Szóbeli vizsga közúti közlekedési alágazat VT-SZK

Átírás

1 VT-SZK A vizsga követelményei: A vizsga szóbeli vizsga. A vizsga teljesítéséhez az ADR bekezdés a) és b) pontjára vonatkozó 1-1 kérdést kell helyesen megválaszolni. A vizsga időtartama 30 perc. A felelet megkezdése előtt elegendő felkészülési időt (kérdésenként kb. 10 perc) kell biztosítani, egy vizsgázó szóbeli feleletére kérdésenként 3-5 perc időt (összesen 6-10 percet) kell fordítani. Az elérhető maximális pontszám pont, melyből a sikeres vizsgához legalább 6-6 pontot kell elérni jogszabály szerint Oldal 1 / 37

2 Szóbeli vizsgakérdések: 1. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabály előírásai a tanácsadó feladatairól. - 25/2014. (IV.30.) NFM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról - feladatait az ADR bekezdése tartalmazza annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat; tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően; éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni. A tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat: a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását; azt, hogy a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállítójárművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket; a veszélyes áruk szállítására, be- és kirakására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat; a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, beleértve az előírások változásainak nyomon követését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását; a szállítás vagy a be- és kirakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszély-elhárítási eljárások alkalmazását; a szállítás vagy a be- és kirakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését; a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását; az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogi előírások és különleges követelmények figyelembevételét; annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, be- és kirakásában résztvevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak; a veszélyes áruk szállításakor, be- és kirakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a be- és kirakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják; az bekezdésben meghatározott közbiztonsági terv meglétét jogszabály szerint Oldal 2 / 37

3 2. Az az ADR megállapodás tartalma, szerkezeti felépítése, hatálya és alkalmazásának célja. - ADR: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás évi LXXXIX. törvény - veszélyes áru: amit az ADR név szerint vagy csoportosan megnevez. Másképp: azok az anyagok vagy tárgyak, amelynek közút szállítását az ADR tiltja vagy csak bizonyos feltételekkel engedi meg Az ADR A és B Melléklete kilenc részre van osztva. Az A Melléklet az 1 7. részből, a B Melléklet a 8. és 9. részből áll. Minden rész fejezetekből áll és minden fejezet szakaszokat, bekezdéseket és pontokat tartalmaz A Melléklet: 1. rész: általános előírások (hatály, alkalmazási terület, mentességek, a szállításban résztvevők képzése, a résztvevők kötelezettségei, átmeneti előírások, biztonsági tanácsadó, közbiztonsági előírások) 2. rész: osztályozás 3. rész: veszélyes áru felsorolása, 3.2A tábla, korlátozott és engedményes mennyiség 4. rész: csomagolásokra vonatkozó előírások (csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, mobiltartányok, MEG-konténerek, tankkonténerek,... használata) 5. rész: feladási előírások (küldemények jelölése, nagybárcák, narancssárga táblák, okmányok) 6. rész: csomagolóeszközök gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások 7. rész: a szállítás feltételeire, a berakásra, kirakásra és árukezelésre vonatkozó előírások - B Melléklet: 8. rész: a szállítóeszközre vonatkozó előírások (személyzet, felszerelések, üzemeltetés) 9. rész: a szállítóeszközök szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó követelmények jogszabály szerint Oldal 3 / 37

4 3. A veszélyes áruk osztályozásának és besorolásának alapelvei (oldatok és keverékek besorolási eljárása) osztály (1-9) típus: - egyedi tételek: pontosan meghatározott anyag/tárgy - generikus tételek: pontosan meghatározott csoport, nem m.n.n. - speciális m.n.n. tételek: meghatározott kémiai vagy műszaki tulajdonságokkal bíró m.n.n. tételek - általános m.n.n. tételek: egy vagy több veszélyes tulajdonsággal bíró m.n.n. tételek Csomagolási csoport: bizonyos osztályok anyagai a veszély mértéke szerinti csoportosítása (kivétel 1, 2, 4.1 onreaktív, 5.2, 6.2 és 7 osztály) Osztályozás alapelvei: - minden veszélyes áru a 3.2A táblázatban van felsorolva UN számok sorrendjében Besorolás: - ami nincs név szerint említve, a 2.2.x.1 bekezdés kritériumai alapján, az általuk képviselt veszély mértéke szerint kell besorolni - amelyek nincsenek név szerint felsorolva és csak egy veszélyt képviselnek, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt egyik gyűjtőmegnevezés alá kerül. Oldatok és keverékek: - ha túlnyomórészt a 3.2A táblázatban név szerint említett anyagból áll, akkor ahhoz az anyaghoz kell besorolni, kivéve a) az oldat vagy a keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet A táblázatában; b) a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint felsorolt anyag neve és leírása kifejezetten utal arra, hogy az csak a tiszta anyagra vonatkozik; c) az oldat vagy a keverék osztálya, osztályozási kódja, csomagolási csoportja vagy fizikai állapota különbözik a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint felsorolt anyagétól; vagy d) az oldat vagy a keverék veszélyes tulajdonságai és jellemzői miatt más veszélyhelyzeti intézkedés szükséges, mint a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint felsorolt anyagnál. b-d) esetben az oldatot vagy keveréket, a megfelelő osztályban név szerint nem említett anyagként, az adott oszályt 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni Döntési fa: ha egy anyag, oldat vagy keverék veszélyességi jellemzője a következőkben felsorolt osztályok vagy anyagcsoportok közül egynél többnek is megfelel, akkor a következő elsőbbségi sorrend alapján kell besorolni: a) a 7 osztály anyagai (kivéve a radioaktív anyagokat engedményes küldeménydarabokban, jogszabály szerint Oldal 4 / 37

5 amelyekre a 3.3 fejezet 290 különleges utasítása vonatkozik, ahol az egyéb veszélyességi tulajdonságok elsőbbséget élveznek); b) az 1 osztály anyagai; c) a 2 osztály anyagai; d) a 3 osztály érzéketlenített, folyékony robbanóanyagai; e) a 4.1 osztály önreaktív anyagai és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagai; f) a 4.2 osztály piroforos anyagai; g) az 5.2 osztály anyagai; h) a 6.1 osztály anyagai, amelyek belélegzési mérgezőképességük alapján az I csomagolási csoportba tartoznak [A 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amennyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC50) az I csomagolási csoport tartományába esik, de lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni.]; i) a 6.2 osztály fertőző anyagai Ha a pontban fel nem sorolt több osztályhoz tartozik, a bekezdés táblázata alapján kell megválasztani jogszabály szerint Oldal 5 / 37

6 4. Az áruosztályok rendszere, az anyagfelsorolás felépítése, fő és járulékos veszélyek veszélyes áruk osztályai 2.2.x az egyes osztályokra vonatkozó előírások (kritériumok, a szállításból kizárt anyagok, a gyűjtőmegnevezések felsorolása) az A táblázat (a veszélyes áruk UN szám szerinti felsorolása) magyarázata a B táblázat (ADR anyagainak és tárgyainak betűrendes felsorolása) jogszabály szerint Oldal 6 / 37

7 5. A veszélyes áruk fizikai, kémiai, toxikológiai, jellemzői osztály kritériumai osztály kritériumai osztály tulajdonságai osztály gyúlékony szilárd anyagainak tulajdonságai osztály önreaktív anyagainak tulajdonságai osztály kritériumai osztály kritériumai osztály kritériumai osztály kritériumai osztály kritériumai, mérgezőképesség jellemzői osztály kritériumai osztály fogalmai osztály kritériumai osztály kritériumai vízi környezetet szennyező anyagok jellemzői jogszabály szerint Oldal 7 / 37

8 6. A veszélyes árukkal kapcsolatos balesetek lehetséges következményei a balesetek kritériumai A baleseti jelentést akkor kell elkészíteni, ha a következő események közül egy vagy több bekövetkezett: a veszélyes áru kiszabadult vagy kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn, személyi sérülés, anyagi kár vagy a környezet károsodása következett be, vagy a hatóságok beavatkoztak. Ennek megítélésénél a következő kritériumokat kell alkalmazni: A személyi sérülés olyan esemény, amelyben a szállított veszélyes áruval közvetlenül kapcsolatba hozható sérülés vagy haláleset következik be, és a sérülés: a) intenzív orvosi kezelést igényel, b) legalább egy napos kórházi tartózkodást igényel, vagy c) legalább három, egymást követő napig munkaképtelenséget okoz. A veszélyes áru kiszabadulás a) a 0 vagy az 1 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 50 kg vagy 50 l mennyiségben, b) a 2 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 333 kg vagy 333 l mennyiségben, vagy c) a 3 vagy a 4 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 1000 kg vagy 1000 l mennyiségben történő szabaddá válása. A veszélyes áru kiszabadulás kritériuma akkor is teljesül, ha a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn az előzőekben említett mennyiségekben. Ezt rendszerint akkor kell feltételezni, ha a szerkezeti sérülés következtében a csomagolóeszköz nem alkalmas a további szállításra, vagy ha bármilyen más okból a megfelelő biztonsági szint már nem áll fenn (pl. a tartányok vagy konténerek deformálódása, a tartány felborulása vagy a közvetlen közelben levő tűz miatt). A 6.2 osztály veszélyes árui esetén a jelentési kötelezettség a mennyiségtől függetlenül fennáll. Ha az eset a 7 osztály anyagával történik, a veszélyes áru kiszabadulás kritériumai a következők: a) radioaktív anyag bármilyen kiszabadulása a küldeménydarabból; b) olyan sugárterhelés bekövetkezése, amely meghaladja a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzással szembeni védelmét szabályozó előírások határértékeit (NAÜ 115. sz. Biztonsági Sorozat, II. Rész Nemzetközi alapvető biztonsági szabványok az ionizáló sugárzással szembeni védelemre és a sugárforrások biztonságára ); vagy c) ha okkal feltételezhető, hogy a küldeménydarab valamelyik biztonsági funkciójának (megtartás, árnyékolás, hővédelem vagy kritikusság) jelentős csökkenése következett be, ami a küldeménydarabot alkalmatlanná teszi a további szállításra kiegészítő biztonsági intézkedések nélkül. Az anyagi kár vagy a környezet károsodása a veszélyes áru kiszabadulását jelenti, függetlenül annak mennyiségétől, ha a kár becsült értéke meghaladja az eurót. A veszélyes árut tartalmazó szállítóeszközben és a közlekedési infrastruktúrában keletkezett kárt ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni. A hatósági beavatkozás a hatóságok vagy kárelhárító szolgálatok közvetlen beavatkozása a veszélyes áruval kapcsolatos eseménybe, és személyek legalább három órára történő evakuálása vagy közforgalmú közlekedési útvonalak (utak, vasútvonalak) legalább három órára történő lezárása a veszélyes áru által okozott veszélyhelyzet miatt. Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet jogszabály szerint Oldal 8 / 37

9 7. Környezetvédelmi előírások. 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről 101/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről 1013/2006/EK rendelet a hulladékszállításról jogszabály szerint Oldal 9 / 37

10 8. Feliratok és jelölések küldeménydarabok jelölése UN számok mérete jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; tartóssága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet kármentő csomagolás jelölése liternél nagyobb űrtartalmú IBC-k jelölése környezetre veszélyes jelölés álló helyzetet jelölő nyilak küldeménydarabok bárcázása bárcázási előírások előírások a bárcákra bárca minták , egyesítőcsomagolás jelölése üres, tisztítatlan csomagolóeszközök jelölése korlátozott mennyiségű veszélyes árut tartalmazó küldemények jelölése engedményes mennyiségű veszélyes árut tartalmazó küldemények jelölése jogszabály szerint Oldal 10 / 37

11 9. A veszélyt jelző narancssárga tábla jellemzői, alkalmazásának szabályai narancssárga táblára vonatkozó általános előírások tartányos szállítóegységek jelölése számos narancssárga táblával többféle tüzelőanyagot szállító tartányjárművek táblázása ömlesztett szállításnál használt számos narancsságra tábla számos narancssárga tábla kiismétlése, legfeljebb 3000 literes tartányok táblázása üres, tisztítatlan tartányok táblával való jelölése narancssárga tábla leírása narancssárga tábla méretének tűrése narancssárga tábla elhelyezése jogszabály szerint Oldal 11 / 37

12 10. Veszélyt jelző számok rendszere számos tábla használata veszélyt jelző számok mérete veszélyt jelölő számok kialakítása veszélyt jelölő számok (3.2A táblázat 20 oszlopa) jelentése jogszabály szerint Oldal 12 / 37

13 11. Nagybárcák, veszélyt jelző narancssárga táblák alkalmazásának szabályai bárca minták nagybárcák elhelyezése konténerek nagybárcával való megjelölése konténereket szállító járművek nagybárcával való megjelölése tartány- és ömlesztett árut szállító járművek nagybárcázása kizárólag küldeménydarabokat szállító járművel nagybárcázása üres, tisztítatlan tartányjárművek nagybárcázása nagybárcák leírása tartányos szállítóegységek jelölése számos narancssárga táblával többféle tüzelőanyagot szállító tartányjárművek táblázása ömlesztett szállításnál használt számos narancsságra tábla számos narancssárga tábla kiismétlése, legfeljebb 3000 literes tartányok táblázása üres, tisztítatlan tartányok táblával való jelölése jogszabály szerint Oldal 13 / 37

14 12. A szállítás lebonyolítása, feladási korlátozások (ömlesztett szállítás, szállítás IBC-kben, szállítás konténerekben, szállítás rögzített és leszerelhető tartányokban) ömlesztett szállításra vonatkozó általános előírások kiegészítő előírások BK kóddal jelölt konténerben történő szállításra különleges előírások ömlesztett szállításnál IBC-kre vonatkozó általános előírások kiegészítő általános előírások IBC-k használatára általános előírások a mobil tartányok használatára általános előírások UN MEG- konténerek használatára rögzített és leszerelhető tartányok alkalmazási területe rögzített és leszerelhető tartányok használata töltési fok tartánykódok és tartány rangsor 7.4 tartányos szállításra vonatkozó előírások jogszabály szerint Oldal 14 / 37

15 13. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó feladatai küldeménydarabos szállítást végző vállalkozásnál annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat; tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően; éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni. A tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat: a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását; azt, hogy a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállítójárművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket; a veszélyes áruk szállítására, be- és kirakására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat; a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, beleértve az előírások változásainak nyomon követését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását; a szállítás vagy a be- és kirakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszély-elhárítási eljárások alkalmazását; a szállítás vagy a be- és kirakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését; a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását; az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogi előírások és különleges követelmények figyelembevételét; annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, be- és kirakásában résztvevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak; a veszélyes áruk szállításakor, be- és kirakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a be- és kirakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják; az bekezdésben meghatározott közbiztonsági terv meglétét jogszabály szerint Oldal 15 / 37

16 14. Együvé rakási tilalmak és elővigyázatossági intézkedések az együvé rakáskor együvé rakási tilalom a veszélyességi bárcák alapján együvé rakási tilalom az 1 osztályon belül együvé rakási tilalom a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra jogszabály szerint Oldal 16 / 37

17 15. Az áruk elkülönítése, berakás előtti és kirakás utáni tisztítás, ill. gáztalanítás és ezek bizonylatai elkülönítés berakás előtti előírások kirakás utáni tisztítás jogszabály szerint Oldal 17 / 37

18 16. A szállított mennyiségek korlátozása és a mentesített mennyiségek szállított mennyiségek korlátozása egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség 3.4 korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolt áruk belső és külső kiszerelései 3.5 engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk engedményes mennyiségek jogszabály szerint Oldal 18 / 37

19 17. Biztonsági intézkedések a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó feladatkörében tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően; A tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat: a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását; a veszélyes áruk szállítására, be- és kirakására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat; a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, beleértve az előírások változásainak nyomon követését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását; a szállítás vagy a be- és kirakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszély-elhárítási eljárások alkalmazását; a szállítás vagy a be- és kirakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését; a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását; annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, be- és kirakásában résztvevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak; a veszélyes áruk szállításakor, be- és kirakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a be- és kirakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják jogszabály szerint Oldal 19 / 37

20 18. A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei, a személyzet szakképzése a fő résztvevők kötelezettsége feladó kötelezettségei szállító kötelezettségei címzett kötelezettségei egyéb résztvevők kötelezettségei berakó kötelezettségei csomagoló kötelezettségei töltő kötelezettségei tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartó kötelezettségei kirakó kötelezettségei fejezetben említett résztvevők által alkalmazott személyeknek a feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból a képzés jellege a képzés dokumentálása közbiztonsági képzés, 1.3 fejezet szerinti képzés kiterjesztésére gépkocsivezető képzése a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő, képzettséggel rendelkező gépkocsivezetőn kívüli személyek képzése jogszabály szerint Oldal 20 / 37

21 19. Illetékes magyar hatóságok tevékenysége a veszélyes áruk szállításával összefüggő feladatkörükben. 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról 3. (1) A rendeletben meghatározott ellenőrzést az évi I. törvény 20. (11)-ben meghatározott hatóságok végzik. - vámhatóság - katasztrófavédelmi hatóság - közlekedési hatóság - rendőrség (2) Az ellenőrzést az 1. számú mellékletben foglalt ellenőrzési jegyzék alapján kell végezni. Az ellenőrző hatóság az ellenőrzési jegyzék egy példányát az ellenőrzöttnek átadja. Az ellenőrzött jármű az ellenőrzési jegyzék bemutatása mellett ugyanazon szállítási feladat végzése során az ismételt ellenőrzés alól mentesülhet. 5. (1) Ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. (2) Ha az ellenőrző hatóság a 2. számú mellékletben felsorolt szabálytalanságokat állapítja meg, a járművet a szabálytalanság megszüntetéséig a biztonság veszélyeztetése nélkül feltartóztathatja. (4) Az ellenőrző hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a 2. számú melléklet I. kockázati kategória 2. pontjában foglalt szabálytalanság esetén. 6. (1) 11 Az ellenőrző hatóságnak az ellenőrzésről felvett ellenőrzési jegyzék egy példányát minden negyedévben a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központjához (a továbbiakban: NKH Központ) kell továbbítania. (2) Az NKH Központ a beérkezett ellenőrzési jegyzékek alapján a 3. számú mellékletben szereplő minta szerint évente jelentést készít a közlekedésért felelős miniszter részére. (3) Az NKH Központ az éves jelentést a tárgyévet követő 12 hónapon belül az Európai Közösségek Bizottsága számára is megküldi. (4) Az eljáró hatóság - az éves jelentés összeállításához - tájékoztatja az NKH Központot a szabálytalanság miatt tett büntető feljelentésről, illetve a külön jogszabály 15 alkalmazásával kivetett bírságról jogszabály szerint Oldal 21 / 37

22 20. Illetékes hatóságok ellenőrzései (ellenőrzési jogosultságok, az ellenőrzés által feltárt hiányosságok, közigazgatási eljárás, bírság). 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról 3. (1) A rendeletben meghatározott ellenőrzést az évi I. törvény 20. (11)-ben meghatározott hatóságok végzik. - vámhatóság - katasztrófavédelmi hatóság - közlekedési hatóság - rendőrség (2) Az ellenőrzést az 1. számú mellékletben foglalt ellenőrzési jegyzék alapján kell végezni. Az ellenőrző hatóság az ellenőrzési jegyzék egy példányát az ellenőrzöttnek átadja. Az ellenőrzött jármű az ellenőrzési jegyzék bemutatása mellett ugyanazon szállítási feladat végzése során az ismételt ellenőrzés alól mentesülhet. 5. (1) Ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. (2) Ha az ellenőrző hatóság a 2. számú mellékletben felsorolt szabálytalanságokat állapítja meg, a járművet a szabálytalanság megszüntetéséig a biztonság veszélyeztetése nélkül feltartóztathatja. (4) Az ellenőrző hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a 2. számú melléklet I. kockázati kategória 2. pontjában foglalt szabálytalanság esetén. 6. (1) 11 Az ellenőrző hatóságnak az ellenőrzésről felvett ellenőrzési jegyzék egy példányát minden negyedévben a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központjához (a továbbiakban: NKH Központ) kell továbbítania. (2) Az NKH Központ a beérkezett ellenőrzési jegyzékek alapján a 3. számú mellékletben szereplő minta szerint évente jelentést készít a közlekedésért felelős miniszter részére. (3) Az NKH Központ az éves jelentést a tárgyévet követő 12 hónapon belül az Európai Közösségek Bizottsága számára is megküldi. (4) Az eljáró hatóság - az éves jelentés összeállításához - tájékoztatja az NKH Központot a szabálytalanság miatt tett büntető feljelentésről, illetve a külön jogszabály 15 alkalmazásával kivetett bírságról. 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról 6. A Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki jogszabály szerint Oldal 22 / 37

23 c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, d) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, e) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendeletben, f) a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló jogszabályban, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabályban, h) a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendeletben, i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben, j) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti jogszabály szerint Oldal 23 / 37

24 21. Polgárjogi és büntetőjogi felelősség a veszélyes áruk szállításával összefüggésben. A résztvevők felelőssége évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:535. [A veszélyes üzemi felelősség] (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. (2) A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. 6:260. [Veszélyes áru fuvarozása] Ha a küldemény veszélyes áru, a feladó köteles közölni a fuvarozóval az áru veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését és a veszély elkerüléséhez szükséges információkat. Ennek hiányában a fuvarozó az áru átvételét megtagadhatja. 6:261. [A fuvareszköz kiállítása és a küldemény berakása] (1) A fuvarozó köteles a fuvareszközt a szerződésben meghatározott időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani, és a fuvarozást késedelem nélkül megkezdeni. (2) A küldemény berakására a feladó köteles. Ha a küldeményt a címzett nem rakja ki, a fuvarozó a kirakást a feladó költségére elvégezheti. (3) A berakás és a kirakás körében a fuvarozót a küldemény elhelyezése tekintetében utasítási jog illeti meg. 6:268. [A fuvarozó felelőssége] (1) A fuvarozó felelősségét kizáró vagy korlátozó kikötés akkor is semmis, ha az a fuvarozó által súlyos gondatlansággal okozott károkra vonatkozik. (2) Ha a fuvarozó a küldeményt több fuvarozási mód igénybevételével továbbítja, az egyes fuvarozási módok tekintetében tevékenységére az adott fuvarozási ág szabályait kell alkalmazni. Ha nem állapítható meg, hogy a kár hol következett be, a fuvarozó felelősségére e fejezet rendelkezései irányadóak. (3) Ha a feladó külföldi, a fuvarozó által fizetendő kártérítés mértéke nem lehet magasabb, mint a feladó államának joga szerint fizethető legmagasabb kártérítési összeg. (4) A küldemény elveszettnek minősül, ha azt a fuvarozó a fuvarozási határidő lejártától számított harmincadik napon belül nem szolgáltatja ki. Ha a küldemény a kártérítés megfizetése után megkerül, a fuvarozó köteles a feladót a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül értesíteni, és a feladó jogosult a küldeménnyel rendelkezni. 6:269. [A feladó felelőssége] jogszabály szerint Oldal 24 / 37

25 A feladó a fuvarozóval szemben felelős azért a kárért, amely a nem megfelelő vagy hiányzó csomagolásból, a küldeménnyel kapcsolatos adatok, információk és okmányok hiányából, hiányosságából vagy pontatlanságából származott feladó kötelezettségei szállító kötelezettségei címzett kötelezettségei berakó kötelezettségei csomagoló kötelezettségei töltő kötelezettségei tankkonténer/mobil tartány üzemben tartó kötelezettségei kirakó kötelezettségei jogszabály szerint Oldal 25 / 37

26 22. Jelentések tartalmi és formai követelményei. Ha veszélyes áru közúti, vasúti vagy belvízi szállítása, berakása, töltése vagy kirakása közben bekövetkezett baleset vagy rendkívüli esemény során az ADN, az ADR vagy a RID szakasza által meghatározottak szerint a veszélyes áru kiszabadult, személyi sérülés, anyagi kár vagy a környezet károsodása következett be, az érintett vállalkozásnak a baleset vagy rendkívüli esemény napjától számított tizenöt napon belül a katasztrófavédelmi hatóság részére a közlekedési alágazattól függően az ADN, az ADR vagy a RID szakaszában meghatározott tartalmú jelentést kell küldenie. Vasúti vagy belvízi szállítás érintettsége esetén a jelentést a közlekedési hatóság részére is meg kell küldeni. A jelentést öt évig meg kell őrizni. (25/2014. (IV.30.) NFM 5. (2)) veszélyes árut érintő eseményekről szóló jelentés eseményről készített jelentés mintája 25/ melléklet éves jelentés tartalmi követelményei jogszabály szerint Oldal 26 / 37

27 23. Előírások az áruosztályokban alkalmazott veszélyességi bárcákra előírások bárcázásra A táblázat 5 oszlopában található bárcákat kell elhelyezni bárcák elhelyezése a küldeményen liternél nagyobb IBC-k bárcázása két oldalon önreaktív anyagok és szerves peroxidok bárcázása fertőző anyagok bárcázása radioaktív anyagok bárcázása előírások bárcákra bárcák beazonosítása bárcák kialakítása gázok bárcázása bárcákon szereplő adatok osztály bárcáinak kialakítása bárcák kiegészíthetők szöveggel jól olvasható és tartós felismerhetősége nem csökkenhet bárca minták jogszabály szerint Oldal 27 / 37

28 24. A szállítási kockázat csökkentésének lehetőségei. mentességek alkalmazása egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség 3.4 korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolt áruk belső és külső kiszerelései 3.5 engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk engedményes mennyiségek jogszabály szerint Oldal 28 / 37

29 25. Általános csomagolási előírások. 3.2A tábla (8) oszlop csomagolási utasítások csomagolásra vonatkozó általános előírások minősített csomagolóeszközök használatára vonatkozó előírások töltési fok számítása egybecsomagolások nedvesített anyagokat tartalmazó csomagolások előírásai porszerű vagy szemcsés anyagok csomagolása műanyag csomagolóeszközök 5 évig használhatóak kármentő csomagolóeszközök csomagolási utasítások felsorolása csomagolóeszközök, kivéve IBC és nagycsomagolás IBC csomagolási utasításai nagycsomagolások csomagolási utasításai csomagolóeszközök gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások IBC-k gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások nagycsomagolások gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások jogszabály szerint Oldal 29 / 37

30 26. Különleges csomagolási előírások. 3.2A tábla (9a) oszlop különleges csomagolási előírások PP kódok, B kódok osztályhoz különleges csomagolási utasítások osztályhoz különleges csomagolási utasítások önreaktív és 5.2 osztályhoz különleges csomagolási utasítások osztályhoz különleges csomagolási utasítások osztályhoz különleges csomagolási utasítások különleges csomagolási utasítások egybecsomagolásra jogszabály szerint Oldal 30 / 37

31 27. A tartányokra és tankkonténerekre vonatkozó előírások. 3.2A tábla (10)-(13) oszlopok általános előírások mobil tartányok használatára általános előírások UN MEG-konténerek használatára mobil tartály utasítások és különleges előírások (T és TP kódok) rögzített tartányok, leszerelhető tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények alkalmazása csak akkor használható tartány, ha 3.2A tábla (12) oszlopában van kód különleges előírások, 3.2A tábla (13) oszlopa töltési fok osztály tartánykódjai és töltési feltételek többi osztály tartánykódjai és csoportos hozzárendelés különleges előírások mobil tartányok és UN MEG-konténerek tervezése, gyártása és vizsgálata rögzített tartányok, leszerelhető tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények gyártása, vizsgálata és jelölése jogszabály szerint Oldal 31 / 37

32 28. A járművön tartandó okmányok (fuvarokmány, írásbeli utasítás, jármű jóváhagyási igazolás, a járművezető oktatási bizonyítványa, az eltérésekről szóló megállapodások okmányai, egyéb okmányok) szállítóegységen tartandó okmányok fuvarokmány fuvarokmány tartalmi elemei jól olvasható hulladékra vonatkozó különleges előírások kármentő csomagolásra vonatkozó előírások üres, tisztítatlan eszközökre vonatkozó előírások tengeri és légi szállításkor alkalmazandó kiegészítés magas hőmérsékleten szállított anyagra vonatkozó bejegyzés környezetre veszélyes bejegyzés fuvarokmány nyelvezete írásbeli utasítás írásbeli utasítás minta jóváhagyási igazolás gépkocsivezető oktatási bizonyítványa c robbanóanyag szállításnál hatósági engedély d B és D összeférhetőségi csoport anyagait együvé rakásánál alkalmazott elválasztott rekeszekre vonatkozó hatósági jóváhagyás önreaktív anyagok és 5.2 osztálynál szabályozási és vészhőmérséklet megadása, szállítási útmutatóval kiegészítve jogszabály szerint Oldal 32 / 37

33 29. A fuvarokmány tartalmi és formai követelményei, bejegyzései, alkalmazásának szabályai fuvarokmány fuvarokmány tartalmi elemei jól olvasható hulladékra vonatkozó különleges előírások kármentő csomagolásra vonatkozó előírások üres, tisztítatlan eszközökre vonatkozó előírások tengeri és légi szállításkor alkalmazandó kiegészítés magas hőmérsékleten szállított anyagra vonatkozó bejegyzés környezetre veszélyes bejegyzés kiegészítő információk egyes osztályoknál fuvarokmány nyelvezete jogszabály szerint Oldal 33 / 37

34 30. Írásbeli utasítás, az utasítás végrehajtása és a járműszemélyzet egyéni védőfelszerelései írásbeli utasítás szállító felelőssége indulás előtti tájékozódás írásbeli utasítás minta (1. teendők, 2-3. veszélyes áruk és jellemzőik, 4. személyi védőeszközök és felszerelések) tűzoltó eszközök egyéb felszerelések és személyi védőeszközök jogszabály szerint Oldal 34 / 37

35 31. A járművek felügyeletére vonatkozó előírások A tábla (19) oszlopában található S kódra vonatkozó mennyiségű árut felügyelet alatt kell tartani, azonban biztonságos telephelyen vagy üzemi területen felügyelet nélkül is várakozhatnak. Ha ilyen várakozási lehetőség nincs, akkor a szállítóegység, ha megfelelően lezárták, a következő a), b) vagy c) pontban leírt feltételek valamelyikének megfelelő helyen elkülönítve várakozhat: a) felügyelő személy által felügyelt parkolóhely; a felügyelőt tájékoztatni kell a rakomány természetéről, és arról, hogy a gépkocsivezető hol tartózkodik; b) nyilvános vagy magán parkolóhely, ahol a szállítóegység valószínűleg nem fog más járműtől sérülést szenvedni; c) főközlekedési utaktól és lakott területektől távol eső megfelelő szabad tér, amelyet rendes körülmények között sem átjárásra, sem gyülekezésre nem használnak. 8.5 S1 6) és S14 S24 különleges előírásokban megadott mennyiségek jogszabály szerint Oldal 35 / 37

36 32. Forgalmi szabályok és korlátozások (alagutak besorolása, útvonaltervezés, közlekedés az alagutakban stb.). 1/1975. (II.5) KPM-BM együttes rendelet 1. számú Függelék sz) veszélyes anyagot szállító jármű 13., 14., 42.A, veszélyes anyagot szállító járművet érintő belföldi előírások alagút korlátozások általános előírásai alagút kategórizálás közúti jelzésekre és a korlátozások bejelentésére vonatkozó előírások a veszélyes árut szállító járművek áthaladását szabályozó közúti jelzések A tábla (15) oszlopában található alagút korlátozási kódot kell alapul venni mindig a szigorúbb alagút korlátozási kódot kell alkalmazni szerinti mentességgel való szállításnál nincs előírva alagút korlátozás egyes alagút korlátozási kódok jelentése korlátozott mennyiségben szállított áruk alagút korlátozása jogszabály szerint Oldal 36 / 37

37 33. A szállító eszközökre vonatkozó követelmények. 3.2A tábla (14) oszlop tartányos szállításhoz alkalmazható jármű szállító eszközök meghatározásai EX/II, EX/III, FL, OX és AT jóváhagyása jóváhagyási igazolás kiállítása jóváhagyási igazolás minta EX/II, EX/III, FL, OX és AT műszaki előírásaik minden veszélyes árut szállító jármű fékberendezésére vonatkozó előírás minden veszélyes árut szállító jármű sebességkorlátozó készüléke kiegészítő követelmények egyes járműre jogszabály szerint Oldal 37 / 37