qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Történelem emelt szintű érettségi

Átírás

1 qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Történelem emelt szintű érettségi wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Szóbeli témakörök 2015 wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Pete József wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrt yuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopő 1

2 Pete József Történelem emelt szintű érettségi Szóbeli témakörök 2015

3 Ciszterci Segédletek Könyvtára 1. (CSK-1)

4 Pete József Történelem emelt szintű érettségi Szóbeli témakörök 2015 A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Pécs 2015

5 A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, 2015 Pete József, 2015

6 Tartalom Előszó I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Magyarország gazdasága a XIV XVII. században Károly Róbert gazdaságpolitikája Zsigmond pénzügyei Mátyás gazdasági intézkedései A parasztság helyzete a 15. században A magyar gazdaság a 16. században A 17. század, a magyar romlás százada A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei Európa a század fordulóján Amerika felfedezése Amerika a találkozás előtt Amerika gyarmatosítása A felfedezések hatása Európára A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) A 20-as évek gazdasága Az USA gazdasága és a világgazdasági válság Roosevelt és a New Deal ( ) Németország A sztálini gazdaságpolitika jellemzői Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) A gazdaság talpra állítása Válságévek krónikája A magyar gazdaság a háború után A sztálini típusú gazdaság A gazdasági rendszerváltás II. Népesség, település, életmód Társadalom és városfejlődés a középkori Magyarországon (X XIV. század) A középkori város jellemzői A magyarországi városfejődés kezdetei Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században

7 6.1. A népesség Etnikumok a 18. században Társadalom Budapest fejlődése a hosszú XIX. században Pest-Buda gyarapodása a 19. század első felében Budapest világvárossá válása Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban A természeti környezet A társadalmi tér funkcióváltása Demográfiai helyzet Jövedelmek Jövedelmi különbségek Fogyasztás Lakás, település Öltözködés Társadalombiztosítás, szociálpolitika Egészségügyi állapot Az életszínvonal ára Értékek, emberi kapcsolatok Kulturális fogyasztás Összegzés Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem) Népességrobbanás, demográfiai válság Az elöregedés és népességfogyás Szegénység-gazdagság, észak-dél A civilizációk harca A 20. század nagy népmozgásai A nők helyzete és szerepe a 20. században Urbanizáció Társadalomszerkezeti változások III. Egyén, közösség, társadalom Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) Az oktatás jellege Az egyetemek A skolasztika

8 10.4. A lovag - a harcos A szerzetesség átalakulása A koldulórendek Államalapítás és az új rend megszilárdulása (Géza fejedelem és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán uralkodása) Az államszervezés kezdetei - Géza fejedelem Szent István államszervezése Szent László király uralma ( ) Kálmán uralkodása ( ) Hunyadi Mátyás uralkodása A kezdetek A reformok ( ) A központosítás időszaka ( ) A déli végek A cseh háborúk Az osztrák háború A trónutódlás kérdése A külpolitika értékelése A reneszánsz mecénás Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI XVIII. században A reformkor és az 1848-as átalakulás (rendi társadalom és politika, reformkor fő kérdései, márciusi forradalom, áprilisi törvények) A reformkor előzményei A reformkori politizálás színterei A reformpolitika területei, témái Politikai stratégiák A népesség a reformkor küszöbén A rendi tagoltság (- születési alapon) Vallási megoszlás még jelentős A reformkori országgyűlések A márciusi forradalom A Batthyány-kormány Az áprilisi törvények Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János) Bethlen István

9 15.2. Teleki Pál Kádár János IV. Modern demokráciák működése Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése ( ) Észak-Amerika gyarmatosítása A gyarmatok és Anglia ellentéte A függetlenségi háború Az Egyesült Államok alkotmánya (1787) Az Egyesült Államok fejlődése a két forradalom között A polgárháború előzményei Polgárháború ( ) A háború után Az Egyesült Államok mint nagyhatalom A fejlődés útjai A mai magyar demokrácia működése ( ) A demokrácia alapelvei, alkotmányos alapelvek Országgyűlési választások Alkotmányos berendezkedés A modern Európa (szovjet blokk és rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában, európai integráció, német kérdés) A szovjet blokk kiépülése A kelet-európai rendszerváltás Az európai integráció A német kérdés Az ENSZ és az Európai Unió intézményrendszere, működése Az ENSZ Az Európai Unió intézményrendszere V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus) Athén Spárta A principatus A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I X. század) A kereszténység kialakulása A kereszténység terjedése

10 21.3. Róma és a keresztények A keresztényüldözések Az államvallássá válás Teológiai viták a keresztény ókorban Az egyházszervezet A szerzetesség kezdetei A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői A felvilágosult abszolutizmus politikája A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban A náci és a bolsevik ideológia Szovjet-Oroszország és a bolsevizmus Németország és a nácizmus VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az iszlám és az arab hódítás Magyar-török küzdelmek és együttélés a XIV XVI. században Zsigmond és a török Hunyadi János és a török kérdés Mátyás és a déli végek A Jagellók török politikája. Mohács Az ország három részre szakadása A várháborúk A hódoltság Az Erdélyi Fejedelemség születése Báthori István fejedelemsége ( ) A tizenötéves háború előzményei A háború lefolyása Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról A katolikus megújulás és Pázmány Péter Zrínyi Miklós ( ) A főnemesi összeesküvés Lipót kísérlete az abszolutizmus bevezetésére Az 1683-as török támadás A háború első szakasza ( ) A háború második szakasza ( ) A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései

11 27.1. A szabadságharc előzményei A szabadságharc kitörése A szabadságharc megszervezése A tetőpont és a megbékélés Magyarország a második világháborúban A második Teleki-kormány ( ) Bárdossy László miniszterelnöksége A Kállay-kormány (1942. március március) A megszállt ország A hadszíntérré vált ország Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere A válság Az új szakasz Az 1956-os forradalom Közvetlen előzmények A forradalom első szakaszának eseményei A forradalom második szakasza A hidegháború A hidegháború általános jellemzése A hidegháború kialakulása ( ) A klasszikus hidegháború ( ) A détante és az enyhülés ( ) A feszültségek újjáéledése ( ) A kis hidegháború ( ) A hidegháború vége ( )

12 Előszó A történelem emelt szintű érettségi szóbeli vizsgarészére 30 témakört ír elő a jogszabály. Ezen témakörök azonban többféle tételvariációt is lefedhetnek. Az alábbiakban ezekre mutatunk néhány korántsem kizárólagos, semmiképpen sem a teljesség igényével fellépő példát adni. Az érettségire való felkészülést segíti a követelményrendszer alapos ismerete (kompetenciák és tartalmi követelmények), valamint a vizsgarendszer sajátosságainak figyelembe vétele. Hozzá kell tenni, hogy a jelen segédkönyv csupán egyike a forgalomban levő tucatnyi, a felkészülést segítő könyvnek. Erősségét különlegességét több tényező adhatja. 1. Az online megjelenés folytán a kötet a diákok számára elérhető különböző platformokon is (PC, tablet, mobiltelefon). 2. Az online megjelenés lehetővé teszi a különböző web helyeken található vonatkozó információk gyors elérését, ezáltal a témavázlatok háttéranyaga tetszőlegesen bővíthető. 3. A segédletet gyakorló középiskolai tanár készítette, aki mögött mintegy két évtizedes tanítási gyakorlat áll, emellett mintegy másfél évtizedes érettségiztető és mintegy évtizedes emelt szintű vizsgáztatói múlt is. Mindezek alapján bátran ajánlom a kötetet minden emelt szintű érettségire készülő jelöltnek! A későbbi kiadások javítása érdekében kérem, hogy észrevételeit, javaslatait jelezze az alábbi címen: petej@fre .hu A szerző 11

13 I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Magyarország gazdasága a XIV XVII. században 1.1. Károly Róbert gazdaságpolitikája Károly Róbert gazdaságpolitikáját a folyamatos reformok jellemezték. 1. Pénzreform A pénzreform bevezetésének oka: üres a kassza, pénzügyi, gazdasági káosz jellemzi az országot. - Nekcsei Dömötör (kincstartó): 1325, aranyforint, később ezüstdénár bevezetése. 2. Bányareform Korábban a bányászat királyi monopólium volt, a bányabér (urbura) a királyé. (Az arany 1/10- e, az ezüst 1/8-a.) Az 1320-as években bevezette a nemesfémforgalom monopóliumát. Az érc kb. 40 %-a a királyé, az urbura 1/3-a a földesúré lett 3 Adózás A kötelező pénzbeváltás megszűnésével a kamara haszna megszűnt. Helyette bevezette a portális adót (kapuadó). Ez a jobbágyokra terjedt ki ez volt az első közvetlen, állami adó. 4, Regálé Mellette fontossá váltak az egyéb királyi jogon szedett jövedelmek (regálé) is. - Vámok: harmincad (Nyugat és Észak felé) és huszad (Kelet és Dél felé). - Kiváltságolt népek, városok adója. - Rendkívüli adó (ritka, rendi jellegű) , Visegrád: kereskedelmi szerződés Zsigmond pénzügyei 1. Rendes jövedelmek A rendes jövedelmek szerkezete Zsigmond korában nagyjából megfelelt az Anjou-korabeli jövedelmek szerkezetének. Főbb forrásai: jobbágyok adói, városok adói, só- és nemesfémmonopólium, lucrum camarae, egyéb. Összege Forintra rúgott. Szerkezetének jellemzői: - Fele ásványkincsekből. - Az adók 3/4-e a parasztoktól. - A jövedelem alig 6%-a származott a külkereskedelemből. 12

14 2. Rendkívüli jövedelem A rendes jövedelmek mellett egyre nagyobb szerepet játszottak a rendkívüli jövedelmek. Ezek forrása többféle lehetett: - Az egyház megadóztatása egyházi birtokok feletti rendelkezés. - Egyes területek elzálogosítása, eladása. - Rendkívüli adó kivetése. - Pénzrontás. Összesen talán fél millió Forint bevételhez jutott ezáltal Zsigmond Mátyás gazdasági intézkedései Mátyás gazdasági intézkedései részben az uralkodói koncepcióból, részben a pénzügyi szükségletekből eredtek. Ennek elemei a következők: - A kincstartóság megerősítése élén Ernuszt János ben a megnövekedett igényeknek megfelelően bevezette a tributum fisci regalist, a portális lucrum camarae helyett. Ennek lényege az adóalap növelése: megszűntek a mentességek, valamint a porta helyett a háztartás lesz az adózás alapegysége. - Egyre fontosabbá válik a hadiadó, melyet akár évente többször is kivetett. - Fennmaradtak továbbá az egyéb jövedelmek is: kiváltságolt népek adója, só, bánya, pénzverés, vám. Összesen: Ft lehetett Mátyás jövedelme. Ez a túladóztatás azonban tartósan nem maradhatott fenn Mátyás halála után meg is szűnt! 1.4. A parasztság helyzete a 15. században - A mintegy 3,5-3,9 m fő 90 %-a jobbágy. Jogilag egységes, de vagyonilag differenciálódik. Egyrészről zajlik a zselléresedés, ezzel párhuzamosan pedig a nagygazdák pusztabérlete. - A pusztásodás hátterében nem a hanyatlás, hanem az összeköltözés és az agrárkonjunktúra állt. - A fellendülés miatt fejlődött a paraszti árutermelés, amit azonban a nemesség korlátozni igyekezett. Ez feszültséget is okoz (1504-ben a szabad költözés korlátozása). 13

15 1.5. A magyar gazdaság a 16. században A politikai széttagoltság és háborúk ellenére a gazdasági élet jelentősen fejlődött, résztvevői anyagilag gyarapodtak. Az európai gazdaság kora újkori átalakulása ehhez kedvező lehetőségeket adott. 1, Európa gazdasági vérkeringésében. Demográfiai növekedés + hadügyi forradalom = agrárkonjunktúra. - Kivitel: marha, bor, réz, ezüst. - Behozatal: posztó, luxuscikk, iparcikk. Magyarország külkereskedelmi mérlege ennek ellenére pozitív, egészen a 18. századig. 2. A három részre szakadt ország egységes gazdasága A külkereskedelem fellendüléséhez a háborús viszonyok is hozzájárultak: a nyugati kereskedők magyarországi kereskedők segítségére szorultak jelentős hasznot hajtva így az országnak. A három országrész számára a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása kényszer és érdek is volt hozzájárulva az ország egységes gazdaságához. A kereskedelemnek megjelentek a vámszedői és csempészei is. E téren a szembenálló felek között többször megegyezés is született. A századvégi hosszú háború azonban súlyos csapást mért erre a kereskedelemre is. 3. Városhálózatunk fejlődésének jellegzetességei Az európainál ritkább városhálózat a 16. században súlyos csapásokat szenvedett. Pozsony, Kassa, Nagyszombat, Győr, prosperáltak ez időben. A hódoltsági és egyéb mezővárosok a marhahajtásból gyarapodtak. A városi ipar lemaradása Európától azonban tovább nőtt, csupán a posztó- és ötvösipar ért el némi fellendülést. 4. A vállalkozás első virágkora Szakály Ferenc a vállalkozás első virágkorának tartja ezeket az évtizedeket. Ennek derékhadát a hódoltsági parasztpolgárok adták. A legnagyobb karriert azonban a királyság városaiba költözők futották be, köztük Thököly Sebestyén 1593-ban bárói címet nyert. A parasztpolgárság mellett a nemesség is igen komoly szerepet játszott a kereskedelemben. Vámmentességük révén számukra a külkereskedelem mellett a belkereskedelem is jól jövedelmezett. Terjedt a majorsági gazdálkodás is. Összességében elmondható, hogy a háborús viszonyok ellenére a kor embere nem élt világvége hangulatban, a gazdasági lehetőségeket minél nagyobb mértékben igyekezett kihasználni a maga javára A 17. század, a magyar romlás százada 1. Előremutató jelek 14

16 - Tokaj felvirágzása - Főúri kertészet állt magasabb szinten 2. A gazdasági visszaesés tényezői: - A majorsági gazdálkodás terjedésének lassulása - A marhahajtás hanyatlása - A visszafoglaló háborúk pusztításai - A táj elvadulása, a vizek térhódítása, erdők pusztulása (védművekhez!) 15

17 2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei 2.1. Európa a század fordulóján 1. Kilábalás a válságból - A 14. század válsága után demográfiai, mezőgazdasági, gazdasági fejlődés indult a 15. században. - Megerősödött az atlanti parti hajózás. - A gazdasági fellendülés következtében aranyéhség bontakozott ki. - Fontos probléma volt, hogy a levantei kereskedelmet Velence és a Török Birodalom monopolizálta. 2. A hajózás fejlődése - Kifejlesztették a karavellát, mely egy összetett vitorlarendszerű, több árbocos, magas építésű, hátsó kormányos, mély járatú, tonnás hajó. - Elterjedt az iránytű az araboktól, megjelentek a portolánok (iránytűtérképek) - Toscanelli térképe 3. Portugál felfedezések a, Felfedezések - Tengerész Henrik tengerészeti iskolája - a reconquista folytatása Afrikában - Bartolomeo Diaz, 1487: a Jóreménység-fok elérése - Vasco da Gama, 1498: India elérése (?) b, Gyarmatosítás - a gyarmatok kereskedelmi támaszpontok - az arab kereskedők letörése - fűszerek: óriási haszon - Lisszabon felértékelődése Később: Brazília - cukornád -- Afrika - rabszolga 2.2. Amerika felfedezése 1. Spanyolország a katolikus királyok alatt a, 1479: Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házassága b, 1492: Granada elfoglalása a zsidók kiűzése az első spanyol nyelvtan 16

18 2. Kolumbusz augusztus 3 - október12: az első út - Összesen négy út, de nem tudta, hogy hol járt - Kezdetben nem reménykeltő 3. Magellán - A cél: közvetlen út Indiába, a portugálok megkerülésével : az út során Magellán meghal (Antonio Pigafetta) 2.3. Amerika a találkozás előtt 1. Az amerikai kultúrák jellegzetességei a, Népesség: éve vándoroltak be, mongolid - kis népsűrűség, megkésettség b, Kultúra: nincs igavonó állat, kerék. Csak színes- és nemesfémek c, Elzártság: egymástól és Európától d, Kapcsolatok: rómaiak, polinézek, vikingek, (franciák?) írek - rendszertelen! 2. Közép-Amerika (Kukorica!) a, Aztékok, sz., Mexikói-fennsík - kereskedő, harcos birodalom, de ingatag b, Maják, 4-10, sz. - őserdő, városállamok, piramistemplomok, írás, naptár - hirtelen elvándorlás (mg-i, vallási okok?) (c, Olmékok: Mexikói-öböl, írás, naptár, piramis) 3. Az Inka Birodalom (Burgonya, kukorica) - fejlett kultúrák a Kr. e. I. évezredtől (Chavín) - Inka-kecsua kultúra (a chima kultúrával azonos időszakban) - Városok, úthálózat (Csak a főút 5000 km-es!) - kézművesség 2.4. Amerika gyarmatosítása 1. A hódítás a, Cortez, 1519: Mexikó (aztékok) b, Pizarro, 1531: Peru (inkák) - belső harcok (Atahualpa Huascar) 17

19 c, Alvarado, 1523: Yucatán (maják) 2. és következményei a, Nemesfémbányászat a 17. sz. közepéig a kontinensen (Potosí a világ egyik legnépesebb városa a korszakban!) b, Ültetvények a szigeteken, majd a kontinensen is. c, Az indiánok kipusztulása, rasszok keveredése. d, A Fekete Legenda az indiánok és a szerzetesek e, A jezsuita missziók: : redukciók Paraguayban 3. Amerika a világkereskedelemben a, Amerika: nemesfém, kukorica, dohány, koka b, Európa: vas, textil - Afrikába c, Afrika: rabszolga - Amerikába d, Ázsia: nemesfémért fűszer, luxuscikk Európába Európai tőkefelhalmozás, új növények, új piacok 2.5. A felfedezések hatása Európára 1. Az árforradalom Az árak tartós, drasztikus emelkedése a században. - elsősorban a terméseredmények befolyásolták - a nemesfém beáramlás 1660 után lendült fel (főleg Ázsiába ment!) Végső soron a népesség és a fizetőképes kereslet növekedésének tulajdonítható A kereslet a luxuscikkek helyett a közfogyasztási és a mezőgazdasági termékek felé fordult 2. A világgazdaság létrejötte - kereskedelmi háromszögek - centrum félperiféria periféria 3. Az európai gazdaság átalakulása a, Népességnövekedés - a klíma javulása, új növények megjelenése biztonságosabb ellátás - jó ember/föld arány b, Árforreadalom, agrárolló hatása - nyugaton a parasztság kevésbé függő helyzetből indult, ezért tovább lazult a helyzete, keleten a függés megerősödött c, Ipar - Verlag-system, manufaktúra 18

20 d, A kereskedelem átalakulása - volumenében (megsokszorozódás) - összetételében (luxus helyett tömegáru - már a századtól!) - irányában (a Levante helyett az atlanti - már a századtól!) e, Az üzleti élet - korszerű üzletmenet (kettős könyvelés, monopólium, Rt., tőzsde) - kereskedelmi társaságok (1554: Moszkvai; 1600: Brit Kelet-Indiai; 1602: Holland Kelet-Indiai) 19

21 3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) 3.1. A 20-as évek gazdasága A. A genovai tanácskozás (1922) Európa gazdasági újjárendezése. A cári tartozások kérdése: csak a háború előtti adósságokat fizeti. A franciák nem engednek a jóvátételből, hiába közvetítenek a britek. B. A rapallói szerződés (1922) Szovjet-német szerződés - diplomáciai kapcsolatok felvétele - kölcsönös lemondás a jóvátételekről - kereskedelmi kapcsolatok felvétele (legnagyobb kedvezmény elve) C. Bonyodalmak a jóvátétel körül január: késedelmes fizetés a Ruhr-vidék francia megszállása. Passzív ellenállás a megszállás kudarca. D. A Dawes-terv és hatása (1924 júl.) Jóvátételi konferencia: cél a német fizetőképesség helyreállítása. - Hitelek az USA-ból. - A győztesek igényeit visszafogottabban fogalmazta meg lehetséges az enyhülés. - Stresemann: rajnai biztonsági szerződés a határ helyreállításáért. - Curzon, Briand is elfogadja: a törvénytelenül megszállt területek kiürítése. A megbékélés került kormányra Angliában és Franciaországban is. E. A locarnói fordulat (1925, Locarno-London) Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium Németország - a német-francia és a német-belga határ szavatolása. (Keleten francia-lengyel, franciacseh külön-megállapodás.) - francia-német vas-szén egyezmény (a Montánunió előfutára.) F. A Young-terv (1929) A második jóvátételi konferencia. Young: végleges jóvátétel megállapítása: 59 év, 1,4 md DM. A gazdasági szuverenitás megszerzése. 20

22 3.2. Az USA gazdasága és a világgazdasági válság A. A Big Business ( ) - A fellendülés legnagyobb haszonélvezője : 40 %-os növekedés. A kölcsönök visszaáramlása. Pragmatikus, olcsó külpolitika. - Problémák: város és vidék; É-D; szesztilalom (csempészet, maffia, korrupció, bűnözés) B. A válság kirobbanása (1929. okt. 24.) Fekete csütörtök tőzsdekrach túltermelési válság. C. A válság kibontakozása Tőzsdekrach a bankok fizetésképtelenek leálltak a beruházások a termelés csökkent a fogyasztás csökkent nőtt a munkanélküliség csökkent a fogyasztás a mg. válsága agrárolló a pénzügy és a kereskedelem összeomlása. D. A válság társadalmi következményei - kis- és középüzemek csődje - tőkekoncentráció - társadalmi elégedetlenség a szélsőségek előretörése E. Válságkezelő intézkedések: - költségvetés lefaragása, defláció, protekcionizmus: a termelés, fogyasztás csökkenése, a munkanélküliség növekedése. - Keynes alapvető elméleti munkáját csak 1936-ban írta. (A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete.) 3.3. Roosevelt és a New Deal ( ) A. Franklin Delano Roosevelt politikája New Deal (Új irányvonal, új osztás) a politikában a válság megoldására ( agytröszt ). Állami beavatkozás. száz nap 70 új tv - a legégetőbb ínség csillapítása - a gazdaság gyors szanálása - pénzügyi konszolidáció, a dollár leértékelése márc. 4. Bankzárlat. Banktörvény. - a bankbetét tömeges kivételének tilalma. - aranykivitel tilalma. - a banknyitás miniszteri engedélyhez kötött. - a dollár levétele az aranyalapról inflációs gazdaságpolitika. 21

23 Eredménye: a bankválság leküzdése. B. A mezőgazdaság helyreállítása (AAA) - A mezőgazdaság válsága (Steinbeck: Érik a gyümölcs) május: törvény a mezőgazdaság helyreállításáról. A termelés és a fogyasztás egyensúlya. - vetésterület és állatállomány csökkentése kárpótlással. - adósságtörlesztési haladék. - rögzített árak, kvóták, állami felvásárlás C. A nemzeti ipar helyreállítása Tv. Állami, inflációs gazdaságpolitika. közmunkák, infrastruktúra. - ipari vállalkozások szabályozása - iparügyi kormánybizottság - állami iparfejlesztés A tisztességes verseny kódexe. - a termelés mennyisége - technikai folyamatok - munkásvédelem (kollektív szerződés, szakszervezetek, gyermekmunka tilalma, munkabér és munkaidő limitálása.) Közmunkaügyi Hivatal - Polgári Tartalék Hadtest - Tennessee-völgy helyreállítása. Szövetségi Rendkívüli Segélyhivatal Eredmény: racionalizált nagyvállalat. A konzervatív gazdaságpolitika 1935-ben visszavonatta a New Deal-törvényeket, de azt új formában adatta ki. D. 1935: a New Deal második szakasza Intézkedések... - a munkanélküliség leküzdése - a munkaadók és munkavállalók viszonyának rendezése - TB A Legfelsőbb Szövetségi Bíróság reformja saját embereivel tölti fel A pártellenzék visszaszorítása...és a közvélemény megnyerése 22

24 - Propaganda, önbizalom-növelés. Rádióbeszédek a kandalló előtti beszélgetések. - Kék sas akció: A kormány gazdaságpolitikáját támogató vállalatok termékeinek védjegye. E. Elmélet és gyakorlat Keynes-i gyakorlat elmélet nélkül. A piaci, demokratikus játékszabályokat figyelembe vevő, szerves beavatkozás a diktatórikus, adminisztratív helyett Németország A. A weimari Németország - Gazdasági, társadalmi, politikai, külpolitikai káosz a háború után - Stresemann: teljesítési politika külpolitikai konszolidáció - Gazdasági világgazdasági fellendülés, az infláció letörése B, A válság és következményei - 50 %-os munkanélküliség - politikai egyensúlytalanság - a közrend megbomlása utcai pártcsatározások - A szélsőségek megerősödése: NSDAP 1928: 2,6%; 1930: 18,3% 1932: lausanne-i jóvátételi konferencia: No. már csak 3 md márkával tartozik, de a német gazdaság és demokrácia már összeomlott. C, A hitleri Németország gazdaságpolitikája Közmunka-programok, irányított gazdaság. A munkanélküliség leküzdése : 102 %-os növekedés Fegyverkezés és életszínvonal 1942-ig : Neuer Plan, Schacht Goebbels Négyéves Terv Hivatala 3.5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői A. A hadikommunizmus A hadikommunizmus alapjai A szocializmust rövid úton bevezethetőnek tartották. Nem kényszerintézkedésnek, hanem a végcél megvalósításának tekintették a gazdaság átalakítását, a hadikommunizmust. Elemei: államosítás, tervutasítás, munkakényszer 23

25 Mintái: marxizmus, német hadiszocializmus, orosz paternalista állam Kísérlet a pénz nélküli gazdaság bevezetésére (közgazdasági dilettantizmus Preobrazsenszkij, Buharin) A tervgazdaság kiépítése - Infláció: deficitfinanszírozás - A piac helyett állami tervezés 1917: a termelés és elosztás munkásellenőrzése. A magánbankok államosítása 1918: a részvények elkobzása. A kölcsönök semmisek. A külkereskedelem államosítása ig: A magánüzemek államosítása. Gazdasági bürokrácia (ágazati és területi irányítás de csak az ipar 5-10 %-át igazgatta. Pártállami diktatúra. Gazdasági hanyatlás. A piac helyett a szabályozott elosztás. Hadjárat a falu ellen 1918 tavaszán lezajlott a földreform. A földosztás nem ingyenes, mert a parasztok megtakarított pénze közben elértéktelenedett. A földek 1/3-a magánparaszti birtok volt, amit elvettek. A kispolgárinak, tulajdonra törekvőnek, tulajdonnal rendelkezőnek tekintett parasztság azonban a bolsevikok számára eleve ellenség volt. A falu elleni hadjárat menete: - a szegényparasztságot a gazdagparasztság, a kulákok ellen fordítani de. csak a parasztság 4 %-a volt szegény és 2 %-a gazdag. A többi önálló... - cél: a kulákság letörése, bolsevik bázis kiépítése, élelmiszerhez jutás - beszolgáltatás. A falu azonban ellenáll. A hadikommunizmus következményei A munkásság helyzete 1917 októbere után romlik. A munkásság létszáma felére, az ipari termelés negyedére, a termelékenység harmadára esik vissza. Az értelmiség és a munkásság csalódása proletár szabotázs. A szabad munkaerőpiacot szakszervezetestől, sztrájkostól elsöpri a munkakényszer. A parasztság nem támogatja a beszolgáltatás politikáját. Éhség, feketepiac, bűnözés. A városi lakosság élelmezésének %-a a feketepiacról származott. A közszolgáltatások ingyenessége (közüzemi, lakásfenntartási díjak eltörlése) az elkobzott vagyonokból. 24

26 Az egyetlen bevételi forrás az államosítás: egyházi vagyon. Az egyház törvényen kívül helyezése szekularizálás. B. A NEP 1921: Kronstadt villámcsapásként világította meg a valóságot (Lenin) A X. Kongresszus a munkás-paraszt szövetség helyreállítása - a gazdaság helyreállítása, áru- és pénzviszonyok, érdekeltség - a terményfelesleg szabad értékesítése. Visszavonulás a polgári forradalom alapállására. A bolsevik forradalom hiba volt! Lenin: a NEP csak átmenet re a mg. tkp. regenerálódott. Ipari fellendülés: a kisipar magánkézbe, a középipar bérbe adása. A gazdasági könnyítések mellett azonban a hatalomból nem engedtek. C. A bolsevik gazdaságpolitika 1928 után A NEP vége 1927: fellendülés, kulákság (Buharin, 1928: Gazdagodjatok!) A hatalmi-ideológiai harcok lezárulta után új gazdaságpolitika A gazdasági önállóság teljes felszámolása Preobrazsenszkij: eredeti szocialista felhalmozás a parasztságtól elvett többletadó adja az iparfejlesztés anyagi alapját. A bolsevik, tervutasításos gazdaság A mg. kollektivizálása (1928-) A sztálini iparosítás anyagi és emberi erőforrása Ádám- Éva szovjet paradicsom evés nélkül A NEP szerves fejlődésének megtörése. Következmények: - 1,5-2 m ember éhhalála - 2,8 m ember deportálása Szibériába zöme ott pusztul : spontán paraszti ellenállás Ny-Ukrajnában, É-Kaukázusban, Kazahsztánban - kevesebb termelés, több elvonás újabb éhínségek : a mg válsága. Iparosítás Alapok: - tőkehiány elvonások a mg-tól 25