Szikes talaj vizsgálata

Átírás

1 A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az Alföldön előforduló szikes területek megismertetése, sziksó felhasználási lehetőségének bemutatása Eszközszükséglet: 1. kép Kiszáradt tómeder, sós talajfelszín Szükséges eszközök: indikátor papír, 1 db 150 ml-es főzőpohár, hurkapálca, földrajz atlasz Szükséges anyagok: talajminta, sziksó, víz, illóolajok, rizsliszt, díszítőanyagok, sablonok, desztillált víz Tanári kísérlethez: 150 ml-es főzőpohár, nagy főzőpohár, hőálló edény, borszeszégő, gyufa, keverőkanál, botmixer, olaj, nátronlúg (NaOH), víz A gyakorlat elméleti háttere A talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege, amely víz, levegő és tápanyagtartalma révén életteret biztosít az élőlények számára. Talajképződés összetett folyamat eredménye. Fizikai aprózódás, kémiai mállás, biológiai mállás következménye. A Magyarországon előforduló talajok közül most a szikes talaj vizsgálatával foglalkozunk. Szikes talaj jellemzői:

2 A szikesedés során a vízben oldódó sók feldúsulnak a talajban. A különböző ionok (K, Mg,Ca, Cl,SO 4 2-,CO 3 2-, HCO 3 -,Na ) a vízben oldódnak és együtt mozognak a vízzel. Amikor a víz elpárolog, hátra maradnak, felhalmozódnak és oldható alakban felgyűlnek a talaj felső rétegeiben. A szikesedés igen elterjedt a szárazabb vidékeken, kialakulásának okai lehetnek: az anyakőzet vagy a felszín alatti víz magas sótartalma (elsődleges szikesedés), vagy mezőgazdasági művelés (pl. helytelen, nem megfelelő minőségű vízzel öntözés) illetve az emberi tevékenység hatása.(másodlagos szikesedés). A szikes talaj az Alföldön nagy területeken fordul elő. Kiszáradva kőkemény felülete megrepedezik és a sziksó kivirágzik kép Repedezett talaj A sziksót azok a nagyalföldi tavak szolgáltatták, amelyek sekélyek voltak, és amikor a meleg és szeles idők megérkeztek, kiszáradtak. Ilyenkor a tófenék vagy, ahogy a nép mondta, a vakszék egészen fehér lett.

3 4. kép Kónya-széki Természetvédelmi Terület Hasonló pl.: kiskunhalasi sóstó, vadkerti Büdös-tó, nyíregyházi sóstó, dorozsmai sóstó, stb. A sziksó lúgos kémhatású vízben oldódó fehér por. A szél is messzire viszi, de régen összesöpörték, szappant főztek belőle. 5. kép Kónya-széki sziksó a szélben A szikes területek növényvilága egyedülálló: magyar sóvirág, orvosi kamilla, erdélyi útifű, sziki mészpázsit, kisszékű aszat.

4 A Szikes talaj vizsgálata 6. kép Orvosi székfű 7. kép Vízzel fedett terület a vízimadarak kedvelt fészkelőhelye A vízzel borított területek madárvilága is egyedülálló. Például: széki lile, gulipán, nagy goda, fogoly, szalakóta A kísérlethez kapcsolódó számítás és megfigyelések leírása Szikes talajvizsgálat 1., Vizsgáld meg a szikes talaj szerkezetét! Mit tapasztalsz? Önts rá egy kis vizet!

5 Tapintsd meg, milyenné változott? 2., Határozd meg a talaj kémhatását! Önts desztillált vizet a főzőpohárban lévő talajmintához! (kb.1 rész talajhoz kb. 3 rész víz) Keverd össze egy hurkapálcával! Hagyd állni, hogy leülepedjen! A vizes mintába lógass indikátorpapírt! Határozd meg a talaj kémhatását a színskála segítségével! Tanári bemutató kísérlet: Szappankészítés Menete: a nátronlúg feloldása vízben olaj felmelegítése olaj és lúgoldat összekeverése egyéb hozzávalók (illóolaj, díszítőanyag) hozzáadása formába öntés díszítés kiszárítás Nagyon szép, illatos szappant készíthetsz!

6 3., Formázz, díszíts, illatosítsd a szappanod! A formába öntés a mellékelt sablonok alapján is lehetséges. Melléklet: sablon