Európa regionális földrajza

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európa regionális földrajza"

Átírás

1 Európa regionális földrajza Természetföldrajz Gábris, Gyula Horváth, Erzsébet Horváth, Gergely Kéri, András Móga, János Nagy, Balázs Nemerkényi, Antal Pavlics, Károlyné Simon, Dénes Telbisz, Tamás

2 Európa regionális földrajza: Természetföldrajz írta Gábris, Gyula, Horváth, Erzsébet, Horváth, Gergely, Kéri, András, Móga, János, Nagy, Balázs, Nemerkényi, Antal, Pavlics, Károlyné, Simon, Dénes, és Telbisz, Tamás Publication date 2014 Szerzői jog 2014 ELTE Eötvös Kiadó

3 Tartalom Előszó... vi 1. Európa természeti viszonyai Kedvező földrajzi helyzet Kétarcú domborzati kép Európa születése Távvezérelt éghajlat A vízrajz a domborzat és az éghajlat tükre A tundráktól a sztyeppekig Európai nagytájak Észak-Európa A legidősebb és egyben legfiatalabb Európa A Balti-tengerből újjászületett ősföld Kétarcú éghajlat Fiatal, változó vízrajzi kép Tundra, tajga, lomboserdő Észak-Európa fenségesen zord tájai A Balti-pajzs A Skandináv-hegység Észak-Európa szigetei Feröer szigetek Izland Svalbard-szigetek (Spitzbergák) Ferenc József-föld A Brit-szigetek Szabályosan fiatalodó szerkezeti sávok Kiegyenlített éghajlat változékony időjárás Bővizű folyók, sok tó Erdőkben szegény szigetek Brit tájak szigetről szigetre Az északi szigetvilág A zord Skócia Ködös Albion A smaragd sziget A Francia Belga-rögvidék A variszkuszi hegységképződés megfiatalított őshazája Atlanti és mediterrán hatások hegyvidéki fűszerezéssel Központosító vízhálózat Lande, maquis, garigue A rögvidék csúcsától a terjeszkedő deltáig A rögvidék legváltozatosabb tája, a Francia-középhegység A Fekete-erdő ikertestvére Palák és lápok Tengerekkel határolt óidei tönk Franciaország szíve Hordalékkúp, homok és barlangrajzok A Burgundi-kaputól a tengerig Az Ibériai (Pireneusi-) félsziget Variszkuszi központ eurázsiai peremhegységek A földrajzi helyzettől függő, domborzat befolyásolta éghajlat Részaránytalan vízhálózat szélsőséges vízjárás Európa és Észak-Afrika jegyeit viselő, átmeneti élővilág Ibéria tájai: medencék és hegységek változatos ellentétpárjai A centrális kettős tábla A peremhegységek Az északi bástya Déli hegység és medencék iii

4 Európa regionális földrajza 5. A Közép-európai-rögvidék Ellentétes fejlődéstörténet északon és délen Eltérő éghajlat nyugaton és keleten Szerteágazó vízföldrajzi kapcsolatok Heidék, erdők, lápok, erősen megfogyatkozott élővilág, változatos talajok Tájak: sokarcú röghegységek kétarcú alföldek A Közép-európai röghegyvidék Közép-európai-síkvidék Az Alpok Takaróredős magashegység a középidei óceánok helyén Éghajlati emeletek Európa közepén Gleccserek táplálta folyók gleccserek alakította tómedencék Függőleges életföldrajzi övek Alpi tájak: gazdag formakincsű, változatos vonulatok Az ívesen hajló, keskeny, magas, letarolt Nyugati-Alpok Az alacsonyabb, kevésbé letarolt és eljegesedett Keleti-Alpok A dinári jellegű Déli-Alpok Kárpátok és a Kárpát-medence Kőzetlemezek varratvonala mentén Éghajlati területek ütközőzónája mentén A medencejelleg uralta vízrajz A domborzattól függő életföldrajzi emeletek A Kárpát-medence nagytájai Európa koszorúja a Kárpátok A medencéket elválasztó belső hegyvidékek Közép-Európa legnagyobb életkamrája, a Kárpát-medence Az Appennini-félsziget Európa legfiatalabb szerkezetű területei Éghajlat: észak dél ellen Éghajlatot tükröző folyók, vulkánossághoz kapcsolódó tavak Évezredek óta bolygatott növénytakaró Appennini tájak A Pó-alföldtől a Messinai-szorosig Szigetek a Tirrén-tenger peremén A Balkán-félsziget Változatos földtörténet: tagolt domborzat Tagolt domborzat: mozaikszerű éghajlat Domborzattól, kőzetektől függő vízrajzi kép Természeti és társadalmi hatásokat tükröző életföldrajzi kép Balkáni tájak: sokszínű mozaik A központi rögvidék egy óceáni folyosóval A hármas osztatú fiatal nyugati lánchegység Kopár mészkőhegyek, apró, termékeny medencék A névadó mellékvonulat A Duna-vidék A Kelet-európai-síkvidék Majdnem teljes rétegsorok az ősidőtől a jelenkorig, változatos formakinccsel A kontinens legszélsőségesebb, legkontinentálisabb éghajlatú tája Óriás folyamok, alacsony vízválasztók földje Az arktikus jégsivatagoktól a törpefüves száraz sztyeppekig Tájak az északi tundrától a Krím-félszigetig A glaciális felhalmozódás területe A lösztakaró és az egyre fiatalodó tengerelöntések vidéke A természeti környezet átalakulása Az erdőirtás okai és következményei A levegő regionális háttérszennyezettsége A felszíni vizek szennyezettsége Tájrombolás, környezeti válságterületek A természeti környezet védelme A. Ábrajegyzék iv

5 Európa regionális földrajza B. Táblázatjegyzék v

6 Előszó Európa regionális földrajzáról az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában utoljára 2000-ben látott napvilágot felsőoktatási tankönyv, amely igen kedvező fogadtatásra talált, és rövid idő alatt elfogyott. A sokfelől megnyilvánuló sürgető igény késztette a Kiadót arra, hogy a könyv újbóli megjelentetését szorgalmazza, és ezzel elképzeléseink és reményeink szerint egy új, sikeres, valamennyi világrész földrajzát igényesen, korszerű szemlélettel bemutató sorozatot indítson útjára. A most közreadott, kétkötetes Európa nemcsak külső formájában és terjedelmében különbözik elődjétől, hanem tartalmában is gazdagodott. Az ELTE fiatal oktatógárdájának és az ő munkájukat szerkesztőként is összefogó Gábris Gyula professzornak köszönhető a legfontosabb változás, a kontinens természetföldrajzának a korábbinál sokkal részletesebb és alaposabb feldolgozása, amely önálló kötetet igényelt. A társadalomföldrajzi fejezetek a teljes egészükben Európa területén fekvő FÁK-tagállamok, mindenekelőtt Ukrajna tárgyalásával bővültek. Az utóbbi évtized fejleményei természetesen szükségessé tették a többi ország anyagának kisebb-nagyobb mértékű átdolgozását is; e feladat jelentős része szintén fiatal kollégákra, elsősorban a szerkesztés számos gondját felvállaló Szabó Pálra hárult. Az élők sorából 2000 óta eltávozott kitűnő geográfusok Nemerkényi Antal, Sárfalvi Béla és Hajdú-Moharos József szellemi öröksége azonban az új Európa-kötetekbe is beépült, és azok biztos fundamentumát képezi. Európát joggal tekinthetjük tágabb hazánknak, s ezért a rá vonatkozó részletes földrajzi ismereteknek mind az iskolai oktatás, mind a közműveltség szempontjából kiemelkedő, sőt uniós tagságunk folytán egyre növekvő jelentősége van. Az ismeretanyag kiválasztása és rendszerezése során főként a tanárképzés és -továbbképzés igényeit tartottuk szem előtt, de úgy véljük: a mind szorosabb egységbe fonódó Európa földrajzi jellemzése a világeseményekben eligazodni kívánó szélesebb olvasóközönség figyelmére is számot tarthat. (Ne feledjük: a nemzetek közötti megértés útja is a kölcsönös megismerésen át vezet.) Épp ezért különös gonddal törekedtünk a közérthető, világos fogalmazásra, továbbá igyekeztünk kiemelni a különböző országokra s régiókra jellemző központi problémákat, megvilágítani sajátos, különleges, egyedi vonásaikat. A terjedelem szabta korlátok között több eltérő léptékű megközelítésnek is helyt adtunk; az egész kontinens, az integrálódó országcsoportok, az egyes államok és a kisebb tájak vagy régiók arculatának felvázolása ugyanis más-más földrajzi folyamatok, jelenségek, összefüggések feltárására nyújt lehetőséget. Újdonság, hogy az egyes országok tárgyalása a regionális politika módszereibe, célkitűzéseibe és eredményeibe is bepillantást enged. A regionális földrajz a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat összefüggéseiben megragadó, komplex jellemzésre törekszik. Sokrétű ismeretanyagának megértéséhez feltétlenül szükséges bizonyos topográfiai tájékozottság. Bár a nevek öncélú halmozását igyekeztünk elkerülni, ebben a tekintetben a tanulástanítás folyamata nyilvánvalóan további súlyozást, szelekciót feltételez. A városok neve után zárójelben rendszerint megadtuk a lélekszámra vonatkozó becslést is, ezer főben (ev. = elővárosokkal együtt). A szövegben hellyel-közzel feltűnő, tájékoztató jellegű statisztikai adatok semmiképp sem a közvetlen tanulást, hanem csupán az arányok érzékeltetését, a nagyságrendi összehasonlítást hivatottak szolgálni. A regionális földrajzi vizsgálatokban használatos egyszerű kvantitatív vizsgálati módszerek néhány érdekes példáját eltérő betűtípussal szedve a tankönyv szövegébe is beépítettük, ily módon adva ízelítőt tudományágunk kutatási feladataiból és eljárásaiból. A földrajztudomány jelen idejű keresztmetszetet nyújt azokról a természeti és társadalmi folyamatokról, amelyek egymással szoros kölcsönhatásban, ám régiónként és országonként mégis különbözőképpen mennek végbe, és kontinensünk páratlanul sokszínű képét eredményezik. Meggyőződésünk, hogy a geográfiai ismeretek az európai kultúra szerves részei, és sok tanulsággal szolgálnak annak megítéléséhez, milyen esélyekkel vesznek részt kontinensünk nemzetei a világméretű gazdasági versenyben, s miképpen válhatnak a Föld közös, fenntartható, emberi jövőjének formálójává. Ha az Olvasó átérzi az egységesülő Európa előtt álló feladatok nagyságát, s értelmes cselekvéssel lehetőségei szerint maga is törekszik részt venni földrészünk sorsának alakításában, netán kedvet kap egy-egy táj, régió vagy ország elmélyültebb tanulmányozásához is, akkor mondhatjuk el igazán: könyvünk megírása nem volt hiábavaló. Budapest, március 30-án Probáld Ferenc DSc. egyetemi tanár vi

7 1. fejezet - Európa természeti viszonyai NEMERKÉNYI ANTAL, GÁBRIS GYULA Alexander von Humboldt klasszikus megfogalmazása szerint Európa nem önálló kontinens, hanem csupán Eurázsia nagy nyugati félszigete. Nem külön kontinens természetföldrajzi értelemben, hiszen nem öleli körbe minden irányból tenger. Keleten több ezer kilométer hosszú sávban összefügg Ázsiával, s mivel természetföldrajzi szempontból folyamatos az átmenet a másik kontinens felé, valódi határának kijelölése több mint kérdéses. Európát tehát elsősorban emberföldrajzi, kultúrhistóriai okok, vonások alapján nevezhetjük önálló földrésznek. Ám e vonások mögött rendre felsejlenek Európa egyedi természetföldrajzi adottságai. Azok, amelyek nem elhanyagolható szerepet játszottak kontinensünk sajátos történelmi képének kialakulásában. Hiszen Európa legalábbis nyugati felének mozaikszerű táji tagoltsága a népek, nyelvek, kultúrák változatos tagolódásában is tükröződik. De földrajzi háttérként segítette, motiválta az európai fejlődést földrészünk kedvező helyzete és éghajlata is. Európa jórészt a mérsékelt övezeten belül fekszik, éghajlata pedig mivel a nyugatról érkező óceáni légtömegeknek domborzati akadályok alig szabnak határt jóval enyhébb, kedvezőbb, mint a többi kontinens hasonló földrajzi szélességeken fekvő vidékeié. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a földrészek területi rangsorában utolsó előtti Európa Földünk Ázsia után legsűrűbben lakott kontinense Kedvező földrajzi helyzet A szárazföldeknek mintegy tizenötöd részét kitevő, kb km 2 területű Európát északon, nyugaton és délen óceánok, tengerek határolják: északon a Jeges-tenger, nyugaton az Atlanti-óceán és peremtengerei, mint a Norvég- és az Északi-tenger, délen pedig a Földközi-, a Márvány- és a Fekete-tenger. A déli határai mentén fekvő, stratégiai fontosságú keskeny tengeri átjárók a 14 kilométer széles Gibraltári-szoros, az 1,3 7 kilométeres Dardanellák, illetve a mindössze méter szélességű Boszporusz inkább a kapcsolattartást, mintsem az elkülönülést jelzik az Óvilág másik két része, Afrika és Ázsia felé. A kontinens méretében mutatkozó bizonytalanságot a keleti, szárazföldi határ kijelölésének eltérő változatai okozzák. Európa fogalmának kialakulásakor az ókorban ez még nem jelentett problémát. A föníciaiak, majd őket követően a görögök, az Égei-tengeren húzták meg a határt: a nyugatra eső területeket Európának, a keletre levőket Ázsiának (jelenleg Kis-Ázsia és Közel-Kelet) nevezték. A szárazföldi határ kijelölése sokáig az újkori geográfia kialakulásáig nem volt lényeges kérdés. Amikor fontossá vált, kiderült, hogy a határ itt nehezen kijelölhető, mindenképpen mesterséges, így az idők folyamán többször változott a vonala. Európa keleti szárazföldi határát a XIX. század óta Karl Ritter német geográfus nyomán topográfiai alapon, az Urál hegység, az Urál folyó, a Kászpi-tenger és a Kaukázus mentén húzták meg, a két hegység esetében a vízválasztó gerinc nyomvonalát követve. A földtani irodalom a vízválasztók némiképpen esetleges vonala helyett a hegyvidékek egységére helyezve a hangsúlyt, azokat vagy teljesen Európához, vagy teljesen Ázsiához sorolja. E felfogás az Urált, szerkezeti vonásai, rokoníthatósága alapján Európa, a Kaukázust viszont Ázsia területéhez sorolja. A topográfiai elemekkel kirajzolható határok helyett újabban a természetföldrajzi tényezőkön alapuló, tájszemléletű elhatárolás nyert teret. Ennek lényege, hogy a tájalkotó tényezőkben tapasztalható változások jelölik a határt. Például a Kászpi-tó (pontosabban a Kászpi-medence, amely a tóra és a körülötte elhelyezkedő mélyföldre oszlik) sem osztható meg a két kontinens között, ezért a medence keleti peremét jelentő Jergenyijhátság a határ. A Kaukázus esetében pedig nemcsak a hegységet, hanem északi előterét is Ázsiához sorolják, így a Kuma folyó, a Manyics-árok és a Kubán folyó vonala mentén különül el Európa Ázsiától. Nehézséget jelent, hogy az Urál hegységként ugyan feltűnő domborzati jelenség, de ha ránézünk Eurázsia hőmérsékleti vagy csapadéktérképére, növényzeti, esetleg talajtérképére, megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen szinte semmi nem változik a hegység két oldalán. Kivétel az európai lombos erdők öve, amely valóban elvégződik a hegységnél. Az Urál tehát tájföldrajzi szempontból csak látszólagos választóvonal. A fenti szemléletet elfogadva a természetföldrajz napjainkban az Urál nyugati hegylába, az Urál folyó kelet nyugati irányú szakasza, valamint annak egyenes folytatásában a Volgáig húzott vonal, majd a folyó nyugati partján húzódó hátság, illetve délebbre a Jergenyij-hátság keleti szélén húzza meg a határ nagyjából észak déli vonalát. Itt hirtelen törés következik futásirányában és az Azovi-tengerig tartó Kuma Manyics-árok a szárazföldi választóvonal Ázsia felé. 1

8 Európa természeti viszonyai Szárazföldünknek Európára és Ázsiára történő felosztása tehát kultúrtörténeti örökségünk, hiszen mint láthattuk, szélesen összefüggnek egymással és elhatárolásuk nem egyértelmű. Az egységes földrész, a tulajdonképpeni Eurázsia, Földünk legnagyobb kontinense (54 millió km 2 ), amely az összes szárazföld több mint egyharmadát adja. Európa ennek csupán nyugati félszigete. Az európai kontinens legészakibb pontja a norvégiai Nordkyn-fok (é. sz ) mivel a széles körben ismert Nordkapp egy kis szigeten található, a legnyugatibb a portugáliai Roca-fok (ny. h ), a legdélibb a spanyolországi Marroqui-fok (36 00 ), keleten pedig az Északi-Urál területén a k. h. 67 -a. Eszerint az európai szárazföld legnagyobb észak déli kiterjedése 3907, a nyugat keleti pedig 5560 kilométer. A hozzá tartozó szigeteket is figyelembe véve Európa legészakibb pontja a Ferenc József-földön található (é. sz ), a legnyugatibb Izland szigetén (ny. h ), a legdélibb pedig a Krétától délre fekvő Gávdosz-szigeten (é. sz ). Európa parttagoltsága alapján listavezető a Föld kontinensei között. E tény számos természetföldrajzi tényezőn keresztül érvényesülve rendkívüli fontosságú. A kerekítve 10 millió km 2 területű Európában 35% jut a félszigetekre (2,7 millió km 2 ), illetve a szigetekre (0,75 millió km 2 ). A szigetekkel övezett, félszigetek és öblök sokaságára bomló Európa partvonalának teljes hossza ily módon kilométer, vagyis hosszabb, mint a háromszor akkora Afrikáé! E parttagoltság szerepet játszik abban, hogy az óceáni légtömegek könnyen eljuthatnak kontinensünk belsejébe, de ez segítette elő a hajózás fejlődését, a kikötők építését is az ókortól egészen napjainkig Kétarcú domborzati kép Európa topográfiai-domborzati szempontból erősen kétarcú. Nyugati felén kicsiny alföldek és változatos hegyvidékek váltogatják egymást, tagolt partjai mentén félszigetek és szigetek sorakoznak, mozaikszerűvé alakítva területét. Keleten viszont egyhangú térségek terjengnek: hatalmas alföldek, valamint alacsony dombságok, hátságok sorakoznak egymás mellett, határaik alig észrevehetők és nehezen kijelölhetők. Az egyes domborzati típusok mögött a legkülönfélébb fejlődéstörténet rejtőzhet. Az alföldek között egyaránt találunk folyami feltöltésű síkságokat (ezek egyébként a leggyakoribbak), mint az Alföld, a Pó-síkság, jég gyalulta síkokat, mint a Finn-tóvidék, és a jégtakaró hullámos morénahalmaival fedetteket, mint a Német- és a Lengyel-alföld, illetve hosszú földtörténeti időszakok során lepusztulással kialakult térségeket, mint a Keleteurópai-síkvidék. A közép- és magashegységek között pedig éppúgy sorakoznak törések szabdalta röghegységek, mint a Francia-, a Német-középhegység, illetve hatalmas erejű gyűrődések nyomait viselő gyűrt hegységek, mint az Alpok vagy a Kárpátok. A legmagasabbra kiemelkedett európai hegyvidékeket, függetlenül attól, hogy idősebb rög- vagy fiatalabb gyűrt hegységről van-e szó (pl. a Skandináv-hegység, illetve az Alpok), még az eljegesedések is kicsipkézték Európa születése Ha Európa földrajzi értelemben nem is felel meg teljesen a kontinens fogalmának, földtani szempontból mindenképpen külön földrésznek tekinthető, hiszen önálló ősi maggal, ősmasszívummal rendelkezik (1. ábra). Az ősföld legnagyobb, felszínen is megtalálható darabja a Balti-pajzs, amely a Svédország és Finnország területén a földtörténeti ős- és előidőben keletkezett hegységrendszerek egykori tagjainak gyökerükig lepusztult maradványa. Ó- és középidei üledékek takarója alatt a mélyben tovább folytatódik délkelet felé a Kelet-európaisíkvidék alapzataként, és csupán a Podóliai-hátságban bukkan ki ismét a fiatalabb üledékrétegek alól. (Nem Európa, hanem Észak-Amerika ősmasszívumának [Laurenciumi-pajzs] elszakadt kicsiny darabja a Hebridák szigetcsoportjában fellelhető Eria földje.) A nagy mélységben keletkezett ősi kőzetek jelentős érckészleteket tartalmaznak. Az évmilliárdokon keresztül ható különböző eróziós folyamatok (legutoljára a jégtakaró) sok ezer méter vastagságú rétegsort pusztítottak le. A letarolás gazdasági haszna, hogy ily módon az eredetileg nagy mélységben kialakult vasérc (Kiruna) és más ércek (pl. nikkel a Kola-félszigeten) a felszín közelében fejthetők. Európa szárazföldjének magjához a későbbi hegységképződések során újabb és újabb szárazulatok forrtak hozzá. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a mai Európát alkotó kőzettömegek nem ott jöttek létre a földgömbön, ahol ma találkozunk velük, hanem jóval délebbre, részben a déli féltekén, részben az Egyenlítő tájékán, és csak a kőzetlemezek mozgásával jutottak el mai helyükre! 2

9 Európa természeti viszonyai Az óidő két jelentős hegységképződéssel gyarapította Európa szárazföldjét. Először a Kaledóniaihegységrendszer, majd a Variszkuszi-hegységrendszer gyűrődött fel (1. ábra). 1. ábra > Európa szerkezetmorfológiai térképe Az óidő első felében mintegy millió éve az egymás felé közeledő Európa és Észak-Amerika őse felemésztette a köztük lévő óceánt. A Balti-, valamint a Laurenciumi-masszívumot hordozó két lemez ütközésével, a közöttük volt tengermedence üledékeinek több szakaszban történt felgyűrődésével létrejött a Kaledóniai-hegységrendszer. Ennek európai tagjai a Skandináv-hegység, valamint a Brit-szigetek északabbi hegységei, amelyeket ma a domborzati térképeken is felismerhetünk jellegzetes észak-északkelet dél-délnyugati csapásirányukról. A gyűrődést követően a hegységek erősen kiemelkedtek, s a mai Alpoknál is magasabb láncaik már az óidő derekára erősen lepusztultak. Az akkori Európa valahol a mai dél-afrikai szavannák szélességén tartózkodhatott. Ennek bizonyítéka a kaledóniai hegységképződést követő lepusztulás jellegzetes terméke, a Brit-szigeteken old red sandstone-nak, idős vörös homokkőnek nevezett kőzet, amelyben szavannai éghajlatra utaló, váltakozón száraz és nedves körülmények között létrejött rétegek (pl. folyami környezetre utaló keresztrétegződés nyomai) ismerhetők fel. Az óidő második felében, millió évvel ezelőtt újabb hegységképződésre került sor. Ennek folyamatait is szárazföldi lemezek ütközésével magyarázhatjuk. Ekkor Európa őse előbb a tőle délre, majd keletre fekvő a mai afrikai és ázsiai területeket hordozó lemezekkel ütközött össze. E variszkuszi hegységképződés emlékei a Brit-szigetek déli hegységei, a francia, belga, német, cseh és lengyel középhegységek, illetve Európa keleti peremén az Urál hegység. Ebbe a rendszerbe tartozik még a spanyol Mezeta és több más hegység az Ibériaifélszigeten. A variszkuszi hegységképződés (keleti részét nevezik herciniainak is, a Harz hegység latin nevéről, 3

10 Európa természeti viszonyai a nyugatit pedig armorikainak, Bretagne ókori neve alapján) forrasztotta egyetlen hatalmas kontinensbe a Pangeába a Föld összes szárazulatát. Terjedelmes részei vannak a felszín alatt, különböző üledékek takarójával borítva. Ilyen a Közép-európai (Német Lengyel-) síkvidék, a Kárpát-medence, a Havasalföld. Régebben úgy gondolták, hogy a Közép- és Délkelet-Európa (a Balkán-félsziget) fiatal hegységeibe beágyazódott kristályos vonulatok is ennek a hegységképződésnek a maradványai. Az új lemeztektonikai elmélet alapján azonban kimutatták, hogy ezek fiatalabbak, s legnagyobbrészt az eurázsiai hegységképződés során jöttek létre. Miként a kaledóniait, e hegységképződést is lepusztulási időszak követte. Ennek jellegzetes terméke szintén egy vöröses színű homokkő, amely azonban már egyértelműen félsivatagi körülményeket sejtet, jelezvén, hogy az ősi Európa akkoriban már valahol a mai Szahara térségében tartózkodhatott. E vörös homokkő sokfelé ismert Nyugat- és Közép-Európa területéről: a britanniai new red sandstone (új vörös homokkő), a németországi Rotliegendes (vörös fekü, mert ezen nyugszanak a német területek jellegzetes középidei üledékei), az urántartalmú mecseki és a Balaton-felvidéki permi vörös homokkő. A variszkuszi hegységképződést is hatalmas vulkánizmus kísérte, amelynek kapcsán jelentős vas-, ón-, ólom-, cink-, réz-, higany- és nemesfémérc-készletek keletkeztek Angliától az Urálig. Az óidő karbon időszakában keletkeztek a trópusi éghajlaton kialakult buja mocsári erdőségekből a Brit-szigetektől Lotaringián és Szilézián át a Donyec-medencéig Európa legjelentősebb feketekőszén-telepei. A Föld első erdőségeit óriássá nőtt zsurlók és korpafűfélék, valamint pecsét- és pikkelyfák alkották. Elpusztulásuk után a tömegesen betemetett növényekből képződött kiváló feketeszenek a rögökké tagolt variszkuszi hegységek környezetében helyezkednek el. A karbon időszakra olyannyira jellemző a feketeszén-képződés, hogy még nevét is erről kapta (kőszénkor). Az óidőt záró perm időszakban viszont a szárazra forduló éghajlaton hatalmas mennyiségű só vált ki a beltengerekből, amelynek rétegeit szinte azonnal betakarták, és így megvédték a lepusztulástól a további tengeri üledékek. A Német-rögvidéken, az Urál nyugati oldalán és a Volga-vidéken fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben kősótelepek. Kelet-Európában gazdag kőolajtelepeket tártak fel ebből az időből a Volga és az Urál között, valamint a Pecsora-medencében. A középidő elsősorban a tengeri elöntések (transzgresszió) és a víz visszavonulásának (regresszió) változásaival jellemezhető (1. ábra). Mivel ugyanazokból a korokból másféle tengeri üledékek maradtak fenn az alpi kárpáti dinári, és másfélék a német cseh lengyel területekről, egyértelmű, hogy ezek más tengerekben rakódtak le. Az előbbi térségben a Pangeát övező Panthalassza óceánná szélesedő öble, a Tethys mélytengeri üledékei halmozódtak fel. A középidő első részének évmilliói alatt az akkori Európa déli peremein hullámzó tengerekben képződtek azok az üledékek (pl. az Alpokban, de akár a Budai-hegységben is megtalálható triász fődolomit és dachstein mészkő), amelyek majd a középidő végén meginduló és a harmadidőszakban kiteljesedő hegységképződés során az Eurázsiai-hegységrendszer vonulataiba gyűrődve emelkednek a magasba. A gyengén megsüllyedő német cseh lengyel hegyvidékek területén ehhez képest sekélyebb tenger hullámzott, amelynek főleg homokkőből és márgából álló kőzetanyaga nagy vastagságban rakódott le az ún. Germán-tengerből. A jurában már megkezdődött a Pangea feldarabolódása. Előbb Laurázsia (Észak-Amerika, Európa és Ázsia őse) vált el a Tethys-óceán mentén a déli ősföldtől, a Gondvánától, majd Laurázsia testébe ékelődve megjelent az Atlanti-óceán kezdeménye, és így a kaledóniai hegységképződés óta összeforrt Észak-Amerika, illetve Európa önálló útra lépett. A krétában is fennállott a korábbi kettősség. Északon ekkor a legjelentősebb a tengeri elöntés, szinte alig maradt szárazföldi része kontinensünknek. Délen az ollószerűen záruló Tethys legnyugatabbi részén megkezdődött az Eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődése (Betikai-Kordillerák). A középidőt az üledékes eredetű hasznosítható ásványok jellemzik. A száraz éghajlaton (főleg a triászban) a Nyugat- és Közép-európai-rögvidéken folytatódott a sóképződés. A nedvesebbé váló jura kréta időszakban feketeszén alakult ki a Spitzbergáktól kezdve a Közép-európai-rögvidéken át a Mecsekig. Azonban mind a só-, mind a széntelepek minőségileg és mennyiségileg is elmaradnak az óidei képződményektől. Hasznosítás szempontjából a mészkőnek két érdekes változata emelhető ki: az egyik a valamikor fontos írókréta, a másik a márvány (Appenninek, Attikai-félsziget). A korszak jellegzetes és fontos ásványkincse a bauxit, amely főleg délen az Ibériai-félszigettől a Kárpát-medencén át a Balkánig található meg nagy mennyiségben. Az újidőben teljesedett ki az Eurázsiai- és Afrikai-kőzetlemez szegélyén, a fokozatosan elkeskenyedő Tethys helyén, az Eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődése (2. ábra). Az ollószerű záródás következtében a hegységrendszerben a mozgások kelet felé időben eltolódva fiatalodva jelentkeztek. Európai tagjainak (Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Appenninek, Dinaridák, Hellenidák, Balkán-hegység) zegzugos futását a közéjük ékelődő sok kis lemeztöredék magyarázza. Az óceánok valamikor az újidő elején, kb millió éve tűntek el az Alpok, Kárpátok térségéből. Az akkori hegyvidékek azonban még maga az Alpok is inkább alacsony 4

11 Európa természeti viszonyai középhegységek lehettek csupán. E fiatal gyűrthegységek csak a harmad-, majd negyedidőszak során lejátszódott kiemelkedésekkel érték el mai magasságukat. 2. ábra > Az európai kontinens kifejlődése. Rövidítések: Szib Szibéria; Ur Urál; Gr Grönland; Ska Skandinávia; Sp Ibéria; Mk Marokkó; Tun Tunézia; Tör Törökország; DH Dinaridák Hellenidák; Kp 5

12 Európa természeti viszonyai Kárpátok; Cs Kaukázus; Ar Arábia; Ft Fekete-tenger; Kt Kászpi-tó; Po Pontusz; MR Földközitenger; Vt Vörös-tenger Az óceáni medence (Tethys) újidő eleji megsemmisülése, majd ezt követően a lemezütközések természetesen nem múltak el nyomtalanul az északabbra fekvő területeken sem. Míg a Tethys puha tengeri üledékei nagy vastagságuk ellenére összegyűrődtek, a variszcida hegységképződés során keletkezett merev, stabil, majd alacsonyra pusztult mai Francia-, Német-, Cseh- és Lengyel-középhegységek differenciált tektonikus mozgások során kiemelkedések és bezökkenések révén ekkor nyerték el a domborzati térképekről jól ismert rácsos szerkezetüket, ekkor váltak röghegységgé. A szerkezeti mozgásokkal párhuzamosan erős vulkánosság játszódott le sokfelé. Elsősorban természetesen a fiatal lánchegységek területén kiemelendők a Kárpátok és az Appenninek tűzhányói. De a rögvidék egyes területein is működtek tűzhányók, mint pl. a francia Központi-hegyvidéken (Massif Central), a Német- és a Cseh-középhegységben. A vulkánossághoz ércesedés kapcsolódott (higany, színes- és nemesfém érctelepek). A harmadidőszaki tengerek mocsaras partjainál, főképpen Közép- és Dél-Európában, nagy mennyiségben képződött barnaszén. A zárt öblökben a száraz időszakokban kősó- és gipsztelepek rakódtak le (Kárpátok koszorúja, Erdély, Aragóniai- és Párizsi-medence). Szintén zárt, lefűződött öblökben és beltengerekben keletkeztek a fontos és jelentős mennyiségű kőolaj- és földgázkészletek: az északi-tengeri selfen (a lelőhelyeken Nagy-Britannia, Norvégia és Hollandia osztoznak), a Pó alföldjén (földgáz), a Bécsi- és Kárpát-medencékben, valamint a Kárpátok külső oldalán. Még a pliocén végén, alig 3 millió évvel ezelőtt is erősen különbözhetett Európa képe a maitól. Ennek három fő oka van. Az egyik a tengerek megoszlásában keresendő, ugyanis a mai szárazföldi területek több helyén nagy elöntések voltak. Így pl. Flandria és Brabant területén, az Andalúziai-medencében, a Rhône völgyében Vienneig és a Pó alföldjének nagy részén is tengervíz hullámzott. Víz borított nagy területeket a Bécsi- és a Kárpátmedencében, valamint a Havasalföldön. Az Égei-tenger helyén viszont szárazföldi híd kapcsolta össze a Balkánt Kis-Ázsiával. A másik ok a növényzet képének megváltozása. A ritmusosan beköszöntő pleisztocén eljegesedések során ugyanis a kontinens eredeti növénytakarója szinte teljesen átalakult. Minden jégkorszak hatalmas pusztítással járt a melegkedvelő növények között, s a vegetáció így egyre szegényedett. Harmadik okként a domborzati kép erős megváltozása, pontosabban a mai hegységek gyors és jelentős mértékű kiemelkedése említhető. Az európai hegységek emelkedése és a harmadidőszak vége felé már kirajzolódó éghajlatromlás egymást erősítették, mivel így egyre nagyobb területek kerülhettek az amúgy is alacsonyabbra húzódó hóhatár fölé. A hó felhalmozódása északon, a Skandináv-hegység legmagasabb csúcsain indult meg, és onnan terjedt tovább, hogy előbb meghódítsa a Balti-pajzs, majd a mai Balti-tenger térségét, és aztán fokozatosan az Északi-tengertől a Baltikumon át az Orosz-síkság északnyugati részét is. A pleisztocénban a kiterjedő, majd a felmelegedésekhez kapcsolódva visszahúzódó jégtakaró (a Skandináv-félszigeten meghaladta a 2000 méteres vastagságot) többször elborította kontinensünk északi részét és a magashegységeket. Legnagyobb kiterjedése idején kb. 200 ezer éve betakarta az Ír- és (Dél-Anglia kivételével) az Angol-szigetet, majd a szárazföldön a Rajna-torkolattól a Harz hegység, a Szudéták és a Kárpátok északi előteréig hatolt. A Kelet-európai-síkvidéken a Kijev Moszkva vonalig nyomult előre, de határa a Volgától a szárazodó éghajlat következtében hirtelen észak felé fordult. Ettől a vonaltól északra a jégtakaró mindent átalakított. A legfontosabb, hogy mintegy 6,5 millió km 2 -t glaciális eredetű üledékek és formák borítanak, de például a vízrajz a folyók futása, a rengeteg tó és a növény-, valamint a talajtakaró is a jég elolvadása után alakult ki ezeken a területeken. Az utolsó (würm, visztula vagy valdaj eljegesedés idején) kiterjedése már csak 3,3 millió km 2 volt. Skandináviában a jég elsősorban pusztított. Az innen származó törmeléket a Közép-európai-síkvidékre szállította, ahol azt változó vastagságban (max. 430 méter) lerakta, hatalmas glaciális akkumulációs síkságot építve fel. Az egyre magasabbra emelkedő európai hegyvidékek a dél-ibériai Betikai-hegységtől a Pireneusokon és az Alpokon át a Kárpátokig és több balkáni hegységig e vonaltól délre ugyancsak jégsapkát öltöttek, és csúcsaikról gleccserek nyújtóztak a völgyekbe. Az Alpok déli oldalán a jégárak egészen a Pó-alföldig húzódtak, s végmorénáik tavakat duzzasztottak fel az olvadás után. Európa természetföldrajzi képe a jégkor mintegy 1,8 2,5 millió éve alatt szinte teljesen átalakult. Ekkor jöttek létre az európai magashegységek formái, ekkor vésődtek ki a Balti-pajzs tómedencéi, alakult ki a Német- és a Lengyel-alföld morénahalmokkal tagolt felszíne, a tóhátságok képe. De az eljegesedés kihatott a jégtakarótól délebbre fekvő vidékekre is, hiszen a jégkorszakok az egész Föld éghajlati övezeteinek eltolódását eredményezték. A jégkor hideg szakaszaiban itt széles periglaciális övezet terjengett, ahol a jégtakaró hűtő hatása és az északias szelek következtében száraz és hideg éghajlat alakult ki. A Kárpát-medence területén például a mai Lappföldet idéző zord, hideg klíma uralkodott. A csupasz felszín erős lehűlése miatt a hosszú 6

13 Európa természeti viszonyai télen mélyen megfagyott talaj nyáron sem engedett fel (kivéve egy vékony felszíni réteget). Az örökfagy vastagsága keleten meghaladhatta a 100 métert. Nyáron a felengedő felszíni rétegeken talajfolyások (geliszoliflukciós folyamatok) jöttek létre. A jégtakaró felől fújó száraz lebukó szelek ekkor teregették szét a jégkörnyéki területeken Franciaországtól Közép-Európán át Kelet-Európáig a lösztakaró poranyagát. A gyér növényzetű félszáraz területeken a folyók hordalékkúpjain, a jégtakaró előtti szandr-síkságokon mozgásba lendült a homok. Dél-Európa sem maradt ki a változásokból. Éghajlata a glaciálisoknak megfelelő időkben hűvösebbé-nedvesebbé vált, ún. pluviális időszakok alakultak ki. A környező tengereken is hatalmas változások játszódtak le. A lehűlés nagy mennyiségű vizet vont el a világtengerekből, és tárolt jégtakaró formájában a szárazföldeken. A hiányzó víz a tengerszint süllyedését eredményezte: különböző becslések szerint méteres vízszintcsökkenéssel kell számolni a glaciálisok alatt. Elegendő egyetlen pillantást vetni kontinensünk olyan térképére, amely ábrázolja a selfeket, annak megállapítására, hogy milyen hatalmas területek váltak szárazulattá ekkor. A jégtakaró legutolsó visszahúzódásának eseményeit elég jól ismerjük már. A mai német lengyel partvidéket a jég mindössze 13 ezer éve hagyta el, 11 ezer éve Dél-Finnországban olvadozott, és a Botteni-öböl medencéje csupán 7 8 ezer évvel napjaink előtt, a jelenkorban szabadult meg a jég fogságától. A mintegy 10 ezer éve beköszöntött jelenkor, vagyis a holocén is számos változást hozott. Az átalakulások alapja az, hogy tulajdonképpen olyan interglaciálisnak tekinthető, amely még nem ért véget. A Keleti-tenger rövid, alig tízezer éves története pl. előrenyomulások, visszahúzódások, zárt tóvá alakulás váltakozásait jelenti. A nagy európai folyók ekkor, sőt már az emberiség történelmével mérhető ó- és középkorban alakították ki mai torkolati szakaszukat. Így pl. a Pó előrenyomuló deltája az Adriai-tengernek nevet adó Adria városát az ókor óta 35 kilométerre szakította el a tengerparttól, az Arno pedig a középkor elején fosztotta meg Pisa városát a tengeri kikötőjétől. A jégkorszaki ősember még csak tanúja, nézője volt az akkori földtörténeti eseményeknek. A neolitikumban azonban már megkezdte környezetének átalakítását és az ókor, majd a középkor, de főként az újkor európai népei már felmerészkedtek a színpadra, a földrész arculatának aktív formálóivá léptek elő sajnos többnyire nem a természeti értékek és a tájkép javára. Napjainkra már alig találunk érintetlen, ún. természeti tájat Európában (pl. messze északon, ahová csak a légszennyeződés ért el). Sőt azt mondhatjuk, hogy ezt a kontinenst alakította át legnagyobb mértékben az emberi társadalom. Beépítette és bányákkal feltúrta földrészünket, salakés meddőhányókat hordott össze, a vasutak és autópályák alagútjainak meredek bevágásai sűrűn behálózzák hegy- és dombvidékeinket. A szabályozások következtében alig akad folyó, amely eredeti medrében folyik, a természetes növény- és állatvilág a védett területek, nemzeti parkok utolsó mentsváraiba szorult vissza, és sokat fenyeget a kihalás veszélye. Az ipar, a közlekedés a levegőt is olyan mértékben beszennyezte, hogy az már magára az emberre is veszélyessé vált. Egyszóval új, sok elemében mesterséges környezet alakult ki. E néhány évszázadot a hatalmas mértékű változások következtében egyesek külön földtani kornak tekintik, és antropogenikumnak nevezik Távvezérelt éghajlat Európa éghajlati szempontból az ember korai megtelepedésére eltérő mértékben alkalmas kontinens volt. A legősibb neolitikus társadalmak a Mediterráneum keleti vidékein alakultak ki, mégpedig a mezopotámiai kultúrák kisugárzásaképpen. Innen indultak tovább Európa meghódítására, mégpedig úgy, hogy először a hasonló jellegű (éghajlatú) területeket vették birtokba, majd lassan sor került a kedvezőtlenebb vidékekre is. Földrajzilag leírva ez a Földközi-tenger vidékével kezdődött, majd Kelet- és Közép-Európa déli részeivel, illetve az Atlanti-óceán délebbi partvidékeivel folytatódott. A történelmi időkben bekövetkező felmelegedés segítette Skandinávia benépesedését. Legutoljára Északkelet-Európa kapcsolódott be ebbe a folyamatba. A kontinens éghajlatát több tényező határozza meg. Előbb az ún. passzív tényezőket vizsgáljuk meg. Közülük elsőként Európának a földgömbön elfoglalt helyzetét tekintve megállapítható, hogy három éghajlati övben terül el: legnagyobb része a mérsékelt övben van, de északon belenyúlik a hideg égövbe, déli szegélye pedig a szubtrópusi övhöz tartozik. Tehát legnagyobb részén a mérsékelt övet uraló nyugatias szelek közvetlen és szinte állandó hatása alatt áll, amelyek befolyása ha csak évszakosan is mind északon, mind délen érvényesül. Mivel nyugaton óceán határolja, a második legfontosabb éghajlat-befolyásoló tényező a tengertől való távolság. Az óceán hatását jelentősen fokozzák az Európa partjai előtt elhaladó áramlatok elsősorban az Észak-atlantiáramlat, amely pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz. Ennek kedvező hatását viszont Európa sajátos domborzata különbözőképpen engedi érvényre juttatni. A nyugaton többnyire alacsony atlanti partok, illetve a szárazföldbe mélyen benyúló Balti-tenger megkönnyítik földrészünkön az óceáni légtömegek útját kelet felé, de a Skandinávhegység akadályként tornyosul eléje. A sarki vizek felé nyílt átjárót biztosító Európában az Észak-atlanti- 7

14 Európa természeti viszonyai áramlás magas szélességekig, az é. sz. 70 -án túl, a Kola-félszigeten is kifejti hatását. Ennek köszönhetően Európa a mérsékelt övezet legenyhébb hőmérsékletű kontinense. A domborzat másik hatása a mozaikosságban jelentkezik. Nyugat-, Közép- és Dél-Európa hegyekkel, völgyekkel és köztes medencékkel aprólékosan tagolt domborzata tarka, változatos, gyakran a közvetlen szomszédtól teljes mértékben különböző éghajlati képet eredményezett. Igazi kivételt ez alól csak Kelet-Európa egyhangú, sík vidéke képez, ahol viszont a Föld mérsékelt övezetének legszabályosabb éghajlati, mi több, földrajzi övezetessége alakult ki. Mint minden kontinens, így Európa éghajlatának kialakításában és időjárásának irányításában is fontos szerepet játszanak olyan aktív tényezők, mint jelen esetben a tágabb környezetében kialakuló jellegzetes légnyomásképződmények, az ún. hatásközpontok (akciócentrumok). Európa környékén négy akciócentrum található. Az izlandi minimum és az azori maximum a nagy földi légkörzés nyomásöveinek részeként egész évben létezik, az erős lehűlés révén képződő belső-ázsiai maximum azonban csak a téli, a felmelegedéshez kapcsolódva létrejövő elő-ázsiai minimum viszont csak a nyári hónapokban alakul ki. Az akciócentrumok egyértelműen meghatározzák a hozzájuk legközelebbi térségek éghajlati képét, és évről évre hullámzó eredményű párharcokban képesek befolyásolni a hatáskörük metszéspontjában fekvő európai területek időjárását. Konkrétan tekintve a kérdést, a tél jellege az izlandi minimum és a belső-ázsiai maximum párharcán dől el. Amikor és ahol az izlandi az erősebb, akkor és ott a tél enyhe csapadékos, óceáni jellegű. Ha a belsőázsiai hatása uralkodik el, kemény és hideg időjárás várható. Különösen hosszú ez a helyzet, ha ez a maximum összekapcsolódik az azori maximummal, és kialakul az egész Európán át húzódó ún. Vojejkov-tengely. A nyár időjárása is alapvetően az akciócentrumoktól függ. Ha az elő-ázsiai minimum erős, mintegy beszívja az óceáni légtömegeket, s a ciklonok sorozata bőséges esőzéseket szállít messze a kontinens belsejébe is. Ezt nevezte nálunk Cholnoky európai monszunnak, mert erős zivatarokkal, záporokkal köszönt be Medárd napja után, és hosszú hetekig tartó jelentős hőmérséklet-csökkenéssel jár. Az azori maximum kiterjedése nyáron a szubtrópusi légtömegek uralmát hozza, ami tartósan magas légnyomás mellett derült, meleg és száraz heteket jelent. Európa időjárását a rendkívüli változatosság és egyben a gyors változások jellemzik. Fontos tehát kiemelni, hogy talán Nyugat-Európa kivételével az éghajlati átlagértékek megtévesztők lehetnek, ezért érdemes odafigyelni a szélsőségekre is. Az utóbbi évek eseményei azt sugallják alátámasztva a klímakutatók véleményét, hogy a szélsőségek egyre gyakoribb előfordulása várható a jövőben. Az egyes éghajlati elemek közül a napsugárzással, a hőmérséklettel (téli-nyári közepes értékek, hőingás), a csapadékviszonyokkal és a szelekkel foglalkozunk. A Napból érkező sugárzó energia nemcsak az éghajlat kialakításában játszik kulcsszerepet, hanem a földfelszín számos természeti jelenségére, sőt áttételesen több társadalmi folyamatra is hatással van. A területi különbségeket a napsütés mérhető időtartama alapján lehet meghatározni. Európában a napfényes órák száma két irányban is mutat tendenciózus változást (3. ábra). Természetesen a földrajzi szélesség függvényében csökken délről észak felé haladva, de ezenkívül az óceántól való távolság is befolyásolja mértékét. Nyugatról kelet felé haladva ugyanis csökken a felhőzöttség, és ezzel párhuzamosan növekedik a napsütéses órák száma is. A két hatás kombinálódása eredményezi azt, hogy a legkevesebb napsütésre Nyugat-Skóciában lehet számítani, ahol évente még 900 órát sem süt a Nap, s ez az érték általában a Brit-szigeteken is csak órára növekedik. A tengertől távolabb eső Svédország Finnország területén amelyek hasonló vagy magasabb szélességeken vannak 1600-ról 2000 órára nő ez a szám. A kontinens legmagasabb értékeit délen és keleten várhatjuk: Délkelet-Európában 2400 óra, Dél-Európában pedig 2800 óra. Az évi napfénytartam csúcsa az Ibériai-félsziget déli, Földközi-tengeri partján a szaharai értékekhez közelítő (pl. a dél-spanyolországi Murcia város környékén eléri a 3400 órát). Az érkező energia mennyiségét a besugárzás szöge, tehát általában a földrajzi szélesség, helyileg pedig a domborzat (a lejtő szöge és kitettsége) határozza meg. Tehát számításba kell venni azt is, hogy a déli területeken egy óra napsütés többet ér mint északon. 8

15 Európa természeti viszonyai 3. ábra > A napsütéses órák száma Európában A hőmérséklet alakulása alapvetően a napsugárzáshoz igazodik. Egyrészt jellegzetes évi menetet mutat: szinte mindenhol január közepétől július közepéig emelkedik, majd csökkenni kezd. Területi különbségeit a fent említett két tényező alakítja ki, azonban évszakonként eltérő, hogy melyik befolyása érvényesül erősebben. Télen az Észak-atlani-áramlat fűtő hatása következtében az óceántól való távolság igen fontos, mintegy döntő jelentőségű, amit a januári izotermák sajátos futása jól tükröz (4. ábra). Európa nyugati részében szinte a hosszúsági körökkel párhuzamosan, tehát nagyjából észak déli irányban húzódnak, s csak Dél- és Kelet- Európában váltanak át keleti irányba, simulnak hozzá a szélességi körökhöz. Különösen fontos a 0º-os izoterma, mert a fagyos Európát választja el az enyhébb telű részeitől. Nyáron a meleg tengeráramlat alig érvényesül, így a júliusi középhőmérséklet izovonalai különösen Közép- és Dél-Európában szabályosan futnak, vagyis csaknem párhuzamosak a szélességi körökkel (a domborzat befolyása azért érződik a részletekben). A januári 0 C-os izoterma ugyanúgy érinti a norvég partokat, mint Dániát, Közép- és Dél-Németországot, de a Balkánfélsziget északkeleti területeit is. A Rajna völgyétől és az Alpoktól nyugatra és délre eső területek, valamint a Balkán-félsziget déli része tehát egyaránt 0 C feletti januári középhőmérsékletet élveznek. Európa legenyhébb telű vidéke a Spanyolország déli részén fekvő Guadalquivir-medence. Sevilla városában a január, vagyis a leghidegebb hónap középhőmérséklete C. A másik szélsőséget északkeleten, az Északi-Urál vidékén találjuk, ahol a január 24, 26 C-os középhőmérsékletű. A legnagyobb különbség tehát a két szélsőség, a kontinens délnyugati és északkeleti részeinek januári középhőmérséklete között C-ra rúg. 9

16 Európa természeti viszonyai 4. ábra > Tengerszintre átszámított januári és júliusi izotermák A legmelegebb nyarat megint Sevilla adatai mutatják, ahol a júliusi középhőmérséklet C. A leghűvösebb területeket pedig újfent az Északi-Urál előterében találjuk, ahol pontosan annyi a júliusi középhőmérséklet, mint a januári Sevilla környékén, vagyis C. A Garonne-medence, Pó-síkság, Kárpát-medence, Román-alföld vonalában futó, majd a kontinentálisabb Kelet-Európában az é. sz között haladó 20 C-os júliusi izoterma szépen kirajzolja a hűvösebb és melegebb nyarú európai területek határát. A legmelegebb és leghűvösebb vidékek júliusi középhőmérséklete között jelentősen kisebb a különbség, mint a téli esetében volt, s alig éri el a 18 fokot. Kontinensünk éghajlatának hőmérsékleti sajátosságairól az évi közepes hőingás adatsora árulja el a legtöbb jellemző vonást (5. ábra). Az évi közepes hőingás térképén is észak déli futású vonalakat látunk, ami az óceán mérséklő hatásának a szárazföld belseje felé történő fokozatos elenyésződésével függ össze. Európa hőmérsékletileg legkiegyenlítettebb területe az Ír-sziget délnyugati partvidéke, ahol az évi közepes hőingás 10

17 Európa természeti viszonyai mindössze 7 8 C, ami szubtrópusi területekre jellemző (persze ott sokkal magasabb hőmérsékleti szinten)! A másik véglet az Urál folyó felső szakasza, ahol ugyanez az adat 38 C, vagyis mintegy ötszöröse az írországinak! A hazánkra jellemző 20 C-os értéket jelző vonal a Visztula torkolatától kiindulva, a Kisalföldön át, a Szaloniki-öbölig húzódik. 5. ábra > Az évi közepes hőingás mértéke Európában a nyugati szelek szállítják a csapadék döntő többségét, ezért nem meglepő, hogy mennyisége az óceáni hatások lecsengésével, a kontinentálisok felerősödésével általánosságban nyugatról kelet felé csökken. A szabályos, fokozatos csökkenés azonban csak az alföldi folyosók, pl. a Német- és a Lengyel-alföld területére igaz. A hegyvidékekkel, közrezárt medencékkel tagolt, változatos domborzatú középhegységi területeken már a domborzat veszi át az irányító szerepet (6. ábra). A hegységek nyugatra tekintő oldalán a csapadék általában mindig magasabb, mint a hegység keleti, szélárnyékos lejtőin, illetve a közrezárt medencékben. Ezért a 11

18 Európa természeti viszonyai csapadéktérképeken szépen kirajzolódik a Skandináv-hegység, a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek, a Kárpátok, a Dinaridák vonulata. A legcsapadékosabb területeket természetesen az Atlanti-óceán közvetlen közelében magasodó, észak déli, vagyis a csapadékot hozó nyugati szelekre merőleges csapású hegyvidékek nyugati oldalán találjuk, ahol Skandináviától Skócián át Írországig , helyenként 4000 mm/év csapadékot mérnek no meg Izlandon. A kontinentális Európa csapadékmaximumát azonban meglepő módon mégsem Norvégiában vagy Skóciában mérték, hanem egy kis montenegrói faluban, Crkvicében. Az Adriai-tengerre néző hegyoldalon, 1000 méter felett fekvő Crkvice sokéves csapadékátlaga 4623 milliméter, de mértek ott már 4930 mm/éves csapadékmennyiséget is. Crkvice adatsora azért is figyelemreméltó, mert mediterrán terület lévén, a csapadék túlnyomó része a szeptember és április közötti hónapokban érkezik! (Jól mutatja a kitettség hatását, hogy az Adriai-tenger átellenes, szélárnyékban fekvő itáliai partján az évi csapadékmennyiség ugyanakkor mindössze 635 milliméter!) A szabályos minimumok természetesen Kelet-Európában vannak, mégpedig részben délen, a száraz öv felé, részben északon, a periglaciális glaciális övben; ugyanis mindkét öv csapadékszegénységével tűnik ki. Szám szerint ez 300 milliméternél kevesebbet jelent a Kuma-síkságon, illetve 200 milliméternél kevesebbet a jeges-tengeri szigeteken (Ferenc József-föld, Novaja Zemlja). Az abszolút minimumot 170 milliméter a Vajgács-szigeten (Kara-tenger) mérték. 6. ábra > Európa csapadéktérképe A domborzatnak az éghajlatot s így a csapadék mennyiségét is módosító szerepét példázzák az Ibériai-félsziget hegységkeretbe zárt medencéi: Ó-Kasztília, illetve az Ebro-medence területén az évi csapadék mindössze milliméter, vagyis annyi, mint a Botteni-öböl környékén vagy a Kelet-európai-síkvidék délkeleti részén. Persze egy éghajlati adat sohasem szemlélhető csupán önmagában, hiszen figyelembe kell venni más tényezőket is, pl. ez esetben a párolgás mértékét nagyban befolyásoló hőmérsékletet is. A nyáron forró Ebro-medencében vagy a Volga mentén aszályt okozó évi milliméteres csapadék a hűvös Botteni-öböl térségében nedves lápokat éltet! Kevés csapadékot kap tehát méretétől függetlenül szinte mindegyik medence: a Kárpátmedence, a Román-alföld, a macedóniai vagy thesszáliai medencék, de még egyes zárt völgyek is az Alpok területén. 12

19 Európa természeti viszonyai Változatos képet mutat a csapadék időbeli eloszlása is. Kontinensünk atlanti területein egyenletesen, minden hónapra eloszolva érkezik a csapadék, kelet felé azonban egyre inkább kirajzolódik a nyár eleji csapadékmaximum, amihez fokozatosan növekvő száraz időszak párosul. Emellett kelet felé a csapadék egyre nagyobb hányada hó formájában hullik le, és a szintén kelet felé növekvő téli hideg miatt egyre hosszabb ideig takarja a földeket. A Földközi-tenger mellékén viszont a nyár nagyon száraz, és az őszi-téli hónapok csapadékosak. A mérsékelt övre jellemző nyugatias szelek mellett az időnként kialakuló nagy légnyomáskülönbségek többféle, szabályosan feltámadó helyi szeleket hoznak létre. Legismertebb a hegységeken átbukó meleg, szárító jellegű főnszél, amely típusosan az Alpokban fejlődik ki. Gyakoriak a hideg lebukó szelek is, amelyek akkor alakulnak ki, ha valamely hegység egyik oldaláról nagyon hideg légtömegek a túloldali leereszkedésük során felmelegedve is hidegebbek maradnak, mint a másik oldalt uraló levegő. Ilyen a dalmáciai bóra, a provence-i misztrál, a Keleti-Kárpátokban pedig a nemere. A Szaharából származó forró, de a Földközi-tenger felett páradússá váló szél Dél-Európában a sirokkó. A fentiekben vázolt éghajlati-időjárási adatok alapján Európában a magassággal változó hegyvidéki területeket figyelmen kívül hagyva, de európai specialitásként az átmeneti jellegű közép-európai típust beiktatva a 7. ábrán látható éghajlattípusok különíthetők el (az egyes típusokra jellemző klímagörbéket a 8. ábra tartalmazza): 7. ábra > Európa éghajlattípusai. Jelmagyarázat: 1 hideg övi tundra; 2/a szubpoláris óceáni; 2/b szubpoláris kontinentális; 3/a valódi óceáni; 3/b szubtrópusi óceáni; 4/a kontinentális rövid nyarú; 4/b kontinentális száraz (sztyepp); 5 mediterrán éghajlat; 6/a közép-európai átmeneti hűvös nyarú éghajlat; 6/b közép-európai átmeneti meleg nyarú éghajlat; 7 hegyvidéki éghajlat. A 8. ábra meteorológiai állomásai kezdőbetűikkel szerepelnek a térképen 1. Európa északi peremi tájainak már a hideg égövbe átnyúló tundra éghajlatú vidékein az évi középhőmérséklet 0 C alatt marad, és legfeljebb három nyári hónapban mérnek magasabb középhőmérsékleteket. Ilyenkor a hosszú nappalokon akár 30 C-ra is felmelegedhet a levegő. A csapadék évi átlagos mennyisége milliméter, amelynek nagy része tavasszal és nyár elején hullik. Télen a poláris keletiszél-, nyáron a mérsékelt övi nyugatiszél-zónához tartozik. Az Észak-atlanti-áramlás azonban még e magas szélességeken is kifejti hatását: a terület déli határa Skandinávia északi részén még az é. sz. 70. foka körül húzható meg, a Fehér-tengertől keletre viszont a 65. szélesség sávjában jelölhető ki. 2. A hideg és a mérsékelt öv közötti szubpoláris átmeneti öv elsősorban a hőmérsékleti viszonyai miatt különíthető el. Két változata van: 13

20 Európa természeti viszonyai a.) A szubpoláris óceáni éghajlaton a tél mérsékelten hideg, a nyár pedig hűvös. A leghidegebb hónap középhőmérséklete 2, 4 C, a legmelegebbé pedig 8 14 C. Csapadéka bőséges ( milliméter), és járása kiegyenlített, bár kimutatható egy gyenge őszi maximum és egy tavaszi minimum. Télen a poláris keletiszél-, nyáron a mérsékelt övi nyugatiszél-zónához tartozik. b.) A Skandináv-hegység keleti lejtőitől az Urálig húzódó szubpoláris kontinentális jellegű terület az előbbihez hasonlóan kelet felé egyre inkább kiszélesedik: déli határa nyugaton az é. sz. 62, keleten viszont az 55 mentén rajzolódik ki. A vidéket hosszan tartó zord tél ( 30, 50 C-ig süllyedhet a hőmérő higanyszála) és rövid, viszonylag meleg (30 35 C-os maximumokkal), napsütésben bővelkedő nyár jellemzi. Fontos tulajdonsága a rendkívül erős, akár C-ot is elérő átlagos évi hőingás, hiszen a januári középhőmérséklet 5, 20 C, a júliusi pedig C körül mozog. Az átlagos évi csapadékösszeg milliméter között alakul, a hótakaró a terület északkeleti részén mintegy fél évig is megmaradhat. 3. A hűvös nyarú (július C) és viszonylag enyhe telű (január 1 8 C) óceáni éghajlatú terület Skandináviától az Ibériai-félsziget északnyugati partvidékéig, keleten pedig legtávolabb az óceántól nagyjából a Rajna vonaláig tart. a.) A tipikus változatában a leghidegebb hónap középhőmérséklete 1 5 C között, a legmelegebbé pedig C között ingadozik. Az évi középhőmérséklet 8 C-nál magasabb, a hőingás 15 C-nál kevesebb. A egyenletes eloszlásban érkező, bőséges csapadék a domborzattól függően erősen változik ( mm/év). A gyakori felhőzöttség miatt a napsütéses órák száma igen alacsony ( óra/év). Egész évben a nyugati szelek hatása alatt áll. b.) A közepes szélességek tipikus óceáni klímájától kissé eltérő tulajdonságokkal rendelkező déli régió különíthető el. A kis túlzással szubtrópusinak nevezett legmelegebb óceáni változat hőmérsékleti viszonyaira a hideg tengeráramlat nyomja rá bélyegét: tele enyhe (január +6 C felett), de nyarán a július középhőmérséklete alacsonyabb 20 C-nál. Csapadék minden hónapban előfordul, de enyhén mediterrán típusú, vagyis az esők (az évi átlag milliméter) ősszel-télen bőségesebben öntözik a vidéket. 4. Az északon a Balti-tengertől, délen pedig a Kárpátok keleti előterétől keletre eső kontinentális éghajlati területen már nem, vagy csak alig-alig érvényesülnek óceáni hatások. A zord telű (január 5, 20 C) és viszonylag meleg nyarú (július C) vidékek kontinentalitását a rendkívül nagy évi közepes hőingás mutatja, amely a C-ot is elérheti. Ugyancsak kontinentális jellemvonás a kevés csapadék ( mm/év), amelynek északkelet felé haladva egyre nagyobb része hó formájában érkezik. Északkeleten a hótakaró már mintegy fél évig is megmarad. A kicsiny felhőzöttségnek köszönhetően dél felé haladva egyre nő a napsütéses órák száma ( óra/év). Két változata fejlődött ki: a.) Az északi régió területeit rövid meleg nyár és hideg tél jellemzi. Itt legalább egy hónap középhőmérséklete meghaladja a 18 C-ot, és a 0 C-nál alacsonyabb középhőmérsékletű hónapok száma 4 5. A hőmérséklet évi ingadozása meghaladja a 30 C-ot. A csapadék összege milliméter között alakul, és maximuma nyárra esik. A viszonylag szárazabb télen főleg hó hullik. b.) A déli hosszabb és melegebb nyarú, de a száraz (sztyepp) régióban amely a Kelet-európai-síkvidék déli részére terjed ki a hőmérséklet ingadozása igen nagy, mert a januári középhőmérséklet 5, 15 C között változik, júliusban viszont a 22 C-ot is meghaladja. A csapadéknak tavaszi-kora nyári maximuma és téli minimuma van, értéke milliméter között alakul. 5. A szubtrópusi mediterrán éghajlat a Földközi-tenger medencéjében viszonylag kis területre korlátozódik, mivel hatását a Dél-Európában a partokkal többnyire párhuzamosan húzódó magas hegységek csak a közvetlen partvidéken engedik igazán érvényesülni. A mediterrán vidékeket nyáron a passzát leszálló ágának magas légnyomása uralja, télen viszont a délnek húzódó passzát utat enged az óceán felől érkező nyugati szeleknek. Ezért a nyár száraz, a téli hónapok viszont esősek az évi csapadékmennyiség mintegy fele a három téli hónapban érkezik. Az évi csapadékösszeg többnyire domborzati okokra visszavezethetően óriási eltéréseket mutat ( millimétertől az milliméterig). Ez Európa legenyhébb telű (január 6 12 C) és legforróbb nyarú (22 28 C) vidéke. Az évi napsütéses órák száma mindenütt több 2000-nél, de egy-két kivételezett helyen ennél magasabb is lehet. 6. A három nagy terület közé ékelődve találjuk a közép-európai átmeneti éghajlati területet, ahol mindhárom előbbi fő éghajlattípus (óceáni, kontinentális és mediterrán) hatását megfigyelhetjük. Emiatt az időjárás változékony, az egymást követő évek is más jellegűek lehetnek. Vannak tehát egyenletesen sok csapadékú, hűvös óceáni és forró, száraz nyarú, mediterrán jellegű, illetve hideg telű, kevéscsapadékú kontinentális hatást 14

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév Iskola: 1 Csapatnév:. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév 1. Állapítsátok meg a képek alapján, hogy milyen mozgásokat végez a Föld, és ennek mi a következménye? B mozgás: következmény: 2.

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0612 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT I. rész 1. Adriai-tenger

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. B) 2. B) 3. C) 4. A)

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA I. KATEGÓRIA Tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvasd el! A megoldásokat a mellékelt értékelőlapon kell beadni. Az értékelőlapon

Részletesebben

MS-4105 foldrajz atlasz borito_2011.qxd 2013.03.06. 10:06 Page 1 9 7896 36 976712 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Csillagászat... 2 Kontinensvándorlás. A Föld és a légkör szerkezete... 4

Részletesebben

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A jég jelentős és különleges felszínalakító tényező. Hatása jelenleg a szárazföldek felszínének kb. 10%-án érvényesül A jégtakarók mai kiterjedése nagyjából 15 millió

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Tantárgyi követelmény FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása.

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA II. Az éghajlati elemek alakulása Európa területén Napsugárzás Intenzitása: Európa területén a földrajzi szélességhez igazodik, alapvetően É-ról D-felé növekszik értéke. A sarkkörön túli

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható!

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! z írásbeli vizsga I. része feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! 1. feladat Vulkán Utazási Iroda ajánlatából: Tegyen feledhetetlen túrákat gőzölgő, füstölgő vulkánokon, miközben az

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

Dél- és Délkelet-Európa

Dél- és Délkelet-Európa Dél- és Délkelet-Európa Határok: Atlanti-ó. Gibraltári-szoros Földközi-tenger Égei-tenger Dardanellák- Márvány-tenger Boszporusz Félszigetek:Pireneusi-fsz. (Ibériai-fsz.), Appennini-fsz., Balkán-fsz. (Isztriai-fsz.)

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. D 2. A 3. B 4.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Románia földrajza

Tartalomjegyzék. Románia földrajza Tartalomjegyzék Románia földrajza Románia földrajzi fekvése, államhatárai és területe.... 2 Matematikai elhelyezkedés... 2 Románia államhatárai.... 2 Románia területe... 2 Földrajzi fekvése... 3 Domborzat...

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. rész 1. FELADAT 1. Hamburg 2.

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK foldrajz:layout 1 4/15/11 2:41 PM Page 1 Szili István TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK témazáró feladatlapok 12 éves tanulóknak ajánlott Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 a ta nu ló ne ve 1 foldrajz:layout

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Románia földrajza

Tartalomjegyzék. Románia földrajza Tartalomjegyzék Románia földrajza Románia földrajzi fekvése, államhatárai és területe.... 2 Matematikai elhelyezkedés... 2 Románia államhatárai.... 2 Románia területe... 3 Földrajzi fekvése... 3 Domborzat...

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb földrajzi környezetük természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit, folyamatait. Ismerjék

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,

Részletesebben

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13..

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13.. Én és Ukrajna tantárgy Óravázlat Az óceánok természetvilága Bakos Ilona 2012. november 13.. TÉMA. Az óceánok természetvilága CÉL. Megismertetni a tanulókat a világóceán és óceán fogalmakkal, az óceánok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)

A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek) A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek) Éghajlat alakító tényezők Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A Nap sugárzó energiája és a földrajzi szélesség. A földfelszín anyaga A domborzat és a tengerszint

Részletesebben

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza Az én Európám Európa föld és vízrajza -Európa - A név eredete, Európa történelme - Európa fekvése - Európa vallási térképe - Európai unió története - Európai unió mai földrajza - Európai unió tagállamai

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

Olaszország Adatok: Természetföldrajza Fekvése, határai: Appenini-félszigeten Adriai- tenger Tirrén-tenger Jón-tenger Ligur-tenger Alpok

Olaszország Adatok: Természetföldrajza Fekvése, határai: Appenini-félszigeten Adriai- tenger Tirrén-tenger Jón-tenger Ligur-tenger Alpok Olaszország Adatok: Államforma: Parlamentális köztársaság Hivatalos nyelv: olasz Főváros: Róma Terület: 301 318 km² (71.) Népesség: 60 millió fő Népsűrűség: 197 fő/km² Pénznem: Euró Természetföldrajza

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére. ... a tanuló neve.

Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére. ... a tanuló neve. Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére........... a tanuló neve pauz westermann Teljesítmény összesítése A Afrika és Ausztrália Amerika

Részletesebben