Termékkatalógus Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

Átírás

1 Termékkatalógus Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt január 1

2 A Termékkatalógus célja Jelen Termékkatalógus célja, hogy tájékoztassa a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. jelenlegi és jövőbeni ügyfeleit a Bank által forgalmazott termékekről valamint azok kockázatairól. A Termékkatalógus szerkezeti felépítése A Termékismertető első ( A ) részében a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. által forgalmazott termékeket mutatjuk be és az adott ügylettípus ismertetésénél térünk ki az erre az ügylettípusra jellemző különleges kockázati típusokra is. Az általános kockázati áttekintést a Termékismertető második ( B ) része tartalmazza. 2

3 Tartalomjegyzék A. TERMÉKEK BEMUTATÁSA DEVIZATERMÉKEK Egyes devizatermékek Deviza swap Bázis swap (CCIRS) Devizaopció (margin) adásvétel Egzotikus opciók adásvétele Deviza spot adásvétel Margin határidős deviza adásvétel Deviza futures (tőzsdei) adásvétel Tőzsdei deviza opció adásvétel Devizatermékek kockázatai KAMATTERMÉKEK Egyes kamattermékek FRA IRS Kamattermékek kockázatai KÖTVÉNYTERMÉKEK Egyes kötvénytermékek Azonnali, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír adásvétel Saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapír adásvétele Határidős (margin) állampapír adásvétel Állampapír vétele ÁKK aukción Kötvénytermékek kockázatai Fizetőképességi kockázat Kamatváltozási kockázat / Árfolyamkockázat a futamidő alatt Felmondási kockázat Az egyes kötvénytípusok egyedi kockázatai BEFEKTETÉSIJEGY-TERMÉKEK Befektetésijegy-termékek Forintban kibocsátott befektetési jegy adásvétele Devizában kibocsátott befektetési jegy adásvétele Befektetési jegy termékek kockázatai

4 A befektetési jegyek speciális kockázatai Befektetési alapkezelő Költségek A csökkenő nettó eszközérték kockázata A forgalmazás felfüggesztésének kockázata A teljesítmény-statisztikák hibás értelmezésének kockázata Az alap vagyona átruházásának vagy felmondásának kockázata A tőzsdén kereskedett befektetési alapok speciális kockázatai A nyílt végű ingatlanalapok speciális kockázatai REPOTERMÉKEK Repo Értékpapír-kölcsön ügyletek RÉSZVÉNYTERMÉKEK Egyes részvénytermékek Azonnali részvény adásvétel Részvény és részvényindex futures (tőzsdei) adásvétel Részvény határidős adásvétel Tőzsdei részvény (-index) opció adásvétel Részvénytermékek kockázatai Vállalkozási kockázat (a fizetésképtelenség kockázata) Árfolyamkockázat Osztalékfizetési kockázat A piac szereplőinek pszichológiája Az árfolyamprognózis kockázata A tagsági jogok elvesztésének és változásának kockázata A tőzsdei kivezetés (delisting) kockázata EGYÉB TERMÉKEK TAKARÉK DIRECT Takarek Direct elektronikus rendszer kockázatai Deviza, CFD-k és határidős ügyletek kockázatai Opciók kockázatai...41 B Általános befektetési kockázatok Konjunkturális kockázat Inflációs kockázat (vásárlóerő-kockázat)

5 3. Országkockázat és transzferkockázat Devizaárfolyam-kockázat Volatilitás Likviditási kockázat Pszichológiai kockázat A hitelfelvétellel finanszírozott értékpapír-vásárlás kockázatai Adókockázatok Egyéb alapvető kockázatok Információs kockázat Megbízásadási kockázat Külföldi részvénytársaságok információkérése Az értékpapírok saját őrzésének kockázata Az értékpapírok külföldön történő őrzésének kockázatai A járulékos költségek hatása az elvárt nyereségre

6 A. TERMÉKEK BEMUTATÁSA 1. DEVIZATERMÉKEK 1.1. Egyes devizatermékek Deviza swap Olyan - általában rövid lejáratra kötött - ügylet, amely különböző devizák cseréjét és az ügylet lezárásakor a szerződésben - a keresztárfolyam és a devizák kamatrátája által - meghatározott áron történő visszacserélését foglalja magában. Azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere ügylet (swap) Devizacsere ügylet megkötésével az egyik devizában meglévő eszközünkről lemondunk azért, hogy a másik devizában időszakosan fellépő finanszírozási igényünket árfolyamkockázat felvállalása nélkül teljesíthessük (strukturális likviditási hiány) Bázis swap (CCIRS) Általában hosszú lejáratú deviza swap ügylet, amelynek keretében nem csak az egyes kamatfizetésből eredő cash-flowk, hanem a swap ügylet alapját képező tőkeösszegek is kicserélésre kerülnek Devizaopció (margin) adásvétel A deviza opció egyedi megállapodás két fél között, amely jogot biztosít az opció vevőjének adott devizaösszeg előre meghatározott árfolyamon és időben történő eladására/vételére. Az opció eladója kötelezettséget vállal a vevő felé az adott devizaösszeg meghatározott árfolyamon és időben történő vételére/eladására. Az ügylet megkötésekor az opció ellenértékeként a vevőnek prémiumot kell fizetni. Létezik európai és amerikai típusú opció. Az európai opció csak az opció lejáratakor érvényesíthető, az amerikai opció az opció időtartama alatt bármikor lehívható. A deviza opciós megbízás a Takarékbank által jegyzett minden devizára lehetséges a meghatározott minimális összeg ( EUR vagy annak megfelelő más deviza) felett. A Takarékbank Zrt. bizonyos limiteket alkalmaz, illetve fedezetet kér (az alapügylet 4-10%-a) az ügyféltől, a teljesítési kockázat fedezésére. 6

7 A határidős devizaügyletet az Ügyfél kérésének megfelelően a Takarékbank mind a tőzsdén mind a tőzsdén kívüli (OTC) piacon megkötheti Egzotikus opciók adásvétele A normál (put, call) opciókon kívül lehetőség van un. egzotikus devizaopciók bizományosi kereskedésére. Barrier opciók Deviza opció esetében az opció tárgyául szolgáló deviza piaci árfolyamának egy előre meghatározott nagyságát nevezzük barriernek. Ezt a továbbiakban piaci árfolyam-limitnek nevezzük. Ha a deviza árfolyama eléri ezt az előre meghatározott piaci árfolyam limitet, akkor az opció életre kell vagy megszűnik. Ha az opció a piaci árfolyam elérésével életre kell, akkor knock-in opciónak nevezzük, ha az opció megszűnik, akkor knock-out opciónak. Barrier opciók alkalmazásával a sima opciókhoz képest kedvezőbb a prémium összege, mivel ez a stratégia nem jelent 100%-os fedezetet. Digitális opciók A digitális opció jellemzője és egyben lényegi különbsége is a sima opcióhoz képest -, hogy előre ismert az opció lejáratánál a kifizetés nagysága. Azaz a digitális opció nem más, mint egy pénzügyi fogadás arra nézve, hogy a referencia termék ára (pl. EURHUF, stb.) a futamidő alatt vagy lejáratkor eléri-e az opcióban rögzített árat vagy sem. Ennek megfelelően lejáratkor vagy az opciós küszöbár elérésekor az előre rögzített nagyságú kifizetés történik meg vagy az opció érték nélkül megszűnik Deviza spot adásvétel A Takarékbank Zrt. lehetővé teszi Ügyfelei számára, hogy egyik devizában fennálló nagyösszegű eszközeiket azonnali tranzakció során, másik devizára váltsák át aktuális piaci árfolyamon. A tranzakció spot értéknappal történik. Ez üzletkötés utáni második nap (T+2), tehát például, ha az Ügyfél devizát vásárol, az ellenértékkel aznap terhelik, míg a vásárolt deviza az üzletkötést követő második munkanapon kerül jóváírásra számláján (ezt a tranzakció végrehajtásának időigénye és a nemzetközileg elfogadott szabályok indokolják). Konverzió történhet a Takarékbank Zrt. által jegyzett minden deviza-forint párra, illetve ezen devizák közül bármely kettő között Margin határidős deviza adásvétel A határidős devizaügylet megállapodás az Ügyfél és a Takarékbank Zrt. között egy meghatározott összegű deviza (minimum EUR vagy azzal egyenértékű más deviza), 7

8 meghatározott (jövőbeli) időpontban (7-360 nap illetve napon belül), meghatározott árfolyamon történő eladásáról, illetve megvételéről. A határidős ár egyrészt a spot (jelenlegi) árfolyamtól, másrészt a devizák adott futamidőre vonatkozó kamatkülönbségétől függ. A határidős ár és a spot ár különbségét swap differenciának (swap pontoknak) nevezzük. Prémiumról beszélünk, ha az alapdeviza határidős árfolyama magasabb, mint spot árfolyama, azaz a swap differenciát hozzáadjuk a spot árfolyamhoz. Diszkontról beszélünk, ha az alapdeviza határidős árfolyama alacsonyabb, mint spot árfolyama, azaz a swap differenciát levonjuk a spot árfolyamból. Köthető forint és egy másik deviza ellenében, de két külföldi deviza között is, melyekre a Takarékbank Zrt. jegyez spot árfolyamot. A Takarékbank Zrt. bizonyos limiteket alkalmaz, illetve fedezetet kér (az alapügylet 4-10%-a) az ügyféltől, a teljesítési kockázat fedezésére. A határidős devizaügyletet az Ügyfél kérésének megfelelően a Takarékbank mind a tőzsdén mind a tőzsdén kívüli (OTC) piacon megkötheti Deviza futures (tőzsdei) adásvétel A futures a forward ügylet speciális típusa. A forward ügylet egy adott pillanatban kötött szerződés a termékek szállítására egy bizonyos jövőbeni időponthoz a szerződés kötés időpontjában meghatározott áron. A futuresek tőzsdén kereskedett forward kontraktusok. Az egyes kontraktusok szerződési feltételei rögzítettek, az adott tőzsde szabályai szerint, és egy fix megállapodásról van szó a partnerek között, amely alapján a feleknek joguk és kötelességük van megvenni/eladni az adott jövőbeni időpontban az eszköz adott mennyiségét az előre meghatározott kötési árfolyamon Tőzsdei deviza opció adásvétel A devizaopció arra biztosít jogot tulajdonosának, hogy külföldi devizát vegyen vagy adjon el meghatározott összegű hazai pénzért Devizatermékek kockázatai A devizában kötött ügyletek és a határidős ügyletek nagymértékű kockázatokat hordoznak magukban. A kezdeti letét összege viszonylag alacsony a devizák vagy a határidős ügyletek értékével összehasonlítva, tehát az ügyletek meghitelezéssel vagy tőkeáttétellel működnek. A viszonylag kis piaci mozgások arányosan nagyobb hatást fejtenek ki a letétként elhelyezett, illetve elhelyezendő pénzalapokra nézve; ez a tény Ön ellen és az Ön érdekében egyaránt dolgozhat. Előfordulhat, hogy a kezdeti letét teljes elvesztését fedeznie kell, ráadásul további letétet kell elhelyeznie ahhoz, hogy fenntartsa pozícióját. Ha a piac az Ön pozíciójával szemben mozog, a letét szintek emelkednek, akár olyan felszólítást is kaphat, hogy rövid időn belül számottevő összegű további letétet helyezzen el az adott pozíció fenntartásához. Amennyiben nem teljesíti a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó kérést az előírt határidőn belül, a pozícióját veszteséggel felszámolják, továbbá az ebből eredő hiányért is felelős marad. 8

9 2. KAMATTERMÉKEK 2.1. Egyes kamattermékek FRA FRA (Forward Rate Agreement ) ügylet egy határidős kamatlábszerződés, melyben a felek megállapodnak egy pénzügyi eszköz (deviza, kötvény) jövőbeni kamatszintjében. Ezek alapján egy jövőbeni időponttól, meghatározott időre nyújtott vagy felvett hitel kamatlába előre rögzített, ezzel kiküszöbölhető a kamatlábak ingadozásából származó kockázat. Elmondható továbbá, hogy az FRA egy olyan kétoldalú szerződés, amelyben a felek megállapodnak egy jövőbeni periódusra, meghatározott összeg után fizetendő kamatlábban (határidős kamatláb). FRA esetén a tőkeösszegeket nem cserélik, csak a kamatmegállapítás időpontjában érvényes piaci kamatláb és az FRA keretében megállapított kamatláb különbségének tőkére vetített időarányos összege mozog IRS Az IRS (Interest Rate Swap) egyik legismertebb típusa a rögzített kamatlábnak változó kamatlábbal történő felcserélése illetve ennek ellentétes ügylete. Az IRS egy olyan megállapodás, amelynek keretében a két szerződő fél ugyanabban a devizában lévő kamatfizetési kötelezettségeit meghatározott időszakon keresztül elcseréli. A szerződés keretében a tőkeösszegek nem mozognak, csak a kamatok. Lehetséges, hogy az egyik fél egy fix kamatfizetési kötelezettséget cserél föl változó kamatra, vagy az, hogy két változó kamatozású, de más bázis alapján számított kötelezettség a szerződés tárgya Kamattermékek kockázatai A kamattermékekre jellemzően az un. hozamgörbe változása van hatással. 9

10 3. KÖTVÉNYTERMÉKEK A kamatozó értékpapírok, amelyeket gyakran kötvénynek, adóskötelezvénynek vagy angol szóval bondnak is neveznek, egy bizonyos tulajdonos nevére szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Fix vagy változó kamatozásúak, és futamidejük valamint törlesztési formájuk előre meghatározott. A kötvények vásárlójának (= hitelező) pénzkövetelése van a kötvény kibocsátójával szemben (= adós). A kötvény jellemzői A kötvény jellemzőit az úgynevezett kötvényfeltételek (kibocsátási feltételek) rögzíti részletesen: ez tartalmazza a kötvényre, valamint a kibocsátó és a befektető közötti jogviszonyra vonatkozó valamennyi fontos részletet. A kibocsátás évén kívül az alábbiak tartoznak ide: futamidő pénznem visszafizetés rangsor az adós csődje vagy felszámolása esetén kamatozás Futamidő Futamidő szerint rövid lejáratú (legfeljebb négy év futamidejű), közepes lejáratú (négy és nyolc év közötti futamidejű) és hosszú lejáratú (több mint nyolc év futamidejű) kötvényeket különböztetünk meg. A futamidő a kamatozás kötvényfeltételekben rögzített kezdete és a kötvény lejárata közötti időszak. Törlesztés A kötvények törlesztése történhet terv szerinti és rendkívüli visszafizetések útján. Terv szerinti visszafizetés: meghatározott keretben történő törlesztés Terv szerint nem feltétlenül azt jelenti, hogy a befektető már előre ismeri a visszafizetés időpontját. A terv szerinti visszafizetésre alapvetően három lehetőség van: Az egy összegben esedékes kötvényeknél rendszerint a futamidő végén egy összegben kerül visszafizetésre a névérték a befektetők részére. A kamatozó befektetésnek ennél a típusánál tehát fixen meg van határozva a tőke kibocsátó általi visszafizetésének időpontja. Az annuitásos kötvények ezzel szemben nem egy összegben, hanem fokozatosan, azonos nagyságú éves részletekben kerülnek visszafizetésre. A törlesztés többnyire egy háromtól öt évig terjedő türelmi időszak után kezdődik. A nyereménykötvények esetén a visszafizetés néhány éves türelmi időszak után különböző időpontokban történik. Ez azt jelenti, hogy az egyes befektető nem tudja, hogy ezek közül az időpontok közül melyikben válnak esedékessé azok az értékpapírok, 10

11 amelyek az ő tulajdonában vannak. A kibocsátó sorsolással (rendszerint az utolsó számjegyek, sorozatok vagy csoportok szerint) határozza meg, hogy melyek azok az értékpapírok, amelyek a következő esedékességi időpontban visszafizetésre kerülnek. Rendkívüli visszafizetés a futamidő vége előtti felmondás esetén A kibocsátó a kötvényfeltételekben fenntarthatja a kötvény felmondása miatti rendkívüli visszafizetés lehetőségét (futamidő vége előtti felmondás) többnyire néhány felmondásmentes év vállalása mellett. A kötvényfeltételek néha a kötvény vásárlójának is biztosítják a futamidő vége előtti felmondás jogát. Kamatozás A mindenkori kötvényfeltételekben kerül rögzítésre az a kamat is, amelyet a kibocsátó fizet a befektetőnek a befektetett nominális tőke (az értékpapír névértéke) után. Ez nem csak a klasszikus fix kamat vagy a piaci feltételek szerint változó kamat lehet, hanem a kettő közt számos vegyes típus is létezik. A kötvények kamatozásuk szerint kötvények kamatszelvény nélkül kamatszelvénnnyel fix nominális kamat változó nominális kamat Klasszikus fix kamatozású kötvények A fix kamatozású kötvények angolul straight bonds a teljes futamidő alatt azonos mértékű fix kamatozással rendelkeznek (névleges kamat). A kamatfizetés többnyire évente, más országokban (pl. az USA-ban) túlnyomórészt félévente, utólag történik. Változó kamatozású kötvények (floating rate notes) A floater kamatozása ugyan a bankközi piac kamatainak alakulásához van kötve, de általában nem pontosan felel meg az ott fizetett szintnek: A kibocsátó által a befektetőnek fizetett kamat egy fix felárral illetve diszkonttal (ez az úgynevezett spread) a fenti mértékek alatt illetve fölött lehet. A bázispontokban megadott spread nagysága a kibocsátó bonitása és a piac állapota szerint alakul. A kamatozás tekintetében a floating rate kötvényekbe történő befektetés hasonlít a pénzpiaci befektetésekhez, mivel a kamatlábat a határidős illetve a lekötött betéthez hasonlóan rendszeres időközönként rögzítik. 11

12 Zérókupon-kötvények (zero bonds) A zérókupon-kötvényeknek nincs kamatszelvényük. A periodikus kamatfizetések helyett itt a visszaváltási árfolyam és a vételár közötti különbözet biztosít hozamot a végső lejáratig. A befektető részére tehát csak egy kifizetés történik: lejárat előtti eladás estén az eladási árat, lejáratkor pedig a törlesztés összegét kapja meg. A zérókupon-kötvények rendszerint jelentős diszkonttal (diszázsióval) kerülnek kibocsátásra, és a visszafizetés időpontjában 100%-os árfolyamon ("pariban") fizeti vissza őket a kibocsátó. A futamidőtől, az adós bonitásától és a tőkepiaci kamatszinttől függően a kibocsátási árfolyam többé-kevésbé jelentősen a visszafizetési árfolyam alatt van. A befektetők figyelmébe: a zérókupon-kötvények egyszeri, fix hozamot biztosítanak a jövőben ha a befektető a zérókupon-kötvényeket azok visszafizetéséig "tartja". Adózás szempontjából ez a hozam a lejárat időpontjában keletkező kamatjövedelemnek számít. Amennyiben a befektető időközben eladja a kötvényeit, akkor a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet felosztásra kerül kamatjövedelemre és árfolyamnyereségre. Pénznem A befektetők alapvetően forintban és valamely külföldi pénznemben (deviza-kötvények) kibocsátott kötvények között választhatnak. Rangsor az adós csődje vagy felszámolása esetén A kötvények további fontos jellemzője a kielégítési rangsorban elfoglalt helyük: A kibocsátó csődje vagy felszámolása estén előre sorolt, egyenrangúan rangsorolt és hátra sorolt kötvényeket különböztetünk meg aszerint, hogy a kibocsátó az adott befektető követeléseit más hitelezőkhöz viszonyítva előnyben részesítve, azonosan kezelve vagy hátra sorolva elégíti ki Egyes kötvénytermékek Azonnali, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír adásvétel Banki kötvények A "banki kötvények fogalom a hitelintézetek által kibocsátott kötvények összefoglaló elnevezése. Megkülönböztetünk "fedezett" és "egyéb" banki kötvényeket. A fedezett banki kötvények kibocsátása rendszerint törvényi előírások alapján és hatósági engedéllyel történik. A kibocsátott záloglevelek (különösen jelzáloglevelek és közjogi intézményekkel szembeni követelésekkel biztosított záloglevelek) esetén például a kibocsátóknak rendelkezniük kell a záloglevél-ügyletek végzéséhez adott engedéllyel. Ezen kívül a fedezetekre vonatkozóan is szigorú rendelkezések vannak érvényben. Így például a jelzálogleveleknek mindenkor teljes 12

13 mértékben (rendszerint első helyen bejegyzett) ingatlan-jelzáloggal, közjogi intézményekkel szembeni követelésekkel biztosított zálogleveleknek pedig mindenkor teljes mértékben az állami szféra adósainak nyújtott hitelekkel fedezettnek kell lenniük. A kibocsátó csődje esetén a záloglevél-hitelezőknek az összes többi nem fedezett hitelező előtti kielégítési joga van a fenti fedezetekből. "Egyéb banki kötvényeket" mindenek előtt privát kereskedelmi bankok, takarékpénztárak, takarékszövetkezetek és lakás-takarékpénztárak bocsátanak ki. A kínálat igen széles a különböző szerkezetű tőzsdén jegyzett és nem jegyzett kötvényekből. Vállalati kötvények A gazdaság hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjait "vállalati kötvények néven foglaljuk össze. Kibocsátóik ipari és kereskedelmi vállaltok. Adott esetben ezek a kötvények is kibocsáthatók fedezett formában. Kialakításuk sokféle lehet, a részletekről a mindenkori kötvényfeltételek adnak felvilágosítást Saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapír adásvétele A kötvény- és részvényprofil kombinációja A strukturált kötvények kombinálhatják például a kötvény- és a részvényprofilt. Hozamkockázat szerkezetük kialakításuktól függően különböző lehet. Ezeknél a kötvényeknél egy sor fantáziagazdag elnevezést találunk a termékekre. Az elnevezésbeli és szerkezeti különbségek ellenére lényegében két csoport különböztethető meg: magas kamatfizetésű kuponnal ellátott részvénykötvények részvényfelkínálási joggal, és olyan kötvények, amelyek kamatozása egy index vagy részvénykosár értékének alakulásához van kötve. Indexhez vagy részvénykosárhoz kötött kamatozású kötvények A valamely index vagy részvénykosár alakulásához kötött kamatozású kötvények olyan termékek, amelyek a kötvény- és a részvényprofilt kombinálják egymással. Az indexhez vagy részvénykosárhoz kötött kamatozású kötvények az adott index vagy részvénykosár alakulásától függő változó kamatozást és a futamidő végén rendszerint pénzben történő visszafizetést biztosítanak a vásárlójuknak. Az indexhez kötött kamatozású kötvények meghatározott futamidejű értékpapírok, amelyek értékének alakulása egy bizonyos indextől függ. A visszafizetési feltételek szerint a futamidő végén egy bizonyos kvóta kerül kifizetésre, amely a kötvény névértéke alatt is lehet. A kötvények rendszerint rendelkeznek egy minimum kuponnal, amelynek mértéke általában a piaci kamatszint alatt van. Ezen kívül mindig van egy változó kamatkomponensük is, amelynek kialakítása többféle lehet. Ez a kamatkomponens a vonatkozó index alakulását tükrözi. A index alakulásából való százalékos részesedés kikötése éppúgy előfordul, mint egy felső határérték (cap) rögzítése. A konstrukció ezen jellege miatt a kamat nagysága és ezáltal a kötvény értékének alakulása a futamidő alatt előre nem meghatározható. A részvénykosárhoz kötött kamatozású kötvények meghatározott futamidejű értékpapírok, amelyek kamatozása és ezáltal értékének alakulása egy a kibocsátó által meghatározott 13

14 részvénykosártól függ. Kialakíthatók úgy is, hogy a teljes futamidő első időszakában a piaci szint feletti fix kamatot fizetnek, és a kamatfizetések nagyságát csak a fennmaradó futamidő során kötik egy részvénykosár alakulásához. A részvénykosár összetétele a teljes futamidő során változatlan maradhat, de a kibocsátó által meghatározott kritériumok szerint változhat is. A részvénykosár teljesítményének megállapításához a benne foglalt részvények alakulása egyformán, de eltérő kritériumok szerint is megítélhető. A konstrukció ezen jellege miatt a kamat nagysága és ezáltal a kötvény értékének alakulása a futamidő alatt előre nem meghatározható Határidős (margin) állampapír adásvétel A deviza margin ügyletekhez hasonlóan lehetőség van magyar állampapírokkal történő un. margin alapú (tőkeáttételes) kereskedésre. Ennek előnye, hogy az Ügyfél a ténylegesen befektetett összeg többszörösével üzletelhet magyar állampapírokkal Állampapír vétele ÁKK aukción A Takarékbank Zrt. elsődleges forgalmazói (Primary Dealer) jogosultságokkal rendelkezik, így Ügyfeleinknek lehetőségük van arra, hogy egy meghatározott összeg fölött közvetlenül az állampapír kibocsátási aukciók során vásároljanak államkötvényeket. Állampapírok A kamatozó értékpapírok kibocsátói különböző intézmények lehetnek. A befektető számára jelentősége van annak, hogy a különböző kibocsátók pénzügyi erejüket és bonitásukat tekintve különbözhetnek egymástól, ami befolyásolja az egyes kötvényekbe való befektetések biztonságát. Az állami szféra számos tőkepiaci instrumentumot igénybe vesz tőkeigényének finanszírozására: ide tartoznak az államkötvények, amelyeket az állam valamint városok és települések bocsátnak ki. Az állam a hosszú lejáratú és a rendszerint öt éves futamidejű államkötvények mellett kincstárjegyeket valamint úgynevezett finanszírozási (diszkont) kincstárjegyeket is kibocsát. Államkötvény Ez alatt általában a hosszú lejáratú, tőzsdén kereskedett államkötvényeket értjük (futamidő év); ide tartozik még a középlejáratú megfelelője (futamidő: öt év). Mindkét kötvénytípus fix névleges kamatozású, kibocsátási árfolyamuk változó. Diszkont kincstárjegy Zérókupon-kötvény jellegű, rövidlejáratú államkötvények: kamatozásuk a névértékből történő kamatlevonással (diszkontálással) történik; azaz a finanszírozási kincstárjegyeket diszázsióval bocsátják ki, és lejáratkor névértéken fizetik vissza (futamidő: maximum egy év). 14

15 A Diszkont Kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont eredménye a névérték és a vételár közötti különbség. Kamatozó kincstárjegy A Kamatozó Kincstárjegy egyéves futamidejű, fix kamatozású dematerializált állampapír, alapcímlete 10 ezer forint. A futamidő végén fizet kamatot, amelyet a befektető a törlesztéssel együtt kap kézhez Kötvénytermékek kockázatai Fizetőképességi kockázat Fizetőképességi kockázat alatt az adós fizetésképtelenségének vagy illikviditásának veszélyét értjük, vagyis azt, hogy esetleg a kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettségét átmenetileg vagy véglegesen nem tudja határidőre teljesíteni. A fizetőképességi kockázat helyett alternatív módon használatos az adós- vagy kibocsátói kockázat kifejezés is. A fizetőképesség változásának okai A kibocsátó fizetőképessége a kötvény futamideje alatt összgazdasági vagy vállalati okokból változhat. Ennek három oka lehet: A kibocsátó jövedelmi helyzetét és fizetőképességét esetleg tartósan negatívan befolyásoló konjunkturális változások. A nyomás annál erősebb, minél hosszabb ideig várat magára a konjunktúra javulása. Olyan változások, amelyek okai az egyes vállalatokban, ágazatokban vagy országokban keresendők. Példa erre a magas államháztartási hiány és a gazdasági válság. A gazdaságra erősen kiható politikai fejlemények, amelyek befolyásolják az adott ország fizetőképességét. A kibocsátó fizetőképességének romlása kedvezőtlenül hat az érintett értékpapírok árfolyamának alakulására (kockázati levonás). A fizetőképességi kockázat tendenciájában annál magasabb, minél hosszabb a kötvény hátralévő futamideje. A zérókupon kötvények esetén a minél biztosabb beváltás érdekében tanácsos különösen figyelni a kötvényadós fizetőképességére, mivel ennél a kötvénytípusnál csak a végső lejáratkor, a tőkével együtt kerül sor kamatfizetésre. A kötvényeknél a kötvény fedezetéül szolgáló esetleges biztosítékok értékállóssága mellett a kibocsátó fizetőképessége az egyik legfontosabb döntési kritérium a befektetők számára. A folyamatosan jó fizetőképesség biztosítja az adós szerződéses kötelezettségeinek kamatfizetés és tőketörlesztés teljesítését. Ugyanakkor a kibocsátó fizetőképessége olyan mértékben romolhat a kötvény futamideje alatt, hogy a kamatfizetés és tőketörlesztés teljesítése nem csak hogy veszélybe kerül, hanem teljesen elmarad. 15

16 A hozam, mint a fizetőképesség mércéje Az adós első osztályú bonitása általában alacsonyabb hozammal jár együtt. Az ilyen kötvények eleve alacsonyabb nominális kamatozásúak, mint a fizetőképesség szempontjából alacsonyabb besorolású adósok ugyanakkor kibocsátott kötvényei. Így például az államkötvényeken rendszerint alacsonyabb hozam érhető el, mint az ipari ágazat kibocsátóinak kötvényein. A befektetőnek kell eldönteni, hogy a nagyobb biztonságért cserébe alacsonyabb hozammal is megelégszik, vagy magasabb kockázat mellett magasabb hozamot szeretne elérni. Alapszabályként megállapítható, hogy minél erősebben tér el felfelé az adott papír hozama a jellemző piaci hozamtól, annál nagyobb a befektető kockázata. Az alacsony fizetőképességi besorolással és ezzel viszonylag magasabb hozamú papírokkal rendelkező kibocsátók csak a kockázatot tudatosan vállaló befektetőknek ajánlhatók. Az úgynevezett junk bond (szó szerint: bóvlikötvény) vagy magas kamatozású kötvény esetén a fizetőképesség nagyon alacsony és a teljes vissza nem fizetés kockázata különösen gazdasági visszaesés estén nagyon magas. A rating mint döntési segédlet A rating (minősítés) segítségével annak valószínűségét lehet megítélni, hogy az adós határidőre és teljes mértékben teljesíteni fogja-e az általa kibocsátott értékpapírokkal összefüggő kamatfizetéseket és tőketörlesztéseket. A független minősítő ügynökségek fizetőképességi vagy besorolási osztályzat formájában teszik közzé az adósokra, illetve azok kibocsátásaira vonatkozó minősítéseiket. Ennek során mindegyik minősítő ügynökség a saját minősítési rendszerét (szimbólumait) használja: A legismertebb ügynökségek Standard & Poor's, Moody's és Fitch minősítési rendszerét a következő oldalon található táblázat foglalja össze. A minősítési rendszerek minőségi és mennyiségi értékelési szempontokat egyaránt figyelembe vesznek: az elemzés számos tényezőre terjed ki, a kibocsátó székhelyországának összgazdasági helyzetétől kezdve, az ágazati trendek elemzésén és a kibocsátó egyéni helyzetének megítélésén át a kibocsátás jellemzőinek gazdasági és jogi megítéléséig. A kibocsátóra illetve a kötvényére adott minősítés kihat a még azután kibocsátandó kötvények kondícióira, elsősorban a hozam nagyságára. Az első osztályú ratinggel rendelkező kötvények tehát rendszerint alacsonyabb hozamot jelentenek a befektetőknek, mint az alacsonyabb besorolású kötvények. Ezt az összefüggést a táblázat után található diagram ábrázolja. 16

17 A Standard & Poor's (S & P) és a Moody's és a Fitch minősítési rendszere: A fizetőképesség megítélése S&P Moody's Fitch Nagyon jó kötvények Legjobb minőség, legalacsonyabb nemteljesítési kockázat Magas minőség, de valamivel magasabb kockázat, mint a legjobb csoportban Jó kötvények Jó minőség, sok jó befektetési kritérium, de olyan elemek is jelen vannak, amelyek a gazdasági helyzet változása esetén negatív hatásúak lehetnek AAA AA+ AA AA A+ A A Aaa Aa1 Aa2 Aa3 A1 A2 A3 AAA AA+ AA AA A+ A A Közepes minőség, de nincs védelem a gazdasági változás hatásaival szemben Spekulatív kötvények Spekulatív befektetés, a kamatfizetések és tőketörlesztés teljesítésének csak mérséklet fedezete van BBB+ BBB BBB BB+ BB BB Baa1 Baa2 Baa3 Ba1 Ba2 Ba3 BBB+ BBB BBB BB+ BB BB Nagyon spekulatív, általában hiányoznak a kedvező befektetés jellemzői, kicsi a valószínűsége a hosszú távú kamatfizetésnek Junk bond - bóvlikötvény (magas kamatozású, nagyon spekulatív) B+ B B B1 B2 B3 B+ B B Legalacsonyabb minőség, a befektetők legcsekélyebb mértékű védelme fizetési késedelem vagy a késedelem közvetlen veszélye esetén CCC CC C Caa Ca C CCC CC C Biztos nemteljesítés, (majdnem) csőd Forrás: Handelsblatt D - D A kötvényhozamok és a rating közötti összefüggés (PÉLDA) hozam % rating 17

18 Felhívjuk a figyelmet, hogy a minősítésnek a kötvény futamideje alatt bekövetkező változása a kötvény árfolyamának változását vonhatja maga után. Fontos figyelmeztetés a minősítések használatára vonatkozóan: A minősítés nem helyettesíti a befektető általi véleményalkotást és nem értelmezhető értékpapírok vételére vagy eladására vonatkozó ajánlásként. A minősítés csak segít a befektetőnek a befektetési döntése meghozatalában, és csak egy tényező a véleményalkotás során, amelyet a többi tényezőkkel együtt kell vizsgálni és súlyozni. Mivel a minősítés gyakran csak akkor kerül módosításra, amikor a kibocsátó fizetőképessége már megváltozott, a befektetőnek a rendelkezésre álló rating ellenére magának kell véleményt alkotnia. Felhívjuk a figyelmet arra, is, hogy nem minden kibocsátónak van minősítése, és ezért egy rating nélküli kötvénykibocsátás minősítése minden további nélkül lehet jobb, mint egy minősítéssel rendelkező kibocsátásé Kamatváltozási kockázat / Árfolyamkockázat a futamidő alatt A kamatváltozási kockázat a kamatozó értékpapírok egyik legnagyobb kockázata. A kamatszint ingadozása a pénzpiacon (rövid- és középtávon) és a tőkepiacon (hosszú távon) is napirenden van, és naponta módosíthatja az értékpapírok árfolyamát. A kamatváltozási kockázat a piaci kamatszint jövőbeni változásaira vonatkozó bizonytalanságból adódik. A fix kamatozású értékpapírt vásárló befektető számára a kamatváltozási kockázat árfolyamveszteség formájában jelentkezik, ha a piaci kamatszint emelkedik. Ez a kockázat alapvetően annál erősebben hat, minél nagyobb mértékben emelkedik a piaci kamatszint, minél hosszabb a kötvény hátralévő futamideje és minél alacsonyabb a nominális kamat. A kamat és az árfolyam alakulása közötti összefüggés A kamatozó értékpapírok árfolyama a kereslettől és kínálattól függ, ezt a két tényezőt pedig elsősorban a kötvény nominális kamatának a mindenkori pénz- és tőkepiaci kamatszinthez való viszonya alakítja (= piaci kamatláb). A fix kamatozású kötvények nominális kamata alapvetően a kibocsátás időpontjában uralkodó piaci kamatszinthez igazodva kerül meghatározásra a futamidő időtartamára. A kötvény futamideje alatt azonban az árfolyam jelentősen eltérhet a kezdő árfolyamtól. Az árfolyameltérés mértéke elsősorban a piaci kamatszint változásaitól függ. A piaci kamatszintet az állami költségvetés-politika, a jegybank politikája, a konjunktúra alakulása, az infláció, valamint a külföldi kamatszint és a devizaárfolyamra vonatkozó várakozások határozzák meg. Az egyes tényezők jelentősége azonban nem közvetlenül számszerűsíthető és az idő múlásával ingadozik. A következőket lehet megállapítani: A jegybankok, mint például az Európai Központi Bank, rendszeresen beavatkoznak a konjunktúra fékezése vagy élénkítése érdekében. Az új beruházások támogatása, a gazdasági növekedés élénkítése és gyorsítása érdekében csökkenti az alapkamatot. Ha viszont a gazdaság túl gyorsan nő, vagy az inflációt kell ellenőrzés alatt tartani, akkor kamatemelést hajt végre. A jegybankok pénzpolitikája azonban csak a rövid lejáratú kamatokat tudja közvetlenül befolyásolni. Így a jegybankok kamatlépései elsősorban a rövid lejáratú hitelek felvételének költségeire vannak hatással. 18

19 A pénzpiacok gyakran már a jegybankok kamatdöntései előtt reagálnak, mivel a piac szereplői megpróbálják megjósolni az alapkamat valószínű változtatásait, és azokat beárazni. A hosszú lejáratú kamatokat tendenciájában erősebben befolyásolják a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások. A különösen kedvező konjunktúraprognózisok gyakran a hosszú lejáratú kamatok emelkedését vonják maguk után, és fordítva. Mint minden piacon, a kereslet és kínálat itt is hatással van az árakra. Ha például egy állam a befektetőktől szokatlanul hosszú időre szándékozik tőkét kölcsönvenni, valószínűleg magasabb kamatokat kell kínálnia annak érdekében, hogy elég befektetőt vonzzon az ajánlata. Az egyébként gyenge kereslet miatti likviditáshiányt ilyenkor különösen vonzó hozamokkal kompenzálják. A piaci kamatszintnek egy fix kamatozású értékpapír kibocsátása utáni változása mindig ellentétes irányban befolyásolja az adott értékpapír árfolyamának alakulását: a piaci kamatszint emelkedésekor a kötvény árfolyama általában csökken, ameddig a hozama (lásd lejjebb) nagyjából meg nem felel a piaci kamatlábnak. Csökkenő piaci kamatszint esetén ugyanakkor emelkedik a fix kamatozású értékpapír árfolyama, addig, ameddig a hozama nagyjából meg nem felel a pénzpiaci kamatlábnak. Ennek az az oka, hogy a fix kamatozású kötvények kamatszelvénnyel vannak ellátva, amely az eredeti névértékük meghatározott százalékának felel meg. Emelkedő kamatok estén az adott kötvényre fizetett fix kamat viszonylagosan veszt attraktivitásából, aminek következtében a piacon eladásra kerül sor. Ez az oka annak, hogy az adott kötvény árfolyama a névértéke alá is csökkenhet. Csökkenő kamatok esetén általában ennek az ellenkezője következik be, azaz a kötvényre fizetett kamatok viszonylagosan kedvezőbbé válnak, ami a kötvényárfolyam emelkedését vonja maga után. A fix kamatozású értékpapírok hozama alatt az effektív hozamot értjük, amely a névleges kamatlábtól, a kibocsátási illetve vételi árfolyamtól, a visszafizetési árfolyamtól és (hátralévő) futamidőtől függ. Kamatérzékenység: a hátralévő futamidőtől és a kupontól függ Lényegében két tényezőtől függ az, hogy egy kötvény mennyire hevesen reagál a piaci kamatláb változásaira: a (hátralévő) futamidőtől és a kötvény nominális kamatlábának nagyságától ("kupon"). Az, hogy egy kötvény árfolyama milyen mértékben reagál a kamatváltozásokra, mérhető. A kötvények kamatérzékenységének kifejezésére gyakran használják az úgynevezett módosított durációt. A kötvények módosított durációja azt a százalékos mértéket adja meg, amellyel a kötvény árfolyama változni fog, ha a kamat egy százalékponttal változik. Minél magasabb a duráció, annál erőteljesebben reagál a kötvény árfolyama a kamatváltozásokra. A különböző kötvényeket eltérő kamatérzékenység jellemzi. A hosszabb futamidejű kötvények durációja magasabb, mint a rövidebb futamidejűeké, mivel a magasabb / alacsonyabb kamatból (kuponból) következő relatív előny / hátrány a hosszú futamidejű kötvények esetén erőteljesebben jelentkezik, mint a rövid lejáratú papíroknál. Ez azonban ugyanarra a kötvényre is igaz: idővel a hosszú futamidejű kötvényből rövid futamidejű kötvény lesz. Ez azt jelenti, hogy a kötvény kamatérzékenysége fokozatosan csökken. 19

20 A kötvény durációját befolyásoló további tényező a kötvény kuponjának nagysága az adott valutatérség mindenkori aktuális piaci kamatszintjéhez képest. Az eleve viszonylag magasabb kamatú kötvény kamatérzékenysége alacsonyabb egy alacsonyabb kuponú kötvényéhez képest. Ennek az az oka, hogy a viszonylagosan magasabb kuponú kötvény esetén a befektető részére gyorsabban kifizetésre kerül egy a befektetett névértéknek megfelelő összeg, amelyet aztán ismét be lehet fektetni. A fix kamatozású értékpapírok erősen emelkedő piaci kamatok idején jelentős mértékű kamatváltozási kockázatnak vannak kitéve. A bekövetkező árfolyamváltozások persze csak akkor relevánsak a befektető számára, ha a kötvényeit nem tartja meg lejáratig. Ha igen, akkor legkésőbb a futamidő végén a kötvény névértéken visszafizetésre kerül feltéve, hogy a kibocsátó fizetőképes Felmondási kockázat Az adós a kibocsátási tájékoztatóban foglalt kibocsátási feltételekben fenntarthatja magának a kötvény lejárat előtti felmondásának jogát. Ilyen egyoldalú felmondási jogot gyakran olyan időszakokban kötnek ki a kibocsátók, amikor a kamatok magasak. Ha a piaci kamatszint csökken, akkor nő a befektető azon kockázata, hogy a kibocsátó él a felmondási jogával: a kibocsátó ilyen módon csökkentheti kötelezettségeit, vagy egy másik kötvény kibocsátásával olcsóbban refinanszírozza magát, és ezzel csökkenti a kamatterheit. Az europiacon a hosszabb futamidejű kötvények esetén a kibocsátók gyakran alkalmazzák ezt a call jognak is nevezett egyoldalú felmondási jogot. A befektető számára a várt hozamtól való eltérés lehet a lejárat előtti felmondás következménye. Előnyt jelent ugyanakkor, hogy az ilyen kötvények a felmondási jog nélküli kötvényekhez képest rendszerint eleve bizonyos hozamfelárral kerülnek kibocsátásra. Cserébe viszont fennáll annak kockázata, hogy a kibocsátó felmondási jogának megváltozott piaci feltételek miatti gyakorlásából következő lejárat előtti visszafizetés esetén egy új befektetés kevésbé lesz előnyös, mint az eddigi. befektetés (újrabefektetési kockázat) Az egyes kötvénytípusok egyedi kockázatai Az egyes kötvénytípusoknál a fentiektől részben eltérő, részben pedig további kockázatok állnak fenn: Floating rate notes A fix kamatozású kötvényekhez képest a bizonytalan kamathozamban áll a különbség. Az ingadozó kamathozamok miatt az eladás időpontjában nem állapítható meg a változó kamatozású kötvények végső hozama, ezért a megtérülés nem vethető össze a hosszabb kamatperiódusos befektetési formákéval. Ha a kötvényfeltételek rövidebb időközönkénti, gyakoribb kamatfizetési időpontokat határoznak meg, akkor a befektetőnek a piaci kamatok csökkenése esetén újrabefektetési kockázata keletkezik: ez azt jelenti, hogy a befektető a neki fizetett kamatokat adott esetben csak az aktuális alacsonyabb kamatszinten tudja ismét befektetni. A floaterek árfolyama a futamidő alatt ingadozhat, amely ingadozások mértéke elsősorban a kibocsátó fizetőképességétől függ. 20