Borderline 1. A tünetek összefoglalása Identitászavarok: Hangulati zavarok: Észlelési zavarok: Viselkedési zavarok: 8)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Borderline 1. A tünetek összefoglalása Identitászavarok: Hangulati zavarok: Észlelési zavarok: Viselkedési zavarok: 8)"

Átírás

1 1 Borderline 1. A borderline fogalmát a pszichoanalitikus Adolf Stern használta először 1938-ban a betegek egy olyan csoportjának jellemzésére, akik betegebbnek tűntek, mint a neurotikusok, de kevésbé betegnek, mint a pszichotikusok. A fogalmat sokáig alig használták, majd a 70-es években egy másik pszichoanalitikus, a Freudot újraértelmező Otto Kernberg bevezette a borderline személyiségszerveződés fogalmát, melyet az eredeti definícióhoz hasonlóan a neurózis és a pszichózis határmezsgyéjén elhelyezkedőként határozott meg. Ez a besorolás mára érvényét vesztette, de még mindig nagy hatással van a gondolkodásra, a diagnózisra és a kezelésre. Noha mára inkább a sokféle személyiségzavar egyikeként tekintik a borderline tünetegyüttest, melyet az együtt jelentkező tünetek jellegzetes kapcsolódási módja tesz más zavaroktól elkülöníthetővé, a kiváltó okok pszichoanalitikus megközelítése sokat segít a tünetek megértésében. A tünetek összefoglalása A legszélesebb körben használt mentális megbetegedésekre vonatkozó kritériumrendszer, a DSM IV az alábbiakban foglalja össze a BPD-t. Borderline személyiségzavarban szenved valaki, ha kapcsolatai instabilak, állandóan változik az énképe, ingadozik a hangulata, és nem tudja impulzusait ellenőrzése alatt tartani. Ezt a mintázatot az alábbiak közül lagalább 5 maladaptív vonás megléte fejezi ki: Identitászavarok: 1) A valós vagy elképzelt elhagyatás elkerülése érdekében tett kétségbe esett erőfeszítések. 2) Állandó ürességérzés. 3) Állandóan változó érzések azzal kapcsolatban, hogy ki ő és miben hisz. Hangulati zavarok: Észlelési zavarok: Viselkedési zavarok: 4) Érzelmi labilitás, hangulati ingadozás, intenzív szomorúság, ingerlékenység és szorongás váltakozásával. 5) Intenzív és erősen hullámzó kapcsolatok másokkal, melyeket az idealizálás és a leértékelés szélsőségei közti váltakozás jellemez. 6) A harag mértéke gyakran nincs arányban a kiváltó körülményekkel, düh kontrollálása nehézségekbe ütközik. 7) Stressz hatására paranoid gondolatok (úgy érzi, üldözik, megvetik, kinevetik, hülyének nézik, nem szeretik, csak elviselik) vagy súlyos disszociatív tünetek megjelenése (úgy érzi, elkülönül önmagától, mintha álomban lenne). 8) Az esetlegesen önromboló impulzusok (túlköltekezés, óvatlan autóvezetés, falásrohamok, szex, alkohol, drog) ellenőrzés alatt tartásának nehézségei. 9) Visszatérő öngyilkossági kísérletek vagy önsebzés, öncsonkítás.

2 2 Diagnosztikus nehézségek A borderline személyiségzavar nagyon sokoldalú problematikával rendelkezik, és a diagnózissal és kezeléssel kapcsolatos gondok nagyrészt a mai napig megoldatlanok. Azt írja az egyik cikk, hogy fiatalok betegsége, rendszerint serdülő- vagy fiatalkorban kezdődik. Egy másik, agressziókutatással foglalkozó szerző pedig azt írja, hogy az antiszociális személyiségzavar, a viselkedési zavar, a borderline személyiségzavar és az ellenkező-kihívó magatartás az agresszióval járó rendellenességeknek egy külön típusa. Ezeket a zavarokat az az ellenséges viszony köti össze, amely ezeket az embereket a társadalomtól és környezetüktől elválasztja. Az antiszociális személyiségzavar és a viselkedészavar közötti kapcsolat már a leírásból nyilvánvaló; ugyanannak az embernek a diagnózisa viselkedészavar, amíg 15 évesnél fiatalabb, ill. antiszociális személyiségzavar, ha már elmúlt 15 éves. Bár vannak kis eltérések, lényegében a BPD az antiszociális zavar enyhébb formájának tekinthető, és nagyjából ugyanez a viszony áll fenn a viselkedészavar és az ellenkező-kihívó magatartás között. Ez az összes rendellenesség kora gyermekkorban kezdődik és áthúzódik a felnőttkorba. Kevés szerencsés kivételtõl eltekintve a borderline-személyiségzavarban szenvedõk tulajdonképpen nem szoktak benn maradni a terápiában. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság a legfrissebb BPD-vel kapcsolatos terápiás irányelveiben úgy fogalmaz, hogy ez az egyik legbonyolultabb és legnehezebb probléma, amellyel a pszichoterapeuták találkoznak. Azt, hogy nagyon nehezen kezelhetõek, nagyrészt éppen borderlineszemélyiségvonásaiknak köszönhetik. Fõbb jellemvonásaik erõsen változóak, akár egy személyen belül is. Egy borderline-ember nem rendelkezik az összes, a szindrómára jellemzõ tünettel - egyúttal attól, hogy valakiben több borderlineszemélyiségvonás megtalálható, még nem feltétlenül szenved ebben a betegségben. A borderline-ok helyzete leginkább a szerencsétlen állatorvosi lóéhoz hasonlítható, aki majdnem minden nehezen kezelhetõ vagy visszataszító pszichiátriai betegség tüneteit mutatja. Emiatt a gondok már a diagnózis felállításánál kezdõdnek. Sok borderline-beteget más diagnózis alapján kezelnek. Amely vonások viszont általánosságban jellemzik mindannyiukat, az a szélsõséges emocionális instabilitás, állandóan változó énkép, az ellentmondásosság, bizonytalanság, és a maga- és mások felé irányuló agresszió. A valósággal, önmagukkal és más emberekkel való kapcsolataikban bizonytalanok. A borderline-ember a körülötte levõket tükörként használva önmagához akar eljutni, ugyanis csak a visszajelzéseken keresztül képes érzékelni önmagát és megbizonyosodni létezésérõl. Ezért folyton kapcsolatok kiépítésén fáradozik, képtelen elviselni az egyedüllétet, és minden igyekezetével azon van, hogy elkerülje a fizikai egyedüllétet és a magányt, amiben a visszajelzés hiányával elveszik õ maga is. A másoktól kapott visszajelzések viszont olyan változatosak és ellentmondásosak, mint a borderline-személyiség maga; a másokban való csalódás önmagában való csalódás is. Ennek veszélyét hordozza magában minden kapcsolat: retteg a kapcsolattól magától is, és annak elvesztésétõl is. Másokra vetíti ki önmagát így bármirõl beszél is, tulajdonképpen önmagáról van szó. Az ellentmondásos visszajelzésekbõl fakadóan is jellemzõ a bizalom és az önbizalom hiánya, valamint a hajlam mások manipulálására, amelyet néha mindent felülmúló érzékenységük és

3 3 fogékonyságuk tesz lehetõvé. Sokszor üresnek érzik magukat, unatkoznak, nem bírják önmaguk társaságát.túl korán vonódnak be mélyen egy kapcsolatba: kiadják magukat és könnyen függővé, sőt tapadóvá válnak. Ez gyakorta elijeszti a reménybeli partnert, és épp a kezdetektől rettegett visszautasításhoz vezethet. Elkeseredett, impulzív cselekedetekhez folyamodhat a fájdalmas, végtelennek tűnő érzelmek, mint a magányosság, düh gyors megoldására. Ilyen viselkedés lehet az alkohol vagy más tudatmódosító szerek fogyasztása, falásrohamok, impulzív szexuális viselkedés, szerencsejáték, vásárlási láz és más önromboló cselekedetek, melyek újabb és újabb fájdalmas érzelmekhez vezetnek. Ilyenkor a dühe elűzi azokat, akik a leginkább képesek lennének megnyugtatni. Az intenzív, szélsőséges érzések gyakorta változnak dühvé, mely mások felé kirohanások, tettlegesség, önmaga felé öngyilkossági kísérletek, vagy szándékos önsebzés, öncsonkítás formájában nyilvánulhat meg. Az önmegsebzés és az öncsonkítás a BPD legveszélyesebb és legijesztőbb jellemzője, de nem jelenik meg mindenkinél. Jellemzõ rájuk a bûnbak keresése, és hogy saját hibáikat másokra vetítik ki így gyûlölt énjüket pusztítják másokban is. Sõt, agresszivitásuk elsõ védelmi vonaluk is egyben, az ütést megelõzõ védekezés. Ilyen kitöréseik miatt nem képesek tartós, jó kapcsolat kialakítására, bármennyire szeretnék is azt. A biztonságot keresik, gyakran egy teljesen ismeretlen ember képe köré csoportosítják az összes általuk vágyott jót, e kép köré rakódik le minden pozitív tulajdonság. E maguk által felépített képekben szinte az elsõ adandó alkalommal csalódnak, s új megváltó keresésébe és megfestésébe fognak. Ennek a folyamatnak az ellenkezõje is jellemzõ: a képzeletükben a legkülönfélébb tulajdonsággal felruházott ismeretlen lesz a minden rossz tulajdonsággal felruházott bûnbak, minden szenvedés forrása. E két személy lehet egy és ugyanaz. Ez a végletes idealizálás és leértékelés jellegzetes borderlinevonás, amely irányulhat egyidejûleg ugyanarra a személyre is, vagy éppen önmagára. A terápiás kapcsolat megnehezítõje ez: a terapeutától csodát várnak és õ a minden fájdalomért felelõs bûnbak is egyben. Tehát a borderline-személyiség viselkedésével maga akadályozza meg azt, amit minden erejével elérni próbál: a biztonságot nyújtó kapcsolat kiépítését. Kötődéskutatások A kötődésviselkedés ismerete és mélyebb megértése nélkül nem lehet a BPD kialakulását értelmezni. A kötődésviselkedés az érzelmi élet legfőbb szabályozója, és központi szerepet játszik a normális neurofiziológia kialakulásában. Az anya és a csecsemő az érzelmek cseréjén keresztül befolyásolják egymás belső struktúráját. Ezek a korai élmények az implicit memóriában tárolódnak, és így hosszú távon képesek hatni a viselkedésre, a fontos személyekhez való kapcsolódás milyenségére. Mindezen túl, terápiás szempontból is fontos ismerni a kötődéselméletet. Kutatások sora alapozza meg azt a hipotézist, hogy léteznek analógiák az anyagyerek, ill. a terapeuta-páciens kapcsolat között. Ezek az analógiák az érzelmek cseréjén, a kötődés típusán alapulnak és befolyásolják a személyiség alakulását.

4 4 A terápiás gyakorlatban ma a mentalizációs deficit felől közelítik meg a BPD-t, a mentalizáció mélyebb megértéséhez pedig a kötődéskutatások adták a leglényegesebb hozzájárulást. A borderline-betegek kötõdési rendszere torzult. A korai deprivációs és szeparációs vizsgálatok hatása, az angol John Bowlby pszichiáter kötődéselmélete a mai napig hatással van arra a szemléletünkre, hogy az anyai szeretet olyan fontos a mentális egészséghez, mint a vitaminok és a fehérjék a testi erőnléthez. Az anyával való kapcsolat minden későbbi szociális kapcsolat prototípusa, a gyerek itt tanulja meg, hogy mit várhat el másoktól, ill. hogy neki mit kell nyújtania. Bowlby eredetileg pszichoanalitikus képzettségű volt, elmélete történetileg a pszichoanalitikus tárgykapcsolati elméletek alternatívájaként jött létre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1950-ben arra kérte fel Bowlby-t, hogy végezzen vizsgálatokat az intézetben nevelt gyerekek mentális problémáival kapcsolatban ben megfogalmazott, máig érvényes elméletét a kötődés etológiai-evolúciós elméletének is szokták nevezni. Ennek főbb pontjai a következők: a kötődési viselkedés velünk született késztetés, vagyis a csecsemő születésétől kezdve rendelkezik olyan viselkedési mintázatokkal, amelyek elősegítik a közelséget és a kontaktust az anyával (pl. sírás, nevetés, kapálózás, stb.). fontos az anya válaszkészsége a csecsemőnek erre a viselkedésére a gyerek életének korai szakaszában létezik egy érzékeny szakasz, amikor ennek a kötődésnek ki kell alakulnia. A kötődés elmélet alapelve, hogy a közelség fenntartása az evolúciós alkalmazkodás szempontjából a túlélést szolgálja. Bowlby szerint két alapfeltétele van a veszélynek; az egyik az életet közvetlenül veszélyeztető dolgokra vonatkozik. A másik maga a szeparáció akár van konkrét veszély, akár nincs, mivel a biztonságos bázistól való távolság, a kapcsolat, a segítség lehetőségének a hiánya önmagában veszélyforrás. Ezért a konkrét veszély és a szeparáció is reális veszély. Evolúciós szempontból a kötődési viselkedési rendszer növeli a túlélés esélyeit, a funkciója a túlélés elősegítése. Abban a természeti környezetben, melyben kialakultunk, a csecsemő gyámoltalan és sérülékeny, anyjához közel kell maradnia az életben maradás érdekében. Ez ellen hat a gyerek késztetése, hogy felderítse a környezetét, vagyis mindazok a tevékenységek, amelyek eltávolítják az anyjától. Bowlby azt feltételezte, hogy létezik valamilyen mechanizmus, amely egyensúlyt teremt a gyerek biztonsági szükséglete és a változatos tanulási tapasztalatok igénye között. Ezt a mechanizmust nevezte el kötődésnek. Azt mondja, hogy a kötődés egy jól fejlett szabályozó rendszer, amely normálisan az első életév folyamán fejlődik ki. Amikor az anya és a gyerek közötti távolság túlságosan megnő, egyik vagy másik nyugtalankodni kezd, és a távolság csökkentésére törekszik. Ugyanúgy, ahogy a csecsemők izgalomba jönnek, ha az anyjuk otthagyja őket, az anyák is nyugtalankodni kezdenek, ha a gyerekek a látóterükön kívülre kóborolnak. A kötődés a gyereknek a biztonság érzetét biztosítja. Először az anya viseli a nagyobb felelősséget a kötődési

5 5 rendszer egyensúlyának a fenntartásáért, mert a csecsemők csak nagyon kevésre képesek. Később, ahogy a gyerek egyre több időt tölt távolt az anyjától, az anya gyerek pár egy átmeneti állapotba jut, ahol a rendszer egyensúlya fenntartásának felelősségében osztoznak. Ez az átmeneti fázis évekig tart. A pótanyával nevelt kismajmok későbbi sérült társas viselkedése a kutatók figyelmét arra irányította, hogy jelentős szerepe van az anyai válaszkészségnek a normális társas interakciók fejlődéséhez. Azt vizsgálták, hogy milyenfajta kötődési rendszer, anya-gyerek interakció szolgáltatja a leghatékonyabb alapot az emberi társas kapcsolatok fejlődéséhez. Ainsworth dolgozott ki egy eljárást az anya-gyerek kapcsolat biztonságosságának mérésére, amelyet idegen helyzetnek nevezett el. Ennek az eljárásnak a fő célja annak megfigyelése volt, mennyire különbözően reagálnak a csecsemők az idegenekre, amikor az anyjukkal vannak, amikor egyedül hagyják őket, és amikor újra találkoznak az anyjukkal. Ainsworth szerint a különböző válaszminták különböző fajta kapcsolatot tükröznek. Úgy találták, hogy az idegen helyzet tesztben az anya visszatérésére adott reakció a kulcsmozzanat. A nélkül, hogy további részletekbe mennék ezzel kapcsolatban, csak felsorolom, hogy lényegében biztonságosan és bizonytalanul kötődő kategóriákat állítottak fel a kutatók, ezeket aprólékosan leírták. Megállapították, hogy a gyerek tulajdonságai is hozzájárulnak a kötődés minőségéhez. Ami minket a BPD szempontjából érdekel az az, hogy az utóbbi években gyakran használnak egy további kategóriát, a zavarodott, dezorientált gyerekek csoportját is, akiknél az idegen helyzetben nem találnak koherens viselkedési mintázatot. A dezorientált/dezorganizált kötődési viselkedést okozó hatások a szülõk közti rendszeres és súlyos konfliktusok, a mellõzöttség, az elhúzódó, ismételt szeparációs élmények, a bántalmazás és a szexuális zaklatás. Ilyen környezetben és élmények hatására a gyerek kötõdési rendszere olyan módon formálódik, ami megnehezíti vagy egyenesen lehetetlenné teszi később az emberekhez való adekvát, kielégítő kapcsolódását. Mivel sokkal több gyermeket érnek ilyen negatív hatások, mint ahányan késõbb borderline-személyiséggé válnak, és mivel ezen gyermekkori élmények késõbb kiküszöbölõdhetnek, a gyermekkori dezorientált/dezorganizált kötõdési viselkedésminta és a fenõttkori borderline-kórkép megjelenése közt nincs lineáris kapcsolat. A tények azt mutatják viszont, hogy az összefüggés tagadhatatlan, csak éppen a borderline-embereket ezek a negatív hatások halmozottan érték. A betegség kialakulásában rengeteg egyéb tényezõ is szerepet játszik, amelyeknek egy része máig nem tisztázott. (Különös figyelmet kapnak például a biológiai, esetlegesen genetikai háttér felderítésére irányuló kutatások.) A borderline érzelmi instabilitása, kapcsolataiban való bizonytalansága a kötõdési rendszer kialakulásakor, fejlődésekor átélt élmények eredménye. A borderline-beteg létének tragikuma abból a kötõdési viselkedésbõl fakad, amit a bizonytalanság ellen védekezésül fejlesztett ki, s amely viselkedés a biztonságot nyújtó kapcsolat létrehozására és fenntartására alkalmatlan!

6 6 Mentalizáció, reflektív funkció Az utolsó tíz évben a fejlõdés-lélektani kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a kisgyermekek már egész korán rendelkeznek azzal a figyelemreméltó képességgel, hogy a maguk és mások viselkedését mentális állapotok, például vágyak és vélekedések függvényében értelmezzék. Reflektív funkciónak azt a képességet nevezzük, amelynek segítségével a gyermek nemcsak a másik személy felszíni viselkedésére tud reagálni, hanem saját magának a másik vélekedéseirõl, érzéseirõl, vágyairól vagy terveirõl alkotott elképzeléseire is. A reflektív funkció avagy mentalizációs képesség teszi lehetõvé a gyermek számára más személyek gondolatainak "olvasását". A tudati állapotok tulajdonításával a gyermekek más személyek viselkedését értelmessé és elõvételezhetõvé teszik. Mások cselekvéseinek jelentését vizsgálni így egy olyan képesség, mely elõfutára annak a késõbbi képességnek, melynek segítségével a gyerek címkézi, illetve értelmet tulajdonít saját pszichológiai élményeinek. Ez a képesség alapját képezi az érzelemregulációnak, az impulzuskontrollnak, a szelf-monitorozásnak és a szelf-ágenciának, melyek a szelf-szervezõdés építõkövei. Úgy gondoljuk, hogy a mentalizációs képesség minõsége egyben fontos meghatározója a szelf-szervezõdésben megjelenõ azon individuális különbségeknek is, amelyek az én-tudatosság, az autonómia, a szabadság és a felelõsség területén tapasztalhatók. Az intencionális hozzáállás nemcsak a másik személy, hanem az egyén saját viselkedésének magyarázatára is szolgál, ily módon létrehozva a szelf-élmény folyamatosságát, amely a koherens szelfstruktúra alapját képezi. A gyermeknek a szüleihez fűződő érzelmi kapcsolata döntő szerepet játszik az interakciók mentális értelmezésének kialakulásában. A tudati állapotok megismerésének alapját a társas világ komplex és sokszor érzelmileg erõsen fûtött interakciói képezik. Erre utalnak azok a tanulmányok, amelyek kimutatták, hogy a családi interakciók természete, a szülõi kontroll minõsége az érzelmekrõl szóló szülõi beszéd mennyisége, illetve az érzelmek megbeszélésének színvonala mind befolyással van az intencionális hozzáállás kialakulására. A családi kapcsolatoknak a tudatelmélet elsajátításában betöltött fontos szerepére utal az is, hogy a testvérek jelenléte pozitívan hat az úgynevezett "hamis vélekedés" feladatokban mutatott teljesítményre. A fő kérdés, vajon hogyan kezd a gyermek a saját mentális állapotairól érzések, vélekedések, vágyak stb. terminusaiban gondolkodni. Egy tanulmányban arra próbáltak a kutatók választ keresni, hogy hogyan befolyásolják a szülõ-gyermek kapcsolatok a mentális állapotok reflektív megértésének kialakulását. A reflektív funkció csecsemõkori gyökerei A gondozó már a gyermek születésekor nem verbális módon közvetíti a gyermek felé, hogy felismeri gyermeke intencióit. A születéstõl öt hónapos korig a csecsemõ és a gondozója közötti közvetlen érzelmi jelzések játsszák a kulcsszerepet a gyermek érzelemreprezentációs képességének fejlõdésében.

7 7 Ezek az interakciók azonban még nem nevezhetõek szimbolikusnak vagy mentalizálónak: a csecsemõ még nem reprezentálja a gondozó vágyait és gondolatait. Mindazonáltal, az elsõ év második felében a csecsemõ már képes a másik viselkedését jövõbeli helyzetek, azaz célok szempontjából értelmezni. Hat és tizennyolc hónapos kor között a gyermek kommunikációja ilyenkor már szándékosnak tûnik, amennyiben a gyermek ebben a fázisban már erõfeszítéseket tesz arra, hogy a kommunikáció - sikertelen gesztusok következtében megszakadt - folyamatát helyreállítsa, és így bizonyos mértékben képes felismerni a saját és a másik érzelmi állapotait, észleléseit, intencióit. A szorongás például elõször csupán a fiziológiai állapotok változásainak, viselkedéseknek és gondolatoknak zavaros keveréke lehet a csecsemõ számára. Amikor az anya visszatükrözi a csecsemõ szorongását, ennek percepciója megszervezi a gyermek élményét, és így már mintegy "tudni" fogja, mit érez. A tükrözés csak akkor éri el adaptív célját, ha a csecsemõ élményéhez nem áll sem túl közel, sem túl távol. Amennyiben a tükrözés túlontúl hû, annak észlelése maga is félelmet kelthet, s így elveszítheti szimbolikus potenciálját. Amennyiben a szülõi tükrözés teljesen elmarad, vagy a szülõi válaszreakciókat uralják az anya önmagába forduló érzései, a szelf-fejlõdés folyamatai súlyosan károsulhatnak. Azok az anyák tudták pl. oltás után legsikeresebben megnyugtatni nyolc hónapos gyermeküket, akik az injekció beadását követõen rögtön visszatükrözték a csecsemõ negatív érzelmi állapotát, de ugyanakkor ez a tükrözött érzelem más affektusokkal vegyítve jelent meg viselkedésükben (például mosolygással, kérdezéssel vagy mókázó kifejezéssel keverve). Az ilyen úgynevezett "összetett érzelmi kifejezésekbe" ágyazott érzelemtükrözés (Fonagy és Fonagy, 1987) biztosítja, hogy a csecsemõ egy - a saját érzelmi állapotával analóg, de azzal nem azonos - érzelmet észlel, s így a szimbólumalkotás folyamata megindulhat. Ily módon a szelf affektusai és a szülõ érzelmei közötti reprezentációs illesztés az érzelmi kommunikáció során sajátos információs forrással szolgál a csecsemõ számára saját belsõ állapotainak természetét illetõen. Tehát a szülõi érzelemtükrözéses reakciók központi szerepet játszanak az érzelmi állapotok tudatosításában és az affektív kontroll kialakulásában. A tükrözéses interakciók ugyancsak hozzájárulnak a mentális világ megértésének kialakulásához, melynek következtében a csecsemõ vágyak és érzelmi állapotok tulajdonításával kezdi értelmezni mások, illetve saját cselekedeteit. Véleményünk szerint a csecsemõ érzelmei és a gondozó kontingens tükrözéses reakciói közötti reprezentációs illesztés központi tényezõje az érzékeny gondozói attitûdnek, mely elõsegíti mind a biztonságos kötõdés kialakulását, mind pedig a mentalizációs képesség kifejlõdését. Általánosan elfogadott, hogy mivel a szelf csak a másik kontextusában létezik, a szelf fejlõdése egyenértékû a szelf kapcsolati élményeinek összességével. Az eredmények azt sugallják, hogy a csecsemõ a kötõdési viszonyokra vonatkozóan független modelleket, szelf-másik sémákat alakít ki az egyes gondozókkal (az apával, illetve az anyával) való elmúlt interakciók története alapján. Másfelõl úgy tûnik, hogy ezeknek az interakciós élményeknek a

8 8 minõsége kapcsolatban áll a gondozó saját kötõdési történetének reprezentációival. A csecsemõkori kötõdés és a fejlõdõ szelf Elgondolkodhatunk mindezen tényezõk hatásáról a csecsemõ szelf-érzésének fejlõdésére nézve is. Tudjuk, hogy az "elkerülõ", A-típusú csecsemõ a szeparáció hatására nem mutat negatív affektusait kifejezõ viselkedéses jegyeket, holott számottevõ fiziológiai stresszreakciót él át. Crittenden arról számol be, hogy bántalmazott kisgyermekek hamis pozitív érzelmeket mutatnak, amelyek nem felelnek meg valódi érzéseiknek. Szélsõséges esetben a gondozó védekezéseinek internalizációja nem csak az aktuális emocionális élmények adekvát reprezentációjának és kimutatásának hiányához vezet, hanem a hamis internalizáció köré épülõ szelf-élmény kialakulásához is. A biztonságos csecsemõ "mentalizáló" gyermekké válik A kötõdés biztonsága szignifikánsan kapcsolódik a szimbolikus képességekhez általában, és ezen belül a korai mentalizációs képességhez. Azok a gyerekek, akik harmadik életévükben könnyedebben vesznek részt kooperatív interakciókban, különösen a közös mintha-játékokban, fejlett mentalizációs képességet és érzelemmegértést mutatnak. Longitudinális kutatások megfigyelései azt mutatják, hogy csecsemõkorban az anyjukhoz biztonságosan kötõdõ gyerekek, óvodáskorukban sokkal inkább vonódnak bele fantáziajátékokba, mint az elkerülõ gyerekek, akiknek az ilyen típusú játéka kevesebb és szegényesebb is. Arra is vannak bizonyítékok, hogy biztonságosan kötõdõ gyerekek könnyebben használják felnõttek segítségét játékuk elmélyítése céljából. Biztonságosan kötõdõ gyerekek nagyobb valószínûséggel vonódnak bele olyan aktivitásokba, amelyek feltételezik a bizalom egy olyan fokát, amelyben a gyerek képes a másik valóságészlelésére támaszkodni. Kísérleti eredmények szerint az érzelmekrõl és az emberek viselkedései mögött húzódó indokokról való társalgás összefüggésben van a reflektív funkció korai fejlõdésével. Azok a háromévesek, akiknek az édesanyja spontán módon megmagyarázta érzelmeit egy feladat elvégzése során, fejlettebb érzelemmegértést mutattak tizenöt hónappal késõbb. Egy biztonságos anya-gyerek diád olyan interakciós mintái, mint a közös játék, a nyugtatás vagy a mókázás szintén olyan helyzetek, melyekben az anya mentális állapotokra vonatkozó értelmezése különösen elõsegíti a reflektív funkció fejlõdését. A biztonságos kötõdés a gondozó és a gyermek között olyan verbális interakciós mintázatot teremthet meg a késõbbiekben, amely segíti az érzésekrõl és szándékokról való gondolkodást. A beszédnek központi szerepe van a mentalizáció fejlődésében. A társalgásba bevonódás élménye már önmagában is azt modellálja a gyermekek számára, hogy az emberek információk adói és fogadói. Az informatív társalgás szerkezete (például amikor valaki elmesél egy eseményt a másiknak, amelynek az nem volt tanúja, vagy a véleményegyeztetés, vagy információs hiányok pótlása) magában

9 9 hordozza azt az információt, hogy a társalgási partnerek eltérnek egymástól abban, amit tudnak és hisznek a társalgás témájáról. A hatékony kommunikációhoz szükséges, hogy a közös tudás és vélekedések hiányai felismertek és megbeszéltek legyenek. A testvérekkel folytatott interakció javítja a tudatelméleti feladatokon mutatott teljesítményt. Független kutatások alátámasztják a csecsemõkori biztonságos kötõdés és a kortárscsoportban mutatott kompetencia - például a szociális orientáció, a reciprocitás, a népszerûség, az empátia - közötti erõs kapcsolatot. A kortársakkal való interakció növeli annak a lehetõségét, hogy a gyereknek szimulálni kell vagy el kell képzelni, hogy mit látna, gondolna vagy érezne, ha saját maga lenne a másik helyzetében. A szociális világ a gyerek saját mentális szelf-érzését segíti elõ komplex nyelvi és interakciós folyamatokon keresztül, ami oda vezet, hogy a csecsemõ végül maga is osztani kezdi azt a feltételezést, hogy saját és a másik viselkedése (szimuláció vagy a gondozó és mások közötti hasonló helyzetek megfigyelése segítségével) mentális állapotok terminusaiban megérthetõ (Fonagy és Target, 1996; Target és Fonagy, 1996). A gyermekek kulturális aktivitásokban való részvételen keresztül sajátítják el az emberi viselkedés kultúrájukra jellemzõ megértését. Amennyiben tényleg létezik egy olyan kritikus "tanoncidõ" a fejlõdésben, melynek során a kortársakkal és a gondozókkal való interakciók elõsegítik a mentális fogalmak használatának elsajátítását, akkor a biztonságos kötõdés ennek a tanulási folyamatnak a katalizátora lehet. A biztonságosan kötõdõ gyerekek könnyedebben fedezik fel a szociális világot és inkább készek részt venni benne, ami ily módon megmagyarázhatja a jobb mentalizálási készségeiket. Elõször is idézzük fel Fonagy (1997) eredményeit, melyek azt mutatták, hogy az anyának a kötõdési interjú alapján még a gyermek születése elõtt megállapított kötõdési típusa jól elõre jelezte a gyermek ötéves kori tudatelméleti feladatokon mutatott teljesítményét. Úgy gondoljuk, hogy van arra bizonyíték, hogy a gondozó valami olyannal járul hozzá a késõbbi szülõ-gyerek kapcsolathoz, amely már a gyerek születése elõtt megvolt, s amely kritikus lehet a gyermek kötõdési biztonsága és mentalizációs képessége szempontjából. Mi lehet ez a képesség? Azt biztosan tudjuk, hogy csecsemõkorban a biztonságosan kötõdõ gyermek édesanyja érzékenyebb a gyermek szükségletei iránt. A szülõ azon képessége, hogy saját szüleinek mentális állapotait elképzelje, jól megjósolja a csecsemõje kötõdési biztonságát vele. Az anya mentalizáló képessége mind közvetlen, mind pedig közvetett módon is kapcsolatban állt a gyerek tudatelméletével. Így a gyerek kötõdési biztonsága csak az egyik tényezõ, az anya azon képessége, hogy az embereket (beleértve a gyereket is) mentális lénynek tekinti, szintén fontosnak látszik. Összefoglalva tehát a fenti adatok azt sugallják, hogy a gondozó és a csecsemõ kötõdésének szervezõdését és a gyerek mentalizációs képességének korai megjelenését egy közös mechanizmus támasztja alá. Reflektív szülõi attitûd és a mentalizáció kialakulása Elképzelésünk szerint a tudatelmélet elsajátítása a csecsemõ és gondozója közötti interszubjektív folyamat része.

10 10 Az érzékeny gondozó a síró gyermeket látva arra gondol: "Szeretnéd, hogy tisztába tegyelek?", "Jó lenne, ha felvennélek?" Így tehát nem csupán a gyermek fizikai állapotára reagál, azaz nem azt a kérdést teszi fel magában, hogy "Nedves lett a feneked?" vagy "Hosszú ideje álldogálsz már itt?". Így az érzékeny szülõ képes áthidalni a gyermek számára a fizikai valóságra, illetve a belsõ állapotokra irányuló figyelem közötti szakadékot úgy, hogy a csecsemõ azonosítani tudja a belsõ és a külsõ élmények közötti megfeleléseket. Ennek következtében a gyermek végül is arra a belátásra jut, hogy a szülõ iránta tanúsított reakcióit úgy képes leginkább racionális magatartásként értelmezni, ha feltételezi, hogy saját magának belsõ mentális állapotai, vágyai és vélekedései vannak, amelyekre a szülõ viselkedése irányul. Anélkül, hogy ezt tudatosan tenné, reakcióival a gondozó mentális állapotokat tulajdonít a csecsemõnek, úgy kezeli, mint tudattal bíró személyt. Ez mindennapi és nem tudatos attitûd, amely rutinszerûen érvényesül a szülõ-gyermek interakciók során. A szülõk azonban nem egyformán látják el ezt a tudatépítõ természetes funkciót. Egyesek mintegy kiélezett érzékenységgel reagálnak még a legkisebb és legkorábbi intencionalitást sugalló viselkedéses jegyekre is, míg mások csupán jóval egyértelmûbb indikációk esetén tulajdonítanak mentális állapotokat a csecsemõnek. Megint mások szisztematikusan félreértelmezik a gyermek belsõ állapotait, s ennek megfelelõen reagálnak rá, ennek következtében pedig a gyermek kialakuló szelfreprezentációja eltorzul. A gyermek fejlõdése és a saját és a másik mentális állapotainak észlelése így gondozója mentális világának megfigyeléseitõl függ. Annyiban válik képessé mentális állapotok percepciójára, amennyiben a gondozó viselkedése implikálja az ilyen állapotok létezését. Ezt segíti elõ például a közös mintha-játékokban való részvétel (mint azt a mintha-játék és a korai mentalizáció közötti korreláció is mutatja), vagy a mindennapi interakciók (fizikai gondozás, nyugtatás, társalgás a kortársakkal), melyek szintén állapotok megosztását vonják maguk után. Ez az, ami az olyan, mentális állapotra vonatkozó fogalmakat, mint a gondolkodás, interszubjektívvá teszi; a mentális állapot fogalmak lényegi része az élmények megosztottsága. Így elmondható, hogy a szülõnek a gyermek pillanatonként változó mentális állapotainak megfigyelésére irányuló képessége áll az érzékeny szülõi magatartás középpontjában, amelyet a kötõdéselméleti szakemberek a biztonságos kötõdés elsõdleges elõfeltételének tekintenek. A biztonságos kötõdés pedig optimalizálja a tudatolvasás kialakulásának feltételeit. A biztonságosan kötõdõ gyermek biztonságban érzi magát, amikor mentális állapotokat tulajdonít gondozójának. Ezzel szemben az elkerülõ, A-kötõdési kategóriájú csecsemõk inkább elkerülik azt, hogy a szülõ mentális állapotaira gondoljanak, míg az ellenálló, C-kategóriájú gyermekeket annyira elfoglalja a saját szorongásukra való figyelés, hogy nem is nagyon jut el hozzájuk a gondozó esetleges interszubjektív reflexiója. Az úgynevezett dezorganizált/dezorientált D-kategóriájú csecsemõk egy sajátos profilt mutatnak: különleges figyelemmel monitorozzák a szülõ cselekedeteit prediktáló viselkedéses jegyeket, és így speciálisan érzékenyekké válhatnak a másik intencionális állapotaira. Noha ezek a gyerekek ily módon jobban képesek a szülõ viselkedésének mentalizációs magyarázatára, a náluk megjelenõ mentalizáció mindazonáltal nem játszik olyan központi és hatékony szerepet a

11 11 szelf-szervezõdésben, mint ahogy az a biztonságosan kötõdõ gyermekeknél tapasztalható. Úgy gondoljuk, hogy a mentalizáló szelf-szervezõdés kialakulása szempontjából a legfontosabb az, hogy a gyermek megfigyelhesse és biztonságosan explorálhassa az érzékeny és tükrözõ gondozó tudati állapotait, és így azokban felfedezhesse saját magának mint tudati állapotok (vélekedések, vágyak és érzések) által vezérelt személy képét. Sok adat támasztja alá azt a nézetet, hogy a biztonságos kötõdés elõsegíti a pozitív önértékelés és az autonómia kialakulását. A dezorganizált, D-kategóriájú gyermekek, még ha el is sajátítják a mentalizációs képességet, nem képesek azt szelf-szervezõdésükbe integrálni. Ennek több - egymással összefüggõ - oka is lehet: (a) A D-kategóriájú csecsemõ gondozójára kevésbé jellemzõek a gyermek belsõ állapotaira való megbízható és kontingens reakciók, viszont gyakran megfigyelhetõ náluk az ilyen állapotokat szisztematikusan torzító percepció és az ennek megfelelõ reflexió; (b) a szülõ mentális állapota gyakran vált ki intenzív szorongást a gyermekbõl vagy azáltal, hogy ijesztõ viselkedése rosszindulatot, illetve rosszakaratot sugall a csecsemõ iránt, vagy azáltal, hogy a szülõ félelemmel teli viselkedést mutat, ami megint csak félelmet indukálhat a gyermekben; és (c) a gyermek figyelmi kapacitásának túl nagy részét köti le az a próbálkozás, hogy megértse a szülõ viselkedése mögött húzódó indítékokat, s így kevés alkalma nyílik arra, hogy saját állapotaira reflektáljon. Elképzelhetõ, hogy a fenti okok kombinációjának eredményeként a dezorganizált gyermek bizonyos körülmények között igen érzékeny gondolatolvasójává válik gondozójának, de ugyanakkor saját mentális állapotainak ismeretében deficitet mutat. Traumatizált gyerekek esetében, intenzív érzelmek és konfliktusok a mentalizációs folyamat részleges zavarához vezethetnek, így a "minthamûködésmód" bizonyos aspektusai a realitásérzékelõ "pszichés valóság" részévé válhatnak. A háttérben állhat rossz bánásmód vagy a családban elõforduló trauma, mely miatt a környezet nem alkalmas arra, hogy a gondozó játékos módon fejezze ki a gyerek kínzó gondolatait, melyek gyakran ugyanolyan zavaróak és elfogadhatatlanok a felnõtt, mint a gyerek számára. Az óvodáskori merev, kontrolláló viselkedés hátterében dezorganizált kötõdés áll, tekinthetõ olyan részleges mûködési zavarnak, amelynek során a gyerek ugyanolyan intenzitással tapasztalja a belsõ érzéseit, mintha azok valóságos, külvilágban létezõ események lennének.

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A KÖTÕDÉS ÉS A REFLEKTÍV FUNKCIÓ SZEREPE A SZELF FEJLÕDÉSÉBEN * Peter Fonagy és Mary Target

A KÖTÕDÉS ÉS A REFLEKTÍV FUNKCIÓ SZEREPE A SZELF FEJLÕDÉSÉBEN * Peter Fonagy és Mary Target Thalassa (9) 1998, 1: 5 43 A KÖTÕDÉS ÉS A REFLEKTÍV FUNKCIÓ SZEREPE A SZELF FEJLÕDÉSÉBEN * Peter Fonagy és Mary Target A szelf és a szelfhez kapcsolódó fogalmak iránti érdeklõdés az utóbbi idõben jelentõs

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Sématerápia BPD koncepciója. Biztonságos kötődés szükséglete 2012.11.19. BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek

Sématerápia BPD koncepciója. Biztonságos kötődés szükséglete 2012.11.19. BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek Csoportterápiák speciális betegcsoportok esetén: borderline személyiségzavar Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

A KÖTÕDÉS ÉS A BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR * Peter Fonagy Mary Target Gergely György

A KÖTÕDÉS ÉS A BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR * Peter Fonagy Mary Target Gergely György Thalassa (12) 2001, 1: 21 49 A KÖTÕDÉS ÉS A BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR * Peter Fonagy Mary Target Gergely György A kötõdési rendszer mint a homeosztatikus szabályozás A John Bowlby által kifejlesztett

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház A kötődési sérülés meghatározása Intenzív érzelmi stressz helyzetben alakul ki, amikor fokozott az igény a jelentős másik támogatására és ez nem történik meg. Kitüntetett

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban Szőnyi Gábor VIKOTE Kongresszus Budapest, 2014. június 6-7. Miről beszélek és miről nem Van-e magatartáslélektan

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Kétségbeesett erőfeszítés valódi vagy vélt elhagyatás elkerülésére Intenzív, instabil kapcsolatok: idealizálás-lebecsülés Identitászavar: zavaros,

Kétségbeesett erőfeszítés valódi vagy vélt elhagyatás elkerülésére Intenzív, instabil kapcsolatok: idealizálás-lebecsülés Identitászavar: zavaros, Borderline személyiségzavar Séma fókuszált terápiája Borderline személyiségzavar: Kétségbeesett erőfeszítés valódi vagy vélt elhagyatás elkerülésére Intenzív, instabil kapcsolatok: idealizálás-lebecsülés

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére NyugiOvi Program Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére című kiemelt projekthez tartozó ajánlás TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus?

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus? Dr. Simon Fiala Ágnes homeopátiás orvos, pszichoterapeuta Nárcizmus? Nárcizmus? Tartalom 28 éves nőbeteg B.Sz. esetének ismertetése 1. Nárcisztikus személyiségzavar - DSM 5 2. Homeopátiás alkati kritériumok

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben