Geofizika a környezetvédelemben és a környezettudományban. Szarka László

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Geofizika a környezetvédelemben és a környezettudományban. Szarka László"

Átírás

1 Geofizika a környezetvédelemben és a környezettudományban Rövid összefoglaló Szarka László A tanulmány részben korábbi tanulmányok ([1], [2]) felhasználásával bemutatja a geofizikai tudományterületet, a környezeti geofizika kifejlődésének folyamatát, és a geofizikának a környezettudománnyal és a környezetvédelemmel való összefüggését. A magyar geofizikai intézmények különös tekintettel az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Geofizikai Főosztálya eredményei alapján ([3]) betekintést ad új kutatási eredményekbe. Mi a geofizika? A geofizika kezdettől fogva kettős jelentésű fogalom, hiszen a benne szereplő geo előtag a kisbetűs és a nagybetűs föld/föld írásmódnak megfelelően, eredendően két különböző léptéktartományra vonatkozik: (1) egy kisléptékű (lokális vagy regionális) tartományra, és (2) egy nagyléptékű (regionális vagy globális) tartományra. Az előbbi az ún. alkalmazott, az utóbbi az ún. általános geofizika (Földfizika) vizsgálati területe. Az Encyclopedic Dictionary of Exploration Geophysics a geofizika fogalomra két meghatározász ad: az első az alkalmazott geofizika köznapi megközelítése, a második pedig egy teljességre törekvő definíció. (1) A geofizika a Föld kvantitatív fizikai módszerekkel történő vizsgálata, elsősorban szeizmikus reflexióval és refrakcióval, gravitációs, mágneses, elektromos, elektromágneses és radioaktív módszerekkel. (2) Fizikai törvények alkalmazása a Föld vizsgálatára, úgymint (a) szeizmológia (földrengések és rugalmas hullámok); (b) geotermika (a Föld melege, hőáram, vulkanológia, forró források); (c) hidrológia (felszín alatti és felszíni vizek, esetenként gleccserek); (d) fizikai óceanográfia; (e) meteorológia; (f) gravitáció és geodézia (a Föld gravitációs tere, valamint a Föld mérete és alakja); (g) légköri elektromosság és földi mágnesség (benne az ionoszféra, a Van Allen övek, földiáramok, stb.); (h) tektonofizika (a Föld geológiai folyamatai); valamint (i) ásványi nyersanyagkutató geofizika (azaz bizonyos fizikai módszerek: szeizmika, gravitáció, mágnesség, elektromosság, elektromágnesség, radioaktivitás alkalmazása valamilyen ásványkincs: olaj, gáz, ásványok, víz, stb. gazdaságos kitermelhetősége céljából) és mérnökgeofizika. Esetenként a geokronológiát (a földtörténeti kormeghatározást) is a geofizikához sorolják. A (c), (d) és (e) pontok, valamint a (g) egy részének kihagyásával a szilárd Föld geofizikájának definíciója áll elő. Az általános geofizika tisztán alaptudományi diszciplína ( research, amennyiben fő hajtóereje a valóság megismerésének vágya). Az alkalmazott geofizika elsődleges hajtóereje a gazdasági-társadalmi szükséglet, ami kezdetben nyersanyagkutatást jelentett ( exploration ), de ma már a környezetvédelem, az építőmérnöki tevékenység, a régészet, sőt helyenként a mezőgazdaság is alkalmazza. Standardizált módszereinek alkalmazása magas színvonalú mérnöki tevékenység körébe tartozik, de a felszín alatti térség kimeríthetetlen változatosságának egyre részletesebb megismerése tudományos előrehaladás nélkül nem lehetséges. Az általános és alkalmazott geofizika mint tudományág határai nem csupán elmosódottak a többi tudományág (pl. természetföldrajz, geodézia, meteorológia) felé, hanem

2 tér- és időfüggőek is: a fizikai oceanográfia például nálunk nem számít a geofizika részének, másutt viszont a geofizika központi részét képezheti, és ma már a Mars geofizikája is elfogadott kifejezésnek számít. A geofizika nem a fizika, hanem a földtudomány része: elsősorban a Föld nevű természetes laboratóriumban és annak műszeresen elérhető tágabb környezetében előforduló fizikai jelenségek kifürkészője. A geofizika közvetett úton: különböző fizikai leképeződésekből következtet a kézzelfogható valóságra: a felszín alatti térség geológiai felépítésére, valamint nagy mélységekben, illetve magasságokban lejátszódó folyamatokra. Egy szellemes és a szilárd-föld geofizikára tökéletes - megközelítés az ELTE 50 éves születésnapi honlapján található. Eszerint a geofizika egyesíti magában a fizika szabatosságát (rigour of physics) és a geológia szabadosságát (vigour of geology). Környezeti geofizika Az 1990-es évektől kezdve bontakozott ki a környezet-geofizika vagy környezeti geofizika definíciója environmental geophysics, Umweltgeophysik, géophysique de l environnement, ekologicseszkaja geofizika), amely kezdetben kifejezetten a bioszférával közvetlenül érintkező geoszféra vizsgálatára (az ember ε-nyi környezetére) korlátozódott (tehát az alkalmazott geofizikához kötődött), de manapság a globális környezeti problémák előtérbe kerülésével az általános geofizikában is jelentős szerepet játszik. A környezeti geofizika szerepet játszik mind a környezetvédelemben, mind a környezettudományban, oly módon, hogy az alkalmazott geofizikában a környezetvédelmi és (föld- és) környezettudományi szempontok egyaránt jelen vannak, míg az általános geofizikában a környezettudományi jelleg domborodik ki. A környezeti problémák feltárásában és elhárításában a geofizika helyét és szerepét az határozza meg, hogy a különféle alkalmazott geofizikai módszerek igen rövid idő alatt nagy mennyiségű adatot képesek adni a felszín alatti térség fizikai jellemzőinek (például sűrűség, elektromos fajlagos ellenállás, mágneses szuszceptibilitás, rugalmas és radioaktív tulajdonságok, hőtani jellemzők) térbeli eloszlásáról és az eloszlás időbeli változásáról, a felszín alatti térség megbolygatása nélkül. A környezetvédelemben a geofizika nem önállóan, hanem más diszciplínákkal együtt, azokat kiegészítve és szolgálva jelenik meg. A hosszútávú és rendszeres obszervatóriumi, terepi és műholdas megfigyeléseken alapuló általános geofizikát a globális környezeti problémák súlyosbodása egyre nélkülözhetetlenebbé teszi. Rendszerint egy-egy földi esemény (földrengés, cunami, napkitörés vagy pólusváltozás) irányítja a közérdeklődést az általános geofizika egyes ágaira (elsősorban a szeizmológiára vagy a geomágnességre). Az általános geofizika iránti társadalmi érdeklődés további növekedése prognosztizálható, de ennek egy tragikus folyamat, nevezetesen földi környezetünk átalakulása (romlása) jelenti az alapját. A környezeti geofizika vizsgálati tartománya mivel az ember környezeti feltételeit a nem látható fizikai erőterek: közeliek és távoliak is befolyásolják - lefedi mind az alkalmazott, mint az általános geofizika vizsgálati tartományát. A környezeti geofizika tehát lehet lokális, regionális és globális léptékű. Példák Az előadás számos esettanulmányt mutatott be a magyar geofizikai intézmények eredményeiből. Az intézménylistát (az [1]-ben közölt változat egy javított változatát) az I. függelék tartalmazza. A szóbeli változatban a példák nagyobbik része a függelékben közölt weblap-címekről származott.

3 A földi elektromágnesség az általános és alkalmazott geofizikának a soproni MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet geofizikusai által művelt területe elsősorban a környezettudomány számára lehet fontos, de e felismerés még tudományos körökben is csak mostanság érik, a döntéshozók pedig csak szemmel látható, közvetlenül érzékelhető környezeti tényezőkről vesznek tudomást. Az MTA GGKI Geofizikai Főosztálya űridőjárás-, űrklíma- és aeronómiai kutatásokkal, valamint elektromágneses szerkezetkutatással és környezet-geofizikával foglalkozik. Az Föld körüli térség kutatásának társadalmi haszna a geomágneses indukciós kockázat, illetve a globális klímaváltozás okainak jobb megértése, a földfelszín alatti vizsgálatok pedig a geopotenciál megismerése és jövőbeni feltárása, illetve az egészséges geokörnyezeti feltételek biztosítása című általános célkitűzések közé illeszkednek. A kutatási területek kapcsolódását a környezettudományhoz (és másodsorban a környezetvédelemhez) részletesen a II. függelék (Földi elektromágnesség c. témaismertetőnk) fejti ki. Ennek ismeretében az előadáshoz illusztrációként használt 2005-ös GGKI kutatási eredmények környezettudományi jelentősége jobban megítélhető ben például - Kimutattuk a magnetopauza méretváltozását a Föld mágneses dipólmomentuma és a déli irányú bolygóközi mágneses tér függvényében, és ezt az összefüggést alkalmazva a magnetoszféra-ionoszféra csatolást leíró Hill-modellben jobb egyezést kaptunk az elméleti és a szimulált ionoszférikus transzpoláris potenciálgörbék között. - Legalább 100 éves regisztációs idővel rendelkező obszervatóriumok adatsoraival igazoltuk, hogy a geomágneses aktivitás jellemzésére alkalmas új index, az IHV valóban leírja a mágneses aktivitást és más szabályosabb aktivitásokat is. Az index hosszú távú növekedése alátámasztja a mágneses aktivitás évszázados növekedéséről beszámoló eredményeket. - A San Marco V mesterséges holdon észlelt, nagy időbeli felbontású teljes sűrűségadatokban kimutatott óriáshullámokban mutatkozó maximumok és minimumok a meteorit csóvája által keltett sűrűségperturbációkkal azonosítottuk. -Ugyanazon villámkisülés két obszervatóriumban rögzített jeleinek vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy az ELF (Extremely Low Frequency) tranziensekből levezetett árammomentumú spektrum amplitúdói kb. 20 %-kal nagyobbnak adódnak, ha a mérőállomás a nappali féltekén van és nem az éjjeli féltekén. Ez annak tulajdonítható, hogy a föld-ionoszféra hullámvezetőt más paraméterek jellemzik nappal, ill. éjszaka. - Az EuroSprite 2005-ös nemzetközi megfigyelési kampányban optikai úton észlelt magaslégköri elektro-optikai emissziókhoz kerestünk keltővillámokkal kapcsolatba hozható Schumann-rezonancia tranzienseket. Obszervatóriumi adataikból olyan eseményekhez is sikerült tranzienseket találni, amelyekhez a lokális villámfigyelő hálózat nem tudott egyértelmű forráskisülést rendelni. - A légköri elektromos paraméterekben különböző európai obszervatóriumokban korábban feltárt, évtizedek óta tartó egyirányú változás (a potenciálgradiens globális csökkenése) megerősítést nyert azáltal, hogy a trendnek ellentmondó viselkedésű athéni potenciálgradiens ellenére sikerült kimutatni a helyszínen mért vertikális áram csökkenését, amely összefüggésben van egy légköri elektromos globális áramköri paraméter, az ionoszférikus potenciál csökkenésével, és ezt ballon-mérések is igazolták. - Schumann-rezonancia és műholdas mérések alapján ki lehetett mutatni, hogy a globális szárazföldi zivatartevékenység legnagyobb relatív változása az alapvetően trópusi ENSO jelenség meleg El Nino fázisában a nagy meridionális légkörzések (Hadley-cellák) száraz, hideg, süllyedő légtömegekkel jellemezhető ágában (a 30 N és 30 S szélességeken) következik be, és nem az egyenlítői régióban.

4 - Megállapítottuk, hogy az évi napfogyatkozás idején az elektromágneses indukciós paraméterek jelentősen megváltoztak. - A CEL-7 szelvény mentén mért magnetotellurikus adatok alapján összegeztük a tektonikus zónák elektromágneses leképeződését, Barcs és Szentgotthárd között. - A pilisszentkereszti ciszterci apátság környékén mért ötvenezer fajlagos-ellenállás tenzorból (amely a világon legnagyobb ilyen adathalmaz) invariánstérkép-rendszert készítettünk. A térképekből a mesterséges eredetű anomáliák helye és alakja egyértelműen beazonosítható. - Karsztkutató geoelektromos mérések kiegészítéseként módszert dolgoztunk ki a felszínalatti kőtörmelék-eloszlás egyszerű mérésére, és a két módszer együttes alkalmazásából felállítható a terület kialakulási modellje. - A földkéregben magnetotellurikus és geomágneses megfontolások alapján felfedeztük, hogy a mágneses ásványok Curie-mélységében (Magyarországon a km mélységtartományban) mágneses fázisátalakulás valószínűsíthető, és több, terepen kimért mágneses és elektromágneses kéreganomáliának is ez lehet az oka. - Összefoglaló tanulmány készült a földkéreg, tektonikához kapcsolódó grafitos eredetű jólvezető anomáliáiról, súlypontban a Dunántúli Vezetőképesség-anomália sajátságaival. A grafitos anomáliák a paleotektonika kimutatását is segítik. Mindezek a kutatások alapjául szolgálnak egy ún. Regional Earth s Environment Center soproni létrehozásához. Összefoglalás A geofizika a föld- és környezettudományok része. A különféle alkalmazott geofizikai kutatási módszerek a környezetvédelem számára nélkülözhetetlen eszköztárat szolgáltatnak; az általános geofizikai kutatások pedig globális környezetünk tudományos megismeréséhez nyújt új eredményeket. A pluridiszciplináris megközelítés sok tekintetben még kiaknázatlannak tűnik. Felhasznált irodalom: [1] Szarka L., Gyulai Á., Verő L. (2003): A magyar környezetgeofizika európai mércével. Európai uniós csatlakozás és földtudomány. (Az MTA X. Osztálya által május 9- én tartott nyilvános osztályülésen elhangzott előadások alapján összeállította: Meskó Attila, sorozatszerkesztő: Glatz Ferenc). Budapest 2003, MTA Társadalomkutató Központ, [2] Szarka L. (2005): Geofizika az Akadémián Magyar Geofizika 46, [3] Ádám A., Bencze P., Marcz F., Martini D., Sátori G., Szarka L., Verő J., Wesztergom V., Zieger B. (2005): Earth Electromagnetism. Acta Geod. Geoph. Hung. 40, Köszönetnyilvánítás

5 A cikkben közölt tudományos eredmények az MTA GGKI Geofizikai Főosztályának eredményei. Pályázati források között a lezárult OTKA TS ( : Földi elektromágnesség) és az elnyert OTKA NI ( , Geoelektromágnesség és a változó Föld) címűt kell elsősorban megemlíteni. Függelékek: I. függelék: Geofizika (tudomány és szakma) Magyarországon. Összegyűjtött intézménylista 1. Egyetemi, akadémiai, állami kutatóhelyek MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (http://www.ggki.hu) soproni Geofizikai Főosztálya, budapesti Szeizmológiai Főosztálya (http://www.seismology.hu), valamint jórészt személyi átfedésekkel a Nyugat-Magyarországi Egyetem MTA GGKI soproni telephelyére kihelyezett Földtudományi Intézet ME Geofizikai Tanszék ELTE Geofizikai Tanszék és az akadémiai kutatócsoportok: ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport MTA-ELTE Geoinformatikai és Űrtudományi Kutatócsoport ELTE Geofizikai Tanszék MTA Geofizikai és Környezetfizikai Kutatócsoport ELGI (Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet) 2. Nagyobb vállalkozások MOL Rt. és leányvállalatai : Geofizikai Szolgáltató Vállalat (GES) GEOINFORM Mélyfúrási Információ Szolgáltató Kft. Az ELGI-ből kivált cégek: ELGOSCAR 2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. Geo-Log Környezetvédelmi és Geofizikai Kft. Geomega Földtani és Környezetvédelmi Kutató Szolgáltató Kft. Georisk Földrengéskutató Intézet Kft., Geopard Kft. Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. GEOPORT Kft. Karotázs Kft. (Pécs) KBFI-Triász Kft. Geo-Genezis Bt. (Várpalota) Vikuv Vízkutató és Fúró Rt. (Cegléd) Háromkő Földtani és Geofizikai Kutató Bt. 3. Magyarországi internetes környezetvédelmi nyilvántartásban szereplő, geofizikai tevékenységet (is) feltüntető hazai cégek:

6 AQUAPROFIT Rt. (Nagykanizsa), ATLAS INNOGLOBE Kft. (Budapest), BGT Hungaria Kft. (Budapest), Biokör Kft. (Budapest), Blautech Kft. (Veszprém), Élő Bolygó Kft. (Budaörs), GEO-FABER Rt. (Pécs), Geohidroterv Kft. (Budapest), Geoservice Kft. (Miskolc), Golder Associates Hungary Kft. (Budapest), Megaterra Kft. (Budapest), Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. (Budapest), Naturaqua Kft. (Budapest), Nord-Pannon Kft. (Ajka), Terratest Kft. (Veszprém), W & M Kft. (Budapest) II. függelék: Az MTA GGKI Földi elektromágnesség c. tudományos iskolai projektjének ( ) illeszkedése a környezettudományhoz és a környezetvédelemhez (Verő József r.t., témavezető, Ádám Antal r.t., Bencze Pál DSc. Szarka László DSc., Sátori Gabriella CSc., Wesztergom Viktor CSc., Marcz Ferenc CSc., Zieger Bertalan PhD, Szalai Sándor PhD, Zhang Dahai PhD., Kovács Károly dr., valamint Bór József, Koppán András, Martini Dániel, Novák Attila, Prodán Tímea doktori hallgatók részvételével az MTA Geofizikai Főosztályán megvalósult kutatás témaismertetése) Naptevékenység, űridőjárás Földünk éltető energiaforrása a Nap. Az energia túlnyomó része a feketetest sugárzásának megfelelő spektrumú elektromágneses sugárzás formájában érkezik a Földre, kisebb része pedig korpuszkuláris sugárzás (napszél) formájában ütközik a Föld magnetoszférájába. Természetesen a Nap is fejlődő csillag és az egységnyi idő alatt kibocsátott energia mennyisége, a napállandó is változik nagyon hosszú idő alatt. A napállandó változása azonban csak a Föld korával összemérhető ill. a geológiai időskálán jelentős. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a napállandó gyakorlatilag nem változott az utóbbi évszázadokban. A földi éghajlatváltozások okát máshol kell keresni. Geológiai időskálán a Föld pályaelemeinek ciklikus változása (Milankovic ciklus), ill. a lemeztektonika (kontinesvándorlás) játszik döntő szerepet. Napjainkban egyre inkább foglalkoztatja az emberiséget a rövidebb időskálájú globális éghajlatváltozás kérdése, mivel a sarki jégsapkák fokozott olvadásával járó tengerszint-emelkedés világméretű katasztrófához vezethet. Vitatott kérdés, hogy a jelenleg észlelhető globális felmelegedés mennyiben tulajdonítható az emberi tevékenységből származó széndioxid és egyéb gázok légköri felhalmozódásából eredő üvegházhatásnak. Az emberiség történelmében számos olyan periódus dokumentálható, amikor a globális hőmérséklet jelentősen magasabb, ill. alacsonyabb volt a jelenleginél (pl. amikor egy melegebb időszakban vikingek lakták Grönlandot, vagy amikor egy hidegebb időszakban svéd lovascsapatok keltek át a Balti-tenger jegén). A jelenlegi globális felmelegedés okait csak akkor érthetjük meg, ha sikerül tisztáznunk a múlt globális éghajlatváltozásainak mechanizmusát és fő mozgatórugóit. Ismert tény, hogy a Maunder-minimum időszaka, amikor a naptevékenység olyan gyenge volt, hogy hosszú ideig nem észleltek napfoltokat a Napon, egybeesett a XVII. század második felében tapasztalt Kis jégkorszakkal. Ugyanez érvényes a XIX. század eleji Dalton-minimumra is, amikor a földi globális hőmérséklet szintén alacsonyabb volt a jelenleginél, és olyan hideg telek voltak Európában, hogy korcsolyázni lehetett a Temzén. Az utóbbi években, éppen a globális felmelegedés kapcsán, világszerte előtérbe került a

7 naptevékenység és a földi éghajlat közötti kapcsolat vizsgálata. Kimutatták például, hogy lineáris kapcsolat van a 11 éves napfoltciklus hossza és a földfelszíni átlaghőmérséklet között. Továbbá kapcsolatot találtak a galaktikus kozmikus sugárzás és a globális felhőborítottság között. Régóta ismert, hogy a naptevékenység 11 éves ciklusa, jobban mondva a helioszféra mágneses szerkezete modulálja a galaktikus kozmikus sugárzást, tehát a kozmikus sugárzás lehet a hiányzó láncszem a naptevékenység és a földi éghajlatváltozás bonyolult kapcsolatában. Intézetünkben jelentős eredményeket értünk el a Föld körüli térség hosszú távú változásainak kutatásában és az űridőjárás előrejelzésében. Véleményünk szerint a Nap mágneses terének periodikus változások egymással összefüggnek és közös eredetre vezethetők vissza: A Nap rotációjának modulációja a konvekciós zóna alján a mágneses fluxus generálását befolyásolja a dinamó-tartományban, a felszínre bukkanó mágneses erővonalkötegek (napfoltok) továbbítják a modulációt a fotoszférába, a fotoszférikus mágneses tér pedig fontos szerepet játszik a korona mágneses szerkezetének kialakulásában. A koronalyukak (ahol a Nap mágneses erővonalai nyitottak) a gyors napszél-nyalábok forrásai, így a napszél továbbíthatja a modulációt a bolygóközi térbe, amely aztán tovább modulálja a galaktikus kozmikus sugárzást, illetve a geomágneses tevékenységet. Ezek a feltételezett összefüggések még korántsem bizonyítottak és további összehangolt kutatásokat igényelnek. A geomágneses tér rövidperiódusú változásai A geomágneses tér rövidperiódusú változásai bizonyos értelemben központi helyet foglalnak el a földi elektromágnesség témakörében, egyszersmind összekapcsolják az idetartozó jelenségeket. Az elsődleges energiaforrás a Nap, a Nap tevékenysége. Az ebből eredő töltött részecskék, a napszél átjutnak a bolygóközi téren a földi magnetoszféra határáig, majd az energia egy része a magnetoszféra határán is átjut, a magnetoszférán és az ionoszférán át eléri a Föld felszínét. A mérési pont alatti geológiai rétegek ismét módosítják a jeleket, lehetővé téve azok sajátságainak meghatározását. Mivel ennyire sokféle tartomány vesz részt a felszínen mérhető jelek kialakításában, az egyes tartományokra vonatkozó információk elkülönítése meglehetősen nehéz feladat. Egyetlen példánál maradva a rendkívül széles spektrumú jelek közül a geomágneses pulzációk kialakulása a magnetoszféra előtt történik, a bolygóközi tér állapota befolyásolja paramétereiket. Többé-kevésbé módosulnak ezek a jelek a befelé terjedés során, így a magnetoszféra állapotáról is tudósítanak. Rövidebb periódusú jeleket az ionoszféra is csillapít, sőt saját vizsgálataink szerint más ionoszférikus hatások is léteznek (pl. a polarizációs sík elfordulása). Csoportunk mutatta ki elsőnek a villámkisülésekből eredő whistlerek és a pulzációk közötti kapcsolatot. A felszíni jelek pedig felhasználhatók geológiai szerkezetkutatásra (magnetotellurika). Mindezeken kívül egyes tartományokban más eredetű jelek is kialakulhatnak, módosulhatnak, így lehetséges kapcsolat a pulzációk, a whistlerek és a gyöngy-pulzációk között. A geomágneses adatsorok, mint nagyon széles spektrumú jelek, az idősorok elemzésének számos módszerével vizsgálhatók (Fourier-transzformáció, maximum likelihood és maximum entrópia-módszer, dinamikus spektrum stb.). Evvel jó A geomágneses jelenségek vizsgálatának gyakorlati szerepe növekszik a technikai szint emelkedésével. Így ma már gondolnunk kell a geomágneses viharok hatására erőművek tervezésénél, hosszú fémvezetékek létesítésekor, egyes elektronikus eszközök gyártásakor - a legjelentősebb probléma viszont az, hogy a mesterséges holdak élettartamát jelentősen befolyásolja a pillanatnyi geomágneses tevékenység. Emellett a területnek szerepe van a

8 magnetotellurikus geológiai kutatás eredményességének javításában is, mivel bizonyos előrejelzéseket lehet adni a várható tevékenységről, evvel a kényes mérések időpontjának rögzítése könnyebbé válik. A geofizikai obszervatórium munkája és adatainak hasznosítása A földi elektromágneses tér különböző összetevőinek jobb megismerésére irányuló hazai kutatások korábban is nagymértékben támaszkodtak a Széchenyi István obszervatóriumban végzett sokféle paraméterre kiterjedő, hosszú ideje folyamatos, rendszeres mérések adataira. A jövőben szintén ezek a mérések szolgálhatnak egy tudományos műhely keretében tervezett kutatások egyik jelentős pilléréül, amelyre biztonsággal alapozhatjuk a különböző diszciplínák közötti szoros együttműködést, valamint ennek köszönhetően az eredmények hatékony szintézisét. Ezért elengedhetetlenül szükséges az esetenként több évtizedet felölelő mérések köztük a geomágnesség tellurika, az ionoszféra, a légköri elektromosság és a Schumann rezonanciák rendszeres megfigyelését szolgáló mérések folyamatosságának a biztosítása az obszervatóriumban. Az as Nemzetközi Geofizikai Évben létesített Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium intézetünk kezelésében immár közel 50 éve működik. A műholdas hírközlési technikák, távérzékelési eljárások jövőbeli fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú a Földet körülvevő plazma állapotváltozásainak ismerete. Jelenleg a napfoltmaximummal együtt járó kiemelkedően nagy naptevékenység és geomágneses aktivitás miatt bekövetkező gyakori műhold-meghibásodások a vezető telekommunikációs társaságok figyelmét is erre a témakörre irányították. A hírközlési eszközök fejlesztése során előtérbe kerülő szempont azok biztonságos működése és hosszú élettartama. A természetes földi elektromágneses terek mellett elkerülhetetlen a mesterséges eredetű elektromágneses terek, az ún. elektromágneses környezetszennyezés mértékének és várható következményeinek a vizsgálata. A földkörüli térség állapotának jellemzésére az utóbbi időben az űridőjárás összefoglaló nevet fogadták el. A műholdas technikák nagyarányú növekedésével az űridőjárással kapcsolatos szolgáltatások iránti igény jelentős bővülése várható. Nagy naptevékenység idején a napszél és a földi magnetoszféra kölcsönhatása több vonatkozásban is hat az emberi tevékenységekre, létesítményekre. Nagy geomágneses vihar során működési rendellenességek jelentkeznek energiaátviteli, hírközlési rendszerekben, űreszközökön. A mesterséges égitesteknél tapasztalt leggyakoribb problémák - a pályaperturbációknak, az elektronikus eszközök meghibásodásainak - oka az elektrosztatikus feltöltődés. A nagyenergiájú precipitálódó elektronok révén: a plazmalepelben a mesterséges égitest potenciálja meghaladhatja a 10 kv-ot is, szemben a fotoemisszió révén fellépő 10 V körüli értékkel. A vezetékes energiaátviteli és hírközlési rendszerek működési rendellenességei a fokozott geomágneses indukció okozta feszültségre vezethetők vissza. A geomágneses tér legnagyobb energiájú változásai a s periódusú tartományba esnek. Közepes geomágneses szélességeken a napi periódust létrehozó ionoszférikus áramrendszer tere dominál, de nagy geomágneses viharok során az sarkifény-elektrojet (vonalforrás) tere is számottevővé válhat. Az energiaátviteli rendszerekben fellépő jelenségeket egy összetett modell segítségével vizsgáljuk. A modell geofizikai oldala a magnetotellurikából ismert: a homogénnek feltételezett Földben lejátszódó elektromágneses indukció, vertikális irányban lefelé terjedő harmonikus elektromágneses tér esetén. Eszerint a geomágneses tér változásai következtében a Föld felszínén a primer és szekunder források eredőjeként alakul ki az elektromos tér.

9 A földkéreg vezetőképesség-anomáliái az indukált áramokat anizotrop módon, akár több nagyságrenddel is megváltoztathatják. Kulcskérdés tehát a regionális méretű vezetőképességinhomogenitások, mint pl. a Kárpát-anomália megismerése - a kisebb anomáliák ugyanis az energiaátviteli rendszerek szempontjából azok nagy horizontális méretei miatt kiátlagolódnak. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium biztosítja a mágneses és tellurikus adatgyűjtés és adatszolgáltatás folyamatosságát, és az észlelések sora folyamatos meteorológiai megfigyelésekkel, sugárzás-, szélsebesség- és szélirány-mérésekkel egészült ki. A földkörüli térségben fellépő, a Nap-Föld fizikai jelenségekkel, valamint a fokozódó elektromágneses zavarterheléssel összefüggő állapotváltozások vizsgálatára alkalmas mérőberendezések fejlesztése jelenti az obszervatórium egyik alapvető feladatát. A hosszú periódusú és kis amplitúdójú geomágneses jelenségek (impulzus, jerk, tektonomágneses jelenségek) tanulmányozása érdekében a mágneses mérések felbontóképességét javítanunk kell. Az ionoszféra és magnetoszféra szerkezete és jelenségei A földi elektromágnesség kutatásának egyik fontos területe a Föld körüli térségnek az ionoszféra és magnetoszféra által elfoglalt része. Az elektromágnesség forrásai ugyanis nemcsak magában az ionoszférában és a magnetoszférában végbemenő folyamatok, vagyis nemcsak terresztrikus eredetű, hanem a felső légkörnek ebben a részében a bolygóközi tér is befolyásolja a földi elektromágnességgel kapcsolatos jelenségeket. Tehát ebben a térrészben jön létre a csatolás a bolygóközi tér és a magnetoszféra között. Ez a csatolás teszi lehetővé a naptevékenység részecske-sugárzással összefüggő hatásainak az érvényesülését a Föld körüli térségben. A magnetoszféra és az ionoszféra közötti, elektromos tér és plazmaáramlás által létrejövő kapcsolat biztosítja a naptevékenység hatásainak a közvetítését. A naptevékenység hatásai pedig a Föld-ionoszféra hullámvezetőben terjedő természetes, vagy mesterséges eredetű elektromágneses hullámok terjedési viszonyaiban tükröződnek. A bolygóközi mágneses és elektromos tér, valamint a napszél paramétereinek változásai a geomágneses térnek a bolygóközi mágneses tér erővonalaival történő összekapcsolódása útján fejtik ki hatásukat a Föld körüli térségben, a sarki sapkában, a magnetoszféra nappali oldalán jelentkező semleges vonal, továbbá a magnetoszféra uszálya mentén. Ezek a változások egyrészt a geomágneses tér karakterisztikus jelenségeiben (impulzus vagy SI, szubvihar, geomágneses vihar) tükröződnek. A magnetoszféra uszályában azonban részecskegyorsítás is történik, amelynek eredményeként a sarkifény-övezetben az oda becsapódó elektronok energia-leadása útján az ionoszférában megnő a vezetőképesség. A vezetőképesség növekedése a sarkifény-elektrojetben az áramerősség növekedését idézi elő, ami a Joule hő útján a sarki fényöv felmelegedéséhez és hirtelen kiterjedéséhez vezet. A felmelegedés az évszaktól függően változó, akár alacsony szélességekig terjedő összetételváltozást hoz létre a felső légkörben. Ennek a következménye az ionoszféravihar a felső ionoszférában (az F tartományban, 200 km felett). Azonban addig, amíg a felső ionoszféra elsősorban a naptevékenységgel járó részecskesugárzás változásaira érzékeny, az alsó ionoszférában elsősorban a naptevékenységnek a Nap elektromágneses sugárzásában megnyilvánuló változásai mutatkoznak. A felső ionoszférában kisebb mértékben a Nap ionizáló extrém ultraibolya (EUV) sugárzása, nagyobb mértékben a semleges légkör összetétel változásai, a geomágneses térnek, valamint a magnetoszférikus eredetű elektromos térnek a plazma mozgására gyakorolt befolyása határozza meg az ionizáció mértékét. Az alsó ionoszférában ugyancsak jelentkeznek a naptevékenység geomágneses viharokkal kapcsolatos hatásai az ionizáció növekedése formájában. Az alsó ionoszférában található egy olyan magasságtartomány, ahol érvényesülnek a dinamó-hatás feltételei. Ennek következtében jöhet

10 létre mintegy 90 és 150 km-es magasság között az az ionoszférikus áramrendszer, amely a geomágneses tér nyugodt napi (Sq) változásának formájában észlelhető. A felső ionoszféra állapota (elektronsűrűségbeli irregularitásai) a geomágneses tér pulzációinak a terjedésében, módosulásában (erővonal menti rezonancia, FLR típusú pulzációk) játszik szerepet, azoknak a pulzációknak a paramétereit alakítva, amelyeket a Föld elektromos felépítésének a kutatásában használunk. Az alsó ionoszférát tekintve annak állapota a geomágneses tér nyugodt napi és annál kisebb periódusú változásaiban tükröződik, amelyek ugyancsak használatosak a Föld elektromos felépítésének a kutatásában. Az alsó ionoszféra állapota határozza meg a Földionoszféra hullámvezetőben terjedő természetes és mesterséges eredetű rádiófrekvenciás elektromágneses hullámok terjedési viszonyait. Az alapkutatási jellegű problémák megoldásán kívül az ionoszféra állapotának az ismerete az informatika egyik legfontosabb eszközének a rádióhullámok útján történő távközlés vonatkozásában mind az ionoszférikus, mind a transzionoszférikus távközlés számára növekvő fontosságú (adóteljesítmény csökkentése, vivőfrekvencia növelése) az ionoszférikus és magnetoszférikus irregularitások jelenléte miatt. A légköri elektromosság és a vele kapcsolatos jelenségek A légköri elektromosság folyamatos mérése is több mint négy évtizedes múltra tekint vissza a nagycenki obszervatóriumban. A légköri elektromos globális áramkör jelenségeinek jobb megismerése, bizonyos összefüggések feltárása szempontjából nagyon előnyös az a körülmény, hogy obszervatóriumunkban egyidejűleg az áramkörnek mind az egyenáramú (a légköri elektromos potenciálgradiens mérésével), mind váltakozó áramú komponensét tanulmányozzuk (a Schumann rezonanciák megfigyelésével). E területen publikált korábbi eredményeinkből kiindulva érdemesnek tartjuk az említett paraméterekre vonatkozóan a különböző időléptékű változások további vizsgálatát. Bár a légköri elektromos jelenségeket a lokális hatások (pl. környezeti tényezők, meteorológiai változások) jelentősen befolyásolják, időnként a globális érvényű extraterresztrikus hatások is feltárhatók (így pl. kimutattuk a galaktikus kozmikus sugárzásban megjelenő Forbush-csökkenés és a légköri elektromos potenciálgradiens változásai közötti kapcsolatot). E téren is újabb kutatások kezdeményezhetők, amelyek kiterjeszkednek a Föld körüli térség azon paramétereire, amelyek szerepet játszanak a földi elektromágneses jelenségek alakulásában. A geomágneses pulzációk felszíni megfigyelésével olyan információkhoz jutunk, amelyek hasznosak a magnetoszféra diagnosztizálása, a benne lejátszódó jelenségek tanulmányozása szempontjából. Ehhez hasonlóan a légköri elektromos jelenségkörhöz tartozó villámok által gerjesztett elektromágneses kis frekvenciájú hullámok, amelyeknek terjedése a Föld - ionoszféra hullámvezetőhöz (Schumann rezonanciák esetén), ill. a geomágneses erővonalakat nagyjából követő duct -okhoz kötődik (az u.n. whistlerek esetében) szintén értékes eszközök a földi elektromágnesség összefüggéseinek feltárása szempontjából. Az ionoszféra mint a felső légkör elektromosan jól vezető tartománya eredményesen tanulmányozható a rádióhullámok terjedése alapján. Az ebben a tartományban megfigyelhető jelenségek nem mentesek a természetes földi elektromágneses tér változásainak hatásától, amint ez megállapítható előzetes vizsgálatok alapján. Ugyanakkor a felszínen mért légköri elektromos paraméterek változásai és az ionoszférában bekövetkező különböző időléptékű változások között is kimutathatók összefüggések, amelyeknek behatóbb tanulmányozása szintén elősegítheti a földi elektromágneses tér sajátosságainak alaposabb megismerését. Schumann-rezonanciák A Nap-Föld rendszer energetikai csatolása elektromágneses és magnetohidrodinamikai folyamatok révén valósul meg. A Napból áramló energia fogadásában központi szerepet

11 játszik a légkör és a geomágneses tér, a csatolási folyamatok pedig érintik a Föld egészét, kezdve a magnetoszférától az ionoszférán, atmoszférán át egészen a szilárd Föld belsejéig. A Geofizikai Főosztályon évtizedek óta folyó kutatások fő területe a földi elektromágnesség, és ez érinti az itt felsorolt földi tartományok mindegyikét, mint a Nap-Föld fizikai rendszer részeit. A földi elektromágneses folyamatok nagy családjába tartozik a már említett globális légköri elektromosság is, amelynek fő forrása a világ zivatartevékenysége. A villámkisülések elektromágneses sugárzása egyszerre lehet a kutatás tárgya és eszköze. Például a villámok keltette whistlerek természetes diagnosztikai eszközei a magnetoszférának. A villámok elektromágneses sugárzásának audiofrekvenciás tartománya ugyanakkor forrásként szolgál a szilárd földet vizsgáló audiofrekvenciás magnetotellurikus módszer számára. Az ELF (3 Hz-3 khz) sávba eső sugárzás zöme a Föld felszíne és az ionoszféra alja által határolt térrész, a Föld-ionoszféra hullámvezető csapdájába esik. A fent említett légköri tartomány elektromágneses üregrezonátorként viselkedik a villámkisülések elektromágneses sugárzásának földi méretekkel összehasonlítható hullámhosszúságú tartományában. Ezt a jelenséget hívják Schumann-rezonanciáknak. E földi méretű elektromágneses rezonancia alkalmas mind a gerjesztő forrás, azaz a világzivatartevékenység tanulmányozására, mind a Föld-ionoszféra üregrezonátort érő extraterresztrikus hatások vizsgálatára. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban elkészült a Schumann-rezonanciák mérésére szolgáló kvázi real-time digitális mérő-feldolgozó rendszer. Az elmúlt évek során létrejött nemzetközi viszonylatban is tekintélyes hosszúságú adatsorunk alapján e jelenség sokoldalú vizsgálatára és alkalmazására nyílt lehetőség. A villámok keletkezésének nem-lineáris hőmérsékletfüggése teszi alkalmassá a Schumann-rezonanciákat kicsiny hőmérsékletváltozások indikálására, s ezáltal a világzivatartevékenységet befolyásoló klimatikus trendek, globális felszíni termodinamikai folyamatok vizsgálatára. A globális éghajlati változások tanulmányozásának egyik akadálya éppen a globális érvényű adatkészletek hiánya. A műholdas mérések különböző tér- és időbeli felbontással rendelkeznek és valójában nem globális érvényűek, mivel nincs olyan műhold, amely egyidejűleg látja az egész Földet bármely pillanatban. A műholdak élettartama is korlátozott. A Schumann-rezonancia jelenségkör valóban globális paramétereket szolgáltat és a mérésnek elvileg nincs időbeli korlátja. Külön hangsúlyt érdemel a módszer hatékonysága mellett olcsósága, összehasonlítva a műholdas mérések nagyságrendekkel nagyobb költségével. A globális légköri elektromosság nemrégiben felfedezett jelenségei (elektrooptikai emissziók a zivatargócok felett) további újabb kutatási feladatokat jelentenek. Felfedezésüket éppen nagyon rövid élettartamuk (<15 ms) késleltette. Elegendően nagy energiájú villámkisülés (impulzus) egyedül is képes gerjeszteni a földi üregrezonátort, amely az un. Q- viharban nyilvánul meg (koherens jelek a háttér elektromágneses zajban) és egyidejűleg észlelhetők a világ távoli obszervatóriumaiban. A háttér Schumann-rezonanciák mérése már 1993 óta folyamatos, míg a Q-viharok GPS pontosságú időjelet igénylő regisztrálására 1998 óta van lehetőség a Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban. A Q-vihart kiváltó villámmal egyidőben a zivatarrégió felett km-es magasságban számos, nemrégiben felfedezett elektro-optikai emisszió ( sprite, blue-jet, elves ) is keletkezik. Ez utóbbi területen számos kérdés vár megválaszolásra a keletkezési és lefolyási mechanizmusokat illetően. Új elektromágneses geofizikai módszerek a mélyszerkezetkutatásban A magnetotellurikában jelentkező új irányzatok közül elméleti vonatkozásban a következő fejlemények figyelhetők meg:

12 Miután a 3D numerikus modellezés lényegében megoldottnak tekinthető, az inverzió (különösképpen különböző fizikai mennyiségek összehangolt inverzióján alapuló módszerek), a nagy tömegű adatmennyiség minél gyorsabb feldolgozása került a figyelem középpontjába. Fontos kérdés új, nagyobb stabilitású inverziós módszerek fejlesztése. Mind a kisebb mélységű, mind a mély szerkezetek kutatásában a geoelektromos, szeizmikus adatrendszerek alkalmazása egyaránt elterjedt. A paraméterek becslésének pontosítása, és az egyetlen adatrendszeren alapuló értelmezésben előforduló többértelműség problémájának jelentős redukciója céljából nagy fontosságú lépés két, a különböző fizikai valóságot (paramétereket) mérő módszer adatrendszereinek együttes értelmezése lehetőségének megteremtése, ami jelentős inverziós módszerfejlesztést igényel. Az egyre nagyobb hangsúlyt kapott fizikai megközelítésben előtérbe került a magnetotellurikus impedanciatenzor információtartalmának teljes kihasználására való törekvés, továbbá a magnetotellurikus ismeretszerzés korlátainak teljes megértése és figyelembe vétele. A magyarországi magnetotellurikus mélyszerkezet-kutatásban a jelentős eredmények mellett az értelmezés terén új tisztázandó kérdések merültek fel, többek között a dunántúli elektromos vezetőképesség-anomália (TCA) vonatkozásában. A TCA vizsgálatánál igazolódott, hogy az MT módszer kiválóan alkalmas tektonikus zónák (pl. oldaleltolódás, áttolódás) kimutatására, követésére és a szeizmológia kapcsolatának, az aktiválódás folyamatának vizsgálatára. Az ezredfordulón francia ötletre - felmerült a planetáris magnetotellurika gondolata is. Ha a mágneses térváltozás legalább három pontban megfigyelhető lesz, az adatokból meg lehet határozni ugyanazt a felszíni impedanciát, amit eddig hagyományosan a vízszintes elektromos és mágneses térkomponensek hányadosaként számítottak. A Földön már voltak hasonló mérések, de azok a vízszintes mágneses összetevők térbeli változásának meghatározásához - sok pontban igényeltek egyidejű észlelést. A Cluster misszió számára kidolgozott elektromágneses hullámszám-szűrés alapján három állomás alapján is lehetséges látszólagos fajlagos ellenállást számítani. A Pannon-medence és más térségek elektromos szerkezete Az Intézet és elődje a Geofizikai Kutató Laboratórium közel fél évszázada végez kutatásokat elektromágneses mélyszondázásokkal a Föld, és ezen belül különösen a Kárpát- Pannon-medence és környező Alp-Kárpáti hegységrendszer és idős prekambriumi, paleozoos kerete mélyszerkezetének és fizikájának megismerésére általános összefüggések megállapítása végett. A földkéreg és a felső köpeny elektromos vezetőképességének eloszlásában észlelt anomáliák és ezeknek más fizikai paraméterekkel (pl. hőáram, hőmérséklet-eloszlás, szeizmikus sebesség, földrengés-tevékenység, stb.), a terület földtani felépítésével és különösen tektonikájával való kapcsolata további kutatásokat igényel a mérési technika, az adatfeldolgozás programjainak robbanásszerű fejlődése következtében. Ennek révén egyre pontosabban határozhatók meg a fenti jelenségek és azok finomszerkezete, továbbá gyakorlati következményeik és új jelenségek kerülhetnek a látómezőnkbe. A kutatások nemcsak hazai célkitűzéseinknek felelnek meg, hanem részét képezik nemzetközi projekteknek is, hiszen egy földtani, geofizikai egység, jelenség nem követi a politikai határokat, tehát megismerése nemzetközi összefogást igényel. Elektromágneses környezetgeofizikai vizsgálatok Felszínközeli vezetőképesség-anomáliák kimutatására, azok esetleges időbeli változásának nyomon követésére a hagyományos eljárásoktól teljesen különböző elektróda-

13 elrendezést javasoltunk. A felszínközeli elektromágneses szondázási adatok (lehetőség szerint más módszerek adatrendszereivel is kombinált) inverziója során nyert értelmezés jól hasznosítható az egyre inkább aktuálissá váló környezetgeofizikai feladatok megoldásában. Ide sorolhatjuk az EM energia légi, illetve műholdról történő érzékelése (távérzékelés) során nyert adatok értelmezését is, amellyel immár környezetgeofizikai vizsgálatok is elvégezhetővé válnak.

14 Szarka László DSc. tud. főosztályvezető, egy. tanár, a VEAB Környezet- Földtudományi és Energetikai Szakbizottságának alelnöke MTA Geodéziai Kutatóintézet, NYME Földtudományi Intézet H-8400 Sopron, Csatkai u

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Lichtenberger János és Ferencz Csaba ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Kérdések 1. Mi az űr-időjárás? Milyen űr-időjárási folyamatok vannak

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-

Részletesebben

Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16.

Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16. Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, 2010. március 4. (BME, Kmf.16. Oltay terem) A korábban meghirdetett előadásnak a 2010. február 27.-én Chile partjainál

Részletesebben

A szférák zenéjétől és az űridőjárásig. avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között. Lichtenberger János

A szférák zenéjétől és az űridőjárásig. avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között. Lichtenberger János A szférák zenéjétől és az űridőjárásig avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között Lichtenberger János ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Egy kis közvéleménykutatás 1.

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Az intenzív naptevékenység hatása a villamosenergiarendszerre. A napviharok és a geomágneses indukció

Az intenzív naptevékenység hatása a villamosenergiarendszerre. A napviharok és a geomágneses indukció Az intenzív naptevékenység hatása a villamosenergiarendszerre 2012. október 25-én rendezte meg az Energetikai Szakkollégium őszi, Jubileumi félévének harmadik előadását. Az előadás két részből állt: az

Részletesebben

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN Lenkey László Régészeti geofizika, konferencia, Budapest, 2013. november 5. FÖLDMÁGNESES KUTATÓMÓDSZER I. Min alapszik? 1. Anyagok eltérő mágneses tulajdonságain: 2.

Részletesebben

Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek kapcsolata.

Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek kapcsolata. Page 2 Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: E x Z xxzxy Hx E y Z yxzyy Hy Z Z Z xx yx Zxy Z yy A mérés sematikus ábrája A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN*

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 103-108 CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* Dr.h.c.mult. Dr. Kovács Ferenc az

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika Egyenáramú geoelektromos módszerek Alkalmazott földfizika A felszíni egyenáramú elektromos mérések alapján a különböző fajlagos ellenállású kőzetek elhelyezkedését vizsgáljuk. Kőzetek fajlagos ellenállása

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. A légköri elektromosság

Dr. Lakotár Katalin. A légköri elektromosság Dr. Lakotár Katalin A légköri elektromosság -(-) és (-) töltésű részecskék élénk mozgások, ütközések miatt keverednek egymás hatását közömbösítik elektromosan semleges állapot -elektromosan töltött részecskék,

Részletesebben

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának

Részletesebben

Inverziós módszerek alkalmazása a geofizikában

Inverziós módszerek alkalmazása a geofizikában Inverziós módszerek alkalmazása a geofizikában Kis Márta Ph.D. Eötvös Loránd Geofizikai Intézet PhD értekezés: Felszínközeli földtani szerkezetek vizsgálata szeizmikus és egyenáramú geoelektromos adatok

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem)

Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses és mechanikus hullámok az orvosi diagnosztikában és a földtani kutatásban (MGE és MTT) 2016.02.17.

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Elektromágneses módszerfejlesztések a mérési adatokban lévő földtani információ hatékonyabb és stabilabb feltárása céljából

Elektromágneses módszerfejlesztések a mérési adatokban lévő földtani információ hatékonyabb és stabilabb feltárása céljából Elektromágneses módszerfejlesztések a mérési adatokban lévő földtani információ hatékonyabb és stabilabb feltárása céljából ( T 046765 sz. OTKA téma ) OTKA projektek V. seregszemléje Magyar Állami Eötvös

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil

Részletesebben

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat

Részletesebben

Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája

Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája Kiss Attila 1. Bevezetés A rezgésdiagnosztika a forgógép karbantartás olyan ágazata, amely nagyon sokrétűen és dinamikusan fejlődik. A gyors

Részletesebben

Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére

Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:

Részletesebben

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Gépi tanulás és Mintafelismerés Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

Az előadás tartalma: Az előadást készítette és a forrásdokumentumokat biztosította a DIAL Bt. és KAROTÁZS Kft.

Az előadás tartalma: Az előadást készítette és a forrásdokumentumokat biztosította a DIAL Bt. és KAROTÁZS Kft. Geofizikai- és orvosbiológiai műszer és módszer fejlesztések Az előadás tartalma: Gamma-spektrum szonda (műszer és módszerfejlesztés) Gerjesztett potenciál és elektromágneses terek (műszer és módszerfejlesztés)

Részletesebben

Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu

Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Wesztergom Viktor Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu Állampolgárság

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz, asztronómia,

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS

BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS BAF KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI PROGRAM SZEIZMOLÓGIAI MONITOROZÁS A MIKRORENGÉS MEGFIGYELŐ HÁLÓZAT MÉRŐHELYEINEK KIJELÖLÉSE MINŐSÉGI TELJESÍTÉS A BAF Középtávú Kutatási Program - szeizmológiai m onitorozás a Radioaktív

Részletesebben

Magyar B., Stickel János. GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan)

Magyar B., Stickel János. GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan) Felszín Alatti Vizek Alapítvány Magyar B., Stickel János GÁTTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY ISZAPLERAKÓ PÉLDÁJÁN (módszertan) Indíttatás: az un. Kolontár-típusú katasztrófák megelőzése CÉLOBJEKTUM: tározó

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

A Föld mélye a kéregtől a földmagig

A Föld mélye a kéregtől a földmagig A Föld mélye a kéregtől a földmagig Bevezető Az elmúlt évtizedek gyors technikai fejlődése lehetővé tette, hogy a Föld belső szerkezetét jobban megismerjük. Evvel sikerült a szilárd Földről olyan elképzelést

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig Földváry Lóránt BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Elhangzott előadás a Magyar Mérnök Kamara, Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatának taggyűlésén, Budapesti Műszaki

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

A nyitórendezvény Párizs

A nyitórendezvény Párizs A nyitórendezvény Párizs 60 ország, 1000 résztvevő (politikusok, tudósok, szakmai szervezetek képviselői, nemzeti képviselők, diákok) Nemzetközi Diákpályázat győztesei Kiállítás, bemutatók, geo-song Párizsi

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

A feszültség alatti munkavégzés (FAM) élettani hatásai

A feszültség alatti munkavégzés (FAM) élettani hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nagyfeszültségű Laboratórium A feszültség alatti munkavégzés (FAM) élettani hatásai Göcsei Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar

Részletesebben

Csapadékmaximum-függvények változása

Csapadékmaximum-függvények változása Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési

Részletesebben

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és

Részletesebben

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja László András Wigner Fizikai Kutatóintézet, Részecske- és Magfizikai Intézet 1 Kivonat Az erősen kölcsönható anyag és fázisai Megfigyelések a fázisszerkezettel

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei 1. Mechanika Newton törvényei Mozgásformák Munka, energia Folyadékok és gázok mechanikája 2. Hőtan, termodinamika Hőtágulás Állapotjelzők, termodinamikai

Részletesebben

A Földtudományok Osztálya és bizottságai beszámolója a 2012. évről

A Földtudományok Osztálya és bizottságai beszámolója a 2012. évről A Földtudományok Osztálya és bizottságai beszámolója a 2012. évről Budapest, 2013. február 20. Tartalom: Tartalom A földtudományok feladata A Földtudományok Osztálya és bizottságai összefoglaló beszámolója

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben