Selmecbányán kezdődött

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Selmecbányán kezdődött"

Átírás

1 "Szép kis város Selmecbánya a' biz a! Görbe bár minden utcája a' biz a!" (diáknóta részlet) A város alapításának egyik legendája egy Sebenitz nevű pásztorlegényhez kapcsolódik, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, s közben két gyíkra lett figyelmes. Az egyik hátán ezüstpor, a másik hátán aranypor csillogott. Ezek a gyíkok vezették el a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeihez. A gyíkok sárkány formájában ma is őrzik a település kincseit a város címerében. A települést pedig a pásztor neve után hívják németül Schemnitz-nek, magyarul Selmecbányának, röviden Selmecnek, szlovákul Banská Štiavnicának. A Selmeci-érchegységben a 9. század óta valóban keresték és bányászták az érceket. A város keletkezése mindenképpen összefügg a felszíni bányaművelésről a mélyművelésre való áttéréssel, illetve az új kohászati technológiák meghonosodásával a 12. században. A bányászatnak és a kohászatnak köszönhetően Selmecbánya kiérdemelte a szabad királyi bányaváros címet, és virágkorát a 14. században élte. Abban az időben a magyarországi bányákból származott az Európában kitermelt arany 80 százaléka, az ezüstnek az egynegyede, a korabeli pénz forgalomnak 1. oldal (összes: 6)

2 pedig a zöme ezüstpénzzel bonyolódott le. Az ezüst városának, Selmecbányának tehát akkoriban óriási jelentősége volt! Az Anjou-királyok idején fénykorát élő selmeci bányászat azonban egyre több nehézséggel köztük a vízelvezetéssel küzdött, és bár számos technikai megoldást (pl. lőporral való bányarobbantás, a fém kivonása amalgamációs eljárással) Selmecen alkalmaztak a világon először, a 16. századtól hanyatlott a bányászat és a kohászat. A Bányászati és Kohászati Palota Ezen ismeretek elsajátítására a bécsi udvari kamara 1735-ben megalapította a Bányászati-Kohászati Tanintézetet. A montanisztika (azaz a bányászat és kohászat) tudományának fejlődéséhez 1762-ben a tanulmányi időt kettőről három évre növelték, a tanintézetet pedig Bányászati-Kohászati Akadémia rangra emelték. Mivel a bányaácsolatok, illetve a 18. század közepéig faszénnel üzemeltetett kohók rengeteg fát igényeltek, s emiatt a Selmec környéki erdők rohamosan fogytak, 1770-től bár kis óraszámban erdészeti szakismereteket is oktattak. Idővel a bányaműveléstan keretében előadott erdészeti ismeretek kezdték szétfeszíteni a tantárgy kereteit, s az erdők okszerű kihasználása, felújítása mind fontosabb lett, ezért 1807-ben az udvari kamara önálló Erdészeti Tanintézet felállításáról döntött. Az intézményeket 1846-ban összevonták, Bányászati- Kohászati és Erdészeti Akadémia néven működött tovább, s a tanulmányi időt az erdészképzésben három, a bányász- kohász képzésben négy évre emelték. Az évi kiegyezéstől a korábbi német helyett magyarul oktattak, majd az 1904-es korszerűsítés után az intézmény neve Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott. Selmec iskolaváros jellege az Akadémia mellett egyéb oktatási intézményeknek is köszönhető. A legnagyobb híre az 1528-ban alapított Evangélikus Líceumnak volt, padsorait Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is koptatta. A másik középiskola, a római katolikus főgimnázium működése egészen az Árpád-házi királyokig vezethető vissza, kezdetben a jezsuiták, később a piaristák oktattak benne. A tanítóképző intézetben 1881-ben indult az oktatás, hogy az istentiszteletekre megfelelő 2. oldal (összes: 6)

3 énekvezetőket képezzenek. 3. oldal (összes: 6)

4 4. oldal (összes: 6)

5 A városháza híres óratornya A város különböző műveltségek, kultúrák találkozópontja volt, amelyhez jelentősen hozzájárultak iskolái. A színvonalas és híres oktatás mellett a diákok egyfajta selmeci hangulatban éltek, és ezek meghatározó részei a selmeci hagyományok. A Selmeci-érchegységben, a Paradicsom-hegy oldalában lefutó völgy mentén kiépült történelmi város számos nevezetességet rejt. A nagy szintkülönbség miatt az utcák jó része féloldalas, így csak a hegy felőli oldalon építettek házakat, a másikon támfalak tartják az utcát. Selmec főutcája, az Arany utca alatt beboltozva szalad a Selmec-patak, amely korábban sokszor elöntötte a várost. Az utca sajátossága a terasz, a jócskán megemelt járdaszint a vasárnapi korzózások színtere volt. Ennek a végéből kapaszkodhatunk fel a Szentháromság térre, ahol a legelőkelőbb selmeci lakóházak állnak az 1710-ben pusztító pestisjárvány emlékére emelt Szentháromságszobor körül. E térhez csatlakozó városháza tornyában lévő óra mutatói régi zipszer hagyományt felidézve ma is fordítva járnak, a kismutató a percek, a nagymutató az órák múlását jelzi. Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária S ha felemeljük fejünket, tekintetünk megakad az Óváron, kissé arrébb nézve pedig az Újváron, más néven Leányváron, s ehhez kapcsolódóan írta meg Zichy Géza Rössel Borbála történetét a Leányvári boszorkány című költői beszélyében. Kissé távolabb Európa legszebb térhatású kálváriája magasodik, mely Huszárik Zoltán több filmjében is megjelenik. S ott sorakoznak a bányászatikohászati-erdészeti oktatáshoz szorosan kapcsolódó épületek, a Privitzkyház, a Krecsmáry-ház, a Zsembery-ház, a Belházy-ház, a Fritz-ház, a Fortuna-ház, no meg a három akadémiai palota. Selmec belvárosát 1950-ben műemlékké nyilvánították, 1961-ben pedig a volt bányászati-erdészeti felsőoktatási intézmény épületei váltak hivatalosan is kultúrtörténeti emlékké. Selmec történelmi 5. oldal (összes: 6)

6 városrésze 1993 óta a világörökség részét képezi. Szerző: Bartha Dénes Közzététel ideje: , hétfő, 13:01 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)