Lun Zsuzsanna FALUFELÚJÍTÁS MAGYARORSZÁGON IV. B E V E Z E T Ô. Dékány Tíbor AMI VAN ÉS AMI NINCS BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK ÉS SZABÁLYOZÁSI POLITIKÁJUK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lun Zsuzsanna FALUFELÚJÍTÁS MAGYARORSZÁGON IV. B E V E Z E T Ô. Dékány Tíbor AMI VAN ÉS AMI NINCS BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK ÉS SZABÁLYOZÁSI POLITIKÁJUK"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK B E V E Z E T Ô Dékány Tíbor AMI VAN ÉS AMI NINCS BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK ÉS SZABÁLYOZÁSI POLITIKÁJUK Egy, a hét közül A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL ELÔSZÓ A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL SZÓLÓ ÍRÁSOKHOZ (a fôszerkesztô) AZ EURORÉGIÓKTÓL A RÉGIÓK EURÓPÁJÁIG INTERJÚ T. MÉSZÁROS ANDRÁSSAL, a Központi Régió Területfejlesztési Tanácsának elnökével Lun Zsuzsanna FALUFELÚJÍTÁS MAGYARORSZÁGON IV. Magyar György HÁTRÁNYOS HELYZETÛ KISTÉRSÉGEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK ESÉLYEI Máté Zsolt ELÉRHETÔSÉG ÉS TELEPÜLÉSI TÉRHASZNÁLAT V I D É K F E J L E S Z T É S A Délnyugat-Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás vidékfejlesztési programjának bemutatása (Rákócziné Orosz Gyöngyi) KÉT ÉV ALATT MÉG ELKÉSZÍTHETÔ AZ UNIÓS HÁZI FELADAT INTERJÚ LUKOVICH TAMÁSSAL a Pro Régió Ügynökség vezetôjével Gordos Tamás Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség munkatársai A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ STRATÉGIAI TERVE Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek vidékfejlesztési modellek 2001-ben Gyûrûfû, az ökológiai alapokon mûködô mintafalu (Tóth Csilla) Kis falu nagy tervekkel, avagy település egy osztrák prospektusból (Sebestyén Attila) 20 Fogarasi Gyula Orosz György STRUKTÚRATERV, AVAGY EGY HAZÁNKBAN ÚJ TERVEZÉSI MÛFAJ A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 41 H Í R E K 24 Szabó Imola Éva FÔUTCA-PROGRAM A folyóirat támogatói: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a KTM jogutódja, Budapest Fôváros Fôpolgármesteri Hivatal, Magyar Urbanisztikai Társaság, BME Urbanisztikai Intézete, Központi Statisztikai Hivatal, Belügyminisztérium Fôszerkesztô: Hörcher Ferencné A szerkesztôbizottság tagjai: dr. Szaló Péter (a szerkesztôbizottság elnöke), Balogh Ottó, Balsay István, dr. Dorgai László, dr. Faragó László, dr. Jámbor Imre, dr. Kovács Tibor, dr. Meggyesi Tamás, Miklóssy Endre, Paksy Gábor, Schneller István, dr. Szabó Lajos, dr. Szegvári Péter, Szendrôné dr. Font Erzsébet, dr. Trócsányi László, Vajdovichné dr. Visy Erzsébet A kiadó vezetôje: Szikla Gyula Fotók: Dékány Tibor Olvasószerkesztô: Körösmezey Lászlóné Tervezôszerkesztô: Pintér József Felelôs kiadó: VÁTI Kht., vezérigazgató: Paksy Gábor A szerkesztôség és a kiadó címe: 1016 Budapest, Gellérthegy utca Telefon: , Fax: Nyomdai elôkészítés: Pala 11, TIMP Kft. Nyomás: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. ISSN: A folyóirat évente tízszer jelenik meg, elôfizethetô a szerkesztôségben és a kiadóban.

2 TISZTELT OLVASÓINK! Üdvözöljük tisztelt Olvasóinkat a év kezdetén! Mindenkinek jó egészséget, jókedvûen végzett munkát, és eredményekben gazdag új esztendôt kívánunk! Ez évi elsô számunk bevezetôjében kis visszatekintést teszünk az elmúlt évre, és felvázolunk néhány elképzelést, amelyet szerkesztôségünk a év számaira vonatkozóan tartalmilag elgondolt. Az olvasói visszajelzések a év számait illetôen többnyire pozitívak voltak, a felkéréseken túlmenôen sok szerzô kereste meg szerkesztôségünket írásával, melyek széles palettát öleltek fel a terület- és településfejlesztési, valamint az aktuális vidékfejlesztési témakörökben. A lap hasábjain azonban kevés vita jelent meg, ez a lap szerkesztôiben hiányérzetet kelt. Ebben minden bizonnyal része van annak is, hogy a szerzôk nagy része nem vállalja fel a szakmai konfrontációt, holott ez nagyban hozzájárulna egyes elméleti és gyakorlati problémák, a fejlôdés-fejlesztés vitás kérdéseinek tisztázásához. A évben az alábbi kérdéskörökre tartjuk célszerûnek a figyelmet ráirányítani: a regionalitás problémáira, különös tekintettel a regionális intézményrendszer megerôsítésére, eszközrendszerének kiegészítésére; a forrásfelhasználás jobb integrációjára, különös tekintettel az ágazati elkülönülés problémáira, a különbözô területi dimenziókban történô fejlesztések koordinációjára, a külföldi támogatások és hazai erôforrások felhasználásának tudatosabb összehangolására; az emberi erôforrások fejlesztésére, az elméleti és gyakorlati ismeretek bôvítésére, az oktatás-képzés-továbbképzés legsürgôsebb feladataira; a terület- és településfejlesztés, valamint -rendezés központi irányítása és a dekoncentrált döntéshozás jobb összhangjának megteremtésére, a helyi erôforrások és a központi támogatások együttes felhasználására, multiplikáló hatásuk fokozására; a vidékfejlesztés felgyorsítására, az országon belüli gazdasági-társadalmi egyenlôtlenségek csökkentésére, a természeti és mûvi környezet megóvása mellett; az Európai Unióhoz történô csatlakozásunk területi feltételeinek megteremtésére, a támogatások jobb kiaknázását szolgáló pályázási gyakorlat elsajátítására. A felsorolt súlyponti kérdések több oldalról közelíthetôk, a különbözô szakirányok összehangolt alkalmazása, a nézetek ütköztetése és a közös tennivalók együttes meghatározása csak valódi partnerkapcsolatokra építhetô. A Falu Város Régió terjedelmi korlátai az egyes témák részletesebb kifejtését nem teszik lehetôvé. Hasznosnak tartanánk ezért, hogy az olvasók a szerkesztôség közvetítésével konzultációs lehetôséget kapjanak az egyes írások szerzôivel. Ennek érdekében lapunk szerzôitôl az eddigieknél több információt kérünk, amely tartalmazza a néven, munkahelyen és titulusán kívül azokat a szûkebb-tágabb szakterületeket és konkrét témaköröket, melyekkel az egyes írások szerzôi mélyebben is foglalkoztak. Egyes fontos közérdeklôdésre számot tartó témakörökben nyílt vitát, fórumot is tervezünk, melynek eredményeirôl számot kívánunk adni lapunkban. Továbbra is várjuk tisztelt Olvasóink együttmûködését és véleményét. Mind az elméleti, mind a gyakorlati területeken mûködôk számára hasznosak lehetnek az egészséges viták. Erre szeretnénk Olvasóinkat buzdítani! A fôszerkesztô /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

3 DÉKÁNY TIBOR osztályvezetô, VÁTI Kht. AMI VAN ÉS AMI NINCS Bevásárlóközpontok és szabályozási politikájuk Ha egy nyugati beruházó bevásárlóközpontot akar létesíteni nálunk, megkéri megbízottját, hogy derítse ki, mi a témával kapcsolatos politika Magyarországon. A válasz a következôképpen hangzik: Magyarországnak nincs kereskedelmi urbanisztikája. Hogy is van ez, akkor hol van ez az ország, Fekete-Afrikában vagy a sötét Balkánon? morfondírozik a beruházó. Mégis, akkor mi a menetrendje egy ekkora beruházás engedélyezésének? Kibéleled a polgármester zsebét, vagy megsúgod a képviselô-testületnek, melyik telket nézted ki, ôk megvásárolják, te meg tízszeres-húszszoros pénzt fizetsz nekik érte, ennyi az egész! hangzik erre körülbelül a válasz. És hogy miért a Fekete-Afrika ugrik be képzettársításként a beruházó agyába, ahhoz csak egy példa arról, ami Nyugaton megszokott. A svájci MIGROS-lánc kerek tíz esztendôn keresztül folytatott tárgyalásokat Franciaországban azért, hogy egyetlen bevásárlóközpontjuk építését engedélyezzék, azt is a svájci határtól mindössze 5 km-es távolságban. Ehhez részletes kimutatásokat kellett készíteniük arról, hogy mennyi svájci vásárlóerôt fog a létesítmény áthozni Franciaországba, a francia kereskedelmi kamarával tételesen egyeztetni kellett, hogy melyik árufajtából hány százaléknak kell francia terméknek lenni, a környéki bolttulajdonosok szövetségével abban kellett megegyezni, hogy a kereskedôtér hány százalékát kapják meg a helyi boltosok és abban mit árulhatnak, mit nem stb., stb. Nagy lemaradásban vagyunk tehát. A bevásárlóközpontok zöme már elkészült, kereskedelmi urbanisztika pedig sehol a láthatáron! Szembeszökô az a bevásárlóközpont-építési dömping, ami az országban, de elsôsorban Budapesten és környékén a rendszerváltást követôen végigsöpört. Amíg a hatvanashetvenes években a panelházépítések, a nyolcvanas években a benzinkutak, késôbb az irodaházak, úgy most a nagy bevásárlóközpontok azok a létesítmények, amelyek legmarkánsabban átalakítják a városképet. Mindez számos járulékos problémát is felvet, hiszen ezek a létesítmények hatással vannak a közlekedésre, a foglalkoztatottságra, a vásárlási szokások alakulására, a légszennyezettségre, a város, városrészek fejlôdésének alakulására hogy csak néhány aspektust emeljünk ki ebbôl a bonyolult összefüggésrendszerbôl. A kereskedelem a városfejlôdés egyik legfontosabb eleme. A városok kialakulásának is egyik legfontosabb modellje, hogy egy keresztútnál megtelepedett egy üzlet. Az üzlet körül azután létrejött egy lakóövezet, ahol folyamatosan megjelentek Bevásárlóközpontok Budapesten és környékén FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 3

4 egyéb szolgáltatások is. Ma a város számára a legfontosabb bevásárlóközpont a saját belvárosa kell, hogy legyen. Fejlesztési politikájában ezt tudatosan védenie kell. Ugyanakkor nem zárkózhat el az új bevásárlóközpontok létesítésétôl, mivel ez a kereskedelemnek a mai igényeket kielégítô típusa. Ezek attraktivitása hozzájárul a város vonzerejének fokozásához. 4 West End kívülrôl Ahogy a történet elkezdôdött. Gottied Duttweiler mozgó ABC-jével Zürich elôvárosában. West End belülrôl Magyarországon a rendszerváltás elôszeleként érkezett meg a bevásárlóközpont-építési hullám, ami azóta is folyamatosan tart, közben egyre-másra épülnek a hipermarketek, szakáruházak is. BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK A bevásárlóközpontok prototípusa 1827-ben Amerikában jelent meg, amikor Cyrus Butler megnyitotta 50 üzletet magában foglaló központját. Ám tömeges méretû elterjedésük Amerikában is késôbb, a XX. század elején kezdôdött. A bevásárlóközpontok európai megjelenése viszont nem az amerikanizmus késôbbi terjedési módszerének receptje (Mc Donald s, Kentucky Fried Chicken, Burger King, Pizza Hot) szerint indult, hanem saját, autentikus módon alakult ki. Érdemes visszaemlékezni a történetre, hiszen a dolog marketing-filozófiája jól tetten érhetô benne. Az elsô világháborút követô években Zürich környékén egy ifjú ember, Gottied Duttweiler vállalkozásba kezdett. Egy kis kézikocsit tologatva, zöldséget, gyümölcsöt, 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

5 I. generációs bevásárlóközpontok Az 1970-es években épültek állami beruházásban, alapterületük m 2 -nél kisebb. A gépkocsik megfelelô elhelyezésére, megfelelô mennyiségû parkolóhely kialakítására nem fordítottak gondot. Legtipikusabb képviselôi a budapesti Flórián és a Skála. II. generációs bevásárlóközpontok Lépésrôl lépésre sérül a budaörsi táj esztétikuma kávét kínált a háziasszonyoknak. Értette a dolgát, beindult az üzlet, néhány év alatt összegyûlt annyi pénze, hogy megvásárolhatott egy autóbuszt, amit átalakíttatott egy kis mozgó ÁBC-vé. A buszát megpakolta áruval, és sorban végiglátogatta a környékbeli falvakat, ahol leparkolt a helyi élelmiszerüzletek táján, tájékozódott az ottani árakról, majd megállapította a saját árait úgy, hogy az az alapvetô bolti cikkek esetében alatta maradjon a helyi kisbolt árainál. Persze látványosan ki is írta mindezt a buszára, a vevôk meg tódultak, akárcsak a régi Zola-regények Párizsában. Duttweiler úrból hamarosan a háziasszonyok kedvence lett, már várták a buszát, ô pedig naponta több falvacskát, Zürich környéki lakóövezetet is végiglátogatva, rövid idô alatt nagy forgalmat bonyolított le, és elég szépen gyarapodott. A vállalkozás addig-addig izmosodott, mígnem már kinôtte az egyetlen kis buszocskát, és 1925-ben ötre növelte gépparkját, így jelentôsen szélesíthette a körzetét is. Duttweiler úr ezután megcélozta a középkategóriából a nagyba való átmenetet, így a közép (MItte) és nagy tucat (GROS) kifejezésekbôl alkotott mozaikszóval MIGROS-nak keresztelte el elsô élelmiszer-áruházát. A vállalkozás bejött, a fejlôdés nem állt meg, felépített egy szupermarketet, majd jöhettek a hipermarketek. Az újdonság varázsa most is megtette a hatását, befektetése hamarosan megtérült, így épülhetett a következô, már más üzleteket is magában foglaló bevásárlóközpontja, amit egyre újabbak követtek. A szocialista kereskedelem határainak megfelelôen a bevásárlóközpontok a rendszerváltásig csak mutatóban jelentek meg az országban. A bevásárlóközpontokat hazánkban megjelenésük ütemének megfelelôen három nagy csoportba soroljuk: A 80-as évek és a 90-es évek elsô felének bevásárlóközpontjai, melyek között az állami nagyberuházásokon túlmenôen már megjelennek a multinacionális cégek képviselôi is. Idetartozik az 1980-ban megnyílt, a korábbiaknál jóval nagyobb ( m 2 -es) Sugár Áruház. Ebben az idôszakban jelent meg az A városkörnyéki bevásárlóközpontok jelentôs gépjármûforgalmat indukálnak FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 5

6 IKEA is, amely a meglévô Sugár mellett már igen jelentôs komplexummá nôtte ki magát, és mind a tömegközlekedés (metró, HÉV), mind a gépkocsiforgalom szempontjából átstrukturálta a korábbi közlekedési szerkezetet. ma Magyarországon négy nagy nemzetközi hipermarket-lánc van jelen, az angol Tesco, a francia Cora és Auchan, valamint az osztrák Interspar. Valamennyi a fôvárosban, illetve annak környékén kezdte meg hazai nyomulását, és ezt követôen láttak hozzá a vidék meghódításához. Az Auchan még óvatos ezen a téren, a Cora Szegeden nyitott, és Szolnok, Kecskemét következik. A Tesco már 7 vidéki városban van jelen, míg az Interspar 2000 végére már a tizedik vidéki várost hódítja meg. A lebetonozott parkolók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a város körüli zöld gyûrûbôl. Parkolóhely kialakítást csak az alagsorban és a tetôn szabadna engedélyezni. III. generációs bevásárlóközpontok 1996 végétôl datálódik a valódi robbanás a hazai bevásárlóközpontok terén. Megépül a m 2 -es Duna Plaza és az m 2 -es Pólus Center, amely már európai nagyságrendi határokat döntöget. Ezt követôen egyre-másra jelennek meg az újabb bevásárlóközpontok, melyek között a jelentôsebbek az 1997-ben nyílt Europark, az 1998-ban nyílt Mammut, Rózsakert, Lurdyház karácsony elôtt megnyílt a m 2 -alapterületû West End City Center, amely szállodájával, multiplex mozijával, parkolójával és irodaházi részlegével egy valódi megacenter. HIPERMARKETEK A rendszerváltást követôen jelentek meg elôször Budapest környékén, majd vidéken is a hipermarketek. A kezdeti óvatos lépéseket követôen, miután kiderült megfelelô jövedelmezôségük, terjeszkedésük egyre agresszívebbé vált. Az elsô kisebb ütközet Budapest Nyugati Kapujának körzetében történt, amikor az elsô törökbálinti Cora hipermarket megnyitását követôen, még abban az évben, 1997-ben ugyancsak az M1-es, M7-es autópályák forgalmára alapozva nyitott a szintén francia érdekeltségû Auchan is. A Corában a nyitást követôen, meglepetésre az árbevétel folyamatosan kedvezô maradt a konkurencia megjelenését követôen is, és ez a helyzet szabad jelzést adott a további beruházások tekintetében. Így Tematikus parkok SZAKÁRUHÁZAK A szakáruházak körében eddig csak a barkácsáruházak terjedtek el igazán Magyarországon. Ezek közül is a Bricostore, a Baumax, a Praktiker és az OBI rendelkezik a legnagyobb hálózattal. A bútor-szakáruházak (IKEA, KI- KA, Tutto Mobili) lassabban terjeszkednek, a piaci igények óvatos szondázásával. Az elektronikai piacon a hazai Keravill és Murányi kereskedôláncon kívül csak a Media-Markt képviseli egyelôre a nagy nyugati cégeket. A bevásárlóközpontok a posztmodern városépítészet elemei közé tartoznak, ahol a város különbözô, hagyományos funkciókat betöltô elemeit szintetizálják és összesûrítik egy-egy tematikus parkba. Az egyedi látványosság igénye, a város egyes elemeinek szimulációja, meglévô városalkotó elemek idézett felhasználása jellemzi ezeket. A bevásárlóközpontokat a fogyasztás templomaiként építik idehaza is, aminek még azzal is nagyobb hangsúlyt adnak, hogy hétvégi nyitva tartással a családok vasárnapi közös programját is megcélozzák. De ha már valami templom jellegû, akkor valahol elvárható volna tôle, hogy építészetileg impozáns külsô képet és jó közérzetet nyújtó belsô kialakítást biztosítson. Ez a tengerentúl, Nyugat-Európában általában így is van, grandiózus belsô terek, vízesés, csobogó, képzômûvészeti alkotások, némi zöldfelület minden nívós bevásárlóközpont alapvetô tartozéka. Sajnos hazánkban mindez másként néz ki. Kívülrôl igénytelen dobozok, melyekrôl lerí a silány, lehetôleg minél olcsóbb és gyorsan szerelhetô anyagok preferálása. Némelyikbe belépve, egyes szakaszokon szinte még arra is vigyázni kell, hogy az ember be ne verje a fejét a mennyezetbe, vagy a tükörrel feldobott álmennyezetbe. Zsúfoltság, nyomasztó belsô terek, levegôtlenség jellemzi a legtöbb bevásárlóközpontunk belsô kiképzését. Csak a III. építési fázisban jelentek meg olyan bevásárlóközpontok, melyek meg /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

7 felelnek az európai trendnek. Ilyen a West-End City Center, a Mammut II. a MOM Park és ilyen lesz a még épülô Árkád is. Szabályozási politika Természetes eljárás a szabadpiaci kereskedelemben az, hogy bármilyen cég, bárhová építhet nagy alapterületû bevásárlóközpontot? A szomszédos Ausztriában kisebb települések önkormányzatai csak 600, városok esetében 800 m 2 alatti alapterületû üzletek építését engedélyezhetik. Ennél nagyobb létesítményeket csak a megyei fôépítésznek megfelelô Landeshauptmann engedélyezhet. Új bevásárlóközpont létesítéséhez a fejlett demokráciájú országokban kerekasztalhoz ülve hozzák meg döntéseiket. A kerekasztal résztvevôi általában az önkormányzat képviselôi a helyinél eggyel magasabb rendû területi egység fôépítésze a kereskedelmi kamara képviselôi a bolttulajdonosok szervezetének képviselôi. Ennek a modellnek hazánkban való meghonosítása minél tovább késik, annál nagyobb komplex kártételek keletkeznek környezetünkben. Ezzel szemben hazánkban általános helyzet, hogy a megjelenô beruházó minden kívánságát kielégítik a helyi önkormányzatok, és a magas adóbevételek reményében olykor még saját lakosaikkal szembeni pereskedés árán is keresztülviszik a beruházást. Hogy a város egészének, az ország kereskedelmi és területfejlesztési érdekeinek globálisan mindez megfelel-e, elônyös-e, az kérdésként egyáltalán fel sem merül. A rendelet a K-BK2 kategóriába sorolt, különösen nagy területû kereskedelmi és szolgáltatási céllal épülô létesítmények elhelyezhetôsége szempontjából öt alapvetô egységre osztja a fôvárost. Ezek mindegyikében megállapítja a maximálisan beépíthetô kereskedelmi célú bruttó szintterület nagyságát, melyeknél általában kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 5000 m 2 -rel való bôvíthetôséget engedélyez. Ennek megfelelôen alapjaiban a következôknek megfelelôen szabályozza az egyes építési övezeteket: Hegyvidéki zóna max m 2 -es beépíthetôség Belsô zóna m 2 (kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén m 2 ) Átmeneti zóna m 2 (kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén m 2 ) Átmeneti zóna kiemelt területe m 2 (kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén m 2 ) Elôvárosi zóna m 2. A szabályozás fô célja az volt, hogy a bevásárlóközpont jellegû nagy kereskedelmi beruházásokat lehetôleg a szerkezetváltás alatti valamikori ipari zónákba vonzza. A szabályozás a körülményekhez képest megfelelônek nevezhetô, ugyanakkor közvetlen hatása még nem kimutatható, mivel a nagyobb területigényû beruházások építési engedélyezése már a szabályozás életbelépése elôtt megtörtént. Szabályozás a fôváros környékén A fôvárosban épülô bevásárlóközpontok szabályozási rendszerének kidolgozásában kezdettôl fogva komoly szerepet játszott Szabályozási direktívák Budapesten 1998-ban kerültek jóváhagyásra Budapest fôváros településrendezését és építésügyét keretjelleggel szabályozó rendeletek. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X. 15.) Fôv. Kgy. sz. rendelet 17. -a tartalmazza a bevásárlóközpontok létesítésével kapcsolatos elôírásokat. A rendelet értelmében a 6000 m 2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magában foglaló létesítmények elhelyezhetôségét megfelelô hatásvizsgálatokkal kell igazolni. Ezek elhelyezése a K-BK1 és K-BK2 jelû különleges területen oldható meg, mely a különösen nagy területû kereskedelmi és szolgáltatási területekre vonatkozik. A K-BK1 területbe sorolhatók azok a létesítmények, melyek közvetlenül autópályák mellé kerülnek. Ilyen esztétikusan is kinézhet egy bevásárlóközpont belsô tere. A torontói EATON-center Michael Snow légterét repülô vadlúdjai díszitik. az agglomeráció hasonló jellegû létesítményei építési szabályozásának kérdése. Hiszen, ha a fôváros szigorú szabályozást léptet életbe, akkor a beruházni szándékozók számára gyakorlatilag kiskaput jelent a Budapest közigazgatási határán kívüli építkezés. Ez a kimenekülés viszont alapvetôen káros, mivel FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 7

8 segíti a nagyváros túlburjánzását a várost övezô zöld gyûrû rovására. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve kormány-elôterjesztés alatt áll. Ez lényegében igyekszik idomulni a fôvárosi városrendezési és keretszabályozási elôírásokhoz. Nagyságrendileg az elôvárosi zónára alkalmazott szabályozók használatát irányozza elô, hogy a közigazgatási határvonal ne adjon más-más feltételrendszert a beruházók számára a fôváros határain kívül és belül. Az agglomerációs szabályozás alapjaiban megfelelônek tekinthetô, három apróbb szépséghibája van mindössze, lévén hogy továbbra is településen belül engedélyezhetô marad a bevásárlóközpontok létesítése, nagyságrendtôl függetlenül nem akadályozza meg hatalmas lebetonozott parkolók létesítését mire életbe lép, a jelek szerint a lényeges átminôsítések már megtörténnek. A szabad területek parkolókká való lebetonozása a város körüli értékes zöldterületek állandó fogyását vonja maga után, ehelyett ki lehetne kötni a beruházók részére, hogy a parkolóhelyek kialakítását az épület alatt vagy annak tetején köteles megoldani. Ez az igény nem lehet idegen a beruházóktól, Esti fények a Széna téren hiszen ez egyre erôsödô európai szintû kívánalom. Integrated - Non integrated Ha összességében tekintjük a meglévô folyamatokat, melyek a város egyes funkcióit kiszûrik és azokat tematikus parkokba szervezik, nyilvánvalóvá válik, hogy a modern kiskereskedelmi központok, az új szórakoztató központok, az új irodaközpontok hatása összegzôdik, és deformálja Budapest korábbi szerkezetét. A tömegeket magukba szippantják a bevásárlóközpontok, a város egyes övezetei, míg a külvárosi városközpontok estére elnéptelenednek. Szerkezetátalakító hatása miatt különbséget kell tenni a kül- és a belterületi bevásárlóközpontok között. A városon kívüli bevásárlóközpontok (out-of-town, non integrated shopping centres) a belterületinél jóval több veszélyt jelentenek a városokra nézve, mert jelentôs gépjármûforgalmat indukálnak a vásárlóerôt kihúzzák a városból hozzájárulnak a város körüli zöldövezet nemkívánatos beépüléséhez átstrukturálják a városszerkezetet a város körüli zöldet hatalmas lebetonozott parkolókkal silányítják. Ezért e téren Budapesten továbbra is az egyik legfontosabb feladat a korszerû kiskereskedelmi központok szabályozásának betartatása és továbbfejlesztése, az agglomerációban pedig a szabályozás terén az elsô lépések megtétele. Természetesen az integrated, vagyis belterületi bevásárlóközpontok is számos közlekedési problémát jelentenek, mivel Budapest és környéke közlekedési kapcsolatai igen fejletlenek. A rendszerváltást követô 12 év alatt egyetlen koncepcionális elem sem épült meg a még elôzô vezetés által elhatározott Lágymányosi híd és az ahhoz csatlakozó Egér út elkészültét követôen. Az elsôsorban a haránt irányú, égetôen szükséges fejlesztések terén egyetlen kapavágás megtételére sem került sor, mint az M0-s autópálya keleti szektora, a Munkás körút, de akár az 1-es villamos átvezetése Dél-Budára. És persze lehetne folytatni: elôvárosi vasút, Galváni úti híd, Újpest Óbuda híd, további metróvonalak, metró meghosszabbítások (vö. a világváros-építés szlogenjével!). A bevásárlóközpontok által gerjesztett forgalom az amúgy is túlterhelt közlekedési hálózatra jelentôs többletterhet ró. Kritikus pontok alakultak ki elsôsorban Budán. A Moszkva tér Széna tér térségére fûzôdik a Hattyú-ház, a Mammut I., Mammut II., valamint a Millenáris épületegyüttesének gépjármûforgalma. Ez a tér forgalmának egyre gyakoribb teljes ellehetetlenülését okozza. A MOM park átadása és a környékén jelenleg is építés alatt álló irodaházak elkészülte a BAH csomópont idôszakos befagyásához vezet. Hasonló problémák elé néz az Örs vezér tér környéke (Sugár, IKEA, Árkád stb.) is /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

9 Hol tartunk? A paradigmaváltást követôen a kiskereskedôi lehetôségek megnyíltak, ám a legtöbb vállalkozó, vagy kényszervállalkozó lerobbant üzlethelységének felújítását, árukészletének feltöltését követôen még addig sem jutott, hogy középlejáratú hitelét visszafizesse, amikor szembetalálta magát a minden korlát nélkül terjeszkedô tôkeerôs és a kereskedelem minden részletkérdésében évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô multinacionális cégekkel. Mára Budapesten és az agglomerációban 23 nagy bevásárlóközpont üzemel: A 2001 végéig megvalósult bevásárlóközpontok Bruttó beépített alapterület ezer m 2 Buda Gyöngye Bevásárlóközpont 10 II. Szilágyi E. fasor 121. Mammut I. II. Lövôház u Mamut II. II. Lövôház u Rózsadomb Center 13 II. Törökvész u Rózsakert Bevásárlóközpont 17,5 II. Gábor Áron u /a Eurocenter Óbuda 22 III. Bécsi út 154. Flórián Üzletközpont 20 III. Flórián tér 6/9. SÜBA Bevásárlóközpont 9,6 III. Rákóczi u. 36. Új Udvar III. Bécsi út Árpád Üzletház IV. Árpád u Skála Metró Áruház 15 VI. Nyugati tér 1/2. West End City Center 98 VI. Váci út1 3. Lurdy-Ház 22 IX. Könyves Kálmán krt. 12. Eleven Center XI. Rétköz u Skála Budapest Áruház 20 XI. Október 23. u. 6/10. MOM Park 48 XII. Alkotás Csörsz Jagelló u. Duna Plaza XIII. Váci út Sugár Üzletközpont 30 XIV. Örs vezér tere Pólus Center 56 XV. Szentmihályi út 131. Lôrinc Center XVIII. Üllôi út Europark XIX. Üllôi út Csepel Plaza 20 XXI. Rákóczi út Campona 40 XXII. Nagytétényi út Összesen 612 FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 EGYÉB BERUHÁZÁSOK JELENTÔS KERESKEDELMI TERÜLETTEL Beépített Funkciók ezer m 2 Hattyúház I. Hattyú u iroda, lakás, 4000 m 2 üzlet, étterem, mélygarázs Váci Center V. Váci u ,5 iroda, élelmiszer-áruház, mélygarázs Millennium Center V. Pesti B. u szálloda (108 lakoszt.), 3271 m2 üzlet, mélygarázs Duna-ház IX. Boráros tér lakás, 1200 m 2 iroda, 7000 m 2 üzlet, 258 fh. mélygarázs Providencia Szh. XIII. Váci út 27 apartmanlakások, 6600 m 2 iroda, 1300 m 2 üzlet Kényes egyensúly A kezdeti nagy ugrást követôen a megfontolva haladás a jellemzô a jelenlegi bevásárlóközpont-építési stratégiára. Lassult ugyan az ütem, de a fejlesztés állandósult ben két új bevásárlóközpont épült a fôvárosban, a III. kerületi Eurocenter és a Rózsadomb Center. Egyik sem ígérkezik tökéletes sikernek, hiszen az Eurocenter nem áttekinthetô, kicsik az üzletei, a forgalom alulmarad a várakozáshoz képest, amit az is igazol, hogy az elsô bérlôcserére már a nyitást követô egy hónapon belül sor került. A Rózsadomb Center még ennél is kritikusabb helyzetben van, hiszen túlságosan közel van a konkurens bevásárlóközpontokhoz, a Rózsakerthez, a Budagyöngyéhez, az Új Udvarhoz. Sok az üres terület, a bérlôk a földszintet preferálják, nemzetközi ingatlanpiaci szakértôk szerint az épület irodaházként jobban prosperálna ben az elôzô évihez hasonlóan ismét két új bevásárlóközpont, a Mamut, valamint a MOM Park került átadásra, mindkettô a budai hasonló létesítmények sorát gyarapítja ben a pesti oldalon várható dinamikus mozgás, hiszen az Örs vezér téren az Árkád Bevásárlóközpont tovább halmozza a Sugár és az IKEA által már egyébként is markánsan kialakított üzletközpontot a 2-es metró és a HÉV végállomás körzetében. Az Árkád a német ECE fejlesztésében létesül, ami garancia arra nézve, hogy olyan üzletláncok fognak megjelenni, amelyek még újdonságként hatnak a közép-kelet-európai piacon (pld. H&M). Mindenesetre jól érzékelhetô, hogy mára már kialakult egy kényes egyensúlyi helyzet, aminek következtében minden újabb lépés hatással van a környezetében legközelebbi bevásárlóközpontokra. A West End belépését követôen mintegy 15%-kal csökkent a Duna Plaza forgalma és ez a trend áthálózza már a fôvárost. A Haller központ létesítése érdekében átköltöztették a piacot, és neki kezdtek a földmunkáknak 1996-ban. Látva azonban a közeli Europark és Lurdy-Ház elôrehaladottabb stádiumát, a fejlesztôk elbátortalanodtak, a beruházás azóta is áll. És nem véletlenül, hiszen a Lurdy-házból elköltözött Meinl hatalmas földszinti területe évekig állt üresen, 9

10 nem beszélve arról, hogy az irodaterület sokévi kihasználatlanság után csak 2001 vége táján találta meg elsô bérlôjét. Nincs olyan messze a Csepel Plaza sem, amely szintén csak vegetál a vonzáskörzetének jelenlegi csökkent vásárlóereje miatt. Ez a kényes egyensúlyi helyzet, ami Pesten már egyértelmû és Budán is megjelent (Mammut Rózsakert Budagyöngye Új Udvar), a MOM és a Mammut II. megjelenésével az egész fôváros területére állandósul. Ebben a helyzetben további fejlesztôknek már nem lesz elegendô a hagyományos stratégia alkalmazása, hanem a telítettség kialakulását követô rövid stagnálás után, majd egy más minôségi szinten lehet majd a versenybe ismét belépni. TERVEZETT BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK BUDAPESTEN ÉS KÖRNYÉKÉN HELYSZÍN TERÜLET ezer m 2 Hûvösvölgy Üzletház II. Nagykovácsi út 9 Új Udvar II. III. Bécsi út 4 Kerepesi Park VIII. Kerepesi út 80 Word Park Center VIII. Kerepesi út Hungária krt. 33 Baross Trade Center VIII. Baross tér Skála Budapest Áruház (bôvítés) XI. Október 23. u. 6/ Eleven Center II. XI. Rétköz u. 13 Albertfalva Bevásárlóközpont XI. Hunyadi János út 30 Bétex Üzletközpont XIII. Lehel út 40 Duna Plaza II. XIII. Váci út Pólus II. XV. Szentmihályi út 70 Ázsia Center XV. Szentmihályi út Füzér Üzletház XVI. Veres Péter út 4 Europark (bôvítés) XIX. Üllôi út Ady E. út Damjanich u. 5 Europark II. XIX. Üllôi út 13 Auchan Szórakoztatópark XXIII. Soroksár NA ÖSSZESEN: 525 Mint a legtöbb dolog a világon, a bevásárlóközpont sem sorolható be egyértelmûen a negatív vagy pozitív elôjelû dolgok sorába, hiszen vannak jó oldalai, de vannak igen elônytelen hatásai is, amint azt ebbôl a kis áttekintésbôl is láthatjuk. Mégis, néhány szempont figyelembevétele javasolható e téma kezelése érdekében. Fontos volna az egész országra egy általános szabályozási rendszer kidolgozása, úgy, ahogy az a szabályozás témakörében említést nyert, vagyis kerekasztal kialakítása az önkormányzat, a helyinél eggyel magasabb rendû területi egység fôépítészének, a Kereskedelmi Kamarának, a bolttulajdonosok szervezetének részvételével. Ugyancsak lényeges szempont a belterületi létesítmények kedvezôbb megítélése a zöldterületi beruházásokkal szemben, ezen belül is a barnamezôs létesítmények ösztönzése. További településpolitikai szempontok: a kereskedelmi hálózat fejlesztésének pozitív kezelése (positive zoning for trade), vagyis nemcsak szabályozni, hanem kijelölt pontokon lehetôségeket kínálni a fejlesztôknek (ezt a célt szolgálja Budapest esetében az átmeneti zóna kiemelt területe) a szóba jöhetô területek megpályáztatása annak kikötése, hogy parkoló csak az épület alatt vagy annak tetején lehetséges feltételül szabni, hogy a beruházónak saját költségére be kell kapcsolnia a létesítményt a tömegközlekedési hálózatba. lépéseket tenni a hagyományos városszerkezet és a meglévô kiskereskedelem védelmére, illetve fejlesztésére. A lemaradásunk végzetes. Minisztériumok közötti igen gyors intézkedések megtétele volna szükséges, melyben a kereskedelem, a településpolitika és a közlekedési tárca dolgozna ki egy ahhoz hasonló országos léptékû szabályozási rendszert, mint ami az EU-ban megszokott! A szürke tónussal jelölt tervezett létesítmények az elkövetkezô években nagy valószínûséggel felépülnek, ezek összterülete 160 ezer m 2. Megacenterek, bevásárlóközpontok, hipermarketek építése ugyanakkor törvényszerû, kikerülhetetlen világtendencia. Megjelenésük egyúttal azt is maga után vonja, hogy dömpingáraikkal valószínûsíthetôen tönkreteszik a meglévô kis-, és közepes méretû boltok mintegy 20 25%-át. Ez elkerülhetetlen kihívás, melynek során azok a boltok fognak továbbra is prosperálni, amelyek megtalálják speciális lehetôségeiket az új körülmények között. Az új bevásárlóközpontok ennélfogva a meglévô bolthálózat minôségére is húzóhatással kell, hogy legyenek. Hogyan kezeljük? /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

11 EGY, A HÉT KÖZÜL: A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL ELÔSZÓ A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL SZÓLÓ ÍRÁSOKHOZ Örömmel vettük néhány nappal ezelôtt a Pro Régió Ügynökség szerkesztôségünkhöz beküldött öt írását, amelyek több oldalról közelítve adnak hírt a Központi Régióról, annak kiépült intézményrendszerérôl, kidolgozott fejlesztési Stratégiai Tervérôl, újító jellegû tervezési kísérleteirôl és egy konkrét speciális programjáról. Sietünk közölni ezen írásokat, annál is inkább, mivel a régiók körül elég sok szakmai és politikai vita folyik hazánkban, sokan megkérdôjelezik a regionalitás ezen formájának létjogosultságát, különös tekintettel arra, hogy a megyei területbeosztásnak és döntési kompetenciának Magyarországon igen erôs, sôt merev hagyományai vannak. Személyes szakmai tapasztalatom ugyanakkor lévén között az elsô Phare Területfejlesztési Program megvalósításának operatív felelôse a Phare Program Iroda egykori vezetôjeként hogy a régiók kialakítása az európai területpolitikai gyakorlat átvételének elkerülhetetlen állomása, hiszen a területfejlesztés decentralizált gyakorlatának kialakításában az Európai Unió brüsszeli központjának partnerei az ún. NUTS II. területi egységek lesznek, a megyék ugyanakkor csupán a NUTS III. területi szintet képviselik. Hogy mivel magyarázhatók országunkban a régiókkal kapcsolatos fenntartások, az sok gyökérre vezethetô vissza. Pragmatikus okokból viszont evidens szükségesség, hogy a nagyobb területi dimenzióban érvényesülô regionalitás hazánkban is tért hódítson, hogy kiépüljenek és jól mûködjenek a régiók intézményei, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után a jelenlegit nagyságrendekkel meghaladó támogatások odaítélésében Brüsszelnek a régiók lesznek a tárgyaló partnerei. A közölt írások jellege különbözô. Az elsô két írás egy közismert újságíró tollából született, magán viselve az újságírói hangvétel sajátos jegyeit. Itt ne a szakmai mélységet, sokkal inkább a közéleti érdeklôdés kulcskérdéseit keressék. A Központi Régió Stratégiai Tervét ismertetô anyag az EU által megkövetelt stratégiai gondolkodást tükrözi, kitûnô képet ad egy újfajta gondolkodás térhódításáról. Az ezt követô a struktúraterv alkalmazását leíró anyag bár talán nincs közvetlen kapcsolatban az elôzô írással, mégis a stratégiai tervezés egyik fontos módszertani eszközét jelentheti. Az utolsó írás egy konkrét programot ismertet, melynek szelleme a vadkapitalizmus által vezérelt városfejlesztés-városrendezés ellensúlyozását célozza, a lakható, élhetô település fejlesztésének humánusabb útját tárja elénk. Én magam, az írások szerkesztésénél néhány ponton úgy éreztem különösen az elsô interjú kapcsán,hogy vitatkoznék a benne foglalt állásfoglalások egyikével-másikával. Összességében mégis úgy érzem, hogy a Központi Régió intézmény- és tervezés-fejlesztési törekvései pozitívan értékelhetôk, és mindenképpen érdemesek arra, hogy az ország kisebb-nagyobb térségei megismerjék azokat. Várjuk tisztelt Olvasóink véleményét, reakcióit az olvasottakkal kapcsolatosan! A fôszerkesztô FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 11

12 EGY, A HÉT KÖZÜL: A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL: AZ EURORÉGIÓKTÓL A RÉGIÓK EURÓPÁJÁIG Beszélgetés T. Mészáros Andrással, a Központi Régió Fejlesztési Tanácsának elnökével Pest megye különleges pozíciót foglal el az országban: körülöleli a nagyra nôtt fôvárost, így tömöríti annak terebélyesedô agglomerációját, de olyan periferiális területeket is, amelyek halmozottan hátrányosnak tekinthetôk. T. Mészáros András, a megyei közgyûlés elnöke egyben a regionális fejlesztési tanácsnak is a feje; márpedig a Központi Régió ellentétben a másutt érvényesülô hárommegyés modellel éppen Budapestet és Pest megyét egyesíti magában. E két alkotórész között viszont nagyok az érdekellentétek, sûrûek az ütközések. Volt hát mirôl szót váltanunk a duplázó elnökkel. Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a fôváros meglepô zöldmoratóriumi javaslata: az agglomeráció települései állítsák le a belterületbe vonás folyamatát Szerencsére errôl már múlt idôben beszélhetünk. A Fôvárosi Közgyûlés más portája elôtt söpört, az agglomerációellenes kezdeményezésre azonban nem volt fogékony a parlament. Az általános rendezési terveknek egy adott szinten való befagyasztása semmit nem oldott volna meg. Az az indoklás viszont, ami a zöldterületek csökkenésének meggátolását emelte ki, megszívlelendônek tûnik Csakhogy a számok nem azt mutatják, hogy a fôváros e tekintetben jó példával járna elöl épp ellenkezôleg. Az 500 négyzetkilométernyi budapesti területen ötször-nyolcszor olyan mértékû a zöldterületek csökkenése, mint a 6312 négyzetkilométeres Pest megyében. Ennek ismeretében ez az érvelés nem áll meg, sôt inkább arcátlannak mondható. Milyen érdekeket vél felfedezni a javaslat mögött? Budapest komolyan érdekelt az úgynevezett rozsdaövezet újrahasznosításában, ami nemzeti érdek is egyben, ám a befektetôvonzó spekulációk nem mehetnek más települések rovására. A zöldterületek feltételezett tôke-elszippantó hatása csupán ürügy, miközben arról nemigen beszélnek, hogy a fôváros végletesen túlfeszítette adópolitikáját: olyan magasak az iparûzési adók, hogy a vállalkozások elkezdtek kifelé szivárogni a környezô településekre. További indok lehet a tükörrégiós * projektekbôl való nagyobb részesedés, amely még úgy is igen nagy összeg, hogy a 3,2 milliárd forintot a tiszai árvizek miatt egymilliárddal csökkenteni kellett. Ha moratórium lenne, ezekbôl is többet költenének el a fôváros határain belül. 12 T. Mészáros András - elnök A lakópark-ellenesség nem játszott szerepet a polémiában? Ezeket én speciális helyi ügyeknek tartom, amelyek csak néhány településen például Piliscsabán vezettek konfliktusokhoz. Ezekre pedig fölösleges és túlméretezett reakció volna kétharmados törvénnyel lôni. Míg ugyanis a területfejlesztésrôl feles törvény rendelkezik, a moratóriumhoz kétharmados többség kellene. A lakóparkok ügyét inkább a sajtó nagyítja fel ez abból is látszik, hogy polgármesterek tucatjai tiltakoztak az önkormányzat hatásköri csonkítása ellen. A politikai tiltakozás pártállásra való tekintet nélkül történt: a fôváros gazdasági pozíciójának e leplezetlen megerôsítése ugyanis egyúttal 78 agglomerációs település súlyos érdeksérelmével járt volna együtt. A tükörrégiós projektek sikeresebbnek tûnnek, mint azok, amelyeket a keleti régiókban a Phare finanszírozott Ennek egyszerû az oka: míg a Phare-pénzek akadoznak, a kormánytól megjön az összeg, amelyen az EU-pályáztatást élesben gyakorolhatjuk. Július-augusztusban kezdtük a munkát, szeptemberre beérkeztek a pályázatok, s decemberre már dönteni is tudtunk róluk. Hogy ez szûk fél esztendô alatt lebonyolódott, határozottan sikertörténetnek mondható. Büszke vagyok a régiós Ügynokségünkre, a Pro Régióra: egy év alatt állt fel olyan szinten, hogy erre az összetett feladatra képessé vált. * Türörrégió -nak nevezték el azokat a régiókat, amelyekben a fejlesztési támogatások pályázati úton történô elnyerésének folyamata nem az EU Phare célterületek szabályai szerint, hanem a hazai gyakorlatra kidolgozott, ebben az esetben az EU Strukturális alapok szabályaihoz közelítô, rugalmas módszer szerint történik. 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

13 Most már a három keleti régió is szeretne beszállni a tükörrégiós programba, s ez intô jel arra, hogy a mostani Orfeusz-programot** sem volna szabad bevinni a Phare-adminisztrációba Másfél éve létezik a regionális fejlesztési Tanács. Hogyan értékeli az eddigi mûködését? Egyértelmûen pozitívan. A területfejlesztési törvény módosítása sikeres irányba tolta el ezt a tevékenységet: a megyei fejlesztési Tanácsok mozgékonysága korlátozottabb volt december 17-én tartottuk az alakuló ülést, 2000 márciusa és 2001 júniusa között pedig már sikerült megalkotni a régió Stratégiai Tervét és cselekvési programját is. Lefordítottuk mindezt pályázati nyelvre, s kialakítottuk a beavatkozási területeket: a turisztikai potenciál fejlesztését, a településeken belüli megközelíthetôség problémáinak orvoslását, a környezetvédelmi szempontból veszélyes folyamatok megállítását, a munkaerô-gazdálkodás reformját (fôként az Ipolyság és a Tápióság felzárkóztatásával), a Fôutca-programot, a tudásbázis gyarapítását a felnôttoktatás és a folyamatos tudásszerzés eszközeivel. A Stratégiai Terv készítésekor is két lehetôség adódott: vagy a hagyományos infrastruktúrát fejlesztjük elsô körben, vagy a humán infrastruktúrát. Ha kizárólagosságnak nincs is helye, e második lehetôséget bûn volna elhanyagolni. Véglegesnek látja-e a jelenlegi régió kereteit? A területfejlesztési törvény nem mindig találkozik össze a régió érdekeivel: a szabályozás módosításra szorul, hogy a települések, kistérségek, megyék és régiók között világossá váljék a hierarchikus kapcsolat a hatékonyság érdekében. A magam részérôl szerencsésebbnek tartanám a lyukas régiót, azaz, ha a Központi Régióból kivennék a fôvárost. Ezt én úgy szoktam emlegetni: van a tojás sárgája 1,7 millió lélekkel, és van a fehérje 1,1 millióval, de ez az utóbbi önmagában is elegendô volna ahhoz, hogy minden tekintetben kielégítse egy európai tervezési-statisztikai régió minden kritériumát. Budapestrôl évente negyven ezren költöznek el, Pest megyébe évi harminc-negyvenezer a beköltözô. Ez az egyetlen régiója az országnak, ahol folyamatos a lakosságnövekedés. Az én lakóhelyem, Érd városa például évi ezerrel gyarapszik: tíz év alatt 45 ezerrôl 56 ezerre növekedett a lélekszáma. Egyébként már magának a régiónak a megalakulása is sikerként könyvelhetô el: teljesíti a NUTS-II. regionális szint uniós követelményét. Ez azonban elég nagy teret hagy a régióalakításnak Valóban, nem egyértelmû, hogy gazdaságfejlesztési vagy statisztikai régióra gondolnak-e, s a lélekszámban is nagy az anomália. Az átlagos 800 ezer lakossal szemben áll például az Ile de France régió tízmillió lakosa, de a háromszázezres Burgenland is eurorégió. Budapest valószínûleg nem örülne a Központi Régióból való kiebrudalásának A történelmi hûséghez tartozik, hogy a régióegységet a fôpolgármester kezdte megbontani. Nehéz a munkakapcsolatot fenntartani oly módon, hogy az egyes érdekek nem tudnak úgy megjelenni a Tanács ülésein, hogy helyben lehessen dönteni. A fôváros ** Az Orfeusz-program célja, hogy az EU-támogatások célterületein kívüli országrészek is részesedjenek az EU-források támogatásából. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 küldötte nem rendelkezik valódi felhatalmazással, a Fôvárosi Közgyûlés gyakorlatilag vétójogot akar gyakorolni, ami nem engedi a hatékony együttmûködést. A fôpolgármester persze nem akar hozzájárulni a szétváláshoz az EU-támogatások miatt, sôt azt szerette volna, hogy csapjunk hozzá a régióhoz elmaradott nógrádi területeket, hogy lenyomjuk az átlagos GDP-mutatót. Milyen jövôjét látja a regionalizmusnak? Az eurorégióktól el kell jutnunk a régiók Európájáig. Azt a gyakori felvetést, hogy a régió legyen önkormányzati egység, s kapjon közigazgatási, közjogi státust, nem tartom aktuálisnak. Ez ugyanis alapjában érintené a kétharmados választási törvényt, azonkívül a középszintek még bizonytalanabbá válnának. Úgy vélem, a régiók gazdaságfejlesztô, gazdaságszervezô szerepét kell inkább erôsíteni. Ugyanakkor a régióhatárok legkevésbé sincsenek kikristályosodva. Hiányzik a nyugatabbra meglévô hajdani hercegségek, grófságok egysége, a historikum, hiszen nálunk a vármegyéknek volt hasonló szerepük Nemrégiben brüsszeli tanulmányúton vettek részt a regionális Tanács tagjai. Mik a tapasztalatok? Közelebb kerültünk a fogadó oldalhoz, s kiderült számunkra: érdemes határozottan tárgyalni, mert az uniós tisztségviselôk is meggyôzhetôek. Igaz, ehhez érvelni kell, és nem szenvelegni. Kitûnt, hogy a 2004-es csatlakozásunk reális. Nem kellôen közvetlen viszont a kapcsolat a magyarországi régiók brüsszeli irodájával. Ebbôl az a tanulság, hogy a brüsszeli iroda vezetôjének kinevezését át kellene gondolni a jövôben, s nagyobb beleszólást kellene engedni a régióelnököknek e fontos személyi kérdésbe. Az olimpiarendezés gondolata a régiót igen érzékenyen érinti. Ön hogyan látja e merész álom megvalósulásának esélyeit? Amikor a miniszterelnöki bejelentés elhangzott, bennem is a meglepôdés volt az elsô ösztönös reakció aztán elkezdtem gondolkodni. Miért ne sikerülhetne, ha nem 2012-ben, akkor négy vagy nyolc év múlva? Késôbb kifejezett lelkesedés vett rajtam erôt, hiszen belegondoltam abba, hogy ilyen országfejlesztési, régiófejlesztési, településfejlesztési lehetôség csak egyszer adódik az ember életében. Álmodozni persze nagyon sokan tudtak ezen a tájon, én azonban azoknak a példáját szeretem, akik valóra is váltották álmaikat. Arról hamar meggyôzôdtem, hogy a felkészülés 2012-re is lehetséges. A költségek állhatók, megoldhatók. A számításaink szerinti 2x1200 milliárdos összeg egyik fele olyan infrastrukturális beruházás, amit olimpia nélkül is meg kellene csinálni, a másik felére pedig beszerezhetôek uniós források is. Tíz évre elosztva ez évi 240 milliárdos terhelést jelent, ami csak akkor sok, ha nem gondolunk bele, hogy katasztrófavédelemre is ennyit áldoztunk, az adósságszolgálat pedig évi 800 milliárdunkba kerül. Amit lényegesnek tartok az, hogy egyértelmûnek és nyilvánosnak kell lennie annak, hogy pontosan mire fordítódik ez a pénz. Meggyôzôdésem, hogy az ország hasznára: az olimpia mind az idegenforgalom, mind a gazdaság motorja lehet, s rövid idôn belül megtérül a befektetés. S már most fel kell hívnom a figyelmet egy fontos részkérdésre: óhatatlanul lesznek ideiglenes létesítmények, ezeknek az elô- és utóhasznosítására pontos forgatókönyvet kell kidolgozni. A Központi Régió örömest segít e munkában. Csontos János újságíró 13

14 EGY, A HÉT KÖZÜL: A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL KÉT ÉV ALATT MÉG ELKÉSZÍTHETÔ AZ UNIÓS HÁZI FELADAT Beszélgetés Lukovich Tamással a Pro Régió Ügynökség vezetôjével A Pro Régió Ügynökség a Központi Régió fejlesztési Tanácsának száz százalékos tulajdonában lévô kht. formájában mûködik. Ügyvezetô igazgatójával, Lukovich Tamással az ott végzett hagyományteremtô munkáról váltottunk szót. Sok vagy kevés az az idô, ami eltelt az alapítás óta? Másfél év alatt túljutottunk az elsô nehézségeken, az eredmények is mutatkoznak már. Az idei esztendô az elsô, amelynek az üzleti tervét már stratégiai szellemben dolgozhattuk ki 2002-t a PR évének szánjuk. A célok, értékek, küldetések megfogalmazásán túl vagyunk, s szerénytelenség nélkül mondhatom: immár múltunk is van. Eddig talán nem foglalkoztak a kifelé alkotott képpel? De igen, hiszen munkánk egyik lényeges momentuma, hogy mi vagyunk a régió kirakatrendezôi viszont az eddigi ad hoc kommunikációt tudatossá, megtervezetté szeretnénk tenni. Az új szakasz a szolgáltatásaink bôvítésével, nagyobb aktivitással, minôségelvûséggel, naprakészséggel jár együtt. A Központi Régió nemcsak földrajzi értelemben központi szerepet, pionírmissziót vállal: házi szlogenünk szerint az élen akarunk menetelni. 14 Lukovich Tamás Mit jelent ez a mindennapokban? Azt, hogy nem kell mindent minden egyes régióban külön-külön kitalálni, laza hálózatba szervezôdve ezek a tapasztalatok kölcsönösen felhasználhatók. Az újításban mi azért járhatunk elöl, mert adottságainknak köszönhetôen nagyobbak a lehetôségeink is. A regionális programkészítésben annak idején elmaradtunk, mert ez az Ügynokség alakult meg a legkésôbb, viszont a hátrányt elônyre tudtuk fordítani azáltal, hogy eleve eurokonform módon építettük fel tevékenységünket. Ez az elsô Ügynokségek alapításakor még nem volt bevett követelmény, a tükörrégiós projektek kezelése viszont megmutatta ennek fontosságát. A strukturális alapok lehívása létfontosságú, s az igazi elismerés a számunkra az, hogy a tükörrégiós bírálóbizottságban ülô minisztériumok, kamarák közül többen megkértek bennünket, hogy hadd tekintsék közkincsnek az általunk kidolgozott munkamódszert. Felelôsségünk pedig arra int, hogy a legjobb gyakorlatot másokkal is megosszuk. Nekünk jobbak a lehetôségeink a szakember-merítésben: a szakértôi kör megsokszorozza a tizenöt Ügynokségi alkalmazott munkájának hatékonyságát. Tevékenységünk fejlesztésének soha véget nem érô munkájában pedig fontos mérföldkôhöz érkeztünk: idén januárban vezettük be a TQM (Total Quality Management) alapú belsô folyamatszabályozási rendszerünket. Mi a lényege ennek az újszerû pályáztatási metódusnak? Galina Beáta és csapata a multinacionális cégek üzleti szférájának színvonalán dolgozta ki ezt a módszert, melynek fokozatai a pályázatok átvételétôl a formai és szakmai elbíráláson, a döntéshozáson és a nyilvánosságra hozatalon át a szerzôdéskötésig világos és logikus mechanizmust kínálnak a korrekt lebonyolításhoz. Mindez egyszerûnek tûnhet, de valójában hiánycikk a piacon. Mindenki elégedett a regionális Ügynokségekkel? Vannak kritikus hangok, miszerint még nem nôttünk fel a feladathoz, ám ezt a számok könnyedén cáfolják. A hét Ügynokség száztíz embere hálózatban dolgozik, roppant hatékony az információcsere, XXI. századi az infrastruktúra, a bürokrácia hatásait pedig semlegesíti a gazdasági társasági forma. Felelôsséggel állíthatom, hogy bármely nagy létszámú hivatali apparátusnál hatékonyabbak vagyunk. De természetesen nem egymással versenyzünk, hanem kiegészítjük egymás tevékenységét. 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

15 Négy régióban elôször folyt tükörrégiós pályáztatás. Milyenek a tapasztalatok? Állíthatom, hogy igen gazdagok. A legtöbb pénzt tavaly a régió belsô elérhetôségének javítására fordíthattuk, ezt követte a kisés középvállalkozási hálózat kialakítása, a környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés, a településközpontok funkcióbôvítése, a régió tudásbázisának erôsítése, a régió turisztikai potenciáljának fejlesztése, illetve a hátrányos helyzetûek társadalmi és munkaerôpiaci integrációjának segítése. A teljes forráskeret meghaladta a két és negyed milliárd forintot, az érdeklôdés azonban a másfélszerestôl a nyolcszoros összeg igényig terjedt, így kénytelenek voltunk a forrásokat menet közben átcsoportosítani. A Fôutca/Fôtér-programon belül a megvalósíthatósági tanulmányok, a településközpont-rehabilitációk, a kiskereskedelmi fejlesztések ösztönzése, a kultúrház-revitalizációk, a településképbe illô szolgáltató centrumok, a civil programok ösztönzése, az infrastruktúra-fejlesztések, a mûemlék-hasznosítások mellett idén új elemként jelenik meg a teljes települést vagy annak központját lefedô rendezési tervek pályázati úton való támogatása. A legnagyobb érdeklôdést mégis a Fôutca-program, a települési centrumok új életre keltése generálta Ez még minket is meglepett, de ezt tapasztalva 2002-ben Fôutca-kézikönyvet tervezünk kiadni széles körû hasznosításra. Az ilyen szolgáltatásban már van rutinunk: az általunk szervezett befektetési konferenciára harminc projektet gyûjtöttünk össze a régióból egyetlen CD-ROM-ra. Ezen a Hélia szállóbeli rendezvényen egyébként több, mint száz kétoldalú találkozóra is sor került. E missziót folytatni szeretnénk, de krónikus a projekthiány: sok az ötlet, kevés a kidolgozott terv. A korábbi projektkínálat meglehetôsen vegyes volt (nyugdíjasotthontól digitális központig), ezért szükséges lesz szakosítani, naprakészen tartani a befektetôvonzó lehetôségeket. Ilyen nagy gond a pályázatírás? Igen. Általános tapasztalat a tükörrégiós pályázatok gyenge színvonala. Elôfordult közöttük még kézzel írott is. Gyakran a kiírási feltételeket sem olvassák el, így elkél a segítség. Eddig négy projekt menedzselését tudtuk felvállalni, idén talán nyolc-tízre nyílik mód. Súlyos uniós probléma az is, hogy a pénzlehívó képesség tekintetében éretlenek vagyunk a csatlakozásra mostani állapotunkban nettó befizetôk lennénk. Finanszírozható projektek kellenek, hogy kinyerjük a pénzt az unióból. A strukturális alapok fogadását már tanítják is, jóllehet a sajtó nem ír errôl. A mi ügynökségünknél többen is, országosan pedig kétszázan végeztünk például az Irish Management Institute Netherland Economic Institute Nemzetközi Bankárképzô közös tanfolyamán. Ez jó hír, hiszen a hátralévô két évben még megcsinálható a házi feladat, bár nem feledhetô az uniós kritika: a magyar közszolgálati szféra szereplôi krónikusan nem kooperálnak és kommunikálnak egymással és a többi szférával. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 Milyen potenciális tanulói vannak a projektírási tantárgynak? Az átlagos magyar kis- és középvállalkozó még mindig EU-analfabéta, úgyhogy egy általános PR-kampánnyal kell indítani. A települések az ISPA-pályázatok esetében már szerencsére rájöttek, hogy össze kell fogniuk. A Dél-Budai Regionális Szennyvízgyûjtô és -tisztítórendszer pályázatához például Érd központtal együtt kell mûködnie a Fôvárosi Csatornázási Mûveknek, Budakeszi, Budaörs, Tárnok, Törökbálint, Diósd, Százhalombatta, valamint a XI., XXI. és XXII. kerület önkormányzatának is. A régió feladata ez esetben a koordináció lehet. Az Ügynökség tagjaiból alakult Pro Régió Blues Band elsô pesti fellépésén (a MUT székházban) Milyen szolgáltatásokat tud még felvállalni az Ügynokség? Ha a forrásaink bôvülnének, megfontolnánk a projektkidolgozás üzemszerû vállalását, ám ez a politika és a regionalizmus aktuális viszonyától is függ. Ha rajtunk múlna, megerôsítenénk a regionális intézményrendszert. Addig viszont pionírok vagyunk, hiszen az Európai Unió nem ad pontos receptet a régió- Ügynokségek mûködtetéséhez. A regionális fejlesztési Tanács azért hozta létre a pályáztatás, ellenôrzés, tervezés, programozás és projekt menedzsment céljaira Ügynokségét, mert így egyesíteni tudjuk egy hivatal és egy vállalat elônyeit. A következô lépés a holding jellegû Ügynokségi hálózat kialakítása lehet. A jövôben részt vállalhatnánk akár kis- és középvállalatokat segítô pénzügyi szolgáltatások (például kockázati tôketársaságok) létrehozásában is, hiszen ezek felerészt uniós finanszírozásban mûködhetnének. Az olimpia kapcsán egyrészt mi készítettük el az elsô területfejlesztési tanulmányt, másrészt azokban a tervezési feladatokban vállalhatunk vezetô szerepet, amelyek a kistérségi lehetôségeket, illetve programokat hangolják össze a várható beruházásokkal. Már dolgozunk a régió társadalmi atlaszának elkészítésén, aminek még nincs hagyománya Magyarországon, a tengerentúlon viszont már két évtizede használják a döntéshozók nélkülözhetetlen vizuális segédeszközként. Az atlasz idén megjelenik: az elôkészítés megtörtént, már csak a népszámlálási adatok feldolgozására várunk, amit nyárra ígértek. Miként lehet megvalósítani ezeket az ambiciózus terveket? A magam részérôl nem tartom lényegtelennek az alkotó munkahelyi légkört: fontosnak érzem, hogy azok, akik a projektek során sokat együtt dolgoznak, alkalmanként más, oldottabb közegben is találkozzanak. Épp ezért nem egyszer szerveztünk már közös kirándulást, házi koncertet, vacsorát. A kemény munkát követôen a sikereket nem elég nyugtázni, meg is kell azokat ünnepelni. 15

16 EGY, A HÉT KÖZÜL: A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL Gordos Tamás Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség munkatársai A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ STRATÉGIAI TERVE A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács utolsóként alakult meg a tervezési-statisztikai régiók hasonló szervezetei közül. Relatív hátrányából elônyt kovácsolva Magyarországon úttörô módon elkészíttette a régió EU Strukturális Alapjai követelményeinek megfelelô Stratégiai Tervét. 1 Metodikailag, a tervezôcsapat az unió által megadott elveket igyekezett maximálisan követni 2, kevésbé ragaszkodva a hazai jogszabályokban elôírt elemek elkészítéséhez. Szemléletében jelentett nagyobb váltást az uniós tervezési logika átvétele, ugyanis az, sarkosan fogalmazva, sokkal forrásorientáltabb, kevésbé igényvezérelt. Nem teszi lehetôvé vágy-listák elkészítését, hiszen a meglevô (de legalábbis nagyságrendjében becsülhetô) források ismeretében határozza meg a legfontosabb beavatkozási területeket, illetve intézkedéseket. A fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében, az egyes intézkedések hatását mérni szükséges, ezért a terv az unió beavatkozási logikáján alapuló (l. ábra) indikátorrendszert tartalmaz. A terv egyes fejezeteinek belsô arányrendszerében is érzékelhetô a váltás. A helyzetértékelés nagyságrenddel rövidebb, mint a stratégiai munkarész (arányuk 20 80% körül alakul). Nem jelenti mindez a gondos helyzetfeltáró munka és elemzés elhanyagolását, csupán a stratégia szempontjából nem releváns információk mellôzését. A Közép-Magyarországi Régióban korábban készült tervek 3 megállapításait, eredményeit a tervezôk beépítették a dokumentumba, így azok az elkészült terv háttéranyagát képezik. A szokásos eljáráshoz képest további különbség, hogy a Pro Régió Ügynökség, nemcsak szervezte a munkát, hanem része volt a tervezôi teamnek. A Tanács, és annak Stratégiai Tervezési Bizottsága felügyelte a folyamatot, és a szükséges döntési pontoknál meghozta a megfelelô döntéseket. A folyamatos együttdolgozás lehetôvé tette a horizontális és vertikális partnerség kiépítését, fenntartását a régió és a A Stratégiai Terv jellemzôi 16 területfejlesztési tervezés legfontosabb szereplôivel. A honlap és a hírújság nyújtotta lehetôségek mellett, számos workshopot és konzultációt szerveztünk, amelyekbôl ízelítôül a következôket emeljük ki: közéleti értelmiségiek; kistérségi társulások vezetôi; 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

17 A terv készítésének folyamata kerületi fôépítészek, megyei települések fôépítészei; területfejlesztési tervezôk, szakértôk, urbanisztikai szakemberek; környezetvédelmi civil szervezetek. A Kistérségi Hídépítô program (május-június) képzésébe bekapcsolódva, a megye minden kistérségében ismertettük a programot. Lehetôség nyílott a vélemények és észrevételek közvetlen visszacsatolására. A jogszabályok által elôírt (60 napos) egyeztetés eredményeként további észrevételek érkeztek, amelyeket a szakértôk a Tanács határozata alapján beépítettek. Az elkészült stratégia egyeztetési változatának belsô logikáját elôször Magyarországon külsô szakértôk ellenôrizték. 4 Az elkészült ún. ex ante értékelést a terv tartalmazza, csakúgy, mint a becsült források megosztását tartalmazó elôzetes pénzügyi táblát. Fogalomhasználat szempontjából kiemelendô, hogy a Stratégiai Terv prioritásokat és intézkedéseket nevesít. A prioritás eltérôen a hazai értelmezésétôl nem sorrendiséget, hanem a beavatkozási területeket jelöl (pl. vállalkozásfejlesztés, területi kiegyenlítés), amelyek támogatásán keresztül a stratégiában kitûzött célok minél nagyobb hányada érhetô el úgy, hogy a köztük lévô szinergia is érvényesül. A prioritások intézkedéseket tartalmaznak, amelyeknek alapvetôen kétféle típusa lehetséges: projekt és támogatási (pályázati) alap. A helyzetértékelés készítése során nem csupán a meglévô elemzéseket (koncepciókat, programokat és egyéb tanulmányokat) vettük figyelembe, hanem nemzetközi példákat (Bécs, Ile-de-France) is. A gazdag térképállományt táblázatok egészítik ki. A helyzetelemzés megállapításait a SWOT-elemzés foglalja össze. A Stratégiai Tervben az uniós elôírásoknak megfelelôen az erôsségeket és gyengeségeket a belsô tényezôk közé, míg a lehetôségeket és veszélyeket a külsô tényezôk közé soroltuk. A belsô tényezôk azok, amelyek alakulására a Régiónak befolyása van (a rendelkezésére álló hazai és a Strukturális Alapokból várhatóan érkezô források felhasználása révén), míg a külsô tényezôket nem tudja befolyásolni. Nagy hangsúlyt fektettünk a valódi problémák feltárására. A térség összetettségébôl fakadóan szükségessé vált az egyes megállapítások elkülönítése abból a szempontból, hogy azok elsôsorban a megyére, a fôvárosra vagy a régió egészére jellemzôek-e. A problémák összefüggéseit tárta fel az ún. problémafa elkészítése, ami a SWOT-ban megjelölt elemek közötti ok-okozati kapcsolatot mutatja be. A problémafa átfordításával jött létre a célfa (2. ábra), amely a különbözô szintû célok közötti logikai kapcsolatot szemlélteti. Természetesen, a valóság sokkal összetettebb, és az egyes problémák és célok nemcsak hierarchikusan kapcsolódnak egymáshoz, hanem szerteágazva egyfajta hálót hozva létre (pl. az épített környezet megújítása nemcsak az életminôség javulásához, hanem a régió vonzerejének fejlesztéséhez is hozzájárul). Az egyszerûbb kezelhetôség és a beavatkozások mérhetôsége érdekében, azonban szükség volt a rendszer egyszerûsítésére, koncentrálva a várható hatások közül a legerôsebbre. A jövôkép és a stratégiai cél megfogalmazása után a terv a következô két átfogó célt jelöli ki: FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 17

18 A régió versenyképességének növelése Élhetô régió 5 kialakítása A stratégia átfogó elemeként jelenik meg a harmadik célkitûzés, az együttmûködési keretek fejlesztése, mivel az a stratégia megvalósításának kiemelten fontos eszköze. A régió hosszú távú jövôképe... Amikor már Magyrország több éve tagja az Európai Uniónak: A Közép-Magyarországi Régió fejlôdése az elmúlt évek során felgyorsult, ami a régión belüli cselekvô partnerségnek, a sokrétû hazai és nemzetközi hálózati együttmûködésnek, valamint a hatékonyan felhasznált európai uniós alapok gazdaságélénkítô hatásának köszönhetô. A Régió a hagyományos infrastruktúrák terén felszámolta a legégetôbb kapacitáshiányokat, az információs társadalom fejlesztésében pedig kihasználta regionális versenyelônyét. A tudásalapú emberi erôforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális gazdaságra és a szabadidô gazdaságra koncentrál. Jelentôs, nemzetközi figyelmet is keltô zászlóshajó projektek valósulnak meg. Az átgondolt fejlesztés eredménye a többpólusú fejlôdés és a koordinált területhasználat. A térség többféle társadalmi rétegnek is vonzó életkörülményeket kínál. Stratégiai cél A Közép-Magyarországi Régió legyen kiegyensúlyozottan fejlôdô, a fenntarthatóság és a minôség elvein nyugvó, versenyképes, az információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló nemzetközi regionális funkciójú kiemelt térség. A beavatkozás hangsúlyainak kialakítása stratégiai döntést igényelt. Az európai példák alapján (érintve a területfejlesztési beavatkozás alapdilemmáját) két markáns alternatívát dolgoztak ki a tervezôk. Az A változat, a hangsúlyt a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítésére helyezte (kiegyenlítô-jelleg), míg a B változat inkább a humán erôforrás fejleszté /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

19 sére (követve Írország példáját). A Tanács figyelembe véve az infrastrukturális ellátottságban jelentkezô hatalmas különbségeket egy harmadik kevert stratégia elfogadása mellett döntött, amely egyesíti a két változat elônyeit. A kezdeti idôszakban, között az infrastruktúra fejlesztése kap arányában nagyobb támogatást, míg 2004 után a hangsúly fokozatosan az emberi erôforrásra helyezôdik át. A Terv a régió céljának eléréséhez öt, beavatkozási területen (prioritáson) belül javasol feladatokat, azaz intézkedéseket (3. ábra): Vállalkozásfejlesztés Emberi erôforrások fejlesztése Infrastruktúra-fejlesztés, a környezet állapotának javítása Vidékfejlesztés területi kiegyenlítés E-régió kialakítása Az intézkedések rövid leírása zárja a Régió stratégiájának bemutatását. A leírás az indoklás mellett bemutatja, hogy az adott intézkedés mely operatív célok eléréséhez járul hozzá, illetve milyen támogatható tevékenységeket tartalmaz. Meghatározza a kiválasztási kritériumokat. Az output indikátorokat már a Régió Operatív Programja nevesíti. A pénzügyi táblából kiolvasható, hogy a fent vázolt beavatkozási stratégiának megfelelôen a kezdeti idôszakban a legmagasabb támogatási aránnyal (több mint 50%) az infrastruktúra-fejlesztés prioritás rendelkezik. A vállalkozásfejlesztés, a területi kiegyenlítés és az emberi erôforrások fejlesztése közel azonos részesedéssel követi. Az elkövetkezô években egyre több intézkedés támogatására nyílik lehetôség, ennek megfelelôen az arányok is módosulnak az emberi erôforrások fejlesztése javára. A részletes pénzügyi táblát (amely már az egyes intézkedések társfinanszírozási forrásait is kalkulálja) és az intézkedések részletes leírását beleértve az output indikátorok rendszerét a Régió Operatív Programja tartalmazza. A területi szempontok érvényesítésére a pályázati alapok kiválasztási kritériumai révén, másrészt a struktúraterv keretében nyílt mód. A területfejlesztés egyik kulcsproblémája nemcsak a Régióban a jól kidolgozott, támogatható projektek hiánya. Követve a Stratégiai Terv fejlesztési irányait, a Pro Régió Ügynökség elindította az Ötlettôl a projektig szolgáltatását, amelynek keretében az elsô projektek már kidolgozásra kerültek. A Gyógytea az Ipoly-völgyben területi kiegyenlítô jellege mellett tényleges fejlesztési (munkahelyteremtô) hatással rendelkezik. A Dunakeszi város szíve és a Monori kistérségi településfejlesztési társaság projektek a Településközpontok funkcióbôvítése nevû intézkedéshez illeszkednek. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízi túra útvonalának kialakítása egy új turisztikai terméket hoz létre, amely a térség környezeti rehabilitációjához is hozzájárul. A Duna Tisza-közi kerékpárút többek között interregionális jellege miatt figyelemre méltó. A évi tükörrégiós forrásokból részesedô pályázatok már a évben kézzelfogható eredményeket hoznak, hozzájárulva a Stratégiai Terv megvalósulásához. A fenti tervek kapcsolódásai révén, a Közép Magyarországi Régiómagyarországi régióban területfejlesztési dokumentumok koherens csoportja jött létre, megalapozva a térség EUkonform fejlesztési programozását. Szemléletében úgy érezzük, hogy a jelen dokumentum követhetô alternatívát, példát jelenthet más térségek területi tervezôi számára is. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 A Stratégiai Terv felépítése A stratégiai terv mint mûfaj, újdonság Magyarországon. A hazai tervezési módszertanban leginkább a stratégiai programhoz áll közel, tartalmaz viszont koncepcionális elemeket, elôzetes pénzügyi táblát, illetve a tervezési idôszakban indítani tervezett intézkedések rövid leírását. Metodikájában, követi az Európai Unióban bevett és jogszabályokkal alátámasztott tervezési gyakorlatot. Középtávra készül, és alapvetôen a rendelkezésre álló források hatékony elköltését és felhasználását célozza. A helyzetértékelés és a stratégiai részek aránya 20 80%. A tervezési fázis lezárulása elôtt, ex ante értékelés készül, amelyet a dokumentumhoz szükséges csatolni csakúgy, mint a partnerséget bemutató anyagrészeket. A prioritások (beavatkozási területek), intézkedések leírását pénzügyi tábla zárja. A terv tehát a következô fô elemeket tartalmazza: Helyzetértékelés SWOT Probléma Célfa Stratégia Prioritások Intézkedések leírása Elôzetes pénzügyi tábla Ex ante értékelés A partnerség bemutatása JEGYZET 1. A tervet készítô konzorcium tagjai a Terra Studio Kft., a Hitesy, Bartucz és Hollai Tanácsadó Kft., illetve a Pro Régió Ügynökség voltak. 2. A TANÁCS június 21-i 1260/1999 EK RENDELE- TE ( ) a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekrôl; Vademecum: Plans and programming documents for the Structural Funds ; Phare SPP Non- Twinning képzés tananyaga. 3. A Stratégiai Terv ennek megfelelôen épít a következô dokumentumokra: Pest Megye Területfejlesztési Koncepció; Pest Megye Területfejlesztési Programja; Pest Megye Rendezési Terve; Budapest Városfejlesztési Koncepció; Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója; Budapesti Agglomeráció Rendezési Terve; illetve a Tanács által elkészíttetett mintegy 30 operatív program. 4. Nemzetközi Bankárképzô Központ Rt. 5. Az élhetô régió a régió teljes lakosságának életminôségét meghatározó legfontosabb tényezôk gyûjtôfogalma. Az élhetô régió kiegyensúlyozottan fejlôdik, benne a területi és társadalmi különbségek mérséklôdnek, a természeti értékek megôrzôdnek, így válik képessé arra, hogy (közel) azonos feltételeket kínáljon lakóinak a köz- és piaci szolgáltatások elérésében, a jövedelmi viszonyokban és az életminôségben. 19

20 EGY, A HÉT KÖZÜL: A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL FOGARASI GYULA OROSZ GYÖRGY, a Pro Régió Ügynökség munkatársai STRUKTÚRATERV, AVAGY EGY HAZÁNKBAN ÚJ TERVEZÉSI MÛFAJ A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Angliában a 70-es évek elején közigazgatási reformot hajtottak végre annak érdekében, hogy a számítógépekkel támogatott területtervezési egységeken be lehessen vezetni az ún. struktúratervezést. A struktúraterv az új igazgatási egységek területi fejlesztési koncepciójának szerves része, ami az ún. helyi (községi, városi) tervekkel együtt folyamatosan naprakész állapotban tartott hivatalos dokumentum, amely a hagyományos fizikai tervezést (physical planning) összeköti a társadalmi gazdasági folyamatok tervezésével. (Meggyesi Tamás: A városépítés útjai és tévútjai. Budapest, Mûszaki Könyvkiadó, 1985) Régiónkban a Pro Régió Ügynökség kezdeményezésére a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács struktúraterv készítését határozta el. A tervezési folyamat eredménye a Régió egészére kiterjedô, a fejlesztések térbeli orientációját és a fejlesztések minél szélesebb körû konszenzusos kialakítását célzó terv. A folyamat során szeretnénk hozzájárulni a hazai gyakorlatban intézményesen külön pályákon mozgó fejlesztési és rendezési tervezés közelebb kerüléséhez is. A struktúratervet mûfaji szinten elôször Angliában definiálták és emelték törvényi erôre, majd az angolszász hagyományokra épülô tervezési rendszereken keresztül Európa-szerte elterjedt. Nálunk a holland minta terjedése tapasztalható, éppen a Közép-Magyarországi Régión belül kistérségi léptékben. Második éve, hogy elindult Pest megye északi kisrégiójában a struktúraterv elkészítése, melyben alapvetôen a tervezési folyamat konszenzusteremtô jellegére és a fejlesztési javaslatok kommunikálására fektetik a fô hangsúlyt. A kihívás 20 A struktúratervnek a jelenlegi, hazai tervezési eljárásrendben nincs kialakult helye, nincs rögzített jóváhagyási és végrehajtási rendje, illetve jóváhagyási vagy végrehajtási kötelezettsége, mégis valljuk, hogy a régióépítés jelenlegi fázisában hasznos folyamatokat generál. A feladat Egy régió egészére kiterjedô struktúratervezési folyamatot a hazai területfejlesztési gyakorlatban elsô ízben a Központi Régióra dolgoztuk ki, amely során célunk volt: 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

21 a fejlesztési elhatározások és lehetôségek térbeli leképezését nyújtó regionális térstruktúrá(ka)t meghatározni; a fejlesztési és rendezési tervezés között összekötô kapcsot képezô nyitott, és a fejlesztési döntések, valamint a továbbtervezés számára egyaránt használható, orientáló jellegû tervdokumentumot kidolgozni; a résztvevôk széles körét bevonó, a kompetencia, a szakértelem és a legitimáció összhangját létrehozó tervezési folyamatot felépíteni. Tekintve, hogy mûfaji kötöttségeinket tartalmi és módszertani vonatkozásban egyaránt magunk alakíthattuk, a tervezésben már szinte normává vált fenntarthatóság, versenyképesség, élhetôség kritériumokat igyekeztünk összekapcsoltan és nem definíciószerûen kezelni, hanem engedni, hogy a Régió reálfolyamatai határozzák meg. A terv tartalma, a tervezési folyamat lényege A struktúraterv a régió fejlesztési céljainak térbeni allokálását definiáló tervi produktum, a döntéseket regionális, kistérségi és települési szinten elôsegítô orientáló eszköz. A tervnek koherens módon kell illeszkednie a terület általános gazdasági-társadalmi-környezeti fejlesztését meghatározó tervekhez (koncepció, stratégiai terv), hogy megfelelô alapot nyújtson a fejlesztési projektek számára. A struktúraterv ugyanakkor hasznosítható lesz a további tervezés, illetve a területfejlesztési döntések számára, mert megteremti a régió fejlesztési célrendszerének területi allokációját; olyan regionális térszerkezeti koncepciót rögzít a fejlesztések térbeli helyzetének és összefüggéseinek megjelenítésével (mûszaki-fizikai, környezeti, és társadalmi-gazdasági összefüggések együttes térbeli kezelésével), amely mentén összehangolhatóak és kanalizálhatóak a régió térbeli reálfolyamatai; a különbözô fejlesztési elképzelések térszerkezeti összehangolásával, tartalmi és idôbeli harmonizációt és az átfedések kiküszöbölési lehetôségét teremti meg. Meghatározza a hiányzó térszerkezeti elemeket, és egységesíti a meglevô szerkezettel (egyúttal annak is új minôséget biztosítva). A struktúraterv helye a területi tervezési rendszerben (A struktúraterv fordítókorong szerepe) A struktúratervnek fejlesztési koncepción kell alapulnia. Tekintve, hogy Régiónkban ez így nem állt rendelkezésre támaszkodva a korábbi megyei, agglomerációs és fôvárosi fejlesztési koncepciókra a régió fejlesztésének saját koncepcionális kereteit is ki kellett alakítanunk, és ezt a hiánypótló mûveletet el kellett végeznünk. A Közép Magyarországi Régió integrált programrendszere kialakításában tervezôi szemszögbôl tehát vezérelem -ként jelent meg a struktúratervezés mind tartalmi keretét, mind a folyamatot illetôen. A Központi Régió esetében a térszerkezet alakítása túlmutat a Régió határain mind fizikai értelemben (az ország térszerkezetét meghatározó elemeket kell definiálnunk), mind fejlesztô hatásaiban (a Régióban megvalósuló fejlesztések a Régión túlnyúló fejlesztô hatást is kiváltanak). Így a tervezés térbeli kereteit is a Régiónál tágabb határok között kezeltük, és a javaslatok realizálásának jó része is kormányszintû, vagy régióközi együttmûködést is igényel. A tervezés folyamatában széleskörû szakértôi csoport dolgozott együtt. Az információgyûjtés valamennyi kistérség és kerület felkeresésével történt, a terv vitaanyagát az érintett ágazatok szakértôinek, a kistérségek képviselôinek, a megyei, a fôvárosi és a kerületi fôépítészek körében egyeztettük. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 21

22 Településrendszer A szuburbanizáció, társadalmi szegregáció, ellátatlan lakóterületek, helyenként túlterhelt, máshol kihasználatlan kapacitások kezelésére egy pólusokon alapuló kiegyenlített településrendszert javaslunk, s így a Régió egésze az ország közepévé válhat. Infrastruktúra A térszerkezet gerincét a makroszintû nemzetközi jelentôségû kiemelt közlekedési irányok, valamint az ezeket összekötô haránt irányú elemek jelentik. A struktúraterv rögzíti és támogatja azoknak a települések közötti utaknak a kiépítését, amelyek hozzájárulnak a térségi központok fejlesztéséhez, ezzel elôsegítik a Régió polgárai számára a városi (közép- és felsôfokú) szintû szolgáltatásokhoz való hozzájutást. A közlekedés terén a meglévô MÁV és HÉV vonalak korszerû elôvárosi rendszerré fejlesztését, a metró és a városi gyorsvasúti vonalak bôvítését és a feltáró villamos-, illetve autóbuszhálózattal együttes rendszerbe integrálását (BKSZ), a haránt irányú közúthálózati elemek fejlesztését, valamint egy átfogó és következetes parkolási politika érvényesítését és P+R hálózat megvalósítását javasoljuk. Környezet és zöldfelületi hálózat A struktúraterv készítés háromszintû feladata 1. Egy ambíciózus jövôkép meghatározása. Az alapvetô strukturális irányvonalak térbeli megalapozása. 2. A koncepciókészítés során, a fejlesztések lehetséges térbeli hatásainak végiggondolása után egy integrált javaslat adása. 3. A programozást segítendô, a végrehajtandó feladatok megjelenítése, a beavatkozási területek meghatározása. A Régió térstruktúrájának kialakítása során mint a fejlesztési tervek összehangolása során is a legnagyobb feladatot a fôváros és a megye eltérô érdekeibôl adódó, a leendô fejlesztési irányok és övezetek térbeli összehangolása jelenti. Ez a nagyvárosi régiók tipusproblémája, ami a struktúraterv számára is nagy kihívást jelent, de éppen a fizikai struktúra közös átgondolásán keresztül közelítve érezzük oldhatónak a fejlesztési irányok és szándékok közötti eltéréseket. A struktúraterv feladatának tekinti egy átfogó regionális zöldhálózat kialakításának elôsegítését, egy zöldövezet megállapodás kezdeményezését a régióban. A terv ajánlásokat fogalmaz meg az erdôtelepítés, a tájfásítás, az energiaültetvények, a szerkezeti célú zöldfelületi-hálózatfejlesztés, a vízpartok természetes állapotának visszaállítását, a védelmi célú zöldfelületbôvítés és a natúrpark kezdeményezések célterületeit illetôen. A terv által érintett területek A struktúraterv tartalmilag négy témára koncentrál: 1. településrendszer, 2. mûszaki infrastruktúra, 3. környezet és zöldfelületi hálózat és 4. a gazdaság térbeli struktúrája. Két idôsíkot jelöltünk meg: a 2006-ig terjedô, az európai uniós tervezési ciklust magában foglaló távot (amelyre a Régió Stratégiai Terve is készült) és a fejlesztések belátható idôszakát 2015-ig. Forrás: Városkutatás Kft /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

23 Gazdaság A közép-európai vállalati, logisztikai, turisztikai központi szerepkör térbeli feltételeit a régió helyi gazdaságának fejlesztésével összhangban javasoljuk kialakítani, mely kiterjed a fôvárosra, az agglomerációra és a régió többi területére egyaránt. A munka során áttekintettük a régiót jellemzô fejlesztési folyamatokat és hiányosságokat, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: a térség egészének felértékelôdése a közép-európai és a magyarországi térszerkezetben; a térség gazdaságának dinamikus fejlôdése, szerkezetének átalakulása; a népesség területi elhelyezkedésének változása; a kiegyenlített területi fejlôdéshez nélkülözhetetlen térszerkezeti elemek (utak), funkciók hiánya; a rövid távú érdekek elôtérbe kerülése, a hosszú távú érdekek háttérbe szorulása; a települési érdekek markáns érvényesülése, a regionális érdek megnyilvánulásának hiánya, illetve háttérbe szorulása; a területfelhasználás koordinálatlansága, az ebbôl származó területfelhasználási és környezeti konfliktusok számának növekedése; új területek igénybevételének gyorsasága, az alulhasznosított területek rehabilitálásának lassúsága; a térségi együttmûködés alacsony szintje, versenyhelyzet a települések között; a regionális érdekek kialakításához szükséges területi és ágazati szintû kapcsolatok hiánya, vagy nem megfelelô mûködése. Mindezen tényezôk külön-külön és együttesen is indokolták a térség egésze térstruktúrájának regionális szemléletû vizsgálatát és a Régió fejlesztési céljai érdekében meghatározott, ütemezett fejlesztését. A javasolt térstruktúra a Régió összetettségébôl adódóan többféle fejlesztési modell együttes alkalmazásával látszik megvalósíthatónak, melyek pontos kidolgozása és alkalmazása a további tervezés feladata. A Regionális Tanács által elfogadott struktúratervbôl kiadvány formájában orientáló kommunikációs anyag is készül. A kiadvány egyúttal megalapozza a régió integrált programrendszerének következô lépcsôjét, annak biztosítását, hogy a programozás során a forrásoknak való megfelelés és a rendezettség együtt kezelhetô legyen A munkában résztvevôk: Fogarasi Gyula Orosz György Lukovich Tamás Laky Ildikó Galli Károly Fürstand Attila Aradi Renáta Schuchmann Péter Károlyi János Mándi József Gráczerné Kapu Beáta Lombár István Gauder Péter Várady Tamás Rhoder Ádám Pápay Zsolt Tosics Iván Pro Régió Ügynökség TERRA STÚDIÓ Kft. PESTTERV Kft. QUO VADIS Consulting KÖZLEKEDÉS Kft. VÁROSKUTATÁS Kft. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 23

24 EGY, A HÉT KÖZÜL: A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL SZABÓ IMOLA ÉVA, a Pro Régió Ügynökség munkatársa FÔUTCA-PROGRAM A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács közötti idôszakra elfogadott Stratégiai Tervének egyik kulcsintézkedése a településközpontok funkcióbôvítése. A év során a Tanács által biztosított mintegy 283 millió forintos pályázati keretre több mint 40 pályázó jelentkezett, közel 2 milliárd forintnyi támogatás igénylésével. Az intézkedés kidolgozásának és tervbe illesztésének ötletét a külföldön már közel két évtizede mûködô Main Street Program (MSP) adta. Elôzmények Nagyszüleink idején még a fôutca (Main Street) volt a közösség elsô számú alkalmi találkozási helye. A kis üzletek, postahivatalok, könyvtárak, bankfiókok és irodák állandó lakossági forgalmat, jelenlétet idéztek elô. A fôutca nemcsak a közösség kereskedelmi életének színhelye volt, hanem fontos szerepet töltött be annak kulturális-társadalmi életében is. Délutánonként az emberek ellepték az utcákat, itt találkoztak barátaikkal, idejöttek moziba vagy kirakatnézôbe. A települések az elmúlt évtizedekben azonban drámai változáson mentek keresztül. Ezek a változások elsôsorban az emberek megváltozott életmódjára vezethetôk vissza: ahogyan élnek, dolgoznak, szabad idejüket eltöltik. Az autók és a hûtôszekrények használatának széles körû elterjedése segítette az agglomerációs területek kiépülését és a bevásárlóközpontok növekedését. Az emberek jelentôs része nem a hagyományos kereskedelmi létesítményekben vásárol, hanem enged a beígért alacsony árak csábításának, és vonzza a széles választék. A megváltozott vásárlási szokások gyakran a fôutca elnéptelenedéséhez vezettek. A hanyatló központok tipikus jellemzôiként megjelentek az üres, lehúzott rolójú kirakatok, lepusztult épületek és a leértékelôdött ingatlanok. De miért is lényeges, hogy megôrizzük a fôutcát? A fôutca a közösség számára az egészséges helyi gazdasági élet szimbóluma, a helyi társadalmi élet színtere, a közösség történelmének része. Egy élettel teli, pezsgô fôutca megtartja a munkahelyeket, sôt, újakat teremt, ami nagyobb adóbevételt is jelent. Egy élô fôutca megállítja a környék tönkremenetelét, hiszen nemcsak bérleti díjakat, hanem közösségi forrásokat is koncentrál (adóbevételek, infrastruktúra). Egy egészséges fôutca a helyi közösség identitásának szimbóluma, valamint példát mutat a szomszédos településeknek. A hagyományos kereskedelmi terület ideális hely családi vállalkozások számára. 24 A revitalizált fôutca megnöveli a helyben elérhetô szolgáltatások mennyiségét és minôségét. A fôutca a civileknek lehetôséget teremt arra, hogy találkozzanak egymással és közös programokat szervezzenek (parádék, felvonulások, ünnepségek). A megújított fôutcák turisztikai látványossággá válhatnak. Mi is a Main Street Program? A kezdeményezés több mint 25 éve Kanadából indult. Az MSP magyarul Fôutca-program tulajdonképpen egy településrész-revitalizáló program, mely a helyi örökség védelmén és a közösség közös akaratán alapul. A programot a közösségek és a magántulajdonosok együttmûködése hívja életre annak érdekében, hogy saját településeiken (kis- és nagyvárosokban egyaránt) visszaállítsák az eredeti utcaképet és hangulatot. Hogyan mûködik az eredeti program? A MSP folyamat a következôképpen segít a településeknek céljaik elérésében: A projektek gondosan elkészített terv alapján valósulnak meg (öt pontos megközelítés). 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

25 A helyiek önkéntes együttmûködésén alapul, ahol az ötletek és a tettek egymást generálják (például: festékgyárak ajánlanak fel festéket a homlokzatok renoválására ez reklám a cégek számára). A program elôsegíti helyi workshopok, szemináriumok szervezését, ahol a résztvevôk elmondhatják ötleteiket, véleményüket, kialakítják stratégiájukat. A közösség akciótervet készít a Fôutca-program segítségével. A helyi vezetôket és a projektkoordinátort a program keretében megtanítják a revitalizációs technikákra. A program során mindvégig biztosított a szakmai segítség és felügyelet. Az 5+1 pontos megközelítés A program alapja tulajdonképpen egy egyszerû, mégis nehezen megvalósítható öt pontos megközelítés (Five Point Approach): 1. Mindennek az alapja a jó szervezés. Ez biztosítja, hogy a bekövetkezô események a települési központok kedvezô változását, azok jövôjét szolgálják. 2. A piac megértése (a vásárlók és a versenytársak ismerete és befolyásolása) serkentheti a helyi gazdasági fejlôdést. 3. A hely fizikai elônyeinek, fizikai és szellemi örökségének meghatározása segít a késôbbi jövôkép kialakításában. 4. A város szépítése (design), a minôség egyaránt fontos tényezôi a fôutcák változásának. 5. A nyilvánosság, a promóció még több hasznot hoz a közösségnek, és hosszú távon segíti a létrejött széles körû kezdeményezést. Hazánkban az öt pontos nemzetközi gyakorlat szükségképpen kiegészül egy hatodikkal, mely a fôutca környéki közlekedés problémáinak megoldásával foglalkozik. Ideértendô a gyalogos- és gépjármûforgalom közötti konfliktus kezelése a forgalom szabályozásával, az autók sebességének befolyásolása, parkolóhelyek kialakítása (esetlegesen sétálóutcák kiépítése). A megvalósult példák tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenti elemek bármelyikének elhagyása a program sikertelenségét okozza! Miért szükséges a Közép-Magyarországi Régióban egy hasonló kezdeményezés létrejötte? A Régió települései saját bôrükön érzik az elôbbiekben említett problémákat: míg az agglomeráció települései a szuburbanizáció hátrányait nyögik, addig az agglomeráción kívüli települések az elnéptelenedés és teljes elszegényedés ellen küzdenek. A magyar Fôutca-program 1. Tervezési fázis: A folyamat kezdetén a település lakói egy szervezôcsoportot állítanak fel, és közös összefogással alakítják ki a programhoz kapcsolódó jövôképet. Az eddigi példák azt bizonyítják, hogy akkor igazán sikeres egy projekt, ha a fázisokat egy helyi, aktív projekt-koordinátor menedzseli. Ki kell dolgozni a gazdaság fejlesztésének terveit, a környezeti és az épített örökséget megôrzô terveket, nagy figyelmet szentelve a megváltozott közlekedésnek. Továbbá szükség van pénzügyi és marketingtervekre is. 2. Megvalósítási fázis: A régi-új fôutca kialakítása a helyi, a régiós, az országos és a magánszféra forrásainak bevonásával történik. 3. Utánkövetés: A felújított rész menedzselése, ápolása, a fôutca állandó mozgásban tartása, helyi kereskedôegylet alakítása, a megszerzett tapasztalatok továbbadása más települések számára, esetleg regionális szervezôdés kialakítása. A folytatás Az elkövetkezendô években a Régióban folytatódik a településközpontok funkcióbôvítésének programja. A pályázatok elbírálásánál elônyt élveznek azok a programok, amelyek Pest megye legalább 3000 lakosú települései, valamint a fôváros önálló identitású, helyi hagyományokkal rendelkezô külsô kerületeiben valósulnak meg. A Regionális Fejlesztési Tanács a jövôben nemcsak a pályázati pénzek koncentrált elosztásával segíti a településeket, hanem Ügynokségén, a Pro Régió Kht.-n keresztül tervezési, tanácsadási segítséget is nyújt. A évben az Ügynökség kidolgozta Dunakeszi városközpontjának revitalizációs tervét, valamint megteremtette az alapjait egy kistérségi településfejlesztési társulás kialakításának a monori kistérségben. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 25

26 LUN ZSUZSANNA vezetô fôtanácsos, FVM FALUFELÚJÍTÁS MAGYARORSZÁGON IV. 26 Az Európai Falufelújítási Díj pályázaton elismert településeink nemzetközi sikereirôl szóló sorozatomban eddig néhány település példaértékû eredményeirôl szóltam. Magyarország 1988-ban egyik megalapítója és aktív tagja a mára 15 országból, tartományból álló, bécsi székhelyû, Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösségnek. A munkaközösség az elmúlt 14 év folyamán lezajlott társadalmi és politikai változások hatására újabb és újabb szempontokat, fejlôdési irányokat határozott meg és vállalt fel. Igyekezett a tagjai sorába folyamatosan belépô országokon, tartományokon belüli szakmai munkát segíteni, koordinálni. Rendszeresen szervez tagországai, illetve tartományai részére konferenciákat, szakmai tanulmányutakat; pályázatokat ír ki a fenntartható és korszerû energiafelhasználási módokra, az Európai Falufelújítási Díj-ra. Jelen írásomban az Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösség által re meghirdetett pályázatra benevezésre kerülô településrôl, illetve a település kiválasztásáról számolok be. A munkaközösség által kétévenként megrendezett pályázat eredményeire figyelemmel, tavaly év elején meghatároztuk azokat az általános tartalmi szempontokat, amelyek alapján megújítottuk a hazai pályázatot. A munkaközösség általában, csak az év közepén teszi nyilvánossá az adott évre vonatkozó pályázat feltételeit. Tapasztalatunk szerint azonban az így rendelkezésre álló idô rövidnek bizonyul. Ezért a benevezésre kerülô hazai település idôben történô kiválasztásának érdekében, a területi fôépítészi hálózat támogatásával már az év elején megkerestük a megyei fôépítészeket azzal a felhívással, amelyben az általunk meghatározott tartalmi szempontok szerepeltek. A megyei fôépítészek áttekintették a területüket, egyeztettek polgármesterekkel és jegyzôkkel, területfejlesztôkkel és térségmenedzserekkel, a településük fejlôdése mellett elkötelezett polgárokkal és társadalmi szervezetekkel, majd megtették javaslataikat (9 település). A fôépítészek által ajánlott települések összeállítottak egy rövid bemutatkozást az elért és egyben bemutatható eredményeikrôl, amely alapján értékelni tudtuk a nevezéseiket. A felhívásra jelentkezett települések értékelése kétirányú megközelítésen alapult. Egyrészt a települések összteljesítményét vizsgáltuk, és ennek alapján egy sorrendet alakítottunk ki, másrészt az egy-egy témakörben kiemelkedô teljesítményt elérôket részesítettük elônyben. Értékelésünket a korábbi kiválasztási szempontok továbbgondolása, illetve a munkaközösségi metodika hazai adaptációja alapján végeztük. Az értékelés 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

27 szempontjai két részre váltak szét, nevezetesen az eredmények, illetve a szemlélet, a stratégia és a hozzáállás szempontjaira. Az elért eredmények alapján vizsgáltuk azt, hogy mennyire épít a település a helyi gazdaság, illetve a térség agrárpotenciáljára. Vizsgáltuk, hogy milyenek a helyi jövedelemforrások és hogyan alakulnak az életfeltételek, milyen az ökológiai szemlélet az infrastruktúrákban és a hulladékkezelésben. Vizsgáltuk a település érték- és karakterôrzô építészetét, a település és a táj közötti harmóniát, az ott élôk identitástudatát, a hagyományok ápolását és a kulturális kezdeményezéseket. Az önkormányzat rendelkezik-e az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló évi LXXVIII. törvénynek és az országos településrendezési és építési követelményekrôl szóló 253/1997.(XII. 20.) kormányrendeletnek megfelelô tervekkel: településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv és elôírás, helyi építési szabályzat, értékvédelmi rendelet. A települések által kitûzött célok szerint és az elôkészítettség alapján értékeltük a fejlesztési szándékok kiforrottságát, az önállóságot, a kezdeményezések realitását, és nem utolsósorban a településközi együttmûködést. Településenként összesítettük az elért eredményeket és a fejlesztési FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 szándékokat. Az elért pontszámok alapján kirajzolódott a pályázók versenyképességének sorrendje. A végsô döntés kialakítása érdekében összeállított rangsort az FVM területi fôépítészi munkaértekezletén megvitattuk. Kiemeltük azt a két legjobb települést, amelyek közül a helyszíni bejárás alapján választotta ki a Terület- és Településrendezési Fôosztály tagjaiból álló szakmai bizottság azt a települést, amelyik esélyes lehet az erôs nemzetközi mezônyben. Célunk volt eldönteni, hogy melyik a bemutatható és kiemelkedô minôségû, egységes és fenntartható, a megújítás szempontjából a leginkább példaértékû falufejlesztés. A bemutatott kiválasztási eljárásra még azért is szükség volt, mivel a minisztérium csak egy települést jelölhet, több településnek nem biztosíthatjuk a pályázaton való részvétel lehetôségét. Mindezek alapján Magyarország részérôl Dunapataj nagyközség került benevezésre. Az Európai Falufelújítási Díj 2002 pályázat kiírása Grenzen überschreiten Átlépni a határokat mottóval 2001 júliusában megjelent. A kiírásban szerepelt, hogy az olyan példaértékû tevékenységeket és kezdeményezéseket értékelik, amelyek a vidéki térségek jövôbeli fennmaradásának erôsítését szolgálják. Különösen az alábbi szempontok kerültek kiemelésre: -a bátor, kezdeményezô, elhivatott, újdonságot jelentô innovációk; -a mezô- és erdôgazdálkodás erôsítése és bekapcsolása a regionális körfolyamatokba; -a helyi viszonyoknak megfelelô gazdasági lehetôségek megtartása és kiépítése; -a megújuló nyersanyagok felhasználása; -a régi, védendô és a korszerû épületállomány együttélése, valamint az erôforrásokkal takarékos és a helynek megfelelô településfejlesztés; -a kultúrtáj fejlesztése és fenntartása az ökológiai szempontok figyelembevételével; -a falu lakosainak öntudatosítása, illetve identitástudatának megerôsítése, különösen a kulturális kezdeményezések és a továbbképzések révén; -a tradicionális, szociokulturális és szociális minôségek és 27

28 létesítmények újraélesztése, illetve korszerûek létrehozása. Minden területet illetôen meghatározóak az átfogó kapcsolatokra épülô és egységes elképzelések, amelyek a fenntartható fejlôdés irányába mutatnak, amelyekre jellemzô: a vízió, a fantázia és a kurázsi. Különös elbírálás alá fognak esni: -azok a stratégiák és módszerek, amelyek az egyéni kezdeményezésre és a lakossági részvételre alapoznak; -a lakosság és a szakemberek hivatalok párbeszédére épülnek; -illetve a kistérségi szintû gondolkodásra, a szomszédos települések együttmûködésére támaszkodnak. Dunapataj nagyközség önkormányzata felkérést kapott a munkaközösség kiírása alapján történô, német nyelvû pályázati dokumentáció elkészítésére, amelynek beadási határideje február 1-je. A minisztérium hivatalos szerepe az elôminôsítési folyamat befejezésével lezárult. A továbbiakban a település önállóan jár el, beleértve a kiíró szervezetekkel való kapcsolattartást, a dokumentáció összeállítását és benyújtását, valamint az eredményhirdetésen való részvételt is. A Falu Város Régó lapjairól is sok sikert kívánunk a pályázaton való részvételhez, egyúttal megköszönve Dunapataj nagyközség választott vezetôinek és a lakosságnak azt az erôfeszítését, amely a települést alkalmassá tette a nemzetközi pályázatra történô benevezésre. Örömmel szólok arról is, hogy Magyarországról 2002-ben ismét két település indulhat a nemzetközi megmérettetésen, minthogy Fazakas Péternek, a hazai falufelújítás megteremtôjének nem kis érdeme Vas megye önálló tagsága, s mint ilyen, önállóan nevezhet be települést az Európai Falufelújítási Díj 2002 pályázatra. A Vas Megyei Közgyûlés elnöke felkérte Ôriszentpéter község polgármesterét, Vas megye részérôl a pályázatra. A pályázatra történô felkérést megelôzô munkát, az általunk kidolgozott és az elôzôekben ismertetett értékelési rendszer alapján, Hecmann Ferenccel, a Vas megyei Területfejlesztési Csoport vezetôjével közösen készítettük el. Várhatóan idén a díjátadó ünnepségen, az Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösség 15 tagországának, illetve tagrégiójának résztvevôi ismét két magyarországi települést ismerhetnek majd meg, és remélhetôleg gratulálhatnak a bemutatott eredményeiknek /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

29 MAGYAR GYÖRGY okl. gépészmérnök, okl. gazdasági mérnök, TTT Ipari Park Szövetség HÁTRÁNYOS HELYZETÛ KISTÉRSÉGEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK ESÉLYEI A vidékfejlesztési tevékenység célkitûzései: a népesség helyben tartása, a munkahelyek növelése vagy legalább csökkenésének megakadályozása. Különösen aktuális e követelmény érvényesítése az esélyegyenlôtlenségek felszámolására az átlagosnál kedvezôtlenebb helyzetû kistérségekben. Az elmúlt években a helyi lakosság bevonásával szinte valamennyi kistérség készített stratégiai tervet, operatív fejlesztési programot az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztály irányítása mellett. Ma már egyértelmû, hogy a lakosság eltartóképességének javítását célzó vidékfejlesztést és az agrárstruktúra átalakulását, az agrár környezetvédelmet nem lehet egymástól független folyamatnak tekinteni. A Miniszterelnöki Hivatal a múlt év végén a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal együttmûködve vette tervbe a kistérségek statisztikai-közigazgatási státusának rendezését. Különösen indokolt megoldásokat keresni az anyagi eszközökhöz való hozzáférésben meglévô rivalizálások csökkentésére, a menedzserek összefogására. Olyan ösztönzôk szükségesek, amelyek a támogatási források hatékonyabb felhasználását, a térségek közötti kapcsolatok bôvítését, közös projektek integrált végrehajtását eredményezik. Csak több tárca bevonásával tervezhetô az önrészbiztosítási anomáliák rendezése, a pályázatkészítés módszertanának javítása. Hazánkban 4 millió ember él vidéki térségben, közülük mintegy 3 millióan falvakban. A KSH Területi és Koordinációs Fôosztály évi adatai alapján az ország 9 leghátrányosabb helyzetû kistérségének 232 településén lakos volt található. Kékkôi Zoltán politikai államtitkár kezdeményezésére kimondottan ezeknek a kistérségeknek a felzárkóztatására hirdetett az FVM 2001 ôszén fejlesztési pályázatot. A 71 beérkezett pályázatból 28 pályázatot tudtak elfogadásra javasolni. A nyertesek 40%-a önkormányzat volt, a többi kis- és középvállalkozó. Alapvetô hiányosságok merültek fel a pályázatkészítési gyakorlatban, de a legnagyobb gondot az önrészhányad hiánya FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 29

30 okozta, melyet csak átfogó kormányzati intézkedésekkel, mint pl. az állami tulajdonosi szerepvállalás alkalmazásával, illetve speciális banktechnikai eszközökkel lehet megoldani. A pályázatkiírás az odafigyelés elsô lépcsôjének volt tekinthetô, a problémák megoldásához kevésnek bizonyult. A hátrányos helyzetû térségek felzárkóztatására továbbra is megkülönböztetett hangsúlyt kell helyezni. Az EU-tagságunk idôszakában, amikor már feltehetôen évi milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési forrással számolhatunk, nem lehet közömbös, hogyan tudjuk hasznosítani. Tudjuk, hogy a kistérségi programok az EU régióiban is elsôbbséget kapnak. Az agrárszférában csak olyan fejlesztéssel lehet sikert elérni, amely környezetbarát termelésen nyugszik, egészséges, piacon jól eladható, kiváló minôségû terméket hoz létre. A gabonatermesztés nagy birtokméreteket igényel, csekély a foglalkoztatási szerepe, csak állami támogatás mellett jövedelmezô, amely viszont az EU-ban már nem megengedett. Ezzel szemben pl. a zöldség-gyümölcs ágazat, a fûszer- és gyógynövénytermelés, a vetômag-elôállítás, a méhészet, a gombászat fogadtatása az EU-ban is kedvezôbb. Nagyobb súlyt kell helyezni a helyi természeti-termelési tapasztalatokra, háziipari adottságokra. Alapkövetelmény az olyan nyersanyagok hasznosítása, amelyek sikeres végterméket eredményeznek. Az elmaradott, hátrányos helyzetû kistérségek felzárkózását segítené pl. a kendertermelés és -feldolgozás fejlesztése. Ezzel a vetésforgónál parlagon hagyott területeket lehetne kitölteni. Tekintve, hogy a kender non food ipari növény: nem növelné a szigorú EU elôírásokban limitált élelmiszertermelô mezôgazdasági területet. A kenderrostot ma már az autóiparban is használják, az építôiparban szigetelôanyagokat gyártanak belôle. Másik példa: a mezôgazdasági termékfeleslegünk (pl. gabona, kukorica, cukorrépa) egy részének hatékony felhasználását eredményezné víztelenített alkohol (bioetanol) kôolaj alapú üzemanyagokba adalékként való bekeverése (max. 15%- ig) ETBE (etil-terciel-butil-éter) formában. Egy hektár árpa termôterületrôl 1500 liter, búzából 1767 liter, kukoricából 2115 liter, cukorrépából 3248 liter alkohol nyerhetô. Az uniós elôírások szerint a termelôterület önkéntes pihentetésének számít, ha azt nem élelmezési célú mezôgazdasági termelésre használják. Ennek megfelelôen a nem élelmezési célt szolgáló termelés esetében a termelô jogosult uniós kompenzációs forrásokra. Ez mindkét példa esetében fontos szempont. Más példák is igazolhatják, hogy a lemaradások felszámolására, az esélyhátrányok csökkentésére komplex programokkal módot lehet találni. A évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások célirányos felhasználásának másik területe lehetne az ipari parkokhoz hasonló regionális üzleti parkhálózat modellszerû kialakítása a hátrányos helyzetû kistérségekben. Ezek a regionális üzleti parkok elôsegítenék a befektetés ösztönzését, a hungarikumok és más EUkonform növények, valamint az állattenyésztés fejlesztését, a kistérségek élelmiszer-feldolgozásának, tartósítási tevékenységének, a termelt javak értékesítésének, a logisztikai, informatikai, banki szolgáltatások határokon is átnyúló megszervezését. A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /116, 349 mellék Fax: Nyitva tartás: hétfô szerda A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI MÉLYÉPTERV ÉVITERV Hídépítô Vállalat ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /230 mellék Fax: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek : kedd, csütörtök: Könyvtár Archívum Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Telefon: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: kedd, csütörtök: A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

31 MÁTÉ ZSOLT, a VÁTI Kht. Kutatási és mûemlékirodájának igazgatója ELÉRHETÔSÉG ÉS TELEPÜLÉSI TÉRHASZNÁLAT (Gondolatok Szalkai Gábornak a Falu Város Régió 2001/10. számában megjelent Elérhetôségi vizsgálatok Magyarországon címû írása kapcsán.) FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 Nem csökkenô érdeklôdéssel olvastam végig Szalkai Gábor írását. A szerzô 298 a cikkben nem részletezett kritériumrendszer alapján kiválasztott település egymáshoz viszonyított elérhetôségét vizsgálja. Az átlagtávolságokat rendkívül izgalmas és gondolatébresztô izodisztancia térképek formájában dolgozza fel. Kitér a légvonalbeli, közúti, vasúti átlagtávolságokra, ezek elemzô összevetésére, majd a valós problémakörhöz közelebb álló idôbeli elérhetôségek elemzésére és a hálózatfejlesztés számítható, mérhetô hatásaira. Szükségesnek tartom minden félreértés eloszlatására elôrebocsátani, hogy alábbi gondolataimat nem a szerzô kritikájának szánom. A cikket olvasva azonban folyamatosan ambivalens érzéseim támadtak. Örömmel töltött el, hogy a geográfus szerzô egy rendkívül intelligens módszert, modellezést és elemzést mutatott fel, ugyanakkor folytonosan zavart az a tény, hogy a településtudomány nincs abban a helyzetben, hogy elôzetesen megfelelô kérdést tehetett volna fel, amelyre az ismertetett metodus bizonyára sokat ígérô választ adhatott volna. A közlekedéshálózat-tervezés elsô szakmai szempontja természetesen az, hogy mindennek, mindenhonnan elérhetônek kell lennie, és természetes, hogy alternatív eszközökben közúti hálózatban, illetve vasúthálózatban gondolkodik és optimalizált geometriai és idôbeli elérhetôségre törekszik. Az ország térszerkezeti és településhálózati optimalizálásának azonban nem feltétlenül ez a modellje. De e vonatkozásban is szolgálhat tanulságokkal, mert mint ezt Szalkai Gábor is leírja a vizsgálat, a módszer és eredményei több tudományterület késôbbi vizsgálatához is alapul szolgálhatnak. Az 1990 óta kibontakozó, a korábbiaktól gyökeresen eltérô és folytonosan változó társadalmi és gazdasági átalakulás folyamatai számottevôen módosítják az ország gazdasági és társadalmi térszerkezetét, települési szerkezetét. Ilyen körülmények között a települési és térszerkezetre, a természeti és kulturális örökségre ható társadalmi kihívások feltárása, a konfliktusok feloldási lehetôségeinek elemzése, a harmonizálás módjának kutatása a településtudományra vár. A településtudomány fizikai környezettel foglalkozó része azonban sajnos nincs abban a helyzetben, hogy a szaktudományok felé megválaszolásra váró, egzaktul megfogalmazott kérdéseket tegyen fel. Meg kell jegyezni azonban, hogy a fejlesztésekhez kapcsolódó vizsgálatok és kutatások a cikkben érintett lehetôségeknél jóval elôrehaladottabbak. A gazdasági versenyképesség területi struktúrája folyamatosan változik, különbségei felerôsödnek. Ez ugyan szolgálhatja a gazdaság fellendülését, az ország versenyképességének javulását, helyenként akár a lakókörnyezet javulását is, de veszélyeket is rejthet magában, mert a változások a települési fizikai környezet folyamatos átalakulását is okozhatják és a települési életfeltételek romlásához vagy a nemzeti természeti és kulturális örökség károsodásához is vezethetnek. Magyarország térszerkezeti és fizikai változásait nyomon kísérve tapasztaljuk is, hogy a társadalom saját tevékenységeivel nagymértékben veszélyezteti a történeti településhálózat, a városképek, a történelmi központok és a falvak formájában testet öltô települési örökséget. Rohamosan változik a településközi táj érintetlensége, a történetileg kialakult tájhasználat, aggasztó a környezetszennyezés. A kivezetô utak mentén modern szuburbiák bevásárlóközpontok, ellátó- és szálláshelyek, raktárbázisok terjeszkednek, szinte belterülettôl belterületig. A történelmi települések kialakult szerkezetét és értékes épületeit pedig a telekéhség és éppen a kulturális örökség által odavonzott tôke öntörvényûsége sodorhatja a legnagyobb veszélybe. E rendkívüli dinamikájú folyamatok feltáratlanok, s így kellô ismeret hiányában szabályozatlanul folyhatnak. A hazai településtudományi kutatások elsô szervezett kutatóhelye 1965-ben jött létre a VÁTI-ban, de ennek szervezett háttere mintegy tizenöt évvel ezelôtt megszûnt ben az MTA fôtitkára megalapította az MTA Regionális Kutatások Központját (RKK). Településtudományi kutatásokkal foglalkozik a BME Urbanisztikai Intézete és néhány vidéki egyetem (Pécs) is. 1 A téma további áttekintése szempontjából indokolt, hogy distinkciót tegyünk a településtudomány társadalomtudományi folyamataira koncentráló ága és a települések, településrendszerek fizikai valóságának és ezek folyamatainak feltárására, a településtudomány területrendezési kérdéskörére koncentráló, jobb híján mûszaki tudományok körébe sorolható ága között. A társadalomtudományi részre fôképpen a terület- és településfejlesztés, a mûszaki részre leginkább a terület- és településrendezés támaszkodik. E két tudomány- 31

32 32 rész elkülönülését nem mindenki tekinti természetesnek. Bár összefüggenek és jelentôs közös határterületük is van, megállapítható, hogy a fejlesztés alapvetôen támogat, a rendezés korlátoz (szabályoz). A fejlesztés csak érintôlegesen foglalkozik a fizikai környezettel, a rendezés pedig csak a saját aspektusából óhatatlanul szükséges mértékben érinti vizsgálatai során a fejlesztést és a humánökológiai kérdéskört ezek saját tudományos feltárását egyebekben elkülönült feladatnak tekinti. A kutatások hátterét tekintve meg kell állapítanunk, hogy az alapvetôen társadalomtudományi profilú RKK kielégítônek korántsem nevezhetô, de rendszeres és intézményes finanszírozása mellett, a tudományterület másik részének, a fizikai környezet alakulásával foglalkozó településtudománynak, a települési térhasználat kutatásának elfogadott kutatási koncepciója és intézményes háttere nincs. Az Országos Területrendezési Terv az elmúlt évek legjelentôsebb területrendezéssel kapcsolatos munkája sem tudott kellô tudományos kutatásra támaszkodni és megnyugtatóan részletezô képet adni a települések térbeli jövôképérôl. A sürgetô idô és a hiányos keretek nem tették lehetôvé a kellô tudományos elôkészítést és megalapozást. A terv munkahipotézise az volt, hogy az ország urbanizált térsége a központi városoktól 20 percen belül elérhetô településeket foglalja magában. (A hosszas kitérô után itt kanyarodunk vissza, az eredeti elérhetôségi kérdésekhez.) Az Országos Területrendezési Terv a számítás kiinduló központjaiként a megyeszékhelyeket, illetve 11 egyéb meghatározó, térségi agglomeráló funkcióval bíró jelentôsebb települést vett figyelembe. Természetesen a modell az alaphálózatot a javasolt új gyorsforgalmi utakkal, mint térségmódosító tényezôkkel együtt kezelte. Ez a modell Szalkai Gáborétól alapvetôen eltérô kiinduló feltételrendszert, a többszintû, komplex ellátórendszert tekintette alapjának. Az egyeztetési és kodifikáló jogi, törvényi folyamat során ez a definíció nem volt tartható. Az Országos Területrendezési Terv törvényi szintû jóváhagyásra készült. Messze vezetne annak a taglalása, hogy mi várható el a törvényi szabályozástól, illetve mi fér bele a törvénybe. A jelenlegi, az egyeztetések lezárása utáni aktualizált fázisban a tervben a települési térség, illetve terület más jellemzôkkel, laksûrûségi és népességszám mutatókkal került meghatározásra. Ez többé nem vitatéma. A településtudomány szempontjából azonban rendkívül érdekes kérdéseket vet fel az eredeti, 20 perces elérhetôségi vizsgálat, és hiányérzetet hagyott hátra az a tény, hogy az Országos Területrendezési Terv készítése sem teremtett lehetôséget arra, hogy a jövô tudományos, magyar települési és településhálózati modellje kidolgozásra kerülhessen. A húszperces elérhetôség elvileg lehetôvé teszi a Magyarországon kialakult hierarchikus településhálózat továbbélését, ami még ma is a Cristaller-féle modellt követi. De ebbe belefér az amerikai, lakóparkokon alapuló, helyben semmilyen intézményi ellátást nem biztosító rendszer képe is, az intézményeknek lakóterülethez nem kötött zöldmezôs csoportosításával, vagy akár egy szuburbiás rendszer, amely esetében a zöldbe kitelepült lakópark vagy bevásárlóközpont a közeli nagytelepülés elônyeit élvezi. A három eltérô településrendszer három különbözô elérhetôséggel modellezhetô, illetve különbözô elérhetôségeknek ad prioritást, és a területi folyamatok ezeknek a megváltoztatásával befolyásolhatók. Jelenlegi települési folyamatainkban mindhárom rendszer elemei tetten érhetôk. És ez sok településkörnyezeti és településépítészeti anomália forrása. Ennek számos oka van. Az ellátórendszer zöldmezôbe településének indokai között a városi területhiány vagy környezeti minôség mellett szerepet játszhat a településen belüli rossz elérhetôség is. Vagyis az, hogy sok esetben jobban elérhetô a városkörnyéki bevásárlóközpont, mint a város zavaros és túlterhelt hálózatán megközelíthetô belterületi üzlet. Ugyanakkor a választott megoldás nemcsak a településközi tájat terheli meg problematikus mértékben, hanem negatív hatása a történelmi belterületen is érezteti hatását, mert elvonja a belsô üzletek vásárlóközönségét. A sorra bezáró üzletek miatt viszont erôsen leromlik az épített környezet minôsége, és elmarad a belsô közlekedés javítása. A megújulásra váró belterületekrôl lakóparkokba költözô tehetôs polgárok pedig éppen azt a tôkeerôt vonják ki a belvárosokból, amelytôl ott a környezeti minôség javulása várható. A települések mikrokörnyezetének fenti, önkényesen kiválasztott elérhetôségi polémiáján túl sok-sok féle aspektusban lehetséges hasznos elérhetôségi vizsgálatok készítése. Készült is jó pár ilyen. Fôképpen országgyûlési háttéranyagként készültek elérhetôségi vizsgálatok a kedvezményezett térségek lehatárolásához és a régiók, megyék és kistérségek infrastrukturális kapcsolatrendszerének vizsgálatához. Ezek vizsgálják a kistérségek komplex elérhetôségét, a régióközpontok kölcsönös és fôvárosból való elérhetôségét, a régiók, megyék kistérségek belsô kapcsolatrendszerét a legkülönbözôbb relációkat és ezek komplex elemzését és a továbbfejlesztések hatásait stb. Ezekhez képest talán legkevésbé informatív a szerzô által választott 298 település egymás közötti elérhetôségi vizsgálata. Mindenesetre a legfontosabb lenne a szignifikáns elérhetôségi különbségek és jellemzô települési térhasználati folyamatok korrelációjának, illetve divergenciájának további tudományos feltárása. Az elérhetôségi vizsgálatoknak ilyen összefüggésekben és hasonló témák vizsgálatában rendkívüli hasznát veheti a településkutatás. De mindennek alapfeltétele, hogy a településtudomány ne csak a fejlesztési vonatkozásokban, hanem az aktuális fizikai, környezeti, településépítészeti települési folyamatoknak az ismeretében is fel tudja tenni a kellô finomsággal megfogalmazott kérdéseit. JEGYZET 1. Bartke István Kôszegfalvi György: Magyar településtudomány az ezredfordulón. Falu Város Régió, 2000/9. szám 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

33 V I D É K F E J L E S Z T É S A DÉLNYUGAT BALATONI KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK BEMUTATÁSA A társulás székhelye Balatonlelle, elnöke Szûcs László, Balatonlelle polgármestere, helyettese Sós Zoltán, Balatonboglár polgármestere. A társulást 14 település alkotja: Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdô, Balatonlelle, Balatonszentgyörgy, Fonyód, Gamás, Látrány, Ordacsehi, Somogybabod, Somogytúr és Visz. Társulásunk természetföldrajzilag a Dunántúli-dombságon, azon belül a külsô-somogyi dombvidéken, valamint a somogyi parti síkon helyezkedik el. Külsô-Somogyban a Tetves-patak völgyétôl nyugatra az ÉD-i irányú dombhátak és a velük párhuzamosan futó völgyek a jellemzôek. Fonyódon és Balatonbogláron a Balaton-parttal párhuzamosan vulkanikus eredetû kúpok alakultak ki, melyek északi oldala csúszásveszélyes lejtôkkel, meredeken leszaladó partfallal végzôdik. Éghajlata mérsékelten meleg, az uralkodó szélirány ÉNy-i. Vízrajzát a Balaton, a beletorkolló kis patakok és csatornák jellemzik. E rövid általános ismertetés után térnék rá a társulás gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési koncepciójára, amely 1998 nyarára készült el. Ez a dokumentum meghatározza a kistérség fôbb fejlesztési irányvonalait. A koncepció készítésénél valódi partnerségben fogalmazódtak meg a célok, programok. A koncepcióban tükrözôdik a települési önkormányzatok véleménye, s ezért a kistérség fejlôdése szempontjából meghatározónak tekinthetô fejlesztési célokat és ezek megvalósítását szolgáló programok javaslatát foglalja magában. A társulás egészének adottságait, meglévô saját forrásait, sajátosságait kell felhasználni helyzetének erôsítése érdekében, szem elôtt tartva a regionális összefogást, erôsítve ezzel saját pozícióját mind megyei, mind regionális szinten. A stratégia alapkérdése, hogy a Balaton-parti településeknek a jövôben szolidaritást kell vállalniuk a Balaton-parttól távolabb esô településekkel. Balatonlelle, Városháza A korábbi fejlôdési pálya igényeihez igazodott humán tôkének és a gazdálkodási-turisztikai kultúrának át kell alakulnia, társulásunknak ezt a minôségi átalakulást kell segítenie. Ennek érdekében kívánunk különbözô képzési programokat indítani a vállalkozások piacképesebbé tétele és a humán infrastruktúra fejlesztése érdekében. A kistérségnek mint a kiemelt üdülôkörzethez tartozó területnek a turisztikai funkciója tovább növekedhet, ha a vállalkozásokat, rendezvényeket a megfelelô szakirányú ismerettel rendelkezô szakemberekkel együttmûködve piacképessé tesszük. Elsôsorban ezt célozza a humán infrastruktúra fejlesztése. Kistérségünkben fontos feladat a gazdaságszervezés és ösztönzés, valamint a gazdasági szervezetek fejlôdésre inspirálása. Ebben különös szerepük van a kamaráknak, vállalkozási irodáknak. A kapcsolat szorosabbá tételével ez sikeresebben elérhetô. A legfontosabb célkitûzések: Kapcsolat a szomszédos társulások határtelepüléseivel, a zsáktelepülési állapot felszámolása, a települések komfortossá tétele, a víz- és áramellátás korszerûsítése, a csapadékvíz elve- FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 33

34 V I D É K F E J L E S Z T É S DNY Balaton zetése, mivel a Tetves-patak völgye a Balaton vízgyûjtô területe, a hulladékkezelés megoldása, tárolóhelyek létesítése. Fontos még az úthálózat javítása, bôvítése, általánosságban a közlekedés feltételeinek javítása. Az informatika területén is szükség van elôrelépésre. Itt a teleház-modell alapján.a számítógépes információs rendszerek elhelyezésére gondolt a térség, Az idegen nyelvi ismeretek bôvítése, fejlesztése is elengedhetetlen. Az egyéni gazdálkodók körében olyan együttmûködési keretekre van szükség, ahol a külsô támogatás a gazdálkodási keretek megváltoztatása nélkül történik. Ehhez tanácsadási rendszer mûködtetése szükséges. Ennek legmegfelelôbb formája a nonprofit szervezet. Így a társulás feladata a nonprofit szervezetek létrejöttének segítése. Cél a kis- és középvállalkozások támogatása, ösztönzése, különös tekintettel a háttértelepülések vállalkozásaira. Ezt célozzák a közeljövôben térségi szinten szervezett képzések. A térségi program másik fontos területe a turizmus, az idegenforgalom. Ezen belül az aktív turizmus fogadási feltételeinek javítása. A helyi adottságokra alapozott kínálat kialakítása nagyon fontos része a fejlôdésnek. Az egymáshoz közel álló településeknek meg kell találniuk a közös pontokat ahhoz, hogy sikeres pályázatok esetén tényleges bevételeket nyújtó beruházások valósuljanak meg. A társulással összhangban erre törekednek a térség vezetôi is. Társulásunk idegenforgalmi megítélésében meghatározó a Balaton. A tó stratégiai turisztikai vonzerôt jelent az ország, a megye és a régiók szempontjából is. Kistérségünk számára a turisztikán túl is nagy gazdasági súllyal bír, hisz befolyásolja a megélhetési lehetôségeket, nagy nemzetközi vonzereje van. Gyorsan megtérülô fejlesztésekkel bôvülô turisztikai termékkínálatot kell teremteni, a háttértelepülések bevonásával, sajátosságaik figyelembevételével. Ezzel a rövid ismertetôvel szerettem volna térségünket bemutatni, s betekintést adni a mindennapi munkánkba a fejlesztési koncepció tükrében. Rákócziné Orosz Gyöngyi vidékfejlesztési menedzser DNY Balaton /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

35 V I D É K F E J L E S Z T É S NYITOTT FALVAK, PORTÁK, GAZDASÁGOK, MÛHELYEK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MODELLEK 2001-BEN GYÛRÛFÛ, AZ ÖKOLÓGIAI ALAPOKON MÛKÖDÔ MINTAFALU A Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek vidékfejlesztési modellek országos tapasztalatcsere program keretén belül a szigetvári kistérségben augusztus 21-én bemutatkozott az országos szinten kuriózumként ismert Gyûrûfû, mint ökológiai alapokon mûködô mintafalu. Gyûrûfû a közel lakosú szigetvári kistérségben, a dél-dunántúli régióban található. Néhány gondolat a szigetvári kistérségrôl A szigetvári kistérség központi települése és egyetlen városa Szigetvár, a történelmi multú kisváros, mely Pécstôl nyugatra, a megyeszékhelytôl a 6-os számú fôúton 33 km távolságra található. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva a kistérség mezôgazdasági jellegû. Gazdaságát elsôsorban a mezôgazdasági termelés és az erre épülô élelmiszer-feldolgozás, valamint a Gyûrûfûi faluház közösségi épület építés közben FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 35

36 V I D É K F E J L E S Z T É S könnyûipar, és kisebb részben a gépipar jellemzi, de jelentôs a vendéglátó- és szolgáltatóipara és az idegenforgalma is. A történelmi városba elsôsorban az emlékhelyek vonzzák a látogatókat, termálvize miatt pedig gyógyturizmusa jelentôs. A szigetvári kistérség 46 településének önkormányzatai 1996-ban alakították meg a Szigetvári Térség és a Dél-Zselic Területfejlesztési Társulást azzal a céllal, hogy a települések összefogásával eredményesebben valósuljon meg a települések összehangolt fejlesztése, közös terület- és településfejlesztési programok kialakítása, az önkormányzatok feladatés hatáskörébe tartozó közszolgáltatások hatékony és költségkímélô formáinak kidolgozása, az ellátási feladatok színvonalasabb és gazdaságosabb elvégzése, az infrastruktúra összehangolt fejlesztése, a munkaerô hatékony foglalkoztatása augusztus 21., Gyûrûfû, az ökológiai mintafalu bemutatkozása A Gyûrûfû Alapítvány 1991-ben magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet, amely feladatának egy ökológiai szemléletû falu létrehozását tûzte ki, a közel 30 éve kihalt Gyûrûfû település helyén. Az új település egy emberléptékû társadalmi létezési modell lenne. Az alapítvány bejegyzett szervezet, nem tartozik egyik politikai párthoz vagy vallási irányzathoz sem és nincsenek üzleti érdekeltségei. Erôfeszítései során igyekszik ápolni a társadalmi és emberi értékeket, és miközben tudományközi, egységes szemléletet tud magáénak, nem mond le a vidék sajátosságainak, természeti és társadalmi képzôdményeinek megôrzésérôl sem. Gyûrûfû természetföldrajzilag kedvezô környezet a kísérlet céljaira, mert kicsiny, de önálló vízgyûjtô, ahol külsô környezeti befolyástól aránylag mentesen, ellenôrzötten, hazai viszonyok között is alkalmazhatóak az ökológiai világszemlélet technológiái. A tervezett településen az emberi tevékenységek harmonikus együttest alkotnak a természetvédelem érdekeivel és elveivel. Tevékenysége során az alapítvány aktív egyeztetô tárgyalásokat folytat a különféle hatóságokkal is az elképzelés adminisztratív, államigazgatási oldalról történô formába öntésérôl. Így létrejöhet egy példaértékû megoldás, amely a fenntartható fejlôdés vidéki körülmények közti megvalósítását teszi lehetôvé. Vályogtégla szárítás A kezdeti megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését a Regionális Környezetvédelmi Központ, az Autonómia Alapítvány és a Partnership Program tette lehetôvé. A gyûrûfûi terület magjának (174 ha) megvásárlására április 26-án került sor. Jelenleg Gyûrûfû területe Ibafa község közigazgatásához tartozik. Az alapítvány vezetôsége ezért úgy döntött, hogy innen kezdi meg az építkezéseket és a közösségszervezést és 1996 között olyan, mintegy harminc fôs közösség alakult ki Ibafán és a környezô falvakban, amelynek szándéka a jövôben Gyûrûfûn élni. A területen megkezdôdött az infrastruktúra kialakítása, az építkezések tárgyi feltételeinek megteremtése. Ibafán 8600 m 2 -es területen és a rajta fekvô ingatlanban fôhadiszállás alakult ki, irodával, lakásokkal, istállókkal. Gyûrûfûn felépült egy közösségi épület, amelynek sok funkciója közül az egyik, az építkezések idejére átmeneti szállás biztosítása a beköltözôknek ban négy családi háznak az építése indult meg. Az ökufalu egyik bemutatott portája /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

37 V I D É K F E J L E S Z T É S 2001 augusztus 21. Falubemutató és VFC fórum Az alapítványt beválasztották a Nemzetközi Ökofalu Hálózat tagjai közé. Magyarországon is számos tévériport, illetve dokumentumfilm, még több rádiómûsor készült, és a munkáról rengeteg újságcikk jelent meg. A dániai GAIA Trust támogatásával 1994-ben az alapítvány elnyerte az Európai Közösségnek a környezetvédelmi szervezetek társfinanszírozására kiírt pályázatát, amely kétéves programra biztosított anyagi fedezetet. Ebbôl elsôsorban olyan létfontosságú befektetéseket kellett finanszírozni, amelyek a falu megalakulásához szükségesek. Az 1995-ös év során elkészült az évek óta húzódó rendezési terv, a terület számítógépes alaptérképe és a bekötôút terve ben megvalósult a bekötôút belsô szakasza, 99-ben a másik szakasza. A falu fejlesztésének alapvetô szempontjai a következôk: Területfejlesztés Az ember által jelenleg kevéssé bolygatott élôhelyrôl van szó. Miután sem út, sem épületek nem maradtak, majdnem kizárólag a terület természetes adottságai a meghatározók abban, hogy mi és hogyan történjen a vízgyûjtôben. Ezek figyelembevételével és a kísérleti jelleg hangsúlyozásával egyedi rendezési terv készült a területre, amelyet Ibafa Önkormányzata feburár 21-i ülésén elfogadott. Településforma A ma elterjedt utcás településforma helyett az ôsibb, szeres (tanyacsoportos) elrendezést szeretnék meghonosítani. Ez azt jelenti, hogy egy-egy bokorban 6 10 vagy több, elszórtan álló ház található, amelyek egy közösségi épületet vesznek körbe. Ezáltal a település körüli természethûbb gazdaságtervezés, illetve a közösség rugalmasabb szerkezetének kialakítása kerül elôtérbe. Közösség Szerkezete a településszerkezetet tükrözi: az egyént közvetlenül háztartásának közössége veszi körül. Ezen kívül helyezkedik el saját tanyacsoportjának lakóközössége, majd a teljes falu, és csak ezután jön a tájegység vagy a nemzet által képviselt közösségi szint. Nemcsak lakó, de munkaközösség is lehet az így létrejött egység, a tanyabokor. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 Építési technológia Egyelôre nincs elôírt technológia. A rendezési terv némely anyag felhasználását (azbeszt, ásványgyapot stb.) tiltja, ezen túlmenôen itt is a környezetbe simulás az alapfeltétel. A gyakorlatban a Zselic hagyományos építkezésében sokszor alkalmazott tömésház (döngölt föld) bizonyult eddig a legjárhatóbb útnak. Energia : Energetikai önellátásról egyelôre nem lehet szó. Cél az energiafogyasztás csökkentése és alternatív hordozókkal való kiváltása. Ilyenek lehetnek az épületek fafûtéssel történô ellátása, gravitációs kazán, vízemelés szélenergiával, az elektromos energiaigény egy részének kiváltása szél- és/vagy napenergiával, vízmelegítés napkollektorokkal stb. Víz-szennyvíz A vízellátást nem mélyfúrású kutakból, hanem talajvízbôl, nem központilag, hanem bokronként és nem egy, hanem két vízkörrel tervezik. Ez azt jelenti, hogy csak az ivásra, fôzésre használt vizet kell a felszín alól kiemelni, a használati víz (mosáshoz, mosakodáshoz, mosogatáshoz) a háztetôkön, utak mentén felfogott csapadékból származik. Csak ha ez kevésnek bizonyul, akkor lesz szükség ivóvíz minôségû vízre. A házakban szokványos szennyvíz nem keletkezik, mert vagy hagyományos árnyékszék, vagy valamelyik komposzt-toalett beépítését javasolják. Ennek terméke közvetlenül komposzt formájában a földekre hordható. A szürkevíz (fekália nélküli szennyvíz) kezelésére a nyílt, háromkazettás gyökérteres szennyvíztisztító (náddal, fûzzel beültetve) vagy a zárt rendszerû üvegházi hasznosítás ajánlott. A megtisztított víz mindkét esetben tovább használható öntözéshez. Közlekedés Legfôbb cél a közlekedési igény csökkentése. A falu belterületére gépjármûvel behajtani tilos. Ez alól kivétel a munkavégzés, nagy terhek szállítása, beteg, idôs, rokkant emberek mozgatása. A falu határában egy nagy parkoló építése a cél. Jelenleg egy nyomtávú, kövezett bekötôút vezet Dinnyeberkibôl a faluba. Telekommunikáció A közlekedési igény csökkentését a kapcsolatteremtés megnövekedett lehetôségei ellensúlyozzák. A kommunikáció ISDN vonalak kiépítésével valósult meg. Mezôgazdaság Az elképzelések szerint a 300 embert fôállású gazdálkodó látná el úgy, hogy termelésük célja nem elsôsorban a külpiac, hanem a falu lakossága lenne. Az alkalmazott módszerek a különbözô organikus termelési módok, illetve a permakultúra. Ez alternatív gazdálkodási forma, amely a mezôgazdasági rendszerekben is a biológiai sokféleség megôrzését tûzi ki célul. Lényege egy háromdimenziós tervezés, amely évelô növényeken alapszik, az idôt is figyelembe veszi és persze használja a biológiai gazdálkodás minden elemét a mulcsozástól a komposztálásig és jelzônövények ültetéséig. Sokkal általánosabban, nemcsak kihasználja, hanem tervezi az egyes fajok közötti ökológiai kölcsönhatásokat. Jelenleg két család foglalkozik gazdálkodással a területen. 37

38 V I D É K F E J L E S Z T É S Erdészet Gyûrûfû körül 600 ha erdôterület van. Az erdôállomány lassú átalakítását, ökológiai szempontból értékesebb állománnyal való helyettesítését tûzték ki célul. Hosszú távon kisebb enegiabefektetéssel fenntartható, vegyes korú, elegyes összetételû erdôszerkezetet szeretnének kialakítani. Tulajdonformák A leendô falu egész területe (174 ha) jelenleg a Gyûrûfû Alapítvány tulajdonában van. További kb. 320 hektár felett van rendelkezési joga az alapítványnak, amelybôl 250 ha azonban a vízgyûjtôn kívül fekszik, ezért cserealapként használható. Az állami erdô természetesen továbbra is az állam tulajdonában marad. Az alapítványi tulajdon a közbirtokosság jellegû tulajdont helyettesíti. A faluban építtetôk ingatlana saját tulajdonukba kerül, és a telekre (meg a megmûvelendô földekre) határozatlan idejû, örökölhetô bérleti szerzôdést kötnek az alapítvánnyal. Az ingatlanoknak korlátozott forgalmi értékük van, mert bár szabadon értékesíthetôk, az alapítványnak vételi elôjoga van. Gazdaság A gazdasági életképesség megteremtése kisvállalkozási és szövetkezeti formában mûködô munkahelyek létesítésével valósítható meg. A választott gazdasági tevékenységeknek mindenképpen meg kell felelniük a környezetbarát követelményeknek. Legnagyobb valószínûségük a távközlésre és számítógépes munkavégzésre alapozott vállalkozásoknak van, amelyekbôl már ma is mûködik kettô. Ezenkívül a gazdálkodás, az idegenforgalom, a szakoktatás, a szaktanácsadás és az alternatív technológiákra alapozott kisipar játszik majd várhatóan komoly szerepet a közösség életében. Oktatás Cél a teljességre törekvô, a helyi közösségre alapozott, de a világi követelményeknek is megfelelô oktatási és nevelési rendszer. Elemei a szabad idôbeosztás, a tantárgyak közötti átjárhatóság, az eltérô korcsoportok együttes oktatása, a részvétel a felnôttek munkájában és a szilárd erkölcsi tartás. A gyakorlati megoldást vagy az iskolán kívüli, otthoni oktatás, vagy egy saját iskola kialakítása jelentené. Az ökofalu bemutatását követôen Sári László és Mácsai Ádám, az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya Dél-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Irodájának vezetôje és munkatársa ismertették a Vidékfejlesztési Célelôirányzat évi pályázati lehetôségeit. Tájékoztatták a kistérség önkormányzati vezetôit és a környezô települések vállalkozóit a támogatási jogcímekrôl, továbbá a pályázati rendszer alapvetô célkitûzéseirôl, melyek a vidéki térségek jövedelemtermelô, foglalkoztatást biztosító és népességmegôrzô képességének javítását szolgálják, a helyi adottságok felhasználásával és a hagyományok ôrzésével. TÓTH CSILLA, a Szigetvári Térség és a Dél-Zselic Területfejlesztési Társulás vidékfejlesztési menedzsere A szervezet neve: Gyûrûfû Alapítvány Postacím: H-7683 Helesfa Pf. 3. Telefon: , , Fax: Gyûrûfûi látkép /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

39 V I D É K F E J L E S Z T É S KIS FALU NAGY TERVEKKEL avagy település egy osztrák prospektusból Bezedek 705 éves. Ez a falu úgy ahogy van a Balaton partján is mutatna, pedig a mohácsi kistérség egyik zsáktelepülése. Az üdvözlôtáblától kezdve a falu végéig minden ház kimeszelve, kifestve, rendezett udvarral. Az utcán pázsit bokrokkal, fákkal és a villanyoszlopokon kosárkákban virágok. A községháza egy park közepén található, szökôkúttal. Mintha egy osztrák reklámfüzetbôl másolták volna. A település töretlen fejlôdésének újabb mérföldkövéhez érkezett. Bezedek a Vidékfejlesztési Célelôirányzat évi keretén belül 5 millió forintos projekttel községi információs iroda létesítésére pályázott, és nyert. A fejlesztés megvalósult, és október 5-én ünnepélyes keretek között adták át az irodát. A helyi önkormányzat és a térségi területfejlesztési társulás ebbôl az alkalomból agrárfórummal egybekötött megnyitót szervezett. Az irodát Kékkôi Zoltán, az Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára adta át. Megnyitójában kiemelte, hogy a 300 fôs település nagyszerû mintapéldája lehet a hátrányos helyzetû községek felzárkózásának és fejlôdésének. A fórumot Mácsai Ádám, az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya Dél-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Irodájának munkatársa folytatta, aki a Vidékfejlesztési Célelôirányzat évi pályázati lehetôségeirôl tájékoztatta a kistérség önkormányzati vezetôit és a környék vállalkozóit. Elôadásában ismertette a pályázati rendszer alapvetô célkitûzéseit, melyek a vidéki térségek jövedelemtermelô, foglalkoztatást biztosító és népességmegôrzô képességének javítását szolgálják, a helyi adottságok felhasználásával és a hagyományok ôrzésével. Kiemelte, hogy a a fôosztály munkatársai a támogatási jogcímek kialakításánál mindvégig a fenti vidékfejlesztési célok elérését tartották szem elôtt. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1 Bezedeki utcakép Ezekután Tímár Lajos és Schneider Béla a Bezedek Lippó Agrár Ipari Park tervezésének és megvalósításának fô szervezôi egy újabb, az egész kistérséget érintô beruházásról számoltak be. A létesülô ipari park sajátos vonása, hogy egyszerre reorganizációs, barnamezôs és új építésû, azaz zöldmezôs. Sajátos jelleget kölcsönöz a beruházásnak az is, hogy a reorganizációs szegmens olyan terü- Bezedeki Polgármesteri Hivatal és információs iroda 39

40 V I D É K F E J L E S Z T É S leten valósul meg, ahol még a tsz idôszakra jellemzô állattartási létesítmények és az általános mezôgazdaság tároló és kiszolgáló eszközrendszere lelhetô fel. Kiemelkedô súllyal szerepel az indikáló, elérni kívánt eredmények között a helyi lakosság megélhetési szintjének jelentôs növelése, ezen keresztül pedig az érintett és a környezô települések lakosságmegtartó képességének a fokozása. A másik nagyon fontos szempont, hogy elsôsorban a biotermékek terén a térség ne csak dominánsan alapanyag-termelô legyen. A lehetô legtöbb, helyben hozzáadott érték után kerüljön értékesítésre az itteni szántóföldeken megtermelt termény. Bezedek és Lippó települések az ország egyik legjobb termôadottságú ( 40 Ak/ha ) területein fekszenek. Az ipari park létrehozását indikáló cél elsôsorban tehát az, hogy a térségben megtermelt mezôgazdasági javak komoly mértékû tovább feldolgozása helyben történjék meg, és késztermékként, illetve legalább félkészként értékesítsék. Ennek következtében a vállalkozások jövedelmezôsége jelentôsen javulna, és várhatóan az ipari parkban létrejövô munkahelyek tulajdonosai is magasabb jövedelmet tudnának majd biztosítani a munkavállalóiknak. Az ipari park egyik elindítójának, az Agro Lippó Rt.-nek az agráriumon belül is egyik jellegzetessége a biotermelés. Jelenleg már több mint 300 ha minôsített bio-szántóterületen gazdálkodik. A terményeket eddig szinte feldolgozás nélkül értékesítették. A közeljövôben várható az Agro Lippó Rt. részérôl egy biotermelésû, héj nélküli tökmag feldolgozó üzem és egy biotermelésû gabona szelektív feldolgozását biztosító üzem létrehozása. Új vállalkozásként jelenik meg várhatóan egy gombatermesztô és -feldolgozó üzem. Összességében prognosztizálhatóan ez 50 új munkahelyet jelenthet. Az Agro Lippó Rt. a térségben 1500 ha-ra tervezi növelni az általa mûvelt, minôsített bioterület nagyságát. A Bezedek Lippó Agrár Ipari Park Kft. különbözô szolgáltatások nyújtását is tervezi a vállalkozások és a lakosság részére: - agrár inkubátorház - oktatási központ - konferenciaközpont - információs szolgáltató központ. Az inkubátorház kivételével a központok helyszíne Bezedek. A fórum zárásaként a Községi Információs Irodát Lovas Norbert irodavezetô mutatta be. A négy darabból álló hálózatba kötött számítógéppark és az Internet elérhetôség fénymásolóval, projektorral, iratkötô berendezésekkel maximálisan biztosítja a lakosság és a vállalkozói réteg teljes körû információigényének a kielégítését. Klasszikus értelemben vett üzleti eredmény egyáltalán nem várható, mivel az önkormányzat ingyenes szolgáltatásnak tervezi. Jelenleg már szervezés alatt állnak különbözô tanfolyamok pl. ôstermelôi, informatikai, vállalkozásfejlesztési stb. A település élni akarását már számos tettel bizonyította. Felújították a templomot és a mûemléki lakóházakat, gyönyörû parkot hoztak létre, a falu háborús áldozatainak a tiszteletére, mintaértékû faluházat építettek, pályázati pénzekbôl tataroztak, ifjúsági és sportközpont építését tervezik. Döntô áttörést a munkahelyteremtés és a jövedelmi szint emelése jelenthet. A legkézenfekvôbb kitörési pontot a térség kiváló mezôgazdasági adottságaira építô, helyi termékfeldolgozás jelenti magas helyben hozzáadott értékkel. Ünnepi beszédében Hoffmann Antal polgármester a következôket mondta: Közös munkával, összefogással arra törekszünk, hogy olyan falut építsünk fel, amely szebb a réginél, és amelyben egyre több olyan ember él, aki elégedett és boldog. Érdemes Bezedekre elmenni! Bezedeki információs iroda Bezedeki Polgármesteri Hivatal belsô udvara Sebestyén Attila vidékfejlesztési menedzser /1 FALU VÁROS RÉGIÓ

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

1191 Budapest, Üllői út 201. Europark L'Oréal 15.00-19.00. 1152 Budapest, Pólus Üzletház, Szentmihályi út 131. Max Factor 13.00-18.

1191 Budapest, Üllői út 201. Europark L'Oréal 15.00-19.00. 1152 Budapest, Pólus Üzletház, Szentmihályi út 131. Max Factor 13.00-18. 2015. május 8. 1191 Budapest, Üllői út 201. Europark L'Oréal 15.00-19.00 1152 Budapest, Pólus Üzletház, Szentmihályi út 131. Max Factor 13.00-18.00 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5. Mamut II. L'Oréal 15.00-19.00

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

A készülékeket online és az alábbi boltjainkban tudod megvásárolni:

A készülékeket online és az alábbi boltjainkban tudod megvásárolni: A készülékeket online és az alábbi boltjainkban tudod megvásárolni: 1 Allée 1117, Budapest Október 23. u. 8-10 +36 20 6208 180 H-SZO: 10:00-21:00 V: 10:00-19:00 Astoria 1075, Budapest Károly krt. 3/a.

Részletesebben

FŐGÁZ előrefizetős mérő kártyafeltöltési helyek a lapker hálózatában. budapest

FŐGÁZ előrefizetős mérő kártyafeltöltési helyek a lapker hálózatában. budapest címe i. kerület Batthyány tér aluljáró RELAY 06:00-18:00 06:00-18:00 06:00-18:00 06:00-18:00 06:00-18:00 06:00-15:00 06:00-15:00 Déli pályaudvar peron asztal RELAY 06:00-18:00 06:00-18:00 06:00-18:00 06:00-18:00

Részletesebben

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ GfK Budapest, 2014. szeptember GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 1 Bevezető

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

Natúr modullal rendelkező dm üzletek

Natúr modullal rendelkező dm üzletek 1053 Budapest, Királyi Pál u. 20. B 1011 Budapest, Batthyány tér 5-6. 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 138. 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5. Mamut II. 1027 Budapest, Margit krt. 50-52. 1026 Budapest, Pázsit

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének. /2011. ( ) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről, a parkolóhely építési kötelezettségről, és annak megváltásáról szóló

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2013 51. hét Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2/8 3 4 5 7 8 Lakáspiaci hírek 2013 51. hét

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

1. oldal. 2011. december 1.-31. között tervezett sebességellenőrző tevékenység

1. oldal. 2011. december 1.-31. között tervezett sebességellenőrző tevékenység 2011. december 1.-31. között tervezett sebességellenőrző tevékenység Nap Időpont Helyszín 1. 07.30-09.00 Bp. X. ker. Albertirsai út csütörtök 07.30-09.00 Bp. III. ker. Árpád fejedelem útja 07.30-09.00

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

GREENFLOW CORPORATION Zrt. Őri István vezérigazgató

GREENFLOW CORPORATION Zrt. Őri István vezérigazgató GREENFLOW CORPORATION Zrt. Őri István vezérigazgató A GREENFLOW vezetője: Őri István, vezérigazgató Környezetvédelmi és közigazgatási szakértő, 1980-tól dolgozik a hazai környezetügyben, kezdetben állami

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért TanodaPlatformkonferencia a tanodamozgalom fejlesztéséért 2014. december 12. 10.00 15.30 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 40. Mi is az a tanoda Miről szól ez a konferencia

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra

A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra A 4-es metró beruházásával kapcsolatos egyes kérdésekről a sajtóban és a szakemberek között is éles viták zajlanak.

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása Lövei Attila projektmenedzser A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tevékenysége

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Appeninn Nyrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5. www.appeninnholding.com

Appeninn Nyrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5. www.appeninnholding.com 1022 Budapest, Bég u. 3-5. www.appeninnholding.com Az Appeninn küldetése A 2009 végén megalakított Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő befektetési társasága.

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 3 Pest 1870 Budapest 13 Pest 1870 Budapest 8 Pest 1871 Budapest 19 Pest 1871 Budapest 21 Pest 1871 Budapest 11 Pest 1871 Budapest 22 Pest

Részletesebben