Összefoglaló. az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. által

Átírás

1 Összefoglaló az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. által Átfogó fejlesztési program a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra címmel végzett munkáról VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet 6000 Kecskemét, Rákóczi út 3. Budapest - Kecskemét, augusztus 1

2 Összeállította: a Miniszterelnöki Hivatal Országos Területfejlesztési Hivatala Kiemelt Térségi Programok Foosztálya megbízásából a Váti Kht. Stratégiai Tervezési Irodája és az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete 2

3 Munka megnevezése Összefoglaló az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. által Átfogó fejlesztési program a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra címmel végzett munkáról Megrendelo Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatala Kiemelt Térségi Programok Foosztálya Felelos egység VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság Igazgató Wächter Balázs Készítette VÁTI Kht. részérol Témafelelos: Szaktervezok: Jávor Károly Dr. Czene Zsolt Dr. Ferencsik István Hamar József Hentz Olivér Vass Gábor MTA RKK ATI részérol Témafelelos: Szakértok: Dr. Csatári Bálint Gaborjákné dr. Vydareny Klára Kanalas Imre Kiss Attila Kovács András Donát Takács Anita Törökné Gémes Tünde 3

4 I. HELYZETFELTÁRÓ VIZSGÁLAT ÉS ELEMZÉS 1. BEVEZETÉS 1.1. Elozmények A tanyás térségekben élok életminoségi hátrányait, köztük a villamos energiaellátás hiányosságait felismerve a Kormány a tanyás térségek fejlesztésérol döntött. Ennek keretében az MTRFH Kiemelt Térségi Programok Foosztálya megbízást adott a VÁTI Kht.-nak és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra vonatkozó átfogó fejlesztési program kidolgozására. A megbízás a következo feladatokat irányozza elo: Helyzetfeltáró vizsgálat és elemzés: a célterületen a tanyák informatív felmérése, mely a célterület valamennyi tanyájára vonatkozóan térképi azonosítású adatgyujtést, 10 %-os reprezentatív adatlapos (kérdoíves) felmérést, valamint reprezentatív helyszíni interjúkkal történo felmérést, s az így eloállt adatok, információk elemzését foglalta magába. A felmérés nemcsak a tanyavillamosítás problémakörére irányult, hanem a tanyavilág valamennyi problémájának átfogó feltárását célozta. Fontos szempont volt a területi összefüggések meghatározása. Ebben a munkafázisban készült el a tanyák tipologizálása is. A felmérés eredményei az aktuális és egyedi gyujtésu adatokat tartalmazó térinformatikai adatbázis a célterület a teljes célterületre, valamint az annak hátteréül szolgáló, illetve azt kiegészíto adatállomány. Fejlesztési stratégia és program kidolgozása: a vizsgálatban feltárt problémakörök alapján beavatkozási célterületek és intézkedések meghatározása, illeszkedve a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési feladataihoz. Ehhez a munkához kapcsolódik a célterületre vonatkozó energiaellátási tanulmányterv elkészítése (2005. augusztus szeptember), valamint a kistérségi megvalósíthatósági tanulmányok az MTRFH által kiírt pályázat útján történo készítése (2005. szeptember december) Célkituzések Az átfogó fejlesztési program kidolgozásának célja az ország tanyás térségeinek feltárása, az ellátási, szociális, infrastrukturális hátrányok felszámolása különösen a villannyal ellátatlan tanyák helyzetének a rendezése a tanyavilág gazdasági fejlesztési lehetoségeinek a megalapozása, a kistérségek komplex programjába illeszkedve. Ennek keretében az alábbiakat célozta: a célterület tanyáinak teljes köru informatív felmérése, a felmérés során nyert adatokból, valamint a villamos energia hálózat és az úthálózat digitalizált adatállományából térinformatikai adatbázis összeállítása a célterületre, 4

5 a tervezési környezetre vonatkozó adatok/információk összegyujtése (rendezési tervek és szabályozás), a feldolgozott adatokra alapozva komplex, az uniós támogatások felhasználására irányuló tervezéshez igazodó fejlesztési program kidolgozása, mely alapján: o konkrét támogatás adható az érintett kistérségek számára a tanyavillamosítás megoldására, o a tanyák sajátos problémái bekerülhetnek a kidolgozás alatt álló támogatási programdokumentumokba A vizsgálati terület lehatárolása Tekintettel a tanyás térségek kiterjedtségére a feladat végrehajtására több ütemben kerül sor, elsodlegesen a külterületi népesség lakónépességhez viszonyított arányának függvényében (I. ütem: >10%, II. ütem: 3 10%, III. ütem: <3%). Az I. ütemhez tartozó célterület kijelölése a Homokhátság kormányzati programjához igazodva történt, a vizsgálat célterülete így a természeti Homokhátság 104 települése. A célterület három megyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) és két régiót (Dél-Alföld, Közép-Magyarország) érint. Ebben a térségben van az országban a legtöbb tanya, ahol a jellegzetes kiskunsági, homokhátsági tanyatípus jellemzo. A célterület településeit a külterületi népesség arányának országos adataival is összehasonlíthatóan az 1. ábra, a településekre vetítve a 2. ábra szemlélteti. 1. ábra K lte r leti M egye n s Øga r Ænya ( %) T erve z Øsi te M agy a rors z Ægte le p lø s ei n A k lte r l e ti n Ø pes s Øga r Ænya 8.7- Ø pes r let Készítette: VÁTI Kht Stratégiai Tervezési I gazgató ság július 5

6 2. ábra 6

7 1.4. Módszertan A feladat végrehajtása az MTA RKK ATI és alvállalkozók bevonásával, a következo fobb módszertani lépésekkel történik: 1.) Együttmuködés megalapozása, munkaprogram Elokészíto és felkészíto szakértoi egyeztetések, a Megbízóval is egyeztetett közös munkaprogram kidolgozása és elfogadása. 2.) Digitális alaptérkép összeállítása, munkatérképek készítése A Váti Kht. a FÖMI-tol megvásárolt grafikus és numerikus alapadatokból eloállította a tervezett helyszíni egyeztetésekhez, a feldolgozáshoz és a dokumentáláshoz szükséges térképeket, térinformatikai és alfanumerikus adatbázisokat. Ennek eredményeként a tervezok rendelkezésére állt a célterület mintegy db tanyapontot tartalmazó, a évi légifényképezési anyagokból készült, 1 m-es terepi felbontású digitális ortofotó sorozata (399 db szelvény), és a célterületre vonatkozó M=1: es EOV topográfiai raszter térkép szelvénysora (399 db szelvény). A digitális térképi adatokból készültek azok a papír alapú munkatérképek (a települési átfedések miatt 795 db A/2-es szelvény), amelyeket a partnerek bevonásával történo irodai, valamint a helyszíni feldolgozás és az adatrögzítés során használtunk. A munkatérképek léptéke a terepi sajátosságoknak és a feldolgozás szempontjainak megfeleloen M=1: ) Települési adatlapok kitöltése és feldolgozása A munkatérképeken feltüntetett a helyrajzi számokhoz igazított azonosítók (tanyakód, zónakód) alapján táblázatok eloállítása és átadása a kitöltést végzo helyi önkormányzatoknak, illetve munkatársaiknak. A kitöltéshez folyamatos konzultációt biztosítottunk. Az adatlapokon minden egyes tanya egy sort jelentett, így az adatlapok hossza attól függött, hogy egy településen mennyi tanyát azonosítottak. Az adatlapok kitöltése egyszeru ikszeléssel történt. Az oszlopok a következo információkat képviselték: A VÁTI által generált adatok alapadatok: település neve, szelvényszám, zónakód, tanyakód, hrsz., Állapot: összedolt, nincs áram, Használati mód: lakatlan, állandóan lakott, idosek lakják, megélhetési gondokkal küszködok lakják, hajléktalanok lakják, Mezogazdasági termelés: önellátásra, kistermelés, nagytermelés, Egyéb hasznosítás: vendéglátó tanya, egyéb gazdasági tevékenység, nyaraló/hobbitanya, Egyéb jellemzo: építészeti és/vagy tájképértéku, külföldi tulajdonú, Az egyéb megjegyzések, jellemzok rögzítésére a Megjegyzés oszlop szolgált. Például itt lehetett jelezni olyan specialitásokat, mint: biogazdálkodás, fóliás termesztés, lovas turizmus. Az esetlegesen a munkatérképeken, így az adatlapokon nem szereplo tanyák egyedi sorszámmal újként lettek rögzítve, a térképen és az adatlapokon egyaránt. 7

8 A kitöltött adatlapok feldolgozása az elektronikus adatrögzítést, valamint a tipológia alapján a digitális térképi állományhoz való rendelését jelentette. Az elektronikus adatrögzítést részben a helyi önkormányzatok végezték el, de sok maradt a VÁT Kht.-ra is. 4.) 10 %-os minta adatlapos feldolgozása és interjúk Az MTA RKK ATI által végzett feladat. A 10 %-os mintavétel alapján a kiválasztott tanyák adatlapos feldolgozása a helyi partnerek bevonásával, de helyszínelés nélkül. A táblázatos feldolgozáshoz részben hasonló, de részletesebb adatokat eredményez. Az adatlapok feldolgozását az MTA RKK végezte. Eredményei az RKK által összeállított elemzésben, valamint a fejlesztési stratégiában jelennek meg. Az ettol a munkafázistól várt információk: a tanyák jelenlegi helyzete (lakott, elhagyott, idoszakosan használt stb.), demográfiai adatok, a tanyák muszaki állapota, a tanyák funkciója, gazdálkodás és megélhetés, a tanya és környezete, infrastrukturális ellátottság, életszínvonal jellemzése. A feladatot ugyancsak az MTA RKK ATI által végzett, helyszíni bejárással történt reprezentatív interjúzás egészítette ki. Ennek feldolgozását az MTA RKK ATI végezte. Az elemzések eredményét az RKK ATI a következo tanulmányokban tette közzé: A tanyás térségek környezete A tanyás térségek gazdasága A homokhátsági tanyák társadalma és szociális problémái A tanya épített környezete A Homokhátsági tanyák jelene és progresszivitásuk kérdései 5.) Elemzés 5.1.) A táblázatos adatgyujtés elemzése A helyi partnerek bevonásával történt táblázatos adatrögzítés eredményének elemzése, az adatok értékelése. Az alábbiakra kerestük a választ: a tanyák jelenlegi helyzete (lakott, elhagyott, megszunt stb.), a tanyák funkciója (lakó, gazdasági, üdülo), a villanyárammal való ellátatlanság, táji, építészeti érték. Tekintettel arra, hogy az adatgyujtés nem volt teljes, mivel nem minden önkormányzat készítette el a táblázatot, továbbá a felmérés informatívnak tekintheto, mert nem kapcsolódott hozzá helyszíni bejárás, az elemzés orientáló információkat ad. 8

9 5.2.) Tanyatipológia Mivel a tanyafelmérés adatlapjainak oszlopai nem tipológiai jellegu információkat tartalmaztak, azaz közöttük átfedés, vegyes kategóriák voltak lehetségesek, szükséges volt a tanyák tipologizálása, amely a kategóriákat a tanyafelmérés legfontosabb céljai szerint rendszerezi, azaz: kimutatható belole, hogy hol nincs áram, a villamosítás, valamint a további kormányzati, térségfejlesztési beavatkozások szempontjából értelmezheto típusokat, célcsoportokat különít el. Eszerint három fo típust határoztunk meg: Gazdasági funkciójú tanya, Lakófunkciójú tanya, Lakatlan tanya. További kategóriát képeztek a megszunt (összedolt) tanyák és azok, amelyekre nézve a felmérés nem szolgáltatott adatot: Nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés, Megszunt, összedolt tanya. A tipológia és adatainak ismertetése a 2.2. Tanyák tipológiája c. fejezetben. 5.3.) A megyei és települési (fejlesztési és rendezési) tervdokumentumok tanyás térségekre, vagy tanyákra vonatkozó tartalmi elemei, szabályozási javaslatok A megyei területrendezési tervek (Bács-Kiskun, Csongrád, Pest megyék) áttekintése a tanyás térségekre (jellemzoen mezogazdasági területek) vonatkozó tartalmi elemeinek (térszerkezeti besorolás, térségi övezetek és hozzájuk tartozó rendeltetési eloírások, szabályozási irányelvek) áttekintése, értékelése. Adatgyujtés arra vonatkozóan, hogy az érintett 104 település közül hánynak van érvényes településrendezési terve, ezek mikor készültek ( OÉSZ, vagy OTÉK - alapján, tehát 1997 elott, v. után nyertek elfogadást). A rendezési tervek áttekintése abból a szempontból, hogy azok tartalmaznak-e a külterületekre, mezogazdasági területekre vonatkozóan tervi elhatározásokat és eloírásokat. Általánosan és néhány kiemelt példán keresztül annak bemutatása, hogy a szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok (elfogadott önkormányzati rendeletek) miként kezelik a tanyás mezogazdasági területeket, vannak-e ezekre, ill. a tanyákra sajátos építési és közmuellátási szabályok. 5.4.) Megközelíthetoség, elérhetoség A tanyák térbeli rendszerének feltáró vizsgálata keretében a tanyák (1) kistérségi központoktól és (2) települési központoktól (anyatelepüléstol) való távolságát számítjuk. Módszertanilag az elso két számítás megegyezik. Ezekben a vizsgálatokban a központoktól való távolságot az összes, renduségtol független, DTA-50 adatbázisban szereplo út fedvény felhasználásával végezzük. A elérhetoség idotényezojének megadásához a hálózaton elérheto átlagos sebességet vesszük 9

10 alapul, a távolsági értékeket az összefüggo, szakadásmentes úthálózat szegmensei adják. 5.5.) Villanyhálózattól való távolság Módszertanilag hasonló módon történhet a villanyhálózattól való távolság megállapítása, az adatforrása azonban a 20 kv középfeszültségu hálózat digitalizált és aktualizált (DÉMÁSZ Rt. által rendelkezésre bocsátott) térképe. 6.) Digitális térkép aktualizálása és nyomtatható változat eloállítása Mindezek alapján további adatfelvitellel és kapcsolással a digitális térképi állományból nyomtatható változat állítható elo (M=1: es EOV topográfiai raszter térképre nyomtatva) az alábbi információkkal: Villanyhálózat (20 kv középfeszültségu hálózat, transzformátorok), villannyal való ellátottság/ellátatlanság, Elérhetoségi izokron vonalak, Tanyatipológia jelmagyarázattal. 7.) Fejlesztési stratégia és program kidolgozása A fejlesztési stratégia kidolgozása az MTA RKK ATI-val együttmuködve az alábbi tartalommal: a tanyás térségek sajátos problémáinak feltárása, hangsúlyok megjelölése, a fejlesztés stratégiai területeinek, kérdéseinek kijelölése, a villamosítással és egyéb problématerületekkel kapcsolatos fejlesztések tervezése, célok és intézkedések megfogalmazása, a tanyák, tanyás térségek mint beavatkozási célterületek, kedvezményezettek, fejlesztési célok beépítésének lehetosége a nemzeti fejlesztési programdokumentumokban (NFT II., OP-k, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, regionális programok, kiemelt térségi programok stb.), forrástérkép készítése, a tanyás térségek fejlesztéséhez szükséges kormányzati költségvetési források tervezésének megalapozása. 8.) A tervezési terület energiaellátási tanulmánya Az MTRFH által közbeszerzéssel kiválasztott cég (PYLON Kft.) által, a vizsgálati területre átfogóan készített tanulmány az alábbi tartalommal: Villamos energia ellátás: fogyasztói csoportokra méretezett teljesítmény szükséglet becslése, hálózat fejlesztés és költségbecslés. Nem vezetékes energiaellátó rendszerek: különbözo technológiák jellemzése, kiválasztása és költségbecslése. Az ellátó rendszerek kistérségi szintu területi kiosztása. 9.) Pályázat kistérségeknek megvalósíthatósági tanulmány készítésére Az MTRFH által kistérségek számára kiírt pályázatra azok a kistérségek jelentkezhetnek, amelyekben az önkormányzatok a táblázatos adatgyujtést elvégezték. A pályázat kiírásához, lebonyolításához a VÁTI Kht. szakmai segítséget biztosít. 10

11 A pályázat ahhoz ad támogatást, hogy az energiaellátási tanulmány eredményeire támaszkodva az egyes települések kistérségi együttmuködés keretében részletesen megvizsgálják tanyás térségeik fejlesztési lehetoségeit az általuk legfontosabbnak tartott területeken (energiaellátás, elérhetoség/úthálózat, ivóvíz, közbiztonság stb.), területi elosztásban és célcsoportok szerint, s fejlesztési tervet állítsanak össze erre vonatkozóan. A kistérségi megvalósíthatósági a konkrét fejlesztéseket alapozza meg, elvezet a fejlesztési projektek azonosításáig és kidolgozásáig A vizsgálatban résztvevok, kapcsolódó egyeztetések VÁTI Kht.: a vizsgálati alapadatok biztosítása (légi fotók és települési adatlapok a tanyák azonosító adatainak feltüntetésével), a helyi önkormányzatok segítése az adatlapok kitöltésében, az adatlapok feldolgozása, a tanyák tipologizálása, az adatok elemzése, digitalizált térképi állomány eloállítása a légi fotók, a topográfiai térképek, a települési adatlapok, a villamos energia hálózat és az úthálózat adataiból. MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete: statisztikai adatgyujtés, 10 %-os reprezentatív adatlapos (kérdoíves) felmérés és a helyszíni interjúkkal történo felmérés, ezek eredményeinek a tudományos elemzése, valamint a fejlesztési stratégia egyes munkarészeinek kidolgozása. Programfelelos az MTA RKK ATI részérol: Dr. Csatári Bálint intézetigazgató. Helyi önkormányzatok: a VÁTI Kht. által átadott térképek alapján a települési adatlapok kitöltése. A munkában az önkormányzatok képviseloi (polgármester, jegyzo, felelos szakmunkatárs) és a települési adottságoknak megfeleloen bekapcsolódó más szervezetek, emberek (például: tanya/falugondnok, falugazdász, védono, pedagógusok, polgárorök stb.). Felelosök a helyi önkormányzatok részérol: polgármesterek. A helyi önkormányzatok bevonása az MTRFH Kiemelt Térségi Programok Foosztálya által küldött tájékoztató levél alapján 5 helyszínen lebonyolított, a VÁTI Kht. és az MTA RKK által közösen vezetett megbeszélésekkel történt, ahol a munkához szükséges anyagokat és eligazítást megkapták, valamint tájékoztatást kaptak a munka egészének céljairól és menetérol. A megbeszélések rendje a következo volt: Nagykorös, április 25. (meghívott: 21 település) Kecskemét, április 25. (meghívott: 26 település) Mórahalom, április 27. (meghívott: 22 település) Kiskunhalas, április 29. (meghívott: 18 település) Kiskorös, április 29. (meghívott: 17 település) Kecskemét, május 5. (meghívott: a korábban el nem jött települések). A felmérés és a program kidolgozás társadalmi és szakmai orientálására az MTA RKK ATI kezdeményezésére és koordinálásában a helyi, megyei és regionális partnerek részvételével Tanyai Tudományos Tanács alakult, mely 2 alkalommal ült össze: 11

12 2005. március 1.: alakuló ülés, a tanyafelmérés feladatainak ismertetése június 28.: az adatgyujtés eredményeinek és a VÁTI Kht. tanyatipológiájának ismertetése. Ehhez kapcsolódott a IX. Alföld Fórum keretében Kecskeméten megrendezett tanyakonferencia (2005. augusztus 25.), amely a munka céljairól és eredményeirol a legszélesebb köru tájékoztatást biztosította. A területi és ágazati egyeztetés rendje Mivel az ilyen jellegu munkához (ami nem területfejlesztési koncepció, nem területrendezési terv, de nem is klasszikus értelemben vett területfejlesztési program) nincs kötelezoen eloírt egyeztetési menetrend, az egyeztetés a fenti konzultációs fórumokon keresztül, illetve a Megbízó által lebonyolított tárcaközi egyeztetéseken történik. 12

13 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Adatállomány és reprezentativitás június 15-ig a felmérésben szereplo 104 településbol 68 település (65 %) küldte vissza a feldolgozást lehetové tevo táblázatot. A DÉMÁSZ szegedi és a nagykorösi igazgatósága által adott, az áramigényléseket tartalmazó adatokból további 9 településre tudtunk részleges adatokat tenni. 1 Összességében így a feldolgozásban 77 (74 %) település adatai szerepelnek szeptember 30-ig további 8 település küldött kitöltött táblázatot, 2 település jelezte, hogy küldi, s 2 település csak tanyáinak összesített adatait küldte el. Ezek összevárása miatt esetükben a feldolgozás folyamatban van. Feldolgozásukkal az adatállomány bovülése és a települési és adatbázisbeli reprezentativitás növekedése várható; s a típusok megoszlása is változhat. A tanyafelmérés így nem teljes köru, a 104 települést tekintve 65 %-os reprezentativitású. Az adatot szolgáltató településeken is sok olyan tanya van azonban, melyekre nincs információ. Mindezekbol következoen az alapnyilvántartásban szereplo tanyából tanyára, tehát a tanyák mintegy 41 % -ára nincs adat. 3. ábra Nincs adat; db; 41% A tanyafelmérés reprezentativitása Adattal rendelkezo tanya; db; 59% Az adattal rendelkezo tanyák (31901 db) között 4328 (14 %) a mára összedolt, megszunt tanya. Értelemszeruen a tipológiát és az elemzést a létezo/muködo tanyára végeztük el, mely az összes tanyát tekintve 51 %-os, az adattal rendelkezo tanyákat tekintve 86 %-os reprezentativitást jelent. 1 Ez azonban csak kevés adatot jelent, mert csak a helyrajzi szám alapján azonosítható áramigénylésu fogyasztókat tudtuk figyelembe venni. 13

14 4. ábra Az adattal rendelkezo tanyák megoszlása Megszunt - összedolt tanya; 4328 db; 14% Létezo tanya; db; 86% Mivel az adattal rendelkezo tanyák adatai sem helyszíni bejárásra épülnek, ez tovább erosíti a felmérés eredményeinek reprezentatív jellegét. Ugyancsak növeli ezt, hogy több olyan kategória volt, amelybe szubjektív megítélés szerint kerültek a tanyák (például: megélhetési gondokkal küzdok, mezogazdasági önellátásra vagy kistermelésre termelok). Ezzel együtt azonban a sok helyi szakember munkájával eloállt adatok alkalmasak arra, hogy területileg és informálisan is reprezentálják a homokhátsági tanyavilág helyzetét és problémáit A tanyák tipológiája A feldolgozás során kialakított tipológia a tanyák átfedésmentes típusba sorolására irányult. Alapelve a tanya leginkább meghatározó jellegének azonosítása volt, aszerint, hogy létezik-e még, lakják-e még, s ha igen, gazdasági funkcióval rendelkezik-e. A tipológiában a tanyákat négy fo típusba soroltuk, melyek közül a gazdasági és a lakófunkciójú tanyák további altípusokat tartalmaztak: a. Megszunt (összedolt tanya) b. Gazdasági funkciójú tanya c. Lakófunkciójú tanya d. Lakatlan tanya A tipológia leírása: 1.) Gazdasági funkciójú tanya Típuskódja a táblázatban: 111 Mezogazdasági kistermelés 112 Mezogazdasági nagytermelés 113 Mezogazdasági önellátás lakófunkció nélkül 12 Egyéb gazdasági tevékenység 13 Vendéglátás, -fogadás 14

15 Definíció: Olyan tanya, ahol vagy önállóan (lakófunkció nélkül) vagy lakófunkcióval a tanyát életképessé tevo gazdasági tevékenység folyik. Módszertani meghatározás: Mezogazdasági kistermelés, mezogazdasági nagytermelés, mezogazdasági önellátás (ez utóbbi csak akkor, ha nincs mellette lakófunkció, mert ha van, akkor a lakófunkciójú tanyák közé került), továbbá vendéglátás, és egyéb gazdasági tevékenység; illetve ezek kombinációja. A vegyes kategóriákat is besoroltuk a három altípusba, aszerint, hogy ahol vendéglátás is volt, az a vendéglátó tanyához, a fennmaradókból ahol mezogazdasági nagytermelés is volt, az a mezogazdasági nagytermeléshez, végül a maradék a mezogazdasági kistermeléshez került. Következtetés a célcsoportra vonatkozóan: Ez a tanyatípus jelenti az életképes tanyák egyik csoportját. Ebben a típusban van a legkevesebb villannyal ellátatlan tanya. 2.) Lakófunkciójú tanya: Típuskódja a táblázatban: 211 Lakófunkció és mezogazdasági önellátás 212 Idosek, megélhetési gondokkal küzdok, hajléktalanok 22 Hobbitanya Definíció: Olyan tanyák, ahol nincs gazdasági tevékenység, de van lakófunkció. Módszertani meghatározás: Állandóan lakott tanya és/vagy idosek által lakott tanya, megélhetési nehézségekkel küzdok által lakott tanya, hajléktalanok által lakott tanya, valamint hobbitanya (nyaralótanya). Ez utóbbinál vettük figyelembe azokat a külföldi tulajdonú tanyákat is, ahol nem jelölték a hobbitanya kategóriát. Mivel a kategóriák között átfedések vannak, így az altípusokat úgy különítettük el, hogy ahol hobbitanya (is) volt, az a hobbitanyához került, a fennmaradók közül az idosek és/vagy megélhetési gondokkal küzdok és/vagy hajléktalanok által lakott tanya lett a szociálisan problémás tanya, s az egyéb jellemzokkel nem bíró állandóan lakott tanya lett a lakófunkciójú tanya. Ez utóbbinál vettük figyelembe a lakófunkcióval párosuló mezogazdasági önellátást, tekintve annak kiegészíto jellegét a lakófunkció mellett. Következtetés a célcsoportra vonatkozóan: Ez a tanyatípus két csoportba sorolódik: az állandóan lakott tanyák közül az idosek, a megélhetési gondokkal küzdok és a hajléktalanok által lakott tanyáknál a villanyellátást fizetoképességi problémák nehezítik, s a tanya hosszú távú fennmaradása is problémás. A lakófunkciójú tanyákon belül jellemzoen ennél az altípusnál a legtöbb a villannyal ellátatlan tanya. A másik csoportot a hobbitanyák és azok tanyák képezik, ahol a lakóknak stabil megélhetése van, tehát ahol nincsenek szociális hátrányok/korlátok, valamint folyik mezogazdasági önellátó tevékenység. Ezek életképes tanyáknak tekinthetok. Közülük arányában a hobbitanyák közt több a villannyal ellátatlan tanya. 15

16 3.) Lakatlan tanya/ismeretlen funkció: Típuskódja a táblázatban: 3 Lakatlan tanya Definíció: Azok a lakatlan tanyák, amelyek gazdasági funkcióval nem rendelkeznek. Módszertani meghatározás: Lakatlan tanyák gazdasági funkció nélkül. Itt vettük figyelembe azokat a tanyákat is, ahol csak valamilyen kiegészíto információt közöltek, de mellette nem volt nevesítve sem lakó-, sem gazdasági funkció megjelölve (pl. nincs villany kategória, vagy építészeti, tájképértéku tanya, illetve a DÉMÁSZ áramigénylési kategória). Következtetés a célcsoportra vonatkozóan: A lakatlan tanyák fennmaradása kétséges, a villamosítás szempontjából kiesnek; a nem nevesített funkciójú tanyáknál differenciált megközelítés szükséges. Ebben a típusban van a legtöbb villannyal ellátatlan tanya szám szerint és arányában is. További kategóriát jelentenek a megszunt, összedolt tanyák és azok a tanyák, amelyekre nézve a felmérés nem szolgáltatott adatot vagy amiatt, mert az adott település nem készítette el a felmérést, vagy amiatt, mert a felmérést végzok nem rendelkeztek róluk pontos információval. A tanyafelmérés adatbázisában ezek a tanyák is szerepelnek, a következo típuskódokkal: 4 megszunt (összedolt) tanya Módszertani meghatározás: Összedolt kategória, illetve a megjegyzés oszlopban a megszunésre vagy nem tanya funkcióra utaló bejegyzés (pl. szántó). 0 nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés Módszertani meghatározás: Üres adatsorok, valamint a megjegyzés oszlopban nincs adat, kihúzás, illetve a duplikálódásra vagy kódolási problémára utaló bejegyzés alapján. A tipológia fobb összegzo adatait a következo táblázatok és ábrák szemléltetik. 16

17 1. táblázat A tipológia kategóriái és összegzo adatai Típuskódok Tanyák típusa db 0 nincs adat vagy adatbázisbeli átfedés (ismétlés) megszunt (összedolt) tanya mezogazdasági kistermelés Gazdasági mezogazdasági nagytermelés funkciójú tanya mezogazdasági önellátás/lakatlan vagy nem nevesített funkcióval egyéb gazdasági tevékenység vendéglátás, -fogadás lakófunkció és mg. önellátás Lakófunkciójú idosek, megélhetési gondokkal küzdok, hajléktalanok tanya hobbitanya lakatlan tanya/ismeretlen funkció Lakatlan tanya 6059 A tipológia szerint tehát az adattal rendelkezo (ismert) db tanyából: Megszunt/összedolt tanya: db (14 %) Létezo tanya: db (86 %), melybol: o Lakatlan tanya: db (22 %) o Gazdasági funkciójú tanya: db (28 %) o Lakófunkciójú tanya: db (50 %). ÖSSZESEN ábra A létezo tanyák funkcionális megoszlása Lakatlan tanya; 6059 db; 22% Lakófunkciójú tanya; db; 50% Gazdasági funkciójú tanya; 7649 db; 28% A tipológia szerinti településsoros összesített adatokat a következo táblázat tartalmazza. 17

18 2. táblázat: A tanyafelmérés településsoros kimutatása Gazdasági funkciójú tanya Létezo tanya Lakófunkciójú tanya Település Összes tanya Nincs adat vagy átfedés Megszunt (összedolt) tanya A felmérést elkészítette Mezogazdasági kistermelés Mezogaz - dasági nagytermelés Mezogaz - dasági önellátás lakófunkció nélkül Egyéb gazdasági Vendéglátás Lakófunkció és mezogaz - dasági önellátás Szociálisan problémás tanya Hobbitanya Lakatlan tanya Ágasegyháza Akasztó Albertirsa Ásotthalom Baks Balástya Ballószög Balotaszállás Bócsa Bordány Borota Bugac Bugacpusztaháza Cegléd Ceglédbercel Csanytelek Császártöltés Csemo* Csengele Csengod Csólyospálos Csongrád* és **** Dabas

19 Gazdasági funkciójú tanya Létezo tanya Lakófunkciójú tanya Település Mezogaz - Lakófunkció Szociálisan A felmérést elkészítette Összes Nincs adat vagy Megszunt (összedolt) Mezogaz - dasági kis- Mezogaz - dasági nagy- dasági önellátás lakófunk- Egyéb Vendég- és mezogaz - dasági problémás Hobbi- Lakatlan tanya átfedés tanya termelés termelés ció nélkül gazdasági látás önellátás tanya tanya tanya Dánszentmiklós* Domaszék Érsekhalma 7 7 Felgyo Felsolajos Forráskút Fülöpháza Fülöpjakab Gátér Harkakötöny Helvécia Hernád* és ** Imrehegy Izsák Jakabszállás Jánoshalma Jászkarajeno Jászszentlászló Kaskantyú** Kecel Kecskemét Kelebia Kéleshalom Kerekegyháza*

20 Gazdasági funkciójú tanya Létezo tanya Lakófunkciójú tanya Település A felmérést elkészítette Összes tanya Nincs adat vagy átfedés Kiskorös** Megszunt (összedolt) tanya Mezogaz - dasági kistermelés Mezogaz - dasági nagytermelés Mezogaz - dasági önellátás lakófunkció nélkül Egyéb gazdasági Vendéglátás Lakófunkció és mezogaz - dasági önellátás Szociálisan problémás tanya Hobbitanya Lakatlan tanya Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kisszállás Kistelek Kocsér* és ** Kömpöc Kunadacs*** Kunbaracs Kunfehértó Kunszállás Ladánybene Lajosmizse* Lakitelek Mikebuda* Mórahalom Móricgát Nagykorös Nyáregyháza*** Nyárlorinc Nyársapát Ópusztaszer Orgovány* és **