AZ ÓVÓHELYI VÉDELEM AKTUALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA, AVAGY A 4-ES METRÓ ÉS BUDAPEST

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÓVÓHELYI VÉDELEM AKTUALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA, AVAGY A 4-ES METRÓ ÉS BUDAPEST"

Átírás

1 V. Évfolyam 1. szám március Mórocza Árpád Pellérdi Rezső AZ ÓVÓHELYI VÉDELEM AKTUALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA, AVAGY A 4-ES METRÓ ÉS BUDAPEST Absztrakt Napjainkban a témaválasztás elavultnak, ódivatúnak tűnhet, hiszen már nem létezik a hidegháború atomtámadásoktól való rettegése. Akkoriban meglehetősen nagy összegeket öltek az életvédelmi létesítmények kialakításába, melyekre szerencsére nem lett szükség. Azonban még most, a XXI. században is megvan a reális esély olyan események bekövetkezésére, amelyek ellen gyakorlatilag csak ilyen objektumokkal lehet megfelelő hatásfokkal védekezni, így szerepük, jelentőségük egyik pillanatról a másikra nagymértékben felértékelődhet. Így nem tekinthetjük feleslegesnek a már meglévő létesítmények karbantartását, valamint az óvóhelyi üzem biztosítására alkalmas új építésű létesítmények ilyen irányba történő fejlesztését. Nowadays the choice of subject may appear obsolete, old-fashioned; the dread of the cold war nuclear attacks does not exist already. Quite big sums were put into forming the life protection establishments in those days, onto which was not need it fortunately. But now, in the XXI. Century the real chance is existing onto the occurrence of events like that, against which it is possible to protect on suitable efficacy with this objects practically, so their role, their significance from one of the moments onto the other may appreciate in value largely. In this manner we may not regard the maintenance of the existent establishments as unnecessary and the development of the new establishments with which is suitable for the shelter regime. Kulcsszavak: óvóhelyi védelem, biztonság, veszélyhelyzet, életvédelmi létesítmények, metró ~ shelter protection, security, emergency, life protection establishments, metro 119

2 BEVEZETÉS Az óvóhelyekkel kapcsolatos kutatás során manapság sok nehézségbe ütközik új adatok fellelése, talán azért, mert az egész téma kopottnak, fakultnak tűnik a hidegháború után több évtizeddel. Azonban napjainkban is előfordulhatnak olyan veszélyek, amelyek ellen megfelelő hatásfokkal csak ilyen objektumokkal lehet védekezni. Így merült fel a kérdés, hogy vajon az új építésű 4-es metró alkalmas lesz-e az óvóhelyi üzemre? Önmagában kevés lenne feltenni ezt a kérdést - különös tekintettel arra, hogy a nemleges választ könnyen megkaphatjuk -, véleményünk szerint a kérdés más irányból történő megközelítése elengedhetetlen, azaz egyáltalán szükséges-e az, hogy ilyen irányba fejlesszék - mondhatnánk így is: többletköltségekkel terheljék- a már így is meglehetősen sarkos költségvetést. Ez hiába csak egy eldöntendő kérdés, ennek ellenére jelentős körültekintést, kutatást igényel, ha pontos és objektív választ szeretnénk rá adni. A tanulmány elsődleges célja ez utóbbi kérdés megválaszolása. A kutatási módszerek a sokrétűség jellemzi; konzultáltunk polgári védelmi, katasztrófavédelmi, a 2-es illetve a 3-as metró óvóhelyeit üzemeltető, karbantartó szakemberekkel, kutattunk könyvtárakban, levéltárakban, az interneten, valamint az erre vonatkozó törvényekben és három alkalommal részt vettünk szektorpróbán is. 1. AZ ÓVÓHELYI VÉDELEM TÖRTÉNETE 1.1. Magyarország Az emberiség történetében ősidőktől fogva voltak fegyveres konfliktusok, melyek a civil lakosságra is nagy veszélyt jelentettek. Ezért már meglehetősen korán megfogalmazódott az igény arra, hogy az emberek egy számukra biztonságot adó épületben, avagy természetes képződményben vészeljék át a viharosabb időszakokat. Példaként említhetjük a Balatonkenesén található tatárlyukakat, amelyekben az 1241/42-es tatár betörés idején kerestek menedéket a helyiek. Az óvóhelyek definíciója a következő: az óvóhely a kollektív védelem szabályainak megfelelően kialakított olyan létesítmény, amely a vonatkozó méretezési előírásoknak megfelelő határoló szerkezetei, berendezései, felszereltsége révén védelmet nyújt a különböző fegyverek, bizonyos ipari és természeti katasztrófák, terrorcselekmények hatásai ellen. [1] Az első világháborúban egy új hadszíntéren, a levegőben is elkezdődött a fegyveres küzdelem. A stratégák rájöttek arra, hogy nem feltétlenül a lövészárkokban kell megvívni a harcot, hanem sokkal egyszerűbb, mondhatni költséghatékonyabb megoldás, ha az ellenség hátországát bombázásokkal teszik tönkre, így a hadi termelésben mutatkozó károk a tényleges fegyveres küzdelemben hatványozottan fognak jelentkezni. Természetesen egy állam nem lehet mindig támadó játékos, azaz a védelmének kidolgozására is legalább akkora figyelmet kell fordítania, mint a támadásaira. Ez utóbbi mondat adta az óvóhelyek létjogosultságát. Hazánkban az évi XII. törvénycikk hozta létre a légoltalmat. Ekkor készült el a Légoltalmi Utasítás, mely a légoltalom céljait, eszközeit, módszereit, szervezeti felépítését határozta meg. Meghatározták a honi légvédelem kettős fogalmát, azaz a légvédelem két részre lett osztva, egyik a tényleges fegyveres légvédelem (aktív védelem), a másik pedig a személyek, vagyontárgyak védelmére hivatott légoltalom (passzív védelem). Az imént említett kettős feladat maradéktalan végrehajtását, szabályainak kidolgozását a honvédelmi miniszterre bízták, aki az Országos Légvédelmi Parancsnokság révén operálhatott. A honvédelmi miniszter a vezérkarral együttműködve elsősorban ipari 120

3 (hadiipari) és politikai szempontok alapján jelölte ki az ország különösen veszélyeztetett területeit, és ennek a figyelembevételével határozta meg az adott terület védelmi szükségleteit. A légoltalom megszervezésére a városokat, ipartelepeket, valamint fontos közintézményeket köteleztek. Ilyen intézmény volt például a Nemzeti Bank, a MÁV, a Posta, stb. A veszélyeztetettség mértékének és az anyagi lehetőségek mérlegelésével a közületeket A illetve B kategóriába sorolta. Az A osztályba a nagyvárosok (Budapest, Győr, Szombathely, Székesfehérvár, Pécs, Miskolc, Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, majd Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár), a fontos hadiipari létesítményekkel rendelkező városok, közlekedési csomópontok (Csepel, Pesterzsébet, Veszprém) kerültek. A B osztályba az A osztályú települések, városok közelében fekvő olyan települések tartoztak, amelyek nem rendelkeztek ugyan sem hadiipari, sem egyéb jelentőséggel, de a földrajzi közelségük veszélyeztetetté tette őket. Az országot a hét honvéd vegyes dandár területi tagozódásának megfelelően hét légvédelmi körzetre osztották, melyek élén a vegyes dandár légvédelmi parancsnokai álltak, akik a légoltalmat is irányították. A fenti folyamatok eredményeként egy európai színvonalú, modern légoltalmi rendszer jött létre, mely minimális módosításokkal egészen a második világháború végig képes volt ellátni alapvető feladatát. [2] Érdekességként jegyezzük meg, hogy a légoltalom a honvédelem egyéb területeinél gyorsabban fejlődött, ez többek között a kisantant országai által generált tényleges fenyegetettségnek tudható be, valamint annak, hogy a legkevesebb anyagi ráfordítással e téren érhették el viszonylag rövid idő alatt a legszignifikánsabb eredményeket. Azonban a légoltalmi munkálatokban résztvevő lakosságnak is tökéletes felkészítést kellett adniuk, anélkül ugyanis a rendszer működésképtelen maradt volna. Ezért alakult meg december. 5-én, Magyarországon a Légoltalmi Liga, melyből később a polgári védelem fejlődött ki. A Légoltalmi Liga társadalmi szervezet volt. Az ország közigazgatási tagozódásának megfelelően épült ki. Legfőbb célja a lakosság felkészítése és tájékoztatása. 1. ábra. Riadó Ezt egy légoltalmi folyóirattal teljesítették, mely az első ilyen témájú szaklap volt az országban. Eleinte a Riadó mellékleteként, majd 1939-től önálló szaklapként jelent meg a Légoltalmi Közlemények. Ez a lap a szakszerű és aktuális cikkei segítségével teljes körű 121

4 tájékoztatást adott a kor légoltalomban résztvevő szakemberei, vezetői számára. Nyomon követte és elemezte a légi háború legfrissebb tapasztalatait (spanyol polgárháború). Ezen kívül a cserkészek népszerű lapja, a Magyar Cserkész szinte minden számában foglalkozott a légoltalom aktualitásaival, gondolok itt például a légitámadások során betartandó alapvető magatartási szabályokra, a szirénajelek jelentésére, a gázálarcok használatára, avagy az elsősegélynyújtásra. Jellemző, hogy a középfokú oktatási intézményekben a 30-as évek végére általánossá vált a légoltalmi oktatás. A leventemozgalom is nagyban segítette a légoltalmi felkészülést. A világháborút követő években is tovább folyt az életvédelmi létesítmények építése. Elsősorban a tömbházak aljában kialakított légópincék voltak ezek, melyeket egészen 1962-ig kötelezően ki kellett alakítani, de például a 2-es metró is ebben az időszakban készült el. A tömbházakkal egyetemben ezek a légópincék is mind a mai napig megvannak, azonban állapotuk folyamatosan romlik, mert a felettük rendelkező önkormányzatok, magánszemélyek nem fordítanak elegendő pénzt az állagmegóvásra, hiába mondja ki a 60/1997. (IV.18) kormányrendelet [3], hogy az óvóhelyek állapotának fenntartását és ellenőrzését nagy gonddal kell végrehajtani. A későbbiekben részletesen foglalkozunk e rendelettel. Véleményünk szerint nem megfelelő, hogy az óvóhelyekkel kapcsolatban a katasztrófavédelmi szervek csak szakhatósági jogkörrel rendelkeznek, míg a hatósági jogkör az adott település, kerület jegyzőjének kezében van. Így lehetetlen bármire is kötelezni az önkormányzatokat, csak tanácsokat, javaslatokat lehet tenni, amit általában pénzhiányra való hivatkozással nem fogadnak el, nem hajtanak végre, vagy egyszerűen kérik a szakhatóságot, hogy törölje az adott objektumot a minősített óvóhelyek listájáról. Ezt a lépést akarva-akaratlanul is meg kell tenniük, hiszen egy katasztrofális állapotban lévő óvóhely nem jöhet számításba életvédelmi létesítményként. Napjainkban már nem a klasszikusnak titulálható drága, pazarló, nem megfelelő minden-házba-egy-óvóhely szisztémát kellene alkalmazni, hanem a nagy befogadóképességű; légszűrőkkel, légtisztítókkal, önálló vízhálózattal, elektromos hálózattal, kommunikációs rendszerrel, hermetizáló berendezésekkel felszerelt objektumokat kell előnyben részesíteni. Ilyen épületek azonban csak különleges esetben készülhetnek, például egy mélygarázs, vagy a metró építése folyamán. Az is tény, hogy az óvóhelyek jelentősége napjainkra teljesen átalakult [4]. Manapság már nem a hidegháborús veszélyekre gondolunk itt a nukleáris fegyverekre, totális légitámadásokra-, hanem sokkal inkább a terrorveszélyre, ipari-civilizációs katasztrófákra kell felkészülnünk. Ilyen körülmények között csökkent, de nem szűnt meg az óvóhelyek jelentősége. Egyes polgári védelmi szakemberek véleménye szerint az elzárkózás helyett a kitelepítést kell preferálni, mert így a veszélyeztetett területről - relatíve - gyorsan kivonható az ott tartózkodó állomány, így a továbbiakban nem lesznek kitéve az adott esemény káros hatásainak. Egyet kell értenünk vele, ha mondjuk egy jelentős szennyezéssel nem járó eseményről, van szó (pl. kisebb üzemi baleset, vihar), vagy olyanról, ahol az elzárkózás kivitelezése lehetetlen, és veszélyesebb lenne, mint a kitelepítés (pl. tűzeset, árvíz). Azonban olyan katasztrófák, támadások (nukleáris fegyverek bevetése, biológiai, vegyi támadás) esetében, ahol - a kitelepítés viszonylag hosszú ideje alatt- jelentős mértékű szennyezés, fertőzés érné a lakosságot ésszerűbb és érdemesebb az elzárkózást, azaz az óvóhelyekre történő szervezett levonulást választani. Hozzátesszük, a két eljárás nem zárja ki egymást. Tételezzük fel, hogy egy várost biológiai támadás ér. A kitelepítés viszonylagosan hosszú ideje alatt nagyobbak lennének a veszteségek, mint az elzárkózás esetén. De az elzárkózás ideje maximalizált, azaz egy idő után ki kell jönni a szennyezett területre, melynek veszélyessége optimális esetben addigra a minimumra csökkent, esetleg megjelent a másodlagos szennyezés veszélye, gondolunk itt 122

5 például a források, élelmiszerek, lakóházak, iskolák szennyezésére. Ilyen esetben már nyugodtan lehetne a kitelepítést választani. Természetesen a fentebb taglalt mechanizmus végrehajtásához megfelelő védelmi szintű, minőségű óvóhelyekre, és gyors, szervezett kitelepítésre van szükség Rövid nemzetközi kitekintés Svájc Az óvóhelyi védekezésnek sok állam esetében meglehetősen nagy hagyománya van. Elsődleges példaként hoznánk Svájcot. Ez az ország nem csak azért fontos, mert gyakorlatilag minden polgárának biztosít óvóhelyi férőhelyet, hanem azért, mert modern, felülvizsgált, begyakorolt tervekkel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy különböző veszély, illetve katasztrófahelyzetekben mi a teendője a civil lakosságnak, a polgári védelemnek, a hadsereg katonáinak. Véleményünk szerint a lakosságfelkészítés legalább olyan fontos, mint az, hogy megfelelően karbantartott, használható életvédelmi létesítményekkel rendelkezzünk. Ezen kritérium Svájc esetében teljesül. 2. ábra. Óvóhely Svájcban Meg kell említeni, hogy az óvóhelyi védelem ilyen szintű kifejlesztésében nagy szerepe van az ország földrajzi elhelyezkedésének: területe nagy része magashegység, sok sziklával, természetes barlangokkal, amelyek alkalmasak a fentebb taglalt funkció betöltésére. Természetesen a történelmi hagyományok is nagy szerepet játszanak ebben. Svájc mindig próbált független maradni, a saját erejéből boldogulni. Ehhez azonban nem volt elég az, hogy politikailag semleges állam legyen, hanem a hadseregnek, a gazdaságnak (ipar, mezőgazdaság) is függetlennek kellett maradnia más, környező államtól. A lakosság felkészültségéről annyit, hogy évente vannak, szinte mindenkire nézve kötelező, különböző szintű gyakorlatok; valamint már az iskolákban is behatóan foglalkoznak a honvédelmi, polgári védelmi felkészítéssel is Finnország A következő rész a finn Temet cég és Finnország Belügyminisztériumának állásfoglalása az óvóhelyek szerepéről a finn védelmi rendszerben. Felhívjuk a figyelmet a 123

6 hivatkozásokban szereplő internetes címre, ahol többek között konkrét óvóhelyi berendezéseket lehet találni. Miért építenek Finnországban óvóhelyeket? Finnország Belügyminisztériumának Védelmi Osztálya a második világháborús tapasztalatok alapján döntött óvóhelyek építése mellett. A második világháború idején Helsinkiben nem voltak óvóhelyek, de az emberek a pincékben homokzsákokkal erősített tereket alakítottak ki. A Védelmi Osztály veszteség analízist készített, s ez megerősítette, hogy az óvóhelyek jelentősen csökkentik polgárság veszteségét.[ ] Metró-óvóhelyek költségei: A hagyományos óvóhelyek a hozzájuk kapcsolódó ingatlan építési költségeinek 1-2 %-át igénylik. [ ] A teljes beruházási költséget tekintve a metrókban kialakított óvóhelyek költségarányai még alacsonyabbak, 1 % alattiak. [5] Oroszország-Moszkva A tanulmány fő profilja a metró, ezért a következőekben érintjük a moszkvai metróvonalat, mely minden téren hasonlít a budapestihez. Napjainkban a világ egyik legnagyobb utaslétszámmal rendelkező metrója, ahol naponta átlagosan kb. 9 millió ember utazik. Összesen 292 km hosszúságú, 177 állomással rendelkezik. A meglévő 4500 kocsiból 500 db vonatot állítanak össze, melyek 42 km/h-s átlagsebességgel, 90 másodpercenként követik egymást. 3. ábra. A moszkvai metró 124

7 A moszkvai földalatti vasút tervezése még a cári időkre is visszanyúlik, azonban az első határozott lépéseket a metró megvalósítása felé 1923-ban, a Földalatti Vasút Tervező Iroda megalapításával tették meg. A tervezést követően az első próba-fúrások 1931-ben voltak. Az első metróvonalat 1935-ben adták át a forgalomnak.[6] A Nagy Honvédő Háborúban fontos szerepet töltött be a létesítmény: szükségkórházakat, élelmiszer, fegyver, valamint lőszer lerakatokat létesítettek, valamint óvóhelyként funkcionáltatták. [7] A metró az orosz fővárosban mind a mai napig a legnagyobb óvóhely-rendszer, és karbantartására, fejlesztésére jelentős összegeket költenek! USA Az USA-ban a hidegháború leghidegebb időszakában, a 60-as évek elején (kubai rakéta-válság) jelentős óvóhely-építés kezdődött. Szinte minden családi ház alá építettek ilyeneket, melyek egy esetleges atomcsapás hatásait hívatottak csökkenteni. Napjainkban ilyen eshetőségekre nem igazán kell készülni, azonban a természeti katasztrófák relatív gyakorisága (főleg Amerika déli területein, lásd. New Orleans-Katrina hurrikán [8]) továbbra is életben tartja az óvóhelyek építését, fenntartását. Ezzel kapcsolatos, hogy az USA-ban elsősorban a könnyűszerkezetes házak építését preferálják, melyek köztudottan nem csak könnyű, hanem a tégla házakhoz viszonyítva sokkalta gyengébb szerkezetűek, így már semmiképp sem állnak ellen a hurrikánok átlagosan 89 m/s szélsebességének. Az óvóhelyek tervezésénél ezt az értéket növelték fel 112 m/s-ra, hogy a biztonság maximális legyen. A fenti értékek a Federal Emergency Management Agency (FEMA) által kerültek meghatározásra. [9] 1.3. Óvóhelyi védelem jogszabályi háttere Mivel minden jogforrás közül kiemelkedik az évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya, ezért értelemszerűen vele kell kezdenünk. Az Általános rendelkezések (I. fejezet) 5. -ához köthető az óvóhelyi védelem. Ebben deklarálják, hogy a Magyar Köztársaság védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. Az Országgyűlésről szóló II. fejezet 19. (3) i) pontjában a szükségállapot kihirdetésének lehetséges okait sorolja fel, melybe a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekményeken kívül az elemi csapásokat és ipari szerencsétlenségeket is említi. A Kormányról szóló VII. fejezet 35. (1)- ben az i) pontnak megfelelően az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormányt nevezi meg felelős szervként. A jogforrási hierarchiához hűen a következőekben a törvényekkel kell foglalkoznunk. Ez esetünkben az Országgyűlés polgári védelemről szóló évi XXXVII. Törvénye. Az 1. -ban a törvény rendeltetését határozzák meg, míg a 2. (1) a) pontjában a polgári védelem konkrét céljait, azaz katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvását, az életben maradás feltételeinek biztosítását. A polgári védelmi feladatokról szóló 4. e) pontjában az óvóhelyi védelmet, az f)-ben pedig a lakosság kimenekítését és kitelepítését említi. A 9. (2) b) pontja szerint a főpolgármester köteles gondoskodni a főváros lakosságának óvóhelyi védelméről, valamint az önkormányzat tulajdonában levő polgári védelmi objektumok, közterületi és lakóházi óvóhelyek fenntartásáról, a metró kijelölt szakaszaiban az óvóhelyi védelem biztosításáról. 125

8 Következő a 60/1997. (IV. 18.) Kormányrendelet Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól. Az 1. a)-ban az óvóhelyekkel kapcsolatban felmerülő fogalmakat magyarázzák, melyek a következőek: Óvóhelyi védelem: az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes katasztrófák esetén. Életvédelmi létesítmény: az óvóhely, a szükségóvóhely, valamint a kettős rendeltetésű létesítmény. Óvóhely: céljának megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmény, amely határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és katasztrófák hatásai ellen. Kettős rendeltetésű létesítmény: olyan építmény, amely elsősorban békeidőszaki polgári felhasználásra szolgál, fegyveres összeütközés és katasztrófa esetén életvédelmi létesítményként használható. Szükségóvóhely: olyan építmény vagy megfelelően átalakított természeti képződmény, amely fegyveres összeütközés idején korlátozott védelmet nyújt a hagyományos fegyverek hatásai ellen. A 3. (1)-ben a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokságok feladatait sorolja fel. Az óvóhelyekkel kapcsolatban ezek a következők: - az életvédelmi létesítmények nyilvántartásából szolgáltatott adatok felhasználásával szervezi, összehangolja az óvóhelyi védelem területi feladatait; - közreműködik a hatósági határozattal kijelölt életvédelmi létesítmények fenntartására és hasznosítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésében; - javaslatot tesz életvédelmi létesítmények létesítésére, valamint szakhatóságként közreműködik az életvédelmi létesítmények létesítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos eljárásban. 4. : A körzeti (fővárosi kerületi) polgári védelmi parancsnokság - közreműködik az életvédelmi létesítmények fenntartására és hasznosítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésében; - minősített időszakban részt vesz az életvédelmi létesítmények használata során követendő magatartási szabályok, valamint az elsötétítés, fényálcázás szabályai betartásának ellenőrzésében. A II. fejezetben az óvóhelyi védelem szabályairól szól. 7. (1) A minősített időszak bevezetését megelőző intézkedések keretében, illetve egyes veszélyhelyzetet okozó események bekövetkezése esetén a polgármester elrendeli az életvédelmi létesítmények hasznosításának felfüggesztését, és e létesítmények rendeltetésszerű használatra történő előkészítését, illetőleg szükségóvóhelyek létesítését. (2) A polgármester az előkészítés során az óvóhelyi védelem feladatait ellátó polgári védelmi szervezetek bevonásával gondoskodik: - az életvédelmi létesítmények berendezésének, fertőtlenítésének elvégzéséről; - a műszaki berendezések működési próbájáról és működőképességének biztosításáról; - a hiányzó óvóhelyjelölések (egyezményes jelek) pótlásáról. 8. (1) A polgármester minősített időszakban, veszélyhelyzetben és az ezek bevezetését megelőző intézkedések keretében az óvóhelyi védelemmel kapcsolatos magatartási szabályok és a nyilvános életvédelmi létesítmények címjegyzékének közzétételéről lakossági tájékoztatás keretében gondoskodik. 126

9 2. A BIZTONSÁG KÉRDÉSE 2.1. Budapest fenyegetettsége Magyarország, és azon belül Budapest biztonságának függvényében lehet csak megítélnünk azt, hogy szükség van-e az óvóhelyekre még napjainkban is. Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy egy adott állam, régió, város biztonságának mértéke külső és belső tényezőktől egyaránt nagymértékben függ, melyekre az esetek nagy többségében egyáltalán nem, vagy csak kétes eredménnyel lehetünk befolyással, így tehát elméletben és gyakorlatban egyaránt lehetségessé válik, hogy egy biztonságosnak titulált állam, régió, város egyik pillanatról a másikra sokat veszít biztonsága mértékéből, megjelennek bizonyos kockázati tényezők. Magyarországnak nincsen ellenségképe, ez nagyon szép és jó, azonban az előbbi kijelentésből, ha megfordítjuk, az következik-e, hogy Magyarország a világ egyik államának sem az ellensége?! [10] Következtetésképpen nem létezik tökéletes biztonság, így egy ilyen fokú védelmi képességekkel rendelkező objektum létrehozása csakis hasznos lehet Veszélyes üzemek a fővárosban Törvényszerű a válságok, katasztrófák létrejötte, főleg a mai modern világban. A civilizáció fejlődésével azt remélhetnénk, hogy az ilyen katasztrófák kialakulásának esélye a minimum szintre csökken, mivel gondos, precíz tervezéssel, odafigyeléssel szinte minden civilizációs katasztrófa elkerülhetővé válna (pl.: a csernobili), vagy a már megakadályozhatatlan katasztrófa káros hatásait lehetne nagymértékben csökkenteni. Azonban az érem másik oldalán az áll, hogy manapság egyre több gyár épül, nagyobb mennyiségeket termelnek, így belekerültünk egy ördögi körbe: azaz minél többet gyártanak valamiből, avagy minél többen foglalkoznak ugyan azzal a veszélyes anyaggal, alkalmazzák azt a bizonyos gyártási technológiát, szállítanak közutakon veszélyes anyagokat, annál nagyobb eséllyel következhet be katasztrófa. Így be kell látnunk, hogy szükséges felkészülni minden eshetőségre a veszélyes üzemekkel kapcsolatban. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény megalkotásának alapvető célja az volt, hogy a hatályos törvények és más jogszabályok szükséges mértékű módosítása mellett, egységes keretbe foglalja az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák ellenni védekezés felkészítési, irányítási, és a védekezésben érintett szervezetek működtetési rendszerének kialakítását. A törvény és a végrehajtását szolgáló kormányrendelet a SEVESO II. EU irányelvvel megegyezően egyértelműen meghatározza a szabályozásba bevont tevékenységek körét, a tevékenységgel kapcsolatos szakhatósági feladatokat, a veszélyes létesítmények üzemeltetőinek, a kormányzatnak és az önkormányzatoknak a súlyos ipari balesetek megelőzésével, az azokra való felkészüléssel és azok elhárításával kapcsolatos feladatait, meghatározza a közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket. A fenti jogszabályok a veszélyes üzemekkel besorolásával kapcsolatban az alábbi kategóriákat hoztak létre: Felső küszöbértékű üzemek Alsó küszöbértékű üzemek Küszöb érték alatti üzemek. 127

10 Budapesten 9 felső, valamint 23 alsó küszöbértékű veszélyes üzem található 1. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az OKF honlapján található adatok félrevezetők, mert ha egy cég nevet változtatott, az új elnevezés mellett a régi is benne maradt a listában, így jóval több szerepel benne, mint a valóságban. Pl. az eredeti listában 15 felső 2 és 38 alsó 3 küszöbértékű üzem szerepel! Ráadásul az üzemek száma gyakorlatilag napról-napra változik, melyet nehéz nyomon követni. A városban található növényvédőszer-gyár, gyógyszergyár, festékgyár, valamint üzemanyag tároló is. A felső küszöbös üzemekben belső és külső védelmi terveket kell készíteniük, valamint polgárivédelmi gyakorlatokat tartani, itt kap fontos szerepet a környékbeli lakosság tájékoztatása, és felkészítése. Az üzemek puszta megléte jelentős bevételekhez (iparűzési adó) juttatja az önkormányzatokat, valamint a megfelelő felkészülés mellett teljes biztonságban üzemelhetnek ezek a gyárak. De egy esetleges üzemi baleset elhárítása kapcsán fontos szerepet kaphat a metró, mint elzárkózásra, vagy védett útvonal biztosítására alkalmas objektum. Kerület Felső küszöbértékű üzemek Alsó küszöbértékű üzemek IV. 1 2 IX. 2 2 X. 1 7 XIII. - 1 XV. 2 - XVIII. - 3 XXI. 2 4 XXII. 1 1 XXIII Táblázat. Az üzemek eloszlása a város kerületeiben: 3. ÉLETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK A FŐVÁROSBAN A Budapesten található óvóhelyekről, azok pontos számáról, állapotáról nem közölhetek pontos, valós adatokat, mivel ezek szolgálati titok tárgyát képezik. A következő adatok közelítőlegesek: Mintegy életvédelmi létesítmény van a fővárosban, melyekben kb főt képesek elhelyezni. Ezek nagy része nem osztályba sorolt kategóriába tartozik, azaz romteher ellen védenek, illetve elzárkózásra alkalmasak. (A fenti számhoz jön még a metró által biztosított férőhely, összesen ) Állapotuk a karbantartás hiányának, valamint a nem szakszerű átalakításoknak (például födémáttörések) köszönhetően nem megfelelő. A közelmúltban is épültek új életvédelmi létesítmények, melyek elsősorban kettős rendeltetésűek. Ilyenek a mélygarázsok, melyek alkalmasak a parkoló gépjárművek, valamint szükség esetén emberek befogadására is ös adatok alapján, a honlapról, az adatok letöltésre kerültek:

11 4. ábra. BGS óvóhely Budapesten 4. A METRÓ, MINT ÓVÓHELY 4.1. A 2-es és 3-as metró ismertetése A metró, mint életvédelmi létesítmény mind az aktív, mind a passzív személyek védelmét hivatott biztosítani, kettős rendeltetésű, ugyanis békeidőben fontos városi közlekedési funkcióval bír, III. illetve IV. osztályba sorolt minősített, igen nagy létszámú óvóhely. A metró alaprendeltetése a tömegközlekedési feladatok ellátása, azonban a főváros lakosságának védelmében is rendkívüli szerepe van. A nagy befogadóképességű közlekedési létesítmény kettős rendeltetéssel a hatvanas évek polgári védelmi követelményeinek megfelelően épült. Mélyvezetésű vonalai a város sűrűn lakott területei alatt épültek. A lakosság által könnyen megközelíthetőek, és kiépítettségük védelmet nyújthat akár a modern romboló fegyverek ellen is. A metró védőképessége a mélyvezetésű vonalaknál III. osztályú, kéregalatti vonalak esetén IV. osztályú óvóhelynek felel meg. A 2-es és a 3-as metróvonalak közel 26 kilométeréből 20 km-es része rendelkezik az óvóhelyi védelemhez szükséges létesítményekkel. A K-Ny-i vonalon 3, míg az É-D-in 9 védelmi szakasz került kialakításra. Az óvóhelyi feladatok teljesítése érdekében a metró életvédelmi célokra alkalmas szakaszai olyan berendezésekkel épültek, amelyek képesek: Az alagútrendszert légmentesen lezárni a felszíntől, ezzel a bent tartózkodókat minden külső hatástól megvédeni. A felszínről beszívott levegőt portól, vegyi szennyeződéstől megtisztítani és azt tiszta állapotban az alagútba bejuttatni. Mosdási és WC lehetőséget biztosítani a védelemre szoruló embereknek. 129

12 Önálló energiaellátást biztosítani, teljesen függetlenül a városi elektromos hálózattól. A városi vízhálózattól szintén függetlenül megfelelő mennyiségű és minőségű vizet szolgáltatni. A szakaszolás oka egyszerű: egy szektor szennyeződése, rongálódása, esetleg megsemmisülése esetén a szomszédos szektorok probléma nélkül üzemelhetnek tovább, így minimalizálva a veszteségeket. Hogy milyen technikai berendezésekkel hajtható végre az izolálás, arról szó lesz a későbbiek folyamán. A metró Budapest egyetlen tömegóvóhelye, mely önmagában fő befogadására van kialakítva. A műszaki kialakítás, valamint a beépített berendezések a metrót alkalmassá teszik arra, hogy a háborús védelmi feladatok teljes biztosításán túl békeidőben történő katasztrófák esetén bizonyos korlátokkal képes legyen a betelepült lakosság részére a túlélést és a veszélyeztetett területről történő kimenekítést biztosítani. 5. ábra. A Határ út állomás betelepítési terve A tervezést annak idején úgy végezték, hogy az állomások 500 méteres körzetéből érkeznek majd emberek az óvóhelyre. Ugyanis kb. ekkora távolságon lehet a 20 perces betelepülési időt tartani, ugyanis azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ha túl hosszú ideig tartják nyitva az óvóhelyet, túl sok szennyezés érheti, ami a későbbiek folyamán károsan befolyásolhatja a már bennlévők túlélési esélyeit. A metró a következő tömegóvóhelyi üzemmódokban üzemelhet: Betelepüléses üzemmód, Léglökésvédett üzemmód, Gáz- és sugárvédett üzemmód, Teljes elzárkózásos üzemmód 130

13 A metró állomásokon egészségügyi segélyhelyek felállítására van lehetőség az orvosi feladatok ellátásához. A metró rendelkezik azokkal az alapvető kommunikációs eszközökkel (rádió, telefon) amelyek biztosítják a felszínnel és a védelemért felelős szervekkel a kapcsolattartást. A metró területén levő életvédelmi berendezéseket a BKV Zrt. Műszaki és Üzemeltetési Igazgatósága működteti. Az óvóhelyi feladatok ellátására a működőképes berendezések mellé kezelő személyzetre van szükség. A Műszaki Üzemeltetési Igazgatóság polgári védelmi kiképzés keretében biztosítja a kezelőszemélyzet felkészítését. A Műszaki Üzemeltetési Igazgatóság és a Forgalmi Üzemeltetési Főosztály dolgozói közül a Kiképzési tervben foglaltak szerint van kijelölve és kioktatva az a parancsnoki és beosztott állomány, akik az óvóhelyi feladatokat elvégzik A metró óvóhelyeinek berendezései Most általánosságban írunk arról, hogy milyen berendezések megléte szükséges az óvóhelyi üzem biztosításához, majd ismertetjük a fővárosi metróban meglévő berendezéseket. Ebben a cikkben a budapesti metró óvóhelyi struktúrájának teljes körű ismertetése - az adatok bizalmas minősítése miatt nem lehetséges. Minden óvóhely szerkezetének milyensége nagy szerepet kap abban, hogy milyen szintű védelmi osztályba lehet majd sorolni, azaz mennyire fog ellenállni a rá háruló terheléseknek, mennyire lesz hermetizálható, stb. Egy alagút e téren előnyben van például egy mélygarázzsal szemben-, ugyanis X méter vastagságú földréteg fedi, nagy szilárdságú vasbeton, vagy öntöttvas elemekből készül, azonban mindezek ellenére a méretezéseket úgy kell végrehajtani, hogy ne csak a rajta lévő föld súlyát bírja el, hanem egy esetleges lökőhullám szeizmikus hatásainak is ellenálljon. Ennek a 4-es metró kapcsán lesz még jelentősége. Az óvóhelyünk szerkezete biztosított, de a kiegészítő berendezések nélkül nem biztosítható a betelepülő állomány számára az óvóhelyi elhelyezés. Melyek ezek a berendezések? Szükséges elzáró berendezés, szűrő illetve szellőztető berendezés, saját ivóvíz és ipari vízhálózat, WC biztosítása a betelepülő és a kiszolgáló állománynak, önálló energiaellátás és kommunikációs berendezések. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az óvóhely akkor sem ér semmit, ha a lakosság - amelynek a védelmét hívatott biztosítani - nem tud róla! A lakosságtájékoztatásnak nagy szerepe lesz, de erről nem az üzemeltetőknek, hanem a területileg illetékes polgári védelmi szervnek kell gondoskodnia, így ez a téma nem kerül most kifejtésre. Elzáró berendezés: Feladatuk a szektorokra osztott óvóhelyek felszíntől, valamint egymástól való elszigetelése. Fontosnak tartom elmondani, hogy minden védett létesítmény csak olyan erős lehet, amilyen gyenge a nyílászárója. Három féle üzemmódban működhetnek: Nyitott Zárt Zárt és hermetizált Hat fajta elzáró berendezést különböztetünk meg: Felszín alatti csarnokelzárók Lejtakna elzáró kapuk Főszellőző aknakapuk Vonali végelzáró kapuk 131

14 Feltöltő zsilipkapuk Zsilipkapuk 6. ábra. Csarnok elzáró kapu 7. ábra. Feltöltő zsilipkapu Szűrő-szellőztető berendezések A kintről beszívott szennyezett levegő megtisztítására alkalmas. Elvi vázlata szerint egy szellőző csövön, és léglökésvédő szelepeken keresztül beszívják a levegőt, melyet először durva por szűrőkön vezetnek keresztül (falevelek, beszívott hulladékok ellen hatásos), majd következik a finompor szűrő, végül a gázszűrő. Az így megtisztított levegőt a szellőző alagútba bocsájtják, majd a vonali alagútba. 132

15 Keringtető szellőzők: Az óvóhely levegőjének állandó mozgatását hivatottak ellátni, így a CO 2 koncentrációját lehet csökkenteni. A vonalban az alagút falára lettek felszerelve. Légkidobó berendezések A belső térben kialakult túlnyomás hatására az elhasznált levegőt engedik ezekkel a szabadba. Nyitott és zárt üzemmódban működhetnek. (Betelepülési, léglökésvédett, gáz- és sugárvédett üzemmódokban nyitva vannak, csak teljes elzárkózás esetén zárják le a légkidobókat). 12. ábra. Hermetikus szelep 13. ábra. Léglökésvédő pillanatzár 135

16 Vizesblokkok: A betelepülők és a személyzet számára mind a négy üzemmódban lehetőséget teremt az egészségügyi szükségletek valamint a vízvétel kielégítésére. A bűzös levegőt megszűri, a szennyvizet a csatornákba juttatja Gyakorlatok a metróban A metró óvóhelyeire idáig éles helyzetben szerencsére - nem volt szükség. Azonban bizonyos gyakorlatok megtartása feltétlenül szükséges a kiképzett kezelőállomány és a berendezések hadrafoghatóságának, üzemképességének garantálásához. Négy fajta gyakorlat lehetséges a metró esetében, ezek a következők: Szektorpróba Polgári védelmi gyakorlat Ellenőrző polgári védelmi gyakorlat Technikai üzempróba Szektorpróba: évente két szektornál zajlik le ilyen gyakorlat. A berendezések állapotát, működőképességüket vizsgálják. Polgári védelmi gyakorlat: 3 évente, 1 szektornál az ütemezett szektorpróbával egybekötve. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság döntnökei részvételével zajlik, a szektorok személyi állományainak kiképzettségét, a parancsnokok vezetési tevékenységét vizsgálják a szektorpróba kötelező feladatain túl. Ellenőrző polgári védelmi gyakorlat: 6 évente 1 szektornál, az ütemezett polgári védelmi gyakorlattal egybekötve. Itt már más rendvédelmi, egészségügyi szervek is képviseltetik magukat. A Védelmi Bizottság előre összeállított szempontjai alapján kell végrehajtani ezeket a komplex ellenőrző gyakorlatokat. Technikai üzempróba: új szektorok átadásakor, valamint egyéb műszaki igények felmerülése esetén. Ilyen próbát tartottak a 2-es vonal rekonstrukcióját követően. Ezekkel a gyakorlatokkal folyamatosan ellenőrzik a metró életvédelmi létesítményeinek állapotát, valamint a kezelők kiképzettségét. Véleményünk szerint ez az ellenőrzési rendszer, jó, ugyanis nem egyoldalú, hanem komplex gyakorlatokról van szó, ahol a kapukezelőktől elkezdve a parancsnoki beosztással rendelkező személyekig mindenkit, és minden berendezést megmozgatnak, ellenőrzik működőképességüket, hadrafoghatóságukat A 4-es metró lehetőségei Az új építésű dél-budai 4-es számú metró nem lesz alkalmas arra, hogy a már meglévő két másik metróvonalhoz hasonlóan kettős funkcióval bírjon, azaz óvóhelyként is szóba jöhessen egy esetleges veszély/katasztrófahelyzet kapcsán a lakosság biztonságos helyen történő elhelyezésében. Fentebb foglalkoztunk azzal, hogy Budapesten mennyi, és milyen minőségű óvóhely találhatóak. Összességében elmondható, hogy a 2-es és a 3-as metró óvóhelyeit leszámítva, nem jó állapotú a maradék életvédelmi létesítmény. Sok közülük a világháborút megelőzően készült, még több pedig a hidegháborús időszak társasházi lakóközösségeinek védelmét hivatott ellátni. Továbbá a karbantartás hiánya és a szakszerűtlen átalakítások is rontják ezen életvédelmi létesítmények védelmi szintjét. 136

17 14. ábra. A 4-es metró nyomvonala Budapest lakossága fő, 2009-es adatok szerint. Közülük optimista becslések alapján fő óvóhelyi elhelyezésére nyílik lehetőség. Ez arányokban kifejezve mintegy 42%-nak felel meg. A 2-es és 3-as metró összesen 26 km-es vonalhosszából 20 km rendelkezik minősített óvóhelyi besorolással. A hat kilométeres differencia felszíni vonalvezetésből (a két metró esetében összesen 2,7 km), valamint a kéreg alatti szakaszok biztonsági ráhagyásából származik. A 4-es metró esetében ilyen felszíni és kéreg alatti korlátozott védelmi képességű szakaszokkal nem kell számolni, ugyanis végig mélyvezetésű. Hasznos vonalhossza 7,4 km. [11] A 2-es és 3-as metró esetében a 20 km-es szakaszban lehet főt elhelyezni. Azaz 1 méteres szelvényben 11 főt. Ha ezzel számolok, akkor a 4-es metró méterében főt lehetne elhelyezni. Ezzel az óvóhelyekben elhelyezhetők száma főről főre duzzadna, ami a lakosságszámhoz viszonyított arányban már 47% lenne, ami az eddigi 42%-hoz képest 5%-os javulást jelent! Fontos megjegyezni, hogy ezek közelítőleges számítások, azonban ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy most egyetlen életvédelmi létesítmény kialakításával 5%-os javulást érhetnénk el az óvóhelyi elhelyezéssel rendelkezők és nem rendelkezők arányában. Ehhez hozzáadódik az is, hogy egy teljesen új építésű óvóhelyről lenne szó, amelybe modernebb óvóhelyi berendezéseket lehetne beszerelni. Ráadásul maga az alagút és az állomások szerkezetet is olyan méretezéseknek megfelelően készült, ami alkalmassá tenné a későbbi óvóhelyi üzem maradéktalan ellátására. Nagy problémát jelentene azonban a különféle elzáróberendezések beépítése utólagosan, mely természetesen megoldható lenne, de jelentős többletköltségekkel járna és a metró-üzemet is le kéne állítani. Ezt leszámítva tehát nagyon közel lennénk már egy komplett óvóhelyhez. A generátorok számára kialakított helyiségek megvannak, csak a tizenegynéhány generátoregység beszerzésére nem került sor. Ezen kívül a vízellátást biztosító csápos és aknás kutak, az ezekhez kapcsolódó szociális helyiségek, és a legfontosabb: a szűrt-szellőző berendezések hiányoznak. Az egészségügyi ellátáshoz paravánokat könnyen és olcsón be tudnák szerezni, az orvosi személyzetet pedig a vonal közelében található kórházakból lehetne kijelölni. A fentebb taglalt szükségletek kielégítésével egy nagyon modern, meglehetősen jó védelmi képességű óvóhelyet kapnánk. 137

18 15. ábra. Etele tér, 4-es metró Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a gazdaságossági tényezőt sem, azaz mit mennyiért tudnánk megépíteni, és erre mennyi szükségünk van. Azt már az elején kitárgyaltam a fenyegetettség kapcsán, hogy mindenképpen hasznos lenne, ha óvóhelyként is megépülne a 4-es metró, azonban az anyagi vonzatairól nem írtam. Azt, hogy mennyire lenne drága az óvóhely, az összköltségek figyelembevételével kell eldöntenünk. A 4-es metró összköltségvetése kb. 600 milliárd Ft körül fog alakulni [12]. Több szakember egybehangzó véleménye szerint legalább 2, legfeljebb 3%-os ráfordításból ki lehetne hozni az óvóhely berendezéseit is. De ha a fenti finn példát vesszük alapul, akkor mindössze 1%-os ráfordítással ki lehetne alakítani. Ez 1% esetén 6 milliárd, 3% esetén 18 milliárd Forint. Önmagában ez igen sok pénz, azonban az összköltségekhez viszonyítva enyhén fogalmazva elenyésző. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Budapest egy nagyváros, fő lakossal. Biztonságpolitikusaink szerint biztonságos, de tudjuk, hogy nagyon könnyen jelentkezhetnek olyan kockázati tényezők, amelyek ezt a biztonságot minimálisra csökkentenék. A fővárosban összesen 9 felső küszöbértékű, és 23 alsó küszöbértékű üzem található. Ezek egyszerű megléte is kockázatot jelent. Óvóhelyi ellátottságunk Svájchoz, a skandináv államokhoz, az USA-hoz képest rossz, azonban figyelembe véve a gazdaságossági tényezőket is (óvóhelyek építése egyéni szinten igen költséges lenne, 4 sok szabálynak kellene megfelelniük, fenntartásuk szintén drága, stb.) elfogadható az, hogy a fővárosban található óvóhelyekben (minősített és nem minősített életvédelmi létesítmények) a lakosság 42%-át el lehetne helyezni, a maradék 58% kitelepítéséről pedig feltétlenül gondoskodni kéne. A meglévő két metróvonal életvédelmi létesítményei nagyon jó állapotban vannak, a kezelőszemélyzet kiképzettsége megfelelő, a parancsnokoké szintén. A betelepülési körzetek kijelölése (állomások 500 méteres körzete) reális, így teljesíthető a 20 perces betelepülési idő. A berendezések működését folyamatosan figyelemmel kísérik, a számolt paramétereket (túlnyomás, levegő CO 2 tartalmának és eloszlásának alakulása, vízigény, csatornaigény) gyakorlati mérésekkel ellenőrzik. 4 A családi házak alatt kialakított, egyéni óvóhelyekre, nem a tömegóvóhelyekre vonatkozik 138

19 A 2-es 3-as metró óvóhelyei teljes mértékben alkalmasak lennének eredeti funkciójuk betöltésére. A 4-es metró, mint életvédelmi létesítmény nem készült el. Maga az alagút és az állomások dobozszerkezetű épületei olyan méretezések szerint készültek, hogy lehetővé tegyék az óvóhelyi üzemet. De hiányoznak az elzáróberendezések, a szűrt-szellőző berendezések, a vizesblokkok, valamint az egészségügyi helyek is. Mindezek beszerzése, beépítése a metró teljes költségvetéséhez viszonyítva elenyésző lenne. Mindez miért érné meg? Jelenleg Budapest lakosságának 42%-át lehetne elhelyezni óvóhelyi körülmények között. Csak a 4-es metró ilyen irányú továbbfejlesztésével ez a szám 5%-al 47%-ra növekedne. Ez egy nagyon is jelentékeny javulás lenne, különös tekintettel lévén arra, hogy ehhez csak egyetlen építkezést kéne kivitelezni. A gazdaságossági tényező felől vizsgálva a kérdést: abszolút megérné most megépíteni ezt az óvóhelyet, mert elenyésző többletköltségeket generálna. Kétségtelen, hogy önmagában egy óvóhely nem termel anyagi hasznot. Azonban az emberek biztonságérzetének javulása nem nevezhető haszontalannak, mely mindössze csak plusz terheket róna az államra. Öröm az ürömben, hogy még a későbbiek folyamán is ki tudják, avagy ki tudnák alakítani ezt az óvóhelyet, de ez már jelentős plusz terhet róna az építtetőre. Felhasznált irodalom, hivatkozások [1] Takács Viktória: Vasbeton óvóhelyek, tanulmány, Budapesti Műszaki Egyetem [2] Pataky Iván, Rozsos László, Sárhidai Gyula: Légi háború Magyarország felett I. rész, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1992 [3] 60/1997. (IV.18) Korm. rendelet, II. Fejezet Az óvóhelyi védelem szabályai [4] Berek Tamás, Dr. Földi László: Néhány gondolat az óvóhelyeinkről helyzetkép, tervek, lehetőségek, Bolyai Szemle, XIV. évf. 4. szám, o. ISSN: (2005.) [5] letöltve: [6] letöltve: [7] metro&year=1934&theme= &navi=bytheme letöltve: [8] Zsaru Magazin, 2005/ old. [9] letöltve: [10] index.hu/kulfold/2009/08/24/duborog_a_szlovakmagyar_diplomaciai_haboru/+szlov%c3%a1kia+magyarorsz%c3%a1g+h%c3%a 1bor%C3%BAs&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu letöltve: [11] letöltve: [12] mennyibe+fog+ker%C3%BClni+a+4- es+metr%c3%b3%3f&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu letöltve:

20 Képjegyzék 1.ábra:http://www.repulomuzeum.hu/Tikuldtetek/FeketeI/FI_SzolnokBomb/FI_SzoBomb _7.jpg letöltve: ábra: letöltve: ábra:http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Moszkvai_metr%C3%B3_t %C3%A9rk%C3%A9pe_(2005).png&filetimestamp= letöltve: ábra: letöltve: ábra: BKV felvétel ábra: Saját felvétel ábra: BKV felvétel ábra: letöltve: án, egy üzemlátogatás és én egy szektorpróba alkalmával készített képek. 140

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

2009. évi törvény. a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása

2009. évi törvény. a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása 2009. évi törvény a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása 1. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a

Részletesebben

A FŐVÁROSI METRÓ ÓVÓHELYI FUNKCIÓJÁT BIZTOSÍTÓ MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉS ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA BEVEZETÉS

A FŐVÁROSI METRÓ ÓVÓHELYI FUNKCIÓJÁT BIZTOSÍTÓ MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉS ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA BEVEZETÉS Kasza Anett A FŐVÁROSI METRÓ ÓVÓHELYI FUNKCIÓJÁT BIZTOSÍTÓ MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉS ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA BEVEZETÉS A demokratikus államok alapvető kötelessége, az ország területének védelme mellett, hogy

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

INFORMÁCIÓK VEGYI VESZÉLYHELYZETRE

INFORMÁCIÓK VEGYI VESZÉLYHELYZETRE INFORMÁCIÓK VEGYI VESZÉLYHELYZETRE LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ ÉS FELKÉSZÍTŐ KIADVÁNY Kazincbarcika Helyi Védelmi Bizottságának kiadványa a vegyi veszélyhelyzetben végrehajtandó védekezési szabályokról Juhász

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

XXIV. évfolyam, 2014. 1. szám

XXIV. évfolyam, 2014. 1. szám Kasza Anett tű. főhadnagy 1 XXIV. évfolyam, 2014. 1. szám A BUDAPESTI METRÓBAN VÉGREHATJHATÓ GYAKORLATOK FAJTÁI, ÉS EGY SZEKTORT ÉRINTŐ METRÓ ÜZEMI POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLAT BEMUTATÁSA 2 Napjainkban vita

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról (egységes szerkezetben a 20/1999.(X.25.), 13/2004.(IV.29.), 17/2010.(VII.01.),

Részletesebben

BEFOGADÁSA, VISSZATELEPÍTÉSE EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSA FELKÉSZÍTÉSE A BETARTANDÓ MAGATARTÁSI SZABÁLYOKRA

BEFOGADÁSA, VISSZATELEPÍTÉSE EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSA FELKÉSZÍTÉSE A BETARTANDÓ MAGATARTÁSI SZABÁLYOKRA III/3. LAKOSSÁGVÉDELMI ISMERETEK Egyéni és kollektív védelem elemei, lehetőségei. Helyi-és távolságvédelem módjai. A kitelepítés és befogadás helyi sajátosságai. Veszélyhelyzetben foganatosítható rendkívüli

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.1: 2015.03.05.)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. 7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Szám: 06050/4825/2013 Ált. SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 6600 Szentes, Kossuth L. utca 43. Pf.: 42. Telefon: 63/561-311, Fax: 63/561-330 BM telefon: 33/42-80 BM fax: 33/42-49 E-mail: baloghi@csongrad.police.hu

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Általános rendelkezések 1 1. 1/ A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási határán belül a beépítésre szánt területre terjed ki.

Általános rendelkezések 1 1. 1/ A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási határán belül a beépítésre szánt területre terjed ki. 1 Kazincbarcika Város Önkormányzatának 13/2009. (III. 20.) sz. rendelete az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettség elősegítéséről Kazincbarcika Város Önkormányzatának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 Az állásfoglalás kiterjed a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának

Részletesebben

JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság. S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS. Építési engedélyezési dokumentáció

JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság. S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS. Építési engedélyezési dokumentáció JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS Építési engedélyezési dokumentáció Lakossági tájékoztatóhoz készített kivonat 1. kiadás Tiszaújváros, 2014. május

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

1/9. Dokumentáció. A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról

1/9. Dokumentáció. A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról 1/9 Dokumentáció A 7800 Siklós, Ipartelep út 2, 310/46 hrsz-ú ingatlanokról 2/9 1.0 AZ INGATLAN ISMERTETÉSE Az ingatlanok elhelyezkedése, megközelíthetősége Az értékelt ingatlanok Magyarország Dél-Dunántúli

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 2012.10.02. Logisztika jelentése. A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási területe.

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2012 (VI.06.) önkormányzati rendelete

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2012 (VI.06.) önkormányzati rendelete Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2012 (VI.06.) önkormányzati rendelete a Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása Budapest-Zugló Képviselő-testületének 33/1996. (VII.11.) sz. rendelete a piacokról és vásárokról /egységes szerkezetben a 14/2001.(IV.20.), a 28/2004. (V.19.), az 54/2004. (X.21.), a 42/2010. (XII.15.),

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete *

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * BUDAPEST, III. KERÜLET BATTHYÁNY UTCA PÜNKÖSDFÜRDŐ UTCA ÁRPÁD UTCA IPARTELEP UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

Részletesebben

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól 21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól Hatályosság: 2010.07.03 - A honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl szóló 2004. évi CV. törvény 207. (6) bekezdésében kapott

Részletesebben

ALAGÚT TECHNIKUS munkakörbe

ALAGÚT TECHNIKUS munkakörbe A, Szekszárd-Bóly-Pécs üzemeltetésére alakult külföldi tulajdonú ALAGÚT TECHNIKUS Az üzemmérnökségen és az autópályán található alagutakban telepített biztonságtechnikai és forgalomszabályozási rendszer,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE?

Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE? Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE? Egy tisztességes termék esetében Hát igen De mi is a lényeg? Az építmény szervizkönyve Az építmény szervizkönyve igazolja a)

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2011.(X.12.) önkormányzati rendelete az építésügyi engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettségről Szikszó Város Önkormányzatának

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! És hogy mikor lép hatályba, az (5) bekezdés vonatkozik rá:

Tisztelt Partnerünk! És hogy mikor lép hatályba, az (5) bekezdés vonatkozik rá: Tisztelt Partnerünk! A biztonság mindannyiunk számára fontos paraméter. A költséghatékony, ugyanakkor hatékony biztonság mindannyiunk érdeke. A következőkben összefoglaljuk Önnek / Önöknek azokat a törvényi

Részletesebben

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 25/1997. (VII. 3.) sz. önkormányzati rendelete A GÉPJÁRMŰ VÁRAKOZÓHELYEK MEGVÁLTÁSÁRÓL. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 02-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 02-i ülésére Tárgy: Előkészítette: Állami tulajdonban lévő ingatlan megszerzésre irányuló szándéknyilatkozat Váczi Julianna osztályvezető Gazdasági osztály Barna Barbara osztályvezető helyettes Műszaki osztály Sorszám:

Részletesebben

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai 1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42 Trükkök százai Saját magunk után az EU-t is becsapjuk a 4-es metró megtérülési adataival? Nyilvánosságra került a nyári

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, 2014. 10. 02. TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia Szabályozási célok TMMK a jogszabály követelményeit

Részletesebben

A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez

A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez A hatályos 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 33. (6) bekezdésében meghatározott Szakértői

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2014. június 30.-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2014. június 30.-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 30.-i ülésére Tárgy: Kis Óvoda hasznosítás építési koncepció, tervező kiválasztás Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás

2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás 2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet és a Rendőrség által a minősített időszakban, valamint a minősített időszakot el nem érő katasztrófahelyzetben és veszélyhelyzetben történő

Részletesebben

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben