Eurybase Az európai országok oktatási rendszereinek információs adatbázisa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eurybase Az európai országok oktatási rendszereinek információs adatbázisa"

Átírás

1 Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság Eurybase Az európai országok oktatási rendszereinek információs adatbázisa Magyarország oktatási rendszere 2004/05 Európai Bizottság

2 TARTALOM TARTALOM POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTÉR ÉS TRENDEK Történeti áttekintés Fő végrehajtó és törvényhozó szervek Közigazgatás Oktatás igazgatás Vallások Hivatalos és kisebbségi nyelvek Demográfiai helyzet Gazdasági helyzet A gazdaság helyzete Foglalkoztatás Statisztika A népesség nemek szerinti megoszlása, A népesség száma és aránya településtípusok szerint, * A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (fő), A népesség korcsoportok szerint (%) A éves népesség száma és aránya Főbb népességi adatok A Magyarországra bevándorló külföldi állampolgárok* korcsoport szerint Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok GDP Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) A éves népesség gazdasági aktivitása A népesség gazdasági aktivitása korcsoportok és nemek szerint, 2004* AZ OKTATÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS SZERVEZETE ÉS TANÜGY IGAZGATÁS Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok Alapelvek és alapvető jogszabályok Az oktatás-irányítás általános struktúrája és meghatározó pillanatai Kötelező oktatás Közigazgatás Nemzeti szintű közigazgatás Általános iskolai és középfokú oktatás Felsőoktatás Regionális szintű közigazgatás Általános iskolai és középfokú oktatás Felsőoktatás Helyi szintű közigazgatás Általános iskolai és középfokú oktatás Felsőoktatás Oktatási intézmények, igazgatás, menedzsment

3 2.7 Külső és belső konzultáció Belső konzultáció Oktatás finanszírozásának módjai Statisztika Key data on educational institutions (task units) by maintenance, 2004/ A költségvetés oktatási kiadásai A költségvetés oktatási kiadásai és százalékos megoszlása (Budgetary expenditures on education) A költségvetés oktatási kiadása oktatási szintenként folyó áron millió Ft-ban (HUF) Középfok A költségvetés oktatási kiadása oktatási szintenként a GDP %-ában folyó áron millió Ft-ban (HUF) Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadás forint - HUF A évi költségvetés oktatási kiadásai forrás szerint (folyó áron millió Ft-ban) AZ ISKOLA ELŐTTI OKTATÁS RENDSZERE Történeti áttekintés Bölcsőde ([ bölcsőde ]) Óvoda ([ óvoda ]) Folyamatban lévő reformjavaslatok Konkrét jogszabályi háttér A 3 éves kor alatti gyermekek ellátása A éves korú gyermekek óvodai ([ óvoda ]) nevelése Szervezeti és működési szabályzás Tartalmi szabályozás Általános célok A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvoda ([ óvoda ]) Földrajzi elérhetőség A 3 éves kor alatti gyermekek ellátása Óvoda ([ óvoda ]) Felvételi követelmények és az intézmény kiválasztása A gyermekek családjának pénzügyi támogatása A gyermekek életkora és a csoportszervezés rendszere Időbeosztás Az év időrendje Heti és napi időbeosztás Tanterv, tevékenységi típusok, óraszám Oktatási módszerek és anyagok A gyermekek értékelése Támogató szolgáltatások A magánszektor szolgáltatásai Intézményi variációk és alternatív szerkezeti formák Statisztika Bölcsődék ([ bölcsőde ]) adatai

4 Speciális nevelési igényű kisgyermekek bölcsődei ([ bölcsőde ]) ellátása Bölcsődei ([ bölcsőde ]) szolgáltatások Családi napközi ([ családi napközi ]) adatai : Óvodai ([ óvoda ]) adatai Az óvoda ([ óvoda ]) főbb adatai fenntartók szerint Etnikai, nemzetiségi óvodások adatai Külföldi állampolgárságú óvodások adatai Óvodai ([ óvoda ]) nevelés főbb adatai Az óvodai ([ óvoda ]) jelentkezés elutasításának legjellegzetesebb és leggyakoribb okai az óvodavezetők és fenntartók szerint (%) Integrációs adatok : Életkor szerinti óvodáztatási adatok : Óvodáztatás települési adatai : Számítástechnika alkalmazása az óvodában ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok Sajátos jogszabályi keret Általános célok Földrajzi megközelíthetőség Bekerülési követelmények és iskolaválasztás Pénzügyi támogatás a tanulók családjainak Korosztályok és a tanulók csoportosítása A tanrend megszervezése A tanév megszervezése Heti és napi órarend Tanterv, tantárgyak, óraszám A Nemzeti Alaptanterv A kerettanterv Helyi tanterv Idegennyelv-oktatás Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Választható tantárgyak Tanítási módszerek és eszközök Tanítási módszerek Tanítási eszközök A tanulók értékelése A rendszer értékelése A tanulók értékelése A tanulók előremenetele Bizonyítványok Oktatásirányítás Magánoktatás Történeti áttekintés

5 Sajátos jogszabályi keret Szervezeti jellemzők Szervezeti változatok és alternatív struktúrák Szervezeti változatok Alternatív struktúrák Hozzáférés az általános iskolai programokhoz Statisztika Az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülő népesség aránya korcsoportonként a nappali oktatásban (nettó arányszám) Enrolment ratio in full-time education by age-groups (net enrolment ratio) Általános iskolai nevelés és oktatás Education at primary schools Általános iskolai oktatás részletes adatai 2004/ Állami, egyházi, alapítványi és egyéb oktatás az általános iskolában 2004/ Az osztályismétlők aránya (%) KÖZÉPFOKÚ ÉS POSZT SZEKUNDER, NEM FELSŐFOKÚ OKTATÁS Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok Sajátos jogszabályi keret Általános célok Intézménytípusok Földrajzi megközelíthetőség Bekerülési követelmények és iskolaválasztás Beiratkozás és/vagy tandíj Tanulók pénzügyi támogatása Korosztályok és a tanulók csoportosítása Szakosodás Tanrend megszervezése Tanév megszervezése Heti és napi órarend Tanterv, tantárgyak, óraszám A Nemzeti Alaptanterv A kerettanterv Helyi tanterv Idegennyelv-oktatás Információs és kommunikációs technológiák (ICT) Választható tárgyak Tanítási módszerek és eszközök Tanítási módszerek Tanítási eszközök Tanulók értékelése Rendszerek értékelése Tanulók értékelése Tanulók előremenetele Bizonyítványok

6 5.18 Oktatási/szakképzési irányítás, oktatás/foglalkoztatás kapcsolata Magán oktatás Szervezeti változatok és alternatív struktúrák Intézményi változatok Alternatív struktúrák Hozzáférés a középfokú oktatás programjaihoz Statisztika Number of upper secondary educational institutions by school types 1960/ / Gimnáziumi nevelés és oktatás Education at secondary general schools Szakközépiskolai nevelés és oktatás Education at secondary vocational schools Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás Education at vocational and special vocational schools Number of pupils in upper secondary education by school type, and sex in full time education 2004/ Ratio of pupils completing [ általános iskola ] and going on to upper secondary education by school type 1999/ / A nappali oktatásban részesülők életkor szerint, 2004/2005 Pupils and students in full-time education by ages, 2004/ Number of pupils per one form per one teacher in full time upper secondary education per programme 1980/ / Number of full-time teachers in upper secondary education per programme 1960/ / Number of pupils re-taking the grade in upper secondary education as a percentage of pupils 2004/ FELSŐOKTATÁS Történeti áttekintés Nem egyetemi jellegű felsőoktatás Felsőfokú szakképzés Általános továbbképzés Egyetemi jellegű felsőoktatás Posztgraduális szint Doktori képzés A továbbképzés rendszere Folyamatban lévő reformjavaslatok A felsőoktatási intézmények képzési szerkezetének átalakítása Felvételi eljárás Magyar Universitas Program tervezett intézkedései Konkrét jogszabályi háttér Általános célok Az intézmények típusa Felvételi követelmények Alapképzési szakra, felsőfokú szakképzésre történő felvétel Szakirányú továbbképzés Doktori képzés Regisztrációs díj és/vagy tandíj A hallgatók pénzügyi támogatása

7 A hallgatói tanulmányok normatív támogatása Hallgatókat támogató pályázatok, ösztöndíjak A tanév szerkezete Tanulmányi ágak, specializáció Tanterv Alapképzési szak, a szakirányú továbbképzési szak, a felsőfokú szakképzés tanterve Doktori képzés tanterve Oktatási módszerek A hallgatók értékelése Alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben a hallgató értékelése Doktori képzésben a hallgató értékelése A hallgatók előmenetele Bizonyítványok Záróvizsga Végbizonyítvány Oklevél Címek Oktatási/pályaválasztási tanácsadás, az oktatás és a foglalkoztatás kapcsolata Magánoktatás Konkrét jogszabályi háttér Nem egyetemi jellegű magánoktatás Magánegyetemek Intézményi variációk és alternatív szerkezeti formák Statisztika A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek számának alakulása között: Az összes tagozaton felsőfokú szakképzésben OKJ által meghatározott szakképzettséget szerzett fő, doktori, ill. mester fokozatot 893 fő, szakirányú végzettséget pedig fő Felsőfokú oktatás A hallgatók száma a szülők (hallgatók) lakhelye szerint képzési szintenként, 2004/2005, nappali tagozat Felsőfokú oktatás adatai területi egységenként, 2004/2005 Data on education at tertiary level by regions, 2004/ Felsőoktatásban résztvevő hallgatók megoszlása nappali, esti, levelező és távoktatás, nők férfiak, 2004/ A felsőoktatásban résztvevők száma korévenként, 2004/2005, összes tagozat A hallgatók száma az egyetemi, főiskolai szintű oktatásban ISCED képzési területek szerint Number of students in university and college level education by ISCED fields of training A felsőfokú oktatásban végzettek száma ISCED képzési területek szerint szintenként, 2004 Number of graduates by ISCED fields of training by levels, A végzettségek száma ISCED tanulmányi területek szerint, összes tagozat, Intézmények száma, oktatók és hallgatók száma és arányai, összes tagozat, 2004/ FEJEZET Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok

8 7.3. Konkrét jogszabályi háttér Általános célok Intézmény típusok Földrajzi elérhetőség Felvételi követelmények Regisztrációs díj és/vagy tandíj A tanulók pénzügyi támogatása A szakosodás fő területei Oktatási módszerek Az oktatók A tanulók értékelése/előmenetele Bizonyítványok Az oktatás és a foglalkoztatás kapcsolata Magánoktatás Statisztika Felnőttképzésben résztvevők száma és aránya, a nők aránya 2004/ A hallgatók kor és nem szerinti megoszlása képzési szintenként esti tagozat, 2004/ A hallgatók kor és nem szerinti megoszlása képzési szintenként levelező tagozat, 2004/ A hallgatók kor és nem szerinti megoszlása képzési szintenként távoktatás, 2004/ Oklevelet szerzettek megoszlása, Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a látogatott képzések száma és gazdasági aktivitásuk szerint, A képzésben részt vevők az oktatás, képzés formája szerint, korcsoportonként, Az iskolarendszeren kívüli képzésben* részt vevők a tanulás célja és gazdasági Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre beiratkozottak képzési terület szerint TANÁROK ÉS AZ OKTATÓSZEMÉLYZET Tanárok alapképzése Történeti áttekintés Óvodapedagógus-képzés története Tanítóképzés története Tanárképzés története Speciális pedagógusképzés története Folyamatban lévő reformjavaslatok Konkrét jogszabályi háttér Intézmények, szintek és képzési modellek Felvételi követelmények Tanterv, speciális készségek, szakosodás Óvodapedagógus Tanítóképzés A tanárképzés Speciális pedagógusképzés Értékelés, bizonyítványok Oklevél kiadása

9 A képzés és a foglalkoztatás viszonya Alternatív képzési utak A tanárok szolgálati feltételei Történeti áttekintésw Óvódai ellátás, egységes szerkezetű és felső-középfokú oktatás Felsőoktatás Folyamatban lévő reformjavaslatok Óvódai ellátás, egységes szerkezetű és felső-középfokú oktatás Felsőoktatás Konkrét jogszabályi háttér Tervezési mechanizmus A szakmába való belépés Szakmai státusz Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Helyettesítési megoldások Tanárok támogató intézkedései Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás A tanárok értékelése Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Tanártovábbképzés Fizetés Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Munkaidő és szabadság Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Előléptetés, előmenetel Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Áthelyezés Elbocsátás Nyugdíj és nyugellátás Az iskola igazgatási és/ vagy operatív vezetést ellátó szakszemélyzete Az intézményvezetői kinevezés feltételei Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Szolgálati feltételek Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Az oktatás minőségének nyomon követésében részvevő munkatársak A tanfelügyelői kinevezés feltételei

10 8.4.2 Szolgálati feltételek Támogatásért és útmutatásért felelős oktatói szakszemélyzet Egyéb oktató szakszemélyzet és az iskolákkal együttműködő munkatársak Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Statisztika A pedagógusképzés intézményrendszere A pedagógusképzés szerkezete A pedagógusképzés szakjainak száma szakcsoportonként A pedagógusok és a gazdaságilag aktív foglalkoztatott népesség aránya, Főállású pedagógusok és oktatók száma a nappali és felnőttoktatásban, 2004/ A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2004/ Fő munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben alkalmazottak száma 2004/ Teljes munkaidős, részmunkaidős és óraadó pedagógusok aránya, 2004/2005% A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma*, 1993 és 2004 között A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, Az oktatásban foglalkoztatottak havi átlagkeresete, Pedagógusok fizetése a közoktatásban, kezdő fizetés, 15 éves gyakorlattal rendelkezők fizetése és a legmagasabb fizetés, oktatási szintenként (USA $-ban) AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS AZ OKTATÁSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSE Történeti áttekintés Iskolák/intézmények értékelésének történeti áttekintése Az oktatási rendszer értékelésének történeti áttekintése Folyamatban levő reformjavaslatok Igazgatási és jogszabályi háttér Iskolák/intézmények értékelésének igazgatási és jogszabályi háttere Az oktatási rendszer értékelésének igazgatási és jogszabályi háttere Iskolák/intézmények értékelése Belső értékelés Külső értékelés Az oktatási rendszer értékelése Az oktatással kapcsolatos kutatás Statisztika Országos tanulói teljesítménymérés a 6. és 10. évfolyamán tanuló diákok olvasási-szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának megismerésére, ea Pisa* vizsgálat eredménye A diákok százalékos megoszlása az egyes teljesítményszinteken az összesített matematikaskálán Az országok átlagteljesítménye a természettudományi skálán (percentilisek szerint) Az olvasási, matematikai és természettudományos teljesítmény a évi PISA-vizsgálatban (standard pontszám) A 4. évfolyamos tanulók olvasási-szövegértési képessége a PIRLS-vizsgálatban, valamint az IEA 1991-es és a PIRLS keretében 2001-ben megismételt olvasásmegértési felmérésében (standard pontszám)

11 A kutató-fejlesztő helyek adatai szervezeti típusok szerint, A kutatási-fejlesztési ráfordítások pénzügyi forrásai* SPECIÁLIS OKTATÁS Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok A célcsoport(ok) meghatározása és diagnózisa Sajátos nevelési igényű (fogyatékos) tanulók Magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és tanulók A tanuló családja számára nyújtott támogatások Speciális oktatás az iskolarendszerű oktatáson belül Konkrét jogszabályi háttér Általános célok Konkrét támogató intézkedések Konkrét támogató intézkedések közoktatás Konkrét támogató intézkedések szakképzés Konkrét támogató intézkedések felsőoktatás Elkülönített speciális oktatás Konkrét jogszabályi háttér Általános célok Földrajzi elérhetőség Felvételi követelmények és az iskola kiválasztása A tanulók életkori szintje és csoportosítása Korai fejlesztés és gondozás Képzési kötelezettség Az óvodai nevelés ([ óvoda ]), az iskolai oktatás ([ általános iskola ]) A tanév rendje Tanterv, tantárgyak Oktatási módszerek és anyagok A tanulók előmenetele Oktatási/pályaválasztási tanácsadás, az oktatás és a foglalkoztatás kapcsolata Bizonyítványok Magánoktatás Gyermekek érdekében hozott speciális intézkedések, bevándorlók gyermekei Statisztika : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) óvodás gyermekek száma 1960/ / : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) általános iskolás tanulók száma 1960/ / : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) szakiskolás tanulók száma 1999/ / : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) gimnáziumi tanulók : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) szakközépiskolai tanulók száma 1999/ / : Külföldi állampolgárságú óvodás, általános iskolás, szakiskolás és középiskolás tanulók száma 1995/ / Gyógypedagógiai és speciális szakiskolai képzésben résztvevők száma

12 Speciális szakiskolák adatai 2004/ Speciális szakiskolák feladatellátási helyei az intézmény jellege szerint, 2004/ Speciális szakiskolában tanulók száma korévenként 2004/ Beszédjavító tanfolyamra járó tanulók száma, 2004/ Terápiában és gondozásban részesülő tanulók 2004/ Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatásban résztvevők száma EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI DIMENZIÓ AZ OKTATÁSBAN Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok A nemzeti politika irányvonalai/sajátos jogszabályi keret Nemzeti programok és kezdeményezések Európai/nemzetközi dimenzió a nemzeti tantervben Mobilitás, diákcsere A tanári és akadémiai alkalmazottak mobilitása és cseréje Statisztika Külföldi állampolgárságú tanulók és hallgatok nappali tagozaton, 2004/ A külföldi hallgatók száma és aránya képzési szintek és tagozatok szerint, 2004/ Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma és aránya, 2004/ Erasmus ösztöndíjjal kiutazó hallgatók év és célország szerint (fő) Erasmus ösztöndíjjal kiutazó hallgatók év és szakterület szerint (fő) Erasmus ösztöndíjjal kiutazó hallgatók év és tanulmányi szint szerint (fő) Erasmus ösztöndíjjal kiutazó oktatók év és célország szerint GLOSSZÁRIUM JOGSZABÁLYOK INTÉZMÉNYEK BIBLIOGRÁFIA

13 1. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTÉR ÉS TRENDEK 1.1. Történeti áttekintés Magyarország többpárti kormányzati rendszerrel működő parlamenti demokrácia. A gulyáskommunizmusként is emlegetett ancien régime lezárását a Magyar Köztársaság október 23-ai kikiáltása jelentette. Az első szabad választások eredményeként 1990-ben jobboldali politikai pártok (a Magyar Demokrata Fórum /MDF/, a Független Kisgazdapárt /FKGP/ és a Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/) alkotta koalíciós kormány jött létre. Ez a kormány elindította a privatizációs folyamatot és a politikai-gazdasági kárpótlást, kísérletet tett a társadalombiztosítási rendszer reformjára, illetve belekezdett az agrárszféra átalakításába is. A kormány beadta az Európai Unióhoz felvételi kérelmét, és megkezdődött a társult tagsági státus előkészítése ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerezte meg a szavazatok többségét, s alakított koalíciós kormányt a legnagyobb magyar liberális párttal, a Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ). Az 1998-as választások után jobbközép kormány alakult a FIDESZ-Magyar Polgári Párt (FIDESZ-MPP) vezetésével. A évi országgyűlési választásokat a Magyar Szocialista Párt nyerte meg, mely újra a Szabad Demokraták Szövetségével alakított koalíciót ban ismét parlamenti és önkormányzati választásokat tartanak. A politikai stabilitás valamint a társadalombiztosításban, a tulajdonviszonyokban, a bankrendszerben, a közigazgatásban, a magánszektor jogi szabályozásában, a külkereskedelemben és az agrárfinanszírozásban lezajlott reformok kiszámítható partnerré tették Magyarországot mind a befektetők, mind a nemzetközi politika számára. A külföldi működő tőke beáramlásának oroszlánrésze volt a privatizáció sikereiben és a gazdaság növekvő átláthatóságában. Magyarország európai integrációs törekvéseinek eredményeként 1990-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, majd 1996-ban az OECD-hez. Magyarország számos esetben vállalt vezető szerepet a nemzetközi válságkezelés és békefenntartás területén ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) házigazdájaként, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökeként tevékenykedett, a Békepartnerség keretében a NATO-val folytatott együttműködése (IFOR) pedig a délszláv háborút felváltó békefolyamathoz járult aktívan hozzá. Mindez megérlelte a helyzetet Magyarország NATO-csatlakozásához, amelyre március 12-én került sor. Az Európai Bizottság 2002 októberében elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolta tíz új ország 2004-ben történő EU-csatlakozását. Magyarország április 16-án írta alá a Csatlakozási Szerződést, és május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. Az ország érvényes alkotmánya az évi alkotmány (1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról), az azóta hozzá fűzött módosításokkal. Az október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítás óta Magyarország államformája parlamentáris demokrácia. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. 1.2 Folyamatban levő reformjavaslatok Az oktatáspolitika továbbra is a kormányprogram kiemelt fontosságú területei közé tartozik. A kormány nélkülözhetetlen eszköznek tekinti az oktatáspolitikát a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió és a jólét elérése szempontjából. Magyarország a jövőben csak akkor lehet sikeres, ha korszerű ismeretekkel rendelkező és a szakmai továbbfejlődésre kész versenyképes és magasan képzett munkaerő van jelen a gazdaságban. A jövőbeli fejlődés sikere nagymértékben függ attól, hogy a kormány miképpen tudja összehangolni az eltérő fejlesztési irányokat a különféle 12

14 alszektorokon belül, s érvényesíteni az oktatáspolitika sarokköveit jelentő alapelveket a rendszer egészében. A fő prioritások az alábbiak: A minőségfejlesztés a magyar oktatás alappillérévé kell, hogy váljon; Az oktatás révén mindenki számára azonos lehetőségeket kell biztosítani; A tudásalapú gazdaságban az oktatás tőke, s ily módon a gazdasági fejlődés egyik döntő előfeltételét jelenti. Az Európai Unió kulcsfontosságú célkitűzései közé tartozik az oktatás minőségének biztosítása, valamint hatékonyságának javítása. Magyarországon ez a terület az 1990-es évek közepe óta kap különös politikai és szakmai figyelmet. A minőséget és hatékonyságot érintő kérdések szorosan kapcsolódnak az eredményességhez, ami viszont elsősorban a pénzügyi kiadások és az elért eredmények közötti összefüggésre vonatkozik. Az oktatási folyamat végeredménye rendkívül vitatott kérdés, például a tekintetben, hogy mire irányuljon leginkább: a diákok ismeretszerzésére, munkaerő-piaci lehetőségeik javítására vagy a társadalmi tőke oktatással növelt értékére stb.? A minőség fogalmát az intézményi működés egészére is alkalmazzák, s az ilyen értelemben az irányítás hatékonyságához és a szervezeti kultúrához köthető. Az értékelési eszközök jelentős szerepet kapnak a minőségbiztosításban és az ahhoz kapcsolódó folyamatok hatékonyságában. Az értékelés ma már nem pusztán a diákok teljesítményére összpontosul. A minőség és a hatékonyság értékelése egyre növekvő számú területet és tevékenységet foglal magában, és emellett fokozott erőfeszítések történnek az értékelési folyamat iskolafejlesztéssel, oktatásirányítással, illetve tervezéssel való megfelelő összehangolása érdekében. A magyar oktatáspolitikának foglalkoznia kell a költséghatékonyság rendkívül sok vitát kiváltó kérdésével, figyelembe véve a minőség, hatékonyság és méltányosság valamennyi dimenzióját. Ez a komplex megközelítésmód tükröződik az Oktatási Minisztérium prioritásaiban. Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának prioritásai a következők: az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciák fejlesztése révén történő megalapozása az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése az oktatás minőségének fejlesztése a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának elősegítése az oktatás tárgyi feltételeinek jobbítása a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, valamint a tudásalapú információs társadalom és a globális piacgazdaság jelentette kihívások elkerülhetetlenné teszik a közoktatás fejlesztését, a szakképzés kiterjesztését és a felsőoktatás reformját. Szükség van egy olyan rendszer rövid- és középtávon történő kialakítására, amely képes adekvát válaszokat adni a merőben új problémákra. A kilencvenes évek második felétől a gyermeklétszám állandósuló és nagymértékű csökkenése jelenti a magyar közoktatás egésze számára az egyik legnehezebben kezelhető kihívást. A folyamat az épületkapacitások optimális kihasználtságának romlásához és mérethatékonysági problémák kialakulásához vezet, ami elkerülhetetlen racionalizálási intézkedésekre készteti az iskolafenntartókat. Mindezen nehézségek mielőbbi megoldására sürgeti a fenntartókat az, hogy az oktatás költségeinek általános növekedése ami részben a bérek emeléséből, részben a technikai 13

15 feltételek javításának kényszeréből fakad az oktatás költséghatékonyságának jelentős csökkenését eredményezi. Az európai uniós forrásokhoz való hozzájutás érdekében Magyarországnak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készítenie, mely meghatározza a Strukturális Alapokból érkező fejlesztési támogatások felhasználásának keretét. Összesen öt úgynevezett operatív programot fogadtak el, s a közoktatás különböző elemei legalább két ilyen programban is megjelennek, így a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban és a Regionális Fejlesztést célzó Operatív Programban. A NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta a Strukturális Alapokból a os időszakban támogatandó célokat és prioritásokat. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program egyik fő célkitűzése az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatok annak érdekében történő erősítése, hogy mindenki számára lehetővé váljon a versenyképes ismeretek és készségek megszerzése. Számos ad hoc és állandó bizottságot hoztak létre az Oktatási Minisztérium, valamint a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szakértőinek részvételével a fenti célok leghatékonyabb és legeredményesebb megvalósítása érdekében. A Küzdelem a társadalmi kirekesztés ellen a munkaerőpiacra való belépés elősegítése révén, Az élethosszig tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség előmozdítása, valamint Az oktatási, szociális és egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztése mind olyan prioritások, melyek egy sor oktatáshoz kapcsolódó lépést tartalmaznak. Ezen intézkedések törekvései közé tartozik: a hátrányos helyzetű tanulók közoktatási rendszeren belüli esélyegyenlőségének biztosítása; az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztésének elősegítése; a szakképzési rendszer nagyobb fokú rugalmasságának és munkaerő-piaci igényekhez való igazításának megvalósítása; a felsőoktatás tudásalapú társadalom támasztotta követelményekhez való alkalmazkodásának előmozdítása; a minőségi oktatáshoz való hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése a hátrányos helyzetű területeken lévő óvodai és elemi szintű oktatási intézmények fizikai infrastruktúrájának fejlesztése révén; az oktatási intézmények fizikai infrastruktúrája fejlesztésének támogatása, különös tekintettel a középfokú és felsőoktatási intézményekre ben az Oktatási Minisztérium felállított egy úgynevezett Indikátorbizottságot az oktatáspolitikai döntéshozást szolgáló elemzőeszközök szerepének erősítése szándékával. A bizottság tevékenysége az OECD-hálózatok számára végzett munkán alapul, de emellett minthogy a testület tagjait nem csupán a minisztérium adja jó alkalmat kínál a kutatók, statisztikusok és döntéshozók közötti termékeny együttműködésre is. 1.3 Fő végrehajtó és törvényhozó szervek Közigazgatás Az EU és az OECD tagállamainak többségével ellentétben Magyarországon nem valósult meg átfogó közigazgatási reform az es demokratikus átmenetet követően. Új kormányzati formák bevezetése helyett a magyar erőfeszítések inkább az államigazgatás különböző szintjein működő szabályozó hatóságok szerepének felülvizsgálatára, a köztisztviselői állomány munkájának javítására, valamint a hatályos jogszabályok átvilágítására irányultak. A 2002-es választások után az új kormány közigazgatási stratégiája célul tűzte ki, hogy a megyei irányítás rendszerét a parlamenti 14

16 ciklus végére (2006) választott regionális önkormányzatok váltsák fel. Az oktatási szféra irányításának meghatározásakor a jelenlegi kormányprogram a korlátozott állami beavatkozást és a feladatok általános decentralizálását hangsúlyozza. Ugyanakkor, az utóbbi időben közigazgatási szempontból jelentős változást hozott a regionális fejlesztéspolitikákon keresztül támogatott kistérségi társulások kialakulása. Az új kormányzati szabályozási elvek az érdekegyeztetés és a konzultáció rendelkezésre álló intézményeinek megszilárdítását célozzák, mely fórumok egyaránt befolyásolhatják a közigazgatás állapotát és a döntéshozás folyamatának körülményeit. Az elmúlt néhány év ( ) során nem változtak meg alapvetően a közigazgatás fő pillérei, bár a közszféra tevékenységeinek összehangolására irányuló aktív állami szerepvállalás bizonyos mértékű fejlődést mutatott. A közigazgatási rendszer meglehetősen decentralizált. A falvak és városok választott helyi önkormányzatai számottevő politikai és pénzügyi önállóságot élveznek. Az ország 19 megyére, valamint Budapestre, a fővárosra tagolódik. Helyileg és közvetlenül választott megyei szintű kormányzó testületeket is találunk, ezek azonban nemigen rendelkeznek nagyobb mértékű anyagi források fölött, minthogy jelentőségük és feladataik az 1990-es rendszerváltozás óta csökkentek. Magyarország legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve a 386 tagú, egykamarás Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése). A képviselők mandátuma négy évre szól. A parlamenti választásokról szóló évi XXXIV. törvény (1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról) vegyes választási rendszert alkalmaz. 176 mandátum egyéni választókerületben, 152 mandátum húsz területi (megyei, fővárosi) listán, 58 pedig országos listán szerezhető meg. Az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) választja meg a köztársaság elnökét (Köztársasági Elnöki Hivatal), a miniszterelnököt (Miniszterelnöki Hivatal), az Alkotmánybíróság (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) tagjait, az állampolgárok országgyűlési biztosait (ombudsmanok), a Legfelsőbb Bíróság (Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága) elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) kétharmados többséggel öt évre választja meg titkos szavazással a választójoggal rendelkező 35 év feletti magyar állampolgárok közül. Az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság első elnökévé az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) augusztus 3-án Göncz Árpádot választotta meg öt évre június 19-én ismét ő lett az államfő az akkori parlamenti többség jelöltjeként június 6-án az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) Mádl Ferencet, a Fidesz-MPP, az FKGP és az MDF közös jelöltjét választotta meg a köztársaság új elnökévé, aki augusztus 4-én lépett hivatalba ben a konzervatív politikai pártok által támogatott független jelöltet, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, Sólyom Lászlót választották a Magyar Köztársaság elnökévé. Az államfő jogkörébe számos fontos funkció tartozik: aláírja és kihirdeti a törvényeket, elnapolhatja, illetve feloszlathatja a parlamentet, kitűzi az országgyűlési választásokat, egyszeri vétójoggal élhet a törvény aláírása előtt, ha annak tartalmával nem ért egyet; egy sor különböző eljárást kezdeményezhet, így ő ad megbízást kormányalakításra, a miniszterelnököt az ő javaslatára választja meg a parlament, ő nevezi ki a minisztereket, államtitkárokat, tábornokokat, hivatásos bírákat, valamint elnöki kegyelmet gyakorolhat (az utóbbi esetekben miniszterelnöki ellenjegyzéssel). A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, s emellett saját hatásköre van a külügyekben is. A végrehajtó hatalmat a kormányzati tevékenységet és a közigazgatás legfelsőbb szintű irányítását a kormány gyakorolja, melyben a miniszterelnöknek domináns szerepe van. A kormányfőt a parlamenti többségi elv alapján a kormányprogram egyidejű elfogadásával választja meg az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése). A kormány a miniszterek kinevezésével és eskütételével alakul meg. A minisztériumok létesítése az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) feladata, felsorolásukat törvény tartalmazza. 15

17 Az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény értelmében az alkotmányosság biztosítása az Alkotmánybíróság (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) feladata, mely január 1-je óta működik. 11 tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel. Az alkotmánybírák függetlenek és elmozdíthatatlanok, megbízatásuk kilenc évre szól. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire nézve kötelezőek. A bírói hatalom funkciója az igazságszolgáltatás, melynek fő formái a büntető igazságszolgáltatás, a polgári igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése. A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei (fővárosi) bíróságok, valamint a helyi (fővárosi kerületi) bíróságok gyakorolják. A bíróságok az Országos Igazságszolgáltatási Tanács irányítása alá tartoznak. Az igazságszolgáltatásban az ügyész képviseli az állam büntetőhatalmát. Az állampolgárok lakóhelyükön az évi LXV. törvény (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) alapján a községekben, nagyközségekben, városokban, megyei jogú városokban, a fővárosban és 23 kerületében a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület révén, illetve közvetlenül, például helyi népszavazással gyakorolják. Az önkormányzati testület élén a polgármester és az alpolgármester állnak, a képviselőtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, saját bevételei mellett állami támogatást is kaphat, helyi rendeleteket alkothat. A polgármestert a választópolgárok közvetlen módon választják meg. A helyi önkormányzatok általános jogait az önkormányzati törvény az Alkotmányban meghatározott széles körben részletezi. A helyi önkormányzat feladata az illetékességi körébe tartozó település fejlesztése és irányítása, az épített és természeti környezet megőrzése, a lakásgazdálkodás, a helyi közlekedés és a köztisztaság biztosítása, valamint a tűzvédelem Oktatás igazgatás A magyar közoktatás irányításának fő jellemzője a decentralizáció. A rendszer legfontosabb sajátosságai az irányítási felelősség megoszlása, a közoktatás igazgatásának a közigazgatás általános rendszerébe való integráltsága, valamint a széles körű helyi és intézményi önállóság. Az oktatás területének irányításáért felelős szereplők a központi oktatási kormányzat, a helyi önkormányzatok (mint iskolafenntartók), valamint az oktatási intézmények. Ebben a hárompólusú modellben az irányítás decentralizált, a működtetés felelőssége pedig megoszlik a különböző szintek között. Az irányítási felelősség horizontálisan az oktatásért közvetlenül felelős szaktárca (Oktatási Minisztérium) és más minisztériumok (elsősorban a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium) között oszlik meg, vertikálisan pedig a központi (országos), a helyi (regionális) és az intézményi szintek között. A tanulók többsége állami iskolába jár, mely intézmények irányítása és szervezése az állami hatóságok, elsősorban a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik. A magánszektorbeli oktatási intézmények, melyeket más szervek hoznak létre és működtetnek, támogatásaik több mint 50%-át szintén az állami hatóságoktól kapják. Az Oktatási Minisztérium hatásköre az általános irányítási feladatokra korlátozódik (a kötelező oktatás kritériumainak és feltételeinek megállapítása, valamint a felső középfokú oktatást követő vizsgák meghatározása). A helyi önkormányzatok irányítása alá tartozik az óvodai, az általános iskolai és a középfokú oktatás. A különböző intézmények jelentős mértékű döntési önállósággal rendelkeznek, nem csupán szervezeti és működési szempontból, de költségvetésük tekintetében is. Az iskolai oktatásban megvalósuló minőségbiztosítás fejlesztése területén az Oktatási Minisztérium átfogó programot indított az intézmények működési hatékonyságának növelése, valamint a 16

18 partnerségen alapuló szemlélet bevezetése céljával (azaz, az oktatás szereplői közötti együttműködés javításának szándékával) 1.4 Vallások Az 1989/90-es rendszerváltozás jelentős hatással bírt az egyházpolitikában. Ezen a területen végezték el a leggyorsabban és legkövetkezetesebben az addigi korlátok lebontását és a demokratikus jogállapotok megteremtését. Az idetartozó intézkedések között találjuk az állami iskolamonopólium megszüntetését, a Szentszékkel való diplomáciai viszony helyreállítását, az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli feloszlatását stb. A fenti lépések jogi alapjait a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény teremtette meg. Magyarországon a jogszabályok nem rögzítenek hivatalosan elismert államvallást. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. Az egyházak működési szabadságához szervesen hozzátartozik a működés anyagi feltételeinek lehetővé tétele. Ezt alapozta meg az évi XXXII. törvény (1991. évi XXXII. törvény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről), mely az egyházi ingatlanok bizonyos körének visszaadásáról rendelkezett. Az egyházi ügyekkel kapcsolatos koordinációt a kormány részéről a Miniszterelnöki Hivatalon belüli Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága látja el. A évi népszámlálás adatai szerint a lakosság csaknem 260-féle egyházhoz, felekezethez, vallási szervezethez vagy közösséghez tartozónak vallotta magát. A népesség mintegy 55 százaléka, s a vallást megjelölők csaknem háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozik. Közülük 5,3 millióan római katolikusok, míg a görög katolikusok száma megközelíti a 269 ezret. 1 millió 623 ezren a református egyházhoz tartozónak vallották magukat, az evangélikusok száma pedig 304 ezer. Általában véve elmondható, hogy a magukat valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozónak vallók átlagos életkora magasabb, mint a teljes népesség átlagos életkora. A valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozók közül a katolikusok és az evangélikusok nagyobb arányban élnek vidéki településeken. 1.5 Hivatalos és kisebbségi nyelvek A Magyar Köztársaság népességének túlnyomó többsége (több mint 97%-a) magyar, s ennek megfelelően az ország hivatalos nyelve a magyar. Az Alkotmány ugyanakkor számos nemzeti és etnikai kisebbséget elismer, és biztosítja a kisebbségi oktatáshoz való jogot, azon alapjogok egyikeként, melyek gyakorlása hozzájárul Magyarország nemzeti és etnikai sokféleségének megőrzéséhez. Az Alkotmány szavatolja a kisebbségek jogát a közéletben való kollektív részvételre, kultúrájuk ápolására, anyanyelvük széles körű használatára, az anyanyelvi oktatásra és a saját nyelven való névhasználatra. A nemzeti kisebbségi nyelvek közül a németet, szlovákot, horvátot, románt, szerbet és szlovént mind az elemi, mind pedig a középiskolai oktatás szintjén tanítják, ami azt mutatja, hogy ezek a kisebbségek megbízható oktatási intézményhálózatokkal rendelkeznek. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézményéről az Alkotmány 32/B. (2) bekezdése és az évi LIX. törvény rendelkeznek. A kisebbségi ombudsman kivizsgálja vagy kivizsgáltatja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat, orvoslásuk érdekében pedig általános és egyedi intézkedéseket kezdeményez ban az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló LXXVII. számú törvényt, amely rögzíti a kisebbségeket megillető egyéni és kollektív jogokat az önkormányzatiság, a nyelvhasználat, az oktatás, a kultúra és a közművelődés területein. A törvény kimondja, hogy a kisebbségi jogok gyakorlása részeként a kisebbségeknek jogukban áll helyi és országos önkormányzatokat létrehozni. 17

19 Az Alkotmány valamennyi nemzetiség számára biztosítja a teljes egyenjogúságot és a szabad anyanyelvhasználatot ben az Országgyűlés létrehozta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, melynek feladata a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló (1993-as) törvényben lefektetett jogok érvényesülésének biztosítása. Az etnikai kisebbségek jelenlegi aránya a korábbi népszámlálások során tapasztalt tendenciákba illeszkedik. A nemzetiségi nyelvet anyanyelvüknek vallók száma alig változott. Az előző népszámlálás óta különösen az örmények, az ukránok és a ruszinok létszáma emelkedett, ugyanakkor az anyanyelvi szempontú vizsgálat alapján egyedül a lengyelek száma csökkent. Folytatódott a cigány nemzetiségüket vállalók számának 1990-ben tapasztalt ugrásszerű növekedése: közel kétszázezren vallották magukat e közösséghez tartozónak. Az anyanyelvként megjelölt és a családi, baráti körben használt nyelv között a német nyelv esetében mutatkozik a legnagyobb számaránybeli különbség, a közösségben használt nyelv javára, ugyanakkor a német anyanyelvűek száma 10%-kal csökkent. A német nemzetiségi kulturális értékekhez és hagyományokhoz két és félszer többen kötődnek, mint amennyien német anyanyelvűnek vallották magukat. Az oktatás szerkezeti decentralizáltsága kiaknázható olyan intézkedések elfogadásával, melyek lehetővé teszik az önálló kisebbségi oktatást, illetve ilyen oktatási nyelv használatát, különösen ott, ahol valamely kisebbség földrajzilag koncentrált módon jelenik meg. A Nemzeti Alaptanterv a kisebbségi oktatási programok öt főbb típusát ismeri el, melyek az alábbiak: kisebbségi nyelven történő oktatás (anyanyelvi program), két tanítási nyelvű oktatás, a magyar oktatási nyelvként való használata a kisebbségi nyelv idegen nyelvi tanítása mellett (nyelvoktatási program), interkulturális oktatási programok, valamint elkülönített, úgynevezett felzárkóztató vagy korrepetáló programok roma gyermekek számára. Ily módon tehát az oktatási intézményekhez való hozzáférés szempontjából is különbséget tehetünk a kisebbségek között. A német, a szlovák, a román és a horvát nemzeti kisebbségek számára viszonylag széles körű anyanyelvi, két tannyelvű, valamint nyelvoktatási programok érhetők el óvodai, általános iskolai, gimnáziumi és egyetemi szinten egyaránt. A szerbek, szlovénok, bolgárok és ruszinok szintén rendelkeznek anyanyelvi oktatást nyújtó iskolákkal, az ezen kisebbségekből érkező gyermekek alacsony számarányának megfelelően azonban az ilyen iskolák jóval korlátozottabb számúak. A lengyel, görög, örmény és ukrán nemzeti kisebbségek esetében nem állnak rendelkezésre kisebbségi iskolák, nekik tehát csupán nyelvtanfolyamok vagy úgynevezett vasárnapi iskola keretében van lehetőségük az anyanyelv tanulására, ahol a nyelvi ismeretek megszerzésén túl általános képet kapnak azon kisebbség kultúrájáról, hagyományairól stb., melyhez tartoznak. 1.6 Demográfiai helyzet Magyarország területe négyzetkilométer. Az ország népessége fő; a népsűrűség 108,5 lakos/négyzetkilométer. A lakosság csaknem 70%-a városokban, illetve városi közösségekben él; Budapesten és annak agglomerációjában a teljes népesség közel 30%-a koncentálódik. Az urbanizáció jellemzőit az 1.8. rész (Statisztikai adatok) 2. számú a tartalmazza. A népességen belül az ezer főnél kisebb településeken élők aránya 7% alatti, kistelepüléseken ( fő) a lakosság mintegy 30%-a él, a közepes méretű városokban ( fő), illetve a nagyvárosokban ( fő felett) pedig szintén körülbelül 30-30%-os a népesség aránya. A magyarországi népesedési folyamatok nemzetközi összehasonlításban tipikusnak tekinthetők. A termékenységi arányszámok mind Magyarországon, mind az Európai Unió valamennyi régi tagállamában, illetve a nemrég csatlakozott országokban jellemző módon csökkenő tendenciát 18

20 mutatnak, a halandósági adatok azonban ezekben az országokban lényegesen kedvezőbbek, mint hazánkban. Az elmúlt években tovább romlottak a már korábban kialakult, többnyire kedvezőtlen népesedési folyamatok. A halálozási arányok csökkenése (13,1/1 000 fő) ez idáig nem tudta ellensúlyozni a születések számának visszaeséséből eredő népességfogyást (2004-ben mintegy fő). A 90-es években az élveszületések alacsony és évről évre csökkenő száma volt jellemző. Az egyes korosztályok számarányáról készített becslések alapján elmondható, hogy további jelentős fogyás várható, aminek hatása már jelenleg is érezhető az oktatási szektor egészében óta a kötelező oktatás helyeinek betöltése szempontjából meghatározó fiatal korcsoportok (0-19 évesek) összlétszáma 3 millióról csaknem 2 millióra esett. Ez a demográfiai csökkenés számottevő feszültségeket okoz, s ugyanakkor potenciális lehetőségeket is teremt az oktatási döntéshozók és az egész magyar pedagógustársadalom számára. Egyik eredménye az, hogy éles verseny alakul ki az oktatási intézmények között. Középtávú előrejelzések szerint 2001 és 2015 között a közoktatás tanulóinak száma egyhatoddal csökken majd. A központi és a helyi oktatáspolitikák szintjén egyaránt megfelelő módon kezelni kell ezt a helyzetet, különben tovább romlik a magyar oktatási rendszer amúgy is gyengülő hatékonysága. A születéskor várható átlagos élettartam 2004/05-ben a férfiak esetében éppen 68 év felett, míg a nőknél valamivel 76 év felett volt. A 21. század első éveiben az iskolázottság fokozatos felértékelődését láthatjuk. Az oktatásban való hosszabb részvétel hatása egyértelműen kimutatható a kereset és munkanélküliség alakulásával összefüggésben. Az iskolázottság előnyeit mutatja az is, hogy az aktív keresők között magasabb a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya, mint a népesség egészében ben a foglalkoztatott férfiak több mint 42 százaléka, míg a foglalkoztatott nők közel 60 százaléka rendelkezett legalább középiskolai végzettséggel. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele kevéssé változott az elmúlt években. A munkanélküliség rendszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a legalacsonyabb. A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele azt mutatja, hogy a munkáltatók a képzettebb munkavállalókat részesítik előnyben, ugyanakkor a felsőoktatási programokat mindenképpen a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani, minthogy növekedés tapasztalható a diplomás munkanélküliek számában, mely jelenség elsősorban a frissen végzetteket sújtja (2004/05-ben több mint 20%-ukat). 1.7 Gazdasági helyzet Magyarországon a GDP csaknem kétharmad részét a szolgáltatási szektor állítja elő. Ezen belül a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások, valamint a közszolgáltatások (közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás) kiemelkedő szerepet játszanak. Az ipar főként a feldolgozóiparra támaszkodva a GDP mintegy 25%-át termeli meg. A mezőgazdaság és az építőipar viszonylag alacsony részarányt képviselnek. A GDP növekedési üteme az elmúlt években 1,5-2 százalékkal haladta meg az EU-tagállamok átlagát. Másrészről azonban, a magyar növekedési ráta meglehetősen alacsony a többi újonnan csatlakozott ország hasonló értékeihez képest. A növekedés gyengülésének 2001-től kezdődő tendenciáját követően a kedvező külső körülmények hatására 2004-ben hirtelen ismét 4% fölé ugrott az emelkedés üteme. A mezőgazdasági termelés kimagasló mértékű (36%-os) növekedése mellett a feldolgozóipar és az építőipar voltak a fellendülés fő motorjai (mindkét ágazatban mintegy 5%-os növekedési rátával), míg a szolgáltatóipari ágazatok többségének teljesítménye elmaradt a várakozásoktól (kivéve a szállítást és a raktározást) ben Magyarország megváltoztatta árfolyamrendszerét, s a korábbi csúszó leértékelésről áttért egy ±15%-os lebegő árfolyamsáv alkalmazására. Ezzel összhangban sor került az árfolyampiac 19

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 1002 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára 12-13. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára Tisztelt Képviselő-testület! Jogszabályi változások miatt indokolttá vált az Önkormányzat által alapított intézmények alapító okiratainak

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, valamint a Benedek Elek Napköziotthonos

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben