A magyar cserkészet lapja december Jubileumi különszám 0,75

Átírás

1 A magyar cserkészet lapja december Jubileumi különszám 0,75

2 Felhívás a Cserkészgyűjtemény bővítésére Kedves Cserkészek! Cserkészgyűjteményünket szeretnénk bővíteni! Többen említettétek a cserkészkiállítások során, hogy kevés anyagot találtok és láttok a saját csapatotokról. Van megoldás! Az SZMCS Központi Irodája szívesen fogadja és szeretettel várja csapatpólóitokat és/vagy egyéb kiállítandó emléktárgyaitokat, továbbá mindent, ami összefügg a cserkészettel, jelentsen ez akár kiad ványokat, meghívókat, plakátokat, iratokat, ruhadarabokat, jelvényeket, festményeket, metszeteket, szobrokat, könyveket, felvarrókat, kézműves tárgyakat, egyéb kordokumentumokat is, származzon az Felvidékről vagy máshonnan a világból. A régmúlt és más nemzetek cserkészeinek emlékeit is nagy szeretettel látjuk! Az utókor számára mindent meg kell őrizni! A beérkezett anyagokat a Szlovákiai Magyar Cserkészek Cserkészgyűjteménye fogja feldolgozni és megőrizni. Kiállításaink során viszontláthatod majd Szövetséged/csapatod emlékeit, és találkozhatsz más csapatok ereklyéivel is! Ezáltal az érdeklődők is láthatnak majd érdekességeket cserkészetünkről az alkalmi kiállításokon, vagy a későbbi jövőben létesítendő állandó kiállításon. Szlovákiai Magyar Cserkészek Cserkészgyűjteménye egy magánkezdeményezésnek köszönhetően alakult meg, s amely közel tíz éve évi több alkalommal is megjelenik különböző rendezvények, jubileumok alkalmából elsősorban vándorkiállítás formájában Szlovákiában és annak határain túl (pl. a kiállítás jelentős része jelenleg épp Erdélyben tartózkodik). A gyűjtemény fontos része lehet nevelési munkánknak, az irattárban és könyv tárban összegyűlt anyag a jövőben a feldolgozást követően cserkészvezetőink számára is hozzáférhető lesz továbbképzés és kutatás céljából. Az anyagokat folyamatosan várjuk a következő címre: Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (Szlovákiai Magyar Cserkészek Cserkészgyűjteménye részére) Nám. Sv. Stefana Dunajská Streda Támogatásotokat és segítségeteket előre is köszönjük! A Szlovákiai Magyar Cserkészek Cserkészgyűjteménye anyagát rendező önkéntes csapat nevében: Kukor Tamás, SZMCS EVS önkéntes és Csémi Szilárd Kismedve, alapító. Életjubileumuk alkalmából szívből gratulálunk Wurster Ilonka néninek, aki januárban a 80. és Török Jóska bának, aki még most decemberben a 85. életévét tölti be! Isten áldja mindkettőjüket, mi meg köszönjük a sok jót, amit közös cserkészkedésünk során már eddig is kaptunk mindkettőjüktől! Kismedve (Csémi Szilárd, SZMCS ügyvezető elnök)

3 A magyar cserkészet lapja 20. évfolyam 13. szám Fő szer kesz tő: Bodzás Gergely A jubileumi szám cikkeinek forrásai: Magyar Cserkész (1992), Jamboree Magyar Cserkész (1933), Salló Emőke - Csémi Szilárd: Magyar Cserkész Almanach (2010), KMCSSZ: Száz éves a magyar cserkészet... a világot átfogó mozgalom (2010), Köhler Ferenc: 75 éves a magyar cserkészet (1985) Gra fi kai el ren de zés: Popovics Pál Lap zár ta: Min den elő ző hó nap 15-én. A cik kek lé nye gét nem érin tő vál toz ta tás jo gát a szer kesz tő ség fenn tart ja. Meg nem ren delt kéz ira to kat nem őr zünk meg és nem kül dünk vis sza. A szer kesz tő ség fenn tart ja magának azt a jo got, hogy a be kül dött fény ké pe ket megőr zi, és szük ség ese tén il luszt rá ci ós cél lal fel hasz nál ja az SZMCS ki ad vá nya i ban. A lap tartalmaz Creative Commons licensz alá tartozó anyagokat. Cím lapfo tó: Magyar Cserkész Márton Lajos Hátoldal: archívum, nagymegyeri cserkészcsapat A szer kesz tő ség cí me: Cser kész, Szent Ist ván tér Dunaszerdahely cserkeszujsag@szmcs.sk Előfizethető a szer kesz tő ség cí mén. Ma - gyar or szá gon az elő fi ze tést a Wekerlei Cserkész Alapítvány in té zi: Fej szés Zoltánné csst, tel.: , Harmat u. 178, 1104 Budapest. Előfizetési díj számonként A lap éves ára példányonként 7,5. Pl. 8 példány esetében 71,46 (8x7,5 + 11,46 ). A postaköltség: 1-2 db esetén 5,80, 3-5 db-nál 6,14, 6-8 db-nál 11,46, 9-11 db-nál 13,78, dbnál 18,09, db-nál 18,76, db-nál 20,42, db-nál 24,73. Magyarországon 2011-re az éví 10 lapszám ára 3400,-Ft. Ez tartalmazza a magyarországi belföldi posta költséget is. Ki ad ja a Szlo vá ki ai Ma gyar Cser készszö vet ség Cser kész új ság elő fi ze tés Nám. Sv. Štefana 6., Dunajská Streda, szmcs@szmcs.sk Tel.: , 031/ , Fax: 031/ Bejegyezve a Szlo vák Köz tár sa ság Kul turá lis Mi nisz té ri u má ban EV 3175/09-es nyil vántartási számmal. Registrované na MK SR, reg. císlo: EV 3175/09. Meg jelent 1750 példányban. Vytlačil 1750 kus. ISSN A Cserkész megjelenését támogatta: Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma (Ministerstvo školstva Slovenskej republiky), Fabó Imre Alapítvány Horváth Piroska Emlék Fiók mélyén őrzött apró, pici tárgy, Egy régi fénykép, titkos, forró vágy. Dobozkába, selyem párnácskára tetted, Vagy a szívedben legbelül mélyen elrejtetted. Néha előveszed, leporolgatod, Lelked könyvecskéjét átlapozgatod. Visszapergeted, mint a régi filmeket, S könnyes szemmel nézed a fakó képeket. Hintaszékben hátradőlsz, behunyod szemed, Emlékezel. Ezt többször megteszed. Elsárgult fotók, egy megszáradt kis virág, A tükröd is mást mutat, más lett a világ. Apró ráncok az arcodon, megőszült halánték, Még nem tudod, de hidd el, ez élettől ajándék! Szép emlékeid a lelked magasba repítik, Életed moziját a szívedbe vetítik... Tartalom 2. Cserkészgyűjtemény 3. Tar ta lom jegy zék 4. Az elsõ cserkész életébõl 5. A magyar cserkészmozgalom előzményei 6. A magyar cserkészet kezdetei 7-9. A vági tutajtúra A IV. Cserkészdzsembori Cserkész társasjáték Pax Ting Magyarországon az első leánycserkész világtábor 18. A cserkészet nyugaton 19. Újraindulás a Kárpátmedencében 20. Magyar Cserkészszövetségek Fóruma 21. Hodossy Gyula, az MCSSZF megálmodója Képzelt interjú az első magyar cserkésszel 24. Magyar cserkész elődeink arcképcsarnoka 25. A cserkész. Tréfás természetrajz 26. Keresztrejtvény 27. A Magyar Cserkészet Útja Kedves Cserkész Olvasók! 100 évvel ezelőtt ezekben az időkben fiatal magyar fiúk és férfiak egy új ötlettel barátkoztak. Egy mozgalommal, egy életformával, melyet az angol kitalálók csak scouting - nak neveztek. Ezek a lelkes egyének felismerték, hogy egy nagyon fontos eszme jelent meg, és meglátták benne a fiatalok életének és időtöltésének értelmet adó keretet. Kánitz és Szilassy, Sík és Teleki, nevük talán már feledésbe is merülne, de ne feledjük: ők rakták le magyar cserkészetünk alapjait. Előttük és a 100 éves magyar cserkészet előtt tiszteleg a Cserkész ezzel a rendhagyó számmal. A következő oldalakon régi, néhány esetben alig publikált felvételek és írások találhatók. Az idő múlása talán érződik, de értékük meg nem kopott, sőt Kívánok tartalmas olvasást! Bodzás Gergő bodzi főszerkesztő 3

4 M. Vosatka: Az elsõ cserkész életébõl 1. A gyermekkor Egy öreg admirális rótta hosszú léptekkel annak a kertnek a végét, amelyben Baden Powelll tanár lakott feleségével, akit lánykorában Gracenek hívtak. Egy tengerésztiszt nyomában egy kisfiú lépdelt és áhítattal hallgatta ennek a századosnak szavait, akit Smythnek hívtak melyek izgalmas hajóutakról és kalandokról szóltak. Ez a Smyth tengerészcsaládból származott. Ezek léptek először Virgínia földjére. Egyik ősüktől ered állítólag ez a mondás: Nem magunkért születtünk, hanem azért, hogy másokkal jót te gyünk. Ezt idézte Smyth is a tízéves Ro bertnek, akit apja halála után ő és az anyja nevelt, három éves korától. Beajáratos volt még hozzájuk John Ruskin is, aki már korán felfedezte Robert rajztehetségét és őt ebben fejlesztette. Másik tanítómestere az agg Stephenson volt, aki országszerte ismert mérnök volt, valamint Thackeray író is. Mindezektől rengeteg bölcsességet sajátított el ez a fogékony kisfiú. Az elemi iskola befejezésekor, melyet Wellsben látogatott, az iskola igazgató édesanyjával közölte, hogy még nem volt ilyen tanulója, aki úgy tudott volna bánni a fiúkkal mint Robert. Iskoláit a marlboroughi lord ösztöndíjával folytatta Charterhouseban. Az iskola éppen akkor költözködött új épületbe a godalmingi erdő szélére. A fiúkat már Robert szervezte meg a költözködési munkákra. Tulajdonképpen itt kezdet el ő cserkészkedni, mivel itt volt alkalma keresztülkasul járni az erdőket, ligeteket és nyomok szerint nyulakat követni s figyelni a madarak, állatok szokásait. Közben megtanult fejszével bánni, kunyhót eszkábálni, tüzet rakni, amin a nyulat megsüthette. Az iskolában a legjobbak közé tartozott, egyedül a görög és matematika ment neki nehezebben. A fiúk mintaképe lett, szenvedélyes krikett és futtballjátékos volt, de kitunő atléta is. De mint színész is utólérhetetlen volt és talpraesett vicceivel jó komikus is. Barátai Bathing Towell -nek hívták, ami törülközőt jelent. Nagy hatással volt a fiúkra azáltal is, hogy sosem szitkozódott, vagy káromkodott. Volt négy fiútestvérének egy öttonnás hajója, amin testvéreivel szünidőkben körülhajózta Skóciát és Angliát. Ilyenkor szakácsi és edénymosogatói teendői mellett eltanulta a kormánykezelést, és a vitorlákhoz is értett. Jól kiismerte magát a jeladásban és a hajózás minden fortélyában is, úgyhogy néhány év alatt ügyes tengerész vált belőle. Indiában 1876-ban öthetes hajózás után egy angol ezred kotott ki az indiai partokon Baden-Powellel a fedélzeten. Tisztként 7 évet töltött itt anélkul, hogy unalmában ivásnak adta volna a fejét, vagy adósságba verte volna magát, mint tobb tiszttársa. Lucknovnak hívták a városkát, melyet a hét év alatt alaposan megismert, sőt még a lakosság nyelvét is tanulgatta. Innen Kokoránba, a vad Afganisztánba kerult. Itt alaposan megtanulta a nyomolvasást. Volt egy lova is Dick, melyet olyan kiképzésben részesített, mint kevés más lovat a hadseregnél. A siker útján c. könyvében így ír róla: Egyszer nagy vihar türt ki, és éjjel elszabadult egy ló a kaszárnyából. Éppen havazott, amikor útnak indult a ló nyoma szerint a nagy sárban. A nyomok a közeli hegységbe vezettek, így a hegy lábánál leszállt és megparancsolta lovának, hogy maradjon ott, amíg viszsza nem tér. Az elszabadult lovat hoszszú órák után találta meg az erdoben, riadt állapotban. Órákba telt, míg vele Dickhez ért. Az ott állt és nyugodtan várta gazdáját. A kaszárnyában pedig nagy ujjongással fogadták oket. Édesanyjához írt leveleiben sosem kért pénzt, mínt tiszttársai, hanem mindig közölte vele, mennyit gyűjtott össze és ujabb konyveket kért, dalokat, színdarabokat. Kozben írt az országról is, szokásairól, embereirol. Innen az ezred nagyon egészségtelen helyre került: a hegyekben levő Quettába. A táborban az unalomtól a fegyelem nagyon meglazult a katonák között, de Baden Powell megtalálta rá a megoldást. Színdarabokat rendezett, énekkarokat szervezett és futballmeccseket sok izgalommal és vidámsággal. Egyszeriben eltünt a Quetta-betegség, az unalom helyett jókedv, nótázás, játék került. A fegyelem újra megszilárdult. Szabadidejében feltérképezte a közeli Maiwand településnél fekvő egykori csatateret. Ez olyan pontosan és áttekinthetően sikerült, hogy feljebbvalói felfigyeltek rá. Eddig ugyanis csak aféle zöldfülű tisztecskének tartották. Volt alkalma résztvenni egy igazi férfias sportban, lándzsavadászaton vadlovakra. Fokozatosan vált belőle igazi kemény férfi, amellett megmaradt tapintatos, intelligens és éleseszű bajtársnak. Ez a hétéves indiai tartózkodás jelentette részére az élet iskoláját. Majd eljött az 1884-es év, amikor az ezredet Afrika csücskébe, Natalba helyezték. Folytajuk... (Fordította: Kálmán L.) 4

5 A magyar cserkészmozgalom előzményei Magyarországon már a 20. század elején felismerték az új nevelési módszerek szükségességét. Bár sikerük nem volt tartós, de mindenképpen említésre méltóak, mert a magyar cserkészet előfutáraiként tekinthetünk rájuk ben Bodor Aladár indította útnak a Kuruc dandár -okat, elsősorban Erdély két városában, Kolozsváron és Szászvárosban, az ottani kollégiumok diákjaival. A szobákat kuruc várakról nevezték el, a 9-12 fiúból álló talpas - nak pedig várnagy parancsolt. Ez tulajdonképpen az őrs elődje. A fiatalabb tagokat apródnak hívták, volt saját vitézöltözékük és táborozási szokásaik, számuk pedig elérte a 300-at. A Zászlónk országos terjesztésű katolikus diáklap. Elsődleges célközönsége a éves korosztály. Tartalmát szórakoztató, ismeretterjesztő és vallásos írások teszik ki. A kezdődő magyar cserkészet egyik fő megjelenítője volt a század eleji Magyarországon. Alapítója a Regnum Marianum közösség volt; első száma 1902 januárjában jelent meg. Programadó vezércikkét Prohászka Ottokár írta. Sikerét Izsóf Alajos főszerkesztő alapozta meg, aki természetes, közvetlen, de nem bizalmaskodó hangnemet adott a lapnak. Természettudományi, technikai, földrajzi, néprajzi témájú cikkei színvonalasak voltak. Irodalmi programja kissé egyoldalúnak volt tekinthető. A hazai katolikus szerzők közöl legtöbbet Kincs István, a külföldiek közül Sienkiewicz írásai jelentek meg legtöbbször, de saját ifjúsági irodalmát is megteremtette, például Orbán Dezső és Donászy Ferenc révén, akiknek a műveit folytatásokban közölte. legfontosabb folyóirata a Zászlónk című lap volt, és az e mögött álló Regnum Marianum katolikus ifjúsági intézmény. A Nemzeti Phalanx dr. Bognár Mátyás és Nyári Albert báró nevéhez kötődik. A mozgalom hazafias eszméket képviselt és gyakran szembehelyezkedett a divatmozgalomnak tekintett cserkészettel. Legnagyobb hátránya a túlzott adminisztráció volt. Hatósági intézkedésekre papíron több mint 20 ezer taggal csaknem 500 zászlóalj alakult meg, de a valóságban ezeknek csak a töredéke működött, a világháború kitörését pedig csak nagyon kevés érte meg. A század eleji ifjúság nevelésének A Zászlónk nevű tutaj rajza A kezdeményezés megálmodója Sólymos Oszkár római katolikus hitoktató pap tulajdonképpen a semmiből hozott létre a budapesti Városliget szélén egy helyet a középiskolások számára, ahol szabadidejüket tölthették, és lelkileg feltöltődhettek. Innen indult a Zászlónk is ben a Regnum Marianum szervezésében valósult meg az a vági tutajkirándulás, amit négy évvel később már cserkészekként ismételtek meg a fiatalok. Sík Sándor ez első túra után írta meg a Vág ritmusai című versciklusát, mellyel elismert költővé vált. Ő volt az, aki később évtizedeken keresztül a cserkészmozgalom elveinek magyar viszonyokra ültetésével meghatározta a magyar cserkészet fejlődését. A vági tutajút 1909-ben A mozgótábor szervezője és vezetője hasonlóan az 1913-as cserkész túrához Izsóf Alajos főtisztelendő volt, aki Kralovántól Komáromig 15, többnyire egyetemista fiatallal vágott neki az expedíciónak. Egyetlen tutajon utaztak két tót kormányossal, Joskóval és Jan kóval, akik naponta négy korona bért kaptak. Az út nem nevezhető cserkész megmozdulásnak, de mindenképpen a cserkészet megalapozása volt. A tutajút résztvevői közül különösen Izsóf Alajos, Radványi Kálmán és Sík Sándor jelentős szerepet játszottak a magyar cserkészet elindításában. A 15 résztvevőből többen hosszú éveken keresztül aktív tagjai voltak a magyar cserkészetnek. 5

6 A magyar cserkészet kezdetei A Scouting for Boys 1908-ban jelent meg Angliában, ebben fektette le Ro bert Baden-Powell a cserkészet eszmei és ismereti alapjait, valamit a jó állampolgárságra való nevelés mikéntjét. Alig másfél évvel később Magyar országon is megjelentek Bi-Pi gondolatai, mégpedig Králik László nagybecskereki piarista gimnáziumi tanár 130 oldalas értekezésében. Ez volt az első alkalom, hogy magyar nyelven információk jelentek meg a cserkészetről. Králik László feladata volt az angol scout kifejezés megfelelő lefordítása magyarra. Munkái során a vadászat, cserkészés kifejezés alapján a cserkésző fiúk elnevezés mellett döntött. Králik érdekes módon megmaradt a mozgalom ismertetésénél, de a gyakorlati megvalósítás lehetőségeiről nem írt. Javaslata szerint ezt a társadalom vezetőegyéniségeinek, vagy ifjúsági- és sportegyesületeknek kellene véghez vinni. Az első magyar cserkészek Nehéz volna megmondani, hogy ki volt a legelső. Többen voltak, több helyen, és nagyjából egy időben kezdtek el foglalkozni a cserkészettel és annak elindításával Magyarországon. Kánitz István, a budai egyetemi ka tolikus főgimnázium tanulója volt az, aki először akart őrsöt vezetni Magyarországon. A Scouting for Boys-t egy angol ismerősétől kapta ajándékba 1909-ben, és miután többször is végigolvasta, elhatározta, hogy osztálytársaival elkezd scou tolni. Elképzelései osztálytársai körében a korkülönbség hiánya miatt nem jártak sikerrel, csak ben történt meg, hogy a Háros-szigeten né hányan kipróbálták, hogy scout életet élnek. A magyar cserkészmozgalom nagy erőssége, hogy alulról felfelé indult, és nem felső irányításra, mint a leventemozgalom, vagy később az úttörő mozgalom. Időközben, Kánitz Pista és a katolikus Reg num Marianum mellett a református egyház is felismerte az ifjúságnevelés megújításának lehetőségét, és megalapították a Budapesti Református Ke resztény Ifjúsági Egyesületet (BRKIE) és lapját, az Ébresztőt. Az egyesület tagja volt a losonci ifj. dr. Szilassy Ala dár orvos is, aki Angliában ismerkedett meg a cserkészettel, és rögtön megfogalmazódott benne, hogy ennek a magyar ifjúság körében is volna táptalaja. Az első magyar cserkészcsapatok Szilassy a BRKIE-ben 1910-től va sárnapi iskolát üzemeltetett, és foglalkozott az ebből kinőtt serdülőkkel is. Eközben pedig lassan fordította a Scouting for Boys-t, a félkész részleteket pedig megmutatta a fiúknak október 3-án alapította meg a boy scout -ok első két őrsét 17 fiúval, melyeket Szekeres Lászlóval együtt vezettek. Az őrsök élén Borbély Károly és Mezey Péter állt. Szilassy 1911-ben megegyezett a Keresztény Ifjúsági Egyesületek titkárával, hogy a külföldi tanulmányutak során kiemelten foglalkoznak a cserkészmozgalmakkal. Rengeteg tapasztalatot gyűjtött, hazatérve pedig folytatta a megkezdett munkát, és Alsópélen, egy ismerőse földbirtokán béresgyerekekből szervezett csapatot. Bár rövid ideig állt fenn, de ez volt az első vidéki cserkészcsapat. Romló egészségügyi állapota miatt hajóorvosnak szegődött, de útjáról már nem tért haza. Halála előtt azonban sikerült befejeznie a Scouting for Boys fordításának nagy részét, ezzel és szervezői munkájával olyan hagyatékot hagyva hátra, amire lehetett építeni. Eközben Kánitz Pista a sikeres nyári táborozás után, az öccse korosztályából toborzott magának őrsöt, ami immár sikeresen működött is, 1911 decemberében hivatalosan is megalakult a Far kas őrs. A gimnáziumban nagy sikernek örvendett a cserkészet, elnyerte a tanárok támogatását és részvételét is, így a következő év februárjában mint az első cserkészcsapat írtak születésnapi üdvözletet Bi-Pi-nek, aki válaszában reményét fejezte ki, hogy hamarosan ellátogathat Magyarországra. Márciusban pedig megérkeztek Angliából az első cserkész egyenruhák és cserkészfelszerelés (főzőedények, bicskák, sí pok, stb.)! A cserkészet egyre ismertebbé vált, a külön-külön szerveződő cserkészcsapatok képviselői december 28-án egy tanácskozásra gyűltek össze, ahol életre hívták a Magyar Cserkész Szövetséget. bodzi 6

7 1913. júl. 4., éjjel 12 óra Megyünk... Elhagytuk Budapestet. Kint robogunk az éjszakában. A vonat tüsszögve-lihegve törtet előre és röpít vágyaink felé... Még előttem lebeg a fényes pályaudvar. A pesti bajtársak, szülők, rokonok, kik kísértek minket. A búcsúszó... Ők vággyal, szeretettel, aggodalommal, mi ambícióval, reményteljes várakozással. A vonat megindul, a kocsikban felharsan a cserkészinduló. Itt maradott bajtársaink tisztelegnek. A vonat kirobog. Felséges volt! Éreztem benne valami nagyszerűt, ami fölemel a föld fölé: a lelkek régiójába, hol ez a sok fiú mind testvér, bajtárs. Megyünk... Hazagondolunk... apára... anyára... Azután aludni készülünk. Tele vagyunk új dolgok várásával, sejtéssel, izgatott várakozással. S álmodunk a jövőről. Leülök egy ablak mellé, és onnan nézem a szaladó távírópóznákat, a távoli hegyek sziluettjeit, míg elalszom. A vági tutajtúra A komáromiak Turul tutaja Sok az ember a budapesti vasútállomáson. A nőkön földig érő ruhák, óriási kalapok, kezükben napernyő, soknak legyező. Sok férfi cilindert hord, mások meg lapos szalmakalapot. Gőzmozdony sistereg a vonat elején, olyan, amilyent csak filmen lehet látni. Pedig nem filmet vesznek fel: megszokott kép ez 1913 július elején. De egyszerre mintha mindenki felfigyelne valami szokatlan dologra. Tényleg, az álló vonat végén furcsa alakok jelennek meg. Nagy csomó fiú olyan furcsa ruhában, amilyet az emberek még sohasem láttak: rövidnadrág, egy zöldes színű ing, furcsa, háromszögletű kendő a nyakukon, széles karimájú kalap a fejükön, kezükben hosszú bot, hátukon meg jól megtömött hátizsák. Van egy pár felnőtt is velük, azokon is hasonló ruha. A legérdekesebb az, hogy a felnőttek nem idegesek, nem kiabálnak a rendetlenkedő gyerekekre, de nincs is ilyen. Hogy ennyi fiú ilyen rendesen viselkedjen anélkül, hogy a tanáraik, vagy kicsodák, akik velük vannak, ne osztogatnák a pofonokat! Csodálatos! Kik lehetnek ezek? Hát persze cserkészek. De ha ezt mondanánk a sok csodálkozó embernek, nem értenék. Mi az, hogy cserkész? Magyarországon még csak két, két és fél évvel azelőtt alakultak meg az első cserkészcsapatok, a legtöbb ember még nem látott, sőt, sohasem hallott cserkészekről. Most azonban ez a százöt fiú nagy tervvel száll fel a vonatra. Magyarország északnyugati részén, 7

8 a mai Szlovákia területén folyik a Vág folyó. A Tátra magas hegyei között ered, igazi hegyi folyó, vad, veszélyes még ma is, pedig nagy részét szabályozták azóta. Óriási erdők veszik körül, a folyó felső része már régen híres volt a fatermelésről, hatalmas, egyenes fákat vágtak ki, azokat nagy tutajokba kötötték össze és a Vágon és Dunán úsztatták le Budapestre. Ilyen tutajokon akartak a cserkészfiúk Kralovántól Komáromig 300 km-t megtenni a Vágon. A tutaj utat a Zászlónk című fiataloknak szóló újság szervezte, és a résztvevők a budapesti BKG és Regnum Marianum csapatok tagjai, és komáromi cserkészek voltak. Útra kész tutajok Mikor a vonat Kralovánba ért, ott már készen, fenyőágakkal díszítve várta őket a hat tutaj, mindegyik 19 szép nagy fenyőfából készítve. A tutajok közepén egy nagy láda homok, ez lesz a tűzhely, ezen fognak főzni, nyílt tűzön. Ettől balra volt egy deszkakunyhó, ebben fognak a fiúk aludni. Persze akkor még nem volt gumimatrac és hálózsák; a földön vastagon a szalma, minden fiúnak volt két pokróca, azon aludtak, azzal takaróztak. Aztán a tutajon volt még egy nappali sátor, amiben az élelmiszert is raktározták, meg az ottani emberek hálóhelyei. Ők kezelték, kormányozták a tutajt óriási evezőkkel. Ezt nem lehetett cserkészekre bízni, mert a folyó veszélyes volt, nagyon kellett érteni ahhoz, hogy az utat baj nélkül meg tudják tenni. Másnap indultak a tutajok. Az első volt a Vezér tutaj, ezen utazott Izsóf Alajos, a tábor parancsnoka és a törzs; itt volt a központi ételraktár is. Ezen fehér zászlón zöld liliom mutatta, hogy itt vonul az első nagy magyar cserkész mozgótábor. A Vezér tutaj után úszott a Sasok, Fecskék, Vadgalambok, Turulok és Sólymok tutaja, mindegyiken cserkész. A falu egész népe a partról nézte a hat tutaj indulását. Valóságos ünnepélyt rendeztek, a táborparancsnok beszédet tartott, a falu népe jó utat kívánt, és amikor a tutajok elindultak, mozsárágyúkat sütöttek el. Ezek a rövid, széles torkú ágyuk nem lőttek ki golyókat, de nagyot durrantak, ezért különös ünnepnapokon szokták ezeket elsütni. Az első kaland a folyón Nemsokára megtudták a cserkészek, hogy a Vágon tutajozni igazán izgalmas: elérték a sztrecsnói szorost. Itt 12 km-en keresztül magas sziklafalak között kanyarog a Vág. A folyó medre erősen megszűkül, tehát a víz sokkal gyorsabban folyik. Közben a mederbe esett sziklák körül és felett rohan a víz, óriási hullámokat verve. Ezen kellett átvezetni a tutajokat, elkerülni a sziklákat, a gyors vízen rohanó tutajokat az éles kanyarokban ide-oda kormányozni, nehogy a parti sziklákban ütközzenek. A tapasztalt tutajosok biztosan, baj nélkül evezték, kormányozták át a cserkészekkel megrakott tutajokat, de a fiúk megkapták az első leckét, amiről a táborparancsnok később azt mondta, megtanultuk tisztelni, ami nagy, óvakodni attól, ami félelmetes, szeretni azt, ami jó. És ezt nem úgy tanultuk meg, hogy valaki mondta, azt úgy szívtuk be a levegővel. Vérünkké lett. A tutajokat többször is kikötötték, alkalmuk volt a cserkészeknek a vidéket is megismerni. Így meglátogatták a trencséni és beckói várakat, kirándultak a Vág melletti hegyekben, Vághosszúfaluban részt vettek egy nagy lakomán, amit az ottani lakosok rendeztek nekik, sőt még színdarabot is adtak elő Pöstyénben. Élet a vízen Mint minden táborban, a nap a tutajokon is takarodóval végződött és ébresztővel kezdődött, bár itt a kürt énekelte mindkettőt. Amikor az ébresztő megszólalt a Vezér tutajon, a napo- 8

9 sok rögtön igyekeztek mindegyik tutajról az első tutajra, az ennivalót felvenni. Az egyik cserkész naplójában így magyarázta, miért siettek: Mert ki korán kel, több tejet lel! Úgy látszik ott sem volt mindig elég a reggeli. Reggeli után a szakácsok tüzet raktak, elkezdték az ebédfőzést, a kukták krumplit pucoltak, edényeket súroltak (a Vág vizében), fát aprítottak, söpörtek s rendbe hozták az ebédlőt; a többiek pedig ezalatt vizet hordtak be, vásároltak, olvastak, naplót és levelezőlapokat írtak, rajzoltak, növényeket, rovarokat gyűjtöttek, sportoltak, miközben a tutajflotta úszott tovább a csodaszép folyón. 17 nap alatt értek Komárom közelébe. Már pár kilométerrel a város előtt újra mozsárágyuk durrogtak: a komáromi regatta (evezősklub) üdvözölte a cserkészeket. A fiúk a megérkezés után még elfogyasztották az útközben elkészített tojásrántottát és kirakták a partra a hátizsákok és kabátok, pokrócok mellé a hatalmas kondérokat, konyhai edényeket, élelmiszeres ládákat, sátorponyvákat, köteleket, mentőöveket, csónakokat, amiket aztán hajón szállítottak vissza Budapestre. Miután a cserkészek ünnepélyesen elbúcsúztak a tutajoktól, trombitaharsogás és dobpergés mellett indultak a Mosogat a Vadgalamb legénysége. A térdelő fiú Sík Sándor. komáromi cserkészek vezetésével a városba, ahol a közönség nagy érdeklődéssel kísérte őket. A budapesti cserkészek vonatra ültek, a komáromiak egyenesen hazamentek, fáradtan, sok emlékkel gazdagabban, és talán csendesen dúdolva éneküket, amit azóta is énekelnek a magyar cserkészek a Megy a gőzös dallamára: Elindul a tutajflotta Kralovánból, Üdvlövések dörögnek a mozsarakból, Parton áll a falu népe, Sólymok, fecskék a tutajok elejébe. (GJ) Sebesen haladunk, közeledünk a sziklához... A fenyvesek között egy sziklabérc. És ezt döngeti a víz. Itt harcol még a két ellenség... És a folyó zúgva rohan a sziklákra, mintegy dühöngve, hogy az ő mindent elsöprő hatalmának ellenáll ez a rög, ez a por... A Vág döngeti kristályöklével. És a szikla áll! Mióta rohan ez a víztömeg? És mióta áll ez a szikla? Mióta?... Félelmetesen fenséges ez.... Megvallom: féltem. A két verekedő elem közé idetolakszik egy parány: az ember; és át akar menni. Mi itt az ember, az Isten, a természet hatalma mellett? Az ember itt semmi. Nyomasztó, bizonytalan érzései vannak: hogy semmi! Por. De ez csak test! A lélek: az fönséges! Az örök. És itt tudja meg az ember, hogy mi érték van benne, az a lélek, és akkor másképp gondolkodik, és máshol keresi az értéket. Kreuczer Guszti 9

10 Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Baden-Powell beszéde a Jamboree megnyitásakor Köszöntelek valamennyiteket a világ minden részéről összegyűlt cserkésztestvéreim! Őszinte örömmel látlak viszont valamennyiteket itt a vendégszerető magyar földön. Őfőméltósága, a Kormányzó Úr rendkívül megtisztelt bennünket és rajtunk keresztül az egész mozgalmat, midőn személyesen jött el, hogy minket köszöntsön, továbbá, hogy ezt a gyönyörű parkot táborozás céljára átengedte nekünk. Hálátoknak üdvrivalgással és zászlóitok lengetésével fogjátok tanúbizonyságát adni. Van azonban erre még egy módunk, amelyet Őfőméltósága mindennél nagyobbra fog becsülni. Minden vezetőnek és cserkészfiúnak feladata itteni egész viselkedésével bebizonyítani, mennyire igazán megbecsüli Őfőméltósága jóságát és belénk helyezett bizalmát. Tudom, örülni fog, ha azt látja, hogy nemcsak egészség és szórakozás céljából táboroztok itt, mint egyébként szoktatok, hanem azért gyűltetek össze, hogy mint a világbéke munkásai más nemzetbeli cserkésztestvéreitekkel szoros személyes barátságot kössetek. Vigyázzatok, a napok gyorsan tovafutnak, nincs elveszíteni való időnk. Jól használjatok fel minden időt a pajtásaitokkal való baráti érintkezésre. Remélem, valamennyiteknek van jegyzőkönyvecskéje, amelybe beírja nap-nap után szerzett új barátainak nevét és címét úgy, hogy ha majd újra otthon lesztek, tovább ápolhatjátok a barátságot levelezés, sőt ha lehetséges, személyes találkozások útján. A föld minden népét egymással igaz békességben szeretném látni. Ti vagytok hazátok leendő vezérei, legyetek hát jóbarátok. A VI. nemzetközi cserkészkonferencia két évvel ezelőtt Badenben tartott ülésén elhatározta, hogy a IV. Világjamboreet Gödöllőn tartjuk meg, és annak rendezésével a Magyar Cserkészszövetséget bízta meg. Mi elvállaltuk ezt a szép, de felelősségteljes feladatot, és ma Isten segítségével itt várjuk a világ cserkészeit a kész tábor kapuinál. A magyar cserkész nemzetközi érintkezésben eddig is mindenkor megállotta a helyét. Londonban azt mondták csapatainkról, hogy 800 cserkészfiút vártak és ugyanennyi gentleman érkezett hozzájuk. Szent a hitem, hogy úgy lesz az most is. A magyar cserkész itthon is kivívja magának a gentleman jelzőt vendégeinktől. Dr. Papp Antal, országos elnök Csodálatosan jó alkalmatok van itt arra, hogy ilyen baráti kapcsolatokat teremtsetek. Jól felhasználjátok! Egyetlen nap el ne múljék anélkül, hogy új barátokat szereznétek. Sokan vannak köztetek, akik messze távolságból érkeztek ide. Köszönöm, hogy eljöttetek. Ez mutatja, hogy derék cserkészek vagytok. Cserkészvezetők! Köszönöm, hogy ilyen nehéz idők ellenére elhoztátok a fiaitokat. Remélem, itt tartózkodástok nagyon érdekes lesz. Nézzetek meg ebből a csodálatos és gyönyörű országból annyit, amennyit csak lehet, és mindenek előtt kössetek meleg barátságot! A dánok tájékozódási gyakorlatai Érdekes módon nevelik a dánok tájékozódásra a cserkészeiket. Naponta 4-5 fiú egyetlen térképpel felszerelve reggel Budapestre utazik, lehetőleg minden útbaigazítás nélkül fel kell keresniük azokat a helyeket, amelyeket megtekintésre érdemesnek tartanak. Este 10 óráig lehetnek Budapesten és másnap részletes, írásos jelentést kell összeállítaniuk a végzett munkáról, lehetőleg skiccel felszerelve. Jellemző, hogy a kis dán cserkészek a legnagyobb izgalommal lesik, mikor kerül reájuk a sor, és valóságos verseny alakult ki közöttük abban, hogy ki tud alaposabb jelentést beterjeszteni. 10

11 Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Jó üzlet Az Ausztráliából jött csapatoknak nagyon sokba került több mint mérföldre magukkal hozni felszerelésüket, szeretnék tehát, ha visszafelé nem kellene felszerelésüket magukkal vinniük. Mindenki, aki csak látta táborukat, meggyőződhetett az ausztráliaiak sátrainak finom minőségéről. Ezeket a sátrakat egyenkint 130 pengőért szívesen bocsátanák tehát a közönség rendelkezésére. A 130 pengős ár sokkal kevesebb, mint amennyit a sátor valóban ér. A sátrak teljesen újak, mert kimondottan erre a jamboreetáborozásra készültek, és csak Gödöllőn használták őket először. A sátrak felszerelése, szintén elsőrangú minőség és alig használt minden tárgy, eladó 50 pengőért. (Jamboree Magyar Cserkész, augusztus 12.) A IV. Világjamboree programja A IV. Világjamboree hivatalos megnyitása augusztus 2-án történt. Ekkorra a tábor már állt. A táborozó magyar cserkészcsapatok július 28-tól 30-ig érkeztek meg a táborhelyre, míg a külföldi cserkészek július 31-én és augusztus 1-én. Ezeket a napokat mindenki a saját táborának felépítésére fordította. A tábor napirendje A tábor egy napjának menetét a Jamboree Zsebkönyv a következők szerint adta meg: 6 óra 30 perc ébresztő, 8 órakor reggeli, 9-től 10 óráig csapatonként zászlófelvonás, Istentisztelet, utasítások kiadása, 10 órától ebédig tetszés szerinti foglalkozás. Ezalatt az idő alatt folytak a táborlátogatások, barátkozások, csencselések és természetesen a bemutatókra való készülés és próbák. 12 óra 30 perctől 14 óráig ebédidő. A tábor 14 órakor nyílt a nagyközönség számára, a táborozók részére 17 óráig szieszta és szabad foglalkozás volt. A nyilvános bemutatók különböző helyeken 17 órától 19 óráig tartottak. Ezek a programja naponta változott. A tábori színházban naponta kétszer volt előadás 16:30-kor és 18:15-kor ugyancsak változó programmal. 18 órától 19 óráig különböző zenekarok váltakozó helyeken térzenét adtak. A vacsora ideje 18:30 és 21 óra között a csapatok elfoglaltságától függően változott. A tábori moziban 19:30-kor kezdődött az előadás, változó műsorral. A tábortüzeket több helyen 20 órakor gyújtották és 21:30-ig tartottak. A jamboree-tábor területét a látogató közönségnek 22 óráig el kellett hagynia. A tábor takarodója 22 óra 30 perckor volt. A Jamboree Magyar Cserkész minden nap közölte a következő nap részletes programját, amit este a tábor területén elosztva felállított hangosbemondókon keresztül fel is olvastak. Így mindenki időben tudott másnapra tervet készíteni magának vagy csapatának. Néhány fontosabb esemény a tábor ideje alatt: Augusztus 3. A Gilwellisták, Magyar Vitézek és a vallásfelekezeti vezetők tanácskozása. Augusztus 5. Hivatalos kirándulások Balatonfüredre, Tata-Tóvárosba, Győrbe és Kecskemétre. Összejövetelek a farkaskölyök vezetők, öregcserkészek, vízicserkészek és a Keresztény Ifjúsági Egyesületek Szervezete részére, az Arénában a gödöllői járás községei lakosainak felvonulása népviseletben. Augusztus 6. (vasárnap) Római katolikus, protestáns és görögkeleti istentiszteletek. A római katolikus misét dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mutatta be. A szentbeszédet dr. Tóth Tihamér egyetemi tanár és hitszónok mondotta. Augusztus 7. Kirándulások Pécsre, Egerbe és Salgótarjánba. 24 órás HIKE verseny kezdete és csónakfelvonulás a Dunán 120 csónakkal. Augusztus 9. Nagy vízi bemutató a Csepelsziget Soroksári Dunaága ipari medencéjében. Augusztus 12. Őrsi akadályverseny. Augusztus 13. (vasárnap) Istentiszteletek 6 vallásfelekezet számára. Augusztus 14. Esti szentségimádás a római katolikus cserkészek számára. Augusztus 15. Ünnepélyes búcsúztató és táborzárás az Arénában, valamennyi táborozó cserkész részvételével. 11

12 Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Cserkészszemmel az üzletvárosban Cserkészek a Hortobágyon Egy szó a névtelen munkásokról Hajó úszik a vízen. Csillogóan, fehéren, suhogva megy, és zene szól a fedélzetén, díszes ruhájú utasok sétálnak, játszanak, beszélgetnek. Ki gondolna azokra a névtelen, láthatatlan munkásokra: a fülkéjébe zárt kormányosra, a kazánok melegét hangtalanul tűrő fűtőkre, akiknek a munkája nélkül a fényes hajó a hullámok játékszere lenne? Minden szép és nagy ügynek vannak láthatatlan, névtelen munkásai. A szívüket, munkaerejüket, egész idegrendszerüket belekapcsolják a munkába, és csak azért élnek, hogy előre haladjon az Ügy. És ha célhoz értek, akkor szép csendesen hazamennek, és eszükbe sem jut, hogy jutalmat, vagy köszönetet várjanak, s ha valaki megszorítaná a kezüket érte, csodálkoznának: hogy lehet egyetlen szót is ejteni azért, ami természetes? Befejeződik a Jamboree. Sok gyönyörű élményre nézünk vissza; hónapokig fog tartani, amíg feldolgozhatjuk minden értékét és szépségét. Lesznek nagy dicséretek, lesznek nagy kifogások, a cserkész komoly szeme azonban észreveszi a háttérben láthatatlanul dolgozó névtelen munkásokat, és nem szól, hogy kellemetlen ne legyen számukra, de igen-igen tisztelettel veszi le előttük a kalapját. A Jamboree Magyar Cserkész összest végignézhetitek: sehol nem találtok személyi dicséretet. Az utolsó szám hoz egy sorozatrajzot: névtelen, csendes munkások arcképét egyetlen szó, megjegyzés nélkül. Tisztelettel nézzetek rájuk, mert a jamboree-nak egy-egy nagy munkája és nagy felelőssége nyugodott a vállukon. Emellett azonban gondoljatok azokra is, akiket le sem rajzolnak, meg sem említenek. A tábori rendőrökre, akik becsülettel állták végtelenül nehéz szolgálatukat; a mentőkre, idegfeszítő munka hőseire; a forgalmat lebonyolító szállításvezetőkre; a technikus munkásokra; de épp így a tábortüzek állandó szereplőire, a nap-nap után súlyos szórakoztató munkát végző zenekarokra és mindenkire, aki nélkül a jamboree nem lett volna az, amivé éppen a láthatatlan és névtelen munkások önfeláldozó cserkészmunkája tette. Mert ilyen nagy ügyet, ilyen szépen végigcsinálni csak úgy lehet, ha szívvel, becsülettel, áldozatkészséggel igazi cserkészhősök vállalják a névtelen munkások szerepét. (Dr. K., Jamboree Magyar Cserkész) Egészen biztos vagyok abban, hogy még a X. altábor forró vidékéről is be-bejártok az Üzletvárosba. Vajon tüzetesen végignéztétek-e már? Vajon láttatok-e már a Foto Service -en, a Stümer cukorkásbódéján, a Flóris-cukrászat fagylaltos sátránál egyebet is ebben a kis vásárban? Pedig mennyi mindent lehet itt találni, mennyit lehet meglátni a rideg üzlet birodalmában! Mint egy nagyszerű kiállítás tárul elétek a magyar népművészet anyaga: a matyó munkák eredeti, színes tömege; a sárközi népművészet értékes termékei; az erdélyiek fafaragásai, kézimunkái! Vagy figyeljétek csak meg, hogy mennyi ötletes apró ajándéktárgygyal jelentek meg a kereskedők! Tanuljatok ebből! Kamatoztassátok a látottakat, és igyekezzetek élelmes megérzéssel mindig időszerűek lenni! Ezt átvitt értelemben cserkészmunkátokra is értem. Az őrsvezető igyekezzék megérezni, hogy mi érdekelné az őrsöt, miről beszélgessenek a meghitt őrsi órákon; te pedig alkotni vágyó buksi fejeddel igyekezz megérezni, hogy mi volna hasznos, szükséges, azaz időszerű akár az otthonban, akár a táborozáskor, mint ötletes tökéletesítés! Nézz körül jól a cserkészbazárban! Mennyi minden van ott. Mind cserkészmunka, mind testvéred faragása, festése, fonása, szövése. Tanulj ott is! Mennyi mindenfélét lehet szinte értéktelennek tűnő apróságokból fabrikálni... Figyeld egy kissé az Üzletváros népét is! Neked természetesen ott is cserkésznek kell maradnod. Nem tolakodsz, nem kiáltozol fölöslegesen, és nyitott szemmel jársz-kelsz a nagy kavargásban. Vedd észre, hogy a figyelmes, mindig kedvesen mosolygó kiszolgálók körül mindenkinek mosolygó az arca. Itt láthatod meg a mosolyogj értékét is. Az amerikai cserkészek kapuja 12

13 Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree Gödöllőn a Jamboree A dzsembori képekben Fent: Az 1933-as gödöllői dzsembori térképe Középen balra: Egy lengyel sátor Középen jobbra: József főherceg látogatása Lent balra: Teleki Pál mint Nagy Főnök Lent jobbra: Vízi felvonulás a Dunán 13

14 A Cserkész-próba játék szabályai 1. A játékosok száma kettőtől kilencig terjedhet. 2. Minden játékos kiválaszt magának egy-egy cserkészalakot. Az 1. szám a játékvezető (őrsvezető). 3. A játékosok szám sorrendben sorozatosan dobnak a kockával, majd a cserkész-alakjukat annyi mezővel teszik előbbre, amilyen számot a kocka mutat, de csak abban az esetben, ha 4. meg tudják mondani, mi van ábrázolva azon a mezőn, ahová lépnének, vagy felelni tudnak a mezőben feltett kérdésre. 5. Ha nem tudnak, akkor eggyel kisebb mezőbe teszik az alakjukat, feltéve, hogy annak a kérdésére meg tudnak felelni. Ha erre sem tudnak, akkor addig megy visszafelé, amíg olyan mezőre nem akad, amelynek a kérdésére meg tud felelni. 6. Némely mezőben szerepel egy külön szám is, pl. -3. Ez azt jelenti, hogy a felelni nem tudó nem egy, hanem három mezővel hátrább kezdi a visszavonulást. 7. Egynéhány mezőben összeadás jel van a szám előtt, pl. +5. Ez jogot ad arra, hogy a kérdésre helyesen felelő 5 mezővel előbbre ugorjon, ha a kérdésre felelni tud. 8. Az a győztes, aki a sorozatos kockavetések után hamarabb jut el a 61. mezőre, a cserkészek körébe. 9. Aki még nem tud minden kérdésre felelni, kérdezze meg tapasztaltabb cserkészektől, vagy olvasson utána.

15

16 Pax Ting Magyarországon az első leánycserkész világtábor A magyar leánycserkész mozgalom, nem könnyen, de több éves szívós munkával, megteremtette önmagát. Meg kellett vívnia a közvéleménnyel, meg kellett a lényeget értetni az egyházakkal, végig kellett járni a hivatalos utakat, de 1924 januárjában végre megalakul, és mindjárt életerős lett a Magyar Leánycserkész Szövetség. Az optimista, minden nehézséget sikerrel legyőző lányok, asszonyok, tanárnők addigra már pontosan tudták, hogy mit akarnak, és hogyan fogják azt elérni. Meg volt a cél, kész volt az alapszabály, munkaterv, leánycserkész jelvény, eg yen r u h a. Lady Baden-Powell mindjárt meg is hívja a Magyar Leánycserkész Szövetség három tagú küldöttségét az angol leánycserkész világtalálkozóra. Ott a magyar leánycserkész vezetőknek alkalmat ad nak, hogy ismertessék addigi harcukat, munkájukat. Elismerésül a Világkonferencia tagjává választották őket, és ennek az ezüstjelvényét ünnepélyesen átnyújtják nekik. A küldöttséget ezután még az angol királynénak is bemutatták. Lassan az egész magyar társadalom Olave és Robert Baden Powell kíváncsi lett, és több-kevesebb érdeklődéssel fordul a leánycserkész mozgalom felé. Beindul a munka: jellemnevelés, gyakorlati életre nevelés, társadalmi fe lelősség felkeltése, a lányok felkészítése a jövő feladataira, az otthon szolgálatára, anyaságra, csecsemőgondozásra, ott honi betegápolásra, de kenyérkereső munkára is. Nem hiányzott a szociális munka sem: ajándékkosarakat készítettek rászorult családok számára, és néha még azt is vállalták, hogy keresztanyák legyenek. Mindennek az alapja a 10 cserkésztörvény: Isten, haza és embertársak szolgálata. Magyarországra kerül a világjamboree 1925-re 80 leánycserkész csapat, 1927-ben már 5000 leánycserkész tö mörül 100 csapatban. Van egy jó újságjuk, ajándékba kapott otthonuk, táborhelyeik ban besegítenek a Gödöllői Jamboreen, mint egészségügyiek, idegenvezetők, tolmácsok ekkor már mindenki tud legalább egy idegen nyelvet a magyaron kívül. A leánycserkész munka jobb megismerésével, a bíborosnak és még a pápának is jó véleménye van a mozgalomról re megszűnik a ka tolikus egyház ellenszenve is. Az 1936-ban megtartott konferenciáján a Leánycserkész Világszövetség elhatározza egy leánycserkész vi lágtá bor megrendezését. Linden meyer Antó nia felszólal és meghívja a rendezvényt, legyen Ma gyarorszá gon ez a nagyszerű leánycserkész világtalálkozó! A Vi lágszövetség örömmel fogadja a meghívást. A véglegesen elhatározott dátum 1939 lett. Magyarországon már jóval előtte megkezdődtek az előkészületek. Ez egy hatalmas vállalkozás, sikerülnie kellett kifogástalanul, zökkenőmentesen, hogy szép és életre szóló élménynyé váljon minden résztvevő számára. Budapesttől nem messze, Gödöllőn, a szépséges Erzsébet királyné parkot választották a tábor helyszínének. A tábor nevét maga Baden-Powell javasolta, legyen Pax Ting. Pax béke latinul és Ting skandináv nyelven gyűlés. A magyar cserkészlányok rendeztek egy előkészítő tábort: volt sport és más versenyek. Ismerni kellett a történelmet, földrajzot, néprajzi anyagot kellett gyűjteni. Legalább egy idegen nyelvet tudni, világismereti és idegenvezetői próbát kellett letenni. Egységes felszerelést kellett csinálni: fehér sárközi hímzéssel ágytakarót, piros-fehér pötytyös munkaruhát, hozzá fejkendőt, barna hímzésű drapp nyári egyenruhát stb. További tábori ügyességi versenyeket rendeztek, mint pl. sátorverés, főzés, felvonulási próbák. Lindenmeyer Antónia és vezérkara bizalommal nézhetett a világtábor elé. Jól fel voltak készülve. 16

17 Összegyűlnek a világ lánycserkészei Végül elérkezett a nagy nap. A Pax Ting július 25. és augusztus 7. között folyt le lány táborozott együtt, mindenhonnan a nagyvilágból magyar, a többi külföldi, harminc ország lánycserkésze. Délvidékről, Felvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról is jöttek a magyar cserkészlányok. 20 év óta ez volt az első találkozója a szétszakított magyar leánycserkész mozgalomnak. Ausztriából, Csehországból, Luxemburgból, Németországból és Olaszországból nem jöhetett senki, mert ezekben az országokban politikai okokból be volt tiltva a cserkészet. Az ünnepélyes megnyitáson a lá nyok Horthy Miklós kormányzó, gróf Teleki Pál főcserkész, Anna és Sybilla királyi hercegasszonyok előtt vonultak fel. A táborépítésen a sok ezer lány lelkesedéssel és rengeteg ötlettel mutatta be, ki-ki a maga országát. A finnek tá bora lett a legszínesebb. Sátraik tarkán pompáztak. Útjeleket festettek rájuk. A svéd képviselet volt a legnépesebb. A 244 lányt maga Sybilla királyi hercegnő, Gusztáv Adolf trónörökös felesége vezette. Tehát a későbbi svéd királynő ott sátorozott Gödöllőn! Az angolok kapuját óriási Tudor rózsa, az írekét hár fa díszítette. A magyar táborban is megtalálhatók voltak a különböző vidékek jellegzetes motívumai: szegedi pa pucs, alföldi mázas cserepek, matyó és más kézimunkák, szőttesek, rokkák. A táborparancsnok Lindenmeyer Antónia felfújható narancssárga sátrát pedig min denki ismerte. Lady Olave és Lord Baden-Powell a világ főcserkésze, magas kora és betegsége miatt már nem vehettek részt a Pax Ting-en. Az átütő sikerről értesülve Bi-Pi Kenyából, szeptember 4-én levelet küldött a Ma gyar Cserkészleány Szövetségnek: Békés időszakban is merész vállalkozás lett volna összehozni Kelet- Euró pában minden irányból a leánycserkészek ilyen nagy tömegét, de ezt megtenni akkor, amikor körös-körül háborús fellegek gyülekeznek, a példás bátorságnak olyan tette volt, hogy megérdemelte a sikert... Ezzel nem csak egy újabb lépéssel vitte előre a mozgalom nemzetközi sikerét, de egyben elültette a fiatal szívekben a bajtársiasság magvait, amelyek a jövőben fognak gyümölcsözni azáltal, hogy segítik megteremteni azt a békét, amelyért mindannyian fohászkodunk. A Békegyűlés után a világ minden részére hazaérkező lányok arról Az 1989-es Pax-Ting emléktábor résztvevői értesülhettek, hogy szeptember 1-én kitört a második világháború. A Pax Ting 50 éves évfordulójára (1989) Magyarországon is, külföldön is (Kastl Németország és Fillmore USA) megemlékeztek. Fillmoreban 178 leánycserkész táborozott Gaydánné Dolesch Melinda parancsnoksága alatt. Két magyarországi paxtingest is meghívtak a jubileumra. Szeptember 10-én a Magyar Cserkészszövetség irányításával a gödöllői csapatok ökumenikus istentisztelettel és száraz-tábortűzzel egész napos találkozót rendeztek. A vendégek között voltak olyan cserkészek is, akik részt vettek a Pax Tingon: külföldről egy csoport jött Finnországból, 2 fő Ausztráliából és 1 Belgiumból. (PTÉ) 17

18 A cserkészet nyugaton A Második Világháború utolsó hónapjaiban (1945) elindult a népvándorlás, a menekülés az orosz hadsereg elől. A menekülteket Németországban, Ausztriában és Olaszországban az an gol, francia és amerikai katonák táborokban (lágerokban) gyűjtötték össze. A felnőtteknek a semmittevés sorsa jutott (esetleg illegálisan kereskedhettek a feketepiacon), azonban sokan felismerték, hogy az ifjúságra nem lesz jó hatással az ilyen életmód. Így a fiatalok, gyermekek részére rövidesen magyar iskolák indultak. Emellett sok helyen a cserkészfoglalkozások is indultak. A magyarországi cserkészet ekkor már 1910 óta egy komoly és jelentősen kifejlett ifjúságnevelő intézmény volt, és az itt felnőtt fiatal cserkészek ebben a munkában gyorsan feltalálták magukat. Ennek a munkának a hatékony koordinálására és további fejlesztésére a Főcserkész Úr (Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc), aki a magyar hadsereggel került Németországba, 1947-ben a 27 éves Bodnár Gábort kérte fel. Gábor bá mellé rögtön munkatársak jelentkeztek, még Magyarországon kiképzett cserkészvezetőkből. Ezt a fiatal cserkészvezetők csoportját a Hontalan Sasok név alatt ismerjük: Beodray Ferenc, Bernhardt Béla, Bodnár Gábor, Falvy György, Grósz Ferenc, Jámbor Pál, Kővári Lajos, Lajtaváry Endre, Olgyay György, Ravasz Dezső, Rónay Tamás, Szőke József, Szöllősi Dániel, Tokaji László és Tumbász Lajos. Rögtön szervezésbe kezdtek, járták a menekült táborokat. Csapatokat indítottak (egy éven belül már 40 cserkészcsapat működött), folyóiratot szerkesztettek. Megírták az első külföldi magyar cserkészkönyvet, a Mi Könyvünket. Meg indították a vezetőképzést ban 2 cserkész tiszti és 3 segédtiszti tábor volt, 49-ben már 2 cst., 2 st. és 3 őv. és 50-ben 2 cst., 2 st., és 4 őv. Rengeteg vezetőt képeztek ki, mert tudták, hogy rövidesen ezek világszerte szét fognak szóródni, és akkor nagy szükség lesz a képzett vezetőkre. Beindult a regös munka is. Apos toli hivatástudattal és a jó Isten segítségét kérve szervezték a csapatokat Németországban. Mindezt vérszerződéssel pecsételték meg! Hasonló munka, csapatszervezkedés korábban már Ausztria területén is beindult Bánáthy Béla cscst. vezetésével. Azonban nem volt minden rózsás. Egyik nyáritábor meghívójábanban olvashatjuk, hogy a résztvevőknek a tábordíj 4 krumpli és 4 zöldség vagy egy kis zsák liszt vagy egy csajka zsír. A Hontalan Sasok nem vonattal, buszszal vagy személygépkocsival közlekedtek a menekült táborok között, hanem gyalog vagy kerékpárral. Nem volt cserkészbolt, ahol jelvényt vagy egyenruha kiegészítőket lehetett vásárolni. A kiadványokat és a levelezést sem számítógépen a világhálón keresztül bonyolítottak le. Levelek írógéppel, indigópapír másolatokkal készültek, a kiadványokat pedig stencilgépen sokszorosítottak. A jelvényeket a lányok és az anyukák varrták és az egyenruhát régi volt katonaruhákból állították össze. De vígan jártak kirándulni, táborozni, és ha rosszra fordult az idő, akkor egész nap népdalt tanultak augusztusában megszerveződött az első Nemzeti Nagytábor Plattlingban 140 résztvevővel. A tábor alatt tartották meg az első központi akadályversenyt, ezt a szokást a mai napig folytatódik minden májusban Fillmore-ban és Kisbarnaki Farkas Ferenc látogatása egy táborban minden szeptemberben Kastliban ben Landauban nyáron már 300- an táboroztak ben a VII. Világ dzsem borin, amit Ausztriában, Bad Ischlben tartottak, is részt vettek a cserkészeink. Nehéz, de szép napok voltak ezek. Sok vezető még Magyarországi kiképzéssel rendelkezett. A cserkészek mind Ma gyar országon születtek, mindenki jól beszélt magyarul. Minthogy a menekült magyarok egy elég elhatárolt földrajzi körzetben (főleg Bajoror szágban és közép-ausztriában) voltak lágerokban, így a cserkészvezetők jól megismerték egymást és az újonnan kiképzett vezetőket is. De elérkezett a nap, amikor a családoknak el kellett határozniuk, hogy mit választanak visszamennek Magyarországra vagy megpróbálják szerencséjüket a tengerentúlon. Beindult. a lágerok kiürítése és lassú konszolidációja. A családok pedig, a vándorbotot véve, világgá mentek. Volt, aki Brazíliába, volt, aki Ausztráliába, volt, aki az Egyesült Államokba vagy Kanadába. Szétszó ródtak, de megérkezésük után az idegenben is egymásra találtak a családok és főleg a cserkészek a világ minden részén. (LLI) 18

19 Újraindulás a Kárpát-medencében a változások időszaka volt Kelet-Európában, a 45 éves kommunista diktatúrák megingottak és bukásuk folyamata beindult. Amint a demokratikus nyitás elkezdődött, párhuzamosan beindult a cserkészet újraszervezése is. Már 1988-ban megalakult az anyaországban az Ideiglenes Országos Intéző Bizottság. Az év második felében az akkori magyar miniszterelnök, Grósz Károly, New Yorkba látogatott. A New Yorki konzulátuson tartott előadáson Bodnár Gábor bá megkérdezte a miniszterelnököt, hogy a cserkészet újraindítása lehetséges-e a közel jövőben Magyarországon. A miniszterelnök igennel válaszolt. Így Gábor bá 1945-ös határátlépése óta először hazautazott, és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, egy cserkészetet bemutató kiállítás al kalmával nagysikerű előadást tartott a cserkészetről ben megalakult a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) vegyes (fiú és leány) tagsággal. A következő évben megalakultak a határon túli magyar cserkész szervezetek: Felvidé ken a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS), a Kárpátaljai Ma gyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ), Erdélyben a Ro mániai Magyar Cser kész szövetség (RMCSSZ) és a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség (VMCSSZ). Az eddigi Kárpátmeden cén kívül működő MCSSZ felveszi a KMCSSZ nevet. A cserkészet hatékony beindításához a KMCSSZ anyagi támogatást és vezetőképzési le hetőséget adott. Minden alakuló szövetségnek jutott számítógép, faxgép. A Bodnár Gábor által szerkesz tett háromkötetes Cserkészkönyvből a Püs ki kiadó közreműködésével 50 ezer példány kaptak az anyaországi és a határon túli szövetségek ben a KMCSSZ meghívott az anyaországból Fillmore-ba 25 vezetőjelöltet, akinek a költségeit is fedezte. A következő évben a magyar-osztrák határ mentén, Eibis bergben már nem csak anyaországi, hanem felvidéki, és erdélyi jelölteket is kiképzett a KMCSSZ. Sokan kö zülük még ma is aktív cserkészek. Ezek a tisztképzések 94-ig folytatódtak Ma gyarországon és Szlovákiában. Gábor bá még 1989-ben ha zavitte a MCSSZ pe csétjét és átadta az otthoni elnökségnek, ezzel szimbolikusan átadva a ma gyar cserkészet lángját, amelyet nyu gaton 45 évig féltve őriztünk ben a SZMCS kezdeményezésére Gö döllőn megalakult a Magyar Cser kész fórum (MCSF), ma a Magyar Cser készszövetségek Fóruma (MCSSZF). Az alapító okirat aláírói: KMCSSZ, MCSLSZ, MCSSZ, SZMCS. Tiszte letbeli elnök: Bodnár Gábor (KMCSSZ), Szemerédi Tibor (KMCSSZ), alelnök: Arató László (MCSSZ), főtitkár: Ho dossy A Hontalan Sasok egy csoportja Gyula (SZMCS). A MCSF-hez később csatlakozott az RMCSSZ, a KáMCSSZ és a VMCSSZ is. A Fórum a mai napig működő szervezet. Az évek folyamán több Kárpát-medencei tisztképző tanfolyamot rendezett, a betlehemi láng Kárpát-medencei szétosztását koordinálja és nemrég párbeszédet kezdett a lengyel testvérszövetségekkel. Ebből a párbeszédből a lengyelek is egy Fórum típusú szervezetet indítanak be, összefogni a több országban működő cserkészszövetségeiket. Talán az egyik legszebb együttműködési aktus a chilei XIX. Világdzsemborin történt ben. A magyar kontingens rész ben anyaországiakból és részben a KMCSSZ argentin, brazil és venéz cserkészeiből te vődött össze. Furcsának is találták a rendezők, hogy a magyarok közül mennyien beszéltek anyanyelvi szinten spanyolul. De a legszimbolikusabb pillanat akkor játszódott le, amikor a magyar kontingens (anyaországi és nyugati) tagjai felvidéki, azaz palóc karikázót táncoltak, így egy pillanatra jelképesen egyesítve szétszórt nemzetünket. Ma a cserkészet a Kárpát-medencében ismét meggyökerezett és neveli a következő generációkat. Már van olyan vezető, aki mint 6 éves kiscserkész kezdte ben és ma a Szövetség vezetőségében van, mint 26 éves cserkésztiszt. Talán még egyszer, mondjuk 2033-ban, újra Világdzsemborit rendezhetünk az anyaországban, amelyiken a népünk minden cserkészfia és leánya részt vehet. (LLI) 19

20 Magyar Cserkészszövetségek Fóruma A Magyar Cserkészszövetségek Fó rumát (MCSSZF) 1991-ben hívták életre Hodossy Gyula és Bodnár Gábor kezdeményezésére, hogy a magyar cser készetet szolgálja. Jelenleg a Kár pát-medencében és a nyugati szórványban működő nyolc magyar cserkészszervezetet tömöríti. Céljai: A tagszövetségek közötti kapcsolattartás és kölcsönös informálás. Időszerű súlyponti szakkérdések meg vitatása szakelőadók és az illetékes szakvezetők bevonásával. Egyéni és közös problémák megvitatása és megoldási javaslatok kidolgozása. Közös programok, képzések megszervezése. Szövetségi rendezvények ismertetése és meghívások, cserelátogatások előkészítése. Közös kiadványok iránti igény felmérése, az esetleges szerkesztés illetve kiadás lebonyolítása. Egy honlap működtetése, mely úgy a közvélemény, mint a tagszövetségek informálását szolgálja. A MCSSZF nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, de önállóan gazdálkodik saját költségvetése alapján az egyes tagszervezetek, a Magyar Cser készszövetségek Fórumáért Alapítvány, és más intézmények támogatásával. Az MCSSZF elnökségi ülésein az egyes Szövetségeket legfelsőbb vezetői, ill. azok megbízottai képviselik az előzőekben meghatározott célok elérése érdekében. Lehetőség szerint évente kétszer, tavasszal és ősszel tart az MCSSZF elnökségi ülést. Az egyik vándorülés, melynek célja a tagszövetségek munkájának és helyzetének jobb megismerése, a másik helyszíne általában Magyarország, amikor az éves közgyűlésre kerül sor. Az ülések során a Szövetségek vezetői beszámolnak helyzetükről, eredményeikről és gondjaikról. Felmerülő kérdésekben ajánlásokat dolgoznak ki, amelyek csak a saját el nökségük jóváhagyásával válnak kötelezővé. Közös programokat szerveznek, ilyen például a Duna-túra, az ŐV-körút közös budapesti táborozása, cserkésztiszt-képzések, stb. Közös képviselettel vesznek részt évente a decemberi bécsi betlehemi békeláng-osztó központi ün nepségen, hogy aztán karácsonyig minél több család részére eljuttathassák azt működési területükön. Havi rendszerességgel belső hírlevelet adnak ki a tagszövetségek munkájáról, továbbá a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség segítségével közös újságként évi 10 a l k a l o m m a l megjelentetik a Cserkész című lapot. Az elnökség a belső kommunikáció segítésére levelezőlistát üzemeltet, melynek tagjai a fórum elnöksége, a tagszövetségek elnökei és az általuk javasolt elnökségi tagok, a MCSSZF alapítvány kurátorai és alapítói. A kisebbségben működő magyar cserkészelnökségek célul tűzték ki az adott országon belül élő nemzeti cserkesz szövetségekkel az egymás mellé rendelt kapcsolat kialakítását is. További céljuk a genfi székhelyű Cserkész Világ Szövetség, a WOSM tagság elnyerésének megszervezése. Az ezredfordulóra már lehetővé vált a magyar igazolványnyal rendelkező Kárpát-medencei cserkészek részére, hogy WOSM rendezvényeken az MCSSZ keretén belül vegyenek részt. Körben elhelyezett nyolc cserkészliliom, mely körbefogja a magyar Szent Koronát. Az MCSSZF szavazati joggal rendelkező tagszövetségei: KáMCSSZ Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség KMCSSZ Külföldi Magyar Cser készszövetség MCSLSZ Magyar Cserkészlány Sz ö vet s ég MCSSZ Magyar Cserkészszövetség RMCSSZ Romániai Magyar Cser készszövetség SZMCS Szlovákiai Magyar Cser készszövetség VMCSSZ Vajdasági Magyar Cser készszövetség Megfigyelő státusszal rendelkezik az országos lefedettséggel rendelkező Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata között a KMCSSZ csak megfigyelő minőségben, szavazati jog nélkül vett részt a tanácskozásokon. A Kárpát-medencében Magyar or szág határain kívül működő magyar cserkészszövetségek története a világháborúk előtti időkre nyúlik vissza, a magyarországi cserkészet történetéhez kapcsolódik után több más állam keretei közé kényszerültek. (Csak a terület- visszacsatolások idején lesz sok csapat ismét, de csak időlegesen a Ma gyar Cserkészszövetség része.) Kelet-Közép- Európa országaiban később, a kommunizmus évtizedei alatt egyaránt nem lehetett cserkészmunkát végezni, a rendszerváltozások után azonban újraindult a mozgalom. Ennek során mindenütt nagy segítséget nyújtott a világon szétszóródott magyarság (emigráció) körében működő Külföldi Magyar Cserkészszövetség (vezetőképzés, cserkészkönyvek, anyagiak), mely a II. világháborút követően alakult meg a nyugati magyarság körében. Ezek a szövetségek nem tagjai a cserkész világszervezeteknek. Saját országaik többségi nemzeti cserkészszövetségeivel a gyakorlatban inkább csak helyi szinten működnek együtt. A Magyar Cserkészszövetségek Fó ruma megalakulásakor világszerte mintegy körüli valláserkölcsi alapon működő magyar cserkész munkáját fogta át, majd fokozatosan kb tagra csökkent év végén valamivel több, mint fő volt a magyar cserkészek összlétszáma. 20