Geofizika a környezetvédelemben és a környezettudományban. Szarka László

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Geofizika a környezetvédelemben és a környezettudományban. Szarka László"

Átírás

1 Geofizika a környezetvédelemben és a környezettudományban Rövid összefoglaló Szarka László A tanulmány részben korábbi tanulmányok ([1], [2]) felhasználásával bemutatja a geofizikai tudományterületet, a környezeti geofizika kifejlődésének folyamatát, és a geofizikának a környezettudománnyal és a környezetvédelemmel való összefüggését. A magyar geofizikai intézmények különös tekintettel az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Geofizikai Főosztálya eredményei alapján ([3]) betekintést ad új kutatási eredményekbe. Mi a geofizika? A geofizika kezdettől fogva kettős jelentésű fogalom, hiszen a benne szereplő geo előtag a kisbetűs és a nagybetűs föld/föld írásmódnak megfelelően, eredendően két különböző léptéktartományra vonatkozik: (1) egy kisléptékű (lokális vagy regionális) tartományra, és (2) egy nagyléptékű (regionális vagy globális) tartományra. Az előbbi az ún. alkalmazott, az utóbbi az ún. általános geofizika (Földfizika) vizsgálati területe. Az Encyclopedic Dictionary of Exploration Geophysics a geofizika fogalomra két meghatározász ad: az első az alkalmazott geofizika köznapi megközelítése, a második pedig egy teljességre törekvő definíció. (1) A geofizika a Föld kvantitatív fizikai módszerekkel történő vizsgálata, elsősorban szeizmikus reflexióval és refrakcióval, gravitációs, mágneses, elektromos, elektromágneses és radioaktív módszerekkel. (2) Fizikai törvények alkalmazása a Föld vizsgálatára, úgymint (a) szeizmológia (földrengések és rugalmas hullámok); (b) geotermika (a Föld melege, hőáram, vulkanológia, forró források); (c) hidrológia (felszín alatti és felszíni vizek, esetenként gleccserek); (d) fizikai óceanográfia; (e) meteorológia; (f) gravitáció és geodézia (a Föld gravitációs tere, valamint a Föld mérete és alakja); (g) légköri elektromosság és földi mágnesség (benne az ionoszféra, a Van Allen övek, földiáramok, stb.); (h) tektonofizika (a Föld geológiai folyamatai); valamint (i) ásványi nyersanyagkutató geofizika (azaz bizonyos fizikai módszerek: szeizmika, gravitáció, mágnesség, elektromosság, elektromágnesség, radioaktivitás alkalmazása valamilyen ásványkincs: olaj, gáz, ásványok, víz, stb. gazdaságos kitermelhetősége céljából) és mérnökgeofizika. Esetenként a geokronológiát (a földtörténeti kormeghatározást) is a geofizikához sorolják. A (c), (d) és (e) pontok, valamint a (g) egy részének kihagyásával a szilárd Föld geofizikájának definíciója áll elő. Az általános geofizika tisztán alaptudományi diszciplína ( research, amennyiben fő hajtóereje a valóság megismerésének vágya). Az alkalmazott geofizika elsődleges hajtóereje a gazdasági-társadalmi szükséglet, ami kezdetben nyersanyagkutatást jelentett ( exploration ), de ma már a környezetvédelem, az építőmérnöki tevékenység, a régészet, sőt helyenként a mezőgazdaság is alkalmazza. Standardizált módszereinek alkalmazása magas színvonalú mérnöki tevékenység körébe tartozik, de a felszín alatti térség kimeríthetetlen változatosságának egyre részletesebb megismerése tudományos előrehaladás nélkül nem lehetséges. Az általános és alkalmazott geofizika mint tudományág határai nem csupán elmosódottak a többi tudományág (pl. természetföldrajz, geodézia, meteorológia) felé, hanem

2 tér- és időfüggőek is: a fizikai oceanográfia például nálunk nem számít a geofizika részének, másutt viszont a geofizika központi részét képezheti, és ma már a Mars geofizikája is elfogadott kifejezésnek számít. A geofizika nem a fizika, hanem a földtudomány része: elsősorban a Föld nevű természetes laboratóriumban és annak műszeresen elérhető tágabb környezetében előforduló fizikai jelenségek kifürkészője. A geofizika közvetett úton: különböző fizikai leképeződésekből következtet a kézzelfogható valóságra: a felszín alatti térség geológiai felépítésére, valamint nagy mélységekben, illetve magasságokban lejátszódó folyamatokra. Egy szellemes és a szilárd-föld geofizikára tökéletes - megközelítés az ELTE 50 éves születésnapi honlapján található. Eszerint a geofizika egyesíti magában a fizika szabatosságát (rigour of physics) és a geológia szabadosságát (vigour of geology). Környezeti geofizika Az 1990-es évektől kezdve bontakozott ki a környezet-geofizika vagy környezeti geofizika definíciója environmental geophysics, Umweltgeophysik, géophysique de l environnement, ekologicseszkaja geofizika), amely kezdetben kifejezetten a bioszférával közvetlenül érintkező geoszféra vizsgálatára (az ember ε-nyi környezetére) korlátozódott (tehát az alkalmazott geofizikához kötődött), de manapság a globális környezeti problémák előtérbe kerülésével az általános geofizikában is jelentős szerepet játszik. A környezeti geofizika szerepet játszik mind a környezetvédelemben, mind a környezettudományban, oly módon, hogy az alkalmazott geofizikában a környezetvédelmi és (föld- és) környezettudományi szempontok egyaránt jelen vannak, míg az általános geofizikában a környezettudományi jelleg domborodik ki. A környezeti problémák feltárásában és elhárításában a geofizika helyét és szerepét az határozza meg, hogy a különféle alkalmazott geofizikai módszerek igen rövid idő alatt nagy mennyiségű adatot képesek adni a felszín alatti térség fizikai jellemzőinek (például sűrűség, elektromos fajlagos ellenállás, mágneses szuszceptibilitás, rugalmas és radioaktív tulajdonságok, hőtani jellemzők) térbeli eloszlásáról és az eloszlás időbeli változásáról, a felszín alatti térség megbolygatása nélkül. A környezetvédelemben a geofizika nem önállóan, hanem más diszciplínákkal együtt, azokat kiegészítve és szolgálva jelenik meg. A hosszútávú és rendszeres obszervatóriumi, terepi és műholdas megfigyeléseken alapuló általános geofizikát a globális környezeti problémák súlyosbodása egyre nélkülözhetetlenebbé teszi. Rendszerint egy-egy földi esemény (földrengés, cunami, napkitörés vagy pólusváltozás) irányítja a közérdeklődést az általános geofizika egyes ágaira (elsősorban a szeizmológiára vagy a geomágnességre). Az általános geofizika iránti társadalmi érdeklődés további növekedése prognosztizálható, de ennek egy tragikus folyamat, nevezetesen földi környezetünk átalakulása (romlása) jelenti az alapját. A környezeti geofizika vizsgálati tartománya mivel az ember környezeti feltételeit a nem látható fizikai erőterek: közeliek és távoliak is befolyásolják - lefedi mind az alkalmazott, mint az általános geofizika vizsgálati tartományát. A környezeti geofizika tehát lehet lokális, regionális és globális léptékű. Példák Az előadás számos esettanulmányt mutatott be a magyar geofizikai intézmények eredményeiből. Az intézménylistát (az [1]-ben közölt változat egy javított változatát) az I. függelék tartalmazza. A szóbeli változatban a példák nagyobbik része a függelékben közölt weblap-címekről származott.

3 A földi elektromágnesség az általános és alkalmazott geofizikának a soproni MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet geofizikusai által művelt területe elsősorban a környezettudomány számára lehet fontos, de e felismerés még tudományos körökben is csak mostanság érik, a döntéshozók pedig csak szemmel látható, közvetlenül érzékelhető környezeti tényezőkről vesznek tudomást. Az MTA GGKI Geofizikai Főosztálya űridőjárás-, űrklíma- és aeronómiai kutatásokkal, valamint elektromágneses szerkezetkutatással és környezet-geofizikával foglalkozik. Az Föld körüli térség kutatásának társadalmi haszna a geomágneses indukciós kockázat, illetve a globális klímaváltozás okainak jobb megértése, a földfelszín alatti vizsgálatok pedig a geopotenciál megismerése és jövőbeni feltárása, illetve az egészséges geokörnyezeti feltételek biztosítása című általános célkitűzések közé illeszkednek. A kutatási területek kapcsolódását a környezettudományhoz (és másodsorban a környezetvédelemhez) részletesen a II. függelék (Földi elektromágnesség c. témaismertetőnk) fejti ki. Ennek ismeretében az előadáshoz illusztrációként használt 2005-ös GGKI kutatási eredmények környezettudományi jelentősége jobban megítélhető ben például - Kimutattuk a magnetopauza méretváltozását a Föld mágneses dipólmomentuma és a déli irányú bolygóközi mágneses tér függvényében, és ezt az összefüggést alkalmazva a magnetoszféra-ionoszféra csatolást leíró Hill-modellben jobb egyezést kaptunk az elméleti és a szimulált ionoszférikus transzpoláris potenciálgörbék között. - Legalább 100 éves regisztációs idővel rendelkező obszervatóriumok adatsoraival igazoltuk, hogy a geomágneses aktivitás jellemzésére alkalmas új index, az IHV valóban leírja a mágneses aktivitást és más szabályosabb aktivitásokat is. Az index hosszú távú növekedése alátámasztja a mágneses aktivitás évszázados növekedéséről beszámoló eredményeket. - A San Marco V mesterséges holdon észlelt, nagy időbeli felbontású teljes sűrűségadatokban kimutatott óriáshullámokban mutatkozó maximumok és minimumok a meteorit csóvája által keltett sűrűségperturbációkkal azonosítottuk. -Ugyanazon villámkisülés két obszervatóriumban rögzített jeleinek vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy az ELF (Extremely Low Frequency) tranziensekből levezetett árammomentumú spektrum amplitúdói kb. 20 %-kal nagyobbnak adódnak, ha a mérőállomás a nappali féltekén van és nem az éjjeli féltekén. Ez annak tulajdonítható, hogy a föld-ionoszféra hullámvezetőt más paraméterek jellemzik nappal, ill. éjszaka. - Az EuroSprite 2005-ös nemzetközi megfigyelési kampányban optikai úton észlelt magaslégköri elektro-optikai emissziókhoz kerestünk keltővillámokkal kapcsolatba hozható Schumann-rezonancia tranzienseket. Obszervatóriumi adataikból olyan eseményekhez is sikerült tranzienseket találni, amelyekhez a lokális villámfigyelő hálózat nem tudott egyértelmű forráskisülést rendelni. - A légköri elektromos paraméterekben különböző európai obszervatóriumokban korábban feltárt, évtizedek óta tartó egyirányú változás (a potenciálgradiens globális csökkenése) megerősítést nyert azáltal, hogy a trendnek ellentmondó viselkedésű athéni potenciálgradiens ellenére sikerült kimutatni a helyszínen mért vertikális áram csökkenését, amely összefüggésben van egy légköri elektromos globális áramköri paraméter, az ionoszférikus potenciál csökkenésével, és ezt ballon-mérések is igazolták. - Schumann-rezonancia és műholdas mérések alapján ki lehetett mutatni, hogy a globális szárazföldi zivatartevékenység legnagyobb relatív változása az alapvetően trópusi ENSO jelenség meleg El Nino fázisában a nagy meridionális légkörzések (Hadley-cellák) száraz, hideg, süllyedő légtömegekkel jellemezhető ágában (a 30 N és 30 S szélességeken) következik be, és nem az egyenlítői régióban.

4 - Megállapítottuk, hogy az évi napfogyatkozás idején az elektromágneses indukciós paraméterek jelentősen megváltoztak. - A CEL-7 szelvény mentén mért magnetotellurikus adatok alapján összegeztük a tektonikus zónák elektromágneses leképeződését, Barcs és Szentgotthárd között. - A pilisszentkereszti ciszterci apátság környékén mért ötvenezer fajlagos-ellenállás tenzorból (amely a világon legnagyobb ilyen adathalmaz) invariánstérkép-rendszert készítettünk. A térképekből a mesterséges eredetű anomáliák helye és alakja egyértelműen beazonosítható. - Karsztkutató geoelektromos mérések kiegészítéseként módszert dolgoztunk ki a felszínalatti kőtörmelék-eloszlás egyszerű mérésére, és a két módszer együttes alkalmazásából felállítható a terület kialakulási modellje. - A földkéregben magnetotellurikus és geomágneses megfontolások alapján felfedeztük, hogy a mágneses ásványok Curie-mélységében (Magyarországon a km mélységtartományban) mágneses fázisátalakulás valószínűsíthető, és több, terepen kimért mágneses és elektromágneses kéreganomáliának is ez lehet az oka. - Összefoglaló tanulmány készült a földkéreg, tektonikához kapcsolódó grafitos eredetű jólvezető anomáliáiról, súlypontban a Dunántúli Vezetőképesség-anomália sajátságaival. A grafitos anomáliák a paleotektonika kimutatását is segítik. Mindezek a kutatások alapjául szolgálnak egy ún. Regional Earth s Environment Center soproni létrehozásához. Összefoglalás A geofizika a föld- és környezettudományok része. A különféle alkalmazott geofizikai kutatási módszerek a környezetvédelem számára nélkülözhetetlen eszköztárat szolgáltatnak; az általános geofizikai kutatások pedig globális környezetünk tudományos megismeréséhez nyújt új eredményeket. A pluridiszciplináris megközelítés sok tekintetben még kiaknázatlannak tűnik. Felhasznált irodalom: [1] Szarka L., Gyulai Á., Verő L. (2003): A magyar környezetgeofizika európai mércével. Európai uniós csatlakozás és földtudomány. (Az MTA X. Osztálya által május 9- én tartott nyilvános osztályülésen elhangzott előadások alapján összeállította: Meskó Attila, sorozatszerkesztő: Glatz Ferenc). Budapest 2003, MTA Társadalomkutató Központ, [2] Szarka L. (2005): Geofizika az Akadémián Magyar Geofizika 46, [3] Ádám A., Bencze P., Marcz F., Martini D., Sátori G., Szarka L., Verő J., Wesztergom V., Zieger B. (2005): Earth Electromagnetism. Acta Geod. Geoph. Hung. 40, Köszönetnyilvánítás

5 A cikkben közölt tudományos eredmények az MTA GGKI Geofizikai Főosztályának eredményei. Pályázati források között a lezárult OTKA TS ( : Földi elektromágnesség) és az elnyert OTKA NI ( , Geoelektromágnesség és a változó Föld) címűt kell elsősorban megemlíteni. Függelékek: I. függelék: Geofizika (tudomány és szakma) Magyarországon. Összegyűjtött intézménylista 1. Egyetemi, akadémiai, állami kutatóhelyek MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (http://www.ggki.hu) soproni Geofizikai Főosztálya, budapesti Szeizmológiai Főosztálya (http://www.seismology.hu), valamint jórészt személyi átfedésekkel a Nyugat-Magyarországi Egyetem MTA GGKI soproni telephelyére kihelyezett Földtudományi Intézet ME Geofizikai Tanszék ELTE Geofizikai Tanszék és az akadémiai kutatócsoportok: ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport MTA-ELTE Geoinformatikai és Űrtudományi Kutatócsoport ELTE Geofizikai Tanszék MTA Geofizikai és Környezetfizikai Kutatócsoport ELGI (Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet) 2. Nagyobb vállalkozások MOL Rt. és leányvállalatai : Geofizikai Szolgáltató Vállalat (GES) GEOINFORM Mélyfúrási Információ Szolgáltató Kft. Az ELGI-ből kivált cégek: ELGOSCAR 2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. Geo-Log Környezetvédelmi és Geofizikai Kft. Geomega Földtani és Környezetvédelmi Kutató Szolgáltató Kft. Georisk Földrengéskutató Intézet Kft., Geopard Kft. Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. GEOPORT Kft. Karotázs Kft. (Pécs) KBFI-Triász Kft. Geo-Genezis Bt. (Várpalota) Vikuv Vízkutató és Fúró Rt. (Cegléd) Háromkő Földtani és Geofizikai Kutató Bt. 3. Magyarországi internetes környezetvédelmi nyilvántartásban szereplő, geofizikai tevékenységet (is) feltüntető hazai cégek:

6 AQUAPROFIT Rt. (Nagykanizsa), ATLAS INNOGLOBE Kft. (Budapest), BGT Hungaria Kft. (Budapest), Biokör Kft. (Budapest), Blautech Kft. (Veszprém), Élő Bolygó Kft. (Budaörs), GEO-FABER Rt. (Pécs), Geohidroterv Kft. (Budapest), Geoservice Kft. (Miskolc), Golder Associates Hungary Kft. (Budapest), Megaterra Kft. (Budapest), Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. (Budapest), Naturaqua Kft. (Budapest), Nord-Pannon Kft. (Ajka), Terratest Kft. (Veszprém), W & M Kft. (Budapest) II. függelék: Az MTA GGKI Földi elektromágnesség c. tudományos iskolai projektjének ( ) illeszkedése a környezettudományhoz és a környezetvédelemhez (Verő József r.t., témavezető, Ádám Antal r.t., Bencze Pál DSc. Szarka László DSc., Sátori Gabriella CSc., Wesztergom Viktor CSc., Marcz Ferenc CSc., Zieger Bertalan PhD, Szalai Sándor PhD, Zhang Dahai PhD., Kovács Károly dr., valamint Bór József, Koppán András, Martini Dániel, Novák Attila, Prodán Tímea doktori hallgatók részvételével az MTA Geofizikai Főosztályán megvalósult kutatás témaismertetése) Naptevékenység, űridőjárás Földünk éltető energiaforrása a Nap. Az energia túlnyomó része a feketetest sugárzásának megfelelő spektrumú elektromágneses sugárzás formájában érkezik a Földre, kisebb része pedig korpuszkuláris sugárzás (napszél) formájában ütközik a Föld magnetoszférájába. Természetesen a Nap is fejlődő csillag és az egységnyi idő alatt kibocsátott energia mennyisége, a napállandó is változik nagyon hosszú idő alatt. A napállandó változása azonban csak a Föld korával összemérhető ill. a geológiai időskálán jelentős. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a napállandó gyakorlatilag nem változott az utóbbi évszázadokban. A földi éghajlatváltozások okát máshol kell keresni. Geológiai időskálán a Föld pályaelemeinek ciklikus változása (Milankovic ciklus), ill. a lemeztektonika (kontinesvándorlás) játszik döntő szerepet. Napjainkban egyre inkább foglalkoztatja az emberiséget a rövidebb időskálájú globális éghajlatváltozás kérdése, mivel a sarki jégsapkák fokozott olvadásával járó tengerszint-emelkedés világméretű katasztrófához vezethet. Vitatott kérdés, hogy a jelenleg észlelhető globális felmelegedés mennyiben tulajdonítható az emberi tevékenységből származó széndioxid és egyéb gázok légköri felhalmozódásából eredő üvegházhatásnak. Az emberiség történelmében számos olyan periódus dokumentálható, amikor a globális hőmérséklet jelentősen magasabb, ill. alacsonyabb volt a jelenleginél (pl. amikor egy melegebb időszakban vikingek lakták Grönlandot, vagy amikor egy hidegebb időszakban svéd lovascsapatok keltek át a Balti-tenger jegén). A jelenlegi globális felmelegedés okait csak akkor érthetjük meg, ha sikerül tisztáznunk a múlt globális éghajlatváltozásainak mechanizmusát és fő mozgatórugóit. Ismert tény, hogy a Maunder-minimum időszaka, amikor a naptevékenység olyan gyenge volt, hogy hosszú ideig nem észleltek napfoltokat a Napon, egybeesett a XVII. század második felében tapasztalt Kis jégkorszakkal. Ugyanez érvényes a XIX. század eleji Dalton-minimumra is, amikor a földi globális hőmérséklet szintén alacsonyabb volt a jelenleginél, és olyan hideg telek voltak Európában, hogy korcsolyázni lehetett a Temzén. Az utóbbi években, éppen a globális felmelegedés kapcsán, világszerte előtérbe került a

7 naptevékenység és a földi éghajlat közötti kapcsolat vizsgálata. Kimutatták például, hogy lineáris kapcsolat van a 11 éves napfoltciklus hossza és a földfelszíni átlaghőmérséklet között. Továbbá kapcsolatot találtak a galaktikus kozmikus sugárzás és a globális felhőborítottság között. Régóta ismert, hogy a naptevékenység 11 éves ciklusa, jobban mondva a helioszféra mágneses szerkezete modulálja a galaktikus kozmikus sugárzást, tehát a kozmikus sugárzás lehet a hiányzó láncszem a naptevékenység és a földi éghajlatváltozás bonyolult kapcsolatában. Intézetünkben jelentős eredményeket értünk el a Föld körüli térség hosszú távú változásainak kutatásában és az űridőjárás előrejelzésében. Véleményünk szerint a Nap mágneses terének periodikus változások egymással összefüggnek és közös eredetre vezethetők vissza: A Nap rotációjának modulációja a konvekciós zóna alján a mágneses fluxus generálását befolyásolja a dinamó-tartományban, a felszínre bukkanó mágneses erővonalkötegek (napfoltok) továbbítják a modulációt a fotoszférába, a fotoszférikus mágneses tér pedig fontos szerepet játszik a korona mágneses szerkezetének kialakulásában. A koronalyukak (ahol a Nap mágneses erővonalai nyitottak) a gyors napszél-nyalábok forrásai, így a napszél továbbíthatja a modulációt a bolygóközi térbe, amely aztán tovább modulálja a galaktikus kozmikus sugárzást, illetve a geomágneses tevékenységet. Ezek a feltételezett összefüggések még korántsem bizonyítottak és további összehangolt kutatásokat igényelnek. A geomágneses tér rövidperiódusú változásai A geomágneses tér rövidperiódusú változásai bizonyos értelemben központi helyet foglalnak el a földi elektromágnesség témakörében, egyszersmind összekapcsolják az idetartozó jelenségeket. Az elsődleges energiaforrás a Nap, a Nap tevékenysége. Az ebből eredő töltött részecskék, a napszél átjutnak a bolygóközi téren a földi magnetoszféra határáig, majd az energia egy része a magnetoszféra határán is átjut, a magnetoszférán és az ionoszférán át eléri a Föld felszínét. A mérési pont alatti geológiai rétegek ismét módosítják a jeleket, lehetővé téve azok sajátságainak meghatározását. Mivel ennyire sokféle tartomány vesz részt a felszínen mérhető jelek kialakításában, az egyes tartományokra vonatkozó információk elkülönítése meglehetősen nehéz feladat. Egyetlen példánál maradva a rendkívül széles spektrumú jelek közül a geomágneses pulzációk kialakulása a magnetoszféra előtt történik, a bolygóközi tér állapota befolyásolja paramétereiket. Többé-kevésbé módosulnak ezek a jelek a befelé terjedés során, így a magnetoszféra állapotáról is tudósítanak. Rövidebb periódusú jeleket az ionoszféra is csillapít, sőt saját vizsgálataink szerint más ionoszférikus hatások is léteznek (pl. a polarizációs sík elfordulása). Csoportunk mutatta ki elsőnek a villámkisülésekből eredő whistlerek és a pulzációk közötti kapcsolatot. A felszíni jelek pedig felhasználhatók geológiai szerkezetkutatásra (magnetotellurika). Mindezeken kívül egyes tartományokban más eredetű jelek is kialakulhatnak, módosulhatnak, így lehetséges kapcsolat a pulzációk, a whistlerek és a gyöngy-pulzációk között. A geomágneses adatsorok, mint nagyon széles spektrumú jelek, az idősorok elemzésének számos módszerével vizsgálhatók (Fourier-transzformáció, maximum likelihood és maximum entrópia-módszer, dinamikus spektrum stb.). Evvel jó A geomágneses jelenségek vizsgálatának gyakorlati szerepe növekszik a technikai szint emelkedésével. Így ma már gondolnunk kell a geomágneses viharok hatására erőművek tervezésénél, hosszú fémvezetékek létesítésekor, egyes elektronikus eszközök gyártásakor - a legjelentősebb probléma viszont az, hogy a mesterséges holdak élettartamát jelentősen befolyásolja a pillanatnyi geomágneses tevékenység. Emellett a területnek szerepe van a

8 magnetotellurikus geológiai kutatás eredményességének javításában is, mivel bizonyos előrejelzéseket lehet adni a várható tevékenységről, evvel a kényes mérések időpontjának rögzítése könnyebbé válik. A geofizikai obszervatórium munkája és adatainak hasznosítása A földi elektromágneses tér különböző összetevőinek jobb megismerésére irányuló hazai kutatások korábban is nagymértékben támaszkodtak a Széchenyi István obszervatóriumban végzett sokféle paraméterre kiterjedő, hosszú ideje folyamatos, rendszeres mérések adataira. A jövőben szintén ezek a mérések szolgálhatnak egy tudományos műhely keretében tervezett kutatások egyik jelentős pilléréül, amelyre biztonsággal alapozhatjuk a különböző diszciplínák közötti szoros együttműködést, valamint ennek köszönhetően az eredmények hatékony szintézisét. Ezért elengedhetetlenül szükséges az esetenként több évtizedet felölelő mérések köztük a geomágnesség tellurika, az ionoszféra, a légköri elektromosság és a Schumann rezonanciák rendszeres megfigyelését szolgáló mérések folyamatosságának a biztosítása az obszervatóriumban. Az as Nemzetközi Geofizikai Évben létesített Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium intézetünk kezelésében immár közel 50 éve működik. A műholdas hírközlési technikák, távérzékelési eljárások jövőbeli fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú a Földet körülvevő plazma állapotváltozásainak ismerete. Jelenleg a napfoltmaximummal együtt járó kiemelkedően nagy naptevékenység és geomágneses aktivitás miatt bekövetkező gyakori műhold-meghibásodások a vezető telekommunikációs társaságok figyelmét is erre a témakörre irányították. A hírközlési eszközök fejlesztése során előtérbe kerülő szempont azok biztonságos működése és hosszú élettartama. A természetes földi elektromágneses terek mellett elkerülhetetlen a mesterséges eredetű elektromágneses terek, az ún. elektromágneses környezetszennyezés mértékének és várható következményeinek a vizsgálata. A földkörüli térség állapotának jellemzésére az utóbbi időben az űridőjárás összefoglaló nevet fogadták el. A műholdas technikák nagyarányú növekedésével az űridőjárással kapcsolatos szolgáltatások iránti igény jelentős bővülése várható. Nagy naptevékenység idején a napszél és a földi magnetoszféra kölcsönhatása több vonatkozásban is hat az emberi tevékenységekre, létesítményekre. Nagy geomágneses vihar során működési rendellenességek jelentkeznek energiaátviteli, hírközlési rendszerekben, űreszközökön. A mesterséges égitesteknél tapasztalt leggyakoribb problémák - a pályaperturbációknak, az elektronikus eszközök meghibásodásainak - oka az elektrosztatikus feltöltődés. A nagyenergiájú precipitálódó elektronok révén: a plazmalepelben a mesterséges égitest potenciálja meghaladhatja a 10 kv-ot is, szemben a fotoemisszió révén fellépő 10 V körüli értékkel. A vezetékes energiaátviteli és hírközlési rendszerek működési rendellenességei a fokozott geomágneses indukció okozta feszültségre vezethetők vissza. A geomágneses tér legnagyobb energiájú változásai a s periódusú tartományba esnek. Közepes geomágneses szélességeken a napi periódust létrehozó ionoszférikus áramrendszer tere dominál, de nagy geomágneses viharok során az sarkifény-elektrojet (vonalforrás) tere is számottevővé válhat. Az energiaátviteli rendszerekben fellépő jelenségeket egy összetett modell segítségével vizsgáljuk. A modell geofizikai oldala a magnetotellurikából ismert: a homogénnek feltételezett Földben lejátszódó elektromágneses indukció, vertikális irányban lefelé terjedő harmonikus elektromágneses tér esetén. Eszerint a geomágneses tér változásai következtében a Föld felszínén a primer és szekunder források eredőjeként alakul ki az elektromos tér.

9 A földkéreg vezetőképesség-anomáliái az indukált áramokat anizotrop módon, akár több nagyságrenddel is megváltoztathatják. Kulcskérdés tehát a regionális méretű vezetőképességinhomogenitások, mint pl. a Kárpát-anomália megismerése - a kisebb anomáliák ugyanis az energiaátviteli rendszerek szempontjából azok nagy horizontális méretei miatt kiátlagolódnak. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium biztosítja a mágneses és tellurikus adatgyűjtés és adatszolgáltatás folyamatosságát, és az észlelések sora folyamatos meteorológiai megfigyelésekkel, sugárzás-, szélsebesség- és szélirány-mérésekkel egészült ki. A földkörüli térségben fellépő, a Nap-Föld fizikai jelenségekkel, valamint a fokozódó elektromágneses zavarterheléssel összefüggő állapotváltozások vizsgálatára alkalmas mérőberendezések fejlesztése jelenti az obszervatórium egyik alapvető feladatát. A hosszú periódusú és kis amplitúdójú geomágneses jelenségek (impulzus, jerk, tektonomágneses jelenségek) tanulmányozása érdekében a mágneses mérések felbontóképességét javítanunk kell. Az ionoszféra és magnetoszféra szerkezete és jelenségei A földi elektromágnesség kutatásának egyik fontos területe a Föld körüli térségnek az ionoszféra és magnetoszféra által elfoglalt része. Az elektromágnesség forrásai ugyanis nemcsak magában az ionoszférában és a magnetoszférában végbemenő folyamatok, vagyis nemcsak terresztrikus eredetű, hanem a felső légkörnek ebben a részében a bolygóközi tér is befolyásolja a földi elektromágnességgel kapcsolatos jelenségeket. Tehát ebben a térrészben jön létre a csatolás a bolygóközi tér és a magnetoszféra között. Ez a csatolás teszi lehetővé a naptevékenység részecske-sugárzással összefüggő hatásainak az érvényesülését a Föld körüli térségben. A magnetoszféra és az ionoszféra közötti, elektromos tér és plazmaáramlás által létrejövő kapcsolat biztosítja a naptevékenység hatásainak a közvetítését. A naptevékenység hatásai pedig a Föld-ionoszféra hullámvezetőben terjedő természetes, vagy mesterséges eredetű elektromágneses hullámok terjedési viszonyaiban tükröződnek. A bolygóközi mágneses és elektromos tér, valamint a napszél paramétereinek változásai a geomágneses térnek a bolygóközi mágneses tér erővonalaival történő összekapcsolódása útján fejtik ki hatásukat a Föld körüli térségben, a sarki sapkában, a magnetoszféra nappali oldalán jelentkező semleges vonal, továbbá a magnetoszféra uszálya mentén. Ezek a változások egyrészt a geomágneses tér karakterisztikus jelenségeiben (impulzus vagy SI, szubvihar, geomágneses vihar) tükröződnek. A magnetoszféra uszályában azonban részecskegyorsítás is történik, amelynek eredményeként a sarkifény-övezetben az oda becsapódó elektronok energia-leadása útján az ionoszférában megnő a vezetőképesség. A vezetőképesség növekedése a sarkifény-elektrojetben az áramerősség növekedését idézi elő, ami a Joule hő útján a sarki fényöv felmelegedéséhez és hirtelen kiterjedéséhez vezet. A felmelegedés az évszaktól függően változó, akár alacsony szélességekig terjedő összetételváltozást hoz létre a felső légkörben. Ennek a következménye az ionoszféravihar a felső ionoszférában (az F tartományban, 200 km felett). Azonban addig, amíg a felső ionoszféra elsősorban a naptevékenységgel járó részecskesugárzás változásaira érzékeny, az alsó ionoszférában elsősorban a naptevékenységnek a Nap elektromágneses sugárzásában megnyilvánuló változásai mutatkoznak. A felső ionoszférában kisebb mértékben a Nap ionizáló extrém ultraibolya (EUV) sugárzása, nagyobb mértékben a semleges légkör összetétel változásai, a geomágneses térnek, valamint a magnetoszférikus eredetű elektromos térnek a plazma mozgására gyakorolt befolyása határozza meg az ionizáció mértékét. Az alsó ionoszférában ugyancsak jelentkeznek a naptevékenység geomágneses viharokkal kapcsolatos hatásai az ionizáció növekedése formájában. Az alsó ionoszférában található egy olyan magasságtartomány, ahol érvényesülnek a dinamó-hatás feltételei. Ennek következtében jöhet

10 létre mintegy 90 és 150 km-es magasság között az az ionoszférikus áramrendszer, amely a geomágneses tér nyugodt napi (Sq) változásának formájában észlelhető. A felső ionoszféra állapota (elektronsűrűségbeli irregularitásai) a geomágneses tér pulzációinak a terjedésében, módosulásában (erővonal menti rezonancia, FLR típusú pulzációk) játszik szerepet, azoknak a pulzációknak a paramétereit alakítva, amelyeket a Föld elektromos felépítésének a kutatásában használunk. Az alsó ionoszférát tekintve annak állapota a geomágneses tér nyugodt napi és annál kisebb periódusú változásaiban tükröződik, amelyek ugyancsak használatosak a Föld elektromos felépítésének a kutatásában. Az alsó ionoszféra állapota határozza meg a Földionoszféra hullámvezetőben terjedő természetes és mesterséges eredetű rádiófrekvenciás elektromágneses hullámok terjedési viszonyait. Az alapkutatási jellegű problémák megoldásán kívül az ionoszféra állapotának az ismerete az informatika egyik legfontosabb eszközének a rádióhullámok útján történő távközlés vonatkozásában mind az ionoszférikus, mind a transzionoszférikus távközlés számára növekvő fontosságú (adóteljesítmény csökkentése, vivőfrekvencia növelése) az ionoszférikus és magnetoszférikus irregularitások jelenléte miatt. A légköri elektromosság és a vele kapcsolatos jelenségek A légköri elektromosság folyamatos mérése is több mint négy évtizedes múltra tekint vissza a nagycenki obszervatóriumban. A légköri elektromos globális áramkör jelenségeinek jobb megismerése, bizonyos összefüggések feltárása szempontjából nagyon előnyös az a körülmény, hogy obszervatóriumunkban egyidejűleg az áramkörnek mind az egyenáramú (a légköri elektromos potenciálgradiens mérésével), mind váltakozó áramú komponensét tanulmányozzuk (a Schumann rezonanciák megfigyelésével). E területen publikált korábbi eredményeinkből kiindulva érdemesnek tartjuk az említett paraméterekre vonatkozóan a különböző időléptékű változások további vizsgálatát. Bár a légköri elektromos jelenségeket a lokális hatások (pl. környezeti tényezők, meteorológiai változások) jelentősen befolyásolják, időnként a globális érvényű extraterresztrikus hatások is feltárhatók (így pl. kimutattuk a galaktikus kozmikus sugárzásban megjelenő Forbush-csökkenés és a légköri elektromos potenciálgradiens változásai közötti kapcsolatot). E téren is újabb kutatások kezdeményezhetők, amelyek kiterjeszkednek a Föld körüli térség azon paramétereire, amelyek szerepet játszanak a földi elektromágneses jelenségek alakulásában. A geomágneses pulzációk felszíni megfigyelésével olyan információkhoz jutunk, amelyek hasznosak a magnetoszféra diagnosztizálása, a benne lejátszódó jelenségek tanulmányozása szempontjából. Ehhez hasonlóan a légköri elektromos jelenségkörhöz tartozó villámok által gerjesztett elektromágneses kis frekvenciájú hullámok, amelyeknek terjedése a Föld - ionoszféra hullámvezetőhöz (Schumann rezonanciák esetén), ill. a geomágneses erővonalakat nagyjából követő duct -okhoz kötődik (az u.n. whistlerek esetében) szintén értékes eszközök a földi elektromágnesség összefüggéseinek feltárása szempontjából. Az ionoszféra mint a felső légkör elektromosan jól vezető tartománya eredményesen tanulmányozható a rádióhullámok terjedése alapján. Az ebben a tartományban megfigyelhető jelenségek nem mentesek a természetes földi elektromágneses tér változásainak hatásától, amint ez megállapítható előzetes vizsgálatok alapján. Ugyanakkor a felszínen mért légköri elektromos paraméterek változásai és az ionoszférában bekövetkező különböző időléptékű változások között is kimutathatók összefüggések, amelyeknek behatóbb tanulmányozása szintén elősegítheti a földi elektromágneses tér sajátosságainak alaposabb megismerését. Schumann-rezonanciák A Nap-Föld rendszer energetikai csatolása elektromágneses és magnetohidrodinamikai folyamatok révén valósul meg. A Napból áramló energia fogadásában központi szerepet

11 játszik a légkör és a geomágneses tér, a csatolási folyamatok pedig érintik a Föld egészét, kezdve a magnetoszférától az ionoszférán, atmoszférán át egészen a szilárd Föld belsejéig. A Geofizikai Főosztályon évtizedek óta folyó kutatások fő területe a földi elektromágnesség, és ez érinti az itt felsorolt földi tartományok mindegyikét, mint a Nap-Föld fizikai rendszer részeit. A földi elektromágneses folyamatok nagy családjába tartozik a már említett globális légköri elektromosság is, amelynek fő forrása a világ zivatartevékenysége. A villámkisülések elektromágneses sugárzása egyszerre lehet a kutatás tárgya és eszköze. Például a villámok keltette whistlerek természetes diagnosztikai eszközei a magnetoszférának. A villámok elektromágneses sugárzásának audiofrekvenciás tartománya ugyanakkor forrásként szolgál a szilárd földet vizsgáló audiofrekvenciás magnetotellurikus módszer számára. Az ELF (3 Hz-3 khz) sávba eső sugárzás zöme a Föld felszíne és az ionoszféra alja által határolt térrész, a Föld-ionoszféra hullámvezető csapdájába esik. A fent említett légköri tartomány elektromágneses üregrezonátorként viselkedik a villámkisülések elektromágneses sugárzásának földi méretekkel összehasonlítható hullámhosszúságú tartományában. Ezt a jelenséget hívják Schumann-rezonanciáknak. E földi méretű elektromágneses rezonancia alkalmas mind a gerjesztő forrás, azaz a világzivatartevékenység tanulmányozására, mind a Föld-ionoszféra üregrezonátort érő extraterresztrikus hatások vizsgálatára. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban elkészült a Schumann-rezonanciák mérésére szolgáló kvázi real-time digitális mérő-feldolgozó rendszer. Az elmúlt évek során létrejött nemzetközi viszonylatban is tekintélyes hosszúságú adatsorunk alapján e jelenség sokoldalú vizsgálatára és alkalmazására nyílt lehetőség. A villámok keletkezésének nem-lineáris hőmérsékletfüggése teszi alkalmassá a Schumann-rezonanciákat kicsiny hőmérsékletváltozások indikálására, s ezáltal a világzivatartevékenységet befolyásoló klimatikus trendek, globális felszíni termodinamikai folyamatok vizsgálatára. A globális éghajlati változások tanulmányozásának egyik akadálya éppen a globális érvényű adatkészletek hiánya. A műholdas mérések különböző tér- és időbeli felbontással rendelkeznek és valójában nem globális érvényűek, mivel nincs olyan műhold, amely egyidejűleg látja az egész Földet bármely pillanatban. A műholdak élettartama is korlátozott. A Schumann-rezonancia jelenségkör valóban globális paramétereket szolgáltat és a mérésnek elvileg nincs időbeli korlátja. Külön hangsúlyt érdemel a módszer hatékonysága mellett olcsósága, összehasonlítva a műholdas mérések nagyságrendekkel nagyobb költségével. A globális légköri elektromosság nemrégiben felfedezett jelenségei (elektrooptikai emissziók a zivatargócok felett) további újabb kutatási feladatokat jelentenek. Felfedezésüket éppen nagyon rövid élettartamuk (<15 ms) késleltette. Elegendően nagy energiájú villámkisülés (impulzus) egyedül is képes gerjeszteni a földi üregrezonátort, amely az un. Q- viharban nyilvánul meg (koherens jelek a háttér elektromágneses zajban) és egyidejűleg észlelhetők a világ távoli obszervatóriumaiban. A háttér Schumann-rezonanciák mérése már 1993 óta folyamatos, míg a Q-viharok GPS pontosságú időjelet igénylő regisztrálására 1998 óta van lehetőség a Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban. A Q-vihart kiváltó villámmal egyidőben a zivatarrégió felett km-es magasságban számos, nemrégiben felfedezett elektro-optikai emisszió ( sprite, blue-jet, elves ) is keletkezik. Ez utóbbi területen számos kérdés vár megválaszolásra a keletkezési és lefolyási mechanizmusokat illetően. Új elektromágneses geofizikai módszerek a mélyszerkezetkutatásban A magnetotellurikában jelentkező új irányzatok közül elméleti vonatkozásban a következő fejlemények figyelhetők meg:

12 Miután a 3D numerikus modellezés lényegében megoldottnak tekinthető, az inverzió (különösképpen különböző fizikai mennyiségek összehangolt inverzióján alapuló módszerek), a nagy tömegű adatmennyiség minél gyorsabb feldolgozása került a figyelem középpontjába. Fontos kérdés új, nagyobb stabilitású inverziós módszerek fejlesztése. Mind a kisebb mélységű, mind a mély szerkezetek kutatásában a geoelektromos, szeizmikus adatrendszerek alkalmazása egyaránt elterjedt. A paraméterek becslésének pontosítása, és az egyetlen adatrendszeren alapuló értelmezésben előforduló többértelműség problémájának jelentős redukciója céljából nagy fontosságú lépés két, a különböző fizikai valóságot (paramétereket) mérő módszer adatrendszereinek együttes értelmezése lehetőségének megteremtése, ami jelentős inverziós módszerfejlesztést igényel. Az egyre nagyobb hangsúlyt kapott fizikai megközelítésben előtérbe került a magnetotellurikus impedanciatenzor információtartalmának teljes kihasználására való törekvés, továbbá a magnetotellurikus ismeretszerzés korlátainak teljes megértése és figyelembe vétele. A magyarországi magnetotellurikus mélyszerkezet-kutatásban a jelentős eredmények mellett az értelmezés terén új tisztázandó kérdések merültek fel, többek között a dunántúli elektromos vezetőképesség-anomália (TCA) vonatkozásában. A TCA vizsgálatánál igazolódott, hogy az MT módszer kiválóan alkalmas tektonikus zónák (pl. oldaleltolódás, áttolódás) kimutatására, követésére és a szeizmológia kapcsolatának, az aktiválódás folyamatának vizsgálatára. Az ezredfordulón francia ötletre - felmerült a planetáris magnetotellurika gondolata is. Ha a mágneses térváltozás legalább három pontban megfigyelhető lesz, az adatokból meg lehet határozni ugyanazt a felszíni impedanciát, amit eddig hagyományosan a vízszintes elektromos és mágneses térkomponensek hányadosaként számítottak. A Földön már voltak hasonló mérések, de azok a vízszintes mágneses összetevők térbeli változásának meghatározásához - sok pontban igényeltek egyidejű észlelést. A Cluster misszió számára kidolgozott elektromágneses hullámszám-szűrés alapján három állomás alapján is lehetséges látszólagos fajlagos ellenállást számítani. A Pannon-medence és más térségek elektromos szerkezete Az Intézet és elődje a Geofizikai Kutató Laboratórium közel fél évszázada végez kutatásokat elektromágneses mélyszondázásokkal a Föld, és ezen belül különösen a Kárpát- Pannon-medence és környező Alp-Kárpáti hegységrendszer és idős prekambriumi, paleozoos kerete mélyszerkezetének és fizikájának megismerésére általános összefüggések megállapítása végett. A földkéreg és a felső köpeny elektromos vezetőképességének eloszlásában észlelt anomáliák és ezeknek más fizikai paraméterekkel (pl. hőáram, hőmérséklet-eloszlás, szeizmikus sebesség, földrengés-tevékenység, stb.), a terület földtani felépítésével és különösen tektonikájával való kapcsolata további kutatásokat igényel a mérési technika, az adatfeldolgozás programjainak robbanásszerű fejlődése következtében. Ennek révén egyre pontosabban határozhatók meg a fenti jelenségek és azok finomszerkezete, továbbá gyakorlati következményeik és új jelenségek kerülhetnek a látómezőnkbe. A kutatások nemcsak hazai célkitűzéseinknek felelnek meg, hanem részét képezik nemzetközi projekteknek is, hiszen egy földtani, geofizikai egység, jelenség nem követi a politikai határokat, tehát megismerése nemzetközi összefogást igényel. Elektromágneses környezetgeofizikai vizsgálatok Felszínközeli vezetőképesség-anomáliák kimutatására, azok esetleges időbeli változásának nyomon követésére a hagyományos eljárásoktól teljesen különböző elektróda-

13 elrendezést javasoltunk. A felszínközeli elektromágneses szondázási adatok (lehetőség szerint más módszerek adatrendszereivel is kombinált) inverziója során nyert értelmezés jól hasznosítható az egyre inkább aktuálissá váló környezetgeofizikai feladatok megoldásában. Ide sorolhatjuk az EM energia légi, illetve műholdról történő érzékelése (távérzékelés) során nyert adatok értelmezését is, amellyel immár környezetgeofizikai vizsgálatok is elvégezhetővé válnak.

14 Szarka László DSc. tud. főosztályvezető, egy. tanár, a VEAB Környezet- Földtudományi és Energetikai Szakbizottságának alelnöke MTA Geodéziai Kutatóintézet, NYME Földtudományi Intézet H-8400 Sopron, Csatkai u

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Lichtenberger János és Ferencz Csaba ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Kérdések 1. Mi az űr-időjárás? Milyen űr-időjárási folyamatok vannak

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak

Részletesebben

A szférák zenéjétől és az űridőjárásig. avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között. Lichtenberger János

A szférák zenéjétől és az űridőjárásig. avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között. Lichtenberger János A szférák zenéjétől és az űridőjárásig avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között Lichtenberger János ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Egy kis közvéleménykutatás 1.

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek kapcsolata.

Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek kapcsolata. Page 2 Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: E x Z xxzxy Hx E y Z yxzyy Hy Z Z Z xx yx Zxy Z yy A mérés sematikus ábrája A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika Egyenáramú geoelektromos módszerek Alkalmazott földfizika A felszíni egyenáramú elektromos mérések alapján a különböző fajlagos ellenállású kőzetek elhelyezkedését vizsgáljuk. Kőzetek fajlagos ellenállása

Részletesebben

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN Lenkey László Régészeti geofizika, konferencia, Budapest, 2013. november 5. FÖLDMÁGNESES KUTATÓMÓDSZER I. Min alapszik? 1. Anyagok eltérő mágneses tulajdonságain: 2.

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem)

Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses és mechanikus hullámok az orvosi diagnosztikában és a földtani kutatásban (MGE és MTT) 2016.02.17.

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu

Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Wesztergom Viktor Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu Állampolgárság

Részletesebben

Az előadás tartalma: Az előadást készítette és a forrásdokumentumokat biztosította a DIAL Bt. és KAROTÁZS Kft.

Az előadás tartalma: Az előadást készítette és a forrásdokumentumokat biztosította a DIAL Bt. és KAROTÁZS Kft. Geofizikai- és orvosbiológiai műszer és módszer fejlesztések Az előadás tartalma: Gamma-spektrum szonda (műszer és módszerfejlesztés) Gerjesztett potenciál és elektromágneses terek (műszer és módszerfejlesztés)

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

Magyar B., Stickel János. GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan)

Magyar B., Stickel János. GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan) Felszín Alatti Vizek Alapítvány Magyar B., Stickel János GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan) Indíttatás: az un. Kolontár-típusú katasztrófák megelőzése CÉLOBJEKTUM: tározó

Részletesebben

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig Földváry Lóránt BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Elhangzott előadás a Magyar Mérnök Kamara, Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatának taggyűlésén, Budapesti Műszaki

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS A MIKRORENGÉS MEGFIGYELŐ HÁLÓZAT MÉRŐHELYEINEK KIJELÖLÉSE MINŐSÉGI TELJESÍTÉS A BAF Középtávú Kutatási Program - szeizmológiai m onitorozás a Radioaktív

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21.

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. 1 Transzportfolyamatok sekély tavakban Transzportfolyamatok

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája

Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája Kiss Attila 1. Bevezetés A rezgésdiagnosztika a forgógép karbantartás olyan ágazata, amely nagyon sokrétűen és dinamikusan fejlődik. A gyors

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A Föld mélye a kéregtől a földmagig

A Föld mélye a kéregtől a földmagig A Föld mélye a kéregtől a földmagig Bevezető Az elmúlt évtizedek gyors technikai fejlődése lehetővé tette, hogy a Föld belső szerkezetét jobban megismerjük. Evvel sikerült a szilárd Földről olyan elképzelést

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

A Földtudományok Osztálya és bizottságai beszámolója a 2012. évről

A Földtudományok Osztálya és bizottságai beszámolója a 2012. évről A Földtudományok Osztálya és bizottságai beszámolója a 2012. évről Budapest, 2013. február 20. Tartalom: Tartalom A földtudományok feladata A Földtudományok Osztálya és bizottságai összefoglaló beszámolója

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS Copyright, 2000 Karotázs Tudományos Műszaki és Kereskedelmi KFT & DIAL Szolgáltató Bt.. Köszönet Köszönet mindenkinek, akik a nagyszerű munkákat véghezvitték és azoknak akik a

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1 Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja László András Wigner Fizikai Kutatóintézet, Részecske- és Magfizikai Intézet 1 Kivonat Az erősen kölcsönható anyag és fázisai Megfigyelések a fázisszerkezettel

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu

Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Wesztergom Viktor Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu Állampolgárság

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...

Részletesebben

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Baranyai Nóra (PhD) - Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatársak (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) E-mail:

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

ÜZEM ALATTI RÉSZLEGES KISÜLÉS MÉRÉS. AZ AKTIVITÁS VÁLTOZÁSAINAK MEGFIGYELÉSE Tuza János (Diagnostics Kft.)

ÜZEM ALATTI RÉSZLEGES KISÜLÉS MÉRÉS. AZ AKTIVITÁS VÁLTOZÁSAINAK MEGFIGYELÉSE Tuza János (Diagnostics Kft.) ÜZEM ALATTI RÉSZLEGES KISÜLÉS MÉRÉS AZ AKTIVITÁS VÁLTOZÁSAINAK MEGFIGYELÉSE Tuza János (Diagnostics Kft.) Cél: Könnyen kezelhető, nagyszámú berendezésen, gyors, előszűrő jellegű mérések végzése a berendezés

Részletesebben

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Erdélyi Barna geofizikus mérnök, geotermikus szakmérnök és Kiss László gépészmérnök, geotermikus szakmérnök

Erdélyi Barna geofizikus mérnök, geotermikus szakmérnök és Kiss László gépészmérnök, geotermikus szakmérnök Lanna Kft. 2525 Máriahalom, Petőfi u. 23. Fax: 33/481-910, Mobil: 30/325-4437 Web: www.zoldho.hu E-mail: lannakft@gmail.com Thermal Response Test - Földhőszondás hőszivattyús rendszerek földtanilag megalapozott

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Gyöngyösi A. Z., Weidinger T., Gertner O. ELTE Meteorológia Tanszék Bánfalvi Károly Netpoint Bt. Tartalom Probléma felvetés: Szélenergia

Részletesebben

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben