Eurybase Az európai országok oktatási rendszereinek információs adatbázisa

Átírás

1 Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság Eurybase Az európai országok oktatási rendszereinek információs adatbázisa Magyarország oktatási rendszere 2004/05 Európai Bizottság

2 TARTALOM TARTALOM POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTÉR ÉS TRENDEK Történeti áttekintés Fő végrehajtó és törvényhozó szervek Közigazgatás Oktatás igazgatás Vallások Hivatalos és kisebbségi nyelvek Demográfiai helyzet Gazdasági helyzet A gazdaság helyzete Foglalkoztatás Statisztika A népesség nemek szerinti megoszlása, A népesség száma és aránya településtípusok szerint, * A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (fő), A népesség korcsoportok szerint (%) A éves népesség száma és aránya Főbb népességi adatok A Magyarországra bevándorló külföldi állampolgárok* korcsoport szerint Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok GDP Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) A éves népesség gazdasági aktivitása A népesség gazdasági aktivitása korcsoportok és nemek szerint, 2004* AZ OKTATÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS SZERVEZETE ÉS TANÜGY IGAZGATÁS Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok Alapelvek és alapvető jogszabályok Az oktatás-irányítás általános struktúrája és meghatározó pillanatai Kötelező oktatás Közigazgatás Nemzeti szintű közigazgatás Általános iskolai és középfokú oktatás Felsőoktatás Regionális szintű közigazgatás Általános iskolai és középfokú oktatás Felsőoktatás Helyi szintű közigazgatás Általános iskolai és középfokú oktatás Felsőoktatás Oktatási intézmények, igazgatás, menedzsment

3 2.7 Külső és belső konzultáció Belső konzultáció Oktatás finanszírozásának módjai Statisztika Key data on educational institutions (task units) by maintenance, 2004/ A költségvetés oktatási kiadásai A költségvetés oktatási kiadásai és százalékos megoszlása (Budgetary expenditures on education) A költségvetés oktatási kiadása oktatási szintenként folyó áron millió Ft-ban (HUF) Középfok A költségvetés oktatási kiadása oktatási szintenként a GDP %-ában folyó áron millió Ft-ban (HUF) Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadás forint - HUF A évi költségvetés oktatási kiadásai forrás szerint (folyó áron millió Ft-ban) AZ ISKOLA ELŐTTI OKTATÁS RENDSZERE Történeti áttekintés Bölcsőde ([ bölcsőde ]) Óvoda ([ óvoda ]) Folyamatban lévő reformjavaslatok Konkrét jogszabályi háttér A 3 éves kor alatti gyermekek ellátása A éves korú gyermekek óvodai ([ óvoda ]) nevelése Szervezeti és működési szabályzás Tartalmi szabályozás Általános célok A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvoda ([ óvoda ]) Földrajzi elérhetőség A 3 éves kor alatti gyermekek ellátása Óvoda ([ óvoda ]) Felvételi követelmények és az intézmény kiválasztása A gyermekek családjának pénzügyi támogatása A gyermekek életkora és a csoportszervezés rendszere Időbeosztás Az év időrendje Heti és napi időbeosztás Tanterv, tevékenységi típusok, óraszám Oktatási módszerek és anyagok A gyermekek értékelése Támogató szolgáltatások A magánszektor szolgáltatásai Intézményi variációk és alternatív szerkezeti formák Statisztika Bölcsődék ([ bölcsőde ]) adatai

4 Speciális nevelési igényű kisgyermekek bölcsődei ([ bölcsőde ]) ellátása Bölcsődei ([ bölcsőde ]) szolgáltatások Családi napközi ([ családi napközi ]) adatai : Óvodai ([ óvoda ]) adatai Az óvoda ([ óvoda ]) főbb adatai fenntartók szerint Etnikai, nemzetiségi óvodások adatai Külföldi állampolgárságú óvodások adatai Óvodai ([ óvoda ]) nevelés főbb adatai Az óvodai ([ óvoda ]) jelentkezés elutasításának legjellegzetesebb és leggyakoribb okai az óvodavezetők és fenntartók szerint (%) Integrációs adatok : Életkor szerinti óvodáztatási adatok : Óvodáztatás települési adatai : Számítástechnika alkalmazása az óvodában ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok Sajátos jogszabályi keret Általános célok Földrajzi megközelíthetőség Bekerülési követelmények és iskolaválasztás Pénzügyi támogatás a tanulók családjainak Korosztályok és a tanulók csoportosítása A tanrend megszervezése A tanév megszervezése Heti és napi órarend Tanterv, tantárgyak, óraszám A Nemzeti Alaptanterv A kerettanterv Helyi tanterv Idegennyelv-oktatás Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Választható tantárgyak Tanítási módszerek és eszközök Tanítási módszerek Tanítási eszközök A tanulók értékelése A rendszer értékelése A tanulók értékelése A tanulók előremenetele Bizonyítványok Oktatásirányítás Magánoktatás Történeti áttekintés

5 Sajátos jogszabályi keret Szervezeti jellemzők Szervezeti változatok és alternatív struktúrák Szervezeti változatok Alternatív struktúrák Hozzáférés az általános iskolai programokhoz Statisztika Az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülő népesség aránya korcsoportonként a nappali oktatásban (nettó arányszám) Enrolment ratio in full-time education by age-groups (net enrolment ratio) Általános iskolai nevelés és oktatás Education at primary schools Általános iskolai oktatás részletes adatai 2004/ Állami, egyházi, alapítványi és egyéb oktatás az általános iskolában 2004/ Az osztályismétlők aránya (%) KÖZÉPFOKÚ ÉS POSZT SZEKUNDER, NEM FELSŐFOKÚ OKTATÁS Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok Sajátos jogszabályi keret Általános célok Intézménytípusok Földrajzi megközelíthetőség Bekerülési követelmények és iskolaválasztás Beiratkozás és/vagy tandíj Tanulók pénzügyi támogatása Korosztályok és a tanulók csoportosítása Szakosodás Tanrend megszervezése Tanév megszervezése Heti és napi órarend Tanterv, tantárgyak, óraszám A Nemzeti Alaptanterv A kerettanterv Helyi tanterv Idegennyelv-oktatás Információs és kommunikációs technológiák (ICT) Választható tárgyak Tanítási módszerek és eszközök Tanítási módszerek Tanítási eszközök Tanulók értékelése Rendszerek értékelése Tanulók értékelése Tanulók előremenetele Bizonyítványok

6 5.18 Oktatási/szakképzési irányítás, oktatás/foglalkoztatás kapcsolata Magán oktatás Szervezeti változatok és alternatív struktúrák Intézményi változatok Alternatív struktúrák Hozzáférés a középfokú oktatás programjaihoz Statisztika Number of upper secondary educational institutions by school types 1960/ / Gimnáziumi nevelés és oktatás Education at secondary general schools Szakközépiskolai nevelés és oktatás Education at secondary vocational schools Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás Education at vocational and special vocational schools Number of pupils in upper secondary education by school type, and sex in full time education 2004/ Ratio of pupils completing [ általános iskola ] and going on to upper secondary education by school type 1999/ / A nappali oktatásban részesülők életkor szerint, 2004/2005 Pupils and students in full-time education by ages, 2004/ Number of pupils per one form per one teacher in full time upper secondary education per programme 1980/ / Number of full-time teachers in upper secondary education per programme 1960/ / Number of pupils re-taking the grade in upper secondary education as a percentage of pupils 2004/ FELSŐOKTATÁS Történeti áttekintés Nem egyetemi jellegű felsőoktatás Felsőfokú szakképzés Általános továbbképzés Egyetemi jellegű felsőoktatás Posztgraduális szint Doktori képzés A továbbképzés rendszere Folyamatban lévő reformjavaslatok A felsőoktatási intézmények képzési szerkezetének átalakítása Felvételi eljárás Magyar Universitas Program tervezett intézkedései Konkrét jogszabályi háttér Általános célok Az intézmények típusa Felvételi követelmények Alapképzési szakra, felsőfokú szakképzésre történő felvétel Szakirányú továbbképzés Doktori képzés Regisztrációs díj és/vagy tandíj A hallgatók pénzügyi támogatása

7 A hallgatói tanulmányok normatív támogatása Hallgatókat támogató pályázatok, ösztöndíjak A tanév szerkezete Tanulmányi ágak, specializáció Tanterv Alapképzési szak, a szakirányú továbbképzési szak, a felsőfokú szakképzés tanterve Doktori képzés tanterve Oktatási módszerek A hallgatók értékelése Alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben a hallgató értékelése Doktori képzésben a hallgató értékelése A hallgatók előmenetele Bizonyítványok Záróvizsga Végbizonyítvány Oklevél Címek Oktatási/pályaválasztási tanácsadás, az oktatás és a foglalkoztatás kapcsolata Magánoktatás Konkrét jogszabályi háttér Nem egyetemi jellegű magánoktatás Magánegyetemek Intézményi variációk és alternatív szerkezeti formák Statisztika A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek számának alakulása között: Az összes tagozaton felsőfokú szakképzésben OKJ által meghatározott szakképzettséget szerzett fő, doktori, ill. mester fokozatot 893 fő, szakirányú végzettséget pedig fő Felsőfokú oktatás A hallgatók száma a szülők (hallgatók) lakhelye szerint képzési szintenként, 2004/2005, nappali tagozat Felsőfokú oktatás adatai területi egységenként, 2004/2005 Data on education at tertiary level by regions, 2004/ Felsőoktatásban résztvevő hallgatók megoszlása nappali, esti, levelező és távoktatás, nők férfiak, 2004/ A felsőoktatásban résztvevők száma korévenként, 2004/2005, összes tagozat A hallgatók száma az egyetemi, főiskolai szintű oktatásban ISCED képzési területek szerint Number of students in university and college level education by ISCED fields of training A felsőfokú oktatásban végzettek száma ISCED képzési területek szerint szintenként, 2004 Number of graduates by ISCED fields of training by levels, A végzettségek száma ISCED tanulmányi területek szerint, összes tagozat, Intézmények száma, oktatók és hallgatók száma és arányai, összes tagozat, 2004/ FEJEZET Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok

8 7.3. Konkrét jogszabályi háttér Általános célok Intézmény típusok Földrajzi elérhetőség Felvételi követelmények Regisztrációs díj és/vagy tandíj A tanulók pénzügyi támogatása A szakosodás fő területei Oktatási módszerek Az oktatók A tanulók értékelése/előmenetele Bizonyítványok Az oktatás és a foglalkoztatás kapcsolata Magánoktatás Statisztika Felnőttképzésben résztvevők száma és aránya, a nők aránya 2004/ A hallgatók kor és nem szerinti megoszlása képzési szintenként esti tagozat, 2004/ A hallgatók kor és nem szerinti megoszlása képzési szintenként levelező tagozat, 2004/ A hallgatók kor és nem szerinti megoszlása képzési szintenként távoktatás, 2004/ Oklevelet szerzettek megoszlása, Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a látogatott képzések száma és gazdasági aktivitásuk szerint, A képzésben részt vevők az oktatás, képzés formája szerint, korcsoportonként, Az iskolarendszeren kívüli képzésben* részt vevők a tanulás célja és gazdasági Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre beiratkozottak képzési terület szerint TANÁROK ÉS AZ OKTATÓSZEMÉLYZET Tanárok alapképzése Történeti áttekintés Óvodapedagógus-képzés története Tanítóképzés története Tanárképzés története Speciális pedagógusképzés története Folyamatban lévő reformjavaslatok Konkrét jogszabályi háttér Intézmények, szintek és képzési modellek Felvételi követelmények Tanterv, speciális készségek, szakosodás Óvodapedagógus Tanítóképzés A tanárképzés Speciális pedagógusképzés Értékelés, bizonyítványok Oklevél kiadása

9 A képzés és a foglalkoztatás viszonya Alternatív képzési utak A tanárok szolgálati feltételei Történeti áttekintésw Óvódai ellátás, egységes szerkezetű és felső-középfokú oktatás Felsőoktatás Folyamatban lévő reformjavaslatok Óvódai ellátás, egységes szerkezetű és felső-középfokú oktatás Felsőoktatás Konkrét jogszabályi háttér Tervezési mechanizmus A szakmába való belépés Szakmai státusz Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Helyettesítési megoldások Tanárok támogató intézkedései Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás A tanárok értékelése Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Tanártovábbképzés Fizetés Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Munkaidő és szabadság Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Előléptetés, előmenetel Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Áthelyezés Elbocsátás Nyugdíj és nyugellátás Az iskola igazgatási és/ vagy operatív vezetést ellátó szakszemélyzete Az intézményvezetői kinevezés feltételei Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Szolgálati feltételek Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Az oktatás minőségének nyomon követésében részvevő munkatársak A tanfelügyelői kinevezés feltételei

10 8.4.2 Szolgálati feltételek Támogatásért és útmutatásért felelős oktatói szakszemélyzet Egyéb oktató szakszemélyzet és az iskolákkal együttműködő munkatársak Egységes szerkezetű és középfokú oktatás Felsőoktatás Statisztika A pedagógusképzés intézményrendszere A pedagógusképzés szerkezete A pedagógusképzés szakjainak száma szakcsoportonként A pedagógusok és a gazdaságilag aktív foglalkoztatott népesség aránya, Főállású pedagógusok és oktatók száma a nappali és felnőttoktatásban, 2004/ A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2004/ Fő munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben alkalmazottak száma 2004/ Teljes munkaidős, részmunkaidős és óraadó pedagógusok aránya, 2004/2005% A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma*, 1993 és 2004 között A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, Az oktatásban foglalkoztatottak havi átlagkeresete, Pedagógusok fizetése a közoktatásban, kezdő fizetés, 15 éves gyakorlattal rendelkezők fizetése és a legmagasabb fizetés, oktatási szintenként (USA $-ban) AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS AZ OKTATÁSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSE Történeti áttekintés Iskolák/intézmények értékelésének történeti áttekintése Az oktatási rendszer értékelésének történeti áttekintése Folyamatban levő reformjavaslatok Igazgatási és jogszabályi háttér Iskolák/intézmények értékelésének igazgatási és jogszabályi háttere Az oktatási rendszer értékelésének igazgatási és jogszabályi háttere Iskolák/intézmények értékelése Belső értékelés Külső értékelés Az oktatási rendszer értékelése Az oktatással kapcsolatos kutatás Statisztika Országos tanulói teljesítménymérés a 6. és 10. évfolyamán tanuló diákok olvasási-szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának megismerésére, ea Pisa* vizsgálat eredménye A diákok százalékos megoszlása az egyes teljesítményszinteken az összesített matematikaskálán Az országok átlagteljesítménye a természettudományi skálán (percentilisek szerint) Az olvasási, matematikai és természettudományos teljesítmény a évi PISA-vizsgálatban (standard pontszám) A 4. évfolyamos tanulók olvasási-szövegértési képessége a PIRLS-vizsgálatban, valamint az IEA 1991-es és a PIRLS keretében 2001-ben megismételt olvasásmegértési felmérésében (standard pontszám)

11 A kutató-fejlesztő helyek adatai szervezeti típusok szerint, A kutatási-fejlesztési ráfordítások pénzügyi forrásai* SPECIÁLIS OKTATÁS Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok A célcsoport(ok) meghatározása és diagnózisa Sajátos nevelési igényű (fogyatékos) tanulók Magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és tanulók A tanuló családja számára nyújtott támogatások Speciális oktatás az iskolarendszerű oktatáson belül Konkrét jogszabályi háttér Általános célok Konkrét támogató intézkedések Konkrét támogató intézkedések közoktatás Konkrét támogató intézkedések szakképzés Konkrét támogató intézkedések felsőoktatás Elkülönített speciális oktatás Konkrét jogszabályi háttér Általános célok Földrajzi elérhetőség Felvételi követelmények és az iskola kiválasztása A tanulók életkori szintje és csoportosítása Korai fejlesztés és gondozás Képzési kötelezettség Az óvodai nevelés ([ óvoda ]), az iskolai oktatás ([ általános iskola ]) A tanév rendje Tanterv, tantárgyak Oktatási módszerek és anyagok A tanulók előmenetele Oktatási/pályaválasztási tanácsadás, az oktatás és a foglalkoztatás kapcsolata Bizonyítványok Magánoktatás Gyermekek érdekében hozott speciális intézkedések, bevándorlók gyermekei Statisztika : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) óvodás gyermekek száma 1960/ / : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) általános iskolás tanulók száma 1960/ / : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) szakiskolás tanulók száma 1999/ / : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) gimnáziumi tanulók : Gyógypedagógiai nevelésben részesülő (fogyatékos) szakközépiskolai tanulók száma 1999/ / : Külföldi állampolgárságú óvodás, általános iskolás, szakiskolás és középiskolás tanulók száma 1995/ / Gyógypedagógiai és speciális szakiskolai képzésben résztvevők száma

12 Speciális szakiskolák adatai 2004/ Speciális szakiskolák feladatellátási helyei az intézmény jellege szerint, 2004/ Speciális szakiskolában tanulók száma korévenként 2004/ Beszédjavító tanfolyamra járó tanulók száma, 2004/ Terápiában és gondozásban részesülő tanulók 2004/ Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatásban résztvevők száma EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI DIMENZIÓ AZ OKTATÁSBAN Történeti áttekintés Folyamatban levő reformjavaslatok A nemzeti politika irányvonalai/sajátos jogszabályi keret Nemzeti programok és kezdeményezések Európai/nemzetközi dimenzió a nemzeti tantervben Mobilitás, diákcsere A tanári és akadémiai alkalmazottak mobilitása és cseréje Statisztika Külföldi állampolgárságú tanulók és hallgatok nappali tagozaton, 2004/ A külföldi hallgatók száma és aránya képzési szintek és tagozatok szerint, 2004/ Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma és aránya, 2004/ Erasmus ösztöndíjjal kiutazó hallgatók év és célország szerint (fő) Erasmus ösztöndíjjal kiutazó hallgatók év és szakterület szerint (fő) Erasmus ösztöndíjjal kiutazó hallgatók év és tanulmányi szint szerint (fő) Erasmus ösztöndíjjal kiutazó oktatók év és célország szerint GLOSSZÁRIUM JOGSZABÁLYOK INTÉZMÉNYEK BIBLIOGRÁFIA

13 1. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTÉR ÉS TRENDEK 1.1. Történeti áttekintés Magyarország többpárti kormányzati rendszerrel működő parlamenti demokrácia. A gulyáskommunizmusként is emlegetett ancien régime lezárását a Magyar Köztársaság október 23-ai kikiáltása jelentette. Az első szabad választások eredményeként 1990-ben jobboldali politikai pártok (a Magyar Demokrata Fórum /MDF/, a Független Kisgazdapárt /FKGP/ és a Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/) alkotta koalíciós kormány jött létre. Ez a kormány elindította a privatizációs folyamatot és a politikai-gazdasági kárpótlást, kísérletet tett a társadalombiztosítási rendszer reformjára, illetve belekezdett az agrárszféra átalakításába is. A kormány beadta az Európai Unióhoz felvételi kérelmét, és megkezdődött a társult tagsági státus előkészítése ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerezte meg a szavazatok többségét, s alakított koalíciós kormányt a legnagyobb magyar liberális párttal, a Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ). Az 1998-as választások után jobbközép kormány alakult a FIDESZ-Magyar Polgári Párt (FIDESZ-MPP) vezetésével. A évi országgyűlési választásokat a Magyar Szocialista Párt nyerte meg, mely újra a Szabad Demokraták Szövetségével alakított koalíciót ban ismét parlamenti és önkormányzati választásokat tartanak. A politikai stabilitás valamint a társadalombiztosításban, a tulajdonviszonyokban, a bankrendszerben, a közigazgatásban, a magánszektor jogi szabályozásában, a külkereskedelemben és az agrárfinanszírozásban lezajlott reformok kiszámítható partnerré tették Magyarországot mind a befektetők, mind a nemzetközi politika számára. A külföldi működő tőke beáramlásának oroszlánrésze volt a privatizáció sikereiben és a gazdaság növekvő átláthatóságában. Magyarország európai integrációs törekvéseinek eredményeként 1990-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, majd 1996-ban az OECD-hez. Magyarország számos esetben vállalt vezető szerepet a nemzetközi válságkezelés és békefenntartás területén ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) házigazdájaként, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökeként tevékenykedett, a Békepartnerség keretében a NATO-val folytatott együttműködése (IFOR) pedig a délszláv háborút felváltó békefolyamathoz járult aktívan hozzá. Mindez megérlelte a helyzetet Magyarország NATO-csatlakozásához, amelyre március 12-én került sor. Az Európai Bizottság 2002 októberében elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolta tíz új ország 2004-ben történő EU-csatlakozását. Magyarország április 16-án írta alá a Csatlakozási Szerződést, és május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. Az ország érvényes alkotmánya az évi alkotmány (1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról), az azóta hozzá fűzött módosításokkal. Az október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítás óta Magyarország államformája parlamentáris demokrácia. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. 1.2 Folyamatban levő reformjavaslatok Az oktatáspolitika továbbra is a kormányprogram kiemelt fontosságú területei közé tartozik. A kormány nélkülözhetetlen eszköznek tekinti az oktatáspolitikát a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió és a jólét elérése szempontjából. Magyarország a jövőben csak akkor lehet sikeres, ha korszerű ismeretekkel rendelkező és a szakmai továbbfejlődésre kész versenyképes és magasan képzett munkaerő van jelen a gazdaságban. A jövőbeli fejlődés sikere nagymértékben függ attól, hogy a kormány miképpen tudja összehangolni az eltérő fejlesztési irányokat a különféle 12

14 alszektorokon belül, s érvényesíteni az oktatáspolitika sarokköveit jelentő alapelveket a rendszer egészében. A fő prioritások az alábbiak: A minőségfejlesztés a magyar oktatás alappillérévé kell, hogy váljon; Az oktatás révén mindenki számára azonos lehetőségeket kell biztosítani; A tudásalapú gazdaságban az oktatás tőke, s ily módon a gazdasági fejlődés egyik döntő előfeltételét jelenti. Az Európai Unió kulcsfontosságú célkitűzései közé tartozik az oktatás minőségének biztosítása, valamint hatékonyságának javítása. Magyarországon ez a terület az 1990-es évek közepe óta kap különös politikai és szakmai figyelmet. A minőséget és hatékonyságot érintő kérdések szorosan kapcsolódnak az eredményességhez, ami viszont elsősorban a pénzügyi kiadások és az elért eredmények közötti összefüggésre vonatkozik. Az oktatási folyamat végeredménye rendkívül vitatott kérdés, például a tekintetben, hogy mire irányuljon leginkább: a diákok ismeretszerzésére, munkaerő-piaci lehetőségeik javítására vagy a társadalmi tőke oktatással növelt értékére stb.? A minőség fogalmát az intézményi működés egészére is alkalmazzák, s az ilyen értelemben az irányítás hatékonyságához és a szervezeti kultúrához köthető. Az értékelési eszközök jelentős szerepet kapnak a minőségbiztosításban és az ahhoz kapcsolódó folyamatok hatékonyságában. Az értékelés ma már nem pusztán a diákok teljesítményére összpontosul. A minőség és a hatékonyság értékelése egyre növekvő számú területet és tevékenységet foglal magában, és emellett fokozott erőfeszítések történnek az értékelési folyamat iskolafejlesztéssel, oktatásirányítással, illetve tervezéssel való megfelelő összehangolása érdekében. A magyar oktatáspolitikának foglalkoznia kell a költséghatékonyság rendkívül sok vitát kiváltó kérdésével, figyelembe véve a minőség, hatékonyság és méltányosság valamennyi dimenzióját. Ez a komplex megközelítésmód tükröződik az Oktatási Minisztérium prioritásaiban. Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának prioritásai a következők: az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciák fejlesztése révén történő megalapozása az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése az oktatás minőségének fejlesztése a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának elősegítése az oktatás tárgyi feltételeinek jobbítása a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, valamint a tudásalapú információs társadalom és a globális piacgazdaság jelentette kihívások elkerülhetetlenné teszik a közoktatás fejlesztését, a szakképzés kiterjesztését és a felsőoktatás reformját. Szükség van egy olyan rendszer rövid- és középtávon történő kialakítására, amely képes adekvát válaszokat adni a merőben új problémákra. A kilencvenes évek második felétől a gyermeklétszám állandósuló és nagymértékű csökkenése jelenti a magyar közoktatás egésze számára az egyik legnehezebben kezelhető kihívást. A folyamat az épületkapacitások optimális kihasználtságának romlásához és mérethatékonysági problémák kialakulásához vezet, ami elkerülhetetlen racionalizálási intézkedésekre készteti az iskolafenntartókat. Mindezen nehézségek mielőbbi megoldására sürgeti a fenntartókat az, hogy az oktatás költségeinek általános növekedése ami részben a bérek emeléséből, részben a technikai 13

15 feltételek javításának kényszeréből fakad az oktatás költséghatékonyságának jelentős csökkenését eredményezi. Az európai uniós forrásokhoz való hozzájutás érdekében Magyarországnak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készítenie, mely meghatározza a Strukturális Alapokból érkező fejlesztési támogatások felhasználásának keretét. Összesen öt úgynevezett operatív programot fogadtak el, s a közoktatás különböző elemei legalább két ilyen programban is megjelennek, így a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban és a Regionális Fejlesztést célzó Operatív Programban. A NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta a Strukturális Alapokból a os időszakban támogatandó célokat és prioritásokat. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program egyik fő célkitűzése az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatok annak érdekében történő erősítése, hogy mindenki számára lehetővé váljon a versenyképes ismeretek és készségek megszerzése. Számos ad hoc és állandó bizottságot hoztak létre az Oktatási Minisztérium, valamint a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szakértőinek részvételével a fenti célok leghatékonyabb és legeredményesebb megvalósítása érdekében. A Küzdelem a társadalmi kirekesztés ellen a munkaerőpiacra való belépés elősegítése révén, Az élethosszig tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség előmozdítása, valamint Az oktatási, szociális és egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztése mind olyan prioritások, melyek egy sor oktatáshoz kapcsolódó lépést tartalmaznak. Ezen intézkedések törekvései közé tartozik: a hátrányos helyzetű tanulók közoktatási rendszeren belüli esélyegyenlőségének biztosítása; az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztésének elősegítése; a szakképzési rendszer nagyobb fokú rugalmasságának és munkaerő-piaci igényekhez való igazításának megvalósítása; a felsőoktatás tudásalapú társadalom támasztotta követelményekhez való alkalmazkodásának előmozdítása; a minőségi oktatáshoz való hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése a hátrányos helyzetű területeken lévő óvodai és elemi szintű oktatási intézmények fizikai infrastruktúrájának fejlesztése révén; az oktatási intézmények fizikai infrastruktúrája fejlesztésének támogatása, különös tekintettel a középfokú és felsőoktatási intézményekre ben az Oktatási Minisztérium felállított egy úgynevezett Indikátorbizottságot az oktatáspolitikai döntéshozást szolgáló elemzőeszközök szerepének erősítése szándékával. A bizottság tevékenysége az OECD-hálózatok számára végzett munkán alapul, de emellett minthogy a testület tagjait nem csupán a minisztérium adja jó alkalmat kínál a kutatók, statisztikusok és döntéshozók közötti termékeny együttműködésre is. 1.3 Fő végrehajtó és törvényhozó szervek Közigazgatás Az EU és az OECD tagállamainak többségével ellentétben Magyarországon nem valósult meg átfogó közigazgatási reform az es demokratikus átmenetet követően. Új kormányzati formák bevezetése helyett a magyar erőfeszítések inkább az államigazgatás különböző szintjein működő szabályozó hatóságok szerepének felülvizsgálatára, a köztisztviselői állomány munkájának javítására, valamint a hatályos jogszabályok átvilágítására irányultak. A 2002-es választások után az új kormány közigazgatási stratégiája célul tűzte ki, hogy a megyei irányítás rendszerét a parlamenti 14

16 ciklus végére (2006) választott regionális önkormányzatok váltsák fel. Az oktatási szféra irányításának meghatározásakor a jelenlegi kormányprogram a korlátozott állami beavatkozást és a feladatok általános decentralizálását hangsúlyozza. Ugyanakkor, az utóbbi időben közigazgatási szempontból jelentős változást hozott a regionális fejlesztéspolitikákon keresztül támogatott kistérségi társulások kialakulása. Az új kormányzati szabályozási elvek az érdekegyeztetés és a konzultáció rendelkezésre álló intézményeinek megszilárdítását célozzák, mely fórumok egyaránt befolyásolhatják a közigazgatás állapotát és a döntéshozás folyamatának körülményeit. Az elmúlt néhány év ( ) során nem változtak meg alapvetően a közigazgatás fő pillérei, bár a közszféra tevékenységeinek összehangolására irányuló aktív állami szerepvállalás bizonyos mértékű fejlődést mutatott. A közigazgatási rendszer meglehetősen decentralizált. A falvak és városok választott helyi önkormányzatai számottevő politikai és pénzügyi önállóságot élveznek. Az ország 19 megyére, valamint Budapestre, a fővárosra tagolódik. Helyileg és közvetlenül választott megyei szintű kormányzó testületeket is találunk, ezek azonban nemigen rendelkeznek nagyobb mértékű anyagi források fölött, minthogy jelentőségük és feladataik az 1990-es rendszerváltozás óta csökkentek. Magyarország legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve a 386 tagú, egykamarás Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése). A képviselők mandátuma négy évre szól. A parlamenti választásokról szóló évi XXXIV. törvény (1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról) vegyes választási rendszert alkalmaz. 176 mandátum egyéni választókerületben, 152 mandátum húsz területi (megyei, fővárosi) listán, 58 pedig országos listán szerezhető meg. Az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) választja meg a köztársaság elnökét (Köztársasági Elnöki Hivatal), a miniszterelnököt (Miniszterelnöki Hivatal), az Alkotmánybíróság (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) tagjait, az állampolgárok országgyűlési biztosait (ombudsmanok), a Legfelsőbb Bíróság (Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága) elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) kétharmados többséggel öt évre választja meg titkos szavazással a választójoggal rendelkező 35 év feletti magyar állampolgárok közül. Az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság első elnökévé az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) augusztus 3-án Göncz Árpádot választotta meg öt évre június 19-én ismét ő lett az államfő az akkori parlamenti többség jelöltjeként június 6-án az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) Mádl Ferencet, a Fidesz-MPP, az FKGP és az MDF közös jelöltjét választotta meg a köztársaság új elnökévé, aki augusztus 4-én lépett hivatalba ben a konzervatív politikai pártok által támogatott független jelöltet, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, Sólyom Lászlót választották a Magyar Köztársaság elnökévé. Az államfő jogkörébe számos fontos funkció tartozik: aláírja és kihirdeti a törvényeket, elnapolhatja, illetve feloszlathatja a parlamentet, kitűzi az országgyűlési választásokat, egyszeri vétójoggal élhet a törvény aláírása előtt, ha annak tartalmával nem ért egyet; egy sor különböző eljárást kezdeményezhet, így ő ad megbízást kormányalakításra, a miniszterelnököt az ő javaslatára választja meg a parlament, ő nevezi ki a minisztereket, államtitkárokat, tábornokokat, hivatásos bírákat, valamint elnöki kegyelmet gyakorolhat (az utóbbi esetekben miniszterelnöki ellenjegyzéssel). A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, s emellett saját hatásköre van a külügyekben is. A végrehajtó hatalmat a kormányzati tevékenységet és a közigazgatás legfelsőbb szintű irányítását a kormány gyakorolja, melyben a miniszterelnöknek domináns szerepe van. A kormányfőt a parlamenti többségi elv alapján a kormányprogram egyidejű elfogadásával választja meg az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése). A kormány a miniszterek kinevezésével és eskütételével alakul meg. A minisztériumok létesítése az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) feladata, felsorolásukat törvény tartalmazza. 15

17 Az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény értelmében az alkotmányosság biztosítása az Alkotmánybíróság (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) feladata, mely január 1-je óta működik. 11 tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel. Az alkotmánybírák függetlenek és elmozdíthatatlanok, megbízatásuk kilenc évre szól. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire nézve kötelezőek. A bírói hatalom funkciója az igazságszolgáltatás, melynek fő formái a büntető igazságszolgáltatás, a polgári igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése. A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei (fővárosi) bíróságok, valamint a helyi (fővárosi kerületi) bíróságok gyakorolják. A bíróságok az Országos Igazságszolgáltatási Tanács irányítása alá tartoznak. Az igazságszolgáltatásban az ügyész képviseli az állam büntetőhatalmát. Az állampolgárok lakóhelyükön az évi LXV. törvény (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) alapján a községekben, nagyközségekben, városokban, megyei jogú városokban, a fővárosban és 23 kerületében a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület révén, illetve közvetlenül, például helyi népszavazással gyakorolják. Az önkormányzati testület élén a polgármester és az alpolgármester állnak, a képviselőtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, saját bevételei mellett állami támogatást is kaphat, helyi rendeleteket alkothat. A polgármestert a választópolgárok közvetlen módon választják meg. A helyi önkormányzatok általános jogait az önkormányzati törvény az Alkotmányban meghatározott széles körben részletezi. A helyi önkormányzat feladata az illetékességi körébe tartozó település fejlesztése és irányítása, az épített és természeti környezet megőrzése, a lakásgazdálkodás, a helyi közlekedés és a köztisztaság biztosítása, valamint a tűzvédelem Oktatás igazgatás A magyar közoktatás irányításának fő jellemzője a decentralizáció. A rendszer legfontosabb sajátosságai az irányítási felelősség megoszlása, a közoktatás igazgatásának a közigazgatás általános rendszerébe való integráltsága, valamint a széles körű helyi és intézményi önállóság. Az oktatás területének irányításáért felelős szereplők a központi oktatási kormányzat, a helyi önkormányzatok (mint iskolafenntartók), valamint az oktatási intézmények. Ebben a hárompólusú modellben az irányítás decentralizált, a működtetés felelőssége pedig megoszlik a különböző szintek között. Az irányítási felelősség horizontálisan az oktatásért közvetlenül felelős szaktárca (Oktatási Minisztérium) és más minisztériumok (elsősorban a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium) között oszlik meg, vertikálisan pedig a központi (országos), a helyi (regionális) és az intézményi szintek között. A tanulók többsége állami iskolába jár, mely intézmények irányítása és szervezése az állami hatóságok, elsősorban a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik. A magánszektorbeli oktatási intézmények, melyeket más szervek hoznak létre és működtetnek, támogatásaik több mint 50%-át szintén az állami hatóságoktól kapják. Az Oktatási Minisztérium hatásköre az általános irányítási feladatokra korlátozódik (a kötelező oktatás kritériumainak és feltételeinek megállapítása, valamint a felső középfokú oktatást követő vizsgák meghatározása). A helyi önkormányzatok irányítása alá tartozik az óvodai, az általános iskolai és a középfokú oktatás. A különböző intézmények jelentős mértékű döntési önállósággal rendelkeznek, nem csupán szervezeti és működési szempontból, de költségvetésük tekintetében is. Az iskolai oktatásban megvalósuló minőségbiztosítás fejlesztése területén az Oktatási Minisztérium átfogó programot indított az intézmények működési hatékonyságának növelése, valamint a 16

18 partnerségen alapuló szemlélet bevezetése céljával (azaz, az oktatás szereplői közötti együttműködés javításának szándékával) 1.4 Vallások Az 1989/90-es rendszerváltozás jelentős hatással bírt az egyházpolitikában. Ezen a területen végezték el a leggyorsabban és legkövetkezetesebben az addigi korlátok lebontását és a demokratikus jogállapotok megteremtését. Az idetartozó intézkedések között találjuk az állami iskolamonopólium megszüntetését, a Szentszékkel való diplomáciai viszony helyreállítását, az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli feloszlatását stb. A fenti lépések jogi alapjait a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény teremtette meg. Magyarországon a jogszabályok nem rögzítenek hivatalosan elismert államvallást. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. Az egyházak működési szabadságához szervesen hozzátartozik a működés anyagi feltételeinek lehetővé tétele. Ezt alapozta meg az évi XXXII. törvény (1991. évi XXXII. törvény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről), mely az egyházi ingatlanok bizonyos körének visszaadásáról rendelkezett. Az egyházi ügyekkel kapcsolatos koordinációt a kormány részéről a Miniszterelnöki Hivatalon belüli Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága látja el. A évi népszámlálás adatai szerint a lakosság csaknem 260-féle egyházhoz, felekezethez, vallási szervezethez vagy közösséghez tartozónak vallotta magát. A népesség mintegy 55 százaléka, s a vallást megjelölők csaknem háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozik. Közülük 5,3 millióan római katolikusok, míg a görög katolikusok száma megközelíti a 269 ezret. 1 millió 623 ezren a református egyházhoz tartozónak vallották magukat, az evangélikusok száma pedig 304 ezer. Általában véve elmondható, hogy a magukat valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozónak vallók átlagos életkora magasabb, mint a teljes népesség átlagos életkora. A valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozók közül a katolikusok és az evangélikusok nagyobb arányban élnek vidéki településeken. 1.5 Hivatalos és kisebbségi nyelvek A Magyar Köztársaság népességének túlnyomó többsége (több mint 97%-a) magyar, s ennek megfelelően az ország hivatalos nyelve a magyar. Az Alkotmány ugyanakkor számos nemzeti és etnikai kisebbséget elismer, és biztosítja a kisebbségi oktatáshoz való jogot, azon alapjogok egyikeként, melyek gyakorlása hozzájárul Magyarország nemzeti és etnikai sokféleségének megőrzéséhez. Az Alkotmány szavatolja a kisebbségek jogát a közéletben való kollektív részvételre, kultúrájuk ápolására, anyanyelvük széles körű használatára, az anyanyelvi oktatásra és a saját nyelven való névhasználatra. A nemzeti kisebbségi nyelvek közül a németet, szlovákot, horvátot, románt, szerbet és szlovént mind az elemi, mind pedig a középiskolai oktatás szintjén tanítják, ami azt mutatja, hogy ezek a kisebbségek megbízható oktatási intézményhálózatokkal rendelkeznek. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézményéről az Alkotmány 32/B. (2) bekezdése és az évi LIX. törvény rendelkeznek. A kisebbségi ombudsman kivizsgálja vagy kivizsgáltatja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat, orvoslásuk érdekében pedig általános és egyedi intézkedéseket kezdeményez ban az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló LXXVII. számú törvényt, amely rögzíti a kisebbségeket megillető egyéni és kollektív jogokat az önkormányzatiság, a nyelvhasználat, az oktatás, a kultúra és a közművelődés területein. A törvény kimondja, hogy a kisebbségi jogok gyakorlása részeként a kisebbségeknek jogukban áll helyi és országos önkormányzatokat létrehozni. 17

19 Az Alkotmány valamennyi nemzetiség számára biztosítja a teljes egyenjogúságot és a szabad anyanyelvhasználatot ben az Országgyűlés létrehozta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, melynek feladata a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló (1993-as) törvényben lefektetett jogok érvényesülésének biztosítása. Az etnikai kisebbségek jelenlegi aránya a korábbi népszámlálások során tapasztalt tendenciákba illeszkedik. A nemzetiségi nyelvet anyanyelvüknek vallók száma alig változott. Az előző népszámlálás óta különösen az örmények, az ukránok és a ruszinok létszáma emelkedett, ugyanakkor az anyanyelvi szempontú vizsgálat alapján egyedül a lengyelek száma csökkent. Folytatódott a cigány nemzetiségüket vállalók számának 1990-ben tapasztalt ugrásszerű növekedése: közel kétszázezren vallották magukat e közösséghez tartozónak. Az anyanyelvként megjelölt és a családi, baráti körben használt nyelv között a német nyelv esetében mutatkozik a legnagyobb számaránybeli különbség, a közösségben használt nyelv javára, ugyanakkor a német anyanyelvűek száma 10%-kal csökkent. A német nemzetiségi kulturális értékekhez és hagyományokhoz két és félszer többen kötődnek, mint amennyien német anyanyelvűnek vallották magukat. Az oktatás szerkezeti decentralizáltsága kiaknázható olyan intézkedések elfogadásával, melyek lehetővé teszik az önálló kisebbségi oktatást, illetve ilyen oktatási nyelv használatát, különösen ott, ahol valamely kisebbség földrajzilag koncentrált módon jelenik meg. A Nemzeti Alaptanterv a kisebbségi oktatási programok öt főbb típusát ismeri el, melyek az alábbiak: kisebbségi nyelven történő oktatás (anyanyelvi program), két tanítási nyelvű oktatás, a magyar oktatási nyelvként való használata a kisebbségi nyelv idegen nyelvi tanítása mellett (nyelvoktatási program), interkulturális oktatási programok, valamint elkülönített, úgynevezett felzárkóztató vagy korrepetáló programok roma gyermekek számára. Ily módon tehát az oktatási intézményekhez való hozzáférés szempontjából is különbséget tehetünk a kisebbségek között. A német, a szlovák, a román és a horvát nemzeti kisebbségek számára viszonylag széles körű anyanyelvi, két tannyelvű, valamint nyelvoktatási programok érhetők el óvodai, általános iskolai, gimnáziumi és egyetemi szinten egyaránt. A szerbek, szlovénok, bolgárok és ruszinok szintén rendelkeznek anyanyelvi oktatást nyújtó iskolákkal, az ezen kisebbségekből érkező gyermekek alacsony számarányának megfelelően azonban az ilyen iskolák jóval korlátozottabb számúak. A lengyel, görög, örmény és ukrán nemzeti kisebbségek esetében nem állnak rendelkezésre kisebbségi iskolák, nekik tehát csupán nyelvtanfolyamok vagy úgynevezett vasárnapi iskola keretében van lehetőségük az anyanyelv tanulására, ahol a nyelvi ismeretek megszerzésén túl általános képet kapnak azon kisebbség kultúrájáról, hagyományairól stb., melyhez tartoznak. 1.6 Demográfiai helyzet Magyarország területe négyzetkilométer. Az ország népessége fő; a népsűrűség 108,5 lakos/négyzetkilométer. A lakosság csaknem 70%-a városokban, illetve városi közösségekben él; Budapesten és annak agglomerációjában a teljes népesség közel 30%-a koncentálódik. Az urbanizáció jellemzőit az 1.8. rész (Statisztikai adatok) 2. számú a tartalmazza. A népességen belül az ezer főnél kisebb településeken élők aránya 7% alatti, kistelepüléseken ( fő) a lakosság mintegy 30%-a él, a közepes méretű városokban ( fő), illetve a nagyvárosokban ( fő felett) pedig szintén körülbelül 30-30%-os a népesség aránya. A magyarországi népesedési folyamatok nemzetközi összehasonlításban tipikusnak tekinthetők. A termékenységi arányszámok mind Magyarországon, mind az Európai Unió valamennyi régi tagállamában, illetve a nemrég csatlakozott országokban jellemző módon csökkenő tendenciát 18

20 mutatnak, a halandósági adatok azonban ezekben az országokban lényegesen kedvezőbbek, mint hazánkban. Az elmúlt években tovább romlottak a már korábban kialakult, többnyire kedvezőtlen népesedési folyamatok. A halálozási arányok csökkenése (13,1/1 000 fő) ez idáig nem tudta ellensúlyozni a születések számának visszaeséséből eredő népességfogyást (2004-ben mintegy fő). A 90-es években az élveszületések alacsony és évről évre csökkenő száma volt jellemző. Az egyes korosztályok számarányáról készített becslések alapján elmondható, hogy további jelentős fogyás várható, aminek hatása már jelenleg is érezhető az oktatási szektor egészében óta a kötelező oktatás helyeinek betöltése szempontjából meghatározó fiatal korcsoportok (0-19 évesek) összlétszáma 3 millióról csaknem 2 millióra esett. Ez a demográfiai csökkenés számottevő feszültségeket okoz, s ugyanakkor potenciális lehetőségeket is teremt az oktatási döntéshozók és az egész magyar pedagógustársadalom számára. Egyik eredménye az, hogy éles verseny alakul ki az oktatási intézmények között. Középtávú előrejelzések szerint 2001 és 2015 között a közoktatás tanulóinak száma egyhatoddal csökken majd. A központi és a helyi oktatáspolitikák szintjén egyaránt megfelelő módon kezelni kell ezt a helyzetet, különben tovább romlik a magyar oktatási rendszer amúgy is gyengülő hatékonysága. A születéskor várható átlagos élettartam 2004/05-ben a férfiak esetében éppen 68 év felett, míg a nőknél valamivel 76 év felett volt. A 21. század első éveiben az iskolázottság fokozatos felértékelődését láthatjuk. Az oktatásban való hosszabb részvétel hatása egyértelműen kimutatható a kereset és munkanélküliség alakulásával összefüggésben. Az iskolázottság előnyeit mutatja az is, hogy az aktív keresők között magasabb a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya, mint a népesség egészében ben a foglalkoztatott férfiak több mint 42 százaléka, míg a foglalkoztatott nők közel 60 százaléka rendelkezett legalább középiskolai végzettséggel. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele kevéssé változott az elmúlt években. A munkanélküliség rendszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a legalacsonyabb. A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele azt mutatja, hogy a munkáltatók a képzettebb munkavállalókat részesítik előnyben, ugyanakkor a felsőoktatási programokat mindenképpen a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani, minthogy növekedés tapasztalható a diplomás munkanélküliek számában, mely jelenség elsősorban a frissen végzetteket sújtja (2004/05-ben több mint 20%-ukat). 1.7 Gazdasági helyzet Magyarországon a GDP csaknem kétharmad részét a szolgáltatási szektor állítja elő. Ezen belül a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások, valamint a közszolgáltatások (közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás) kiemelkedő szerepet játszanak. Az ipar főként a feldolgozóiparra támaszkodva a GDP mintegy 25%-át termeli meg. A mezőgazdaság és az építőipar viszonylag alacsony részarányt képviselnek. A GDP növekedési üteme az elmúlt években 1,5-2 százalékkal haladta meg az EU-tagállamok átlagát. Másrészről azonban, a magyar növekedési ráta meglehetősen alacsony a többi újonnan csatlakozott ország hasonló értékeihez képest. A növekedés gyengülésének 2001-től kezdődő tendenciáját követően a kedvező külső körülmények hatására 2004-ben hirtelen ismét 4% fölé ugrott az emelkedés üteme. A mezőgazdasági termelés kimagasló mértékű (36%-os) növekedése mellett a feldolgozóipar és az építőipar voltak a fellendülés fő motorjai (mindkét ágazatban mintegy 5%-os növekedési rátával), míg a szolgáltatóipari ágazatok többségének teljesítménye elmaradt a várakozásoktól (kivéve a szállítást és a raktározást) ben Magyarország megváltoztatta árfolyamrendszerét, s a korábbi csúszó leértékelésről áttért egy ±15%-os lebegő árfolyamsáv alkalmazására. Ezzel összhangban sor került az árfolyampiac 19