A Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Termékkatalógusa

Átírás

1 A Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Termékkatalógusa A Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.. év hónap.. napján elfogadta. 1

2 Jelen Termékkatalógus célja, hogy tájékoztassa a Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt (továbbiakban: Társaság) jelenlegi és jövőbeni ügyfeleit a Társaság által forgalmazott termékekről valamint azok kockázatairól. A Termékkatalógus szerkezeti felépítése A Termékismertető első ( A ) részében a Társaság által forgalmazott termékeket mutatjuk be és az adott ügylettípus ismertetésénél térünk ki az erre az ügylettípusra jellemző különleges kockázati típusokra is. Az általános kockázati áttekintést a Termékismertető második ( B ) része tartalmazza. A. TERMÉKEK BEMUTATÁSA 1. KÖTVÉNYTERMÉKEK A kamatozó értékpapírok, amelyeket gyakran kötvénynek, adóskötelezvénynek vagy angol szóval bondnak is neveznek, egy bizonyos tulajdonos nevére szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Fix vagy változó kamatozásúak, és futamidejük valamint törlesztési formájuk előre meghatározott. A kötvények vásárlójának (= hitelező) pénzkövetelése van a kötvény kibocsátójával szemben (= adós) Alapismeretek A kibocsátási ár nem mindig azonos a névértékkel A kötvények kibocsáthatók névértéken (paritásban = 100%), paritáson alul vagy paritáson felül. Paritáson alul illetve paritáson felül azt jelenti, hogy új kötvények kibocsátásakor a névértékhez képest negatív (= diszázsió) vagy pozitív (= ázsió) különbség kerül meghatározásra, amely különbséggel a kibocsátási ár a névérték alatt illetve fölött van. A diszázsió illetve az ázsió általában a névérték százalékában kerül meghatározásra. Hozam: kamatfizetés és árfolyam-emelkedés A kötvénybefektetések alapvetően két módon hozhatnak hozamot a befektetőnek: egyrészt a kibocsátó futamidő során vagy a futamidő végén teljesített kamatfizetései révén, másrészt pedig a kötvény árfolyamának a futamidő során történő emelkedéseiből (a vételi / kibocsátási ár, valamint az eladási / visszaváltási ár közötti különbség). 2

3 Hosszú lejáratú papírok kamatai a rövid lejáratú papírok kamataival összevetve A kamatozó értékpapírokba történő befektetések esetén a kamat mértéke függ attól, hogy milyen hosszú időtartamra kerül befektetésre a pénz. Azaz, minél hosszabb, az az időtartam, amelyre a pénzt befektetjük, rendszerint annál magasabb a kamat. Ennek két lényeges oka van: Egyrészt az aktuális kamatlábak tükrözik a piacnak a kamatok jövőbeni alakulására vonatkozó várakozását. Ha a piac azt feltételezi, hogy a kamatok a jövőben magasabbak lesznek, akkor a hosszabb futamidők kamatai magasabbak lesznek, mint a rövidebb futamidőkéi, és fordítva. Másrészt a hosszú távra gondolkodó befektetők rendszerint egy pótlólagos hozamkompenzációt várnak el azért a hátrányért cserébe, hogy a befektetés ideje alatt nem rendelkezhetnek a pénzükkel. Ugyanis egy hosszabb távú befektetés magában rejti a kamatemelkedés okozta veszteség kockázatát. Míg a rövidebb időtartamra befektetők likvidálhatják befektetésüket és kedvezőbb kamatozással újra befektethetik a pénzüket, addig a hosszabb távban gondolkodó befektetők kötve vannak az esetleg már nem annyira kedvező kamatlábhoz. A plusz hozamkompenzációt gyakran likviditási prémiumnak nevezik. Mindezek miatt a hosszú lejáratú befektetések kamatai általában magasabbak, mint a rövidebb futamidejű hasonló befektetéseké. A kamatok futamidőtől függő alakulása diagram vagy görbe formájában ábrázolható. Az alábbi ábra hozamgörbeként ismert. Mivel a hosszú lejáratú kamatok normális esetben magasabbak, mint a rövid lejáratú kamatok, a hozamgörbe általában emelkedő ívet mutat. kamatláb időtartam Hozamgörbe és spread: A két hasonló pénzügyi instrumentum közötti árfolyamkülönbséget gyakran spreadnek nevezzük. A hozamgörbe vonatkozásban szintén spreadnek nevezzük a két meghatározott futamidő közötti kamatdifferenciát. Ennek a term spread -nek (a rövid és hosszú lejáratú kamatok közötti rés) a számításakor a rövidebb futamidő kamatlábát levonjuk a hosszabb futamidő kamatlábából. 3

4 Ha például a 10 éves kamat 5%, a 2 éves kamat pedig 3%, akkor a 10 éves és a két éves futamidő közötti spread 2% (lásd a 16. oldalon található ábrát). A közgazdászok a hozamgörbe meredekségét is figyelik, hogy az meredek, lapos vagy esetleg inverz. - Meredek hozamgörbe estén nagyobb a rövid és hosszú lejáratú kamatok közötti különbség. - Ha a hozamgörbe laposodik, csökkennek a spreadek. - Inverz a hozamgörbe akkor, ha a hosszú lejáratú kamatok alacsonyabbak, minta rövid lejáratúak. A spread ebben az esetben negatív lesz. kamatláb 5% 3% 2 év 10 év év időtartam Ha a gazdasági növekedés csökken, magas a munkanélküliség, jelentős túlkapacitás és magas államháztartási hiány alakul ki, akkor a hozamgörbe rendszerint meredekebb. A konjunktúra javulásával párhuzamosan a hozamgörbe is egyre laposabb lesz, gazdasági boom esetén pedig rendszerint még tovább laposodik. A konjunktúra estleges lehűlése akár inverz hozamgörbét is okozhat. A kamatokat befolyásoló tényezőkkel a D 1.2. fejezetben foglalkozunk részletesen A kötvény jellemzői A kötvény jellemzőit az úgynevezett kötvényfeltételek (kibocsátási feltételek) rögzíti részletesen: ez tartalmazza a kötvényre, valamint a kibocsátó és a befektető közötti jogviszonyra vonatkozó valamennyi fontos részletet. A kibocsátás évén kívül az alábbiak tartoznak ide: - futamidő - pénznem - visszafizetés - rangsor az adós csődje vagy felszámolása esetén 4

5 - kamatozás Futamidő Futamidő szerint rövid lejáratú (legfeljebb négy év futamidejű), közepes lejáratú (négy és nyolc év közötti futamidejű) és hosszú lejáratú (több mint nyolc év futamidejű) kötvényeket különböztetünk meg. A futamidő a kamatozás kötvényfeltételekben rögzített kezdete és a kötvény lejárata közötti időszak. Törlesztés A kötvények törlesztése történhet terv szerinti és rendkívüli visszafizetések útján. Terv szerinti visszafizetés: meghatározott keretben történő törlesztés Terv szerint nem feltétlenül azt jelenti, hogy a befektető már előre ismeri a visszafizetés időpontját. A terv szerinti visszafizetésre alapvetően három lehetőség van: - Az egy összegben esedékes kötvényeknél rendszerint a futamidő végén egy összegben kerül visszafizetésre a névérték a befektetők részére. A kamatozó befektetésnek ennél a típusánál tehát fixen meg van határozva a tőke kibocsátó általi visszafizetésének időpontja. - Az annuitásos kötvények ezzel szemben nem egy összegben, hanem fokozatosan, azonos nagyságú éves részletekben kerülnek visszafizetésre. A törlesztés többnyire egy háromtól öt évig terjedő türelmi időszak után kezdődik. - A nyereménykötvények esetén a visszafizetés néhány éves türelmi időszak után különböző időpontokban történik. Ez azt jelenti, hogy az egyes befektető nem tudja, hogy ezek közül az időpontok közül melyikben válnak esedékessé azok az értékpapírok, amelyek az ő tulajdonában vannak. A kibocsátó sorsolással (rendszerint az utolsó számjegyek, sorozatok vagy csoportok szerint) határozza meg, hogy melyek azok az értékpapírok, amelyek a következő esedékességi időpontban visszafizetésre kerülnek. Rendkívüli visszafizetés a futamidő vége előtti felmondás esetén A kibocsátó a kötvényfeltételekben fenntarthatja a kötvény felmondása miatti rendkívüli visszafizetés lehetőségét (futamidő vége előtti felmondás) többnyire néhány felmondásmentes év vállalása mellett. A kötvényfeltételek néha a kötvény vásárlójának is biztosítják a futamidő vége előtti felmondás jogát. Kamatozás A mindenkori kötvényfeltételekben kerül rögzítésre az a kamat is, amelyet a kibocsátó fizet a befektetőnek a befektetett nominális tőke (az értékpapír névértéke) után. Ez nem csak a klasszikus fix kamat vagy a piaci feltételek szerint változó kamat lehet, hanem a kettő közt számos vegyes típus is létezik. A kötvények kamatozásuk szerint: a) Klasszikus fix kamatozású kötvények 5

6 A fix kamatozású kötvények angolul straight bonds a teljes futamidő alatt azonos mértékű fix kamatozással rendelkeznek (névleges kamat). A kamatfizetés többnyire évente, más országokban (pl. az USA-ban) túlnyomórészt félévente, utólag történik. b) Változó kamatozású kötvények (floating rate notes) A floating rate notes (lebegő kamatozású kötvények, röviden: floater") nem fix, hanem változó kamatjövedelmet biztosítanak. A kötvény kibocsátója mindig az egyes kamatperiódusok után, azaz például három, hat vagy tizenkét hónap leteltével fizet kamatot, és ugyanakkor közzéteszi az új periódusra vonatkozó kamatlábat is, amely egy referenciakamathoz, legtöbbször olyan pénzpiaci kamatlábakhoz igazodik, mint az EURIBOR (= European Interbank Offered Rate) vagy LIBOR (= London Interbank Offered Rate). Az EURIBOR és a LIBOR olyan pénzpiaci a kamatlábak, amelyeken bizonyos bankok készek az Európai Monetáris Unióban és Londonban más bankokhoz rövid lejáratra pénzt kihelyezni. Ezek a kamatlábak azt mutatják meg, hogy a bankok igény esetén milyen kamatra helyeznének ki pénzt rövid lejáratra. A floater kamatozása ugyan a Társaságközi piac kamatainak alakulásához van kötve, de általában nem pontosan felel meg az ott fizetett szintnek: A kibocsátó által a befektetőnek fizetett kamat egy fix felárral illetve diszkonttal (ez az úgynevezett spread) a fenti mértékek alatt illetve fölött lehet. A bázispontokban megadott spread nagysága a kibocsátó bonitása és a piac állapota szerint alakul. A kamatozás tekintetében a floating rate kötvényekbe történő befektetés hasonlít a pénzpiaci befektetésekhez, mivel a kamatlábat a határidős illetve a lekötött betéthez hasonlóan rendszeres időközönként rögzítik. c) Zérókupon-kötvények (zero bonds) A zérókupon-kötvényeknek nincs kamatszelvényük. A periodikus kamatfizetések helyett itt a visszaváltási árfolyam és a vételár közötti különbözet biztosít hozamot a végső lejáratig. A befektető részére tehát csak egy kifizetés történik: lejárat előtti eladás estén az eladási árat, lejáratkor pedig a törlesztés összegét kapja meg. A zérókupon-kötvények rendszerint jelentős diszkonttal (diszázsióval) kerülnek kibocsátásra, és a visszafizetés időpontjában 100%-os árfolyamon ("pariban") fizeti vissza őket a kibocsátó. A futamidőtől, az adós bonitásától és a tőkepiaci kamatszinttől függően a kibocsátási árfolyam többé-kevésbé jelentősen a visszafizetési árfolyam alatt van. A befektetők figyelmébe: a zérókupon-kötvények egyszeri, fix hozamot biztosítanak a jövőben ha a befektető a zérókupon-kötvényeket azok visszafizetéséig "tartja". Adózás szempontjából ez a hozam a lejárat időpontjában keletkező kamatjövedelemnek számít. Amennyiben a befektető időközben eladja a kötvényeit, akkor a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet felosztásra kerül kamatjövedelemre és árfolyamnyereségre. d) Kombinált kamatozású kötvények és step-up (növekvő kamatszelvényű) kötvények Ezek a kötvénytípusok kamathozamuk kiszámíthatósága szempontjából hasonlítanak a fix 6

7 kamatozású értékpapírokhoz. A befektetők ugyan nem kapnak a teljes futamidő alatt változatlan, fix kamatot, a kamathozamok nagysága azonban mát előre meg van határozva, és nem függ a tőkepiac alakulásától. Ezeknek a kötvényeknek a kamata a kibocsátáskor meghatározott minta szerint változik a futamidő alatt. Kombinált kamatozású kötvények: Ezek a kötvények néhány kamatszelvény nélküli év után a futamidő hátralévő éveire átlagon felül magas kamatot fizetnek. Ezt a kötvénytípus többnyire névértéken bocsátják ki és fizetik vissza. Step-up kötvények: Ezek a kötvények kezdetben viszonylag alacsony kamatot fizetnek, később pedig igen magasat. Ezt a kötvénytípus is névértéken bocsátják és fizetik vissza. A step-up kötvényekre gyakran jellemző a kibocsátó felmondási jogának kikötése. e) Szakaszos kamatozású kötvények A szakaszos kamatozású kötvények vegyes típust jelentenek a fix és változó kamatozású kötvények között. Futamidejük rendszerint tíz év, és az első években fix kamatozású kuponnal vannak ellátva. Ezután egy több évet átfogó változó kamatozású szakasz következik, amely kamatozás a pénzpiac kondíciókhoz van kötve. A hátralévő években szintén fix kamatozású a kötvény. Pénznem A befektetők alapvetően forintban és valamely külföldi pénznemben (deviza-kötvények) kibocsátott kötvények között választhatnak. Rangsor az adós csődje vagy felszámolása esetén A kötvények további fontos jellemzője a kielégítési rangsorban elfoglalt helyük: A kibocsátó csődje vagy felszámolása estén előre sorolt, egyenrangúan rangsorolt és hátra sorolt kötvényeket különböztetünk meg aszerint, hogy a kibocsátó az adott befektető követeléseit más hitelezőkhöz viszonyítva előnyben részesítve, azonosan kezelve vagy hátra sorolva elégíti ki Az árfolyamot befolyásoló tényezők a futamidő alatt A kötvényeknek rendszerint van egy másodlagos piacuk, ahol a kötvények a kibocsátás napja és a lejárat között a mindenkori aktuális piaci értéken megvásárolhatók vagy eladhatók. Ennek során a kötvények árfolyama különböző tényezőktől függ, különösen az alábbiaktól: a mindenkori hátralévő futamidőre vonatkozó aktuális piaci kamatszinttől a mindenkori hátralévő futamidőre várt kamatlábváltozástól a kibocsátó bonitásától a kereslet-kínálattól milyen mennyiségű hasonló futamidővel rendelkező kötvény áll rendelkezésre strukturált kötvények estén a mindenkori termékszerkezetből adódó tényezőktől. 7

8 1.4. Állampapírok A kamatozó értékpapírok kibocsátói különböző intézmények lehetnek. A befektető számára jelentősége van annak, hogy a különböző kibocsátók pénzügyi erejüket és bonitásukat tekintve különbözhetnek egymástól, ami befolyásolja az egyes kötvényekbe való befektetések biztonságát. Az állami szféra számos tőkepiaci instrumentumot igénybe vesz tőkeigényének finanszírozására: ide tartoznak az államkötvények, amelyeket az állam valamint városok és települések bocsátnak ki. Az állam a hosszú lejáratú és a rendszerint öt éves futamidejű államkötvények mellett kincstárjegyeket valamint úgynevezett finanszírozási (diszkont) kincstárjegyeket is kibocsát Államkötvény ez alatt általában a hosszú lejáratú, tőzsdén kereskedett államkötvényeket értjük (futamidő év); ide tartozik még a középlejáratú megfelelője (futamidő: öt év). Mindkét kötvénytípus fix névleges kamatozású, kibocsátási árfolyamuk változó Diszkont kincstárjegy Zérókupon-kötvény jellegű, rövidlejáratú államkötvények: kamatozásuk a névértékből történő kamatlevonással (diszkontálással) történik; azaz a finanszírozási kincstárjegyeket diszázsióval bocsátják ki, és lejáratkor névértéken fizetik vissza (futamidő: maximum egy év) Kamatozó kincstárjegy az állam középlejáratú kötvényei. Fix kamatozásúak Repo termékek A repo értékpapír-visszavásárlási megállapodás. Két ellentétes irányú adásvételi ügylet együttese, melynek keretében az eszköz (legtöbbször állampapír) a jelenben gazdát cserél, egyúttal egy jövőbeli, ellentétes ügyletet is megkötnek meghatározott időpontra és ár mellett. Célja rövid futamidejű hitelnyújtás, illetve betételhelyezés Banki, vállalati kötvények Banki kötvények A "banki kötvények fogalom a hitelintézetek által kibocsátott kötvények összefoglaló elnevezése. Megkülönböztetünk "fedezett" és "egyéb" banki kötvényeket. A fedezett banki kötvények kibocsátása rendszerint törvényi előírások alapján és hatósági engedéllyel történik. 8

9 A kibocsátott záloglevelek (különösen jelzáloglevelek és közjogi intézményekkel szembeni követelésekkel biztosított záloglevelek) esetén például a kibocsátóknak rendelkezniük kell a záloglevél-ügyletek végzéséhez adott engedéllyel. Ezen kívül a fedezetekre vonatkozóan is szigorú rendelkezések vannak érvényben. Így például a jelzálogleveleknek mindenkor teljes mértékben (rendszerint első helyen bejegyzett) ingatlan-jelzáloggal, közjogi intézményekkel szembeni követelésekkel biztosított zálogleveleknek pedig mindenkor teljes mértékben az állami szféra adósainak nyújtott hitelekkel fedezettnek kell lenniük. A kibocsátó csődje esetén a záloglevél-hitelezőknek az összes többi nem fedezett hitelező előtti kielégítési joga van a fenti fedezetekből. "Egyéb banki kötvényeket" mindenek előtt privát kereskedelmi bankok, takarékpénztárak, takarékszövetkezetek és lakás-takarékpénztárak bocsátanak ki. A kínálat igen széles a különböző szerkezetű tőzsdén jegyzett és nem jegyzett kötvényekből. Vállalati kötvények A gazdaság hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjait "vállalati kötvények néven foglaljuk össze. Kibocsátóik ipari és kereskedelmi vállaltok. Adott esetben ezek a kötvények is kibocsáthatók fedezett formában. Kialakításuk sokféle lehet, a részletekről a mindenkori kötvényfeltételek adnak felvilágosítást Nemzetközi kötvények A kötvények megkülönböztetése (és elnevezése) szempontjából nem csak a pénznem játszik szerepet, hanem a kibocsátási piac és a kibocsátó székhelye is. Ha a kötvények a hazai piacon kerülnek kibocsátásra, akkor belföldi kötvényekről beszélünk. Ezen kívül külföldön is kerülnek kibocsátásra kötvények, éspedig vagy az egyes nemzeti tőkepiacokon (külföldi kötvények) vagy az euro-tőkepiacon (eurobonds). Ezeket összefoglalóan nemzetközi kötvények -nek nevezzük. Külföldi kötvények A klasszikus külföldi kötvény egy bizonyos kibocsátó ország tőkepiacán kerül kibocsátásra, ennek az országnak a pénznemére szól, és lényegében csak ott helyezik ki, kereskedik és jegyzik a tőzsdén. Eurokötvények (eurobonds) Az eurokötvények hitelviszonyt megtestesítő nemzetközi nem csak európai értékpapírok, amelyet nemzetközi bankkonzorciumok helyeznek ki, egy nemzetközileg elismert devizára szólnak, és több országban, főként a kibocsátó hazáján kívül, kereskednek velük. A kibocsátó országának tőzsdéjén nem jegyzik. Az eurokötvényeket nem szabad összekeverni a közös európai pénzre, az euróra szóló kötvényekkel. 9

10 Kötvények kibocsátási piacuk szerint: belföldi kötvények kötvények nemzetközi kötvények külföldi kötvények eurokötvények 1.7. A kamatozó értékpapírok biztonságossága, Kötvénytermékek kockázatai Az értékpapírok " biztonságossága" alatt, ahogy már utaltunk rá, annak a valószínűségét értjük, hogy a befektetett tőke visszafizetésre kerül. Az árfolyam- és devizaárfolyam-kockázattól most eltekintve szűkebb értelemben azt értjük ez alatt, hogy biztosított-e a tőke kibocsátó általi visszafizetése (és adott estben a megállapodás szerinti kamatok kifizetése). A biztonságnak ilyen értelemben van néhány általános kritériuma, amelyeket az alábbiakban mutatunk be. A kibocsátó fizetőképessége és fizetési hajlandósága Az állami szféra adósai esetében függetlenül attól, hogy belföldön vagy külföldön kibocsátott kötvényről van szó a biztonság a kibocsátó pénzügyi erejétől függ, azaz általában főként az adott kibocsátónak adók és járulékok kivetésére és beszedésére való jogától (és természetesen ennek tényleges lehetőségétől). Az egyéb adósok által kibocsátott kötvények biztonságossága elsősorban a kibocsátó bonitásától függ, azaz a pénzügyi szerkezetétől, nyereségkilátásaitól és felelősségi viszonyaitól. A fedezett banki kötvények biztonságossága záloglevelek esetében például azon alapul, hogy a forgalomban lévő záloglevelekből származó tőke- és kamatigényeket legalább ugyanakkora összegben és legalább azonos kamattal vagy ingatlanjelzáloggal fedezett kölcsönök (jelzáloglevelek) vagy az állami szférának nyújtott kölcsönök (közjogi intézményekkel szembeni követelésekkel biztosított záloglevelek) fedezik (biztosítják). Ezeken kívül vannak még egyéb fedezeti formák is, amelyek az adott kötvény biztonságosságát a kibocsátó általános bonitásától függetlenül növelni tudják. Néhány kibocsátó plusz biztosítékokat 10

11 ad a kötvényhitelezőknek, például biztosítéki jelzálog vagy telekadósság bejegyzésével. Ezekhez a plusz biztosítékokhoz tartoznak a garanciák is. Garancia esetén egy harmadik személy (garancianyújtó) áll jót a kibocsátó kamatfizetéseiért és törlesztéseiért, ha ő (már) nem lenne képes teljesíteni azokat. Az ilyen módon fedezett kötvényeknél például gyakran az anyavállalat nyújt garanciát a gyakran külföldi pénzügyi leányvállalatának Fizetőképességi kockázat Fizetőképességi kockázat alatt az adós fizetésképtelenségének vagy illikviditásának veszélyét értjük, vagyis azt, hogy esetleg a kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettségét átmenetileg vagy véglegesen nem tudja határidőre teljesíteni. A fizetőképességi kockázat helyett alternatív módon használatos az adós- vagy kibocsátói kockázat kifejezés is. A fizetőképesség változásának okai A kibocsátó fizetőképessége a kötvény futamideje alatt összgazdasági vagy vállalati okokból változhat. Ennek három oka lehet: 1. A kibocsátó jövedelmi helyzetét és fizetőképességét esetleg tartósan negatívan befolyásoló konjunkturális változások. A nyomás annál erősebb, minél hosszabb ideig várat magára a konjunktúra javulása. 2. Olyan változások, amelyek okai az egyes vállalatokban, ágazatokban vagy országokban keresendők. Példa erre a magas államháztartási hiány és a gazdasági válság. 3. A gazdaságra erősen kiható politikai fejlemények, amelyek befolyásolják az adott ország fizetőképességét. A kibocsátó fizetőképességének romlása kedvezőtlenül hat az érintett értékpapírok árfolyamának alakulására (kockázati levonás). A fizetőképességi kockázat tendenciájában annál magasabb, minél hosszabb a kötvény hátralévő futamideje. A zérókupon kötvények esetén a minél biztosabb beváltás érdekében tanácsos különösen figyelni a kötvényadós fizetőképességére, mivel ennél a kötvénytípusnál csak a végső lejáratkor, a tőkével együtt kerül sor kamatfizetésre. A kötvényeknél a kötvény fedezetéül szolgáló esetleges biztosítékok értékállóssága mellett a kibocsátó fizetőképessége az egyik legfontosabb döntési kritérium a befektetők számára. A folyamatosan jó fizetőképesség biztosítja az adós szerződéses kötelezettségeinek kamatfizetés és tőketörlesztés teljesítését. Ugyanakkor a kibocsátó fizetőképessége olyan mértékben romolhat a kötvény futamideje alatt, hogy a kamatfizetés és tőketörlesztés teljesítése nem csak hogy veszélybe kerül, hanem teljesen elmarad. A hozam, mint a fizetőképesség mércéje Az adós első osztályú bonitása általában alacsonyabb hozammal jár együtt. Az ilyen kötvények eleve alacsonyabb nominális kamatozásúak, mint a fizetőképesség szempontjából alacsonyabb besorolású adósok ugyanakkor kibocsátott kötvényei. Így például az államkötvényeken rendszerint alacsonyabb hozam érhető el, mint az ipari ágazat kibocsátóinak kötvényein. A befektetőnek kell eldönteni, hogy a nagyobb biztonságért cserébe alacsonyabb hozammal is megelégszik, vagy magasabb kockázat mellett magasabb hozamot szeretne elérni. 11

12 Alapszabályként megállapítható, hogy minél erősebben tér el felfelé az adott papír hozama a jellemző piaci hozamtól, annál nagyobb a befektető kockázata. Az alacsony fizetőképességi besorolással és ezzel viszonylag magasabb hozamú papírokkal rendelkező kibocsátók csak a kockázatot tudatosan vállaló befektetőknek ajánlhatók. Az úgynevezett junk bond (szó szerint: bóvlikötvény) vagy magas kamatozású kötvény esetén a fizetőképesség nagyon alacsony és a teljes vissza nem fizetés kockázata különösen gazdasági visszaesés estén nagyon magas. A rating mint döntési segédlet A rating (minősítés) segítségével annak valószínűségét lehet megítélni, hogy az adós határidőre és teljes mértékben teljesíteni fogja-e az általa kibocsátott értékpapírokkal összefüggő kamatfizetéseket és tőketörlesztéseket. A független minősítő ügynökségek fizetőképességi vagy besorolási osztályzat formájában teszik közzé az adósokra, illetve azok kibocsátásaira vonatkozó minősítéseiket. Ennek során mindegyik minősítő ügynökség a saját minősítési rendszerét (szimbólumait) használja. A minősítési rendszerek minőségi és mennyiségi értékelési szempontokat egyaránt figyelembe vesznek: az elemzés számos tényezőre terjed ki, a kibocsátó székhelyországának összgazdasági helyzetétől kezdve, az ágazati trendek elemzésén és a kibocsátó egyéni helyzetének megítélésén át a kibocsátás jellemzőinek gazdasági és jogi megítéléséig. A kibocsátóra illetve a kötvényére adott minősítés kihat a még azután kibocsátandó kötvények kondícióira, elsősorban a hozam nagyságára. Az első osztályú ratinggel rendelkező kötvények tehát rendszerint alacsonyabb hozamot jelentenek a befektetőknek, mint az alacsonyabb besorolású kötvények Kamatváltozási kockázat / Árfolyamkockázat a futamidő alatt A kamatváltozási kockázat a kamatozó értékpapírok egyik legnagyobb kockázata. A kamatszint ingadozása a pénzpiacon (rövid- és középtávon) és a tőkepiacon (hosszú távon) is napirenden van, és naponta módosíthatja az értékpapírok árfolyamát. A kamatváltozási kockázat a piaci kamatszint jövőbeni változásaira vonatkozó bizonytalanságból adódik. A fix kamatozású értékpapírt vásárló befektető számára a kamatváltozási kockázat árfolyamveszteség formájában jelentkezik, ha a piaci kamatszint emelkedik. Ez a kockázat alapvetően annál erősebben hat, minél nagyobb mértékben emelkedik a piaci kamatszint, minél hosszabb a kötvény hátralévő futamideje és minél alacsonyabb a nominális kamat. A kamat és az árfolyam alakulása közötti összefüggés A kamatozó értékpapírok árfolyama a kereslettől és kínálattól függ, ezt a két tényezőt pedig elsősorban a kötvény nominális kamatának a mindenkori pénz- és tőkepiaci kamatszinthez való viszonya alakítja (= piaci kamatláb). 12

13 - A fix kamatozású kötvények nominális kamata alapvetően a kibocsátás időpontjában uralkodó piaci kamatszinthez igazodva kerül meghatározásra a futamidő időtartamára. A kötvény futamideje alatt azonban az árfolyam jelentősen eltérhet a kezdő árfolyamtól. Az árfolyameltérés mértéke elsősorban a piaci kamatszint változásaitól függ. - A piaci kamatszintet az állami költségvetés-politika, a jegybank politikája, a konjunktúra alakulása, az infláció, valamint a külföldi kamatszint és a devizaárfolyamra vonatkozó várakozások határozzák meg. Az egyes tényezők jelentősége azonban nem közvetlenül számszerűsíthető és az idő múlásával ingadozik. A következőket lehet megállapítani: A jegybankok, mint például az Európai Központi Társaság, rendszeresen beavatkoznak a konjunktúra fékezése vagy élénkítése érdekében. Az új beruházások támogatása, a gazdasági növekedés élénkítése és gyorsítása érdekében csökkenti az alapkamatot. Ha viszont a gazdaság túl gyorsan nő, vagy az inflációt kell ellenőrzés alatt tartani, akkor kamatemelést hajt végre. A jegybankok pénzpolitikája azonban csak a rövid lejáratú kamatokat tudja közvetlenül befolyásolni. Így a jegybankok kamatlépései elsősorban a rövid lejáratú hitelek felvételének költségeire vannak hatással. A pénzpiacok gyakran már a jegybankok kamatdöntései előtt reagálnak, mivel a piac szereplői megpróbálják megjósolni az alapkamat valószínű változtatásait, és azokat beárazni. A hosszú lejáratú kamatokat tendenciájában erősebben befolyásolják a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások. A különösen kedvező konjunktúraprognózisok gyakran a hosszú lejáratú kamatok emelkedését vonják maguk után, és fordítva. Mint minden piacon, a kereslet és kínálat itt is hatással van az árakra. Ha például egy állam a befektetőktől szokatlanul hosszú időre szándékozik tőkét kölcsönvenni, valószínűleg magasabb kamatokat kell kínálnia annak érdekében, hogy elég befektetőt vonzzon az ajánlata. Az egyébként gyenge kereslet miatti likviditáshiányt ilyenkor különösen vonzó hozamokkal kompenzálják. A piaci kamatszintnek egy fix kamatozású értékpapír kibocsátása utáni változása mindig ellentétes irányban befolyásolja az adott értékpapír árfolyamának alakulását: a piaci kamatszint emelkedésekor a kötvény árfolyama általában csökken, ameddig a hozama (lásd lejjebb) nagyjából meg nem felel a piaci kamatlábnak. Csökkenő piaci kamatszint esetén ugyanakkor emelkedik a fix kamatozású értékpapír árfolyama, addig, ameddig a hozama nagyjából meg nem felel a pénzpiaci kamatlábnak. Ennek az az oka, hogy a fix kamatozású kötvények kamatszelvénnyel vannak ellátva, amely az eredeti névértékük meghatározott százalékának felel meg. Emelkedő kamatok estén az adott kötvényre fizetett fix kamat viszonylagosan veszt attraktivitásából, aminek következtében a piacon eladásra kerül sor. Ez az oka annak, hogy az adott kötvény árfolyama a névértéke alá is csökkenhet. Csökkenő kamatok esetén általában ennek az ellenkezője következik be, azaz a kötvényre fizetett kamatok viszonylagosan kedvezőbbé válnak, ami a kötvényárfolyam emelkedését vonja maga után. 13

14 A fix kamatozású értékpapírok hozama alatt az effektív hozamot értjük, amely a névleges kamatlábtól, a kibocsátási illetve vételi árfolyamtól, a visszafizetési árfolyamtól és (hátralévő) futamidőtől függ. Kamatérzékenység: a hátralévő futamidőtől és a kupontól függ Lényegében két tényezőtől függ az, hogy egy kötvény mennyire hevesen reagál a piaci kamatláb változásaira: a (hátralévő) futamidőtől és a kötvény nominális kamatlábának nagyságától ("kupon"). Az, hogy egy kötvény árfolyama milyen mértékben reagál a kamatváltozásokra, mérhető. A kötvények kamatérzékenységének kifejezésére gyakran használják az úgynevezett módosított durációt. A kötvények módosított durációja azt a százalékos mértéket adja meg, amellyel a kötvény árfolyama változni fog, ha a kamat egy százalékponttal változik. Minél magasabb a duráció, annál erőteljesebben reagál a kötvény árfolyama a kamatváltozásokra. A különböző kötvényeket eltérő kamatérzékenység jellemzi. A hosszabb futamidejő kötvények durációja magasabb, mint a rövidebb futamidejűeké, mivel a magasabb / alacsonyabb kamatból (kuponból) következő relatív előny / hátrány a hosszú futamidejű kötvények esetén erőteljesebben jelentkezik, mint a rövid lejáratú papíroknál. Ez azonban ugyanarra a kötvényre is igaz: idővel a hosszú futamidejű kötvényből rövid futamidejű kötvény lesz. Ez azt jelenti, hogy a kötvény kamatérzékenysége fokozatosan csökken. A kötvény durációját befolyásoló további tényező a kötvény kuponjának nagysága az adott valutatérség mindenkori aktuális piaci kamatszintjéhez képest. Az eleve viszonylag magasabb kamatú kötvény kamatérzékenysége alacsonyabb egy alacsonyabb kuponú kötvényéhez képest. Ennek az az oka, hogy a viszonylagosan magasabb kuponú kötvény esetén a befektető részére gyorsabban kifizetésre kerül egy a befektetett névértéknek megfelelő összeg, amelyet aztán ismét be lehet fektetni. A fix kamatozású értékpapírok erősen emelkedő piaci kamatok idején jelentős mértékű kamatváltozási kockázatnak vannak kitéve. A bekövetkező árfolyamváltozások persze csak akkor relevánsak a befektető számára, ha a kötvényeit nem tartja meg lejáratig. Ha igen, akkor legkésőbb a futamidő végén a kötvény névértéken visszafizetésre kerül feltéve, hogy a kibocsátó fizetőképes Felmondási kockázat Az adós a kibocsátási tájékoztatóban foglalt kibocsátási feltételekben fenntarthatja magának a kötvény lejárat előtti felmondásának jogát. Ilyen egyoldalú felmondási jogot gyakran olyan időszakokban kötnek ki a kibocsátók, amikor a kamatok magasak. Ha a piaci kamatszint csökken, akkor nő a befektető azon kockázata, hogy a kibocsátó él a felmondási jogával: a kibocsátó ilyen módon csökkentheti kötelezettségeit, vagy egy másik kötvény kibocsátásával olcsóbban refinanszírozza magát, és ezzel csökkenti a kamatterheit. Az europiacon a hosszabb futamidejő kötvények esetén a kibocsátók gyakran alkalmazzák ezt a call jognak is nevezett egyoldalú felmondási jogot. A befektető számára a várt hozamtól való 14

15 eltérés lehet a lejárat előtti felmondás következménye. Előnyt jelent ugyanakkor, hogy az ilyen kötvények a felmondási jog nélküli kötvényekhez képest rendszerint eleve bizonyos hozamfelárral kerülnek kibocsátásra. Cserébe viszont fennáll annak kockázata, hogy a kibocsátó felmondási jogának megváltozott piaci feltételek miatti gyakorlásából következő lejárat előtti visszafizetés esetén egy új befektetés kevésbé lesz előnyös, mint az eddigi befektetés (újrabefektetési kockázat) Az egyes kötvénytípusok egyedi kockázatai Az egyes kötvénytípusoknál a fentiektől részben eltérő, részben pedig további kockázatok állnak fenn: - Floating rate notes A fix kamatozású kötvényekhez képest a bizonytalan kamathozamban áll a különbség. Az ingadozó kamathozamok miatt az eladás időpontjában nem állapítható meg a változó kamatozású kötvények végső hozama, ezért a megtérülés nem vethető össze a hosszabb kamatperiódusos befektetési formákéval. Ha a kötvényfeltételek rövidebb időközönkénti, gyakoribb kamatfizetési időpontokat határoznak meg, akkor a befektetőnek a piaci kamatok csökkenése esetén újrabefektetési kockázata keletkezik: ez azt jelenti, hogy a befektető a neki fizetett kamatokat adott esetben csak az aktuális alacsonyabb kamatszinten tudja ismét befektetni. A floaterek árfolyama a futamidő alatt ingadozhat, amely ingadozások mértéke elsősorban a kibocsátó fizetőképességétől függ. - Erősebb árfolyam-ingadozások az inverz változó kamatozású kötvényeknél (reverse floater): Az inverz változó kamatozású kötvények kamatozása a referenciakamathoz képest fordítottan alakul: a referenciakamat emelkedése esetén csökken a befektető kamathozama, csökkenő referenciakamat esetén pedig emelkedik. A szokásos floaterektől eltérően az inverz változó kamatozású kötvények árfolyamának mozgása erősen függ a futamidő szempontjából hasonló fix kamatozású kötvények hozamszintjétől. Az inverz változó kamatozású kötvények árfolyam-ingadozásai azonban lényegesen erősebbek, mint az azonos futamidejű fix kamatozású kötvényeké. A befektető kockázata magas, ha a hosszú lejáratú piaci kamatok emelkedni kezdenek, és ez akkor is így van, ha a rövid lejáratúak csökkenek. Az emelkedő kamathozam ebben az esetben nem kompenzálja megfelelően az inverz változó kamatozású kötvények árfolyamcsökkenését, mivel az aránytalanul nagyobb mértékben jelentkezik. - Zérókupon kötvény A zérókupon kötvények esetén a piaci kamatszint változásai a lényegesen a névérték alatti diszkontált kibocsátási árfolyamok miatt sokkal erősebben hatnak az árfolyamokra, mint a szokásos kötvényeknél. Ha a piaci kamatok emelkednek, akkor a zérókupon kötvényeknek jóval nagyobb mértékő árfolyamcsökkenést kell elszenvedniük, mint más, azonos futamidejű és azonos bonitású adós által kibocsátott kötvényeknek. Ezért felhívjuk a figyelmet, hogy zérókupon kötvény az árfolyamra gyakorolt áttételi hatása miatt különösen nagy árfolyamkockázattal rendelkező kötvénytípus. Ha idegen pénznemre szóló zérókupon kötvényről van szó, akkor ezen kívül még egy megnövekedett 15

16 devizaárfolyam-kockázattal is számolni kell, mivel a kamatfizetésekre nem a kötvény futamidejére elosztva kerül sor, hanem egyetlen időpontban, a tőke visszafizetésekor, a végső lejáratkor. - Devizakötvények és kétdevizás kötvények A devizakötvényekbe befektetők ki vannak téve az ingadozó devizaárfolyamok kockázatának. A kétdevizás kötvényeknél a devizaárfolyam ingadozásai a kötvény árfolyamára is kihathatnak, amennyiben a kötvényfeltételek nem tartalmaznak devizamódosítási záradékot (quanto) a befektető számára. Ebben az esetben ugyanis nincs devizaárfolyam-kockázat, mivel a kupon a referenciakamat devizájának alakulásától függetlenül, a névérték pénznemében kerül kifizetésre. Ha nincs ilyen záradék, akkor a devizaárfolyam változásai annál erősebben hatnak a kötvényárfolyamra, minél nagyobb a kötvény devizahányada. - Indexhez vagy részvénykosárhoz kötött kamatozású kötvények: Az indexhez kötött kamatozású kötvények és a standard kötvények összehasonlítása az alábbiakat teszi egyértelművé: Míg standard kötvények esetén a befektető rendszerint a kibocsátó fizetőképességétől függő fix, a piaci kamatszinthez igazodó kamatot kap, addig az indexhez kötött kamatozású kötvények hozama egy bizonyos sávban mozog. Az alsó határ rendszerint nulla százalék és egy a piaci szint alatt lévő minimum kamat között van. A visszafizetési kvóta nagyságától függően a hozam negatív is lehet. Felfelé általában egy behatárolt, de a standard kötvények piaci szintje fölötti hozam érhető el. Ezeknél a kötvényeknél a következő komponensekből tevődik össze a futamidő végén kifizetendő teljes összeg: a fixen ígért visszafizetési összeg (a névérték arányában), fix minimális kamat (ha van), az erősödő indexből vagy részvénykosárból való részesedés, amely adott esetben egy bizonyos százalékos mértékre van korlátozva és/vagy plafon (cap) van rá megállapítva. A kamat nagyságát nem lehet előre meghatározni. Végső soron attól függ, hogy a mögöttes index vagy részvénykosár várt erősödése bekövetkezik-e, és ha igen, milyen mértékben; néha az is előfordul, hogy egy maximális összeg van meghatározva, amelyet a kamat nem haladhat meg. A futamidő alatt különböző paraméterektől függ ezen kötvények árfolyamának alakulása, amely paraméterek időközben változhatnak. Lényegében az alábbi tényezők befolyásolják az árfolyamot: az index / részvénykosár alakulása, index / részvénykosár volatilitása, a hasonló futamidők tőkepiaci kamatainak változása. Figyelem: Az is előfordulhat, hogy az árfolyam a futamidő alatt az ígért visszafizetési összeg alá csökken. A fix kamatozású szakasz lejárta után főként akkor következhetnek be különösen erőteljes árfolyamcsökkenések, ha a fix kamat a piaci kamat fölött van (például a részvénykosárhoz kötött kötvények esetén). Azok indexhez kötött kamatozású kötvények, amelyeknél az index futamidő alatti pozitív alakulása miatt viszonylag magas összegű visszafizetésre lehet számítani, erősebben reagálnak az index változásaira. Ugyanakkor azok a kötvények, amelyek az index addigi 16

17 alakulása alapján semennyi vagy csak csekély hozamot hoznak, általában a kamatváltozásokra reagálnak erőteljesebben. Minél rövidebb a kötvény hátralévő futamideje, annál inkább fog közelíteni a kötvény árfolyama a névértékhez illetve a rögzített visszafizetési arányhoz. 17

18 2. Részvények Részvények: A részvény részesedési jogot megtestesítő értékpapír, amely a részvényes valamely részvénytársaságban való tagsági jogát foglalja részvényokiratba. A részvényes részesedik a részvénytőkében, és ezáltal a társaság vagyonának társtulajdonosa. A következő fejezet a részvényekkel foglalkozik. Azok a jogokat, amelyekkel a külföldi részvénytársaságok részvényesei rendelkeznek, az adott ország jogrendje szabályozza Alapismeretek A részvényes résztulajdonos és nem hitelező Részvénytulajdonosként a befektető - a kamatozó értékpapíroktól eltérően - nem hitelező, hanem a részvényeket kibocsátó társaság résztulajdonosa. Ebből egyrészt a lentebb részletesen leírt jogok következnek, de ugyanakkor kötelezettségek is. Utóbbi alatt mindenek előtt az alaptőkére történő befizetések teljesítését kell érteni, amelynek nagysága a részvény kibocsátási értékére, azaz a névértékre plusz az esetleges ázsióra korlátozódik. Bizonyos részvényfajtáknál mellékkötelezettségek is lehetnek, amelyeket a részvényokiratban egyenként meg kell nevezni. Hozamok: osztalék és árfolyamnyereség A részvény kétféle hozamforrást kínál a befektetőnek: egyrészt osztalékfizetéseket, másrészt árfolyamnyereséget. A részvény azonban kockázatos papír, azaz a befektető részére nincs garantálva sem az árfolyamnyereség, sem pedig rendszerint az osztalékfizetés. Ha azonban osztalékfizetésre kerül sor, akkor a befektetőt alapvetően megilleti az abból való részesedés joga A részvények jellemzői Részvény és részvény között különbség van: a kibocsátó társaságnak elsősorban a részvények átruházhatósága (névre szóló részvények / bemutatóra szóló részvények), a vállalatban való részesedés kifejezése (névértékkel ellátott / névérték nélküli részvény), valamint jogok biztosítása (törzsrészvények / elsőbbségi részvények) tekintetében van választási lehetősége. Átruházhatóság Az átruházhatóságra vonatkozó jellemzők határozzák meg, hogy a részvény tulajdonjoga átruházható-e. Adott esetben korlátozva van az értékpapír mindenkori szabad kereskedhetősége (fungibilitás). Bemutatóra szóló részvények A bemutatóra szóló részvények nem a tulajdonos nevére, hanem név nélkül a mindenkori birtokosára szólnak. A bemutatóra szóló részvények esetén a tulajdonosváltás különösebb formalitások nélkül végrehajtható. Névre szóló részvények 18

19 A névre szóló részvények alapvetően a részvényes nevével kerülnek bejegyzésre a részvénytársaság részvénykönyvébe. Ennek során a név, a születési dátum, a cím és tulajdonolt részvények száma kerül bejegyzésre, így a vállalat számára név szerint ismert a részvényesek köre. A társasággal szembeni viszonyban csak a bejegyzett személyek számítanak részvényesnek. Ezért rendszerint csak ezek a személyek gyakorolhatják a részvényesi jogokat, saját maguk vagy meghatalmazottjaik révén. A részvényesek tájékoztatást kérhetnek a társaságtól a személyükkel kapcsolatban a részvénykönyvbe bejegyzett adatokról. A közgyűlésekkel kapcsolatos információkat a részvényes rendszerint közvetlenül a társaságtól kapja meg. A részvényes nem köteles bejegyeztetni magát a részvénykönyvbe, de ebben az esetben a társasággal szembeni viszonyában nem számít részvényesnek, aminek következtében sem információkat, sem a közgyűlésre való meghívást nem kap a társaságtól. Így szavazati jogát is elveszíti. Az osztalékhoz való jog nem függ a részvénykönyvbe való bejegyzéstől. Ennek alapja az értékpapírszámlán nyilvántartott állomány, amellyel a részvényes a határnapon (az úgynevezett ex-napon) rendelkezik A részvénykönyvet elektronikusan vezetik, és mivel kapcsolódik egy elektronikus back-office-rendszerhez, tranzakciók, tehát vétel és eladás lebonyolítására is szolgál. A részvényeket akkor kell mindig névre szóló részvényként kibocsátani, ha nincs befizetve a teljes névérték. A minimálisan befizetendő hányad 25 %; a társaság elrendelhet pótbefizetéseket (hátralévő befizetéseket, részletfizetéseket). Vinkulált névre szóló részvények: Vinkulált névre szóló részvényeknek nevezzük azokat a részvényeket, amelyek új részvényesek részére történő átruházásához a társaság hozzájárulására van szükség. A kibocsátó társaság számára olyan szempontból előnyösek a vinkulált névre szóló részvények, hogy azok segítségével megőrizhető a részvényesi kör áttekinthetősége. A vinkulált névre szóló részvények előfordulása azonban nem gyakori. A részvény formája A névértékkel ellátott és névérték nélküli hányadrészvényeket különböztetünk meg. Ugyanaz a részvénytársaság nem bocsáthatja ki mindkét részvényformát, hanem vagy csak névértékkel ellátott, vagy csak névérték nélküli hányadrészvényeket. Névértékkel ellátott részvények A részvény névértéke egy matematikai egység, amely a részvénytársaság alaptőkéjéből való részesedés mértékét határozza meg. A névérték egy fix pénzösszegre szól. A névérték 1 forintra vagy annak többszörösére szólhat. A névértékeknek a kibocsátott részvények számával való szorzata adja a részvénytársaság alapszabályban meghatározott alaptőkéjét. Az egyes részvényes részesedési hányada megfelel annak az aránynak, amelyet az általa tulajdonolt részvények névértékeinek összege képvisel a teljes névértékhez képest (alaptőke). Névérték nélküli hányadrészvények A névérték nélküli részvény is az alapszabályban meghatározott alaptőke bizonyos hányadát képviseli. A névértékkel ellátott részvényekkel ellentétben azonban ez a hányad nem pénzösszegben van kifejezve, hanem a részvényokiratok a részvények bizonyos darabszámára szólnak, például 10 vagy 1000 darab részvényre. Az egyes részvényes részesedési hányadát és ezzel jogainak mértékét az általa tulajdonolt részvény-darabszámnak az összes kibocsátott részvények darabszámához viszonyított aránya határozza meg. Az alaptőke egyes részvényekre 19

20 eső arányos összege legalább 1 forint kell, hogy legyen. A névértékkel ellátott részvények és névérték nélküli hányadrészvények csak alternatív lehetőségeket jelentenek a társaság alaptőkéjéből való részesedési arány kifejezésére. Ha a társaság közgyűlése úgy dönt, hogy az egyik részvényformáról áttér a másikra, az gazdaságilag és értékben semmilyen különbséget nem jelent, amennyiben a kibocsátott részvények alapszabályban meghatározott száma és az alaptőke változatlan marad. Felhívjuk a figyelmet, hogy a részvényekbe történő befektetés szempontjából lényegtelen, hogy névértékkel ellátott vagy névérték nélküli részvényekről van szó. A részvény árfolyama semmilyen összefüggésben nincs ezzel, és általában el is tér a névértéktől. A részvény árfolyama a kereslet-kínálattól függően alakul, és a részvénytársaság értékének növekedését vagy vagyonának csökkenését is reprezentálja. Jogok biztosítása A társaságok részvényei nem mindig egyenrangúak: különböző jogokat biztosíthatnak, főleg a nyereség felosztásakor. Törzsrészvények A törzsrészvények a részvények normál fajtáját jelentik, és a törvényben (Részvénytörvény) valamint az alapszabályban rögzített jogokat biztosítják a részvényesnek. Elsőbbségi részvények Ezzel szemben az elsőbbségi részvényekhez előjogok kapcsolódnak, mindenek előtt a nyereség felosztása, vagy csőd esetén a likvidációs árbevétel vonatkozásában. Az elsőbbségi részvények kibocsáthatók szavazati joggal vagy a nélkül. A szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kibocsátása a jellemző; ezek a részvények tőke bevonását szolgálják a közgyűlési szavazati arányok változása nélkül A részvényesek jogai A részvénytársaságban való tagsági viszony különböző jogokat biztosít a befektetőnek. A részvényesi jogokat egyrészt a Részvénytörvény másrészt pedig az adott társaság alapszabálya szabályozza. Ezek alapvetően vagyoni és tulajdonosi jogok. Hogy ezek a jogok pontosan mit jelentenek, azt az alábbiakban foglaljuk össze Vagyoni jogok A vagyoni jogok a társaság vagyonából való részesedéssel összefüggő jogok: Osztalékhoz való jog Az osztalék az éves adózott eredmény részvényenkénti kifizetése. Az értékpapírok kamatától eltérően az osztalék a vállalat által az adott üzleti évben kimutatott mérleg szerinti eredménytől függ. Az eredmény felosztásáról a közgyűlés dönt a Részvénytörvény és az alapszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével. Az egyes részvényeseknek az osztalékként kifizetett eredményből való részesedése rendszerint a társaság tőkéjében való részesedésük mértékével 20