BLASKÓ BÉLA A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI

Átírás

1 BLASKÓ BÉLA A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI Mielőtt előadásomat elkezdem, mindenekelőtt köszönetet mondok az emlékülés szervezőinek, azért, hogy lehetővé tették a rendészeti felsőoktatás évtizedeinek áttekintését. Tették ezt talán éppen azért, mert jóllehet főiskolánk persze nem tartozik a jogi karok közé, azonban nem utolsósorban a jogi karok kitűnő professzorainak, oktatóinak közreműködésével is, intézményünkben a rendvédelmi hivatás alapjainak az elsajátításához oly nélkülözhetetlen jogi kurzusok rendszeresen folynak. I. A rendvédelmi felsőoktatás nem büszkélkedhet azzal, hogy immáron 225 éves. A Rendőrtiszti Főiskola 31 évvel ezelőtt kezdte meg a rendvédelmi tisztek képzését és azóta a rendvédelem szinte valamennyi területére kiterjesztette képzési tevékenységét. A képzési profilt a jelenlegi szakokon kívül új szakokkal és szakirányú továbbképzési szakokkal is bővíteni kívánjuk. A képzés során a Főiskola nagy súlyt fektet arra, hogy a leendő tisztek sikeresen vegyék fel a harcot a polgári társadalom békéjét megzavaró, egyre nagyobb méreteket öltő bűnözéssel. A világban zajló globalizációs folyamat új kihívásokat fogalmaz meg a rendészetet tárgyának tekintő oktató, nevelő és tudományos munkával szemben. Főiskolánk missziója mindenekelőtt olyan gyakorlat-centrikus, idegen nyelveket jól beszélő rendvédelmi szakértelmiségiek képzése, akik EU-kompatibilis ismeretekkel rendelkeznek, és képesek a Rendőrség, a Határőrség, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Büntetés-végrehajtás, valamint a Vám- és Pénzügyőrség által velük szemben támasztott követelmények teljesítésére. Az oktatás szervesen összekapcsolódik a felnőttneveléssel, amelynek együttes célja olyan tudás és magatartásforma elsajátítása, amelynek birtokában a végzettek képessé válnak a társadalom, a fenntartó Belügyminisztérium és a megrendelő rendvédelmi szervek által velük szemben támasztott követelmények teljesítésére. A főiskola a felsőoktatási intézmények akkreditációja során a rendvédelmi képzés önálló, szuverén intézményeként nyerte el helyét az állami felsőoktatási intézmények sorában. 111

2 225 ÉVES A POLITICO-CAMERALIS TUDOMÁNYOK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON II. A felsőfokú rendőrtisztképzés előzményeiről és a Rendőrtiszti Főiskola létrejöttével kapcsolatban a rendelkezésemre álló időt figyelembe véve történelmi áttekintés helyett csak a főiskolai képzést közvetlenül megelőző oktatási intézményekre utalok. A Honvédelmi Tanács 1959-ben kelt határozatával létrehozta a BM Rendőrtiszti Akadémiát, amely a szakmai ismeretek átadása mellett biztosította a rendőri munkához szükséges jogi-közigazgatási felkészültséget is. Emelte a tiszti állomány általános műveltségi színvonalát. A képzés két éves nappali tagozatos, illetve három éves levelező tagozatos oktatás keretében folyt. A Rendőrtiszti Akadémia mellett a Magyar Néphadsereg Egyesített Tiszti Iskoláján 1960-ban létrejött a BM Akadémia Határőr és Karhatalmi Tagozata, amely 1967-ben beolvadt az akkor létrejött Kossuth Lajos Katonai Főiskolába. A tagozaton határőr- és karhatalmi tiszteket képeztek. A bűnözés struktúrájának változásai, az elkövetési módszerek gyors fejlődése, a visszaeső bűnözők aktívabbá válása által teremtett kihívással szemben a bűnüldöző szervek stratégiájának sürgős megváltoztatásával, valamint a rendőrtisztek képzésének főiskolai szintre történő emelésével kellett reagálni. A főiskola alapítását 1970-ben törvényerejű rendelet írta elő. A tvr. akkor azt határozta meg, hogy a főiskola olyan szakembereket képezzen, akik a belügyminiszter által meghatározott tiszti munkakörök betöltéséhez szükséges magas fokú általános műveltséggel, jogi és szakmai tudással, alapfokú idegen nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. Egyúttal legyenek képesek a belügyi munkát érintő szaktudományok eredményeinek elsajátítására és alkalmazására. A főiskola egykarú intézményként jött létre, és szeptember elsején kezdte meg működését állambiztonsági, bűnügyi, közbiztonsági, igazgatásrendészeti, valamint büntetés-végrehajtási szakokon. Mindez 1987-től a vámnyomozói, 1991-től a vámigazgatási, majd 1992-től a határrendészeti szakkal bővült. A főiskola nappali és levelező tagozatain a következő szakokra lehetett jelentkezni: politikai nyomozói (állambiztonsági) szakra, mely 1990 óta szünetel; katonai elhárítói szakra, mely 1973-ban megszűnt; idegen nyelvi szakra, mely 1973-ban megszűnt. Azok a szakok pedig, melyekre ma is lehet jelentkezni a következők: igazgatásrendészeti szak, bűnügyi nyomozói szak, közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szak, büntetés-végrehajtási szak, pénzügynyomozói és vámigazgatási szak, határrendészeti szak, gazdaságvédelmi szak és folyamatban van a katasztrófavédelmi szak alapítása. A Rendőrtiszti Főiskola a felsőoktatási törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogál- 112

3 BLASKÓ BÉLA: A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI lásáról szóló törvény hatálya alá tartozik. Ez utóbbinak idézek a preambulumából: A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység célja a magyar felsőoktatási rendszer részeként a fegyveres szervek személyi állományának sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények között a fegyveres szervek hivatásos tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakembereknek a képzése. A rendvédelmi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 1999-ben született kormányrendelet biztosítja az eddigi főiskolai szakok mellett a rendőrség hosszú idő óta létező képzési igénye teljesítésének lehetőségét a gazdaságvédelmi szak beindításával. A főiskola tehát a belügyminiszter közvetlen felügyelete alatt a Belügyminisztérium, a Magyar Köztársaság Rendőrsége, Határőrsége, Vám- és Pénzügyőrsége, valamint Büntetés-végrehajtása számára nappali tagozaton három év, levelező tagozaton négy év alatt képez tiszti, közalkalmazotti, valamint köztisztviselői munkakörök betöltésére hivatott szakembereket. Az intézmény hallgatóinak létszámát évről évre a szakmai szervek létszámigényei, az államilag finanszírozható létszám és a főiskola befogadó kapacitása határozzák meg. A nappali tagozat rendőri szakjaira évente mintegy 200 hallgató, egyéb rendvédelmi szakokra (határrendészet, büntetés-végrehajtás, vámigazgatás) évente hallgató nyer felvételt. A levelező tagozaton évfolyamonként hallgató tanul. A főiskola nappali tagozatán végzett, sikeres záróvizsgát tett, tanulmányi előmenetelétől függően hadnaggyá vagy főhadnaggyá előléptetett tisztek, valamint köztisztviselők és közalkalmazottak területi szerveknél történő elhelyezkedését a képzésben és a foglalkoztatásban érintett országos hatáskörű parancsnokságok szervei garantálják. A végzett hallgatók többsége beosztott tisztként, kisebb részük vezetői munkakörben kezdi meg tevékenységét. A Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Vezetőképző, Továbbképző és Kutatóintézete a vezetők képzésének és továbbképzésének, a rendvédelmi tisztek intézményesített, tervszerű és koordinált szakmai továbbképzésének, továbbá a tudományos kutatások fontos színtere. A főiskola hivatásával folyamatosan kettős célt teljesít: magas kvalitású, a nemzetközi színtéren is helytállni képes és tájékozott szakembereket képez a rendvédelem jelenlegi feladatainak eredményes ellátására, ugyanakkor a tiszti alap- és továbbképzéssel, illetve a vezetőképzéssel szakembereket készít fel a rendvédelmi testületek jövőre orientált fejlesztésének kezdeményezésében és végrehajtásában történő hozzáértő részvételre. 113

4 225 ÉVES A POLITICO-CAMERALIS TUDOMÁNYOK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON III. A MAB Plénumának 1999-ben hozott határozata szerint a Főiskola valamennyi szaka sikerrel vette az akadályt, ami azt jelenti, hogy a szakok erős, illetve megfelelő minősítést kaptak a soron következő 2007-es megmérettetésig. IV. A főiskolán végzett oktatómunkáról szólva elmondható, hogy a tantárgyak egyik csoportjába a valamennyi szakon oktatandó általános tantárgyak tartoznak, másik csoportját a szakok igényeinek megfelelően kialakított, szakmai tantárgyak alkotják. A tantárgyak és a tanszékek közül előadásomban csak az emlékülés témájához közvetlenül kapcsolódókat sorolom röviden: Az Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék által oktatott tantárgyak az alábbiak: Bevezetés az állam- és jogtudományokba, Magyar alkotmányjog, Közigazgatási jog, Emberi jogi ismeretek, Nemzetközi jog, Polgári jog. A Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék által oktatott tantárgyak: Büntetőjog, Büntetőeljárás-jog, Kriminológia. A Büntetés-végrehajtási Tanszék által oktatott jogi tantárgy a Büntetésvégrehajtási jog. A Gazdaságvédelmi Tanszék által oktatott jogi tantárgyak: Pénzügyi jogi alapismeretek, Társasági jog és cégjog, Adójog, Értékpapírjog, Bankjog. A Közrendvédelmi Tanszék által oktatott jogi, rendészeti tantárgyak: Szabálysértési- és rendészeti eljárásjogi szakismeretek, Szabálysértési jog, Idegenrendészeti jog, Rendészeti jog. A Vám- És Pénzügyőri Tanszék által oktatott jogi tantárgyak: Jövedéki adójog, Vámjog és vámeljárás. A Kriminalisztikai Tanszék által oktatott tantárgyak: Krimiálmetodológia, Krimináltechnika, Krimináltaktika, Kriminálmetodika, Igazságügyi orvos- és elmekórtan. A fent felsorolt tantárgyak jelentékeny részében a három évtized során a hazai jogi felsőoktatás országos szaktekintélynek számító reprezentánsai is közreműködtek. Engedjék meg, hogy név szerint is említsek közülük néhányat: Berényi Sándor, Sárándi Imre, Szilágyi Péter, Ficzere Lajos, Sári János, Bodgál Zoltán, Pintér Jenő, Békés Imre, Bárd Károly, Hack Péter, Kratochwill Ferenc, Szabó András, Gönczöl Katalin, Vavró István. 114

5 V. BLASKÓ BÉLA: A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI Az Intézmény tudományos tevékenysége döntő mértékben a tanszékekhez kötődik, melyek tudományos kutatóműhelyekké válása hosszú fejlődés eredménye, amely még napjainkban sem fejeződött be. A tudományos kutatómunka tartalmi kérdéseit illetően megállapítható, hogy azok elsősorban az alkalmazott tudományok területén folytak. Az új vagy újszerű nemzetközi kutatási eredmények megismerésének korlátot szabtak az akkori viszonyok. A nyugati szakirodalomhoz csak nehezen lehetett hozzájutni, a kiutazások pedig szinte kizárólag a volt szocialista országok társintézményeire szorítkoztak. Széleskörű tudományos együttműködés alakult ki még az Államigazgatási Főiskolával, a katonai főiskolákkal, valamint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiával. A főiskola oktatói közül többen a doktori és kandidátusi minősítő eljárásban, mint hivatalos bírálók, bizottsági elnökök és tagok vettek részt. Évről évre fejlődött kapcsolatunk az Állam- és Jogtudományi Intézettel, továbbá az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával. A főiskola oktatói közül sokan vettek részt a különböző tudományos társaságok munkájában. Alapító tagjai voltak a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaságnak és a Magyar Kriminológiai Társaságnak. Főiskolánk több oktatója vett részt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Hadtudományi Társaság munkájában is. Az 1993-ban hatályba lépett felsőoktatási törvény a főiskola tudományos munkája elé a korábbinál minőségileg magasabb követelményrendszert állított. Feladat lett a tudományos kutatás és tudományszervező tevékenység, a tudományterületre eső tudományos szolgáltatások nyújtása, a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása. A törvény megjelenésétől kezdve a kutatások megélénküléséről adhatunk számot. Az alábbiakban csak néhányra utalok: így az alkotmányjog területén több kutatási program elemezte a rendészet alkotmányos jogállamban elfoglalt helyét, vizsgálta a legitim fizikai erőszak és az emberi jogok összefüggéseit, illetve kezdeményezte a rendvédelmi ágazati törvények, kiemelten a rendőrségi törvény szükségesnek látszó módosításait. a közigazgatási jog új szemléletű oktatása nyert teret a főiskolán, amelyhez jelentős segítséget nyújtott az a kiemelkedő elméleti tevékenység, amelyet különösen Madarász Tibor, Szamel Lajos és Lőrincz Lajos munkássága jelzett. a büntető anyagi és eljárási jog stúdiumai folyamatosan nyomon követték a bekövetkezett jogszabályi változásokat, ami az anyagi jog területén elsősorban a gazdasági élet büntetőjogi védelme körében hozott eredményeket, 115

6 225 ÉVES A POLITICO-CAMERALIS TUDOMÁNYOK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON az eljárásjogban pedig az új büntetőeljárási törvényjavaslat kimunkálása biztosította az elméleti igényességet. fejlődés következett be a speciális rendvédelmi szakmai tárgyak elméleti megalapozása területén is. Közbiztonsági, szolgálati szempontból kiemelkedő fontosságú volt az a kutatás, amely a tömegdemonstrációk rendőrségi kezelésére, illetve a rendőrségi törvény egyes rendvédelmi intézményeinek hatályosulására vonatkozott. a kriminalisztikai szakirányban az egyes bűncselekmény-típusok morfológiai kutatásában értünk el eredményeket. Téma volt a szervezett bűnözés alakulása, az ásványolajgyártás és forgalmazás területén jelentkező kriminalitás, a gépjárműlopási sorozatok elemzése, a szerencsejáték területén mutatkozó bűnös jelenségek, valamint az erőszakos bűnözés kriminológiája. A felderítés körében különös jelentőséget kapott a nyomozás, a felderítés és a bizonyítás alap-összefüggéseinek beható elemzése. A 90-es évek jelentős eredménye a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiszélesedése lett, melyben a szakmai tanszékek mellett jelentős szerep jutott a Rendészeti Kutatóintézetnek. Az elmúlt évtizedben kiemelten kezeltük a főiskola tudományos tevékenységének fejlesztését, ezen belül különös hangsúllyal a kutatás személyi feltételeinek javítását. Nagy figyelmet fordítunk a tudományos fokozatot szerző oktatók tervszerű tudományos továbbképzésére, valamint a kutatómunka pénzügyi hátterének biztosítására. A főiskola a jogi karokon rendszeresített Acta mintájára önálló kiadványt vezetett be, mely elősegíti a befejeződött kutatási eredmények publikálását. VI. A rendvédelmi tisztképzés előttünk álló feladatait többek között alapvetően meghatározza az, hogy Európa egyesülésének jelenlegi folyamatában a nemzeti szempontok veszítenek jelentőségükből, s egyre inkább az európai dimenzió érvényesül. A határellenőrzés megszűnése, amely ténylegesen a határok viszonylagossá válását vonja maga után, a jogrendszerek harmonizációja, a munkaerőpiac szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, valamint a végzettségek elismerése hogy csak néhány tényezőt említsek már ma indokolja, hogy törekedjünk az európai kultúra fogalmának legalább alapvonalakban történő megfogalmazására. Felismerhető továbbá egyfajta értékközösség kialakulása. A globalizációs folyamat a harmadik világ országaiból jövő, a megfelelő illegális bevándorlási mozgással járó, megnövekedett migrációs nyomás formájában is érinti az európai kontinenst, valamint olyan fundamentalista tendenciák 116

7 BLASKÓ BÉLA: A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI formájában, melyeknek csupán egyik válfaja az Európát többszörösen is sújtó iszlám fundamentalizmus. De ide sorolandók a szervezett bűnözés, különösen a kiterjedt embercsempészet és (főként a prostitúció terén) az emberkereskedelem, valamint a globálisan szervezett gazdasági és számítógépes bűnözés új megjelenési formái. Nyilvánvaló, hogy ezek a változások nem hagyják érintetlenül a rendőrséget sem. Kihatnak a rendőri feladatok spektrumára, a rendőrség szervezetére és kvalifikációs követelményeire, valamint a rendőrség önértelmezésére. Idetartozik többek között a közigazgatás megváltozott feladat- és funkciófelfogása is. A rendőri munkát az említett körülmények között még bonyolultabbá teszi, hogy mérlegelési dilemmák adódhatnak egyfelől a költség-haszonoptimalizálás, másfelől a biztonsági színvonal biztosítása között. Többek között ezek a fejlemények is nagymértékben befolyásolják majd a rendvédelmi felsőoktatás munkáját. A változtatás már meglévő rendkívüli nyomása tartalmi, didaktikai-metodikai és tanulásszervezési következményekkel jár, melyek közül néhányat kiemelnék. Ilyen az élethosszig tartó tanulás, hiszen a tudáson alapuló társadalomban már nincs lezárt tanulás; az oktatási intézményekre nézve az iméntiek azt jelentik, hogy a szakmára történő kiképzés csak egy része lehet a feladataiknak. A jövőben a szakmai tevékenység és a képzés állandó váltakozására lesz szükség. a curriculumokat tartalmilag át kell vizsgálnunk, az igényekhez igazítanunk és aktualizálnunk. Az ismeretközvetítés messzemenően a tisztán kognitív anyagfelhalmozásra korlátozódik, amit a végén a hagyományos írás- és szóbeli vizsgával kérnek számon. Az ismeretek rohamos szaporodása lehetetlenné teszi egy-egy szakma teljes ismeretskálájának elsajátítását; a tartalmak ezen felül egyre gyorsabban elöregszenek, elavulttá válnak ; a szaktudás közvetítése elveszíti domináns funkcióját. Helyette módszerbeli kompetenciák, valamint azon kommunikációs és kooperációs képességek közvetítése kerül az előtérbe, amelyek egyre inkább a szakmai cselekvési kompetencia lényegét alkotják. a jövő curriculumáról való elmélkedés azonban még egy további állításhoz is elvezet: a rendőrileg releváns tudományterületeket, módszertanokat és didaktikát teljes összefüggésükben kell látni. A rendőri ki- és továbbképzés egy egységes egész; ezt más tudományok a jog, a szervezéselmélet, az üzemgazdaság jelentős mértékben befolyásolják; a rendőrségi igényeket azonban speciálisan ki kell dolgozni. Ahhoz, hogy ezt elérjük, tudományosan megalapozott rendőri döntési és cselekvési kompetencia kialakítása válik szükségessé, melynek keretében a felmerülő problémák megoldhatók. Ehhez a rendőri cselekvés tanára, a rendőrtudományra van szükség, amely a meglévő rendőri tudásanyagból 117

8 225 ÉVES A POLITICO-CAMERALIS TUDOMÁNYOK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON indul ki, azt kritikusan felülvizsgálja, elemzi, rendszerezi és továbbfejleszti, hogy a gyakorlat számára közvetlenül hozzáférhetővé tegye. És nem utolsó sorban a rendészeti tisztképzés szemszögéből rá kell mutatni a nemzetközi rendőri munka fontosságára. VII. Előadásom végén röviden összegezném a rendvédelmi felsőoktatás soron következő főbb feladatait: A főiskola stratégiai célkitűzése, hogy a jövőben is a belügyminiszter közvetlen felügyelete alá tartozó, autonóm és euro-konform felsőoktatási intézményként, saját alapjain továbbfejlődve működjön; a következő négy évben haladjon tovább azon az úton, amelynek végén hazai és nemzetközi relációban egyaránt elismerten, összhangban a Küldetésnyilatkozatban megfogalmazott elvekkel és célkitűzésekkel a rendészeti oktatás és tudományos kutatás centrumává válik, meghatározó színtere lesz a főiskolai alapképzésnek, valamint a tisztképzés posztgraduális formáinak, különösen a vezetőképzésnek. A stratégiai célkitűzés teljesítése érdekében a főiskola kiemelt feladata a rendészet európai uniós követelményeihez, a hazai felsőoktatás egészéhez és az európai rendvédelmi felsőoktatás formáihoz illeszkedő, azzal megközelítően egyenértékű, a hazai hagyományokat és gazdasági realitásokat figyelembe vevő rendészeti felsőoktatás folytatása, amelynek eredményeként a kor kihívásainak megfelelve magasan képzett, nemzetközi színtéren is elismert szakemberek képesek lesznek a jelenkor feladatainak eredményes teljesítésére és azzal egyidejűleg a megrendelő rendvédelmi szervek jövőre orientált fejlesztésének kezdeményezésére és végrehajtására is. 118