Készítette: Sipos Anett. ipse.inspiro Üzleti és Közösségi Megoldások Kft.

Átírás

1 1 A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének értékelése a év során a kiskorúak védelméhez kapcsolódóan megtett intézkedésekről; a témához kapcsolódó évi intézkedési lehetőségek Készítette: Sipos Anett ipse.inspiro Üzleti és Közösségi Megoldások Kft.

2 2 A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 2001-ben alakult önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók köztük az Index és az [origo] hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal, és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez. A tagszervezetek évek óta tevékenyen vesznek részt az internetet használó gyerekek védelmében és az internet biztonságossá tételében. Így természetes, hogy az Európa Parlament által a időszakra meghirdetett Biztonságosabb Internet (Safer Internet for Children, SIC) elnevezésű program alapelveit az MTE tagjai is magukénak tekintik, és szem előtt tartják az Európa Unió e területre vonatkozó aktuális irányelveit, és azok szellemében folytatják tevékenységüket - az önszabályozás eszközeivel élve.

3 3 A tanulmány célja Jelen tanulmány célja annak áttekintése, hogy miként valósul meg a kiskorúak védelme az internetes tartalomszolgáltatások körében. A vizsgálat során áttekintettük az internetes tartalomszolgáltatás jogi hátterét, hazai és külföldi vonatkozásban. Sorra vettük a magyar gyakorlatban már meglévő eszközöket a kiskorúak védelme érdekében, és megoldási javaslatot vázoltunk azok összehangolására, kiegészítésére. A tanulmányban jelentős szerepet kap az Egyesült Királyság gyakorlata: a szülők edukációjára és a felhasználói szinten elhelyezett szűrők segítségével történő internetes tartalomszűrésre alapozva a britek komoly erőfeszítéseket tesznek a gyermekek megfelelő fejlődését, és az ezt szolgáló intézkedések széles körben való terjesztéséért. Nagy Britanniában és az USA-ban is egyre inkább támogatják az ilyen tartalomszűrő szoftverek használatát. Egyre több országban ismerik el, hogy a jogi szabályozás ezen a területen hatástalan. A szűrőprogramok használatára ugyanakkor nem köteleznek senkit, de egyfajta demokratikus közmegegyezés van kialakulóban, mely szerint a szülőket képezni kell, hogy a gyermekeiket megtaníthassák, hogyan tudnak védekezni a rájuk leselkedő veszélyek ellen. Ha a szülő tájékozott, meg sem próbálja eltiltani a gyermekét a számítógép és az internet használatától, hisz belátja, hogy gyermeke élete már elképzelhetetlen lesz az internet mindennapos használata nélkül. Az informatikai tudás, és a világháló készség szintű használata elengedhetetlen ahhoz, hogy majd felnőttként boldoguljon a világban. Alkalmazkodnia kell a körülményekhez ahogy azt a kezdetektől teszi az emberiség, ha új kihívással találkozik. Meg kell tanulnia a társadalom legfiatalabb generációjának véleményt formálni, saját és mások kulturális értékeit tisztelni, továbbá a kellemetlen, akár potenciálisan káros tartalmakat az online térben kezelni. Ez elsősorban a szülők, másodsorban az állam felelőssége.

4 4 1. Jogi kitekintés: a vonatkozó szabályozás áttekintése 1.1 Az internet biztonságát szabályozó EU irányelvek és a magyarországi jogszabályok Az ORTT tanulmánya a következőképpen írja le az EU ezzel kapcsolatos osztályozását: Az általános csoportosítás értelmében a jogellenes tartalom körébe tartoznak a nemzetbiztonsági kérdések (bombák készítéséhez adott segítségnyújtás, illegális kábítószerelőállítás, terrorista tevékenység) a kiskorúak (erőszak, pornográfia, a marketing molesztáló jellegű formái), az emberi méltóság (rasszizmus, szexuális beállítottság, vallás, nemzetiség vagy etnikai származás miatti megkülönböztetés), a gazdasági biztonság (csalás, hitelkártyával, kalózkodás, illetve ehhez történő segítségnyújtás), az információbiztonság (rossz szándékú hacker támadás), a magánszféra (személyes adatokkal való visszaélés, elektronikus zaklatás), a személyiség (rágalmazás, meg nem engedett összehasonlító reklám), szellemi tulajdon (a szerzői jog által védett művek, szoftver és zene jogosulatlan terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése) védelme, illetve a gyermekpornográfia elleni küzdelem is. 1 Ártalmas tartalom az, amely ugyan a véleménynyilvánítás szabadságának keretei között terjeszthető, mégis indokolt hozzáférhetőségét csak bizonyos körben (pl. csak felnőtteknek) lehet biztosítani, míg másokat (kiskorúak) éppen az ő érdekükben a hozzáférésben meg kell gátolni. 2 A magyarországi törvényi szabályozás ezt az elvet követve szintén külön értelmezi és kezeli az illegális tartalmak körét a kiskorúak védelmében kategorizálandó online tartalmaktól. 1 AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN/ Készítette: az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának Stratégiai Igazgatósága mellett felállított, az internetes tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoport. A csoport tagjai: Dr. Kovács Krisztina, Dr. Mayer Erika, Dr. Kajdi József, Dr. Lengyel Márk, szerkesztette: Dr. Béki Zoltán Balázs (2001. szeptember 27.) 2 AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN/ Készítette: az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának Stratégiai Igazgatósága mellett felállított, az internetes tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoport. A csoport tagjai: Dr. Kovács Krisztina, Dr. Mayer Erika, Dr. Kajdi József, Dr. Lengyel Márk, szerkesztette: Dr. Béki Zoltán Balázs (2001. szeptember 27.)

5 5 1.2 Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek hatása a magyar szabályozásra Magyarország Alaptörvényének IX és XV. cikkei foglalkoznak a gyermekek jogaival, valamint a sajtó- és véleményszabadsággal. Az ebben foglalt normáknak minden más alsóbb szintű magyar jogszabály meg kell feleljen. Egyrészről: Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. 3 - ugyanakkor ugyanez a normaszöveg rögzíti a vélemény- és sajtószabadsággal kapcsolatos jogokat is. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához 4 valamint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A két szabály közti ellentmondás nyilvánvaló. Ha csak az internetes tartalmakkal kapcsolatos tapasztalatainkat vizsgáljuk, több olyan website, kommunikációs csatorna, közösségi oldal létezik, ahol a vélemény- és sajtószabadság égisze alatt előfordulnak olyan tartalmak, melyek károsan hathatnak egy kiskorú lelki, szellemi fejlődésére. Az ORTT tanulmányában ezeket ún. ártalmas tartalmaknak minősíti. 5 Összegezve, az Alaptörvény rendelkezéseinek figyelembevételével az internetes tartalmak a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében mindannyiunk kötelessége. Az Alaptörvény második és harmadik bekezdése szerint a szülők kötelesek gyermekeikről gondoskodni, és a szülőknek joguk van ahhoz, hogy a gyermekeik neveléséről maguk döntsenek. Biztosítanunk kell kiskorúak számára káros tartalommal szembeni védettséget, miközben megadjuk a szülőnek a jogot a gyermekkel kapcsolatos nevelési elveinek érvényesüléséhez. Ez az álláspont nagyon sokszor előkerül még, mert a tartalomszolgáltatás szabályozásával/korlátozásával kapcsolatos kérdéseknek éppen ez az alapjogi passzus szab korlátot. 3 Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (1) 4 Magyarország Alaptörvénye IX. cikk(1) 5 Ártalmas tartalom: lényegében az, amely ugyan a véleménynyilvánítás szabadsága keretei között terjeszthető, mégis indokolt hozzáférhetőségét csak bizonyos körben (pl. csak felnőtteknek) biztosítani, míg másokat (kiskorúak) éppen az ő érdekükben a hozzáférésben meg kell gátolni.

6 6 1.3 A hazai jogi szabályozás rövid áttekintése A hazai szabályozásban a kiskorúak védelme szempontjából nem kívánatos tartalmak két fő kategóriába sorolhatók. A törvényi szabályozás illegális és káros tartalmakat különböztet meg Illegális tartalmak: Illegálissá tartalmat egyrészt az általános jogszabályok keretében minősíthetnek, például a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény a, mely büntetni rendeli a Tiltott pornográf felvétellel való visszaélést, amely a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséről rendelkezik. Emellett specifikus jogszabályokban is találhatunk illegális tartalommá történő minősítésre példát. Így a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló évi XLVIII törvény (továbbiakban: Grtv ). A Grtv tiltja a gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutató reklámokat, illetve a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló olyan reklámokat, amelyek alkalmasak a gyermek-, illetve fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utalnak, vagy azt ábrázolják, vagy tematikájuk meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus Káros tartalmak: A káros médiatartalmak kérdését két fő törvény rendezi: egyrészt a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (továbbiakban: Smtv ), másrészt a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv. ). Az Mttv. 9. -a hat kategóriába sorolja a műsorszámokat attól függően, hogy azok milyen életkorú nézők számára ajánlottak (az NMHH a korhatár besorolásnál irányadó szempontokról külön ajánlást adott ki az Mttv. rendelkezésének gyakorlati alkalmazását megkönnyítve). A lineáris médiaszolgáltatók által a különböző korcsoportoknak ajánlott műsorszámok meghatározott időintervallumban tehetők közzé az Mttv a alapján. Bár az Mttv. 10..

7 7 (1) e) pontja illetve az Smtv (1) bekezdése az illegális kategóriába sorolja lineáris médiaszolgáltatások esetén a pornográfiát, vagy a szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmazó VI. kategóriába tartozó műsorszámokat, az Mttv (6) bekezdése szerint ezen műsorszámok is közzé tehetők lineáris médiaszolgáltatásban hatékony műszaki megoldás (gyerekzár) alkalmazása esetén. Ezáltal a lineáris médiaszolgáltatások esetén a VI. kategóriába tartozó műsorszámok sem az illegális, hanem a káros tartalmak csoportjába sorolhatók. Lekérhető médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban a káros tartalmakról az Smtv (2) bekezdése illetve az Mttv át kell figyelembe venni. Az Smtv (2) bekezdése általánosságban fogalmazza meg, hogy a pornográfiát vagy szélsőséges illetve indokolatlan erőszakot tartalmazó olyan médiatartalmak, melyek a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének súlyos károsítására alkalmasak, csak oly módon tehetők közzé, hogy a kiskorúak hétköznapi körülmények között nem férhetnek hozzá. Az Mttv. ennél részletesebben rendelkezik. Az Mttv. egyrészt rögzíti, hogy lekérhető médiaszolgáltatások esetén a már említett pornográfiát vagy indokolatlan illetve szélsőséges erőszakot tartalmazó VI. kategóriába, illetve a szexualitást közvetlenül, naturálisan ábrázoló, vagy olyan médiatartalmak melyeknek meghatározó eleme az erőszak azaz az V. kategóriába tartozó műsorszámok esetén szükséges bármilyen intézkedés. Emellett pontosítja, hogy hatékony műszaki megoldás alkalmazása kell ahhoz, hogy a kiskorúak számára az V. és VI. kategóriába tartozó műsorszámok ne legyenek elérhetők. Internetes sajtótermékek esetén az Smtv (3) bekezdése az irányadó, mely leírja, hogy azon médiatartalmak, melyek pornográfiát vagy szélsőséges illetve indokolatlan erőszakot tartalmaznak (tehát azok, amelyek médiaszolgáltatások esetén a VI. kategóriába tartoznának) és súlyosan károsíthatják a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, csak valamely műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával tehetők közzé. Így biztosítják, hogy a kiskorúak ezen tartalmakhoz ne férhessenek hozzá. Az Smtv. emellett megállapítja, hogy ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel tehető közzé. Összegezve: az Mttv. és az Smtv. nem az illegális tartalmakat írja körül, hanem az Mttv I- VI. kategóriát állít fel a médiaszolgáltatások terén a gyermekekre való károsság szempontjából.

8 A hozzáférés ellenőrzése, a hatékony műszaki megoldással kapcsolatos NMHH ajánlás Arról, hogy lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások egyes platformjai esetében milyen hatékony műszaki megoldás alkalmazandó, az NMHH Médiatanácsa ajánlást tett közzé. Bár az ajánlás az internetes médiatartalmak közül csak a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozik, a gyakorlatban az internetes tartalomszolgáltatók általában ezt alkalmazzák az internetes sajtótermékek esetében is. A gyakorlatban a lekérhető médiaszolgáltatások és az internetes sajtótermékek nehezen elhatárolhatók, így egy tartalomszolgáltató nem fog kétféle megoldást alkalmazni médiatartalmai esetében. Az ajánlás 6. pontja vonatkozik az interneten elérhető lineáris és lekérhető szolgáltatások esetén alkalmazott hatékony műszaki megoldásokra. A Médiatanács számos európai példánál sokkal ésszerűbb megoldást fogalmazott meg. Az internettel kapcsolatban minden tartalomra igaz, hogy egy adott államban alkalmazott szigorú szabályozás általában jelentős versenyhátrányt okoz az adott ország szolgáltatóinak. A kérdéses tartalmak más országból amúgy is elérhetők, az internet teljes szűrése lehetetlen. A jogkövető belföldi szolgáltatók viszont sokkal hátrányosabb helyzetből indulnak külföldi, az adott szigorú szabályozás által nem kötött társaikkal szemben. A Médiatanács gyerekzárral kapcsolatos ajánlása egy gyerekszűrő program telepítését javasolja a kiskorúak számára káros tartalom elérése előtti figyelmeztetés mellett. A megoldás előre mutató módon egyrészt nem okoz versenyhátrányt a hazai média tartalomszolgáltatóknak, mivel a káros tartalmakat nem teszi elérhetetlenné, illetve az elérést nem szorítja abszurd ésszerűtlen korlátok közé (mint pl. a német megoldás, ahol a tartalmak eléréséhez szükséges titkos kódhoz a felhasználók csak személyesen a postán, személyi igazolvánnyal történő azonosítást követően férhetnek hozzá). Másrészt jelentősen segíti az edukációt azzal, hogy a szülőknek a nem csak magyarországi tartalomszolgáltatóktól származó káros tartalmak szűrésére is alkalmas gyermekszűrő szoftver telepítését ajánlják (így a külföldi tartalmak problémáját is kezelve). Az ajánlás alapján az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalmak esetén a médiaszolgáltató kötelezettségei: A médiaszolgáltató az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalom forráskódjához olyan azonosítókat (pl. "metatag"-et) rendeljen hozzá, amelyek utalnak a

9 9 médiatartalom Mttv. szerinti korhatár-kategóriára, és egyes ingyenesen elérhető otthoni tartalomszűrő-alkalmazásokkal (szülői gyermekzár-programok) felismerhetők. Amennyiben az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalom megfeleltethető az Mttv. V. és VI. korhatár-kategóriájának, akkor a médiaszolgáltató a műsorszám megtekintésének megkezdése előtt ellenőrizze a néző korhatár jogosultságát. (pl. Jelenítsen meg egy kérdést, amelyben a néző életkorát ellenőrzi: "Ön elmúlt már 18 éves? Igen - Nem"). Ha az életkor ellenőrzés alapján a néző nem jogosult megtekinteni a műsorszámot, akkor a műsorszám nem kerül lejátszásra. Amennyiben az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalom megfeleltethető az Mttv. V. és VI. korhatár-kategóriájának, a médiaszolgáltató az életkor-ellenőrzéssel egyidejűleg, azonos helyen, jól láthatóan hívja fel a néző figyelmét a kiskorúakra vonatkozó veszélyekre. Például az alábbi szöveg megjelenítésével: Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett férjenek hozzá, kérjük használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt. A kiskorúakra vonatkozó veszélyekre felhívó üzenet megfogalmazására, megjelenítésére, illetve az ingyenes szűrőprogramok elérhetőségére vonatkozóan egy lehetséges megoldás található a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének honlapján ( Amennyiben az interneten elérhető lineáris vagy lekérhető tartalom megfeleltethető az Mttv. V. és VI. korhatár-kategóriájának, a médiaszolgáltató az oldal első megjelenítésénél, jól látható - a korhatár-kategóriának megfelelő - optikai azonosítással lássa el az érintett médiatartalmat. Az alkalmazható, és ingyenesen elérhető otthoni szűrőprogramok hatékonyságát és a fejlődő technológiai környezethez való alkalmazkodását és megfelelőségét a médiaszolgáltató rendszeresen ellenőrizze. A médiaszolgáltató rendszeresen tájékoztassa a felhasználókat az interneten elérhető tartalom gyermekzár szűréséhez alkalmazható otthoni szűrőprogramokról, és a szűrőprogramok használatának előnyeiről, használatának elmulasztásával járó veszélyekről.

10 Ombudsmani állásfoglalás Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként 2008-ban jelentést 6 tett közzé. Vizsgálatának központi kérdése az volt, hogy a hagyományos, televíziós, rádiós műsorszolgáltatók milyen aktív magatartással biztosítják, hogy a gyermekek fejlettségüknek megfelelő, ismereteik bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjenek. Továbbá vizsgálta, hogy bemutatnak-e gyermeki jogokat ismertető és tudatosító műsorokat. Az országgyűlési biztos jelentése rámutatott, hogy a médiaszolgáltatásról és tömegkommunikációról szóló törvény előzményének tekinthető évi I. törvény (Rttv.) 5/A-5/D -aiban leírt klasszikfikáció (kiskorúak érdekében történő kategóriába sorolás), csak részben érte el a törvényalkotó által elvárt eredményt. A műsorszolgáltató azzal, hogy bemutatás előtt kategóriákba sorolja a műsorszámot, megóvja a gyermeket a káros tartalmaktól. Ezzel nem pusztán a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek tesz eleget, hanem egyfajta prevenciós mechanizmusként az Alaptörvényből fakadó gyermeki jogok védelme érdekében- atipikus módon gyermekjogi védelmet is ellát. Ugyanakkor a hagyományos műsorszolgáltató a megfelelő karika elhelyezésével még nem teljesíti a jogszabályi kötelezettségét. Ahhoz ugyanis megfelelő számú, színvonalas gyermek-, és ifjúsági műsort, valamint a gyermekek és a fiatalok számára is hasznos tartalmat kell sugároznia. A jelentés egyszerűsítő összegzése szerint: ( ) a gyermekek fejlődése szempontjából elengedhetetlen ugyan, hogy a felnőttek megóvják őket a pornográf tartalmaktól, de az egészséges fejlődéshez nélkülözhetetlen, hogy életkorának megfelelő játékkal és mesével tegyenek testi és lelki fejlődéséért. A korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámok, vagy azok, amelyek megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott, annak ellenére, hogy nem mutattak be kiskorúak személyiségfejlődését veszélyeztető tartalmat, nem tekinthetők egyúttal gyermek és ifjúsági műsornak. Épp ezért a hagyományos műsorszolgáltatókat kellene jobban ellenőrizni, hogy elegendő, és valódi gyermek és ifjúsági műsorokat sugároznak-e. A gyakorlat azt mutatja, hogy olyan tartalmak is ide kerülnek a hatóságnak írt elszámolásukban, mint a lényegében csak felnőttek számára élvezhető és értelmezhető beszélgetős műsorok. 6 OBH 2057/2008. számú ügyben tett jelentés

11 11 Amíg a hatályos médiaszolgáltatásokról szóló törvény klasszifikációs elvárásai a közmédiumoknál nincsenek maximálisan érvényesítve, értelmetlen a nehezebben kontrollálható internetes tartalomszolgáltatókra ruházni a felelősséget. Az internet egyik alapvető előnyének tartottuk, hogy a felhasználó individuális érdeklődésének maximálisan eleget tesz. Az internetező nem kényszerül semminek a befogadásra, és rengeteg tartalom közül választhat. A gyermek azonban életkoránál, illetve az alapján feltételezett (testi, szellemi, erkölcsi, társadalmi) érettségénél fogva nem képes megismerni és értékelni sem a választható lehetőségeket, sem pedig a választás következményeit saját személyiségére, illetve későbbi életére és társadalmi beilleszkedésére nézve. Ezt szolgálja a magánjogban a cselekvőképesség kiskorúak életkora alapján történő kizárása, vagy korlátozása (PTK12-13/B ). A 21/1996. (V.17.) AB határozatban az AB összhangban a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban foglaltakkal (ABH 1992, 167, 171.) rámutatott arra, hogy konkrét körülményektől függ, hogy vitás kérdésekben mennyire korlátozható a gyermek tájékozódási szabadsága és véleménynyilvánítása (ABH 1996, 74, 81.). A gyermeknek is szembesülnie kell azzal, hogy vannak kellemetlen, provokatív, ellenkezést kiváltó, sőt potenciálisan károsan befolyásoló jelenségek. Meg kell tanulnia ehhez viszonyulni, saját véleményt formálni, vitázni, meggyőződést vállalni, akár a többséggel szemben is. Ezen kompetenciák kifejlődése függhet attól is, hogy van-e lehetőség ilyen hatásokat akár az iskolai oktatás keretében összefüggésbe illeszteni, más véleménnyel ütköztetni. 1.5 Kit nevezhetünk gyermeknek? A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban november 20-án kelt egyezmény (NYE)- hasonlóan a különböző nemzetközi jogi dokumentumokhoz - 1. cikke szerint a gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha a rá alkalmazott jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban elérte. 7 A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. 8 A kiskorúak körében a jog 7 Gytv. 5 (a)- az NYE 1. cikkével megegyezően határozza meg, hogy a PTK 12. szerinti kiskorút kell gyermeknek tekinteni. 8 A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelenné nyilvánította.

12 12 megkülönbözteti a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes személyek körét. Előbbiek közé a 14 év alattiak, utóbbiak csoportjába alapesetben a 14 és 18 év közötti fiatalok tartoznak. A két csoport közötti különbség jogi szempontból az, hogy tagjai milyen jogokat szerezhetnek, illetve milyen kötelezettségeket vállalhatnak. Ezeket a polgári törvénykönyv részletesen szabályozza Ki és milyen sorrendben felelős a gyermekért? Az alaptörvényi felsorolás: család, állam, társadalom akár rangsornak is tekinthető. Ez a nemzetközi dokumentumok rendelkezéseiből fakad, melyeket a magyar jogszabályok kialakításánál is figyelembe vettek. Továbbá ezt diktálja a gyermek mindenekfelett való érdeke, de ezt támasztja alá az AB 9 gyakorlata is. Eszerint a gyermeknek elsődlegesen (lehetőleg) a családtól kellene megkapnia a szükséges védelmet és gondoskodást. Ezt kiegészíti, rosszabb esetekben pedig pótolja az állami intézményvédelem. Az alapjogi ellentmondás feloldásához vizsgálandó egyfelől, hogy a gyermek általában elég érett-e az önálló döntésre; másfelől pedig a döntés tárgyához képest rendelkezik-e megfelelő érettséggel, belátási képességgel. Ezt az érettséget általában a közérdek, vagyis az érintett társadalmi intézmények működőképességének védelme követeli meg. Elegendő érv lehet a jogalkotáshoz a gyermek védelme saját magával szemben is, azaz döntése következményeitől való megóvása. Önmagának mindenki árthat, és vállalhat kockázatot, ha képes a szabad, tájékozott és felelős döntésre. A nagykorúaknak a jog széles be nem avatkozási lehetőséget ad erre, az általános személyiségi jogokból fakadó jog az önmeghatározásra és a cselekvési szabadságra garantálja ezt a lehetőséget. A gyermek esetében maga az Alaptörvény és a nemzetközi egyezmények teszik állami kötelességgé a gyermek fejlődési útjának megóvását a veszélyektől és kockázatoktól annak érdekében, hogy felkészülhessen a felelős és tájékozott döntésekre, mihelyst életkorával vélelmezett képessége erre alkalmassá teszi /B/1990. AB határozat, ABH 1993, 515, /1996.(V. 17) AB határozat, ABH 1996, 74, 80.

13 13 2. Az internet mint új média különbözősége Az internet nemcsak felépítésében, de szolgáltatási struktúrájában, működtetésben részt vevő személyek számában is különbözik más kommunikációs hálózatoktól és információtovábbítási módoktól. Az internettel kapcsolatban állók között legalább háromféle szereplőt szokásos megkülönböztetni: felhasználó, internet szolgáltató (angolul: internet service provider), tartalomszolgáltató (angolul: content provider). A felhasználó igénybe veszi a tartalomszolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat, de jellemzően csak az internetszolgáltatóval van szerződéses kapcsolatban. Ő a content provider által nyújtott tartalom fogyasztója, amelyet az internetszolgáltató hálózatán keresztül ér el. Az interneten hozzáférhető információrengeteg - mennyiségéből kifolyólag is sokféle visszaélésre ad lehetőséget. A polgári jog körébe tartozó szerzői és szomszédos jogok megsértése, a közigazgatási jog területéhez tartozó fogyasztóvédelmi jogok megsértése, a büntetőjog felségterületéhez tartozó pornográf, pedofil tartalmú dokumentumok, képek, a rágalmazást becsületsértést megvalósító képi és hangi anyagok, továbbá az uszító és szélsőséges propaganda megjelenése hogy csak párat említsünk a lehetséges törvénysértésekből. 3. Jogtörténeti előzmények Az interneten található tartalmak megregulázására először az amerikai állam tett kísérletet az 1996-ban elfogadott Illetlenségi Törvény -nyel (Communications Decency Act,CDA). 11 A CDA olyan tartalmakat tiltott az interneten, amelyek közlését addig az Egyesült Államokban kizárólag műsorszórás útján továbbított rádió és televízióadások esetében korlátozták A törvény neve pontosan: Az illő kommunikációról szóló törvény (Communication Desency Act) 12 Itt nem pornográf anyagokról van szó, hanem olyan közlésekről, amelyek egyes esetekben kisgyermekek számára károsak lehetnek, például szexuális felvilágosításra szolgáló anyagok vagy egyes művészeti alkotások.

14 14 A rádió és televízió esetében az ilyen közlések egyes napszakokra korlátozását a bíróságok azzal minősítették alkotmányosnak, hogy az adás betör a hallgató, néző életébe. Az érvek között szerepelt az is, hogy az említett médiumok esetében az átvitel közege, a frekvencia szűkös erőforrás. Az internet esetében azonban ez nincs így. A CDA-t egy kerületi bíróság, majd 1997 nyarán az amerikai Legfelsőbb Bíróság is alkotmányellenesnek minősítette. A legfelsőbb bíróság határozatának indoklása elemezte azt is, hogy az internet mely jellemzői zárják ki a hagyományos, földi sugárzással átvitt elektronikus médiumokhoz hasonló állami szabályozást: Az internet hatalmas és demokratikus fóruma sem a CDA megalkotása előtt, sem azután nem ismert olyan típusú kormányzati felügyeletet és szabályozást, amely a műsorsugárzás területén jellemző volt. Emellett az internet nem olyan mértékben átható 13, mint a rádió, vagy a televízió. ( ) Az interneten továbbított közlések nem törnek be senki otthonába, és nem jelennek meg hívatlanul senki számítógépes képernyőjén. ( ) Végül az internet nem tekintendő a kifejezés olyan eszközének, amelyre a szűkösség jellemző volna, és így a körülmények mások, mint amelyek közepette a Kongresszus először adott felhatalmazást a műsorsugárzást szolgáló frekvenciatartománnyal kapcsolatos szabályozásra. A médium mindenfajta kommunikáció számára gyakorlatilag korlátlan mértékben biztosít alacsony költséggel elérhető kapacitást. 14 Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta: a tartalom nem folyamatosan áramlik az internetből, hanem a felhasználóknak több, egymást követő megerősítő lépést kell tenniük annak lehívásához, és minden esetben rendelkezik némi előzetes információval arról, hogy milyen tartalommal fog szembesülni. 15 A CDA-hoz és COPA-hoz hasonló országos hatáskörű törvények az internet esetében azért is bizonyulhatnak sikertelennek, mert az amerikai fiatalok számára a külföldi eredetű pornó is könnyen elérhető. A bírák egyetértettek azzal a széles körben vallott állásponttal is, hogy ameddig a törvényhozás figyelme kizárólag a pornográfia korlátozására irányul, addig háttérbe szorulnak olyan fontos(abb) problémák, mint az egyre nagyobb üzletnek számító 13 Eredetiben: invasive 14 A CDA-ról szóló cikkek és a Legfelsőbb Bíróság döntése magyarul elérhető: http: //w3.datanet.hu/- jori/cda.html (2002. március 1.) 15

15 15 gyermekpornográfia, vagy a gyermekek védelme azokkal a pedofilokkal szemben, akik az interneten keresztül vetnek hálót áldozataikra (Sinrod és mások 1999) Szűrőrendszerek és egyéb megoldások Mióta a CDA törvény internetre vonatkozó alkalmazása megbukott, az amerikai viták elsősorban egyes felhasználói szinten telepíthető szűrőrendszerek alkalmazása körül folynak. E rendszerek egyik típusa az oldalakat egy, a rendszer készítője által meghatározott és frissített lista alapján szűri, ez az ún. listázás eljárása. A listára felkerült művek online elérhetősége engedélyköteles, így azok engedély nélküli lehívása lehetetlen. Egy másik módszer a címkézés, mikor az oldal szerzője maga minősíti lapját valamilyen előzetes szempontrendszer alapján, és a felhasználó maga engedi meg, vagy tiltja azt, hogy egyes szempontoknak megfelelő oldalakhoz gépéről hozzá lehessen férni. Ehhez hasonló módszer a kulcsszavas eljárás is, melynek során az oldalak szűrése előre megadott kulcsszavak alapján történik, és ezen kódok által beazonosított oldalak megfelelő engedély (például előzetes regisztráció) esetén nem elérhetők Az ICRA létrehozása Az AOL Time Warner, a Yahoo és a Microsoft MNS nonprofit szervezetet hozott létre az általuk szolgáltatott tartalmak osztályozására. Az Internetes Tartalomszolgáltató Szervezethez (Internet Content Rating Association, ICRA) 18 bármilyen tartalomszolgáltató csatlakozhat, amelyik vállalja, hogy meghatározott szempontok szerint tematikailag csoportosítja az általa nyújtott tartalmakat. Minden oldalra egy, az osztályozásnak megfelelő, és a szűrőprogramok által értelmezhető jel kerül. Így a böngészőkbe eleve beépített vagy az internetről letöltött szűrőkkel bárki könnyű szerrel blokkolhatja a nem 16 ermekek+v%e9delme#gyermekek+v%e9delme 17 További megoldás lehet még az egyes számítógépekbe beültethető ellenőrző-szűrő chipek alkalmazása, amelyeket már alkalmaznak televízió készülékekben az erőszakos elemeket tartalmazó adások kiszűrésére. 18 Az ICRA- t alapító három cég saját bevallása szerint - az internetes forgalom ötven százalékát uralta 2004-ben

16 16 kívánt tartalmakat. Mary Lou Kenny, az ICRA észak-amerikai igazgatója hangsúlyozza, hogy az önkéntes tartalomosztályozás nem cenzúrát jelent, hanem a választást segíti. A szervezet nem titkolt célja, hogy elejét vegye a terület kormányzati szabályozásának Gyerekjogi Egyezmény 17. cikke Megfelelő tájékoztatáshoz való jog és a tömegtájékoztatási eszközök szerepe Az ENSZ Gyermek Jogai Bizottsága 2006-os jelentésében kiemelte annak szükségességét, hogy Magyarország biztosítsa a gyermekek megfelelő védelmét a médiumokon keresztül terjedő erőszaktól, rasszizmustól és pornográfiától. Az Egyezmény 17. cikke is megfogalmazza e követelményt: a gyermekeknek joguk van egyrészt megbízható és érthető információkhoz jutni a tömegtájékoztatásból, másrészt a médiumok káros hatásai elleni védelemhez is. A statisztikai adatok alapján Magyarországon a gyermekek fele egyedül tévézik, a közösségi média használta 11 éves kortól már természetes. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával 2008-ban elvégzett kutatás (KID.COMM) a gyermekek médiafogyasztási szokásait vizsgálta és az eredmények alapján (Magyarországon a gyerekek naponta 3 órát töltenek tévénézéssel) felmerült, hogy közvetett összefüggés van a gyermekek által egyre agresszívabban megvalósuló bűncselekmények és a média tartalmai között. A gyermekek védelme érdekében az új Médiatörvény (2010. évi CLXXXV. törvény) is több rendelkezést tartalmaz. A korábbi klasszifikációs rendszerhez képest egy új korhatári kategóriát vezetett be az ún. hat éven aluli nézők számára nem ajánlott besorolást. A hat éven aluli gyerekeknek szánt műsorokhoz pedig egy gyerekbarát piktogram társult, amelynek használata nem terjedt el, mivel a törvény nem tette kötelezővé. Az új Médiatörvény a reklámokról szóló évi XLVIII. törvényt kiegészítve exemplifikatív felsorolást tartalmaz a kiskorúak fizikai, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlődését károsító kereskedelmi közleményekről. Ahhoz, hogy ezek a változtatások kellő hatékonysággal védjék a gyerekeket fontos, hogy a szüleik, tanáraik és nevelőik is felismerjék a tömegkommunikációban rejlő veszélyeket. Már 2008-ban is indult kampány, az akkor még ORTT - ma NMHH szervezésében, amely drámai szpotok segítségével hívta fel a figyelmet arra, hogy a referenciaszemélyeknek fontos részt kell vállalniuk a média által közvetített üzenetek értelmezésében és feldolgozásában.

17 17 5. Internetbiztonság uniós keretek között Az EU 2006-os ajánlást tett közzé a kiskorúak védelmével kapcsolatos audiovizuális és információs tartalomszolgáltatásra vonatkozóan. Ebben további kutatások szükségességére hívja fel a figyelmet azért, hogy megalapozzák a hatékony együttműködést a résztvevő államok médiaszolgáltatói, internetszolgáltatói és a többi érintett/érdekelt fél között. A gyermekjogok védelmében hozott jogi norma is kiemeli, hogy az új információs technológiák fejlődésének üteme megköveteli, hogy az internetes tartalomszolgáltatás vonatkozásában kiemelt figyelemmel legyen a közösségi jog az emberi jogok védelmére. A jövőben az internetes tartalomszolgáltatásra vonatkozó szabályozásoknak egyszerre kell megfelelniük az emberi méltóságra alapozó jogszabályoknak, miközben a kiskorúak fejlődésére sem jelenthetnek veszélyt, továbbá biztosítaniuk kell a szólás és sajtószabadságot. Ennek megvalósítása érdekében az uniós médiaszabályozás kialakításában további lépések megtételére van szükség, mind tagállami, mind közösségi szinten, mely hatással van a piaci szereplők és minden érdekelt viszonyrendszerére Az Unió szempontrendszere: Tagállami felelősség: felhívja a tagállamok figyelmét a szükséges intézkedések megtételére, vagyishogy biztosítsák a kiskorúak eddiginél hatékonyabb védelmét az internetes tartalomszolgáltatásban. A kiskorúak tudatos internethasználatának elősegítése: lehetővé kell tenni a kiskorúak számára a tudatos nethasználatot. Fontos fejlesztési lehetőséget kell biztosítani a szülőknek, tanároknak. Továbbá fel kell hívni a felnőttek figyelmét a gyermekekkel kapcsolatos közös felelősségre, hogy ők is biztonságot tudjanak teremteni a kiskorúaknak. Felelős hozzáállás a szakma részéről: felelős magatartás a szakma oldaláról, a felhasználók oldaláról, a közreműködők (tanárok és szülők, fejlesztők) és egyéb potenciális közreműködők részéről.

18 18 Az illegális tevékenységek elleni küzdelem: a megelőzés a kulcs minden olyan interneten keresztül könnyen elérhető tartalommal szemben, ami káros lehet a gyermekek személyiségfejlődésére. A szűrőprogramok alkalmasak leginkább az effajta prevencióra. A diszkrimináció tilalma kiemelten hangsúlyos a szűrőprogramok kialakításánál. Az Európai Unió a fenti pontok figyelembevétele mellett elvárja a fiatalkorúak pozitív diszkriminációját a szabályozott, önszabályozó területeken egyaránt. Ehhez tapasztalatcserét és együttműködési kötelezettséget ír elő, hogy egy közös leíró szimbólumrendszer alakuljon ki. Ez képes felismerni a káros tartalmakat, és arra válaszul egységes automatikus üzenetekben lehessen figyelmeztetni a felhasználót, hogy tudatában legyen a rá leselkedő veszélyeknek, amikor egy veszélyesnek vélt típusú tartalmat ér el az interneten. Az Európai Unió megrendelésére készített tanulmány szerint a gyermekek 14 százaléka találkozott már olyan személlyel, akit az interneten keresztül ismert meg, pedig a szülőknek csak négy százaléka feltételezte ezt. A gyermekek 30 százaléka már látott erőszakot ábrázoló anyagot az interneten, ám a szülőknek csak 15 százaléka gondolta így. Fontos technikai lépésként sürgetik olyan szűrők bevezetésének vizsgálatát, ami az emberi méltóságot sértő tartalmak kiskorú elé kerülését megelőzi. A hatékonyság érdekében az online tartalmakat speciális módon kell kódolni, amit közös jelrendszer segítségével be lehet azonosítani a szűrőszoftverek számára. Az Európai Unió felismerte, hogy ki kell dolgozni az online világ biztonságát érintő intézkedéseket, mert a nethasználók számának növekedésével párhuzamosan egyre több visszaélésnek lett színtere a virtuális világ. Az Unió első körben meghirdette a Safer Internet (Biztonságos Internet programját), majd néhány évvel később a Plus szóval megtoldva tovább bővítette eszköztárát és lehetőségeit. Ez azt jelentette, hogy minden tagállamnak kötelező létrehoznia egy- vagy többtagú konzorciumot, amely a biztonságos internetezést népszerűsíti hazájában. A Safer Internet Plus program célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban az internet és online technológiák használatának biztonságosabbá tétele, különösen a gyermekek számára, és a jogellenes, valamint káros tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása.

19 A megfogalmazott célok többek között a következő eszközökkel valósíthatók meg: Segélyvonal (helpline), es és chat-konzultáció gyerekeknek és fiataloknak, akik káros, veszélyes tartalmakkal vagy zaklatással találkoztak az interneten; Tudatosság növelése a felhasználók körében; Kéretlen és káros tartalmak elleni küzdelem (szűrőrendszerekkel, információcserével, gyermekvédelmi intézkedésekkel, szorosabb rendőrségi/bűnüldözői együttműködéssel). 6. Tartalomszelekció a világ más részein Az Egyesült Államokban és a világ más részein is sokak véleménye szerint az interneten található ártalmas tartalomtól állami beavatkozás nélkül is meg lehet védeni a fiatalkorúakat. Az USA-ban is a blokkoló szoftverekkel védekeznek, amelyek az egyes személyi számítógépekre vagy a szerverekre tölthetők fel. A blokkoló szoftverek közös tulajdonsága, hogy meggátolják bizonyos nem kívánatos szavak, kifejezések, képek, honlapok elérését fiatalkorú felhasználók számára. Bizonyos szoftverek több ezer szóból vagy honlapból álló feketelistát tartalmaznak, amelyet a szülőknek módjukban áll tovább bővíteni. A tartalom megszűrésére készített efféle szoftverek általában a szülő által választott jelszóval aktiválhatók. Amikor felnőtt használja a gépet, a szoftvert egyszerűen kikapcsolja. Az általánosan elfogadott vélemény az USA-ban az, hogy a tartalom megszűrésére létrehozott felhasználók által telepíthető technikai eszközök eleget tesznek az állam azon kötelességének, hogy a fiatalkorúak számára biztonságossá tegye a világháló használatát. Az USA-ban az elmúlt egy évben komoly problémaként merült fel a Facebook. A fiatalok közösségi hálózatra feltöltött képei, kommunikációs szokásai problémát okozhatnak, ami ellen tenni kell valamit. Az Amerikai Egyesült Államokban eddig nem találtak hatásos megoldást. Javaslatuk jelenleg annyiban merül ki, hogy a szülő üljön oda a kiskorú gyereke mellé, amikor az felmegy a Facebook-ra.

20 A brit módszer 19 : Minden gyerek számít! Az Egyesült Királyságban még Gordon Brown egykori miniszterelnök kezdeményezésére hozták létre a gyermekek biztonságos internetezéséért felelős tanácsot (EKTGYBI). Az EKTGYBI több mint 160 taggal rendelkezik. A tagok az internet minden létező szektorát képviselik. Beleértve a nyilvános, önkéntes és privát szektorokat is. A tagok közt jelen vannak világméretű cégek is, mint például a Google, a Microsoft, Bebo, az NSPCC és a CEOP, ők is a brit kormánnyal együttműködve dolgoznak a gyermekek és a családok védelmében. Az együttműködés a közös munkán túl folyamatos idő és pénzbefektetést tesz szükségessé. Létrehoztak egy internetes biztonsági stratégiát: Klikkelj okosan, klikkelj biztonságosan néven. John Grounds az Egyesült Királyság Tanácsának 2011-es csúcstalálkozójának vezetője a következőket mondta: Ez az egyedülálló lehetőség, hogy megadjuk a gyermekeknek a lehetőséget az internetes védelemre. Megkapják a szükséges eszközöket és információkat. Ez mindannyiunk közös felelőssége, épp ezért bárki részt vállalhat abban, hogy megváltoztassuk a gyermekek online környezetben szerzett élményeit. Az Egyesült Királyság négy legnagyobb internetszolgáltatója, a BT, a Sky, a TalkTalk és a Virgin hamarosan megkönnyíti a szülők számára azt, hogy azok elzárják a gyerekek elől a pornográf tartalmakat. Ez egy régóta ismert módszer, hogy ha valaki ilyen oldalakat kíván felkeresni, annak engedélyeznie kell számítógépén ezt a lehetőséget (opt-in módszer). Az új előfizetők már most is megtehetik, hogy a kapcsolat létesítésekor bekapcsolva hagyják a szűrést, a régebbieket pedig a szolgáltatók tájékoztatják a lehetőségről. Habár több brit jelentős olvasottsággal rendelkező online lap arról számolt be, hogy a szolgáltatók alapértelmezésben elérhetetlenné teszik a pornográf tartalmakat. Valójában a tényleges újítás mindössze annyi, hogy az eddiginél nagyobb erővel kampányolnak a szűrőprogramok mellett (például a hálózati kapcsolat telepítésekor figyelmeztetik az előfizetőket erre a lehetőségre), illetve egyszerűsítették a szűrő ki- és bekapcsolását. A 19