TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI SZAKKÉPZÉS KUTATÁS HÍREK ORSZÁGOS KAMARAI VEZETŐI TALÁLKOZÓ

Átírás

1 TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI SZAKKÉPZÉS KUTATÁS HÍREK FÓKUSZ ORSZÁGOS KAMARAI VEZETŐI TALÁLKOZÓ A magyar mikro- és kisvállalkozások, de még a közepesek sem igazán versenyképesek, nem tudnak a nemzetközi piacon egységnyi idő alatt akkora értéket előállítani, mint a versenytársak - mondta Parragh László, az MKIK elnöke június 8- án Debrecenben. A rendezvényen A jövő gazdasági kihívásai a kamarák tükrében, célok, feladatok és lehetőségek címmel cseréltek véleményt az ország kamarai vezetői. Parragh László hozzátette: "Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni", ha viszont nem, akkor "kiürül az ország". A kamara elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy termelékenységben, hatékonyságban felzárkózzanak a magyar vállalkozások Európához, mert csak ebben az esetben nyílik lehetőség a foglalkoztatás bővítésére. Az MKIK elnöke szerint ugyanakkor "minden makrogazdasági adat rendben van" -, így a foglalkoztatás, a növekedés, az infláció, a fogyasztás, a beruházások -, de nagy kérdés, "hány évig tudjuk ezt tartani". Hozzátette, hogy a felzárkózás, a nyugathoz való közeledés elengedhetetlen feltétele, hogy éveken át fenn tudjuk tartani ezeket a folyamatokat. A kamarai vezető a munkaerő biztosítását tekintve megjegyezte, "az árral szemben úszunk": nem csak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok "elszívó hatása". "Az elmúlt öt évben 100 ezer gyerek esett ki a középfokú képzésből, ebből 84 ezer a szakképzésből" - mutatott rá Parragh László. Szerinte van olyan vidéki gimnázium, ahol 2,5 tanulmányi átlaggal indítottak első osztályt. Hozzátette: ez "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek

2 nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő. Meg kell győzni az embereket, ha a gyereknek van olyan munkája, amit a piac keres, és megfelelő jövedelemre tesz szert, az számára önbecsülést is ad - mutatott rá a kamarai elnök, aki szorgalmazta a felsőoktatás átjárhatóságát, vagyis, hogy a diák a szakképzésből be tudjon jutni a felsőoktatásba. Példaként említette, hogy hgy jó autószerelőből lehessen autóipari mérnök, ha tovább akar lépni. Ennek a folyamatnak már jó keretet biztosítanak a szakgimnáziumok, de a társadalommal még meg kell értetni, hogy ez így is működik. Miklóssy Ferenc, a kamara általános alelnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Kamara elnöke szerint nem lehet a gazdaság erős, ha a középvállalkozói réteg nem erős, nem versenyképes. Hozzátette: a magyar középvállalkozók megerősítéséhez kell, hogy az európai uniós támogatások 60 százaléka ténylegesen a vállalkozásokat erősítse. Miklóssy Ferenc ennek érdekében sürgette a pályázati döntéseket, hogy a támogatásokat mielőbb közvetlenül eszközök, gépek, technológiák beszerzésére fordíthassák, ami megalapozza a következő évek versenyképességét. AKTUÁLIS KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS PAKSRÓL A paksi atomerőmű új blokkjainak tervezési, engedélyezési munkájába a magyar vállalkozásokat is bevonják közbeszerzési eljárás keretében - hangsúlyozta Alekszandr Kazarin, a beruházó Roszatom orosz állami konszern tervezéssel foglalkozó leányvállalata, a szentpétervári Atomprojekt vállalat vezérigazgatója az MKIK Magyar-Orosz Tagozata paksi szekciójának június 8-i rendezvényén, Budapesten. A kerekasztal-beszélgetésen a Paks II. beruházás fő tervezője, az Atomprojekt szakemberei ismertették cégük közbeszerzési eljárási szabályait, és válaszoltak a magyar cégek konkrét kérdéseire. A rendezvényt megelőző plenáris ülésen Alekszandr Kazarin elmondta, a külföldi partnerekkel való együttműködés során általában az engedélyezést segítő tanácsadói szolgáltatásra, dokumentációk adaptálására, létesítmények szállítására írnak ki pályázatot, erre készülnek a paksi beruházásnál is. Hangsúlyozta, hogy a tervezés során a legfontosabb szempont az atomerőművi biztonság, Paksra a legkorszerűbb létesítményt tervezik, amely már a számos aktív és passzív biztonsági elemet is tartalmazó 3+ generációhoz tartozik, kipróbált technológiát, megoldást alkalmaznak. Tatjana Medvegycsikova, az Atomprojekt közbeszerzési vezetője ismertette, hogy cégük a versenyeztetést és a versenyen kívüli eljárást egyaránt alkalmazza a megrendelés nagyságától függően, a felhívásokat orosz és nemzetközi, köztük európai honlapokon teszik közzé. Mindkét eljárás esetében alaposan elemzik a piacot, nézik a költségvetést, a jelentkező cég alkalmasságát és tevékenységi jogosultságát, pénzügyi helyzetét, üzleti jó hírnevét. A kiírásban szerepeltetik az értékelési szempontokat, azt, hogy milyen arányban veszik figyelembe az árat, a fizetési feltételt, a határidőt, a minőséget, a megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek meglétét. Andrej Mazin, a Roszatom magyarországi főképviselője hangsúlyozta, a paksi beruházáson sok közös feladat lesz, és erre idő-

3 ben fel kell készülni. Kiemelte, hogy a paksi beruházást átláthatóan valósítják meg közbeszerzéseken. Tóth Imre, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke, a paksi szekció vezetője elmondta, hogy az MKIK paksi szekciója szakmákra bontva folytatja a konzultáció-sorozatot az orosz beruházó és a magyar vállalkozások között. Egyebek közt szeretnék elérni, hogy magyar szakemberek az épülő erőműveknél tapasztalatszerzésre mehessenek. Tóth Imre szerint sokat kell tenni azért, hogy a paksi projektben a magyar beszállítói arány elérje a 40 százalékot. SZAKKÉPZÉS FELSŐOKTATÁSI SZAKKOLLÉGIUMI ÜLÉS Az MKIK Felsőoktatási Szakkollégiuma június 6-án tartotta kibővített ülését, amelyen részt vettek az MKIK által a felsőoktatási intézményekbe delegált konzisztóriumi tagok is. Parragh László MKIK elnök nyitóbeszéde után Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára tartott tájékoztatót a felsőoktatás stratégiai folyamatának aktuális kérdéseiről. Beszámolójában kitért a kancellári rendszer tapasztalataira, a felsőoktatási törvény módosítására és a duális felsőoktatási képzés eddigi eredményeire. Az államtitkár felsorolta a Felsőoktatási Kerekasztal által az elmúlt három évben tett jelentősebb lépéseket. Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a duális képzés fejlesztésének lehetőségeiről beszélt és számos kapcsolatot tárt fel a szakképzés és a felsőoktatás között. Rávilágított a keresletvezérelt szakképzés átalakítási lehetőségeire, az alapkompetenciák és a vállalatok által meghatározott ágazati kompetenciák jelentőségére, valamint az Országos Képzési Jegyzék fejlesztésének lehetséges irányára. Bihall Tamás, az MKIK alelnöke megerősítette, hogy az MKIK fontosnak tartja a saját felsőoktatási tevékenységének és a konzisztóriumi tagok működésének összehangolását, amely jó alapként szolgálhat a felsőoktatás terén folytatott eddigi és jövőbeni együttműködéshez. Thernesz Artúr, a Duális Képzési Tanács MKIK által felkért tagja a felsőoktatási duális képzés témájában Győrben, Miskolcon és Budapesten megrendezett vállalati konzultációk kapcsán elmondta, hogy a cégek értékes tapasztalatai alapján új irányokat lehet adni a duális képzésnek. Tájékoztatójában kitért a gyakorlati képzésben résztvevő cégeket segítő, úgynevezett látogatóbizottságok munkájával kapcsolatos pozitív visszajelzésekre is. Kőmíves Péter Miklós, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke beszámolt a szervezet tevékenységéről és együttműködéséről biztosította a szakkollégiumot. Az MKIK Felsőoktatási Szakkollégiumának ülésén számos vállalati oldalról, felsőoktatási intézményi oldalról és konzisztórium tagtól érkező hozzászólás hangzott el a gazdálkodó szervezetek, a kormányzat és a gazdasági kamara felsőoktatás fejlesztésében betöltött szerepének további erősítésével kapcsolatban. NEMZETKÖZI ÜZLETI DELEGÁCIÓ KANADÁBAN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gaál József, az MKIK ipari alelnökének vezetésével június között 16 fős üzleti

4 delegációt szervezett Kanadába. A kiutazás a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány támogatásával valósult meg. A rendezvényt az MKIK részéről Dunai Péter főtitkár nyitotta meg. Az eseményen köszöntőt mondott Verónica Chahin, Chile nagykövete és Markocsány Gábor, a KKM Latin-Amerika és Karib-térség Főosztályának vezetője. Enrique Carrasco, a ProChile varsói irodájának vezetője és munkatársa Katarzyna Kazmierska részletes tájékoztatást nyújtottak Chile gazdaságáról, üzleti környezetéről és a befektetési lehetőségekről. A Magyar Nemzeti Kereskedőház nevében Tar Krisztina, a santiagói képviseleti iroda vezetője tartott előadást az exportlehetőségekről Chile viszonylatában. A rendezvényt a Water and Soil Kft. és a WM Rendszerház Kft. chilei piacon elért sikeres üzleteinek bemutatója zárta. A kiutazás célja az általános üzleti kapcsolatok fejlesztésén túl a két ország vállalkozói közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése volt, elsősorban az innováció terén. A delegáció tagjai június 12-én, a Torontói Főkonzulátus által szervezett üzleti fórumon vettek részt, ahol a a kanadai, elsősorban ontariói üzleti lehetőségekről, gazdasági környezetről kaptak tájékoztatást, valamint tárgyalásokat folytattak az ontariói cégek képviselőivel. A delegáltaknak számos startup, innovációs és akcelerátor központ meglátogatására is lehetőségük nyílt, melynek keretében különböző innovatív termékek fejlesztésének elősegítését célzó kanadai intézmények működésével ismerkedhettek meg. FÓKUSZBAN LATIN-AMERIKA: CHILE Az MKIK Fókuszban Latin-Amerika: Chile címmel június 14-én szemináriumot szervezett budapesti székhelyén. A rendezvény a budapesti Chilei Nagykövetség együttműködésével valósult meg. Az esemény a Chile iránt érdeklődő vállalkozások számára nyújtott tájékoztatást a chilei gazdasági és üzleti környezetről, a magyar-chilei kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról, illetve az együttműködési lehetőségekről. KONZULTÁCIÓ A NÉMET KÜLGAZDASÁGI ATTASÉKKAL Az MKIK Magyar-Német Tagozata június 26-án konzultációt szervezett a németországi külgazdasági attasék (KGA-k) részvételével. Bódi László, az MKIK Magyar-Német Tagozatának elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a tagozat a németországi KGA-kkal szoros együttműködésben dolgozik azon, hogy a magyar cégek németországi tevékenységét minél hatékonyabban támogathassa. Az eseményen a KGA-k ismertették az általuk reprezentált külképviseletek tevékenységét, valamint azok illetékességébe tartozó tartományok üzleti környezetét, gazdasági aktualitásait és a legfontosabb együttműködési lehetőségeket a magyar cégek számára. Juhász

5 Imre, a Berlini Nagykövetség Gazdasági Osztályának vezető külgazdasági attaséja a német gazdaságról adott átfogó körképet a választások évében. Ezután Schlapp-Kiss Györgyi nagyköveti tanácsos ismertette a Berlini Nagykövetség Gazdasági Osztályának üzletfejlesztő tevékenységét. Wersényi György a digitalizáció és elektromobilitás témákban nyújtott tájékoztatást, majd a Müncheni Főkonzulátus két külgazdasági attaséja, Barabás Emőke és Schüschletz Sándor a magyar-bajor gazdasági kapcsolatokról tartott előadást. Bencsik Dávid, a Stuttgarti Főkonzulátus külgazdasági attaséja, a külképviselet illetékességébe tartozó tartományok Baden-Württemberg, Rheinland-Pfalz és Saarland gazdasági helyzetéről számolt be. Kardos Levente, a Düsseldorfi Főkonzulátus külgazdasági attaséja Észak-Rajna-Vesztfália és Hessen tartományok üzleti környezetét mutatta be. KUTATÁS A MINIMÁLBÉR ÉS A GARANTÁLT BÉRMINIMUM EMELÉSÉRE ADOTT VÁLLALATI VÁLASZOK Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum januári emelésével összefüggésben. Az elemzés során nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok). Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatának áprilisi hullámát használtuk fel, amelynek során több, mint 3200 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére. Az eredmények szerint a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum januári emelésére adott leggyakoribb vállalati reakció a tervezett létszámfelvétel elhalasztása, amelyet a válaszadók közel egyharmada (29%) emelt ki. A második legnagyobb arányban említett intézkedés a minimum felett keresők bérének emelése volt (a bérfeszültségek elkerülése érdekében), ezt a válaszadók nagyjából negyede (26%) említette. A tervezett beruházások elhalasztását szintén a megkérdezett vállalatok közel negyede (24%) jelezte. A mozgó bérek csökkentését pedig minden ötödik cég tette meg, vagy tervezi idén megtenni. Nagyjából minden tizedik vállalkozás módosítja, vagy tervezi módosítani a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidőben fogja foglalkoztatni őket, csökkenti béren kívüli juttatásaikat vagy elbocsátásokat hajt végre. 1. ábra: Azon vállalkozások aránya, amelyeknél a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése nyomán sor került / sor fog kerülni a felsorolt lépésekre 2017-ben, százalék a tervezett létszámfelvétel elmarad a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimum felett keresők bérét is emelik a tervezett beruházások elhalasztása mozgóbérek (pl. jutalmak) csökkentése módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait részmunkaidős foglalkoztatásba teszik az érintett dolgozókat az érintett dolgozók egyéb juttatásainak (pl. cafeteria) csökkentése elbocsátásokat hajtanak végre Forrás: GVI Az eredmények szerint a béremelés nyomán nagyjából minden ötödik cég (22%) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt. A vállalkozások 13%-a tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került,

6 vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Szintén meghaladja a 10%-ot azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgó bérének csökkentését tervezik. 2. ábra: Azon vállalkozások aránya, amelyeknél a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése nyomán sor került / sor fog kerülni a felsorolt lépésekre 2017-ben, százalék a cég üzleti stratégiájának módosítása munkavállaló munkaerőpiaci helyzetének módosítása munkavállaló juttatásainak csökkentése Forrás: GVI A vállalati háttérjellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a fenti reakciók leginkább a mikro-vállalkozások, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők, a tisztán magyar tulajdonban álló, illetve a nem exportáló cégek körében gyakoribbak. HÍREK június 1-én Parragh László, az MKIK elnöke részt vett a Mobil Járműipari és Logisztikai Kiállítás és Vásár keretében tartott járműipari konferencián, Zalaegerszegen. A kamara elnöke kifejtette, hogy az elektronikai ipar után az autóipar a magyar gazdaság második legjelentősebb ágazata, a beruházások üteme az idén várhatóan százalékkal nő ezen a területen, egyebek közt az Apollo gumigyára, a Samsung akkumulátorgyára és az Audi új gyártósorainak elkészültével. Megjegyezte, ha a következő években is tartani tudja fejlődési irányát a magyar ipar, akkor Magyarország felzárkózhat Európához, és ennek a fejlődésnek az egyik legjelentősebb motorja az autógyártás és a hozzá kapcsolódó iparágak. Kitért arra is, hogy az autóipar területén különösen szükséges a beszállítói láncok, klaszterek létrejötte. Palkovics László oktatási államtitkár, a zalaegerszegi tesztpálya kormánybiztosa az önvezető járművek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről tartott előadást, amelyben nemcsak a technológiai, de a társadalmi és jogi kihívásokról is szólt június 7-én az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiumának Taxis Tagozata konzultációt tartott az online kasszák bevezetéséről. A résztvevők áttekintették az online pénztárgép használatával kapcsolatos műszaki és technikai, - ún. üzemeltetési tapasztalataikat. A megbeszélésen számos megoldásra váró műszaki, illetve szakmai probléma merült fel, kezdve a készülék rögzítésével kapcsolatos nehézségekkel, az abból fakadó esetleges veszélyforrásokkal, a hardver, illetve a szoftver nem megfelelő működése miatt felmerülő akadályokon át, a napi zárással összefüggő kérdésekig. A konzultáció eredményeképpen az MKIK tájékoztatta az illetékes hatóságokat a műszaki, technikai és üzemeltetési problémákról és kezdeményezte azok mielőbbi megoldását. A napi zárással kapcsolatos probléma esetében a tagozat egy hivatalos közlemény megjelentetését javasolta annak érdekében, hogy az érintettek időben értesülhessenek az ezzel kapcsolatos teendőkről június 7-én Parragh László MKIK elnök a Pécs-Baranyai KIK Baranya gazdaságának napja elnevezésű rendezvényén elmondta, hogy 2-3 évig még fenntartható a gazdaság növekedése, a későbbi tartós növekedés szempontjából döntő lehet, hogy Magyarország meg tudja-e ragadni például a digitális forradalomban rejlő lehetőségeket. Úgy vélte, az oktatáshoz hozzá kell nyúlni a digitális tudás és a nyelvtudás szempontjából. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország a fenntartható gazdasági növekedés útjára lépett. Az elmúlt negyedévben 4,2 százalék volt a növekedés, nőtt az ipari termelés, a

7 beruházások. Kiemelte, hogy a béreket szeretnék a nyugat európai szintre emelni, segítik a gazdasági szereplőket versenyképességük növelésében. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint emelni kell a felsőoktatási képzés színvonalát, mert ha nincsenek kiemelkedő fiatal szakemberek, nincs innovációs rendszer sem június 13-án a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Gazdasági Képviselői Oldalának ülésén ismét Parragh Lászlót, az MKIK elnökét választották meg soros elnöknek június között 37 cégből álló georgiai üzleti delegáció érkezett Magyarországra, melynek szakmai programját az MKIK szervezte. Június 14-én a cégek képviselői ellátogattak a Szent László pusztai tehenészetbe, majd a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Kft. érdi üzemében tárgyaltak. Június 15-én az MKIK az EU-Georgiai Üzleti Tanáccsal együttműködve magyar - georgiai gazdasági fórumot tartott. A rendezvény a Georgia iránt érdeklődő vállalkozások számára nyújtott tájékoztatást a magyar-georgiai gazdasági kapcsolatokról és üzleti lehetőségekről. Az eseményen több mint 80 magyar vállalkozás képviselője vett részt június 16-án a Veszprém Megyei KIK hagyományos kamarai tanévzáró ünnepségén Bihall Tamás, az MKIK oktatási és képzési ügyekért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a szakképzés bonyolult és sokszereplős rendszer. A szakképzés irányában a kamara és a kormányzat elkötelezett. Mára kialakult a duális szakképzési rendszer, amelyen még lehet finomítani. Rendkívül fontos a pályaorientáció, hiszen a szakmunkásképzésben folyamatosan csökken a diákszám, a munkahelyeken pedig nő a szakemberhiány. Bejelentette, a közeljövőben ágazati készségtanácsokat hoznak létre, amelyek feladata lesz azon igények meghatározása, amelyeket a szakma, a gazdaság elvár. A munkát a legkritikusabb területeken kezdik. Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke a megye szakképzési helyzetéről adott tájékoztatást június 19-én a Magyarországi 5G koalíció megalakulása alkalmából tartott szimpóziumon Parragh László, az MKIK elnöke előadásában kiemelte, hogy kitörési pont lehet Magyarország számára az 5G technológia, amely a gazdaság- és iparfejlesztés új dimenzióit nyitja meg. Hangsúlyozta, hogy az ötödik generációs technológia bevezetése terén Magyarország nemzetközi viszonylatban is sikeres, a helyzeti előny megőrzéséhez azonban szükség van arra, hogy a következő technológiai ugrásra is a lehető leghamarabb reagálni kell. Az 5Gkoalíció csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet részvételével az ötödik generációs mobiltechnológia fejlesztését és magyarországi bevezetését támogatja június 19-én tartotta alakuló ülését az MKIK Munkavédelmi Munkabizottsága. A résztvevők megvitatták a munkavédelemmel kapcsolatos problémákat, megoldási javaslatokat. A munkabizottság a Munkavédelem Nemzeti Politikája és a Jelentés a nemzetgazdaság évi munkavédelmi helyzetéről című dokumentumok alapján folytatja munkáját. Az MKIK Munkavédelmi Munkabizottságának elnökévé Mandrik Istvánt, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnökét választották június 20-án az MKIK Magyarország Bécsi Nagykövetségével társszervezésben, "Közbeszerzés Ausztriában, piaci lehetőségek haladó exportőrök részére" címmel, üzleti szemináriumot rendezett budapesti székhelyén. Az eseményt Tényiné Stark Mária, az MKIK nemzetközi igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Tefner Nóra Borbála, Magyarország Bécsi Nagykövetségének külgazdasági attaséja ismertette az osztrák piaci lehetőségeket közbeszerzési szempontból, majd Katharina Trettnak-Hahnl ügyvéd asszony a bécsi KWR Karasek Wietrzyk képviseletében tájékoztatott az osztrák közbeszerzési jog sajátosságairól. Cselényi Krisztina, a Via Group Solution

8 Services ügyvezetője az osztrák közbeszerzések területén szerzett tapasztalatairól tartott beszámolót. Az előadássorozatot Lilik Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház projektmenedzsere zárta az MNKH exportfejlesztési szolgáltatásainak bemutatásával június 20-án az MKIK a Magyar Kézműves Remek pályázat kapcsán konzultációs napot tartott Birinyi József szakértő, a Hungarikum Bizottság elnöke vezetésével. A rendezvényen sok, korábban már pályázott és leendő pályázó mellett, a területi kamarák képviselői is részt vettek. A konzultáció résztvevői a pályázattal kapcsolatos kérdéseikre, felvetéseikre kaphattak választ június 21-én a Magyar-Kubai Üzleti Tanács taggyűlést tartott az MKIK székhelyén. Az ülést Gyenese Tamás elnök nyitotta meg, aki a napirend ismertetése után a kubai gazdasági helyzetről és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról tartott tájékoztatót. Ezt követően Pálmay Flóra nemzetközi igazgatóhelyettes ismertette az MKIK Elnöksége által jóváhagyott egységes üzleti tanács ügyrend tartalmát, amit a tagok egyhangúlag elfogadtak. Pálmay Flóra az MKIK nevében megköszönte Gyenese Tamás elnök eddigi munkáját és újabb négy évre felkérte a pozíció ellátására. Az ülés második felében a tanács tagjai az MNKH képviselőjének jelenlétében a 2017-es FIHAV vásáron való részvétel részleteit egyeztették június 21-én Kott Ferenc kollégiumi elnök vezetésével ülésezett az MKIK Informatikai Kollégiuma. A résztvevők tájékoztatást kaptak a magyarországi 5G koalíció megalakulásáról és egyeztették a szervezetben betöltött tagságból adódó, jövőbeni szakmai feladatokat. Ezután Koleszár Péter szekcióvezető tájékoztatott az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Stratégiai Munkacsoportjának üléséről és javaslatot tett arra, hogy a kollégiumi tagok, illetve a területi kamarák hogyan kapcsolódhatnának a programhoz. Az ülésen meghívott vendégként Vörös-Gubicza Zsanett oktatási és képzési igazgató tartott beszámolót az NGM által kezdeményezett, közeljövőben megalakuló készségtanácsokról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a létrejövő új szervezetekbe delegált szakértők révén lehetőséget kell teremteni arra, hogy a napjainkban egyre fontosabbá váló digitális technológiák és kompetenciák szempontjai minél jobban érvényesüljenek a készségtanácsok munkájában június 21-én az MKIK az EXIM-mel együttműködve Exportfinanszírozási képzés című rendezvényt tartott. A képzés célja volt, hogy hasznos és gyakorlati tudnivalókkal szolgáljon az exportáló vállalatok számára a külpiaci értékesítést elősegítő, a vevő számára ajánlható finanszírozási formákról. A rendezvényt Fasimon Sándor, az MKIK alelnöke, a Nemzetközi Kollégium elnöke nyitotta meg. Az EXIM szakértői tájékoztatást adtak a különböző finanszírozási formákról, ezek előnyeiről, működéséről, feltételrendszeréről, illetve lebonyolításáról, valamint a külpiacokon szerzett finanszírozási tapasztalatokról június 22-én tartotta alakuló ülését az MKIK HR Munkabizottsága. Az MKIK Elnökségének szakmai tanácsadó, döntéselőkészítő testülete munkájával a kamarára háruló feladatok eredményesebb megvalósítását, illetve a széleskörűen egyeztetett vélemények hatékonyabb érvényesítését biztosítja. A munkabizottság tevékenységi körébe tartozik többek között az emberi erőforrás-menedzsment tárgykörét érintő kérdések szakmai véleményezése, a vállalkozások menedzsmentjének és a munkavállalók érdekeinek széleskörű képviselete; az őket érintő kérdésekben történő állásfoglalás és javaslattétel, önálló kezdeményezések kidolgozása, valamint a szakmai szervezetekkel való kapcsolattartatás, együttműködés. A bizottság első ülésén a munkaerőhiányból fakadó problémák kezelésére vonatkozó javaslatok kidolgozását tűzte ki célul. Az MKIK HR Munkabizottságának elnökévé Szekeres Áront, a TAKATA Safety Systems Hungary Kft. HR menedzserét választották.

9 2017. június 23-án Shang Yuying, a Sanghaj Önkormányzat Kereskedelmi Osztályának vezetője irányításával kínai delegáció látogatott az MKIK-ba. A küldöttség tagjai megbeszélést folytattak Nádasi Tamással, a Magyar-Kínai Tagozat elnökével, Fekete Balázzsal, az MKIK alelnökével és Csiszár Zsófiával, az MKIK Oktatási és Képzési Igazgatóságának osztályvezetőjével. A látogatás fő célja volt, hogy lobbitevékenységet folytassanak Sanghaj pályázata számára a 2020-as Worldskills verseny rendezési jogáért zajló küzdelemben június 28-án az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács (U.S.-Hungary Business Council USHBC) 10 fős delegációja tett látogatást az MKIK székhelyén. A találkozó keretében a két intézmény bemutatkozására és a résztvevők közötti kapcsolatfelvételre került sor. A kerekasztal-megbeszélés elsődleges célja a magyar üzleti környezetről, valamint az együttműködési lehetőségekről történő egyeztetés volt. Az eseményen Parragh László, az MKIK elnöke és Krisán László, alelnök köszöntötte a jelenlévőket. Ezután Eric Stewart, az USHBC elnöke az üzleti tanács szerepéről, céljairól, februári megalakulása óta történt tevékenységéről nyújtott tájékoztatást. A delegációban résztvevő nagy multinacionális cégek többsége befektetőként van jelen Magyarországon június között Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos törökországi kiutazása kapcsán magyar-török gazdasági fórumra és üzletember-találkozóra került sor Ankarában, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a DEIK szervezésében. A fórumon részt vett Parragh László, az MKIK elnöke, Rév András, az MKIK Magyar-Török Tagozatának elnöke, valamint Kovács József, a tagozat alelnöke. A Rév és Társai Kereskedelmi Zrt. képviseletében Rév András együttműködési megállapodást írt alá a Yapı Merkezi vállalat képviselőjével. Június 30-án az MKIK képviselői megbeszélést folytattak a Török Exportőrök Szövetsége, valamint az országos kamara, a TOBB képviselőivel.