozik a társaira. A gyermek mosdó-wc engedéllyel vagy felügyelettel, kizárólag tisztálkodás és szükségletek céljából látogatható. A nagy létszám és szűk helyiség miatt próbáljuk a folyamatosság elvével ellátni a teendőket, elkerülni a lökdösődést, rohangálást, egymás taszigálását. Főként fogmosás során kell odafigyelnünk, ne fröcsköljék a vizet. - A csoportszobák esetén is probléma lehet a magas létszám, megfelelő tevékenységformát kell kiválasztanunk a konfliktusok elkerülése végett. Az asztalok, székek, játékeszközök rendeltetésszerű használata nagyon lényeges, folyamatosan fel kell rá hívni a gyermekek figyelmét. A Kisvakond csoport galériájára max. 5 fő mehet fel, a lépcsőn nem rohangálhatnak, arról leugrálni sem szabad, az ÁNTSZ előírásainak megfelelő védőlécezés megtörtént. Csak a számukra elérhető játékokkal játszanak, a szekrények polcaira felmászni tilos, a feljebb levő játékokat az óvónőtől kell elkérni. A csoportszobákban található magnót, TV-t, videót csak felnőtt kezelheti. Az élősarokban elhelyezett akvárium gondozása felnőtt jelenlétében lehetséges. Étkezőben megköveteljük a fegyelmezett viselkedést, csak a kijelölt napos dolgozik. Külön felhívjuk a gyermekek figyelmét, hogy az étel kiosztásakor kezeikkel ne hadonásszanak, megfelelő módon üljenek a széken. Az evőeszközök használatakor a villával, kanállal való hadonászás tilos. Széken való ülésnél gyakori hintázás nem megengedett. Tornatermünk folyosóján és a tornateremben gyermekek csak felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak. A tornateremben csengőt szereltünk fel segítség kérésének esetére. A tornateremben szigorú szabályok érvényesek. A tornaeszközöket csak engedéllyel használhatják, szertári részen gyermekeknek tartózkodni tilos, bordásfal, lengő, hinták, létrák használatakor szivacsszőnyeg kötelező. A lengő tornaeszközöket abban az esetben, ha nem használjuk, megfelelő magasságban fel kell kötni. A lógó létrán csak 1 fő lehet. Olyan tornaelemek gyakorlásánál, amelyek veszélyesek, pl.: guruló-árfordulás+1 felnőtt segítő jelenléte szükséges. 195

196 Az óvodai élet mindennapjai különböző tevékenységformák gyakorlásával valósul meg. Az óvodapedagógus feladata, hogy az egyes tevékenységekek előtt elmondja, mely szabályok betartása kötelező, mire kell figyelni a gyermekeknek, mit szabad, mi az ami tilos. Az egyes tevékenységformák: - Mese-vers: naponta, a mesegyertya közelébe a gyermekek nem tartózkodhatnak. Esetleg még probléma adódhat elő bábozáskor, mese-dramatizáláskor: fegyelmezett viselkedéssel, egymásra való odafigyeléssel ez elkerülhető. - Ábrázolás: fontos, hogy csak olyan eszközöket használunk, olyan anyagokkal dolgozunk, amelyek a gyermekek számára veszélyes anyagokat nem tartalmaznak. Festéskor odafigyelünk, nehogy kifolyjon a víz. Olló használata csak akkor lehetséges, ha az óvónő is az asztalnál ül. - Ének zene: körjátékok, mozgásos játékoknál meg kell követelnünk a fegyelmet, óvatosságot. A hangszereket rendeltetésszerűen használhatják. - Külső világ tevékeny megismerése: során elsősorban a séták, amik veszélyesek, szükséges a megfelelő létszámú felnőtt kíséret, ahol lehet a járdán közlekednünk, a közlekedési szabályoknak megfelelően úttesten a forgalommal szemben, párosával, egymást megfogva, fegyelmezetten haladunk. - Torna: a tornaeszközök, tornatermi ott tartózkodás szabályain kívül fontos a megfelelő ruházat, a cipőfűzők ellenőrzése, karkötő,nyaklánc, gyűrű használata tilos! - Munka jellegű tevékenység: Mindig felnőtt jelenlétében zajlik, a felnőtt utasítására, a szabályok betartása kötelező. - Játék: az udvari és a csoportszobákban történő megfelelő viselkedés, a veszélyek elkerülésének módjait a fentiekben (lásd: csoportszobák, kültéri veszélyforrások) Ha az alkalmazott óvintézkedések ellenére baleset fordulna elő az OM által kiküldött körlevél alapján járunk el. Ez a tervezet mellékletét képezi. Az ehhez szükséges internet hozzáférést a Nagykarácsonyi Önkormányzat biztosítja. Szabóné Belovári Rita óvodavezető Nagykarácsony, szeptember

197 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Védőruha, munkaruha juttatás szabályai az óvodában Mt (2) bek., Kjt XXXIII ának (1.) (3), XCIII:54., 56 65/1999. (XII.22.) EÜM rendelet Juttatás rendje: Az január 1-én hatályba lépett Népjóléti törvény 88. -a, valamint a 65//1999. (22.) EÜM rendelet a tevékenység figyelembevételével határozza meg a védőeszközöket. Védőruha: Az óvodákban az óvodapedagógust, gondozót, dajkát (akik részt vesznek a gyermekek gondozásában), egyéni védőfelszerelésként védőköpeny, védőruha illeti meg. Ez lehet: fehér köpeny, fehér póló,fehér pulóver.(ez a rendelet augusztus 01-től kötelező.) A konyhai dolgozók számára fehér köpeny, fehér nadrág, fehér póló, fehér zokni, fehér védősapka egészségügyi okból kötelező. A HACCP előírása szerint a konyhába csak fehér köpenyben szabad belépni. Munkaruha: A dajkáknak és a konyhai dolgozóknak a takarítási feladatok elvégzéséhez színes köpenyt kell biztosítani. Kihordási idő: A védőruhának kihordási ideje nincs. Ha elhasználódik, leselejtezés után újat kell biztosítani. A védőruha a munkáltató tulajdona. A munkaruhának (köpeny) kihordási ideje: egy év. (takarítási feladatokhoz: színes köpeny) A juttatási idő letelte után a munkaruha a közalkalmazott tulajdonába marad. Ha a juttatási idő lejárta előtt a közalkalmazott munkaviszonya megszűnik, az elhasználódás figyelembe vételével gondoskodni kell az értékarányos megváltásról. Védőruha, munkaruha tisztán tartása: A védőruha tisztán tartásáról a munkáltató gondoskodik. A munkaruha tisztán tartásáról a munkavállaló gondoskodik. 197

198 Lábbeli juttatás az álló foglalkozásúak részére A Müv. Közl évi 4. számában 7001./1982 (M.K.4.) MM. Számú művelődési miniszteri utasítás V.1. pontja alapján az óvodapedagógusok védőfelszerelésében a védőköpenyen túl az állófoglalkozásúak számára készült lábbeli juttatását és használatát is előírja. Az óvodapedagógusok gyógypapucsra, papucsra, gyógycipőre, cipőre jogosultak. Ez egészségügyi okok miatt is fontos, mert a csoportszobába nem mehetnek be kinti cipőben. A dajkák a takarítási feladatok miatt csúszásgátló lábbelire jogosultak. Az 1994-ben hatályba lépett 88. (2) bekezdése értelmében a népjóléti miniszter határozza meg az egyéni védőeszköz juttatást, mely feladatnak a 25/1996. (VIII.28.)NM tett eleget. A népjóléti min.22. -a szerint, valamint a 3/1979.(V.29.) EÜM rendelet szerint az alábbiaknak megfelelően kell védőfelszerelést biztosítani az óvodai dolgozóknak: munkakör óvodapedagógus dajka, gondozónő takarító(dajka végzi) Egyéni védőfelszerelés védőköpeny, védőruha, fehér póló, fehér pulóver és állófoglalkozásúak számára készült lábbeli juttatás (papucs, cipő) Védőköpeny, védőruha, fehér póló, fehér pulóver és állófoglalkozásúak részére készült lábbeli juttatás(papucs, cipő) Csúszásgátló lábbeli, gumikesztyű, fehér védősapka az ebédeltetésnél Kihordási ideje nincs, nem megy át a dolgozó tulajdonába, selejtezésre kerül. munkakör karbantartó dajka munkaruha Műszálmentes munkaruha, fémszögmentes gumitalpú cipő, kesztyű Színes köpeny a takarításhoz Kihordási idő egy év, a tisztántartásról a dolgozó gondoskodik. Jelenlegi költségvetés kertében évi Ft-ot juttatunk a dolgozóknak. Az eltávozó, illetve új dolgozók munkaruha összegét a vezető arányosan, illetve szükség szerint oszthatja. A maradék összeg az óvoda dolgozói között felosztható... Óvodavezető 198

199 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu TAKARÍTÁSI SZABÁLYZAT dajkák részére Hétfő:érkezéskor kiszellőzteti az összes helyiséget, járdatakarítás, téli időszakban hó eltakarítás. A délelőttös dajka között beáztatja a szennyes ruhákat, a tisztákat felhelyezi. 6,30-7 között a csoportszobákban portalanítás ( ablakpárkány, polcok, lábazat szélek,hypós vízzel. Mosás folyamatban. 8,30-től tízórai az ebédlőben, a dajkák segítenek az étkezésnél. 9, 15-től ebédlőtakarítás, söprés, asztalok lemosása (első víz ultrás, második víz hypós, harmadik víz tiszta). 9,30-től a foglalkozás előkészületeiben segít (hétfő: kis-középső csoport testnevelés, csütörtök: középső-nagy csoport testnevelés öltözni). Foglalkozás után levegőztetéshez segít felöltöztetni a gyerekeket, elpakolja, lemossa az eszközöket (pl. festés, gyurmázás után). 11 az edények behordása az ebédlőbe. 11,30-től az egyik dajka ebédeltet, a másik csoportot takarít, porszívózás, asztalok, székek összerakása, ágyak kirakása. 12,45-kor ebédlőtakarítás, ugyanaz, mint tízórai után. 13 órakor WC, mosdó, csempe, kilincs, ajtó, kapcsolók fertőtlenítése-ultrás víz + hypós víz (10 l víz+ 2 dl hypo) Csapok vímezése szükség szerint. Felmosás: külön vödörben: mosdó-wc Folyosó, öltöző, irodák, járófelületek fertőtlenítése (ultrás + hypós víz) Ebédlő nedves ruhával feltörlése. 13, 30-tól szalvétahajtogatás, ceruzahegyezés, gyurma összegyúrása, aktuális feladatok 14, 30-tól ébresztés, ágyak elrakása 16, 30-kor felmosni újra a folyosót Minden második héten tiszta ágyruha felhúzásával egészíti ki. 199

200 Kedd: járdatakarítás, csoportokban pókhálózás, falak portalanítása, viráglocsolás, vasalás. Folyamatosan az idő függvényében. Tízóraitól a napirend egyezik a hétfőivel. Szerda: iroda, öltöző, folyosó, falak portalanítása, radiátor közök, armatúrák, csövek portalanítása. Csoportban szekrények nedves ruhával való áttörlése. Csütörtök: Nagycsoport nagytakarítása. Szőnyeg porszívózása, felszedése, felmosás, bútor elhúzással, lábazat fertőtlenítése, nagyajtó fertőtlenítés teljes magasságig, radiátor lemosás, asztalok súrolása szükség szerint. Péntek: Kiscsoport, ebédlő nagytakarítása A nagytakarításhoz előző nap a délutános dajka előkészíti a csoportot: szőnyeg összehajtása, székek felrakása, stb. Minden második héten ágynemű lehúzás. Keddtől péntekig terjedő időszakban tízóraitól ugyanaz a menetrend délutánig, heti váltásban a két dajka között. Az öltöző szekrények teljes átmosása havonta (ultrás víz + hypós víz) és szükség szerint, minden hónap első szerdáján. Armatúrák: negyedévente+ szükség szerint - februárban: farsang előtt - májusban:anyák napja előtt - augusztus - december: ünnepek előtt Játékok fertőtlenítése: 2 hetente hypós vízzel, öblítése tiszta vízzel Fogmosó poharak: szükség szerint Kerti munkák: ellátása szükség szerint Homokozó felásása: szükség szerint-homok nem lehet kemény. Nagykarácsony, szeptember 01. Szabóné Belovári Rita intézményvezető 200

201 KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYZAT 1. - Dolgozók személyi tisztasága - Személyi öltöző kialakítása, utcai és védőruha elkülönítése - Kijelölt WC, mosdó kialakítása - hideg-meleg vizes csap - kézfertőtlenítés - kéztörlő-papír - Étkezőhely kialakítása 2. Védőruha biztosítása - Tisztítás biztosítása-munkáltató végzi - Ruhacsere: utcai levetése 3. Különböző munkavégzés: - fehér (zöldségtisztításnál: színes védőköpeny) - csúszásgátló cipő használata - védősapka Kézápolás: Nagy fontosságú! Kötelező:- munka kezdéskor, szennyezett élelmiszer után - WC használat után - Csak az antibakteriális fertőtlenítés a jó! Helyes módja: fertőtlenítőszerrel - Ultrasol: 1-2 percig a kézen, majd bő folyó melegvíz, szükség szerint körömkefe, papírtörlő. Szájhigiénia: rendszeres fogápolás Hajápolás: hajmosás, sapka, kendő viselése a konyhán Egyszerű takarításnál csak a szennyeződés távolítható el, mikroorganizmus elpusztításához kell a szakszerű fertőtlenítés. A takarítás két fázisa: 1. Tisztítás 2. Fertőtlenítés -Tisztítás: 10 l víz g tisztítószer A kék ultrapor csak a takarításhoz használható. A zöld ultrapor csak élelmezésügyi célra használható. -Fertőtlenítés: a, lemosás: 10 l víz + 2 dl hypo 201

202 b, felmosás: 10 l víz + 4 dl hypo WC és erős szennyeződés: 10 l víz + 6 dl hypo - Vödör használata: Minden helyiségnek külön felmosó vödör biztosítása. Jelei beleégetve: Folyosók: F Tornaterem: T Csoportszoba: CS Konyha: K Duplavödrös felmosást alkalmazunk. - Tisztavizes felmosás, belemártás - Maga a felmosás - Öblítés, csavarás a 2. vödörben - Majd újból az 1. számú vödörbe Tisztítószerek elzártan, a gyerekektől védve, zárható szekrényben tárolva. Konyhai részen elkülönített dobozban. A lemosható játékokat hetente egyszer, fertőző betegség esetén naponta fertőtlenítjük. A felhasznált szer útmutatása szerint 10 l vízhez 2 dl hypo. Tisztítás, fertőtlenítés, öblítés - Textilruházatot mosógépben mossuk - Tetvesség esetén kalap, fátyol, stb. ne legyen használatba! Tetűirtó szer otthoni használata. Textíliákat kifőzzük, 60 C felett pusztulnak el. - Tornaszobánkba az ütés elleni védelem biztosított. - A lezajlott betegségek után minden gyermektől igazolást kérünk. - Élelmiszer eredetű fertőzések előfordulása esetén jelezni: Dunaújváros Ántsz Megyei Ántsz: Új dolgozóktól széklet és vérvétel is! Felvétel előtt alá kell írni az egészségügyi nyilatkozatot. - Óvodánkat 3 évente kifestjük, tapéta esetén 5 évente. Tisztasági festés: évente (mosdó, WC, főzőkonyha) - A gyermekek tárgyai jelöltek. - Kémiai, biztonsági oktatást tartunk minden év elején: - új felvétel esetén - ha új hatóanyagot vásárolunk - Felhasználást is dokumentáljuk. Minden anyagnak külön lapja legyen! - Egyfázisú takarítás kombinált hatású tisztítószerrel is lehetséges, pl: zöld ultra - Szabály: A tisztítandó felületről, amely élelmiszerrel közvetlen kapcsolatba kerül, a betartási idő leteltével a vegyi anyagot bő folyóvízzel le kell mosni. Kizárólag olyan tisztító-fertőtlenítő szert lehet használni, amely nem veszélyes a dolgozókra. Ezekre a szerekre ÁNTSZ engedélyünk van. Takarító, mosogató, fertőtlenítő szereket jól szellőző, zárt, elkülönített helyen tároljuk. Mindent eredeti csomagolásban tárolunk. - A különböző helyiségekben jól láthatóan megjelölt törlőeszközöket, eszközöket használunk. Dajkák: Sárga - csoportok törlése Piros (rózsaszín) -WC 202

203 Kék - mosdó mosás Zöld vagy kék kockás: gyerekasztal törlése. Nagykarácsony, szeptember 01. Szabóné Belovári Rita intézmény vezető 203

204 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu TAKARÍTÁSI SZABÁLYZAT dajkák részére Hétfő:érkezéskor kiszellőzteti az összes helyiséget, járdatakarítás, téli időszakban hó eltakarítás. A délelőttös dajka között beáztatja a szennyes ruhákat, a tisztákat felhelyezi. 6,30-7 között a csoportszobákban portalanítás ( ablakpárkány, polcok, lábazat szélek,hypós vízzel. Mosás folyamatban. 8,30-től tízórai az ebédlőben, a dajkák segítenek az étkezésnél. 9, 15-től ebédlőtakarítás, söprés, asztalok lemosása (első víz ultrás, második víz hypós, harmadik víz tiszta). 9,30-től a foglalkozás előkészületeiben segít (hétfő: kis-középső csoport testnevelés, csütörtök: középső-nagy csoport testnevelés öltözni). Foglalkozás után levegőztetéshez segít felöltöztetni a gyerekeket, elpakolja, lemossa az eszközöket (pl. festés, gyurmázás után). 11 az edények behordása az ebédlőbe. 11,30-től az egyik dajka ebédeltet, a másik csoportot takarít, porszívózás, asztalok, székek összerakása, ágyak kirakása. 12,45-kor ebédlőtakarítás, ugyanaz, mint tízórai után. 13 órakor WC, mosdó, csempe, kilincs, ajtó, kapcsolók fertőtlenítése-ultrás víz + hypós víz (10 l víz+ 2 dl hypo) Csapok vímezése szükség szerint. Felmosás: külön vödörben: mosdó-wc Folyosó, öltöző, irodák, járófelületek fertőtlenítése (ultrás + hypós víz) Ebédlő nedves ruhával feltörlése. 13, 30-tól szalvétahajtogatás, ceruzahegyezés, gyurma összegyúrása, aktuális feladatok 14, 30-tól ébresztés, ágyak elrakása 16, 30-kor felmosni újra a folyosót Minden második héten tiszta ágyruha felhúzásával egészíti ki. 204

205 Kedd: járdatakarítás, csoportokban pókhálózás, falak portalanítása, viráglocsolás, vasalás. Folyamatosan az idő függvényében. Tízóraitól a napirend egyezik a hétfőivel. Szerda: iroda, öltöző, folyosó, falak portalanítása, radiátor közök, armatúrák, csövek portalanítása. Csoportban szekrények nedves ruhával való áttörlése. Csütörtök: Nagycsoport nagytakarítása. Szőnyeg porszívózása, felszedése, felmosás, bútor elhúzással, lábazat fertőtlenítése, nagyajtó fertőtlenítés teljes magasságig, radiátor lemosás, asztalok súrolása szükség szerint. Péntek: Kiscsoport, ebédlő nagytakarítása A nagytakarításhoz előző nap a délutános dajka előkészíti a csoportot: szőnyeg összehajtása, székek felrakása, stb. Minden második héten ágynemű lehúzás. Keddtől péntekig terjedő időszakban tízóraitól ugyanaz a menetrend délutánig, heti váltásban a két dajka között. Az öltöző szekrények teljes átmosása havonta (ultrás víz + hypós víz) és szükség szerint, minden hónap első szerdáján. Armatúrák: negyedévente+ szükség szerint - februárban: farsang előtt - májusban:anyák napja előtt - augusztus - december: ünnepek előtt Játékok fertőtlenítése: 2 hetente hypós vízzel, öblítése tiszta vízzel Fogmosó poharak: szükség szerint Kerti munkák: ellátása szükség szerint Homokozó felásása: szükség szerint-homok nem lehet kemény. Nagykarácsony, szeptember 01. Szabóné Belovári Rita intézményvezető 205

206 KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYZAT 1. - Dolgozók személyi tisztasága - Személyi öltöző kialakítása, utcai és védőruha elkülönítése - Kijelölt WC, mosdó kialakítása - hideg-meleg vizes csap - kézfertőtlenítés - kéztörlő-papír - Étkezőhely kialakítása 2. Védőruha biztosítása - Tisztítás biztosítása-munkáltató végzi - Ruhacsere: utcai levetése 3. Különböző munkavégzés: - fehér (zöldségtisztításnál: színes védőköpeny) - csúszásgátló cipő használata - védősapka Kézápolás: Nagy fontosságú! Kötelező:- munka kezdéskor, szennyezett élelmiszer után - WC használat után - Csak az antibakteriális fertőtlenítés a jó! Helyes módja: fertőtlenítőszerrel - Ultrasol: 1-2 percig a kézen, majd bő folyó melegvíz, szükség szerint körömkefe, papírtörlő. Szájhigiénia: rendszeres fogápolás Hajápolás: hajmosás, sapka, kendő viselése a konyhán Egyszerű takarításnál csak a szennyeződés távolítható el, mikroorganizmus elpusztításához kell a szakszerű fertőtlenítés. A takarítás két fázisa: 1. Tisztítás 2. Fertőtlenítés -Tisztítás: 10 l víz g tisztítószer A kék ultrapor csak a takarításhoz használható. A zöld ultrapor csak élelmezésügyi célra használható. -Fertőtlenítés: a, lemosás: 10 l víz + 2 dl hypo 206

207 b, felmosás: 10 l víz + 4 dl hypo WC és erős szennyeződés: 10 l víz + 6 dl hypo - Vödör használata: Minden helyiségnek külön felmosó vödör biztosítása. Jelei beleégetve: Folyosók: F Tornaterem: T Csoportszoba: CS Konyha: K Duplavödrös felmosást alkalmazunk. - Tisztavizes felmosás, belemártás - Maga a felmosás - Öblítés, csavarás a 2. vödörben - Majd újból az 1. számú vödörbe Tisztítószerek elzártan, a gyerekektől védve, zárható szekrényben tárolva. Konyhai részen elkülönített dobozban. A lemosható játékokat hetente egyszer, fertőző betegség esetén naponta fertőtlenítjük. A felhasznált szer útmutatása szerint 10 l vízhez 2 dl hypo. Tisztítás, fertőtlenítés, öblítés - Textilruházatot mosógépben mossuk - Tetvesség esetén kalap, fátyol, stb. ne legyen használatba! Tetűirtó szer otthoni használata. Textíliákat kifőzzük, 60 C felett pusztulnak el. - Tornaszobánkba az ütés elleni védelem biztosított. - A lezajlott betegségek után minden gyermektől igazolást kérünk. - Élelmiszer eredetű fertőzések előfordulása esetén jelezni: Dunaújváros Ántsz Megyei Ántsz: Új dolgozóktól széklet és vérvétel is! Felvétel előtt alá kell írni az egészségügyi nyilatkozatot. - Óvodánkat 3 évente kifestjük, tapéta esetén 5 évente. Tisztasági festés: évente (mosdó, WC, főzőkonyha) - A gyermekek tárgyai jelöltek. - Kémiai, biztonsági oktatást tartunk minden év elején: - új felvétel esetén - ha új hatóanyagot vásárolunk - Felhasználást is dokumentáljuk. Minden anyagnak külön lapja legyen! - Egyfázisú takarítás kombinált hatású tisztítószerrel is lehetséges, pl: zöld ultra - Szabály: A tisztítandó felületről, amely élelmiszerrel közvetlen kapcsolatba kerül, a betartási idő leteltével a vegyi anyagot bő folyóvízzel le kell mosni. Kizárólag olyan tisztító-fertőtlenítő szert lehet használni, amely nem veszélyes a dolgozókra. Ezekre a szerekre ÁNTSZ engedélyünk van. Takarító, mosogató, fertőtlenítő szereket jól szellőző, zárt, elkülönített helyen tároljuk. Mindent eredeti csomagolásban tárolunk. - A különböző helyiségekben jól láthatóan megjelölt törlőeszközöket, eszközöket használunk. Dajkák: Sárga - csoportok törlése Piros (rózsaszín) -WC 207

208 Kék - mosdó mosás Zöld vagy kék kockás: gyerekasztal törlése. Nagykarácsony, szeptember 01. Szabóné Belovári Rita tagintézmény vezető 208

209 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu Továbbképzési program Jogszabályi háttér: * évi LXXIX. törvény a közoktatásról * 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről A program időtartama: szeptember augusztus 31. A program részei: * szakvizsgára vonatkozó alprogram * továbbképzési alprogram * finanszírozási alprogram * helyettesítési alprogram I. Általános elvek A továbbképzési program egységben kezelendő: * A minden év március 15-ig elkészített beiskolázási tervvel. * A pedagógusok végzettségének, képzettségének nyilvántartásával. A pedagógus-továbbképzés célja: A pedagógus-továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai 209

210 szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézményirányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is. A továbbképzési kötelezettség keletkezése, teljesítése: A továbbképzésben a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, hétévenként legalább egy alkalommal jogszabályban meghatározottak szerint - vesz részt. A hétévenkénti továbbképzés legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A továbbképzés egyéb, törvényben meghatározott módon is teljesíthető (pl. pedagógus szakvizsgával, szakirányú továbbképzésben második oklevél megszerzésével, stb.). A továbbképzési kötelezettség csak az oktatási miniszter által évente két alkalommal kiadott továbbképzési jegyzéken szereplő (akkreditált) továbbképzéssel teljesíthető. Megtalálható az Oktatási Hivatal szakirányú továbbképzések résznél illetve nyomtatatott formában is beszerezhető. Megszüntethető- az Mt. 89. (3) bekezdése, illetve a Kjt ának (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. A pedagógus jogai, kötelezettségei: A pedagógus kötelessége, hogy: * a jogszabályban meghatározottak szerint hétévenként egy alkalommal részt vegyen a továbbképzésben, * írásban kérje felvételét az óvoda továbbképzési programjába, beiskolázási tervébe. A pedagógus joga, hogy: * akkor is kérheti felvételét a beiskolázási tervbe, ha nem áll fenn a továbbképzési kötelezettsége, * a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséért hétévenként várakozási idejét egy évvel csökkentsék, * a pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél megszerzését követő év első * munkanapjától magasabb osztályba sorolják, * egyetemi oklevél, illetve doktori cím megszerzését követő hónap első napjától magasabb osztályba sorolják akkor, ha korábban nem került megelőlegezésre magasabb fizetési osztálya. A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal továbbképzésben vesz részt. 210

211 Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A kötelező továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni attól, aki az ötvenedik életévét betöltötte. A pedagógus igény szerint, akkor is részt vehet a továbbképzésben, ha ötvenedik életévét betöltötte, valamint a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét már teljesítette. Amennyiben a pedagógus a továbbképzésben való részvételhez az óvoda támogatását kívánja igénybe venni vagy az érinti a munkaidejét köteles felvételét kérni a beiskolázási tervbe. Ezt minden naptári év december 31-ig teheti meg. Az igényelt képzési formáról és annak szükségességéről egyeztet az óvodavezetővel, a képzési feltételekről tájékoztatást nyújt. Az intézményvezető ennek ismeretében dönti el, hogy milyen támogatást tud vállalni az óvoda. Az igények ismeretében kialakult beiskolázási tervről a közalkalmazotti tanács (ennek hiányában: szakszervezet) véleményét ki kell kérni. Minden képzés (újabb végzettség, szakvizsga, továbbképzés) esetén az intézmény olyan időtartamra vállalja a támogatást, amely időtartamig az adott képzés programja szerint tart. Amennyiben a képzésen résztvevő dolgozó hosszabb idő alatt végez (pl. félévet ismétel) azt neki kell fizetni. A képzés elvégzéséről a dolgozó köteles tanúsítványt (igazolást, oklevelet, stb.) bemutatni. Amennyiben nem végzi el eredményesen a képzést az óvoda által nyújtott támogatást vissza kell fizetni az intézménynek. II. Óvodánk pedagógus állományú dolgozói 2015 szeptemberében: Pedagógus neve Kötelezettség Kötelezettség vége: kezdete: 1. Szabóné Belovári Rita Nem kötelezett Nem kötelezett 2. Mészáros Zoltánné Szuszits Réka Rózsahegyiné Horváth Anita A továbbképzések közül előnyben részesítjük azokat a képzéseket, amelyek az óvoda helyi nevelési programjának megvalósításához szükségesek, melyek az integrált nevelést, a differenciált egyéni fejlesztés megvalósítását, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 211

212 felzárkóztatását segítik elő. (Pl. szakvizsgával bővített fejlesztő óvodapedagógus, logopédus képzés.) A módszertani megújulást segítő képzések szintén előnyben részesülnek. (Pl. kompetencia alapú képzés bevezetéséhez kapcsolódó képzések) A továbbképzés szakaszai: * az egyes pedagógusra vonatkozó hétéves továbbképzési szakasz azt határozza meg, hogy az adott személynek mely időszakon belül kell teljesítenie a továbbképzésen való részvételi kötelezettséget * a továbbképzés ütemezéséről a munkáltató írásban értesíti a pedagógust, vagy írásban * kéri a pedagógus. * a hétéves kötelezettség időtartama a pedagógus diplomájának megszerzését követő 7. év szeptember 01.-én kezdődik és addig az évig tart, amelyben az ötvenedik életévét betölti. * azoknál, akik december 30. után végeztek, a kezdő időpont meghatározásánál mindig az első olyan oklevél az irányadó, amellyel a pedagógus munkakört be lehet tölteni. * Azoknál, akik december 01. előtt végeztek, ott a ciklus június 01.- től indul. A továbbképzések ütemezését az éves beiskolázási terv tartalmazza. A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt: * akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra ( között betöltik a 40. életévüket, vagy közelednek a rendszerből való kilépést jelentő 50. életévükhöz.) * akiknek a hétévente való továbbképzésen való részvétellel a munkáltató elrendelte. * akik a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkeztek. A csoportosítás fontossági sorrendet jelent. Túljelentkezés esetén a programba való felvételnél figyelembe vesszük: * az óvoda nevelési programjának pedagógusokkal szemben támasztott igényeit, * az előző továbbképzés dátumát (az élvez elsőbbséget, aki régebben vett részt továbbképzésen, illetve szakvizsgába beszámítható képzésben akar részt venni). A továbbképzési program elfogadása után az óvodavezető írásban értesíti azokat a pedagógusokat, akik részt vehetnek a továbbképzésben. III. Szakvizsgára vonatkozó alprogram Alapfogalom: * szakvizsga alatt a szakvizsgára felkészítő felsőoktatási szakirányú továbbképzést kell érteni. 212

213 Szakvizsgára történő felkészülés: * hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez * hozzájárulhat a vezetői, szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári (gyakorlatvezető) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez * az alapkészségben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat. Finanszírozás: * Előnyt élveznek azok a szakvizsgák, amelyek nevelési programunk megvalósítását segítik. * A szakvizsgára való felkészítés költségtérítéses. * Az óvoda a részvételi díj %-át vállalja költségvetési keretéből,a képviselőtestület döntése alapján. Utazási költség arányos térítése az éves költségvetésünk ismeretében vállalható fel. * A szakvizsgázó köteles az intézménnyel egyeztetni, hogy hol, milyen feltételek mellett kívánja megszerezni a szakvizsgát. * Az óvoda a lehető leggazdaságosabb megoldás esetén vállalja fel a fenti költségek térítését. * A szakvizsga letételét követően a következő év január elsején a pedagógus magasabb fizetési osztályba sorolandó, valamint fizetési fokozatok közötti várakozás idejét egy évvel csökkenteni kell. Helyettesítési alprogram: Elsődleges cél: a rendelkezésre álló kínálatból olyan felkészülési lehetőség kiválasztása, amelyek nem tanítási időben történnek. Amennyiben ez nem lehetséges: * olyan munkaidő beosztás kialakítása, hogy a továbbképzési napon az érintett pedagógusnak a lehető legkevesebb óraszáma legyen * állandó helyettes beállítása IV. Továbbképzésre vonatkozó alprogram Alapfogalmak: A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van: * a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, * a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, 213

214 * a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézményirányítási, vezetési feladatainak * ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is. A továbbképzés fajtái: * hétévenkénti továbbképzés * egyéb- nem a hétévenkénti továbbképzés körébe tartozó-továbbképzés A hétévenkénti továbbképzés jellemzői: A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a továbbképzésben. A hétévenkénti továbbképzés az alábbi pontokban felsorolt módon teljesíthető: Hétévenkénti továbbképzés egy vagy több továbbképzés keretében legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc. A hétévenkénti továbbképzés teljesíthető: * a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél * a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése után további főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevél * a közoktatásról szóló törvény 127. és ában felsorolt végzettség, * szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. -ában meghatározott * felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség * a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű és a felsőfokú szakképesítés megszerzésével. A hétévenkénti továbbképzés akkor teljesíthető a következőkben felsorolt felkészítésben: továbbképzésben való részvétellel, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe. Egyéb továbbképzés: Egyéb továbbképzés-, vagyis hétévenkénti továbbképzésen túli képzés az: * melyen olyan pedagógus vesz részt, aki nem esik a hétévenkénti továbbképzés kötelezettség alá 214

215 * melyen olyan pedagógus vesz részt, aki már eleget tett a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségének. A továbbképzés szakaszai: * Az egyes pedagógusra vonatkozó hétéves továbbképzési szakasz azt határozza meg, hogy az adott személynek mely időszakon belül kell teljesítenie a továbbképzésen való részvételi kötelezettséget. * A továbbképzés ütemezéséről a munkáltató írásban értesíti a pedagógust, vagy írásban kéri a pedagógus. * A hétéves kötelezettség időtartama a pedagógus diplomájának megszerzését követő 7. év szeptember 01.-én kezdődik és addig az évig tart, amelyben az ötvenedik életévét betölti. Finanszírozási alprogram: A továbbképzés költségeinek támogatására rendelkezésre álló összeg felhasználása az alábbi sorrendben történik: * A hétéves továbbképzés hatálya alá eső pedagógusok helyettesítésének költsége. * A hétéves továbbképzés hatálya alá eső, helyettesítést nem igénylő pedagógusok továbbképzési költségeihez való hozzájárulás (a tandíj max..%-a) * A hétéves továbbképzés hatálya alá eső, helyettesítést igénylő pedagógusok továbbképzési költségeihez való hozzájárulás. Helyettesítési alprogram A helyettesítést az óvoda saját pedagógusaival oldja meg. A helyettesítésre történő beosztásnál a helyettesítés általános szempontjait vesszük figyelembe. V. Egyéb rendelkezések Tanulmányi szerződést köthető azokkal akik: * szakvizsgára felkészítő továbbképzésen vesznek részt, * diplomával járó továbbképzésen vesznek részt, * olyan továbbképzésen vesznek részt, amelynek képzési díja meghaladja az Ft-ot. Továbbá: * A továbbképzés költségeit számlával kell igazolni. * A továbbképzés elvégzését a vonatkozó kormányrendeletben előírtaknak megfelelően kell igazolni. * Aki önhibájából nem végzi el a vállalt továbbképzést, vagy annak elvégzéséről nem nyújtja be a rendeletekben előírt igazolást, az a teljes összeget köteles visszafizetni. * A továbbképzés támogatására rendelkezésre álló összegről analitikus nyilvántartást kell vezetni. 215

216 nevelőtestület nevében óvodavezető Nagykarácsony 2015 szeptember

217 Munkaidő beosztás os nevelési évre Kötelező óraszámok MUNKAIDŐBEOSZTÁS, MUNKAREND, ÓVODAPEDAGÓGUSOK Óvodai csoport neve ÓVODAPEDAGÓGUS NEVE Heti kötelező óra (ko) órakedvezmény mértéke, jogcíme Országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben vesz részt Minősítésben vesz részt Szakszervezeti tisztségviselő KT elnök, tag HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK KIsvakond Mészáros Zoltánné 32 6:00 12:30 6:00 12:30 6:00 12:30 6:00 12:30 6:00 12:00 Feketéné Szabó Erzsébet Szabóné Belovári Rita szakértő, óvodavezető 10,30-15,30 csop. kívül 10,30-15,30 10,30-15,30 csop. kív. csop. kívül - 10,30-16,30 10,30-15,30 szakértői nap mentesítve (6) Kockásfülű nyúl Szuszits Réka 27 gyakornok 7-12, , , ,30 7,30-12,30 Rózsahegyiné Horváth Anita , , , ,30 10,30-16,30 KT elnök és tagok A közalkalmazotti tanács elnöke így munkaidejének 15% os, míg a tanács tagja 10% os csökkentésére jogosult, amelyet a munkáltatónak kötelező biztosítania. ÓVODATITKÁR, ügyviteli alkalmazott Ssz. NÉV HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

218 DAJKÁK Óvodai csoport NÉV HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK neve KIsvakond Bártfai Jánosné 6:00 6:00 6:00 14:00 6:00 14:00 6:00 14:00 Kockásfülű nyúl Heti váltással. Bencze Lászlóné Heti váltással. 14:00 8:30 16:30 14:00 8:30 16:30 8:30 16:30 8:30 16:30 8:30 16:30 PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK Ssz. NÉV HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK KONYHÁSOK Ssz. NÉV HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 6:30 6:30 6:30 14:30 6:30 14:30 6:30 14:30 1. Szabó Béláné 14:30 14:30 7:45-7:45-7:45-7:45-7:45-2. Fekete Tamásné 15:45 15:45 15:45 15:45 15:45 3. Farkas Mónika: élelmezésvezető GONDNOK Ssz. NÉV HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 1. Czeiner János 6:00 14:00 6:00 14:00 6:00 14:00 6:00 14:00 6:00 14:00 218

219 N a g y k a r á c s o n y i Ö r ö k z ö l d Ó v o d a 2425 Nagykarácsony Béke tér 2. Telefon-fax: (25) orokzoldovoda@fre .hu KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Jkv. száma: /2011. Jegyzőkönyv kockázatértékelésről a SZOCIÁLIS ÉS MUNKAVÉDELMI KÖZLÖNY évi 1. számában megjelent OMMF útmutatás szerint. Vizsgálati cél: Kockázatértékelés helye: Az évi XCIII. trv. 54. (2) szerinti kockázatértékelés elkészítése. Perkáta-Nagykarácsony ÁMK Örökzöld Tagóvoda 2425 Nagykarácsony, Béke tér 2. Kockázatértékelés dátuma: augusztus 8. Kockázatértékelést készítette: Besenyei János A munkavédelmi ellenőrzésen részt vett: Követelmény jegyzék: munkavédelmi szaküzemmérnök évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi CII. törvény az évi XCIII. trv. Módosításáról évi CLIV. Törvény az egészségügyről Szabóné Belovári Rita óvodavezető 25/1996. (VIII.28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyezetető munkavégzés és munkakörülmények átlagos egészségi követelményeiről 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszközhasználatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek 219