A Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Termékkatalógusa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Termékkatalógusa"

Átírás

1 A Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Termékkatalógusa A Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.. év hónap.. napján elfogadta. 1

2 Jelen Termékkatalógus célja, hogy tájékoztassa a Hungarograin Tőzsdeügynöki Szolgáltató Zrt (továbbiakban: Társaság) jelenlegi és jövőbeni ügyfeleit a Társaság által forgalmazott termékekről valamint azok kockázatairól. A Termékkatalógus szerkezeti felépítése A Termékismertető első ( A ) részében a Társaság által forgalmazott termékeket mutatjuk be és az adott ügylettípus ismertetésénél térünk ki az erre az ügylettípusra jellemző különleges kockázati típusokra is. Az általános kockázati áttekintést a Termékismertető második ( B ) része tartalmazza. A. TERMÉKEK BEMUTATÁSA 1. KÖTVÉNYTERMÉKEK A kamatozó értékpapírok, amelyeket gyakran kötvénynek, adóskötelezvénynek vagy angol szóval bondnak is neveznek, egy bizonyos tulajdonos nevére szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Fix vagy változó kamatozásúak, és futamidejük valamint törlesztési formájuk előre meghatározott. A kötvények vásárlójának (= hitelező) pénzkövetelése van a kötvény kibocsátójával szemben (= adós) Alapismeretek A kibocsátási ár nem mindig azonos a névértékkel A kötvények kibocsáthatók névértéken (paritásban = 100%), paritáson alul vagy paritáson felül. Paritáson alul illetve paritáson felül azt jelenti, hogy új kötvények kibocsátásakor a névértékhez képest negatív (= diszázsió) vagy pozitív (= ázsió) különbség kerül meghatározásra, amely különbséggel a kibocsátási ár a névérték alatt illetve fölött van. A diszázsió illetve az ázsió általában a névérték százalékában kerül meghatározásra. Hozam: kamatfizetés és árfolyam-emelkedés A kötvénybefektetések alapvetően két módon hozhatnak hozamot a befektetőnek: egyrészt a kibocsátó futamidő során vagy a futamidő végén teljesített kamatfizetései révén, másrészt pedig a kötvény árfolyamának a futamidő során történő emelkedéseiből (a vételi / kibocsátási ár, valamint az eladási / visszaváltási ár közötti különbség). 2

3 Hosszú lejáratú papírok kamatai a rövid lejáratú papírok kamataival összevetve A kamatozó értékpapírokba történő befektetések esetén a kamat mértéke függ attól, hogy milyen hosszú időtartamra kerül befektetésre a pénz. Azaz, minél hosszabb, az az időtartam, amelyre a pénzt befektetjük, rendszerint annál magasabb a kamat. Ennek két lényeges oka van: Egyrészt az aktuális kamatlábak tükrözik a piacnak a kamatok jövőbeni alakulására vonatkozó várakozását. Ha a piac azt feltételezi, hogy a kamatok a jövőben magasabbak lesznek, akkor a hosszabb futamidők kamatai magasabbak lesznek, mint a rövidebb futamidőkéi, és fordítva. Másrészt a hosszú távra gondolkodó befektetők rendszerint egy pótlólagos hozamkompenzációt várnak el azért a hátrányért cserébe, hogy a befektetés ideje alatt nem rendelkezhetnek a pénzükkel. Ugyanis egy hosszabb távú befektetés magában rejti a kamatemelkedés okozta veszteség kockázatát. Míg a rövidebb időtartamra befektetők likvidálhatják befektetésüket és kedvezőbb kamatozással újra befektethetik a pénzüket, addig a hosszabb távban gondolkodó befektetők kötve vannak az esetleg már nem annyira kedvező kamatlábhoz. A plusz hozamkompenzációt gyakran likviditási prémiumnak nevezik. Mindezek miatt a hosszú lejáratú befektetések kamatai általában magasabbak, mint a rövidebb futamidejű hasonló befektetéseké. A kamatok futamidőtől függő alakulása diagram vagy görbe formájában ábrázolható. Az alábbi ábra hozamgörbeként ismert. Mivel a hosszú lejáratú kamatok normális esetben magasabbak, mint a rövid lejáratú kamatok, a hozamgörbe általában emelkedő ívet mutat. kamatláb időtartam Hozamgörbe és spread: A két hasonló pénzügyi instrumentum közötti árfolyamkülönbséget gyakran spreadnek nevezzük. A hozamgörbe vonatkozásban szintén spreadnek nevezzük a két meghatározott futamidő közötti kamatdifferenciát. Ennek a term spread -nek (a rövid és hosszú lejáratú kamatok közötti rés) a számításakor a rövidebb futamidő kamatlábát levonjuk a hosszabb futamidő kamatlábából. 3

4 Ha például a 10 éves kamat 5%, a 2 éves kamat pedig 3%, akkor a 10 éves és a két éves futamidő közötti spread 2% (lásd a 16. oldalon található ábrát). A közgazdászok a hozamgörbe meredekségét is figyelik, hogy az meredek, lapos vagy esetleg inverz. - Meredek hozamgörbe estén nagyobb a rövid és hosszú lejáratú kamatok közötti különbség. - Ha a hozamgörbe laposodik, csökkennek a spreadek. - Inverz a hozamgörbe akkor, ha a hosszú lejáratú kamatok alacsonyabbak, minta rövid lejáratúak. A spread ebben az esetben negatív lesz. kamatláb 5% 3% 2 év 10 év év időtartam Ha a gazdasági növekedés csökken, magas a munkanélküliség, jelentős túlkapacitás és magas államháztartási hiány alakul ki, akkor a hozamgörbe rendszerint meredekebb. A konjunktúra javulásával párhuzamosan a hozamgörbe is egyre laposabb lesz, gazdasági boom esetén pedig rendszerint még tovább laposodik. A konjunktúra estleges lehűlése akár inverz hozamgörbét is okozhat. A kamatokat befolyásoló tényezőkkel a D 1.2. fejezetben foglalkozunk részletesen A kötvény jellemzői A kötvény jellemzőit az úgynevezett kötvényfeltételek (kibocsátási feltételek) rögzíti részletesen: ez tartalmazza a kötvényre, valamint a kibocsátó és a befektető közötti jogviszonyra vonatkozó valamennyi fontos részletet. A kibocsátás évén kívül az alábbiak tartoznak ide: - futamidő - pénznem - visszafizetés - rangsor az adós csődje vagy felszámolása esetén 4

5 - kamatozás Futamidő Futamidő szerint rövid lejáratú (legfeljebb négy év futamidejű), közepes lejáratú (négy és nyolc év közötti futamidejű) és hosszú lejáratú (több mint nyolc év futamidejű) kötvényeket különböztetünk meg. A futamidő a kamatozás kötvényfeltételekben rögzített kezdete és a kötvény lejárata közötti időszak. Törlesztés A kötvények törlesztése történhet terv szerinti és rendkívüli visszafizetések útján. Terv szerinti visszafizetés: meghatározott keretben történő törlesztés Terv szerint nem feltétlenül azt jelenti, hogy a befektető már előre ismeri a visszafizetés időpontját. A terv szerinti visszafizetésre alapvetően három lehetőség van: - Az egy összegben esedékes kötvényeknél rendszerint a futamidő végén egy összegben kerül visszafizetésre a névérték a befektetők részére. A kamatozó befektetésnek ennél a típusánál tehát fixen meg van határozva a tőke kibocsátó általi visszafizetésének időpontja. - Az annuitásos kötvények ezzel szemben nem egy összegben, hanem fokozatosan, azonos nagyságú éves részletekben kerülnek visszafizetésre. A törlesztés többnyire egy háromtól öt évig terjedő türelmi időszak után kezdődik. - A nyereménykötvények esetén a visszafizetés néhány éves türelmi időszak után különböző időpontokban történik. Ez azt jelenti, hogy az egyes befektető nem tudja, hogy ezek közül az időpontok közül melyikben válnak esedékessé azok az értékpapírok, amelyek az ő tulajdonában vannak. A kibocsátó sorsolással (rendszerint az utolsó számjegyek, sorozatok vagy csoportok szerint) határozza meg, hogy melyek azok az értékpapírok, amelyek a következő esedékességi időpontban visszafizetésre kerülnek. Rendkívüli visszafizetés a futamidő vége előtti felmondás esetén A kibocsátó a kötvényfeltételekben fenntarthatja a kötvény felmondása miatti rendkívüli visszafizetés lehetőségét (futamidő vége előtti felmondás) többnyire néhány felmondásmentes év vállalása mellett. A kötvényfeltételek néha a kötvény vásárlójának is biztosítják a futamidő vége előtti felmondás jogát. Kamatozás A mindenkori kötvényfeltételekben kerül rögzítésre az a kamat is, amelyet a kibocsátó fizet a befektetőnek a befektetett nominális tőke (az értékpapír névértéke) után. Ez nem csak a klasszikus fix kamat vagy a piaci feltételek szerint változó kamat lehet, hanem a kettő közt számos vegyes típus is létezik. A kötvények kamatozásuk szerint: a) Klasszikus fix kamatozású kötvények 5

6 A fix kamatozású kötvények angolul straight bonds a teljes futamidő alatt azonos mértékű fix kamatozással rendelkeznek (névleges kamat). A kamatfizetés többnyire évente, más országokban (pl. az USA-ban) túlnyomórészt félévente, utólag történik. b) Változó kamatozású kötvények (floating rate notes) A floating rate notes (lebegő kamatozású kötvények, röviden: floater") nem fix, hanem változó kamatjövedelmet biztosítanak. A kötvény kibocsátója mindig az egyes kamatperiódusok után, azaz például három, hat vagy tizenkét hónap leteltével fizet kamatot, és ugyanakkor közzéteszi az új periódusra vonatkozó kamatlábat is, amely egy referenciakamathoz, legtöbbször olyan pénzpiaci kamatlábakhoz igazodik, mint az EURIBOR (= European Interbank Offered Rate) vagy LIBOR (= London Interbank Offered Rate). Az EURIBOR és a LIBOR olyan pénzpiaci a kamatlábak, amelyeken bizonyos bankok készek az Európai Monetáris Unióban és Londonban más bankokhoz rövid lejáratra pénzt kihelyezni. Ezek a kamatlábak azt mutatják meg, hogy a bankok igény esetén milyen kamatra helyeznének ki pénzt rövid lejáratra. A floater kamatozása ugyan a Társaságközi piac kamatainak alakulásához van kötve, de általában nem pontosan felel meg az ott fizetett szintnek: A kibocsátó által a befektetőnek fizetett kamat egy fix felárral illetve diszkonttal (ez az úgynevezett spread) a fenti mértékek alatt illetve fölött lehet. A bázispontokban megadott spread nagysága a kibocsátó bonitása és a piac állapota szerint alakul. A kamatozás tekintetében a floating rate kötvényekbe történő befektetés hasonlít a pénzpiaci befektetésekhez, mivel a kamatlábat a határidős illetve a lekötött betéthez hasonlóan rendszeres időközönként rögzítik. c) Zérókupon-kötvények (zero bonds) A zérókupon-kötvényeknek nincs kamatszelvényük. A periodikus kamatfizetések helyett itt a visszaváltási árfolyam és a vételár közötti különbözet biztosít hozamot a végső lejáratig. A befektető részére tehát csak egy kifizetés történik: lejárat előtti eladás estén az eladási árat, lejáratkor pedig a törlesztés összegét kapja meg. A zérókupon-kötvények rendszerint jelentős diszkonttal (diszázsióval) kerülnek kibocsátásra, és a visszafizetés időpontjában 100%-os árfolyamon ("pariban") fizeti vissza őket a kibocsátó. A futamidőtől, az adós bonitásától és a tőkepiaci kamatszinttől függően a kibocsátási árfolyam többé-kevésbé jelentősen a visszafizetési árfolyam alatt van. A befektetők figyelmébe: a zérókupon-kötvények egyszeri, fix hozamot biztosítanak a jövőben ha a befektető a zérókupon-kötvényeket azok visszafizetéséig "tartja". Adózás szempontjából ez a hozam a lejárat időpontjában keletkező kamatjövedelemnek számít. Amennyiben a befektető időközben eladja a kötvényeit, akkor a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet felosztásra kerül kamatjövedelemre és árfolyamnyereségre. d) Kombinált kamatozású kötvények és step-up (növekvő kamatszelvényű) kötvények Ezek a kötvénytípusok kamathozamuk kiszámíthatósága szempontjából hasonlítanak a fix 6

7 kamatozású értékpapírokhoz. A befektetők ugyan nem kapnak a teljes futamidő alatt változatlan, fix kamatot, a kamathozamok nagysága azonban mát előre meg van határozva, és nem függ a tőkepiac alakulásától. Ezeknek a kötvényeknek a kamata a kibocsátáskor meghatározott minta szerint változik a futamidő alatt. Kombinált kamatozású kötvények: Ezek a kötvények néhány kamatszelvény nélküli év után a futamidő hátralévő éveire átlagon felül magas kamatot fizetnek. Ezt a kötvénytípus többnyire névértéken bocsátják ki és fizetik vissza. Step-up kötvények: Ezek a kötvények kezdetben viszonylag alacsony kamatot fizetnek, később pedig igen magasat. Ezt a kötvénytípus is névértéken bocsátják és fizetik vissza. A step-up kötvényekre gyakran jellemző a kibocsátó felmondási jogának kikötése. e) Szakaszos kamatozású kötvények A szakaszos kamatozású kötvények vegyes típust jelentenek a fix és változó kamatozású kötvények között. Futamidejük rendszerint tíz év, és az első években fix kamatozású kuponnal vannak ellátva. Ezután egy több évet átfogó változó kamatozású szakasz következik, amely kamatozás a pénzpiac kondíciókhoz van kötve. A hátralévő években szintén fix kamatozású a kötvény. Pénznem A befektetők alapvetően forintban és valamely külföldi pénznemben (deviza-kötvények) kibocsátott kötvények között választhatnak. Rangsor az adós csődje vagy felszámolása esetén A kötvények további fontos jellemzője a kielégítési rangsorban elfoglalt helyük: A kibocsátó csődje vagy felszámolása estén előre sorolt, egyenrangúan rangsorolt és hátra sorolt kötvényeket különböztetünk meg aszerint, hogy a kibocsátó az adott befektető követeléseit más hitelezőkhöz viszonyítva előnyben részesítve, azonosan kezelve vagy hátra sorolva elégíti ki Az árfolyamot befolyásoló tényezők a futamidő alatt A kötvényeknek rendszerint van egy másodlagos piacuk, ahol a kötvények a kibocsátás napja és a lejárat között a mindenkori aktuális piaci értéken megvásárolhatók vagy eladhatók. Ennek során a kötvények árfolyama különböző tényezőktől függ, különösen az alábbiaktól: a mindenkori hátralévő futamidőre vonatkozó aktuális piaci kamatszinttől a mindenkori hátralévő futamidőre várt kamatlábváltozástól a kibocsátó bonitásától a kereslet-kínálattól milyen mennyiségű hasonló futamidővel rendelkező kötvény áll rendelkezésre strukturált kötvények estén a mindenkori termékszerkezetből adódó tényezőktől. 7

8 1.4. Állampapírok A kamatozó értékpapírok kibocsátói különböző intézmények lehetnek. A befektető számára jelentősége van annak, hogy a különböző kibocsátók pénzügyi erejüket és bonitásukat tekintve különbözhetnek egymástól, ami befolyásolja az egyes kötvényekbe való befektetések biztonságát. Az állami szféra számos tőkepiaci instrumentumot igénybe vesz tőkeigényének finanszírozására: ide tartoznak az államkötvények, amelyeket az állam valamint városok és települések bocsátnak ki. Az állam a hosszú lejáratú és a rendszerint öt éves futamidejű államkötvények mellett kincstárjegyeket valamint úgynevezett finanszírozási (diszkont) kincstárjegyeket is kibocsát Államkötvény ez alatt általában a hosszú lejáratú, tőzsdén kereskedett államkötvényeket értjük (futamidő év); ide tartozik még a középlejáratú megfelelője (futamidő: öt év). Mindkét kötvénytípus fix névleges kamatozású, kibocsátási árfolyamuk változó Diszkont kincstárjegy Zérókupon-kötvény jellegű, rövidlejáratú államkötvények: kamatozásuk a névértékből történő kamatlevonással (diszkontálással) történik; azaz a finanszírozási kincstárjegyeket diszázsióval bocsátják ki, és lejáratkor névértéken fizetik vissza (futamidő: maximum egy év) Kamatozó kincstárjegy az állam középlejáratú kötvényei. Fix kamatozásúak Repo termékek A repo értékpapír-visszavásárlási megállapodás. Két ellentétes irányú adásvételi ügylet együttese, melynek keretében az eszköz (legtöbbször állampapír) a jelenben gazdát cserél, egyúttal egy jövőbeli, ellentétes ügyletet is megkötnek meghatározott időpontra és ár mellett. Célja rövid futamidejű hitelnyújtás, illetve betételhelyezés Banki, vállalati kötvények Banki kötvények A "banki kötvények fogalom a hitelintézetek által kibocsátott kötvények összefoglaló elnevezése. Megkülönböztetünk "fedezett" és "egyéb" banki kötvényeket. A fedezett banki kötvények kibocsátása rendszerint törvényi előírások alapján és hatósági engedéllyel történik. 8

9 A kibocsátott záloglevelek (különösen jelzáloglevelek és közjogi intézményekkel szembeni követelésekkel biztosított záloglevelek) esetén például a kibocsátóknak rendelkezniük kell a záloglevél-ügyletek végzéséhez adott engedéllyel. Ezen kívül a fedezetekre vonatkozóan is szigorú rendelkezések vannak érvényben. Így például a jelzálogleveleknek mindenkor teljes mértékben (rendszerint első helyen bejegyzett) ingatlan-jelzáloggal, közjogi intézményekkel szembeni követelésekkel biztosított zálogleveleknek pedig mindenkor teljes mértékben az állami szféra adósainak nyújtott hitelekkel fedezettnek kell lenniük. A kibocsátó csődje esetén a záloglevél-hitelezőknek az összes többi nem fedezett hitelező előtti kielégítési joga van a fenti fedezetekből. "Egyéb banki kötvényeket" mindenek előtt privát kereskedelmi bankok, takarékpénztárak, takarékszövetkezetek és lakás-takarékpénztárak bocsátanak ki. A kínálat igen széles a különböző szerkezetű tőzsdén jegyzett és nem jegyzett kötvényekből. Vállalati kötvények A gazdaság hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjait "vállalati kötvények néven foglaljuk össze. Kibocsátóik ipari és kereskedelmi vállaltok. Adott esetben ezek a kötvények is kibocsáthatók fedezett formában. Kialakításuk sokféle lehet, a részletekről a mindenkori kötvényfeltételek adnak felvilágosítást Nemzetközi kötvények A kötvények megkülönböztetése (és elnevezése) szempontjából nem csak a pénznem játszik szerepet, hanem a kibocsátási piac és a kibocsátó székhelye is. Ha a kötvények a hazai piacon kerülnek kibocsátásra, akkor belföldi kötvényekről beszélünk. Ezen kívül külföldön is kerülnek kibocsátásra kötvények, éspedig vagy az egyes nemzeti tőkepiacokon (külföldi kötvények) vagy az euro-tőkepiacon (eurobonds). Ezeket összefoglalóan nemzetközi kötvények -nek nevezzük. Külföldi kötvények A klasszikus külföldi kötvény egy bizonyos kibocsátó ország tőkepiacán kerül kibocsátásra, ennek az országnak a pénznemére szól, és lényegében csak ott helyezik ki, kereskedik és jegyzik a tőzsdén. Eurokötvények (eurobonds) Az eurokötvények hitelviszonyt megtestesítő nemzetközi nem csak európai értékpapírok, amelyet nemzetközi bankkonzorciumok helyeznek ki, egy nemzetközileg elismert devizára szólnak, és több országban, főként a kibocsátó hazáján kívül, kereskednek velük. A kibocsátó országának tőzsdéjén nem jegyzik. Az eurokötvényeket nem szabad összekeverni a közös európai pénzre, az euróra szóló kötvényekkel. 9

10 Kötvények kibocsátási piacuk szerint: belföldi kötvények kötvények nemzetközi kötvények külföldi kötvények eurokötvények 1.7. A kamatozó értékpapírok biztonságossága, Kötvénytermékek kockázatai Az értékpapírok " biztonságossága" alatt, ahogy már utaltunk rá, annak a valószínűségét értjük, hogy a befektetett tőke visszafizetésre kerül. Az árfolyam- és devizaárfolyam-kockázattól most eltekintve szűkebb értelemben azt értjük ez alatt, hogy biztosított-e a tőke kibocsátó általi visszafizetése (és adott estben a megállapodás szerinti kamatok kifizetése). A biztonságnak ilyen értelemben van néhány általános kritériuma, amelyeket az alábbiakban mutatunk be. A kibocsátó fizetőképessége és fizetési hajlandósága Az állami szféra adósai esetében függetlenül attól, hogy belföldön vagy külföldön kibocsátott kötvényről van szó a biztonság a kibocsátó pénzügyi erejétől függ, azaz általában főként az adott kibocsátónak adók és járulékok kivetésére és beszedésére való jogától (és természetesen ennek tényleges lehetőségétől). Az egyéb adósok által kibocsátott kötvények biztonságossága elsősorban a kibocsátó bonitásától függ, azaz a pénzügyi szerkezetétől, nyereségkilátásaitól és felelősségi viszonyaitól. A fedezett banki kötvények biztonságossága záloglevelek esetében például azon alapul, hogy a forgalomban lévő záloglevelekből származó tőke- és kamatigényeket legalább ugyanakkora összegben és legalább azonos kamattal vagy ingatlanjelzáloggal fedezett kölcsönök (jelzáloglevelek) vagy az állami szférának nyújtott kölcsönök (közjogi intézményekkel szembeni követelésekkel biztosított záloglevelek) fedezik (biztosítják). Ezeken kívül vannak még egyéb fedezeti formák is, amelyek az adott kötvény biztonságosságát a kibocsátó általános bonitásától függetlenül növelni tudják. Néhány kibocsátó plusz biztosítékokat 10

11 ad a kötvényhitelezőknek, például biztosítéki jelzálog vagy telekadósság bejegyzésével. Ezekhez a plusz biztosítékokhoz tartoznak a garanciák is. Garancia esetén egy harmadik személy (garancianyújtó) áll jót a kibocsátó kamatfizetéseiért és törlesztéseiért, ha ő (már) nem lenne képes teljesíteni azokat. Az ilyen módon fedezett kötvényeknél például gyakran az anyavállalat nyújt garanciát a gyakran külföldi pénzügyi leányvállalatának Fizetőképességi kockázat Fizetőképességi kockázat alatt az adós fizetésképtelenségének vagy illikviditásának veszélyét értjük, vagyis azt, hogy esetleg a kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettségét átmenetileg vagy véglegesen nem tudja határidőre teljesíteni. A fizetőképességi kockázat helyett alternatív módon használatos az adós- vagy kibocsátói kockázat kifejezés is. A fizetőképesség változásának okai A kibocsátó fizetőképessége a kötvény futamideje alatt összgazdasági vagy vállalati okokból változhat. Ennek három oka lehet: 1. A kibocsátó jövedelmi helyzetét és fizetőképességét esetleg tartósan negatívan befolyásoló konjunkturális változások. A nyomás annál erősebb, minél hosszabb ideig várat magára a konjunktúra javulása. 2. Olyan változások, amelyek okai az egyes vállalatokban, ágazatokban vagy országokban keresendők. Példa erre a magas államháztartási hiány és a gazdasági válság. 3. A gazdaságra erősen kiható politikai fejlemények, amelyek befolyásolják az adott ország fizetőképességét. A kibocsátó fizetőképességének romlása kedvezőtlenül hat az érintett értékpapírok árfolyamának alakulására (kockázati levonás). A fizetőképességi kockázat tendenciájában annál magasabb, minél hosszabb a kötvény hátralévő futamideje. A zérókupon kötvények esetén a minél biztosabb beváltás érdekében tanácsos különösen figyelni a kötvényadós fizetőképességére, mivel ennél a kötvénytípusnál csak a végső lejáratkor, a tőkével együtt kerül sor kamatfizetésre. A kötvényeknél a kötvény fedezetéül szolgáló esetleges biztosítékok értékállóssága mellett a kibocsátó fizetőképessége az egyik legfontosabb döntési kritérium a befektetők számára. A folyamatosan jó fizetőképesség biztosítja az adós szerződéses kötelezettségeinek kamatfizetés és tőketörlesztés teljesítését. Ugyanakkor a kibocsátó fizetőképessége olyan mértékben romolhat a kötvény futamideje alatt, hogy a kamatfizetés és tőketörlesztés teljesítése nem csak hogy veszélybe kerül, hanem teljesen elmarad. A hozam, mint a fizetőképesség mércéje Az adós első osztályú bonitása általában alacsonyabb hozammal jár együtt. Az ilyen kötvények eleve alacsonyabb nominális kamatozásúak, mint a fizetőképesség szempontjából alacsonyabb besorolású adósok ugyanakkor kibocsátott kötvényei. Így például az államkötvényeken rendszerint alacsonyabb hozam érhető el, mint az ipari ágazat kibocsátóinak kötvényein. A befektetőnek kell eldönteni, hogy a nagyobb biztonságért cserébe alacsonyabb hozammal is megelégszik, vagy magasabb kockázat mellett magasabb hozamot szeretne elérni. 11

12 Alapszabályként megállapítható, hogy minél erősebben tér el felfelé az adott papír hozama a jellemző piaci hozamtól, annál nagyobb a befektető kockázata. Az alacsony fizetőképességi besorolással és ezzel viszonylag magasabb hozamú papírokkal rendelkező kibocsátók csak a kockázatot tudatosan vállaló befektetőknek ajánlhatók. Az úgynevezett junk bond (szó szerint: bóvlikötvény) vagy magas kamatozású kötvény esetén a fizetőképesség nagyon alacsony és a teljes vissza nem fizetés kockázata különösen gazdasági visszaesés estén nagyon magas. A rating mint döntési segédlet A rating (minősítés) segítségével annak valószínűségét lehet megítélni, hogy az adós határidőre és teljes mértékben teljesíteni fogja-e az általa kibocsátott értékpapírokkal összefüggő kamatfizetéseket és tőketörlesztéseket. A független minősítő ügynökségek fizetőképességi vagy besorolási osztályzat formájában teszik közzé az adósokra, illetve azok kibocsátásaira vonatkozó minősítéseiket. Ennek során mindegyik minősítő ügynökség a saját minősítési rendszerét (szimbólumait) használja. A minősítési rendszerek minőségi és mennyiségi értékelési szempontokat egyaránt figyelembe vesznek: az elemzés számos tényezőre terjed ki, a kibocsátó székhelyországának összgazdasági helyzetétől kezdve, az ágazati trendek elemzésén és a kibocsátó egyéni helyzetének megítélésén át a kibocsátás jellemzőinek gazdasági és jogi megítéléséig. A kibocsátóra illetve a kötvényére adott minősítés kihat a még azután kibocsátandó kötvények kondícióira, elsősorban a hozam nagyságára. Az első osztályú ratinggel rendelkező kötvények tehát rendszerint alacsonyabb hozamot jelentenek a befektetőknek, mint az alacsonyabb besorolású kötvények Kamatváltozási kockázat / Árfolyamkockázat a futamidő alatt A kamatváltozási kockázat a kamatozó értékpapírok egyik legnagyobb kockázata. A kamatszint ingadozása a pénzpiacon (rövid- és középtávon) és a tőkepiacon (hosszú távon) is napirenden van, és naponta módosíthatja az értékpapírok árfolyamát. A kamatváltozási kockázat a piaci kamatszint jövőbeni változásaira vonatkozó bizonytalanságból adódik. A fix kamatozású értékpapírt vásárló befektető számára a kamatváltozási kockázat árfolyamveszteség formájában jelentkezik, ha a piaci kamatszint emelkedik. Ez a kockázat alapvetően annál erősebben hat, minél nagyobb mértékben emelkedik a piaci kamatszint, minél hosszabb a kötvény hátralévő futamideje és minél alacsonyabb a nominális kamat. A kamat és az árfolyam alakulása közötti összefüggés A kamatozó értékpapírok árfolyama a kereslettől és kínálattól függ, ezt a két tényezőt pedig elsősorban a kötvény nominális kamatának a mindenkori pénz- és tőkepiaci kamatszinthez való viszonya alakítja (= piaci kamatláb). 12

13 - A fix kamatozású kötvények nominális kamata alapvetően a kibocsátás időpontjában uralkodó piaci kamatszinthez igazodva kerül meghatározásra a futamidő időtartamára. A kötvény futamideje alatt azonban az árfolyam jelentősen eltérhet a kezdő árfolyamtól. Az árfolyameltérés mértéke elsősorban a piaci kamatszint változásaitól függ. - A piaci kamatszintet az állami költségvetés-politika, a jegybank politikája, a konjunktúra alakulása, az infláció, valamint a külföldi kamatszint és a devizaárfolyamra vonatkozó várakozások határozzák meg. Az egyes tényezők jelentősége azonban nem közvetlenül számszerűsíthető és az idő múlásával ingadozik. A következőket lehet megállapítani: A jegybankok, mint például az Európai Központi Társaság, rendszeresen beavatkoznak a konjunktúra fékezése vagy élénkítése érdekében. Az új beruházások támogatása, a gazdasági növekedés élénkítése és gyorsítása érdekében csökkenti az alapkamatot. Ha viszont a gazdaság túl gyorsan nő, vagy az inflációt kell ellenőrzés alatt tartani, akkor kamatemelést hajt végre. A jegybankok pénzpolitikája azonban csak a rövid lejáratú kamatokat tudja közvetlenül befolyásolni. Így a jegybankok kamatlépései elsősorban a rövid lejáratú hitelek felvételének költségeire vannak hatással. A pénzpiacok gyakran már a jegybankok kamatdöntései előtt reagálnak, mivel a piac szereplői megpróbálják megjósolni az alapkamat valószínű változtatásait, és azokat beárazni. A hosszú lejáratú kamatokat tendenciájában erősebben befolyásolják a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások. A különösen kedvező konjunktúraprognózisok gyakran a hosszú lejáratú kamatok emelkedését vonják maguk után, és fordítva. Mint minden piacon, a kereslet és kínálat itt is hatással van az árakra. Ha például egy állam a befektetőktől szokatlanul hosszú időre szándékozik tőkét kölcsönvenni, valószínűleg magasabb kamatokat kell kínálnia annak érdekében, hogy elég befektetőt vonzzon az ajánlata. Az egyébként gyenge kereslet miatti likviditáshiányt ilyenkor különösen vonzó hozamokkal kompenzálják. A piaci kamatszintnek egy fix kamatozású értékpapír kibocsátása utáni változása mindig ellentétes irányban befolyásolja az adott értékpapír árfolyamának alakulását: a piaci kamatszint emelkedésekor a kötvény árfolyama általában csökken, ameddig a hozama (lásd lejjebb) nagyjából meg nem felel a piaci kamatlábnak. Csökkenő piaci kamatszint esetén ugyanakkor emelkedik a fix kamatozású értékpapír árfolyama, addig, ameddig a hozama nagyjából meg nem felel a pénzpiaci kamatlábnak. Ennek az az oka, hogy a fix kamatozású kötvények kamatszelvénnyel vannak ellátva, amely az eredeti névértékük meghatározott százalékának felel meg. Emelkedő kamatok estén az adott kötvényre fizetett fix kamat viszonylagosan veszt attraktivitásából, aminek következtében a piacon eladásra kerül sor. Ez az oka annak, hogy az adott kötvény árfolyama a névértéke alá is csökkenhet. Csökkenő kamatok esetén általában ennek az ellenkezője következik be, azaz a kötvényre fizetett kamatok viszonylagosan kedvezőbbé válnak, ami a kötvényárfolyam emelkedését vonja maga után. 13

14 A fix kamatozású értékpapírok hozama alatt az effektív hozamot értjük, amely a névleges kamatlábtól, a kibocsátási illetve vételi árfolyamtól, a visszafizetési árfolyamtól és (hátralévő) futamidőtől függ. Kamatérzékenység: a hátralévő futamidőtől és a kupontól függ Lényegében két tényezőtől függ az, hogy egy kötvény mennyire hevesen reagál a piaci kamatláb változásaira: a (hátralévő) futamidőtől és a kötvény nominális kamatlábának nagyságától ("kupon"). Az, hogy egy kötvény árfolyama milyen mértékben reagál a kamatváltozásokra, mérhető. A kötvények kamatérzékenységének kifejezésére gyakran használják az úgynevezett módosított durációt. A kötvények módosított durációja azt a százalékos mértéket adja meg, amellyel a kötvény árfolyama változni fog, ha a kamat egy százalékponttal változik. Minél magasabb a duráció, annál erőteljesebben reagál a kötvény árfolyama a kamatváltozásokra. A különböző kötvényeket eltérő kamatérzékenység jellemzi. A hosszabb futamidejő kötvények durációja magasabb, mint a rövidebb futamidejűeké, mivel a magasabb / alacsonyabb kamatból (kuponból) következő relatív előny / hátrány a hosszú futamidejű kötvények esetén erőteljesebben jelentkezik, mint a rövid lejáratú papíroknál. Ez azonban ugyanarra a kötvényre is igaz: idővel a hosszú futamidejű kötvényből rövid futamidejű kötvény lesz. Ez azt jelenti, hogy a kötvény kamatérzékenysége fokozatosan csökken. A kötvény durációját befolyásoló további tényező a kötvény kuponjának nagysága az adott valutatérség mindenkori aktuális piaci kamatszintjéhez képest. Az eleve viszonylag magasabb kamatú kötvény kamatérzékenysége alacsonyabb egy alacsonyabb kuponú kötvényéhez képest. Ennek az az oka, hogy a viszonylagosan magasabb kuponú kötvény esetén a befektető részére gyorsabban kifizetésre kerül egy a befektetett névértéknek megfelelő összeg, amelyet aztán ismét be lehet fektetni. A fix kamatozású értékpapírok erősen emelkedő piaci kamatok idején jelentős mértékű kamatváltozási kockázatnak vannak kitéve. A bekövetkező árfolyamváltozások persze csak akkor relevánsak a befektető számára, ha a kötvényeit nem tartja meg lejáratig. Ha igen, akkor legkésőbb a futamidő végén a kötvény névértéken visszafizetésre kerül feltéve, hogy a kibocsátó fizetőképes Felmondási kockázat Az adós a kibocsátási tájékoztatóban foglalt kibocsátási feltételekben fenntarthatja magának a kötvény lejárat előtti felmondásának jogát. Ilyen egyoldalú felmondási jogot gyakran olyan időszakokban kötnek ki a kibocsátók, amikor a kamatok magasak. Ha a piaci kamatszint csökken, akkor nő a befektető azon kockázata, hogy a kibocsátó él a felmondási jogával: a kibocsátó ilyen módon csökkentheti kötelezettségeit, vagy egy másik kötvény kibocsátásával olcsóbban refinanszírozza magát, és ezzel csökkenti a kamatterheit. Az europiacon a hosszabb futamidejő kötvények esetén a kibocsátók gyakran alkalmazzák ezt a call jognak is nevezett egyoldalú felmondási jogot. A befektető számára a várt hozamtól való 14

15 eltérés lehet a lejárat előtti felmondás következménye. Előnyt jelent ugyanakkor, hogy az ilyen kötvények a felmondási jog nélküli kötvényekhez képest rendszerint eleve bizonyos hozamfelárral kerülnek kibocsátásra. Cserébe viszont fennáll annak kockázata, hogy a kibocsátó felmondási jogának megváltozott piaci feltételek miatti gyakorlásából következő lejárat előtti visszafizetés esetén egy új befektetés kevésbé lesz előnyös, mint az eddigi befektetés (újrabefektetési kockázat) Az egyes kötvénytípusok egyedi kockázatai Az egyes kötvénytípusoknál a fentiektől részben eltérő, részben pedig további kockázatok állnak fenn: - Floating rate notes A fix kamatozású kötvényekhez képest a bizonytalan kamathozamban áll a különbség. Az ingadozó kamathozamok miatt az eladás időpontjában nem állapítható meg a változó kamatozású kötvények végső hozama, ezért a megtérülés nem vethető össze a hosszabb kamatperiódusos befektetési formákéval. Ha a kötvényfeltételek rövidebb időközönkénti, gyakoribb kamatfizetési időpontokat határoznak meg, akkor a befektetőnek a piaci kamatok csökkenése esetén újrabefektetési kockázata keletkezik: ez azt jelenti, hogy a befektető a neki fizetett kamatokat adott esetben csak az aktuális alacsonyabb kamatszinten tudja ismét befektetni. A floaterek árfolyama a futamidő alatt ingadozhat, amely ingadozások mértéke elsősorban a kibocsátó fizetőképességétől függ. - Erősebb árfolyam-ingadozások az inverz változó kamatozású kötvényeknél (reverse floater): Az inverz változó kamatozású kötvények kamatozása a referenciakamathoz képest fordítottan alakul: a referenciakamat emelkedése esetén csökken a befektető kamathozama, csökkenő referenciakamat esetén pedig emelkedik. A szokásos floaterektől eltérően az inverz változó kamatozású kötvények árfolyamának mozgása erősen függ a futamidő szempontjából hasonló fix kamatozású kötvények hozamszintjétől. Az inverz változó kamatozású kötvények árfolyam-ingadozásai azonban lényegesen erősebbek, mint az azonos futamidejű fix kamatozású kötvényeké. A befektető kockázata magas, ha a hosszú lejáratú piaci kamatok emelkedni kezdenek, és ez akkor is így van, ha a rövid lejáratúak csökkenek. Az emelkedő kamathozam ebben az esetben nem kompenzálja megfelelően az inverz változó kamatozású kötvények árfolyamcsökkenését, mivel az aránytalanul nagyobb mértékben jelentkezik. - Zérókupon kötvény A zérókupon kötvények esetén a piaci kamatszint változásai a lényegesen a névérték alatti diszkontált kibocsátási árfolyamok miatt sokkal erősebben hatnak az árfolyamokra, mint a szokásos kötvényeknél. Ha a piaci kamatok emelkednek, akkor a zérókupon kötvényeknek jóval nagyobb mértékő árfolyamcsökkenést kell elszenvedniük, mint más, azonos futamidejű és azonos bonitású adós által kibocsátott kötvényeknek. Ezért felhívjuk a figyelmet, hogy zérókupon kötvény az árfolyamra gyakorolt áttételi hatása miatt különösen nagy árfolyamkockázattal rendelkező kötvénytípus. Ha idegen pénznemre szóló zérókupon kötvényről van szó, akkor ezen kívül még egy megnövekedett 15

16 devizaárfolyam-kockázattal is számolni kell, mivel a kamatfizetésekre nem a kötvény futamidejére elosztva kerül sor, hanem egyetlen időpontban, a tőke visszafizetésekor, a végső lejáratkor. - Devizakötvények és kétdevizás kötvények A devizakötvényekbe befektetők ki vannak téve az ingadozó devizaárfolyamok kockázatának. A kétdevizás kötvényeknél a devizaárfolyam ingadozásai a kötvény árfolyamára is kihathatnak, amennyiben a kötvényfeltételek nem tartalmaznak devizamódosítási záradékot (quanto) a befektető számára. Ebben az esetben ugyanis nincs devizaárfolyam-kockázat, mivel a kupon a referenciakamat devizájának alakulásától függetlenül, a névérték pénznemében kerül kifizetésre. Ha nincs ilyen záradék, akkor a devizaárfolyam változásai annál erősebben hatnak a kötvényárfolyamra, minél nagyobb a kötvény devizahányada. - Indexhez vagy részvénykosárhoz kötött kamatozású kötvények: Az indexhez kötött kamatozású kötvények és a standard kötvények összehasonlítása az alábbiakat teszi egyértelművé: Míg standard kötvények esetén a befektető rendszerint a kibocsátó fizetőképességétől függő fix, a piaci kamatszinthez igazodó kamatot kap, addig az indexhez kötött kamatozású kötvények hozama egy bizonyos sávban mozog. Az alsó határ rendszerint nulla százalék és egy a piaci szint alatt lévő minimum kamat között van. A visszafizetési kvóta nagyságától függően a hozam negatív is lehet. Felfelé általában egy behatárolt, de a standard kötvények piaci szintje fölötti hozam érhető el. Ezeknél a kötvényeknél a következő komponensekből tevődik össze a futamidő végén kifizetendő teljes összeg: a fixen ígért visszafizetési összeg (a névérték arányában), fix minimális kamat (ha van), az erősödő indexből vagy részvénykosárból való részesedés, amely adott esetben egy bizonyos százalékos mértékre van korlátozva és/vagy plafon (cap) van rá megállapítva. A kamat nagyságát nem lehet előre meghatározni. Végső soron attól függ, hogy a mögöttes index vagy részvénykosár várt erősödése bekövetkezik-e, és ha igen, milyen mértékben; néha az is előfordul, hogy egy maximális összeg van meghatározva, amelyet a kamat nem haladhat meg. A futamidő alatt különböző paraméterektől függ ezen kötvények árfolyamának alakulása, amely paraméterek időközben változhatnak. Lényegében az alábbi tényezők befolyásolják az árfolyamot: az index / részvénykosár alakulása, index / részvénykosár volatilitása, a hasonló futamidők tőkepiaci kamatainak változása. Figyelem: Az is előfordulhat, hogy az árfolyam a futamidő alatt az ígért visszafizetési összeg alá csökken. A fix kamatozású szakasz lejárta után főként akkor következhetnek be különösen erőteljes árfolyamcsökkenések, ha a fix kamat a piaci kamat fölött van (például a részvénykosárhoz kötött kötvények esetén). Azok indexhez kötött kamatozású kötvények, amelyeknél az index futamidő alatti pozitív alakulása miatt viszonylag magas összegű visszafizetésre lehet számítani, erősebben reagálnak az index változásaira. Ugyanakkor azok a kötvények, amelyek az index addigi 16

17 alakulása alapján semennyi vagy csak csekély hozamot hoznak, általában a kamatváltozásokra reagálnak erőteljesebben. Minél rövidebb a kötvény hátralévő futamideje, annál inkább fog közelíteni a kötvény árfolyama a névértékhez illetve a rögzített visszafizetési arányhoz. 17

18 2. Részvények Részvények: A részvény részesedési jogot megtestesítő értékpapír, amely a részvényes valamely részvénytársaságban való tagsági jogát foglalja részvényokiratba. A részvényes részesedik a részvénytőkében, és ezáltal a társaság vagyonának társtulajdonosa. A következő fejezet a részvényekkel foglalkozik. Azok a jogokat, amelyekkel a külföldi részvénytársaságok részvényesei rendelkeznek, az adott ország jogrendje szabályozza Alapismeretek A részvényes résztulajdonos és nem hitelező Részvénytulajdonosként a befektető - a kamatozó értékpapíroktól eltérően - nem hitelező, hanem a részvényeket kibocsátó társaság résztulajdonosa. Ebből egyrészt a lentebb részletesen leírt jogok következnek, de ugyanakkor kötelezettségek is. Utóbbi alatt mindenek előtt az alaptőkére történő befizetések teljesítését kell érteni, amelynek nagysága a részvény kibocsátási értékére, azaz a névértékre plusz az esetleges ázsióra korlátozódik. Bizonyos részvényfajtáknál mellékkötelezettségek is lehetnek, amelyeket a részvényokiratban egyenként meg kell nevezni. Hozamok: osztalék és árfolyamnyereség A részvény kétféle hozamforrást kínál a befektetőnek: egyrészt osztalékfizetéseket, másrészt árfolyamnyereséget. A részvény azonban kockázatos papír, azaz a befektető részére nincs garantálva sem az árfolyamnyereség, sem pedig rendszerint az osztalékfizetés. Ha azonban osztalékfizetésre kerül sor, akkor a befektetőt alapvetően megilleti az abból való részesedés joga A részvények jellemzői Részvény és részvény között különbség van: a kibocsátó társaságnak elsősorban a részvények átruházhatósága (névre szóló részvények / bemutatóra szóló részvények), a vállalatban való részesedés kifejezése (névértékkel ellátott / névérték nélküli részvény), valamint jogok biztosítása (törzsrészvények / elsőbbségi részvények) tekintetében van választási lehetősége. Átruházhatóság Az átruházhatóságra vonatkozó jellemzők határozzák meg, hogy a részvény tulajdonjoga átruházható-e. Adott esetben korlátozva van az értékpapír mindenkori szabad kereskedhetősége (fungibilitás). Bemutatóra szóló részvények A bemutatóra szóló részvények nem a tulajdonos nevére, hanem név nélkül a mindenkori birtokosára szólnak. A bemutatóra szóló részvények esetén a tulajdonosváltás különösebb formalitások nélkül végrehajtható. Névre szóló részvények 18

19 A névre szóló részvények alapvetően a részvényes nevével kerülnek bejegyzésre a részvénytársaság részvénykönyvébe. Ennek során a név, a születési dátum, a cím és tulajdonolt részvények száma kerül bejegyzésre, így a vállalat számára név szerint ismert a részvényesek köre. A társasággal szembeni viszonyban csak a bejegyzett személyek számítanak részvényesnek. Ezért rendszerint csak ezek a személyek gyakorolhatják a részvényesi jogokat, saját maguk vagy meghatalmazottjaik révén. A részvényesek tájékoztatást kérhetnek a társaságtól a személyükkel kapcsolatban a részvénykönyvbe bejegyzett adatokról. A közgyűlésekkel kapcsolatos információkat a részvényes rendszerint közvetlenül a társaságtól kapja meg. A részvényes nem köteles bejegyeztetni magát a részvénykönyvbe, de ebben az esetben a társasággal szembeni viszonyában nem számít részvényesnek, aminek következtében sem információkat, sem a közgyűlésre való meghívást nem kap a társaságtól. Így szavazati jogát is elveszíti. Az osztalékhoz való jog nem függ a részvénykönyvbe való bejegyzéstől. Ennek alapja az értékpapírszámlán nyilvántartott állomány, amellyel a részvényes a határnapon (az úgynevezett ex-napon) rendelkezik A részvénykönyvet elektronikusan vezetik, és mivel kapcsolódik egy elektronikus back-office-rendszerhez, tranzakciók, tehát vétel és eladás lebonyolítására is szolgál. A részvényeket akkor kell mindig névre szóló részvényként kibocsátani, ha nincs befizetve a teljes névérték. A minimálisan befizetendő hányad 25 %; a társaság elrendelhet pótbefizetéseket (hátralévő befizetéseket, részletfizetéseket). Vinkulált névre szóló részvények: Vinkulált névre szóló részvényeknek nevezzük azokat a részvényeket, amelyek új részvényesek részére történő átruházásához a társaság hozzájárulására van szükség. A kibocsátó társaság számára olyan szempontból előnyösek a vinkulált névre szóló részvények, hogy azok segítségével megőrizhető a részvényesi kör áttekinthetősége. A vinkulált névre szóló részvények előfordulása azonban nem gyakori. A részvény formája A névértékkel ellátott és névérték nélküli hányadrészvényeket különböztetünk meg. Ugyanaz a részvénytársaság nem bocsáthatja ki mindkét részvényformát, hanem vagy csak névértékkel ellátott, vagy csak névérték nélküli hányadrészvényeket. Névértékkel ellátott részvények A részvény névértéke egy matematikai egység, amely a részvénytársaság alaptőkéjéből való részesedés mértékét határozza meg. A névérték egy fix pénzösszegre szól. A névérték 1 forintra vagy annak többszörösére szólhat. A névértékeknek a kibocsátott részvények számával való szorzata adja a részvénytársaság alapszabályban meghatározott alaptőkéjét. Az egyes részvényes részesedési hányada megfelel annak az aránynak, amelyet az általa tulajdonolt részvények névértékeinek összege képvisel a teljes névértékhez képest (alaptőke). Névérték nélküli hányadrészvények A névérték nélküli részvény is az alapszabályban meghatározott alaptőke bizonyos hányadát képviseli. A névértékkel ellátott részvényekkel ellentétben azonban ez a hányad nem pénzösszegben van kifejezve, hanem a részvényokiratok a részvények bizonyos darabszámára szólnak, például 10 vagy 1000 darab részvényre. Az egyes részvényes részesedési hányadát és ezzel jogainak mértékét az általa tulajdonolt részvény-darabszámnak az összes kibocsátott részvények darabszámához viszonyított aránya határozza meg. Az alaptőke egyes részvényekre 19

20 eső arányos összege legalább 1 forint kell, hogy legyen. A névértékkel ellátott részvények és névérték nélküli hányadrészvények csak alternatív lehetőségeket jelentenek a társaság alaptőkéjéből való részesedési arány kifejezésére. Ha a társaság közgyűlése úgy dönt, hogy az egyik részvényformáról áttér a másikra, az gazdaságilag és értékben semmilyen különbséget nem jelent, amennyiben a kibocsátott részvények alapszabályban meghatározott száma és az alaptőke változatlan marad. Felhívjuk a figyelmet, hogy a részvényekbe történő befektetés szempontjából lényegtelen, hogy névértékkel ellátott vagy névérték nélküli részvényekről van szó. A részvény árfolyama semmilyen összefüggésben nincs ezzel, és általában el is tér a névértéktől. A részvény árfolyama a kereslet-kínálattól függően alakul, és a részvénytársaság értékének növekedését vagy vagyonának csökkenését is reprezentálja. Jogok biztosítása A társaságok részvényei nem mindig egyenrangúak: különböző jogokat biztosíthatnak, főleg a nyereség felosztásakor. Törzsrészvények A törzsrészvények a részvények normál fajtáját jelentik, és a törvényben (Részvénytörvény) valamint az alapszabályban rögzített jogokat biztosítják a részvényesnek. Elsőbbségi részvények Ezzel szemben az elsőbbségi részvényekhez előjogok kapcsolódnak, mindenek előtt a nyereség felosztása, vagy csőd esetén a likvidációs árbevétel vonatkozásában. Az elsőbbségi részvények kibocsáthatók szavazati joggal vagy a nélkül. A szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kibocsátása a jellemző; ezek a részvények tőke bevonását szolgálják a közgyűlési szavazati arányok változása nélkül A részvényesek jogai A részvénytársaságban való tagsági viszony különböző jogokat biztosít a befektetőnek. A részvényesi jogokat egyrészt a Részvénytörvény másrészt pedig az adott társaság alapszabálya szabályozza. Ezek alapvetően vagyoni és tulajdonosi jogok. Hogy ezek a jogok pontosan mit jelentenek, azt az alábbiakban foglaljuk össze Vagyoni jogok A vagyoni jogok a társaság vagyonából való részesedéssel összefüggő jogok: Osztalékhoz való jog Az osztalék az éves adózott eredmény részvényenkénti kifizetése. Az értékpapírok kamatától eltérően az osztalék a vállalat által az adott üzleti évben kimutatott mérleg szerinti eredménytől függ. Az eredmény felosztásáról a közgyűlés dönt a Részvénytörvény és az alapszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével. Az egyes részvényeseknek az osztalékként kifizetett eredményből való részesedése rendszerint a társaság tőkéjében való részesedésük mértékével 20

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Termékkatalógus Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

Termékkatalógus Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Termékkatalógus Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2008. január 1 A Termékkatalógus célja Jelen Termékkatalógus célja, hogy tájékoztassa a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. jelenlegi és jövőbeni ügyfeleit

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Terméktájékoztató 1. KÖTVÉNYTERMÉKEK

Terméktájékoztató 1. KÖTVÉNYTERMÉKEK Terméktájékoztató 1. KÖTVÉNYTERMÉKEK A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A hitel két szereplője az adós és a hitelező, ennek megfelelően a kötvényben a kibocsátó (az adós) arra vállal kötelezettséget,

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Az egyes tőzsdén kívüli származtatott Egyedi Ügyletek változó letét igény mértékének számításáról

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Az Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rendkívüli közgyűlése Budapest, 2008. december 15. 1 Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Napirend

Részletesebben

ERSTE SÁVOS HOZAMMAX KÖTVÉNY 13.

ERSTE SÁVOS HOZAMMAX KÖTVÉNY 13. ERSTE SÁVOS HOZAMMAX KÖTVÉNY 13. 100%-os Tőkevédelem és magas hozam lehetősége az EUR/HUF árfolyamának stabilitásával! 1. Kinek ajánljuk a figyelmébe az Erste Sávos Hozammax Kötvény 13-t? akinek fontos

Részletesebben

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt

Részletesebben

2015.02.26. b) Örökjáradékos kötvény esetében: c) Kamatszelvény nélküli (diszkont- vagy elemi) kötvény esetében: C = periódusonkénti járadék összege

2015.02.26. b) Örökjáradékos kötvény esetében: c) Kamatszelvény nélküli (diszkont- vagy elemi) kötvény esetében: C = periódusonkénti járadék összege VÁLLALATI PÉNZÜGYEK II. A KÖTVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár A pénz tartva tenyész, költögetve vész! Dugonics András: Magyar példa beszédek

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG Minimum 10.000.000 össznévértékű, névre szóló jelzáloglevelek forgalomba hozatala az 1.000.000.000.000 Ft keretösszegű

Részletesebben

Kamatcsere és devizacsere ügyletek

Kamatcsere és devizacsere ügyletek Kamatcsere és devizacsere ügyletek Interest rate and FX swaps Száz János Fogalmak Indíték Piacok, szereplők, pénzáramlások Árjegyzés A swap pozíció értéke A swap pozíció értékváltozása C:/SZAZ 2 Csere

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL A határidős kamatlábmegállapodás olyan származtatott ügylet, amellyel az Ügyfél egy jövőbeni periódusra, egy előre meghatározott összegre

Részletesebben

FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én)

FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én) FORINT KAMATFELÁR-VÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) (Aktualizálva: 2015. január 14-én) H0F: 0. számú kamatfelár-változtatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

5,5 év után évi 5% (EHM: 4,52%) FIX kamat, lehetőség évi 10% (EHM: 8,29%) kamatra, tőkevédelem mellett Erste Digitalis BUBOR 5/10 Kötvénnyel!

5,5 év után évi 5% (EHM: 4,52%) FIX kamat, lehetőség évi 10% (EHM: 8,29%) kamatra, tőkevédelem mellett Erste Digitalis BUBOR 5/10 Kötvénnyel! 5,5 év után évi 5% (EHM: 4,52%) FIX kamat, lehetőség évi 10% (EHM: 8,29%) kamatra, tőkevédelem mellett Erste Digitalis BUBOR 5/10 Kötvénnyel! 1. Kinek ajánljuk figyelmébe az Erste Digitális BUBOR 5/10

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

PÉNZÜGYI SZÓTÁR Annuitás (évjáradék)... Állampapír... Árfolyam... Árfolyamingadozás... Árfolyamkülönbözet... Árfolyamnyereség...

PÉNZÜGYI SZÓTÁR Annuitás (évjáradék)... Állampapír... Árfolyam... Árfolyamingadozás... Árfolyamkülönbözet... Árfolyamnyereség... PÉNZÜGYI SZÓTÁR Annuitás (évjáradék)... nem más, mint meghatározott időponttól kezdődően, adott számú éven keresztül esedékes állandó tagú járadék. Pl. lakáshitel törlesztés. Állampapír... az állam által

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5 Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott, fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre vonatkozóan, magánszemélyek részére 1. A hitelkeret

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata Vállalati pénzügyek II. Részvények Váradi Kata Járadékok - Ismétlés Rendszeresen időközönként ismétlődő, azonos nagyságú vagy matematikai szabályossággal változó pénzáramlások sorozata. Örökjáradék Növekvő

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Lakossági állampapírok

Lakossági állampapírok Lakossági állampapírok Lakossági állampapír Az állampapír a legbiztonságosabb befektetési lehetőség ma Magyarországon, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője,

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től)

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) H0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan I. tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan I. tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügytan I. tárgyból Közgazdász gazdálkodási alap levelező, GAM alap és kieg. levelező képzés

Részletesebben

Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozóan

Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozóan Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozóan 1. A kölcsön feltételei: Érvényes: 2015. október 1-től, visszavonásig 1.

Részletesebben

T E R M É K K A T A L Ó G U S

T E R M É K K A T A L Ó G U S A befektetési szolgáltatási tevékenységekre és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó üzletszabályzat 12. sz. melléklete T E R M É K K A T A L Ó G U S Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2014. március

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) VÁLLALATI PÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár Részvény: olyan lejárat nélküli értékpapír, amely a társasági tagnak: 1) az alaptőke

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg 2013.05.07-2013.12.31

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg 2013.05.07-2013.12.31 AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Mérleg 2013.05.07-2013.12.31 Cégnév: AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

ÉVI 12%-OS HOZAM ELÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGE AZ ERSTE OTP BÓNUSZ CERTIFIKÁTTAL

ÉVI 12%-OS HOZAM ELÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGE AZ ERSTE OTP BÓNUSZ CERTIFIKÁTTAL ÉVI 12%-OS HOZAM ELÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGE AZ ERSTE OTP BÓNUSZ CERTIFIKÁTTAL Az Erste OTP Bónusz Certifikáttal rövid távon a kockázatmentes hozamot jelentősen meghaladó extra profit érhető el, amennyiben az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok I. 65. lecke Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A Hozamfelhalmozó (Range Accrual - RAC) strukturált befektetések esetében a hozam

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

Gazdasági Információs Rendszerek

Gazdasági Információs Rendszerek Gazdasági Információs Rendszerek 2. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009 Pénzügyi eszközök értékelése Az eszközök piaci értékelésének becslésére a jelenérték

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

T E R M É K K A T A L Ó G U S

T E R M É K K A T A L Ó G U S A befektetési szolgáltatási tevékenységekre és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó üzletszabályzat 12. sz. melléklete T E R M É K K A T A L Ó G U S Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2014. június 16.

Részletesebben

Boldva és Vidéke Taka r ékszövetkezet

Boldva és Vidéke Taka r ékszövetkezet A Takarékszövetkezet jelen ben szereplő, változó kamatozású i termékei esetében i kamatváltozást tesz közzé, az állandó (fix) kamatozású i termékek esetében pedig a 2015.07.28-tól lekötésre kerülő ekre

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

INGATLANFEDEZET NÉLKÜLI HITELEK. I. Biztosíték nélküli hitelek. II. Egyéb hitelek III. THM és egyéb rendelkezések

INGATLANFEDEZET NÉLKÜLI HITELEK. I. Biztosíték nélküli hitelek. II. Egyéb hitelek III. THM és egyéb rendelkezések INGATLANFEDEZET NÉLKÜLI HITELEK I. Biztosíték nélküli hitelek II. Egyéb hitelek III. THM és egyéb rendelkezések I.1. UniCredit Folyószámlahitel I. Biztosíték nélküli hitelek Akció 1 : Akciós kezelési költség

Részletesebben

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása Mezőgazdasági export finanszírozása Az Eximbank előfinanszírozó termékeivel a mezőgazdasági-exportteljesítést megelőző időszakra vonatkozóan nyújt finanszírozást a kis-, közép- és nagyvállalatok részére

Részletesebben

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

ZMAX Index 2004. február 04.

ZMAX Index 2004. február 04. 2004. február 04. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS MAGYAR NEVE...3 1.2 AZ INDEX HIVATALOS ANGOL NEVE...3 1.3 AZ INDEX HIVATALOS RÖVID NEVE...3 1.4 AZ INDEX BÁZISA...3

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

II.B. Nem igényelhető lekötött forint- és devizabetétek

II.B. Nem igényelhető lekötött forint- és devizabetétek II.B. igényelhető lekötött forint- és devizabetétek Kondíciós Lista Érvényben: 2008. november 6-tól visszavonásig 1. 2008. november 5. után nem igényelhető forint lekötött betétek 1. 1. Raiffeisen Vegyespáros

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek OJB 2009/IX sorozat 001 részlet minimum 10.000.000 Ft össznévértékű, Budapesti Értéktőzsdére

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete az ISIN azonosítóról A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

Vonzó hozamlehetőség Erste Group EURO STOXX 50 Express-Bond (SN196)

Vonzó hozamlehetőség Erste Group EURO STOXX 50 Express-Bond (SN196) Vonzó hozamlehetőség Erste Group EURO STOXX 50 Express-Bond (SN196) Olyan rövid- vagy középtávú befektetést keres, mely egy vonzó kupont és előrehozott kifizetés lehetőségét rejti magában? Ehhez a maximum

Részletesebben

QFT20171220A12 KÖTVÉNY

QFT20171220A12 KÖTVÉNY QUAESTOR Csoport QUAESTOR Értékpapír Zrt. H-1132 Budapest, Váci út 30. Levelezési cím: H-1439 Budapest, Pf.: 601 Telefon: (+36 1) 299 9999 Fax: (+36 1) 299 9990 www.quaestor.hu MiFID TÁJÉKOZTATÓK IV/1.

Részletesebben

Pénzügy feladatok 1. feladat Feladat: 2. feladat Feladat: 3. feladat 4. feladat 5. feladat Feladat: 6. feladat

Pénzügy feladatok 1. feladat Feladat: 2. feladat Feladat: 3. feladat 4. feladat 5. feladat Feladat: 6. feladat Pénzügy feladatok 1. feladat Egy vállalkozás devizaszámláján 25.000 GBP található, amelyet a vállalkozás USD-re szeretne átváltani. A vállalkozás számlavezető bankja az alábbi árfolyamokat jegyzi: 366,2495

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (IRS) ÜGYLETEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (IRS) ÜGYLETEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (IRS) ÜGYLETEKRŐL A kamatlábcsere-megállapodás (IRS vagy Kamatswap ügylet) olyan származtatott kamatlábügylet, amelynek keretében a Bank és az Ügyfél között

Részletesebben

ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMPAPÍRPIACI REFERENCIAHOZAMOK KÉPZÉSÉRŐL

ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMPAPÍRPIACI REFERENCIAHOZAMOK KÉPZÉSÉRŐL ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMPAPÍRPIACI REFERENCIAHOZAMOK KÉPZÉSÉRŐL Hatályba lép: 2012. április 18. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) mint az

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ BUDAPEST VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Váci út 188. Vezető forgalmazó: Budapest Bank Nyrt. Székhely: 1138 Budapest, Váci út

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE Termék definíció Az Eseti Treasury betéti megállapodás keretében a Bank Treasury üzletága az Ügyfél által elhelyezni kívánt bankbetét kamatát az ügyletkötés

Részletesebben

KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY)

KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) 1 KONDÍCIÓS LISTA (HIRDETMÉNY) PASSZÍV ÜZLETÁG Vállalkozói megtakarítások kondíciói valamint betétbiztosítási feltételei egységes szerkezetben Kiadás időpontja:2015.06.23. Hatályos: 2015.06.24. Indoklás:

Részletesebben

KELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák)

KELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) 1. 1. Pénzeszközök (MNB nostro + MNB betét) 10 717 0 146 714 2. 2. Állampapírok (3.+4. sorok) 140 954 0 28 301 3. a) forgatási célú (MÁK + DKJ) 140 954 0 28 301

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben