TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetés című utasítás kezelésére elrendelt munkacsoport nyilatkozata

Átírás

1 2201_06_DU_01_D_2019_M-02 TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetés című utasítás kezelésére elrendelt munkacsoport nyilatkozata Az 1/2012. sz. Ügyvezetői körlevél szerint a 2201_06_DU_01 TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetés című technológiai utasítás kezelésére munkacsoport alakult. A munkacsoport tagok az alábbiakban részletezett feladatkörök szerint elvégezték a fent említett utasítás felülvizsgálatát. Az utasítás és mellékleteinek tartalmával egyetértenek. Dokumentum készítéséért felelős Területi üzemeltetési vezető Gödöllő TIGÁZ Zrt. Varga Imre Dokumentum készítéséért felelős Dokumentum készítéséért felelős Területi üzemeltetési vezető Debrecen TIGÁZ Zrt. Területi üzemeltetési vezető Eger TIGÁZ Zrt. Leskó Tibor Kovács István Dokumentum készítéséért felelős Hálózatfejlesztés vezető TIGÁZ Zrt. Molnár Zoltán Munkacsoport vezető Hálózatirányítás vezető TIGÁZ Zrt. Vida Zoltán 1/1

2 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 KORRÓZIÓS ÁLLAPOTVIZSGÁLATOK A vizsgálatokat éves ütemterv alapján kell végezni a Társaság integrált irányítási rendszerében előírt feltételek szerint. A szakkifejezéseket és fogalmakat az MSZ EN ISO 8044:2016 szabvány szerint kell használni és értelmezni. A korróziós állapotvizsgálatok során a 2102_02_U_01 Munkavédelmi szabályzat M-05 melléklete szerinti, a Villamos feszültség alatt lévő aktív korrózióvédelmi berendezések esetén meghatározott védőeszközök viselése kötelező. 1. A vezeték helyzetének meghatározása Az acél anyagú gázvezeték helyzetének meghatározása feltárás nélküli módszerekkel történik. A helyzet meghatározás műveletei: nyomvonal meghatározás, mélység meghatározás, Mindkét műveletet jelgenerátor és irány érzékeny jelvevő segítségével kell elvégezni. A mérési eredményt a helyszínen maradandó jelzéssel kell rögzíteni, vagy helyszínrajzon dokumentálni. 2. A korróziós állapot meghatározás és értékelésének módszerei A korróziós állapot-meghatározás módszerei: Feltárás nélküli vizsgálatok: a./ szigetelési hibahelyek meghatározása, b./ kóboráramú veszélyeztetés meghatározása, c./ térerő vektor mérések a nyomvonal környezetében. Feltárásos csőállapot és környezet vizsgálatok: a./ szigetelés vizsgálat, b./ csőanyag vizsgálat, c./ talaj vizsgálatok. A talajagresszivitás és kóboráram veszélyeztetés értékelése Üzemelő vezetéken végzett vizsgálatok eredményei szerinti intézkedések Feltárás nélküli vizsgálatok A talajba, vízbe fektetett szerkezetek bevonatának állapota befolyásolja a korróziós károsodást és a katódos védettség fenntartásához szükséges áramerősséget. A feltárás nélküli ellenőrzési módszerek lehetővé teszik, hogy a bevonat állapota a talaj felszínén végzett villamos mérésekkel vizsgálható legyen. A mérési eredményeket a kóboráramok és a talajban lévő villamos tér homogenitását megváltoztató tényezők (kiterjedt fémszerkezetek, földelők a talajban) jelentős mértékben befolyásolhatják. a./ Szigetelési hibahelyek meghatározása Szigetelési hibahelyek meghatározása SEBA típusú készülékkel A szigetelésvizsgálat úgy történik, hogy az acél gázelosztó vezetékbe egy adó berendezésből elektromos jelet táplálunk és a vezeték felett haladva vizsgáljuk a csőből kilépő jelek erősségét. Ezt kétféleképpen tehetjük meg: fémes kapcsolatot létesítünk a jelgenerátor és a cső között, indukciós úton hozunk létre elektromos impulzusokat a gázvezetékben. 1/17

3 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 Először pontosan meg kell határozni a nyomvonalat. A műszer hangolása után a mérés elvégezhető. A botantennán érzékelt jelek a vezeték nyomvonala fölött minimális kitérést jeleznek. A behatárolni kívánt vezeték fölött a vezeték által kibocsátott elektromágneses hullámok érintősíkjára merőlegesen minimális feszültség indukálódik a botantenna tekercsében. Ezek után a meglévő vezeték nyomvonala megjelölhető. A vezeték mélységének meghatározásakor a 45 -ban eldöntött keresőtekercset a már meghatározott nyomvonaltól merőlegesen el kell távolítani, míg újra hangminimumot nem kapunk (a vezeték másik oldalán megismételjük az eljárást). Ezzel az eljárással a vezeték mélysége is meghatározható. Szigetelési hibahely meghatározásánál a jelgenerátorból feszültséget kapcsolunk a föld és a szigetelt vezetéktest közé. Rossz szigetelés esetén a hibahely átmeneti ellenállása kisebb, mint a jó szigetelésnél. A hibahelynél áram lép ki a talajba, ahol egy feszültségtölcsér alakul ki, amely a talaj felszínén mérhető. E jelenség alapján a hibahelyek pontosan behatárolhatóak, melyeket maradandóan és pontosan meg kell jelölni. Minősítés 100 m hosszú* vezetékre vonatkoztatva 0-10 hibahely kismértékben károsodott hibahely közepesen károsodott 20-nál több hibahely fokozottan károsodott * = rövidebb szakaszok mérése esetén 100 m-re kell átszámítani az adatokat. Hosszabb szakaszok vizsgálata esetén is érdemes 100 méterenként diagramokon nyilvántartani a mérési eredményeket. Szigetelési hibahelyek meghatározása DCVG (Direct Current Voltage Gradient) módszerrel. Cél: a vezeték általános szigetelési állapotának, konkrét hibahelyeinek meghatározása. Elve: a katódos védőáram csak a szigetelés hibahelyein jut a csővezetékbe és azt negatív irányban polarizálja. a hibahely nagysága arányos a hibahelybe folyó árammal, ill. az áramvonalakra merőleges ekvipotenciális felületek gradienseinek összegével. Módja: polaritás érzékeny galvanométer mutatja a szigetelési hiba pontos helyét a hiba nagyságának számításához szükséges mérendő potenciálok o Ube: szerkezetpotenciál (áram mellett) o Uki: korróziós potenciál (áram mentes) o Ui: ekvipotenciális felületek gradienseinek összege. (A szigetelési hiba epicentruma és a végtelen távoli pont közötti potenciál, mely a Szigetelési hibahelyek táblázatában OL/RE (over-the-line-to-remote-earth) név alatt található.) Értékelési algoritmus: U i IR% = U i + du 100 ahol: IR% = a hiba nagyságát jelző tényező du = Ube Uki [mv] Ui = ekvipotenciális felületek gradienseinek összege Hibakategóriák: Kategória %IR Hiba nagyság I. 15 alatt kis hiba II közepes hiba III nagy hiba IV. 70 felett nagyon nagy hiba, szigetelés részben, vagy teljesen hiányzik 2/17

4 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 Megjegyzések: a DCVG vizsgálat végezhető mind katódosan védett, mind védetlen földalatti acél csővezetékeknél, katódosan védett vezeték esetén a védelmet biztosító katódállomás(ok) szinkronizált ki/be kapcsolása (taktolása) szükséges, katódosan védetlen vezeték esetén a mérés mobil egyenáramú áramforrás és földelő(k) segítségével, az áramforrás taktolása mellett végezhető, katódosan védett vezeték üzemi (beszabályozott) állapotában egyidejűleg végzett nagysűrűségű potenciálmérés (CIPS) esetén, a hibahelyen mért Uki potenciál a hibahely katódosan védett/védetlen állapotát jelzi. Szigetelési hibahelyek meghatározása RD 400-as sorozat típusú készülékkel A szigetelésvizsgálat elve megegyezik s SEBA típusú készülék esetében leírtakkal. Az eljárás során változtatható frekvenciájú és amplitúdójú mérőjelet állítunk elő generátorral és egy hordozható vevővel mérjük az acél vezeték fölött az adó jelének csillapítását. A mérés végrehajtása: a mérés végrehajtása során a műszer kezelési utasításában előírtak szerint kell eljárni, a generátor (adókészülék) és az acélcső között fémes kapcsolatot hozunk létre, beállítjuk az adó frekvenciáját és a jel amplitúdóját, ellenőrizzük a jel nagyságát, elvégezzük a nyomon követést maximum-minimum jel üzemmódban, elvégezzük a vezeték szigetelés épségének vizsgálatát. A gerjesztő adó, gerjesztő áramot továbbít a vizsgált vezetékszakaszra, ezért az áram erőssége a távolság növekedésével csökken. A csökkenés mértéke az acél vezeték geometriai méreteitől, a szigetelés épségétől és a talajviszonyoktól függ. Akármilyen is a közmű típusa, a gerjesztő áram csökkenése egyenletes, ugrás nélküli. Hirtelen áramerősség változás arra utal, hogy a vezeték, vagy annak állapota megváltozott. Ennek okai a következők lehetnek: szigetelés-folytonossági hiba (földzárlat), leágazó vezeték jelenléte, társközmű zavaró hatása, a gázvezeték anyaga megváltozott pl.: műanyag vezetékre (ez esetben a jel teljesen megszűnik). A minősítés 100 méter hosszú vezetékre számítva a SEBA készüléknél előírtak szerint történik. A szigetelési hibahelyek meghatározását el lehet végezni arra alkalmas olyan egyéb berendezéssekkel is, amelyek az előzőekben leírt fizikai elvekhez hasonlóan képesek a gázvezetéken lévő szigetelés hibahelyeinek felderítésére (egyen- és váltakozó áramú rendszerek). Ezek a műszerek feleljenek meg a Társaság integrált irányítás rendszerében előírtaknak. A feltárás nélkül elvégzett vizsgálatok eredményei csak a szigetelés hibahelyeinek számát esetleg nagyságát mutatja meg. A gázvezeték korróziós állapotáról, korróziós bemaródásról, lyukadásról csak a feltárásos vizsgálat elvégzését követően kapott eredményből lehet információt kapni. b./ Kóboráramú veszélyeztetés meghatározása A talaj kóboráram általi szennyezettségének feltárása A talaj kóborárammal való szennyezettsége jelentős korróziós veszélyeztetés lehetőségét jelenti. A szerkezetek felülvizsgálata során célszerű megvizsgálni a kóboráramos befolyásoltság meglétét, illetve mértékét. Amennyiben meglévő fémszerkezet térségében lévő talaj kóboráram szennyezettségét kell megvizsgálni, úgy első közelítésben mérni kell a szerkezet bekapcsolási potenciálját. Ha a mért érték a legalább 10 perces vizsgálati időben 20 mv-nál nagyobb értékkel változik, részletesebb kóboráramos vizsgálatot kell tartani. 3/17

5 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 A részletesebb vizsgálat során olyan, legalább 3 x 3 méteres, de lehetőleg 10 x 10 méteres területet kell kiválasztani, ahol nincsenek földalatti szerkezetek. Észak Dél, illetve Kelet Nyugat irányban egymástól egyenlő távolságra (L) a talaj felszínén elhelyezett mérőelektródok között mért feszültség (UÉD és UKNY) arányos a talajban folyó áramsűrűséggel (J), vagy a térerő mérésirányú összetevőjével (E). ahol ρ a talaj fajlagos ellenállása J = ρ 1 [( U 2 ÉD L ) + ( U 2 KNY L ) E = [( U 2 ÉD L ) + ( U 2 KNY L ) ] Ha a mérési eredmények felhasználásával kiszámolt áramsűrűség értéke: J < 40 µa/m 2 vagy a mérési eredmények felhasználásával kiszámolt térerő értéke: E < 0,5 mv/m kerül meghatározásra, akkor nem számottevő a kóboráramos befolyásolás, ilyen okból további védelmi intézkedés nem szükséges. Ha az előzőekben megadott határértékeknél nagyobb a kóboráramos befolyásolás, akkor védelmi intézkedéseket kell bevezetni. A kóboráramos hatás A hosszú időn keresztül, vagy ismétlődően külső forrásból származó áram hatása alatt lévő fémes szerkezeteknél, amelyeknél az áram a fém/elektrolit határfelületen átlép, a kóboráram által okozott korrózió lehetőségét figyelembe kell venni. Az egyenáramú kóboráramos hatás és az ellene való védelem Egyenárammal működő rendszerek a talajban, vagy egy elektrolit oldatban szándékosan, vagy akaratlanul áramot okozhatnak. Ezt az elektrolitban folyó áramot kóboráramnak nevezzük, amely jelenlétével a következő esetekben lehet számítani: egyenáramú vasútvonalak, felsővezetékes (trolibusz) rendszerek, bányavasút, egyenáramú erőművek, hegesztő bázisok, akkumulátor telepek, egyenáramú felszerelések ipari létesítményekben, katódos védelmi rendszerek, nagyfeszültségű, egyenáramú rendszerek, egyenáramú vasúti rendszerek jelzőlétesítményei. A befolyásolt létesítmény, amely kóboráramot vezet például csővezeték maga is tud más, közelben fekvő létesítményt befolyásolni. A kóboráramos befolyásolás megállapítása és mérése, illetve a befolyásolás megállapítása Olyan esetekben, amelyekben egyenáram-befolyás következtében fennáll korróziós veszély, vizsgálatokat kell végezni az elektromos viszonyok és a lehetséges befolyásoló források helyzetének tisztázására. A kóboráram jelenlétének a megállapítására az alábbiakat kell figyelembe venni: a létesítmény potenciál ingadozásait, eltérés a szokásos létesítmény potenciáljától, feszültségesések (feszültségtölcsér) a talaj-elektrolitban, áramok csővezetékekben (vagy fém kábelvasalásokban). A kóboráramos befolyásoltság mérése, általános elvek Ha kóboráram hatás került megállapításra, akkor további méréseket kell végezni, hogy a korrózió veszélyét értékelni lehessen. Az értékeléskor a befolyásolt létesítmény pozitív potenciál eltolódását kell figyelembe venni. 1 2 ] 1 2 4/17

6 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 Amennyiben katódos korrózió bekövetkezhet, akkor a korróziós veszélyt is értékelni kell a létesítmény negatív irányú potenciál-eltolódása szempontjából. A létesítmény/talajpotenciált olyan referenciaelektróddal kell mérni, amely közvetlenül a befolyásolt létesítményen fekszik. Feszültségesés (feszültségtölcsér) méréseket két referencia elektróddal kell elvégezni. A két elektród egyikét közvetlenül a befolyásolt létesítményre kell elhelyezni, a másikat pedig ideális módon nem kevesebb, mint 10 méter távolságra a létesítménytől. A kóboráram befolyásoltság megítélése érdekében végzett bekapcsolási (szerkezet), kikapcsolási, és szabad korróziós potenciál mérések csak abban az esetben hasonlíthatók össze, használhatók a befolyásolás mértékének megállapítására, ha az adott pontra vonatkozóan valamennyi mérést azonos helyen elhelyezett mérőelektróddal végezték el. Időben állandó kóboráramos hatás Időben nem változó befolyásolás esetén a létesítmény/talaj potenciált, vagy a feszültségesést (feszültségtölcsért) a talajban mérik, miközben a kóboráram-forrás üzemben és üzemen kívül van. A mért értékeket ezen két üzemmód mellett összehasonlítják egymással. Ha a kóboráramforrás nem helyezhető üzemen kívülre, a befolyásolást extrapolálni (kikövetkeztetés, becslés az eddig ismert értékek alapján) kell a feszültségforrás különböző feltételek mérési eredményeiből. Időben változó kóboráramos hatás Ha a mért potenciálok, vagy a feszültségesés (feszültségtölcsér) ingadozik (mint például egy egyenáramú vontatási létesítmény esetén), akkor a méréseket úgy kell kivitelezni, hogy az adatregisztráló készülékeket folyamatosan használják, vagy digitális adatgyűjtőket alkalmaznak. Az adatoknak tartalmazniuk kell az időt, amelyben a legnagyobb befolyás várható és a befolyásmentes időt is (amennyiben lehetséges). A kóboráramos hatás kritikus értékei Anódos befolyásolás katódosan nem védett létesítményeken akkor engedhető meg, ha a legnagyobb pozitív potenciál eltolódás (ΔU) kisebb, mint az alábbi táblázatban leírt kritérium. Maximálisan megengedhető pozitív potenciál eltolódások (ΔU) katódosan nem védett létesítményeken Maximális pozitív potenciál eltolódás IR potenciál eltolódás Maximális pozitív Az elektrolit (speciális) Fém, vagy fajlagos ellenállása fémötvözet eséssel IR esés nélkül ρ (Ω x m) ΔU (mv) ΔU (mv) Acél, öntöttvas Réz, ólom ρ 20 Alumínium < Acél, földalatti betonban 200 Gyorsan ingadozó befolyásolás esetén (pl. egyenáramú vasútlétesítmények) a maximális potenciál eltolódás (ΔU) (beleértve az IR feszültségesést) a fenti táblázat értékeit túllépheti. Egy mért, átlagosan kisebb, mint 20 mv-os potenciál eltolódás mindig elfogadható, azonban egy mért, átlagosan nagyobb, mint 300 mv-os potenciál eltolódás már nem fogadható el. A létesítményrendszerek, amelyek katódosan védettek, kóboráram-befolyásolás által veszélyeztetettnek tekinthetők, ha a potenciálértékek a 2201_05_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás szerinti védőpotenciál tartományon kívül vannak. A kóboráramos befolyásolás csökkentése, a befolyásolt létesítmény villamos tulajdonságainak és kapcsolatainak megváltoztatása A befolyásolt létesítményen a változtatások a következő pontok közül egyidejűleg egy vagy egyidejűleg több lehetőség választásával lehetséges: speciális szívó/levezető berendezések kiépítése, 5/17

7 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 a befolyásoló és a befolyásolt létesítmény összekötése, a befolyásolt létesítmény elektromos vezetőképességének megváltoztatása, a két létesítmény (befolyásoló és befolyásolt) közötti távolság növelése. A javító intézkedések kiválasztását, amelyek a befolyásolt létesítményeken alkalmazhatók, azok a kritériumok határozzák meg, amelyek mind a befolyásoló, mind a befolyásolt létesítményekre vonatkoznak: a befolyásoló feszültségforrás helyzete (fontos találni egy megoldást, ami épp úgy technikailag, mint gazdaságilag kielégítő), a befolyásolt létesítmény elektromos állapota (például: szigetelés módja, elektromos vezetőképesség, katódosan védett-e, vagy sem), a környezet minősége a befolyásolt és a befolyásoló létesítmény között (fajlagos talajellenállás és közeli fémes létesítmények jelenléte), a kóboráram-hatás mértéke (figyelembe kell venni, hogy megfelelően a befolyásoló kóboráram-forrás működésének, az áramok változtathatók egy Amper tört részétől néhány tíz Amperig). Különleges berendezések létesítése Annak érdekében, hogy elkerüljük, vagy csökkentsük a kóboráram-folyást a környezetbe, az alábbi berendezések valamelyikét célszerű megvalósítani: levezetés a kóboráram visszavezetésével, fémes kapcsolattal a befolyásolt létesítménytől vissza az egyenáram forráshoz; a kóboráram visszavezetése a földön át földelési elektródon keresztül a befolyásolt létesítménytől az egyenáram forráshoz. Az alkalmazott berendezéseket minden esetben úgy kell beállítani, hogy minimális áram legyen használva a kívánt cél eléréséhez. Az intézkedések megvalósítása megkívánja az érdekelt felek közti egyetértést és együttműködést. Közvetlen levezetési kapcsolat Közvetlen levezetési kapcsolatnál az áram mindkét irányban folyhat. Ezért közvetlen levezetési kapcsolatot csak akkor lehet alkalmazni, ha az egyenáram-forrással való kapcsolódási ponton a potenciál mindig negatívabb, mint a befolyásolt létesítmény potenciálja, azaz a folyó áram iránya a kapcsolatban sohasem fordul meg. Mivel a vonatsín és a befolyásolt létesítmény polaritását átmenetileg megfordíthatja, nem szabad vasúti létesítményekben közvetlen levezetési kapcsolatot alkalmazni. A létesítmény/elektrolit potenciál eltolódását és az áramforrást korlátozni lehet egy ellenállásnak a kapcsolatba történő beépítésével. Amennyiben szükséges biztosítékot kell beépíteni a túlterhelés ellen. Ennek a módszernek nem feladata tartós korrózióvédelmet nyújtani a befolyásolt létesítmény számára. Irányított levezetési kapcsolatok Az irányított (polarizált) levezetési kapcsolatban az áram csak egy irányban folyhat. Akkor lehet irányított levezetési kapcsolatot alkalmazni, ha az egyenáram-forrás potenciálja nem mindig negatívabb, mint a befolyásolt létesítmény potenciálja (pl. egyenáramú vasútrendszereknél). A létesítmény/elektrolit potenciál eltolódását és az áramforrást korlátozni lehet egy ellenállásnak a kapcsolatba történő beépítésével. Amennyiben szükséges biztosítékot kell beépíteni a túlterhelés ellen. A kapcsolatot amennyire csak lehetséges az egyenáram-forrás legnegatívabb pontján kell létesíteni. Ennek a módszernek nem feladata tartós korrózióvédelmet nyújtani a befolyásolt létesítmény számára. 6/17

8 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 Kényszerített levezetési kapcsolat A kényszerített levezetési kapcsolatot (kényszerített elektromos levezetés) akkor lehet alkalmazni, ha direkt, vagy irányított levezetés a befolyásolt létesítményből nem teljesen vezeti le a kóboráramot, mivel a befolyásoló létesítménynek nem elegendő a negatív potenciálja. Ezt a technikát akkor lehet alkalmazni, ha a kóboráram egyenáramú vasútrendszerből származik. A kényszerített levezetési kapcsolatnak van egy egyenirányítója a befolyásolt létesítmény és a befolyásoló áramforrás közti összekötésben. Vasúti sínek és a befolyásolt létesítmény között kiterjedt és gyakori feszültségváltozásoknál a levezetési áram és a létesítmény potenciálja jelentősen ingadozik. Ilyen esetekben a befolyásolt létesítmény potenciálját negatívabb potenciálon lehet tartani a meglévő értéknél, ekkor potenciálvezérelt egyenirányítót kell alkalmazni. Kóboráram védelmi levezető földelő rendszer A kóboráram védelmi levezető földelő rendszer fémes kis ohmikus ellenállású kapcsolatot létesít a föld-elektrolithoz, úgy hogy az áramfolyás a befolyásolt létesítménytől közvetlenül a földbe levezetésre kerül. Ezt a módszert akkor lehet alkalmazni, ha a befolyásolás mértéke csekély és a befolyásolt létesítmény elektromosan jól van szigetelve. Kóboráram védelmi rendszer A kóboráram védelmi rendszert a kóboráram hatásának csökkentésére lehet alkalmazni, abban az esetben, ha a befolyásolás mértéke csekély, valamint az a cél, hogy a kóboráram hatását csökkentsük és nem szükséges katódos korrózióvédelmet létesítenünk. Kóboráram védelmi rendszereket alapvetően akkor célszerű alkalmazni, ha az alábbiak közül egy vagy több pont fennáll: a befolyásolt létesítmény jól van szigetelve, a távolság egy egyenáram-forrás és a befolyásolt létesítmény között túl nagy egy levezetés kapcsolat létesítéséhez, a befolyásolt létesítményt más okból tartósan katódosan védeni kell. A váltakozó áramú kóboráram és korróziós hatásai Vizsgálati tapasztalatok a váltakozó áramú interferencia hatására kialakuló korrózió kockázatának megítélésére szénacél szerkezeteken és az ehhez kapcsolódó mérések elvégzésére vonatkozóan: elektródpotenciál méréseket kell végezni a szerkezeten átfolyó váltakozó áram jelenléte mellett, a korrózió valószínűsége elhanyagolható, ha az 1 cm 2 -es szigeteletlen felületre vonatkoztatott váltakozó áramsűrűség kisebb, mint 30 ma/m 2 és az elektródpotenciál értéke a katódos védelmi kritériumokat kielégíti, katódosan védett szerkezeteken és váltakozó áram jelenlétében a védőpotenciál létrehozásához szükséges védőáram sűrűség nagyobb lehet, a szerkezeteken lévő kisszámú, kisméretű szigetelési hibák váltakozó áram jelenlétében nagyobb veszélyt jelentenek. Fémes szerkezetek szigetelési hibahelyeinél lehetséges jelenség a szigeteletlen fém és a talaj közötti váltakozó áram szivárgása. Ez különösen szénacélokra vonatkozik, amelyeknél a váltakozó áramú interferencia jelentős lehet nagyfeszültségű villamos vezetékek, erőművek, vagy vontatási rendszerek közelében. A szerkezet veszélyeztetési fokozatának minősítésére alkalmazható szerkezetpotenciál értékek Szerkezetpotenciál (mv) Minősítés > (-550) magas (-500) - (-550) közepes < (-500) alacsony 7/17

9 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 c./ Térerő vektor mérések a nyomvonal környezetében Amennyiben a lefolytatott szerkezetpotenciál mérések során a mért értékek nagyságának ingadozása meghaladja az 50 mv értéket a vizsgált vezetékben kóboráram folyik. A kóboráram jellegének tisztázására első lépésként el kell végezni a térerő vektor méréseket és az eredményeket rögzíteni kell. A kóboráram polarizációs hatás megállapításának módjai: közelítő megoldás a térerő vektorok irányából való következtetés, mely szerint a csővezeték felé irányuló térerő vektor katódos, az ellenkező irányú pedig anódos polarizációt okoz. közeli ismert kóboráramforrás (pl.: villamos vontatás) esetén a csővezeték kóboráram okozta polarizációja egyértelműen meghatározható a cső és kóboráramot kibocsátó szerkezet (pl. sín) potenciálkülönbségének, valamint a cső szerkezetpotenciál, egyidejű mérésével, regisztrálásával. Amennyiben a cső a kóboráramforráshoz képest túlnyomórészt pozitívan polarizálódik és ezzel egyidejűleg a cső szerkezetpotenciálja az anódosabb értékek felé tolódik el, a mérési hely környezetében kóboráram korróziós szempontból veszélyes kilépési zóna található. A mérési lehetőségektől függően a csővezeték egyes szakaszainak kóboráram okozta polarizációját meg kell határozni. Az így adódó veszélyeztetett szakaszokat szelvényszámmal feltüntetve a korróziós vizsgálati lap hátlapján kell rögzíteni, mely alapján meghatározhatók a védelmi beavatkozás érdekében a további szükséges részletes mérési és védelemtervezési feladatok. Erősített szigetelés plusz katódvédelem: a talaj "fokozottan agresszív", a talajban folyó kóboráram sűrűsége nagyobb, mint 100 µa/m 2, a kóboráramforrás ismert és fémes összekötésre lehetőség van, az összekötési pontok kiválasztása azokra a helyekre történjen, ahol a térerő vektor iránya a tervezett nyomvonaltól a kóboráramforrás felé mutat Feltárásos csőállapot és környezet vizsgálatok A feltárás nélküli vizsgálatok alapján meghatározott hibahelyeken a feltárásos vizsgálatot el kell végezni. A feltárásos vizsgálatokat adott feltárási helyre vonatkozóan meg kell tervezni, hogy a vizsgálati feltételek és körülmények lehetővé tegyék a vizsgálatok maradéktalan és valós eredményt adó elvégzését. A feltárás után a felületet úgy kell megtisztítani, hogy a tisztítás ne okozzon a bevonat felületén sem mechanikai, sem kémiai változásokat, sérüléseket. A finom tisztítás megkezdése előtt, a finom tisztítás megkezdésekor és a megtisztított felületről színes fényképfelvételt kell készíteni oly módon, hogy a feltárási hely azonosítható legyen a fényképen. A földmunkáknál be kell tartani ezen technológiai utasítás pontjában előírtakat. a) Szigetelés vizsgálatok A bevonatfelület állapotának minősítése vizuális értékeléssel történik. A felület megtisztítása után a vizsgálatnak ki kell terjednie: a szabad szemmel észrevehető sérülésekre, a folytonossági hiányosságokra, a bevonat állapotának eltéréseire, a szivárgási vezetés meghatározására. Szivárgási vezetés meghatározása A bevonat felületén, illetve a bevonatban a helytelen felhordási technológia, a helytelen kezelés, vagy szállítás következtében, valamint a talaj hatásainak eredményeként pórusok és sérülések keletkezhetnek. A bevonat vezetését a bevonatban lévő pórusok, repedések száma, mérete, valamint az ezeket kitöltő talajnedvesség vezetőképessége határozza meg, ezért a pólusok száma, illetve összes hi- 8/17

10 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 bafelülete a mért vezetéssel arányosnak tekinthető. A szigetelés vezetése nem a bevonat anyagára, hanem pórusainak mennyiségére és méreteire, azaz a bevonat állapotára jellemző, ha ismert a pórusokat kitöltő anyag vezetése. A pórusok kitöltésére ecetsavoldat használandó. A 0,5 %-os koncentrációjú ecetsavoldat fajlagos ellenállása közelítőleg megegyezőnek tekinthető a talajok átlagos fajlagos ellenállásával. A bevonat folytonossági hiányait kitöltő anyag fajlagos ellenállása az ecetsavas nedvesítéssel közel azonos értékre hozható, ezért a módszer jól alkalmazható a feltárt szerkezetek bevonatának minősítésére. A mérés módja Finomra porlasztott kaolinból (porcelánföld) és 0,5 %-os ecetsav oldatból kb. 1:1,5 tömegarányú pépet kell készíteni, majd ezt finom szitán át kell szűrni. Az elkészített pépből a vizsgálandó bevonat felületére 0,5 1 mm vastag réteget kell felhordani, jól bedörzsölve azt a bevonatba. A kaolinpéppel fedett terület akkora legyen, amekkorán a mérést elvégezzük. A péppel borított felületet ecetsavval nedvesített vászon anyaggal kell lefedni, úgy, hogy az a bevonattal szoros érintkezésben maradjon. A vászon felületét fémfóliával fémhálóval kell lefedni. Az így előkészített felülettől legalább 10 cm távolságra a szigetelés eltávolításával 1-2 cm 2 es villamos csatlakozási helyet kell kiképezni. A fólia és a csatlakozási hely közé kell iktatni a mérőrendszert. A méréshez olyan váltakozó áramú ellenállásmérőt kell alkalmazni, amellyel a fólia és fémszerkezet közötti ellenállás lehetséges értékeit (1 kω 10 MΩ) kellő pontossággal lehet mérni. A meghatározott R Ω ellenállás és a mérésbe vont A (m 2 )felület értékéből κ (S*m -2 ) fajlagos felületi vezetés a következő összefüggéssel számítható: κ = (R A) 1 A minősítés értékelése: 0 10 x 10-6 [S/m 2 ] kitűnő x 10-6 [S/m 2 ] jó x 10-6 [S/m 2 ] megfelelő A szigetelések állapotának értékelését a szigetelés típusa alapján kell elvégezni: nem műanyag alapú szigetelések (pl. bitumen bázisú) esetében: A vezeték szigetelésének állapotáról %-os jellemzést kell adnunk (hiányos, repedezett, átrozsdásodott, rétegesen levált). A vizsgált csőszakasz szigetelésének %-os jellemzése 10% alatt kismértékben 10-30% közepesen 30% fölött fokozottan A szigetelés eltávolítása után a korróziós elosztást kell meghatározni az előző módszerhez hasonlóan. A korróziós eloszlás arányai: - ha a korrodált felület 10 %-nál kisebb és az egybefüggő foltok kisebbek, mint 10 cm 2, akkor "elszórtan korrodált", - ha a korrodált felület kisebb 30 %-nál, de 10 cm 2 -nél a foltok nagyobbak, akkor "foltokban korrodált", - az előzőeknél nagyobb arány esetén "általánosan korrodált" a felület meghatározása. Műanyag szigetelő fóliák vizsgálata (pl. Hungikorr stb.) esetében: A feltárt szerkezet védőbevonatának helyszíni vizsgálatához és az azt követő minősítéséhez az alábbiakat kell figyelembe venni. Szemrevételezéskor, amelyet lehetőleg az egész feltárt és megtisztított bevonatfelületre ki kell terjeszteni, számba kell venni a bevonaton keletkezett: 9/17

11 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 - sérüléseket, - feltáskásodott helyeket, - a bevonat javított részeit, beleértve az utólag szigetelt csőkötési helyeket, csatlakozásokat. A bevonat tapadásának vizsgálatát megelőzően a bevonatot éles metszőéllel a fémfelületig 10 cm hosszúságban, párhuzamosan be kell metszeni. A párhuzamosak egymástól mért távolsága 2 cm legyen. A bemetszéseket egyik végükön merőleges metszéssel kell összekötni. Az így részben kivágott bevonatdarabot a merőlegesen bemetszett oldalon kézzel fel kell tépni. A feltépett bevonat alatt a fémfelületen visszamaradó bevonatmaradványból az alábbi táblázat felhasználásával lehet következtetni a tapadás mértékére. Tapadásvizsgálat minősítése Jellemzője A kivágott csík roncsolódás nélkül nem fejthető le. A kivágott csík úgy fejthető le, hogy alatta bevonat maradványok találhatók a fémfelületen. A kivágott csík úgy fejthető le, hogy alatta bevonat maradványok szabad szemmel nem észlelhetők. Minősítése Kitűnő Megfelelő Rossz b) Csőanyag vizsgálat A szigetelés eltávolítása után a korróziós elosztást kell meghatározni az előző módszerhez hasonlóan. Korróziós eloszlás Elszórtan korrodált Foltokban korrodált Általánosan korrodált A korróziós eloszlás arányai A vizsgált felületen található korrodált felület nagysága %-ban kifejezve Az egyes korrodált felületek nagysága cm 2 -ben kifejezve 10 % alatt < 10 cm % > 10 cm 2 30 % fölött > 10 cm 2 Műanyag alapú, nagy villamos ellenállású szigetelések esetében nagy figyelmet kell fordítani a pontszerű hibahelyekre a fokozott korróziós veszély miatt. A korróziós termékek eltávolítása után a bemaródások értékelését kell elvégezni. A bemaródások vizsgálata mechanikus eszközökkel (talpas indikátor óra, mérőléc, mérősablon, tolómérő) történik. A mérés során figyelemmel kell leni arra, hogy a mechanikus eszközökkel a mérés általában alacsonyabb értéket mutat a valóságosnál a csőgörbület, ill. a mérőeszközök végkiképzése miatt. 10/17

12 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 A korróziós bemaródások minősítése: Cső Korróziós bemaródások mélysége (mm) DN Elhanyagolható Közepes Fokozott 3/4 " 0-0,10 0,10-0,50 0,5-3/4 "-5/4" 0-0,15 0,15-0,65 0,65- DN ,15 0,15-0,6 0,6- DN ,15 0,15-0,6 0,6- DN ,15 0,16-0,65 0,65- DN ,15 0,16-0,7 0,7- DN ,2 0,2-0,8 0,8- DN ,25 0,25-0,9 0,9- DN ,3 0,3-1,3 1,3- DN ,35 0,35 1,4 1,4- DN 250 (spirálvarratos) 0-0,3 0,3 1,2 1,2- DN ,4 0,4 1,6 1,6- DN 300 (spirálvarratos) 0-0,25 0,25 1,0 1,0- DN ,3 0,3 1,2 1,2- Acélcső állagának és szigetelésének értékelése Nem műanyag alapú szigetelések (pl. bitumen bázisú) esetében a korróziós eloszlás és a bemaródási mélység alapján kell a cső korróziós állapotát minősítéssel meghatározni. Minősítés kismértékben károsodott közepesen károsodott Acélcső állagának és szigetelésének értékelése A szigetelés állapota szigetelés hiánya kicsi szigetelés hiánya közepes szigetelés hiánya kicsi szigetelés hiánya nagy szigetelés hiánya közepes szigetelés hiánya kicsi A korrodált felület eloszlása elszórtan korrodált foltokban korrodált elszórtan korrodált foltokban korrodált általánosan korrodált A korróziós bemaródás fokozata elhanyagolható bemaródás közepes bemaródás elhanyagolható bemaródás fokozott bemaródás közepes bemaródás elhanyagolható bemaródás fokozottan károsodott szigetelés hiánya nagy szigetelés hiánya közepes foltokban korrodált általánosan korrodált általánosan korrodált fokozott bemaródás közepes bemaródás Műanyag alapú, nagy villamos ellenállású szigetelések (pl. Hungikorr stb.) esetében nem alkalmazható az előzőekben leírt értékelési módszer, mert a pontszerű hibahely is fokozott korróziós veszély jelent. A vezeték szakasz "fokozottan károsodott", ha a csőfelületen pontszerű hibahely található. A hibahelyek számától függetlenül minden pontszerű hibahely javítandó. 11/17

13 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 c) Talaj vizsgálatok A talajba, vagy vízbe elhelyezett, fektetett fémszerkezetek korrózióját, amelyek nincsenek elzárva, elszigetelve a környezettől, a felülettel érintkező elektrolit, talaj, talajvíz, víz, vizes oldat kémiai, biológiai és elektrokémiai tulajdonságai határozzák meg. Ezért a lehetséges korróziós hatások csak a környezet (talaj és víz) elektrokémiai jellemzőinek, összetevőinek ismeretében vehetők figyelembe a létesítés és az üzemeltetés során. A környezet elektrokémiai jellemzői nem állandóak és abban az esetben is változnak, ha semmiféle látványos környezeti változás sem következett be. Ezért nem csak a létesítéskor, hanem időszakosan az üzemeltetés során is célszerű mérések alapján megvizsgálni, értékelni, hogy a létesítés alapjának tekintett környezeti korróziós jellemzők változtak-e, ha igen, akkor melyek és milyen irányba. A talajvizsgálatok esetén az összetevők és ph mérés vizsgálatát helyszínen, vagy laboratóriumban lehet elvégezni. Törekedni kell a talajminta eredeti állapotának megőrzésére, mintavételnél be kell tartani a MSZ :1979 és az MSZ 4488:1976 szabványok előírásait. Azoknál a talaj és talajvíz vizsgálatoknál, amelyeknél helyszíni vizsgálatot kell alkalmazni, pontos eredmény csak közvetlenül a mintavétel után a helyszínen nyerhető, ezért célszerű a talajkorrodáló képességének vizsgálatát helyszíni méréssel elvégezni. A talaj fajlagos ellenállásának helyszíni mérése A talaj korrodáló képességének megállapításakor többek között a fajlagos ellenállás értékét is figyelembe kell venni. A talaj fajlagos ellenállásának helyszíni méréséhez egy egyenes mentén négy földelési pontot kell létrehozni. A földelési pontokon keresztül adott erősségű áramot kell vezetni a talajba, aminek hatására elektromos áramtér alakul ki. A másik két elektród között mérni kell az áramtér hatására a talajban fellépő potenciálkülönbséget. A mérés során be kell tartani az MSZ :1979 és az MSZ 4488:1976 szabványok előírásait. A talajban lévő áramvonalak a különböző ellenállású rétegek (agyag, kavics) határán megtörnek. Minél több réteg van az altalajban, annál bonyolultabb áramkép jön létre, amely az egyes rétegek vastagságának és elektromos ellenállásának függvénye. Az elektródok elhelyezése, az áramerősség és a potenciálkülönbség ismeretében számítható a talaj látszólagos fajlagos ellenállása. A talajellenállás és agresszivitás összefüggései: A talaj fajlagos ellenállás (Ohm x m) Talajagresszivitás 10 alatt fokozottan agresszív között közepesen agresszív 50 felett nem agresszív A talaj fajlagos ellenállásának függvényében a várható egyenletes korrózió- és kráterképződés sebessége, kóborárammentes környezetben: Min. fajlagos ellenállás (Ohm x m) Egyenletes korr. bemaródás sebessége (mm/év) A legmélyebb bemaródás (mm/év) 10 alatt 0,5-0,1 1,5-1, között 0,1-0,05 1,0-0,5 50 felett 0,05 0,5 Tőzeg- és láptalajokban, salak- és vegyes feltöltésű talajokban a táblázatban foglaltaknál nagyobb mértékű korrózióra kell számítani. 12/17

14 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 A talaj fajlagos ellenállásának laboratóriumi mérése A mérési eredményből következtetni lehet a különböző nedvességállapotokra és a többi mérés (pl. ph mérés, savasság-lúgosság meghatározása stb.) eredményeit felhasználva a talaj korrodáló képességére is. A mérés során be kell tartani a MSZ :1983 szabvány előírásait. A talaj ph-értékének meghatározása A talajban lévő savak és bázisok mennyiségére a ph és a teljes savasság (lúgosság) jellemző. A mérés elvégezhető helyszínen és laboratóriumban az alábbi módon (a helyszínen mért phértékek általában eltérnek a laboratóriumi eredményektől, mivel a szárított és újból szuszpendált talajminta összetétele az oxigén és a széndioxid felvétele miatt megváltozik): ph mérés helyszíni végrehajtása Helyszíni méréskor 1 térfogat természetes nedvességtartalmú talajmintát 6 térfogat kiforralt, vagy nitrogénnel telített kétszer desztillált vízben kell szuszpendálni. 3-5 perc ülepedés után a mérés elvégezhető. Gyors és jó közelítő értéket adnak indikátorpapíros vizsgálatok. A méréshez hordozható ph (px) mérőt kell használni. Egy vizsgálati helyet 3-5 mérés középértéke jól jellemez. Amennyiben a mérési eredmények nagy szórása tapasztalható, az a talaj inhomogenitására utal. ph mérés laboratóriumi végrehajtása A laboratóriumi mérést 1:3 térfogatarányú talaj desztillált víz oldatában kell végezni bármely típusú elektronikus ph mérő felhasználásával. A mérések során be kell tartani az MSZ :1979 és az MSZ :1979 előírásait. A talajok csoportosítása ph értékük szerint: ph értéke Talajcsoport 4,5 alatt nagyon savas 4,5-6,5 között Savas 6,5-7,5 között Semleges 7,5-9,5 között Lúgos 9,5 felett nagyon lúgos A természetes talajok nagy részének a ph-ja 5,6-8 között van. Fokozott korrózió várható, ha a ph kisebb 4-nél, 9-nél nagyobb ph esetén a korrózió mértéke csökken. Ha az összes savasság nagyobb, mint 2,5 mg/kg, fokozott korróziós veszélyeztetéssel kell számolni. A talaj Redox potenciáljának mérése A talaj redox potenciáljának értékéből a talaj szellőzöttségére következtethetünk és ezen keresztül a talajban élő mikroorganizmusok által okozott anaerob (a levegő kizárásával végbemenő kémiai folyamat) mikrobiológiai korrózió mértékére. Ezért a megbízható eredmények érdekében, amennyiben lehetséges, a méréseket a helyszínen a ph mérésekhez elkészített szuszpenzióban célszerű végezni az MSZ :1975 szabvány előírásainak megfelelően. A mérési eredményeket az alábbiak szerint kell értékelni: Redox potenciál (mv) Szellőzöttség Korrodáló képesség 100 alatt nem szellőző nagy között kissé szellőző mérsékelt között közepes kicsi 400 felett jó igen kicsi 13/17

15 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 Nedvesség-tartalom meghatározása A nedvességtartalmat 105 C hőmérsékleten tömegállandóságig történő szárítással kell meghatározni. (A vett minta a mérésig légmentesen záródó edényben tárolandó). A meghatározáshoz 5-10 gramm minta szükséges. A tömegállandóságról ismételt méréssel kell meggyőződni. A nedvességtartalom a nedves talaj tömegének százalékában: (a b) W n = 100 (%) a A száraz talaj tömegének százalékában (a b) V sz = 100 (%) b (a) - nedves minta tömege (b) - száraz minta tömege A talaj karbonát-tartalmának meghatározása A vizsgálatoknál a talajminta vételnél, a talajminta vizsgálatra előkészítésénél és a mérés végrehajtásánál az MSZ :1979, az MSZ :1979 és az MSZ EN ISO 10693:2014 szabványok előírásai szerint kell eljárni. A karbonát-tartalom az alábbi táblázat alapján becsülhető meg: A karbonát-tartalom meghatározása Nincs pezsgés, vagy igen gyenge pezsgés tapasztalható A karbonát-tartalom < 1 % Gyenge pezsgés tapasztalható A karbonát-tartalom 1 5 % Erős, tartós pezsgés tapasztalható A karbonát-tartalom > 5 % Cl-, S-, SO 4 - ionok meghatározása A vízoldható klorid, szulfid, szulfátionok jelenléte gyorsítja a korróziós folyamatokat, emellett csökkenti a talaj fajlagos ellenállását, ezáltal is növelve a korrózió sebességét. A talaj klorid-ion tartalmának meghatározása A mérések során be kell tartani az MSZ :1979 szabvány előírásait. Szulfát-ionok meghatározása 50 ml vizes kivonathoz 10 ml 10%-os HCl-t adunk és forrásig hevítjük. Forró 5 ml báriumkromát szuszpenziót adunk hozzá, majd 5 perc forralás után 10%-os ammónium-hidroxiddal közömbösítjük. Az egészet kvantitatíve 100 ml-es mérőlombikba mossuk és jelig töltjük. 3 órai állás után szűrjük, majd 50 ml-hez 1 gramm kálium-jodidot adunk és titrálás előtt 10 ml 25%-os HCl-el savanyítjuk. A kivált jódot 0.1 n nátriumtioszulfáttal titráljuk. 1 ml 0.1 n Na 2 S egyenértékű mgramm szulfátionnal. Szulfid-ionok meghatározása Helyszíni és laboratóriumi meghatározását px mérő szulfid szelektív elektróddal kell végezni. Szerves anyag tartalom meghatározása A 150 o C hőmérséklettel tömegállandóságig szárított 5 gramm talajmintát porcelán vagy platina tégelybe nyílt lángon kell hevíteni, eleinte kis, majd később nagyobb lánggal. A mintát időnként keverni kell. Az izzítás befejeződésére a színváltozás utal azt követően még 600 másodpercig 14/17

16 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 tovább hevítendő a minta. Ekszikátorban való hűtés után kell megállapítani a tömegveszteséget, amely hússzal szorozva adja az izzítási veszteséget %-ban kifejezve, mely közelítőleg a szerves anyag tartalommal egyenlő. Ha a minta sok karbonátot tartalmazott, a mintát izzítás után ammónium-karbonát oldattal kell nedvesíteni, majd 105 C hőmérsékleten tömegállandóságig szárítani. Az oxidok így visszaalakulnak karbonátokká. A felvett karbonát mennyiséget az izzítási veszteségből ki kell vonni A talajagresszivitás és kóboráram veszélyeztetés értékelése Az értékelést és a szükséges védelmi mód meghatározását a Társaság integrált irányítási rendszerében előírtak szerint kell elvégezni és dokumentálni. Talajvizsgálatok értékelése A talaj fajlagos ellenállása alapján a talaj lehet " fokozottan", "közepesen", vagy "nem agresszív". A vizsgálati lapon rögzített végleges minősítéshez még az alábbiakat kell figyelembe venni. A fajlagos ellenállás értéke alapján minősített talajt egy fokozattal agresszívabbnak kell tekinteni, ha: ph értéke 4, vagy a savasság értéke 2,5 mg/kg a redox potenciál értéke 0,1 V a klorid és szulfát ion tartalom 200, illetve 800 mg/kg szerves anyag tartalom 5% Kevésbé agresszívnak tekinthető az a talaj, amelynek ph értéke 9% mésztartalma 5% a redox potenciálja 300 V, kivéve, ha a nagy ph érték mv-nál kisebb redox potenciállal jár együtt. A talaj korróziós szempontból jelentős tulajdonságai időnként, évszakonként, periódusonként változhatnak, melyek nagymértékben befolyásolhatják a korróziós folyamatok sebességét. A ható tényezők nagy száma és állandó változása miatt a talaj korrodáló képessége előre pontosan nem adható meg, de néhány fontos mérési eredmény figyelembevételével mértéke a műszaki igényeknek megfelelően becsülhető. Tájékoztató jellegű adatok a talaj korrodáló képességéről Talaj korrozivitás Értéke Megnevezése A talaj fajlagos ellenállása (Ω m) Egyenletes korrózió sebessége (mm/év) Bemaródás legnagyobb mélyülési sebessége (mm/év) 12 Igen nagy ρ < 5 > 1,5 > 3,0 11 Igen nagy 5 < ρ < 10 1,5 1 3,0 2,4 10 Nagy 5 < ρ < 10 1,0 0,5 2,4 1,9 9 Nagy 5 < ρ < 10 0,5 0,3 1,9 1,5 8 Nagy 10 < ρ < 25 0,3 0,15 1,5 1,25 7 Jelentős 10 < ρ < 25 0,15 0,10 1,25 1,0 6 Jelentős 10 < ρ < 25 0,10 0,07 1,0 0,7 5 Közepes 25 < ρ < 50 0,07 0,05 0,7 0,5 4 Csekély 50 < ρ < 100 0,05 0,03 0,5 0,3 3 Csekély 50 < ρ < 100 0,03 0,01 0,3 0,1 2 Kicsi 100 < ρ < 0,01 0,1 0,07 1 Kicsi 100 < ρ < 0,005 0,07 0,05 0 Elhanyagolható 100 < ρ - - A vezeték veszélyeztetési fokozatának értékelése A minősített talajagresszivitás és szerkezetpotenciál alapján a veszélyeztetési fokozat minősítését az alábbiak szerint kell meghatározni: 15/17

17 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 A vezeték veszélyeztetési fokozatának meghatározása A szerkezetpotenciál értéke Minősítés A talaj agresszivitása nem agresszív magas Nem veszélyeztetett közepesen agresszív Közepesen veszélyeztetett Fokozottan veszélyeztetett közepes közepes alacsony magas alacsony közepes nem agresszív közepesen agresszív nem agresszív fokozottan agresszív közepesen agresszív fokozottan agresszív fokozottan agresszív 2.4. Üzemelő vezetéken végzett vizsgálatok eredménye szerinti intézkedések A korróziós vizsgálati lapon rögzített eredményeket az utólagos védelmi célzatú beavatkozások módjának, adott esetben a rekonstrukció szükségességének elbírálásához kell felhasználni az alábbi módon. Az eredményeket a már meglévő károsodások mértékének és jellegének ismeretében kell felhasználni. A védelmi célzatú beavatkozás szükségességét az az alapelv határozza meg, hogy "közepesen", vagy "fokozottan" agresszív talajok esetében a cső szerkezetpotenciálnak az mv-os határértéktől pozitív irányba való eltérése 25 mv-onként megduplázza a talajagresszivitásból adódó korrózió sebességét és ehhez járulhat az esetleges kóboráram korrózió. Üzemelő vezetéken végzett vizsgálatok eredménye szerinti intézkedések A vizsgálati eredmények lehetséges intézkedés szerinti A védelem megoldható szigetelésjavítással (cserével), vagy katódvédelem kiépítésével, szükség esetén a kettő együttes alkalmazásával. E műszaki megoldási módok közül a helyi lehetőségek figyelembevételével kell választani. A kóboráram hatásának csökkentése érdekében az anódosan polarizált vezetékszakaszokat elektromosan tagolni kell (szigetelő karimákkal), vagy aktív védelmet kell kiépíteni. Azt a műszaki megoldást kell alkalmazni, amely a leghatásosabban képes a kóboráram hatását csökkenteni. Amennyiben a veszélyeztetett szakasz és a korróziós hatás mértéke lehetővé teszi, helyi galván anódos védelemmel kell ellátni a gázvezetéket. Komplex beavatkozást igényel: vezeték szakasz elektromos tagolása /szigetelő közdarabok/ szigetelés javítás, aktívvédelem alkalmazása. Talaj agresszivitás közepesen agresszív fokozottan agresszív nem agresszív közepesen agresszív fokozottan agresszív A szerkezet potenciál értéke közepes alacsony közepes magas közepes alacsony Kóboráram jelenléte nincs van jelentős veszélyeztetés 16/17

18 2201_06_DU_01_D_2019_M-03 A feltárásos vizsgálatok eredményeinek értékelése alapján, az alábbi módon határozható meg a vezeték pillanatnyi műszaki állapota: Korróziós veszélyeztetés vizsgálat és a műszaki állapot komplex értékelése A műszaki állapot minősítése "Megfelelő" műszaki állapot "Közepes" műszaki állapot "Rossz" műszaki állapot Acélcső állagának és szigetelésének minősítése kismértékben károsodott közepesen károsodott kismértékben károsodott közepesen károsodott fokozottan károsodott közepesen károsodott fokozottan károsodott A vezeték veszélyeztetettségi fokozata veszélyeztetés nincs, vagy közepes veszélyeztetés nincs veszélyeztetés nagy veszélyeztetés közepes veszélyeztetés nincs veszélyeztetés fokozott veszélyeztetés közepes veszélyeztetés fokozott 17/17

19 2201_06_DU_01_D_2019_M-04 FELTÁRÁS NÉLKÜLI VEZETÉKÉPÍTÉS 1. Általános követelmények Feltárás nélkül végezhető vezetéképítési technológiák a következők: PE csöves bélelés, kis falvastagságú, flexibilis műanyagcsővel történő bélelés, csőfelhasító eljárás. Az építési technológián belül a választott építési rendszer alkalmazhatóságáról a beruházó (tervező) által biztosított tervdokumentáció és megfelelőség igazolási bizonylatok alapján dönt a földgázelosztó. Feltárás nélküli eljárással az a kivitelező végezhet gázelosztó-vezeték rekonstrukciót, amely a technológia alkalmazására jogosultsággal és felkészültséggel rendelkezik. A feltárás nélküli eljárással az új vezeték a felhagyásra kerülő csőben kerül elhelyezésre, ezért törekedni kell arra, hogy a kivitelezés a gázszolgáltatás legrövidebb idejű zavarásával, vagy az építés időtartamára létesített ideiglenes vezetéken fenntartható legyen. A belső keresztmetszet és a szállítókapacitás megfelelőségét számítással igazolni kell. A felújításra kerülő csővezetéket az üzemelő gázellátó rendszerről le kell választani, nyomás és gázmentesíteni (lefúvatni) kell a 6. fejezet követelményei figyelembevételével. A gázmentesített csővezetékbe az új csővezeték elhelyezése és a meglévő leágazó vezetékek rákötése, vagy új leágazások kialakítása az építési rendszer technológiája által előírt módon történhet. A feltárás nélküli eljárással készült csővezetéket új csővezetéknek kell tekinteni és ennek megfelelően kell a hálózatellenőrzési kategóriába besorolni. 2. PE csöves bélelés Az eljárás lényege, hogy a hagyományos, nyílt árkos eljárással fektetett PE csövekkel azonos technológiai jellemzőkkel rendelkező PE csövek átmérőjét meghatározott technikákkal ( C profilra hajtás, átmérő zömítés) lecsökkentik és a felújítandó meglévő csővezetékbe (gazdacsőbe) behúzzák. A felújítandó vezeték a továbbiakban a földgázelosztó előírása szerint burokcsőként és/vagy védőcsőként működik. A PE csöves bélelés az alkalmazására vonatkozó gyártóikivitelezési technológiai előírások szerint hajtható végre. Építési rendszerek: Compact Pipe (CP) eljárás A technológia Magyarországi forgalmazója: BONEX Építőipari Kft Budapest, Szabolcs u. 29. Béléscső gyártó: Wavin Gmbh, Németország Átmérő csökkentés módja és az üzemi keresztmetszet visszaállítása: a gyárilag C profilra hajtott PE béléscsövet a gazdacsőbe történő behúzást követően gőzzel felmelegítik, amely a kerek csőprofilt visszaállítja. Alkalmazási átmérő tartomány: DN Alkalmazási nyomás: MSZ EN 1555 szabványsorozat szerint Béléscső anyag minőség: PE 80 vagy PE 100 Béléscső falvastagság: földgázra SDR 17,6 (SDR 17) Alkalmazási engedélyek: - építőipari műszaki engedély (ÉME) száma: É 051/ gázipari alkalmazási hozzájárulás: MBFH 506/2/2007 Leágazások kialakítása: a leágazási helyek nyíltárkos feltárását követően a felújítandó vezetéken a bélelő cső behúzása előtt rákötési ablakok kerülnek kivágásra. A csőbélelés végrehajtása után a leágazások kialakítása PE leágazó idomok felhegesztésével történhet. A bélelt csőre utólagos leágazás is kialakítható. A béléscsövet nem sértő burokcső kivágáshoz a Magyarországi forgalmazó megfelelő technológiával rendelkezik. 1/4

20 2201_06_DU_01_D_2019_M-04 CF-Liner eljárás A technológia Magyarországi forgalmazója: UMWELT-TECHNIK Csőtisztító, Építő és Szolgáltató Kft Kerecsend, Ipartelep 031/26 hrsz. Béléscső gyártó: AGRU Kunststofftechnik Gmbh, Németország Átmérő csökkentés módja és az üzemi keresztmetszet visszaállítása: a gyárilag C profilra hajtott PE béléscsövet a gazdacsőbe történő behúzást követően gőzzel felmelegítik, amely a kerek csőprofilt visszaállítja. Alkalmazási átmérő tartomány: DN Alkalmazási nyomás: 4,8 bar és 6 bar Béléscső anyag minőség: PE 80 vagy PE 100 Béléscső falvastagság: földgázra SDR 17,6 Alkalmazási engedélyek: - DVGW termék megfelelőségi vizsgálati bizonyítvány Leágazások kialakítása: a leágazási helyek nyíltárkos feltárását követően a felújítandó vezetéken a bélelő cső behúzása előtt rákötési ablakok kerülnek kivágásra. A csőbélelés végrehajtása után a leágazások kialakítása PE leágazó idomok felhegesztésével történhet. A bélelt csőre utólagos leágazás is kialakítható. A béléscsövet nem sértő burokcső kivágáshoz a Magyarországi forgalmazó megfelelő technológiával rendelkezik. Rolldown eljárás A technológia Magyarországi forgalmazója: AGRIAPIPE Csőtisztító, Építő és Szolgáltató Kft Eger, Talizmán u. 5. Béléscső gyártó: speciális csőanyagot nem igényel, az MSZ EN 1555 szabványsorozat szerinti PE cső használható Átmérő csökkentés módja és az üzemi keresztmetszet visszaállítása: a szabványos átmérőjű PE cső átmérőjét egy speciális görgősoron átengedve, környezeti hőmérsékleten kb. 10%-al csökkentve állítják elő a béléscsövet. A gazdacsőbe történő behúzást követően a béléscsövet vízzel feltöltik és 16 bar nyomáson az eredeti átmérőt visszaállítják. Alkalmazási átmérő tartomány: SDR 11 cső esetében DN SDR 17,6 (SDR 17) cső esetében DN Alkalmazási nyomás: MSZ EN 1555 szabványsorozat szerint Béléscső anyag minőség: PE 80 vagy PE 100 Béléscső falvastagság: SDR 11 vagy SDR 17,6 Alkalmazási engedélyek: a cső MSZ EN 1555 szabványsorozat szerinti, ezért külön rendszerengedély nem szükséges Leágazások kialakítása: a leágazási helyek nyíltárkos feltárását követően a felújítandó vezetéken a bélelő cső behúzása előtt rákötési ablakok kerülnek kivágásra. A csőbélelés végrehajtása után a leágazások kialakítása PE leágazó idomok felhegesztésével történhet. A bélelt csőre utólagos leágazás is kialakítható. A béléscsövet nem sértő burokcső kivágáshoz a Magyarországi forgalmazó megfelelő technológiával rendelkezik. 3. Kis falvastagságú, flexibilis műanyagcsővel történő bélelés Az eljárással egy kis falvastagságú, de nagy szilárdságú rugalmas műanyag béléscső kerül meghatározott technikákkal (pl. behúzás, vagy tömlőkifordítás és a gazdacső belső falára felragasztás) a felújítandó csővezetékbe (gazdacsőbe) elhelyezésre. Az építési rendszer típusától függően a felújítandó cső a továbbiakban burokcsőként, vagy védőcsőként működik (ha a béléscső és felújítandó cső fal között gyűrűstér alakul ki), illetve a bélelő cső tartószerkezeteként szolgál (pl. tömlőkifordítás és a gazdacső belső falra történő felragasztásos technológia esetében). A kis falvastagságú flexibilis műanyagcsővel történő bélelés az alkalmazására vonatkozó gyártói-kivitelezési technológiai előírások szerint végezhető. 2/4

21 2201_06_DU_01_D_2019_M-04 Építési rendszerek: Primus Line eljárás A technológia Magyarországi forgalmazója: BONEX Építőipari Kft Budapest, Szabolcs u. 29. Béléscső gyártó: Rädlinger Primus Line Gmbh, Németország Átmérő csökkentés módja és az üzemi keresztmetszet visszaállítása: a béléscső összelapított állapotú. A felújítandó csőbe történő behúzást követően a béléscsövet vízzel, vagy levegővel feltöltik és így állítják elő az üzemi keresztmetszetet. A béléscső és a gazdacső között gyűrűs légtér alakul ki. Alkalmazási átmérő tartomány: DN Alkalmazási nyomástartomány: 25 bar Béléscső anyag minőség: PE külső réteg Kevlar hordozó szövet PE belső réteg Béléscső falvastagság: 6 8 mm (nyomásértéktől függően) Alkalmazási engedélyek: - építőipari műszaki engedély (ÉME) száma: É 88/ gázipari alkalmazási engedély: MBFH 514/2/2007 Leágazások kialakítása: a felújított csővezetéken leágazás, illetve utólagos leágazás is kialakítható. A leágazás a vezeték adott szakaszának kivágásával, a vezetékvégek speciális karimás kiképzésével és a karimák közé szintén karimás illesztődarab beépítésével alakítható ki (utólagos leágazás a gázszolgáltatás szüneteltetésével történhet!). Process r.tec eljárás A technológia Magyarországi forgalmazója: UMWELT-TECHNIK Csőtisztító, Építő és Szolgáltató Kft Kerecsend, Ipartelep 031/26 hrsz. Béléscső gyártó: AGRU Gmbh, Németország Átmérő csökkentés módja és az üzemi keresztmetszet visszaállítása: a béléscső összelapított állapotú, melynek belső felületét folyékony epoxigyantával vonják be. A béléscsőbe sűrített levegőt vezetve az epoxigyantás felületével kifordítva vezetik be a gazdacsőbe és a gazdacső belső felületéhez ragasztják. A béléscsőbe gőzt vezetnek, amely az epoxigyantát megszilárdítja. Alkalmazási átmérő tartomány: DN Alkalmazási nyomástartomány: 30 bar Béléscső anyag minőség: r.tex márkanevű PE anyagú szövetből készült PE bevonatos tömlő Béléscső falvastagság: 3 mm Alkalmazási engedélyek: - MBH 619/1999 hozzájárulás a gázipari alkalmazásra max. 6 bar nyomásig - MBH 1265/2003 hozzájárulás kiegészítés a 30 bar nyomásig való gázipari alkalmazásra Leágazások kialakítása: a felújított csővezetéken leágazás, illetve utólagos leágazás is kialakítható. A leágazás a gazda- és béléscső adott szakaszának kivágásával, a vezetékvégek WECO eljárással kialakított karimás kiképzésével és a karimák közé szintén karimás illesztődarab beépítésével alakítható ki (utólagos leágazás a gázszolgáltatás szüneteltetésével történhet!). Process-Phoenix eljárás A technológia Magyarországi forgalmazója: AGRIAPIPE Csőtisztító, Építő és Szolgáltató Kft Eger, Talizmán u. 5. Béléscső gyártó: Karl Weiss Technologies, Germany Átmérő csökkentés módja és az üzemi keresztmetszet visszaállítása: a béléscső összelapított állapotú, melynek belső felületét folyékony epoxigyantával vonják be. A béléscsőbe sűrített levegőt vezetve az epoxigyantás felületével kifordítva vezetik be a gazdacsőbe és a gazdacső belső felületéhez ragasztják. A béléscsőbe gőzt vezetnek, amely az epoxigyantát megszilárdítja. Alkalmazási átmérő tartomány: DN Alkalmazási nyomástartomány: 30 bar Béléscső anyag minőség: Tubetex márkanevű PE anyagú szövetből készült PE bevonatos tömlő Béléscső falvastagság: 3 mm Alkalmazási engedélyek: 3/4

22 2201_06_DU_01_D_2019_M-04 - MBH 619/1999 hozzájárulás a gázipari alkalmazásra max. 6 bar nyomásig - MBH 1265/2003 hozzájárulás kiegészítés a 30 bar nyomásig való gázipari alkalmazásra Leágazások kialakítása: a felújított csővezetéken leágazás, illetve utólagos leágazás is kialakítható. A leágazás a gazda- és béléscső adott szakaszának kivágásával, a vezetékvégek speciális karimás kiképzésével és a karimák közé szintén karimás illesztődarab beépítésével alakítható ki (utólagos leágazás a gázszolgáltatás szüneteltetésével történhet!). 4. Csőfelhasító eljárás Az eljárás szürkeöntvény és acél vezetékek feltárás nélküli felújítására alkalmas. Ezen technológiai utasítás 8. fejezete szerinti követelményeknek megfelelően felhagyott gázelosztó vezetéken a tervdokumentáció szerinti vezetékszakaszokon a felhasító szerszám indítására és fogadására alkalmas helyeket kell kialakítani. A csőfelhasítás dinamikusan ütő földrakétával történik, amely a csövet szétrepeszti és kitágítja olyan mértékben, hogy a csőbe a csőrepesztéssel egy munkamenetben, az MSZ EN :2011 szabvány szerinti PE cső behúzható legyen. A meglévő leágazások átkötése, valamint az új leágazások csatlakoztatására a felhagyásra kerülő csővezetéken rákötési ablakokat kell kivágni. 4/4

23 2201_06_DU_01_D_2019_M-05 Gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés 1. A gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés követelményei Gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés (amennyiben az rendelkezésre áll) csak az arra alkalmas földgázelosztó vezetékeken végezhető, amelyet a hálózatellenőrzési ütemtervben kell meghatározni. Gépjárműves hálózatellenőrzéssel általában a következő feltételeknek megfelelő elosztó vezetékek vizsgálhatók: belterületen, útban, vagy útpadkában elhelyezkedő vezeték, földútban és zöldsávban lévő vezeték, amennyiben a földút, ill. a zöldsáv gépjárművel megközelíthető és járható, külterületen, útban, vagy útpadkában elhelyezkedő vezeték, amelyek nyomvonala fölött az ellenőrző gépjármű el tud haladni, a szélső mintavevő harangtól max. 2 m távolságra van a gázvezeték. Járdán gépjárműves hálózatellenőrzés nem végezhető! Egymás mellett, párhuzamosan elhelyezett gázelosztó vezetékek esetén mindkét vezetéket külön kell ellenőrizni, ha a két vezeték 2 m-től nagyobb távolságban van egymástól az úttest alatt. Az ellenőrzés eredményét külön kell dokumentálni. Gépjárműves ellenőrzés a következő környezeti körülmények között végezhető: fagymentes időben és hóval nem takart területen, száraz időben, szélcsendes időben vagy legfeljebb gyenge szélben. Gyenge szélnek minősül, ha a szélsebesség 3,5 m/sec vagy vizuális megfigyelés esetében a szél a fák leveleit mozgatja, de a kisebb gallyak még nem mozognak. Mérési üzemmódban a mintavevő harangok (szondafejek) a talaj felszínétől 5-15 cm közötti távolság tartományban legyenek. A mintavevő harangok magasságának beállításánál a következőket kell figyelembe venni: az úttest minőségét (egyenetlenségét), a szélső mintavevő harangtól számítva az ellenőrzendő gázelosztó vezeték távolságát. Mérési üzemmódban a gépjármű haladási sebessége 5-20 km/h lehet. A sebesség megválasztásánál a következőket kell figyelembe venni: minél egyenletesebb az úttest és minél közelebb halad a gépjármű a gázelosztó vezeték nyomvonalához annál nagyobb lehet a haladási sebesség és csökkenhet a mérőharangok beállítási magassága, minél egyenetlenebb az úttest (erősen gödrös) és minél messzebb vannak a mérőharangok a gázelosztó vezeték nyomvonalához, annál kisebb lehet a haladási sebesség, és nőhet a mérőharangok beállítási magassága, forgalmi helyzetet. Fentieket figyelembe véve ha: a hálózatellenőrző gépjármű a gázelosztó vezeték fölött halad, az úttest sima, úgy a haladási sebesség 20 km/h lehet és a mintavevő harangok az úttest felszínétől 5 cm távolságban lehetnek, a szélső mintavevő harangtól a gázelosztó vezeték legfeljebb 2 m távolságra található, az úttest sima, úgy a haladási sebesség 10 km/h lehet és a mintavevő harangok az úttest felszínétől 5 cm távolságban lehetnek, a szélső mintavevő harangtól a gázelosztó vezeték legfeljebb 2 m távolságra található, de úttest gödrös, úgy a haladási sebesség 5 km/h lehet és a mintavevő harangok az úttest felszínétől 10 cm távolságban lehetnek. A gépjárműves hálózatellenőrzés beépített mérőműszere a PORTAFID LP típusú készülék, melynek kezelési utasítását a hálózatellenőrzések időtartama alatt folyamatosan a gépjárműben kell tartani. 1/3

24 2201_06_DU_01_D_2019_M-05 Gázszivárgás észlelés esetére a szivárgási hely behatárolása céljából a gépjárműben üzemképes állapotban kell tartani 1 db tf.% méréshatárú gázszivárgás mérő műszert is. 2. A gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés végrehajtása Ezen tevékenység kizárólag a Hálózat üzemeltetés vezető írásbeli engedélye alapján végezhető! A mérési helyszínre érkezéskor a gépjárműre fel kell szerelni a mintavevő harangokat. A mérési tevékenység elindítása előtt ellenőrizni kell az alábbiakat: a gépjármű üzemkész állapotát és biztonsági berendezéseit (fékek, irányjelzők, megkülönböztető jelzés stb.), a hálózatellenőrző műszer és a fűtőgáz palackok állapotát, rögzítését, a mintavevő harangok állapotát, rögzítését, a szűrők állapotát, tisztaságát (szükség esetén a szűrőt tisztítani, vagy cserélni kell), mozgó részek megfelelő működését. Ezután mérési üzemmódba kell kapcsolni, a felfűtést meg kell indítani a palackok szelepének megnyitásával. A hálózatellenőrzésére a mérőműszer ppm mérési tartományát kell alkalmazni. Riasztási (hangjelzés) határként 3 ppm-et kell beállítani. A mérési tevékenység során a következő feladatokat kell elvégezni: az ellenőrzés helyszínére vonatkozó azonosító adatok beírása a számítógépbe a hálózatellenőrzési térképpel megegyezően, a mintavevő harangok talajfelszíntől való távolságát a helyi adottságok szerint be kell állítani (a talajfelszín változásának minősége és a vizsgált gázvezetéknek a gépjármű hossztengelyétől való távolsága szerint kell a mintavevő harangok talajfelszíntől való távolságát változtatni). A mintavevő harangok épségének megóvására a mérés során figyelemmel kell lenni (pl. lassítani és magasságot változtatni, ha az útviszonyok megváltoznak). a hálózatellenőrzési térképen azonosítani kell a nyomvonalat, be kell írni a mérést végző nevét, a település kódszámát, az utca kódszámát fenti adatok betáplálása után automatikusan beindul a tesztgáz beadása, a mérési szakasz kezdőpontján indítani kell a gépjárművet, valamint a mérést és folyamatosan figyelemmel kell kísérni a mérési eredmények alakulását, mérés lefolytatása, melynek során a hálózatellenőrzési térképen a gázvezeték nyomvonalának változásait folyamatosan követni kell a gépjárművel), a gépjármű leállításakor be kell írni a mérés befejezésének helyét (házszám, tér stb.), lakott területen kívül a vezeték hossz-szelvény számot, a Mérés befejezése billentyű megnyomásával, a mérési szakasz befejeződött, a Mérés tárolása billentyű megnyomásával a mérési adatok rögzítése a gépjármű számítógépén megtörténik, a tárolt adatállomány kimentése és archiválása CD lemezre, gázszivárgás észlelése esetén a 4. pont szerint kell eljárni. A mérési feladat befejezését (a mérőműszer kikapcsolását) követően a mintavevő harangokat le kell szerelni és ellenőrizni kell az állapotukat, valamint a szűrők tisztaságát. FIGYELEM! A mérési folyamat során az égéskamrában égő "hidrogénláng" a legfeljebb 2 tf.% szénhidrogén-gáz beszívásakor önműködően kialszik, így robbanóképes gázközegben a berendezés nem működik. Amennyiben a láng kialszik és a környezet szénhidrogén koncentrációja megengedi a műszer átöblítése után a mérési folyamat kézi gyújtással a műszer kezelési utasításában leírtak betartásával újra indítható. 3. A gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés értékelése, a dokumentálás külön előírásai A mérési eredményeket és a kapcsolódó egyéb adatokat a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés című folyamatleírás követelményei szerint kell rögzíteni. 2/3

25 2201_06_DU_01_D_2019_M-05 A diagramok ellenőrzése, a CD lemezek elkészíttetése, az archivált bizonylatok és adathordozók tárolásának biztosítása, a szakterületet közvetlenül irányító vezető, vagy az általa megbízott dolgozó feladata. Az archivált hálózatellenőrzési adatokat a Társaság integrált irányítási rendszerében szabályozott módon kell tárolni. A CD lemezen fel kell tüntetni a hozzá tartozó Hálózatellenőrzési naplók azonosító jelét (kezdő és befejező sorszámát), az ellenőrzés kezdő és befejező dátumát és az ellenőrzött települések nevét. Ha a gépjárműves mérést a gázvezeték bármely szakaszán megismétlik, azt új szakaszként kell kezelni és a számítógép által rögzített, későbbi időpont szerint besorolni, dokumentálni. A gépjárműves hálózatellenőrzés méréseinek értékelésénél figyelemmel kell lenni, hogy a mért koncentráció érték függ a szivárgás intenzitásától, a talaj és a felszíni réteg áteresztő képességétől, az időjárási- és szélviszonyoktól, a gépjármű haladási sebességétől, és attól, hogy a műszeres gépjármű a gázvezeték nyomvonalán, vagy mellette (a megengedett távolságon belül) haladt. 4. Gépjárműves hálózatellenőr feladatai gáz észlelésekor A gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés során, ha a műszer gázszivárgást jelzett, meg kell állni és a hálózatellenőrző gépkocsiba rendszeresített hordozható gázkoncentráció mérő műszerrel - szondalyukak készítése nélkül - meg kell győződni arról, hogy a jelzés valóban gázszivárgásból ered. Gázszivárgás észlelése esetén a veszélyeztetettség mértékének megfelelően ezen technológiai utasítás pontja szerinti intézkedéseket kell megtenni. 3/3

26 2201_06_DU_01_D_2019_M-06 Acél vezeték szakaszolása Hütz+Baumgarten prészáró-elemes készülékkel A készülék DN 25 DN 65 (1 2 ½ ) mérettartományba tartozó acél gázvezetékek gázkiáramlás nélküli ideiglenes szakaszolására alkalmas. A készülék felépítését és elemeit az 1. sz. ábra szemlélteti. 1. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúródóm 6. Gömbcsap (Zsilip) 7. Adapter 8. Hegeszthető megfúró idom 9. Közcsavar 10. Koronafúró 11. Központfúró 13. Elzáró fej, 4 bar (vulkanizált gumi) 14. Dugózó rúd 15. Záródugó 16. Mágnes rúd 1. sz. ábra 2. sz. táblázat Elzárandó átmérő DN 25 DN 32 DN 40 DN 50 DN 65 Megfúró idom G1 x G1½ G1½ x G2 G1½ x G2 G2 x G2½ G2½ x G3 Adapter G1½ x G2½ G2 x G2½ G2½ x G2½ G3 x G3 Gömbcsap 2½ 3 Záródugó G1 G1½ G2 G2½ Szükséges furatátmérő 25 mm 33 mm 40 mm 50 mm 65 mm Koronafúró 25 mm 33 mm 40 mm 50 mm 65 mm Központfúró 6,3 mm 14,5 mm Mágnesrúd 25 mm 32 mm Elzáró fej átmérő 24 mm 32 mm 39 mm 49 mm 62 mm Maximális zárási nyomás 4 bar A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei 1. Megfúrás A kiszakaszolási ponton az acél csővezetékre fel kell hegeszteni a hegeszthető megfúró idomot. Az acél vezeték nyomás alatti hegesztése során be kell tartani ezen technológiai utasítás pontjában megfogalmazott követelményeket, kiemelt tekintettel a hegesztés idején megengedhető legnagyobb gáznyomásra vonatkozó előírásokra. Az adaptert fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére és az adapterre a zsilip funkciójú gömbcsapot. A koronafúrót és a központ fúrót a 2. sz. táblázatnak megfelelően a fúrórúddal össze kell csavarozni. A fúrókészüléket a megfúródómmal össze kell csavarni. A fúró rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni és a fúró rudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe kell tolni. Az összeszerelt készüléket a gömbcsapra fel kell csavarni. A gömbcsapot ki kell nyitni. 1/3

27 2201_06_DU_01_D_2019_M-06 A megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására. A megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varrat tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra tömörségét ismételten biztosítani kell. A fúró rudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját. A fúró rudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. A pneumatikus hajtóművet a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását. A fúrás elvégzése után a fúró rudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni. A fúrókészülékről a megfúró idomot le kell szerelni. 2. Forgács eltávolítása A mágnes rudat vékonyan be kell zsírozni. A mágnes rudat a megfúródómba be kell helyezni. Az összeszerelt megfúródómot a zsilipre (gömbcsapra) fel kell szerelni. A zsilipet (gömbcsapot) az ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A mágnes rudat le kell tolni a vezeték aljáig. A mágnes rúd enyhe mozgatásával a forgácsot össze kell gyűjteni a vezeték aljáról. A mágnes rudat a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni. A fémforgácsot a mágnesről el kell távolítani. A forgács vezetékből történő eltávolításának műveletét addig kell ismételni, míg a mágnes forgácsot gyűjt össze a vezetékből. 3. Elzárás Az elzáró fej állapotát a csővezetékbe történő behelyezése előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Az elzáró fejet az 1. sz. táblázat alapján fel kell szerelni a fúrórúdra körmös kulcs segítségével. A fúrókészüléket a megfúródómmal össze kell csavarni. A zsírozott fúró rudat az összeszerelt megfúró szerkezetbe kell helyezni. A megfúró szerkezetet fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A fúró rudat előre kell tolni addig, amíg az elzáró fej el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték alkotóját. A fúró rudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. A záró elemet a fúrókészülék előtolásának segítségével a csőbe kell préselni. A gáztömör zárás ellenőrzése a megfúródómon található ¼ -os gömbcsap segítségével. 4. A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken 5. A zárás feloldása A zárás lassú feloldása a fúrókészülék előtolásának segítségével a ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett. 2/3

28 2201_06_DU_01_D_2019_M-06 A zárás feloldása után a fúró rudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni. A fúrókészülékről a megfúródómot le kell szerelni. 6. Dugózás A 2. sz. táblázat alapján a megfelelő záródugót a dugózó rúdba kell helyezni és a hernyócsavarokkal rögzíteni kell. A dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A dugózó rudat a megfúródómba kell helyezni. A megfúródómot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot. A záródugót a hegeszthető megfúró idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni. A menetes záródugó annak lehegesztése nélkül legfeljebb 4 bar üzemi nyomásig alkalmazható! A gáztömör zárást a megfúródómon található ¼ -os gömbcsap segítségével kell ellenőrizni. A megfúródóm, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a hegeszthető megfúró idomról. A dugózó rúd eltávolítása a záródugóról a hernyócsavarok lazítását követően. 3/3

29 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 Szakaszolás Hütz+Baumgarten 1- bar-os dupla alsó ballonozó készülékkel 1. ACÉL ANYAGÚ VEZETÉK SZAKASZOLÁSA A megfúró készülék szerkezeti felépítésének bemutatása 1. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúródóm 6. Gömbcsap (Zsilip) 7. Adapter 8. Hegeszthető megfúró idom 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm acél csőhöz 11. Központfúró 14. Dugózó rúd 15. Záródugó 16. Mágnes rúd A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei 1. sz. ábra 1.1. Megfúrás A ballonozó idom acél csővezetékre történő felhegesztése előtt a szakaszolási pontokat úgy kell megválasztani, hogy a csővezetékbe történő behelyezés során a ballon, korábbi megfúrási helyre vagy csővezeték folytonosságot biztosító varrat helyére vagy annak közvetlen közelébe, azaz a hegesztett kötéstől 5D távolságon belül nem eshet. Ezen követelmény alól a helyszíni körülmények függvényében szóbeli felmentést a zárt technológiás munkairányító adhat. A kiszakaszolási ponton az acél csővezetékre fel kell hegeszteni a hegeszthető megfúró idomot. Az acél vezeték nyomás alatti hegesztése során be kell tartani ezen technológiai utasítás pontjában megfogalmazott hegesztési előírásokat, kiemelten a hegesztés idején megengedhető legnagyobb gáznyomásra vonatkozó követelményeket. Az adaptert fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére és az adapterre a zsilip funkciójú gömbcsapot. A koronafúrót és a központ fúrót a fúrórúddal össze kell csavarozni. A fúrókészüléket a megfúródómmal össze kell csavarni. A fúró rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni, majd a megfúródómon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni. Az összeszerelt készüléket a gömbcsapra fel kell csavarni. A gömbcsapot ki kell nyitni. A megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására. A megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varrat tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra tömörségét ismételten biztosítani kell. A fúró rudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját. A fúró rudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. 1/11

30 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 A pneumatikus hajtóművet a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását. A fúrás elvégzése után a fúró rudat kontrolláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrollálása miatt. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Forgács eltávolítása A mágnes rudat vékonyan be kell zsírozni. A mágnes rudat a megfúródómba be kell helyezni. Az összeszerelt megfúródómot a zsilipre (gömbcsapra) fel kell szerelni. A zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A mágnes rudat le kell tolni a vezeték aljáig. A mágnes rúd enyhe mozgatásával a forgácsot össze kell gyűjteni a vezeték aljáról. A mágnes rudat a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni. A fémforgácsot a mágnesről el kell távolítani. A forgács vezetékből történő eltávolításának műveletét addig kell ismételni, míg a mágnes forgácsot gyűjt össze a vezetékből, de minimum 5 alkalommal Ballonozás A ballonokat a művelet megkezdése előtt 0,2 bar nyomáson nyomáspróbázni kell. A nyomáspróba időtartama min. 10 perc legyen. MDS ballonok esetén a ballonok tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni. A ballon behelyező rudazatokat ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) oly módon, hogy a ballonozó készülék felső, két 1 ½ os gömbcsapjai által meghatározott sík a cső hossztengelyével párhuzamos legyen. A ballonozó készülék záróhollandiját meg kell húzni. A ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjait és egyéb szerelvényeit el kell zárni. A zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) ki kell nyitni. A ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében be kell tolni a 2. sz. táblázat szerinti, a ballonozón elhelyezett skála szerinti mélységig. 2. sz. táblázat Cső névleges átmérő (Acél/Öntvény) Ballon típusa Skála Ballonozó cső behelyezési mélysége Ballon belső nyomása Max. üzemi nyomás a csőben Kontroll méret DN 80 MDS 80 2,5 bar 1 bar 565 mm DN 100 DN 200 MDS 100 2,5 bar 1 bar 555 mm DN 250 MDS 100 2,5 bar 1 bar 555 mm DN 300 Textil bevonatú 300 0,6 bar 0,1 bar 491 mm 2/11

31 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 Kontroll méret 2. sz. ábra A meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell és ellenőrizni kell a kontroll méretet a 2. sz. ábra szerint. Az MDS ballonokat a gyári hajlítási iránynak megfelelően a 3. sz. ábra szerint kézzel meg kell hajtani, ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon. 3. sz. ábra A ballonokat fel kell helyezni a ballon behelyező rudazatokra. A ballonokból kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell. A ballonozó szerkezet ballon behelyező csövét szilikon spray-vel be kell fújni. A ballonozó rudazatot be kell helyezni a ballonozó szerkezet ballonbehelyező csövébe úgy, hogy az elérje a zárt állapotú 1 ½ os gömbcsapot és a ballon hajtási iránya az elzárandó csővezetékbe történő behelyezés irányába mutasson. A ballonozó csőre a rudazaton lévő sapkát kézzel rá kell csavarni. A második ballont az előzőhöz hasonlóan kell elhelyezni a ballonozó készülékben. A vezetékbe az első ballont a gázáramlás ellenében kell elhelyezni. Ki kell nyitni az 1 ½ os gömbcsapot és a ballont le kell tolni a csővezetékbe. A rudazat méretét be kell állítani. A ballont a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni vagy nitrogénnel fel kell tölteni az előírt nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell. A ballonok felfújása során előnyben kell részesíteni a nitrogénnel történő feltöltést, de a feltöltés kézi pumpa segítségével, levegővel is elvégezhető. ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulásmentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 méter magasságban kell lennie. A lefúvató tömlőt az elkerített elárasztási zónán belül kell elhelyezni. A ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell. A ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 15 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nyomáscsökkenés nem lehet. Szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát. A tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 5 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nyomáscsökkenés nem lehet. 3/11

32 2201_06_DU_01_D_2019_M A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken Hegesztés ideje alatt a ballon környezetében lévő vezeték hőmérsékletét és a ballonokhoz tartozó nyomásmérőkön megjelenő értékeket folyamatosan mérni és ellenőrizni kell. Amennyiben a vezeték hőmérséklete eléri az 50 C -ot a további felmelegedés ellen védeni kell a vezetéket, meg kell kezdeni annak hűtését (vízzel). Ha a ballon nyomása csökken, a hegesztést és egyéb munkálatokat azonnal abba kell hagyni. Ballonnal szakaszolt vezetéken áttoló karmantyú alkalmazásával sarokvarratot kell készíteni. A ballonok kizárólag az áttoló karmantyú körbe hegesztését követően távolíthatók el a csővezetékből. Ballonnal kiszakaszolt vezeték magas hőmérsékletet okozó technológiával (lángvágás, gyorsdaraboló) nem vágható. Erre a célra kizárólag görgős csővágó vagy pneumatikus kézi fűrész alkalmazható A zárás feloldása A ballonok leengedése előtt nyomáskiegyenlítés szükséges. A ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballon két oldalán a nyomáskülönbség értéke nem haladja meg a 100 mbart. A nyomáskiegyenlítést a készülék kezelési utasításában megfogalmazott követelmények szerint kell elvégezni. A nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni. A vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell zárni. A ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ os gömbcsapok zárt állapota mellett ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni. A zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) el kell zárni. A szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Dugózás A záródugót a dugózó rúdba kell helyezni és a hernyócsavarokkal rögzíteni kell. A dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A dugózó rudat a megfúródómba kell helyezni. A megfúródómot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot. A záródugót a hegeszthető megfúró idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni. A menetes záródugó annak lehegesztése nélkül legfeljebb 4 bar üzemi nyomásig alkalmazható! A gáztömör zárást a megfúródómon található ¼ -os gömbcsap segítségével ellenőrizni kell. A megfúródóm, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a hegeszthető megfúró idomról. A dugózó rúd eltávolítása a záródugóról a hernyócsavarok lazítását követően. 4/11

33 2201_06_DU_01_D_2019_M PE ANYAGÚ VEZETÉK SZAKASZOLÁSA A megfúró készülék szerkezeti felépítésének bemutatása 3. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúródóm 6. Gömbcsap (Zsilip) 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm PE csőhöz 11. Központfúró 14. Dugózó rúd A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei 4. sz. ábra 2.1. Megfúrás A ballonozó idom PE anyagú csővezetékre történő felhegesztése előtt a szakaszolási pontokat úgy kell megválasztani, hogy a csővezetékbe történő behelyezés során a ballon csővezeték folytonosságot biztosító varrat (pl. tompavarrat) helyére vagy annak közvetlen közelébe, azaz a hegesztett kötéstől 5D távolságon belül nem eshet. Ezen követelmény alól a helyszíni körülmények függvényében szóbeli felmentést a zárt technológiás munkairányító adhat. A kiszakaszolási ponton a PE csőre fel kell hegeszteni a ballonozó idomot. Fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére a zsilip funkciójú gömbcsapot. A koronafúrót és a központ fúrót a fúrórúddal össze kell csavarozni. A fúrókészüléket a megfúródómmal össze kell csavarni. A fúró rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni, majd a megfúródómon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni. Az összeszerelt készüléket a gömbcsapra fel kell csavarni. A gömbcsapot ki kell nyitni. A megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására. A megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varrat tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra tömörségét ismételten biztosítani kell. A fúró rudat előre kell tolni addig, amíg a fúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját. A fúró rudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. A racsnis kulcsot a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását. A fúrás elvégzése után a fúró rudat kontrolláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt racsnis kulcs mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrollálása miatt. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Ballonozás DN 315 méretű PE anyagú csővezetéken történő ballonozás esetén - ha a csővezetéken elhelyezett jelölések, feliratok alapján egyértelműen nem állapítható meg - ellenőrizni kell 5/11

34 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 ultrahangos falvastagság mérő műszerrel a vezeték SDR méretarányát, annak érdekében, hogy a szakaszolás során alkalmazandó ballon (MDS vagy textil) egyértelműen megállapításra kerüljön. A mérés megkezdés előtt a műszerhez rendszeresített etalon kalibrálóhasáb segítségével meg kell győződni a mérő műszer megfelelőségéről, azaz a mérési pontosságáról. A vezeték anyagának megadásánál manuális beállítást kell alkalmazni. Ez esetben az anyagra - polietilén - jellemző hangterjedési sebességet, amely 2430 m/s, egyedileg, minden mérés előtt a műszeren be kell állítani. A ballonokat a művelet megkezdése előtt 0,2 bar nyomáson nyomáspróbázni kell. A nyomáspróba időtartama min. 10 perc legyen. MDS ballon esetén a ballonok tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni. A ballon behelyező rudazatokat ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) oly módon, hogy a ballonozó készülék felső, két 1 ½ os gömbcsapjai által meghatározott sík a cső hossztengelyével párhuzamos legyen. A ballonozó készülék záró-hollandiját meg kell húzni. A ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjait és egyéb szerelvényeit el kell zárni. A zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) ki kell nyitni. A ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében be kell tolni a 4. sz. táblázat szerinti, a ballonozón elhelyezett skála szerinti mélységig. 4. sz. táblázat Cső névleges átmérő (PE) Ballon típusa Skála Ballonozó cső behelyezési mélysége Ballon belső nyomása Max. üzemi nyomás a csőben Kontroll méret DN MDS 80 2,5 bar 1 bar 565 mm DN MDS 100 2,5 bar 1 bar 555 mm DN MDS 100 2,5 bar 1 bar 555 mm DN SDR11 MDS 300 2,5 bar 0,1 bar 491 mm DN SDR17,6 Textil 300 0,6 bar 0,1 bar 491 mm Kontroll méret 5. sz. ábra A meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell és ellenőrizni kell a kontroll méretet az 5. sz. ábra szerint. Az MDS ballonokat a gyári hajlítási iránynak megfelelően a 6. sz. ábra szerint kézzel meg kell hajtani, ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon. 6. sz. ábra 6/11

35 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 A ballonokat fel kell helyezni a ballon behelyező rudazatokra. A ballonokból kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell. A ballonozó szerkezet ballon behelyező csövét szilikon spray-vel be kell fújni. A ballonozó rudazatot be kell helyezni a ballonozó szerkezet ballonbehelyező csövébe úgy, hogy az elérje a zárt állapotú 1 ½ os gömbcsapot és a ballon hajtási iránya az elzárandó csővezetékbe történő behelyezés irányába mutasson. A ballonozó csőre a rudazaton lévő sapkát kézzel rá kell csavarni. A második ballont az előzőhöz hasonlóan kell elhelyezni a ballonozó készülékben. A vezetékbe az első ballont a gázáramlás ellenében kell elhelyezni. Ki kell nyitni az 1 ½ os gömbcsapot és a ballont le kell tolni a csővezetékbe. A rudazat méretét be kell állítani. A ballont a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni vagy nitrogénnel fel kell tölteni az előírt nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell. A ballonok felfújása során előnyben kell részesíteni a nitrogénnel történő feltöltést, de a feltöltés kézi pumpa segítségével, levegővel is elvégezhető. ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 méter magasságban kell lennie. A lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten belül kell elhelyezni. A ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell. A ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 15 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nyomáscsökkenés nem lehet. Szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát. A tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 5 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nyomáscsökkenés nem lehet A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken Hegesztés ideje alatt a ballon környezetében lévő vezeték hőmérsékletét és a ballonokhoz tartozó nyomásmérőkön megjelenő értékeket folyamatos mérni és ellenőrizni kell. Amenynyiben a vezeték hőmérséklete eléri az 50 C-ot, a további felmelegedés ellen védeni kell a vezetéket, meg kell kezdeni annak hűtését (vízzel). Ha a ballon nyomása csökken, a hegesztést és az egyéb munkálatokat azonnal abba kell hagyni A zárás feloldása A ballonok leengedése előtt nyomáskiegyenlítés szükséges. A ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballon két oldalán a nyomáskülönbség értéke nem haladja meg a 100 mbart. A nyomáskiegyenlítést a készülék kezelési utasításában megfogalmazott követelmények szerint kell elvégezni. A nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni. A vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell zárni. A ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ os gömbcsapok zárt állapota mellett ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni kell. A zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) el kell zárni. A szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Dugózás A ballonozó idom záródugóját a dugózó rúdra kell pattintani. A dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. 7/11

36 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 A dugózó rudat a megfúródómba kell helyezni. A megfúródómot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot. A záródugót a ballonozó idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni. A gáztömör zárás ellenőrzése a megfúródómon található ¼ -os gömbcsap segítségével. A megfúródóm, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a ballonozó idomról. A dugózó rúd eltávolítása. 3. ÜPVC ANYAGÚ VEZETÉK SZAKASZOLÁSA A megfúró készülék szerkezeti felépítésének bemutatása 5. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúródóm 6. Gömbcsap (Zsilip) 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm ÜPVC csőhöz 11. Központfúró 14. Dugózó rúd A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei 7. sz. ábra 3.1. Megfúrás A ballonozó idom ÜPVC anyagú csővezetékre történő felszerelése előtt a szakaszolási pontokat úgy kell megválasztani, hogy a csővezetékbe történő behelyezés során a ballon csővezeték folytonosságot biztosító kötés helyére vagy annak közvetlen közelébe, azaz a kötéstől 5D távolságon belül nem eshet. Ezen követelmény alól a helyszíni körülmények függvényében szóbeli felmentést a zárt technológiás munkairányító adhat. A kiszakaszolási ponton az ÜPVC csőre fel kell szerelni a ballonozó idomot. Fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére a zsilip funkciójú gömbcsapot. A koronafúrót a fúrórúddal össze kell csavarozni. A fúrókészüléket a megfúródómmal össze kell csavarni. A fúró rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni, majd a megfúródómon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni. Az összeszerelt készüléket a gömbcsapra fel kell csavarni. A gömbcsapot ki kell nyitni. A megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására. A megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a felszerelt idom csatlakozásainak tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra tömörségét ismételten biztosítani kell. A fúró rudat előre kell tolni addig, amíg a fúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját. A fúró rudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. A racsnis kulcsot a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását. 8/11

37 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 A fúrás elvégzése után a fúró rudat kontrolláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt racsnis kulcs mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrollálása miatt. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúródómon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Ballonozás A ballonokat a művelet megkezdése előtt 0,2 bar nyomáson nyomáspróbázni kell. A nyomáspróba időtartama min. 10 perc legyen. MDS ballon esetén a ballonok tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni. A ballon behelyező rudazatokat ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) oly módon, hogy a ballonozó készülék felső, két 1 ½ os gömbcsapjai által meghatározott sík a cső hossztengelyével párhuzamos legyen. A ballonozó készülék záró-hollandiját meg kell húzni. A ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjait és egyéb szerelvényeit el kell zárni. A zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) ki kell nyitni. A ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében a be kell tolni a 6. sz. táblázat szerinti, a ballonozón elhelyezett skála szerinti mélységig. 6. sz. táblázat Cső névleges átmérő (ÜPVC) Ballon típusa Skála Ballonozó cső behelyezési mélysége Ballon belső nyomása Max. üzemi nyomás a csőben Kontroll méret DN MDS 80 2,5 bar 0,1 bar 565 mm DN MDS 100 2,5 bar 0,1 bar 555 mm Kontroll méret 8. sz. ábra A meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell és ellenőrizni kell a kontroll méretet a 8. sz. ábra szerint. Az MDS ballonokat a gyári hajlítási iránynak megfelelően a 9. sz. ábra szerint kézzel meg kell hajtani, ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon. 9. sz. ábra A ballonokat fel kell helyezni a ballon behelyező rudazatokra. 9/11

38 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 A ballonokból kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell. A ballonozó szerkezet ballon behelyező csövét szilikon spray-vel be kell fújni. A ballonozó rudazatot be kell helyezni a ballonozó szerkezet ballonbehelyező csövébe úgy, hogy az elérje a zárt állapotú 1 ½ os gömbcsapot és a ballon hajtási iránya az elzárandó csővezetékbe történő behelyezés irányába mutasson. A ballonozó csőre a rudazaton lévő sapkát kézzel rá kell csavarni. A második ballont az előzőhöz hasonlóan kell elhelyezni a ballonozó készülékben. A vezetékbe az első ballont a gázáramlás ellenében kell elhelyezni. Ki kell nyitni az 1 ½ os gömbcsapot és a ballont le kell tolni a csővezetékbe. A rudazat méretét be kell állítani. A ballont a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni vagy nitrogénnel fel kell tölteni az előírt nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell. A ballonok felfújása során előnyben kell részesíteni a nitrogénnel történő feltöltést, de a feltöltés kézi pumpa segítségével, levegővel is elvégezhető. ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 méter magasságban kell lennie. A lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten belül kell elhelyezni. A ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell. A ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 15 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nyomáscsökkenés nem lehet. Szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát. A tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 5 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nyomáscsökkenés nem lehet A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken 3.4. A zárás feloldása A ballonok leengedése előtt nyomáskiegyenlítés szükséges. A ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballon két oldalán a nyomáskülönbség értéke nem haladja meg a 100 mbart. A nyomáskiegyenlítést a készülék kezelési utasításában megfogalmazott követelmények szerint kell elvégezni. A nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni. A vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ -os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell zárni. A ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ -os gömbcsapok zárt állapota mellett ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni. A zsilipet (2 ½ -os gömbcsapot) el kell zárni. A szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Dugózás A ballonozó idom záródugóját a dugózó rúdra kell pattintani. A dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A dugózó rudat a megfúródómba kell helyezni. A megfúródómot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A zsilipet (gömbcsapot) az ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot. A záródugót a ballonozó idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni. A gáztömör zárás ellenőrzése a megfúródómon található ¼ -os gömbcsap segítségével. A megfúródóm, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a ballonozó idomról. 10/11

39 2201_06_DU_01_D_2019_M-07 A dugózó rúd eltávolítása. 11/11

40 2201_06_DU_01_D_2019_M-08 Szakaszolás Hütz+Baumgarten 4- bar-os egyszeres ballonozó készülékkel Általános követelmény Egy szakaszolási oldalon elhelyezett két készülék közötti legkisebb távolságok a ballonméretek függvényében: 1. sz. táblázat Behelyezett ballon mérete Karmantyú méret karmantyú/nyereg ø70 90 mm G 2 ½ külső x G 2 ø mm belső menet ø mm (áteresztő nyílás 56,7 ø mm mm) Ballonbehelyező talp ø55 - kicsi ø55 - nagy Megfúrási átmérő 56,5 mm Legkisebb karmantyútávolság 420 mm 500 mm 700 mm 900 mm 1. ACÉL ANYAGÚ VEZETÉK SZAKASZOLÁSA A megfúró készülék szerkezeti felépítésének bemutatása 2. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúró idom 6. Gömbcsap (Zsilip) 7. Adapter 8. Hegeszthető megfúróidon 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm acél csőhöz 11. Központfúró 12. Behelyező dóm 13. Mágnes rúd 14. Dugózó rúd 15. Záródugó A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei 1. sz. ábra 1.1. Megfúrás A ballonozó idom acél anyagú csővezetékre történő felhegesztése előtt a szakaszolási pontokat úgy kell megválasztani, hogy a csővezetékbe történő behelyezés során a ballon korábbi megfúrási helyre vagy csővezeték folytonosságot biztosító varrat helyére vagy annak közvetlen közelébe, azaz a hegesztett kötéstől 5D távolságon belül nem eshet. Ezen követelmény alól a helyszíni körülmények függvényében szóbeli felmentést a zárt technológiás munkairányító adhat. A kiszakaszolási ponton az acél csővezetékre fel kell hegeszteni a hegeszthető megfúró idomot. Az acél vezeték nyomás alatti hegesztése során be kell tartani ezen technológiai 1/10

41 2201_06_DU_01_D_2019_M-08 utasítás pontjában megfogalmazott, a hegesztés idején megengedhető legnagyobb gáznyomásra vonatkozó követelményeket. A megfúrási pontot úgy kell megválasztani, hogy az acélcsövön a legkisebb karmantyútávolságon belül (1. sz. táblázat) nem eshet hegesztési varrat! Az adaptert fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére és az adapterre a zsilip funkciójú gömbcsapot. A koronafúrót és a központ fúrót a fúrórúddal össze kell csavarozni. A fúrókészüléket a megfúró idommal össze kell csavarni, a fúró rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A fúró rudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni. Az összeszerelt készüléket a gömbcsapra fel kell csavarni. A gömbcsapot ki kell nyitni. A megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására. A megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varrat tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra tömörségét ismételten biztosítani kell. A fúró rudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját. A fúró rudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. A pneumatikus hajtóművet a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását. A fúrás elvégzése után a fúró rudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Forgács eltávolítása A mágnes rudat vékonyan be kell zsírozni. A mágnes rudat a megfúró idomba be kell helyezni. Az összeszerelt megfúró idomot a zsilipre (gömbcsapra) fel kell szerelni. A zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A mágnes rudat le kell tolni a vezeték aljáig. A mágnes rúd enyhe mozgatásával a forgácsot össze kell gyűjteni a vezeték aljáról. A mágnes rudat a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni. A fémforgácsot a mágnesről el kell távolítani. A forgács vezetékből történő eltávolításának műveletét addig kell ismételni, míg a mágnes forgácsot gyűjt össze a vezetékből, de minimum 5 alkalommal Ballonozás A ballonok és a ballonozó szár csatlakozási pontjának tömörségét a művelet megkezdése előtt max. 0,3 bar nyomáson habzószeres próbával (szivárgásellenőrző spray használatával) ellenőrizni kell. A nyomáspróba időtartama min. 10 perc legyen. A tömörségvizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni. A ballonokból a nyomást le kell engedni és ismételten szárazra kell törölni. A ballon behelyező rudazatot ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó készülékre az 3. sz. táblázat szerinti ballon behelyező talpat kell felszerelni (a számozás a ballon behelyező talp alján gyári beütéssel megtalálható). 2/10

42 2201_06_DU_01_D_2019_M sz. táblázat Cső belső átmérő MDS4 ballon D1 ø70 90 mm MDS4 ballon D2 ø mm MDS4 ballon D3 ø mm MDS4 ballon D2 ø mm Ballon behelyező talp ø55 mm 1-es méret (rövid kivitel) 1-es méret (rövid kivitel) 2-es méret (hosszú kivitel) 2-es méret (hosszú kivitel) 2. sz. ábra Ballon behelyező talp 1-es méret Ballon behelyező talp 2-es méret A ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A ballonozó készülék záróhollandiját meg kell húzni. Az MDS ballonokat a tömlő- (3. sz. ábra a tartomány) és a teleszkóp tartományban (3. sz. ábra x tartomány) gyári hajlítási iránynak megfelelően kézzel meg kell hajlítani, hogy a ballon egy 90 -os görbületet nyerjen ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon 3. sz. ábra A ballonokat fel kell helyezni a ballonozó szárra. A ballonozó száron keresztül kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell. A ballont a ballonozó készülékbe kell helyezni. A ballonozó rudazat sapkáját kézzel fel kell csavarni. 4. sz. ábra A ballonozó készüléken ellenőrizni kell a rögzítő csap zárt állapotát Ki kell nyitni a zsilipet és rögzítő csapot oldani kell. A ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében a kézi hajtókar segítségével be kell tolni a ballonozó-vezető rúdon elhelyezett skála szerinti mélységig. A meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell. 3/10

43 2201_06_DU_01_D_2019_M-08 A ballont a szár segítségével kell betolni a csőbe, majd ellenőrizni kell a rúdméretet (100 mm). A ballont nitrogén segítségével fel kell tölteni az előírt 8 bar nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell. 5. sz. ábra A ballonokat az 6. sz. ábra szerinti sorrendben kell behelyezni a szakaszolni kívánt csőszakaszba a gáz áramlási irányának függvényében. Üzemi nyomás max. 4 bar Gáz áramlási iránya Munkatér Üzemi nyomás max. 4 bar 6. sz. ábra ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 méter magasságban kell lennie. A lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten belül kell elhelyezni. A ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell. A ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 30 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nyomáscsökkenés nem lehet. Szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát. A tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 2 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, valamint a ballonok közötti köztes teret. Nyomáscsökkenés, illetve átszivárgás a kiszakaszolt munkaterületre nem lehet A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken Hegesztés ideje alatt a ballon környezetében lévő vezeték hőmérsékletét és a ballonokhoz tartozó nyomásmérőkön megjelenő értékeket folyamatosan mérni és ellenőrizni kell. Amennyiben a vezeték hőmérséklete eléri az 50 C-ot a további felmelegedés ellen védeni 4/10

44 2201_06_DU_01_D_2019_M-08 kell a vezetéket, meg kell kezdeni annak hűtését (vízzel). Ha a ballon nyomása csökken, a hegesztést és az egyéb munkálatokat azonnal abba kell hagyni. Ballonnal szakaszolt vezeték esetén áttoló karmantyú alkalmazásával sarokvarratot kell készíteni. A ballonok kizárólag az áttoló karmantyú körbehegesztését követően távolíthatóak el a csővezetékből. Ballonnal kiszakaszolt vezeték magas hőmérsékletet okozó technológiával (lángvágás, gyorsdaraboló) nem vágható. Erre a célra kizárólag görgős csővágó, vagy pneumatikus kézi fűrész alkalmazható A zárás feloldása A ballonok leengedése előtt nyomáskiegyenlítés szükséges. A ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballon két oldalán a nyomáskülönbség értéke nem haladhatja meg a 100 mbar-t. A nyomáskiegyenlítést a készülék kezelési utasításában megfogalmazott követelmények szerint kell elvégezni. A nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni. A vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ -os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell zárni. A ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ -os gömbcsapok zárt állapota mellett ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni kell. A zsilipet (2 ½ -os gömbcsapot) el kell zárni. A szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Dugózás A záródugót a dugózó rúdba kell helyezni és a hernyócsavarokkal rögzíteni kell. A dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni. A megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A zsilipet (gömbcsapot) az ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot. A záródugót a hegeszthető megfúró idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni. A menetes záródugó annak lehegesztése nélkül legfeljebb 4 bar üzemi nyomásig alkalmazható! A gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével. A megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a hegeszthető megfúró idomról. A dugózó rúd eltávolítása a záródugóról a hernyócsavarok lazítását követően. 5/10

45 2201_06_DU_01_D_2019_M PE ANYAGÚ VEZETÉK SZAKASZOLÁSA A megfúró készülék szerkezeti felépítésének bemutatása 4. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúró idom 6. Gömbcsap (Zsilip) 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm PE csőhöz 11. Központfúró 14. Dugózó rúd 7. sz. ábra A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei 2.1. Megfúrás A ballonozó idom PE anyagú csővezetékre történő felhegesztése előtt a szakaszolási pontokat úgy kell megválasztani, hogy a csővezetékbe történő behelyezés során a ballon csővezeték folytonosságot biztosító varrat (pl. tompavarrat) helyére vagy annak közvetlen közelébe, azaz a hegesztett kötéstől 5D távolságon belül nem eshet. Ezen követelmény alól a helyszíni körülmények függvényében szóbeli felmentést a zárt technológiás munkairányító adhat. A kiszakaszolási ponton a PE csőre fel kell hegeszteni a ballonozó idomot. A megfúrási pontot úgy kell megválasztani, hogy PE csövön a legkisebb karmantyútávolságon belül (1. sz. táblázat) nem eshet hegesztési varrat vagy szorítási pont! Fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére a zsilip funkciójú gömbcsapot. A megfúró, illetve a későbbi műveletek során a ballonozó berendezés elektrosztatikus feltöltődésének megakadályozása érdekében az alábbi képen látható módon földelést kell alkalmazni. A földelést a munkavégzés befejezéséig, azaz a zsilip funkciójú gömbcsap leszereléséig fenn kell tartani. 8. sz. ábra A koronafúrót és a központ fúrót a fúrórúddal össze kell csavarozni. A fúrókészüléket a megfúró idommal össze kell csavarni, a fúró rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. 6/10

46 2201_06_DU_01_D_2019_M-08 A fúró rudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni. Az összeszerelt készüléket a gömbcsapra fel kell csavarni. A gömbcsapot ki kell nyitni. A megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására. A megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varrat tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra tömörségét ismételten biztosítani kell. A fúró rudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját. A fúró rudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. A racsnis kulcsot a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását. A fúrás elvégzése után a fúró rudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Ballonozás A csővezetéken elhelyezett jelölések, feliratok alapján ellenőrizni kell a ballonozással érintett PE anyagú vezeték anyagminőségét (PE 80, PE 100), valamint SDR méretarányát (SDR 11, SDR 17,6). Amennyiben az SDR méretarány egyértelműen nem állapítható meg, akkor ultrahangos falvastagság mérést kell végezni. A mérés eredménye alapján eldönthető ezen technológiai utasítás M-01 mellékletében lévő táblázatnak megfelelően a szakaszolható vezetékátmérő, valamint az elektrofitting erősítő idom alkalmazásának szükségessége. A mérés megkezdés előtt az ultrahangos falvastagság mérő műszerhez rendszeresített etalon kalibrálóhasáb segítségével meg kell győződni a mérő műszer megfelelőségéről, azaz a mérési pontosságáról. A vezeték anyagának megadásánál manuális beállítást kell alkalmazni. Ez esetben az anyagra - polietilén - jellemző hangterjedési sebességet, amely 2430 m/s, egyedileg, minden mérés előtt a műszeren be kell állítani. A ballonok és a ballonozó szár csatlakozási pontjának tömörségét a művelet megkezdése előtt max. 0,3 bar nyomáson habzószeres próbával (szivárgásellenőrző spray használatával ellenőrizni kell. A nyomáspróba időtartama min. 10 perc legyen. A habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni. A ballonokból a nyomást le kell engedni és ismételten szárazra kell törölni. A ballon behelyező rudazatot ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó készülékre az 5. sz. táblázat szerinti ballon behelyező talpat kell felszerelni (A számozás a ballon behelyező talp alján gyári beütéssel megtalálható) 5. sz. táblázat Cső belső átmérő MDS4 ballon D1 ø70 90 mm MDS4 ballon D2 ø mm MDS4 ballon D3 ø mm MDS4 ballon D2 ø mm Ballon behelyező talp ø55 mm 1-es méret (rövid kivitel) 1-es méret (rövid kivitel) 2-es méret (hosszú kivitel) 2-es méret (hosszú kivitel) 7/10

47 2201_06_DU_01_D_2019_M sz. ábra Ballon behelyező talp 1-es méret Ballon behelyező talp 2-es méret A ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A ballonozó készülék záró-hollandiját meg kell húzni. Az MDS ballonokat a tömlő- (10. sz. ábra a tartomány) és a teleszkóp tartományban (10. sz. ábra x tartomány) gyári hajlítási iránynak megfelelően kézzel meg kell hajlítani, hogy a ballon egy 90 -os görbületet nyerjen ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon. 10. sz. ábra A ballonokat fel kell helyezni a ballonozó szárra. A ballonozó száron keresztül kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt el kell zárni. A ballont a ballonozó készülékbe kell helyezni. A ballonozó rudazat sapkáját kézzel fel kell csavarni. 11. sz. ábra A ballonozó készüléken ellenőrizni kell a rögzítő csap zárt állapotát. Ki kell nyitni a zsilipet és rögzítő csapot oldani kell. A ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében a kézi hajtókar segítségével be kell tolni a ballonozó-vezető rúdon elhelyezett skála szerinti mélységig. A meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell. A ballont a szár segítségével be kell tolni a csőbe, majd ellenőrizni kell a rúdméretet (100 mm). 8/10

48 2201_06_DU_01_D_2019_M sz. ábra A ballont nitrogén segítségével fel kell tölteni az előírt 8 bar nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell. A ballonokat az 13. sz. ábra szerinti sorrendben be kell helyezni a szakaszolni kívánt csőszakaszba a gáz áramlási irányának függvényében. Üzemi nyomás max. 4 bar Gáz áramlási iránya Munkatér Üzemi nyomás max. 4 bar 13. sz. ábra ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 méter magasságban kell lennie. A lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten belül kell elhelyezni. A ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell. A ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 30 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nyomáscsökkenés nem lehet. Csak szivárgásmentes rendszer esetén lehet megkezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát. A tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 2 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, valamint a ballonok közötti köztes teret. Nyomáscsökkenés, illetve átszivárgás a kiszakaszolt munkaterületre nem lehet A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken A hegesztés ideje alatt a ballon környezetében lévő vezeték hőmérsékletét és a ballonokhoz tartozó nyomásmérőkön megjelenő értékeket folyamatosan mérni és ellenőrizni kell. Amennyiben a vezeték hőmérséklete eléri az 50 C-ot, a további felmelegedés ellen védeni kell a vezetéket, meg kell kezdeni annak hűtését (vízzel). Ha a ballon nyomása csökken, a hegesztést és az egyéb munkálatokat azonnal abba kell hagyni. 9/10

49 2201_06_DU_01_D_2019_M A zárás feloldása A ballonok leengedése előtt nyomáskiegyenlítés szükséges. A ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballon két oldalán a nyomáskülönbség értéke nem haladja meg a 100 mbar-t. A nyomáskiegyenlítést a készülék kezelési utasításában megfogalmazott követelmények szerint kell elvégezni. A nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni. A vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ -os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell zárni. A ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ -os gömbcsapok zárt állapota mellett ki kell venni a ballonozó készülékből. A ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni kell. A zsilipet (2 ½ -os gömbcsapot) el kell zárni. A szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni Dugózás A ballonozó idom záródugóját a dugózó rúdra kell pattintani. A dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni. A megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A zsilipet (gömbcsapot) az ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot. A záródugót a ballonozó idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni. A gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével. A megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a ballonozó idomról. A dugózó rúd eltávolítása. 10/10

50 2201_06_DU_01_D_2019_M-09 Leágazási hely kialakítása üzemelő gázvezetéken nyomás alatti megfúrással 1. NYOMÁS ALATTI MEGFÚRÁS ACÉL ANYAGÚ VEZETÉKEN HÜTZ+BAUMGARTEN MEGFÚRÓVAL A megfúró készülék szerkezeti felépítésének bemutatása 1. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Fúrókészülék 2. Fúrórúd 3. Közcsavar 4. Racsnis kulcs 5. Pneumatikus hajtómű 6. Megfúró idom 8. Gömbcsap (Zsilip) 9. Központfúró 10. Koronafúró 11. Adapter 12. Dugózó rúd 15. Mágnes rúd 17. Nyeregidom 18. Záródugó A leágazás kialakításának munkaműveletei 1. sz. ábra A készülékkel a leágazás elkészítését max. 4 bar nyomáson lehet elvégezni! 1.1. Megfúrás A megfúrási ponton az acél csővezetékre fel kell hegeszteni a hegeszthető megfúró idomot. Az acél vezeték nyomás alatti hegesztése során be kell tartani ezen technológiai utasítás pontjában megfogalmazott, a hegesztés idején megengedhető legnagyobb gáznyomásra vonatkozó követelményeket. A felhegesztett nyeregidom és a kiépített leágazó vezeték összekötése. Az adaptert fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére és az adapterre a zsilip funkciójú gömbcsapot. A koronafúrót és a központ fúrót a fúrórúddal össze kell csavarozni. A fúró készüléket a megfúró idommal össze kell csavarni, a fúró rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A fúró rudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni. Az összeszerelt készüléket a gömbcsapra fel kell csavarni. A gömbcsapot ki kell nyitni. A megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására. A megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varrat tömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra tömörségét ismételten biztosítani kell. A fúró rudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját. A fúró rudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. 1/5

51 2201_06_DU_01_D_2019_M-09 A pneumatikus hajtóművet a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását. A fúrás elvégzése után a fúró rudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni. A fúrókészülékről a megfúró idomot le kell szerelni Forgács eltávolítása A mágnes rudat vékonyan be kell zsírozni. A mágnes rudat a megfúró idomba be kell helyezni. Az összeszerelt megfúró idomot a zsilipre (gömbcsapra) fel kell szerelni. A zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A mágnes rudat le kell tolni a vezeték aljáig. A mágnes rúd enyhe mozgatásával a forgácsot össze kell gyűjteni a vezeték aljáról. A mágnes rudat a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni. A zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell. A megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni. A fémforgácsot a mágnesről el kell távolítani. A forgács vezetékből történő eltávolításának műveletét addig kell ismételni, míg a mágnes forgácsot gyűjt össze a vezetékből Dugózás A megfelelő záródugót a dugózó rúdba kell helyezni és a hernyócsavarokkal rögzíteni kell. A dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni. A megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra). A zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni. A dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot. A záródugót a hegeszthető megfúró idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni. A menetes záródugó annak lehegesztése nélkül legfeljebb 4 bar üzemi nyomásig alkalmazható! A gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével. A megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a hegeszthető megfúró idomról. A dugózó rúd eltávolítása a záródugóról a hernyócsavarok lazítását követően. 2/5

52 2201_06_DU_01_D_2019_M NYOMÁS ALATTI MEGFÚRÁS ACÉL ANYAGÚ VEZETÉKEN HÜTZ+BAUMGARTEN OSZLOPOS FÚRÓÁLLVÁNNYAL A megfúró készülék szerkezeti felépítésének bemutatása 2. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Oszlopos fúróállvány 2. Fúrórúd 3. Hajtókar 4. Pneumatikus motor 5. Fúró, maró 6. Távtartó gyűrű Megfúrás munkaműveletei 2. sz. ábra A megfúró idomot fel kell hegeszteni a vezetékre. Az acél vezeték nyomás alatti hegesztése során be kell tartani ezen technológiai utasítás pontjában megfogalmazott, a hegesztés idején megengedhető legnagyobb gáznyomásra vonatkozó követelményeket. A fúrási úthosszat a felszerelt és nyitott elzáró szerelvényen keresztül meg kell mérni. A fúrórúd hosszának meghatározása a 3. sz. ábra szerint. 3. sz. ábra A talpkarimán a megfelelő lyukkör szabaddá tétele. A marót, a központfúrót és a fúró rudat össze kell szerelni. A nyomató hidat az orsóval a fúróállványról le kell csavarozni. A fúró rudat szilikon zsírral be kell kenni. A fúróállványon lévő tömszelencét fel kell lazítani és a fúró rudat a talpkarimán keresztül a fúróállványba kell csúsztatni, amíg a maró a talpkarimán fel nem ütközik, A fúróállványt a tömítésekkel a tolózárra fel kell szerelni, A tolózár zárásával ellenőrizni kell azt, hogy a fúróberendezés a tolózár zárási útjába nem ér bele. A tolózárat ki kell nyitni A fúró rudat előre kell tolni addig, míg a központfúró a cső felső palástjához nem ér. 3/5

53 2201_06_DU_01_D_2019_M-09 Az ellenrugót a fúrórúdra kell húzni, amíg az a vezető hídon fel nem ütközik. Az állító gyűrűt a fúrórúd végén lévő kell húzni és a belső kulcsnyílású csavarral rögzíteni kell. A pneumatikus motort a fúróállvány oszlopaira csúsztatva rá kell illeszteni a fúrórúd négyszög lapolására. A nyomató hidat az orsóval az oszlopokra kell szerelni. Az orsót addig kell előre tekerni, míg annak csúcsa a motoron kialakított fészekbe be nem ül. A vezető hidat az ellenrugó ellenében addig visszahúzni, amíg a rugó az állító csavaron kissé megfeszül. A vezető hidat az oszlopokhoz kell rögzíteni. A tömszelence fedelet meg kell húzni. A pneumatikus motor indításával, mely biztosítja a fúró forgó mozgását és az orsóval történő előtolás biztosításával el kell végezni a vezeték fúrását. A fúrórúd visszajáratásánál tekintettel kell lenni a nyomásból eredő visszalökésre, ezért a folyamatosan biztosítani kell a fúrórúd ellentartását, rögzítését. A fúrórúd visszahúzását követően a tolózárat el kell zárni. A fúróállványt a tolózárról le kell szerelni. 3. NYOMÁS ALATTI MEGFÚRÁS PE ANYAGÚ VEZETÉKEN HÜTZ+BAUMGARTEN PE MEGFÚRÓ RENDSZERREL A megfúró készülék szerkezeti felépítésének bemutatása 3. sz. táblázat Sorszám Megnevezés 1. Megfúró készülék 2. Fúrórúd 3. Hajtókar 4. Felfogó adapter 5. Karima 6. Lefúvató csonk 7. Maró 8. Elzáró szerelvény 4. sz. ábra A készülék nyomás alatti PE anyagú gázelosztó vezetékek megfúrására max. 10 bar üzemi nyomásig alkalmazható! Megfúrás munkaműveletei A felhegesztett elzáró szerelvényhez (amely lehet PE gömbcsap vagy PE hegtoldatos tolózár) ki kell választani a megfelelő méretű felfogó adaptert és marót. A felfogó adapterben található tömítőgyűrűk meglétét, annak sértetlenségét ellenőrizni kell és szilikon zsírral vékonyan be kell kenni. A felfogó adaptert, a lefúvató csonkot és a megfúró készüléket össze kell szerelni. Az elzáró szerelvény hegtoldatához illeszkedő marót és a fúró rudat össze kell csavarozni. A nyitott elzáró szerelvényen keresztül az összeszerelt fúrórudat a maróval együtt végig kell tolni és ellenőrizni kell a kiválasztott méretű maró akadálytalan áttolhatóságát. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a maró nem érhet bele az elzáró szerelvény záróelemének zárási vonalába és abban kismértékben sem szorulhat meg. Amennyiben a maró áttolása az elzáró szerelvényen keresztül nem akadálytalan, akkor eggyel kisebb méretű marót kell választani a munkavégzéshez. 4/5